A hulladéklerakás jövője változó szabályozás

Átírás

1 A hulladéklerakás jövője változó szabályozás Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Köztisztasági Egyesülés Konferencia április 22., Szombathely

2 Stratégiai alapok a hulladékgazdálkodás hierarchiája Hasznosítás Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Energia kinyerés Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrahasználat Ártalmatlaní tás Fizikai - kémiai -biológiai kezelés Égetés Lerakás

3 A hulladékgazdálkodás hierarchiája több lépcső Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrahasználat Eredeti funkció Összetevőnként Anyagában Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Egyéb hasznosítás Energia kinyerés Ártalmatlanítás Égetés Lerakás

4 A hulladékgazdálkodás hierarchiája több lépcső Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrahasználat Eredeti funkció Összetevőnként Anyagában Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Egyéb hasznosítás Energia kinyerés Ártalmatlanítás Égetés Lerakás

5 Lerakást meghatározó adottságok Jogi Szigorodó feltételek (engedélyezés: elhelyezés, üzemeltetés, felhagyás) Kitűzött határidők (műszaki megfelelés, lerakott hulladék minősége) Gazdasági Földterület értéke (Hollandia!) Technológia ára (ugyanazok az eljárások) kezelési díj Lerakó adó még nincs Társadalmi Lerakó égető elfogadottsága Magasabb díj megfizetése???

6 Várható tendenciák Műszakilag nem megfelelő lerakók bezárását követően az országban közel regionális lerakó fog üzemelni A működő lerakók ellenőrzése 2009 közepe után komolyabbá válik, szigorodó feltételek, lerakható hulladékok körének szűkülése Rekultivációra kezdetekben jelentős külső források állnak rendelkezésre, de a továbbiakban az üzemeltetés során kell megteremteni a rekultiváció költségeinek fedezetét Területek felértékelődése új lerakók egyre nehezebben helyezhetők el

7 Hulladéklerakás szabályozása uniós és hazai 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakásról (fogalmak, engedélyezés, tiltott anyagok, biológiailag lebomló összetevők, ellenőrzés és monitoring, lezárás, nyilvántartás és adatszolgáltatás, 3 mellékletben részletes műszaki feltételek) 2003/33/EK határozat a hulladéklerakón történő átvételi kritériumokról és eljárásokról Hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. (Hgt.) 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

8 Megfogalmazott célok, eszközök Hulladék felelősséggel végzett ártalmatlanítása Tevékenység és létesítmények engedélyezése A szennyező fizet elv érvényesítése a lerakó okozta szennyezés esetén is Ellenőrizetlen lerakás megszüntetése A lerakó kialakításánál egységes technikai normák Azonos technikai színvonalú lerakó létesítmények biztosítása egyenlő piaci feltételek Lerakó kategóriák meghatározása Egységes átvételi követelmények Szerves anyagok eltérítése, metánemisszió csökkentése Monitorozás, utógondozás előírása - környezetbiztonság Pénzügyi biztosítékadás a felhagyás utáni időszakra

9 A lerakós rendelet változásai 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről Módosítás: november /2007. (XI. 28.) KvVM r. 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

10 Hgt módosítása a lerakást érintően Hulladéklerakóra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló részének csökkentése - vonatkozó határidők módosulása: %-os csökkentés 2007 helyett: %-os csökkentés 2014 helyett: %-os csökkentés

11 Lerakós rendelet módosításának indokai A hatályos rendelet 2007-ben történt módosításának indokai: Eljárásjogi folyamat pontosítása Indokolatlan műszaki beavatkozás feltétel nélküli előírásának törlése (lerakó felszámolás szabályozásának felülvizsgálata) Rekultiváció műszaki feltételeinek pontosítása Egymást ismétlő részek elhagyása, rendelet egyszerűsítése az érthetőség javítása érdekében Az irányelvnek és határozatnak történő teljes körű megfeleltetés (hiányzó vagy pontatlan fogalmak, határidők felülvizsgálata, átvételi követelmények pontosítása) felszólítás az Unió részéről

12 Módosítás fogalmak 1. Hulladéklerakó a hazai meghatározás szűkítette az irányelvben használt fogalom alkalmazási körét (sajátos építményfajta törlése, tárolás esetei!) Új meghatározás: f) hulladéklerakó: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál, ideértve fa) a termelő hulladékának a termelés helyén történő ártalmatlanítására szolgáló létesítményt, fb) a hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló, egy évet meghaladóan fennálló létesítményt, kivéve ahol a hulladékot fba) továbbszállításra készítik elő abból a célból, hogy hasznosításra, előkezelésre vagy más helyen ártalmatlanításra kerüljön, fbb) a hasznosítást vagy előkezelést megelőzően legfeljebb három évig tárolják, fbc) az ártalmatlanítást megelőzően legfeljebb egy évig tárolják;

13 Fogalmak 2. Felszámolás fogalma és szabályozási előírásai kikerülnek Hulladéklerakás céljára használt terület, meglévő lerakó, üzemelő lerakó, bezárt lerakó, felhagyott lerakó szükségtelen fogalmak elhagyása, egységes fogalomhasználat (hulladéklerakó) Lezárás rekultiváció: nincs fogalmi különbség a műszaki védelem megléte vagy hiánya alapján Utógondozás elválasztása a rekultivációtól uniós források igénybevétele miatt fontos, az utógondozás működési jellegű költségeinek elszámolása támadható

14 Fogalmak 3. k) rekultiváció: a bezárt hulladéklerakó vagy a hulladéklerakó egy része környezeti veszélyességének csökkentése új területhasználat előkészítése érdekében lezárással, műszaki védelem és monitoringrendszer kiépítésével vagy a hulladék felszedésével, továbbá tájba illesztéssel. Összetett (gyűjtő) fogalom: egységesíti a különböző műszaki beavatkozási formákat; részleges rekultiváció is!, források felhasználásának egyszerűsítése!

15 Fogalmak 4. Tájbaillesztés, föld alatti hulladéklerakó hiányzó fogalmak e) föld alatti hulladéklerakó: olyan állandó hulladéktároló létesítmény, amely földtani közegben lévő üregben, különösen sóbányában vagy káliumbányában helyezkedik el; (De!: 3. (3) Hulladéklerakó nem létesíthető: m) földtani közegben lévő üregben) n) tájbaillesztés: a létesítmény funkcionális és esztétikai szempontok szerinti környezetalakítása a táji adottságok figyelembevételével.

16 Érdekesség: fémhigany mint hulladék ártalmatlanítása Bizottság javaslata: Bizonyos iparágakból származó fémhigany 2011 után minősüljön hulladéknak, ennek megfelelően kerüljön kezelésre Export tilalom Iparágak: klór-alkáli ipar, higanyércből kivont higany (nem vas-fém bányászat), kohászat EP javaslat: további anyagokra is vonatkozzon (Hg vegyületek, higanyérc), import tilalom is!, különleges biztosítékadási kötelezettségek, további iparágak is Cél: Hg kivonása a termelésből, Hg kijutásának megakadályozása a fejlődő országokban történő felhasználáshoz Ok: egészségügyi, környezetvédelmi, globális szennyezés-óceánok Picture 2

17 Föld alatti hulladéktároló lerakó, Svédország, Csehország

18 Tároló alagutak a kőzetben

19

20 Eljárásjogi, hatásköri kérdések Lerakó építésekor (létesítéskor) a kv-i felügyelőség volt az eljáró hatóság helyette egyértelműen szakhatósági szerep: építésügyi szempontból az engedélyező hatóság az építési hatóság, kv-i engedély esetén pedig a felügyelőség (kettős engedélyezés) Sajátos eset: nem környezeti hatásvizsgálati, nem EKHE köteles lerakó esetében csak szakhatóságként történő közreműködés Hulladéklerakó kategóriájának meghatározása szükséges a működéshez 92/2007. KvVM r. 13. (7) A KvVM rendelet 4. (2) bekezdése alapján kategóriába még nem besorolt hulladéklerakó esetében a besorolást a Felügyelőség a hulladékkezelési engedélyek alapján február 15-ig állapítja meg. Rekultiváció során bontás külön építésügyi eljárás!

21 Bezárás, rekultiváció Az engedélytől eltérően működtetett lerakó bezárása kötelező mérlegelés lehetőségét biztosítani célszerű Felelősség: üzemeltető, ennek hiányában a terület tulajdonosa Nem bezárt lerakó esetén rekultiváció részleges rekultiváció is! Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat korábbi felülvizsgálat beszámítandó Lezárás-rekultiváció kettős előírásainak kiszűrése

22 Felszámolás Merev szabályozás: nem volt mérlegelési lehetőség a kv-i hatóság kezében kötelező műszaki beavatkozás A két jogszabály (219/2004. Korm. r. a felszín alatti vizek védelméről) előírásai átfedésben voltak: fogalmi, eljárási zavarok (felszámolás része a kármentesítés), tisztázatlan sorrendiség Tetemes költségek kérdéses környezeti haszon Felszámolt lerakók hulladékának ártalmatlanítása év lerakott hulladékából származó környezetállapot javításának magas költségei finanszírozási problémák az üzemeltetőknél, önkormányzatoknál Példa: Nyíregyháza-Borbánya lerakó felszámolása 5 Mrd Ft; Németország, Augsburg helyben hagyott lerakó

23 Határidők Lerakók megfelelése: július 16. erre lehetőséget ad a hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv indirekt határidő meghatározása (219-es Korm. r. határideje is erre módosul a október 31-ről) Egyes módszerek, vizsgálatok (perkolációs minta-előkészítés, ANC/BNC, TOC) akkreditációja: július 16.

24 1. számú melléklet: létesítés és üzemeltetés?! Alsó szigetelés előírásainak pontosítása:természetes vagy mesterséges geológiai szigetelő réteg és egyes esetekben szigetelő lemez (geomembrán vagy fólia) beépítési kötelezettség ez a kettős védelem a korábbi rendeletben nem volt egyértelmű Rétegrend elemeinek pontosítása (elnevezés, előírt-nem előírt elemek) A B3 alkategóriájú hulladéklerakónál a szivárgóréteg alján, a veszélyeshulladéklerakónál mindkét szivárgóréteg alján legalább 2,5 mm vastagságú műanyag lemez, geomembrán beépítése szükséges.

25 Felmerült problémák Alsó szigetelés technikai követelményeivel kapcsolatos teljesítési gondok: B1b hulladéklerakó, nagy mennyiségű nem veszélyes ipari hulladék esetében (erőművek sűrűzagy lerakói) kell kettős szigetelés? Mesterséges szigetelőréteg meghatározása kell-e számszerűen meghatározni a mértezést? Felmentés bizonyos kötelezettségek alól: elég egyértelmű-e a hatóság, engedélyes szempontjából

26 2. sz. melléklet: Átvételi követelmények Kiegészítések az irányelvben illetve a határozatban foglaltaknak megfelelően: Alapjellemzés kiegészítése: nem kell a hulladék alapjellemzéséhez vizsgálatokat végezni, amennyiben a hulladék vizsgálata a gyakorlatban nem megvalósítható illetve nem kell olyan paramétereket vizsgálni az alapjellemzés során, melyek vizsgálatára nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, továbbá abban az esetben, ha valamennyi, az alapjellemzéshez szükséges információ a hatóság számára rendelkezésre áll Szabványok, mintavételi terv (5. sz. melléklet törlésre került!): A hulladék mintavételhez és a hulladékvizsgálatokhoz (hulladékok általános tulajdonságai, kioldási vizsgálatok, nyers hulladék feltárása, analízis) a CEN (Comité Européen de Normalisation) - Európai Szabványügyi Bizottság - által kiadott vonatkozó szabványok, illetve a nemzeti szabványok szolgálnak referenciaként. A mintavételhez mintavételi tervet kell készíteni. Határérték táblázatok pontosítása cím, kivételek, vizsgálatok magyarázó szövege (ANC/BNC) Előkezelt, stabil, nem reakcióképes, (eredetileg) veszélyes hulladék átvétele B1b lerakón: vonatkozó táblázat megadása, egyértelműbb lehatárolás

27 Átvételi követelmények 2. Vizsgálatok mellőzése az inert hulladékok esetében: Kis tételben átvett hulladékok esete, építési-bontási hulladékok (EWC ) Azbeszt tartalmú hulladékok lerakása, külön medence/kazetta, csak B1b-ben vagy C-ben B3-on lerakható hulladékok körének pontosítása: Vizsgálat nélkül, illetve vonatkozó táblázat szerinti követelmények alapján Eltérések az átvételi követelményektől: eseti alapon, kétháromszoros határkoncentráció engedélyezése (kockázatelemzés!)

28 Rácsszemét, szennyvíziszap Települési hulladékot fogadó hulladéklerakón átvehető a) a nem fertőzőképes rácsszemét (EWC ), valamint b) a kommunális szennyvíztisztító üzemek nem fertőzőképes, víztelenítés után legalább 25%-os szárazanyag-tartalmú iszapja, ha a táblázatban felsorolt határértékek alapján a DOC összetevőt kivéve - eleget tesz a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek. 70 % 25 % sz.a. tartalom!!!

29 Keletkező szennyvíziszapok mennyiségének változása, szárazanyag ( ) ezer tonna év (becsült) Iszap tömege (t/év) Forrás:VITUKI év

30 Szennyvíziszap kezelés Magyarország, lerakás 57% mezőgazd-i hasznosítás 43 % Németország, lerakás 3,5 %, mezőgazdaság 27,8 %, tájgazdálkodás 7,5 %, komposztálás 14,2 %, égetés 31,2 %, átmeneti tárolás 2,8 %, egyéb 12,6 %

31 3. sz. melléklet: lerakógáz Monitoring: depó-gáz összetétel és mennyiség mérés feltételei pontosodtak Lerakógáz mérése, diffúz kibocsátóként? Minden gázra (CH4,CO2,O2,H2S, H2)? 2.4. A hulladéklerakó-gáz elvezetési rendszer hatékony működését rendszeresen ellenőrizni kell. Az utógondozási időszakban a vizsgálat alapulhat mérésen vagy a lerakott hulladék mennyiségén és összetételén alapuló számításon. A vizsgálat célja elsődlegesen a hulladékban lévő szerves anyag lebomlási folyamatának ellenőrzése.

32 3. sz. melléklet 2.5. Azon a hulladéklerakón, amelyen a geofizikai monitoringrendszer kiépítésre került, rendszeresen, azonban évente legalább egy alkalommal elvégzett felméréssel adatokat kell gyűjteni. 5. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladékösszetételi kategória nedves tömegarányát. Részletes összetétel-vizsgálatokat a települési szilárd hulladék 13 kategóriájának összetételére évente egy alkalommal, mindig az őszi időszakban szükséges végezni. A konkrét vizsgálatokat a nemzeti szabványban leírt alkategóriák szerinti bontásban kell elvégezni.

33 4.sz. melléklet Rekultivációs rétegrendek: egyszerűsített előírások, ismétlések mellőzése átmeneti és végleges rétegrend pontosítása megadott rétegvastagságok (indokolt volt a kiegyenlítő réteg esetében: mértéktelen ráhordás esete!) szabadabb anyaghasználat (maradék hulladék, aprószemcsés hulladék, aprított hulladék példákkal?), inkább funkció mint konkrét anyagfajta megadása nagyobb tervezői és hatósági szabadság és felelősség Vajon jobb lesz így? hulladéklerakó gáz kezelőrendszerének utólagos beépítése: hatóság eltekinthet, tervező számításokkal igazolja

34 Komposztálás 2006-ban készült felmérés alapján: 34 üzemelő biohulladék kezelő létesítmény Engedély alapján kezelői kapacitás: tonna/év Tényleges kezelői kapacitás 2005-ben: t Kezelt biohulladék mennyisége 2005-ben: tonna Kihasználtság: közel 50 %!!!

35 Komposztálás problémák Komposztok felhasználása, értékesítése Nagy tömegű komposzt elhelyezésének hiánya: állami nagyprojektek nem fogadják be, tőkeszegény mezőgazdaság, rekultivációhoz kevés forrás (most van!, sőt sok esetben ez az egyetlen hasznosítási mód) Minőségbiztosítás fejletlensége Szabályozás hiánya illetve felesleges korlátok Piac szereplői együttműködésének hiánya Nem piaci szemléletű üzemeltetői oldal: jórészt az önkormányzatok kezében lévő létesítmények Szemléletformálás kezdeti stádiumban

36 Szabályozás fejlesztése A komposztálás folyamatának és a komposzt forgalmazás, felhasználás területének egységes szabályozása (minőségi kategóriák, jelölés, forgalomba hozatal, kijuttatás feltételei, komposztálás technológiai követelményei) egy rendeletben?! Többféle minőségi kategória meghatározása Minőségbiztosítás rendszer kialakítás feltételeinek megteremtése Eredmény: szennyvíziszap komposzt kategória az 50/2001. (IV.3.) Korm. r-ben!

37 Komposzt minőségbiztosítási rendszer feladatai A szerves hulladékok széles körű hasznosításának biztosítása bizalom a termelő, a felhasználó oldaláról A komposztok felhasználásának elősegítése a talaj termékenységének megőrzésében A komposztálás környezeti és közegészségügyi kockázatainak minimalizálása A telepektől független szakmailag kompetens ellenőrzési rendszer működésének biztosítása

38 Köszönöm a figyelmet!