Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén. Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén. Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület"

Átírás

1 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület 2009

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Az Európai Uniós dokumentumok által kijelölt fejlődési pályák és keretek 3 A vidékfejlesztés helye és szerepe a hazai fejlesztéspolitikai dokumentumokban A vidéki gazdaság szerkezete, jellemzői és meghatározó folyamatai 8 A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület helyi akciócsoport gazdasági szerkezetét és gazdasági folyamatait tükröző adatok A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület helyi akciócsoport agrárgazdaságának jellemzői A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület vállalkozásainak empirikus vizsgálata Lehetséges fejlesztési irányok 42 Az agrárgazdaság fejlesztési lehetőségei 42 A szekunder és tercier szektor fejlesztési lehetőségei

3 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek- Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén Bevezetés A tanulmány célja, hogy rámutasson azokra a makrogazdasági folyamatokra, az Európai Uniós vidékfejlesztési és kohéziós politika jelenlegi és várható irányaira, a térséget és a településeket jellemző adatokra és trendekre, a meghatározó helyi gazdasági szereplők véleményére, amelyek együttesen befolyásolják, illetve meghatározzák azokat a kereteket, amelyek között elképzelhetők a térség gazdaságfejlesztést érintő projektjei. Mindazonáltal a tanulmány nem helyettesítheti a különálló gazdaságfejlesztési programot, de meghatározhatja annak fő irányait. A tanulmány alapoz az Egyesület által év során elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégiára, abból a szempontból, hogy nem kívánja megismételni az ott rögzített demográfiai, természeti, környezeti helyzetre vonatkozó adatokat, különösen azért, mert ezen adatok vagy teljes egészében változatlanok, vagy változásuk marginálisan, esetleg egyáltalán nem érinti a térség gazdasági környezetét, folyamatait. Nem része a tanulmánynak a turizmusfejlesztés, mert ezen terület vizsgálatára egy másik, önálló tanulmányban már sor került. A tanulmány részben a gazdasági válság következtében megváltozott körülmények hatásaira, a változó, vagy megváltozott fejlesztési lehetőségekre, részben pedig a térség gazdaságát hosszabb távon meghatározó folyamatokra is fel kívánja hívni a figyelmet. Szükséges rámutatni arra is, hogy a tanulmány nem kizárólag, sőt nem elsősorban a mezőgazdaság szerepével és fejlesztésével kíván foglalkozni, mivel a mező- és erdőgazdálkodás a vidék és a HACS területén élő lakosság megélhetésében, foglalkoztatásában egyre kisebb szerepet tölt be. Az Európai Uniós dokumentumok által kijelölt fejlődési pályák és keretek A helyi akciócsoport gazdaság fejlesztési elképzeléseire, lehetőségeire, mind a strukturális alapok, mind pedig az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap hatást gyakorolhat. Ezen pénzügyi eszközök alkalmazására, jövőjére vonatkozóan a jogi szabályozás mellett hatást gyakorolnak az ún.: stratégiai iránymutatások, valamint a kohéziós és vidékfejlesztési politika felülvizsgálatát célzó közösségi dokumentumok (pl.: Zöld könyv a területi kohézióról, jelentés a kohéziós politika vidékfejlesztési intézkedéseket kiegészítő jellegéről és vidékfejlesztési intézkedésekkel történő összehangolásáról). A különböző dokumentumok hangsúlyozzák az egyes alapok intézkedései közötti szinergia, koherencia és együttműködés igényét. Ez a HACS számára azt jelenti, hogy a helyi stratégiában éppoly szinten és mélységben szükséges kidolgozni a különböző projekteket, mintha azokat nem csak az EMVA, hanem a strukturális alapok (hazánkban az Új 3

4 Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT) programjai finanszíroznák. Sajnálatos módon a különböző alapok közötti együttműködés formáit a közösségi jogszabályok nem intézményesítik, a gyakorlatban a két közösségi forrás menedzselését végző szervek legfeljebb az egymástól történő lehatárolás tekintetében működnek együtt, ez az aktivitás az összhang keresése esetén már egyáltalán nem nyilvánul meg. A kormányzati, nemzeti szintű fejlesztéspolitikára az Egyesületnek formálisan nincs közvetlen ráhatása, ez azonban nem menti fel az alól, hogy fejlesztési stratégiáját komplex módon készítse el. A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások kihangsúlyozzák, hogy az EU vidékfejlesztési programjai hozzájárulhatnak a területi kohézió megvalósításához. Ugyanakkor egyre inkább felismerték a kormányzás különböző szintjei közötti, valamint e hatóságok és a fejlesztési folyamatban közvetlenül részt vevő helyi szervezetek és polgárok közötti együttműködés, párbeszéd és partnerség elősegítésének szükségességét. Ez a helyi akciócsoport számára nem csupán az Egyesület működése szempontjából alapvető jelentőségű és a helyi akciócsoporton belüli partnerség fenntartását, tényleges működtetését, illetőleg a működtetés formáinak kijelölését és intézményesítését jelenti, hanem annak a követelményét, hogy más akciócsoportokkal és területfejlesztési szereplőkkel is intézményesített kapcsolatokkal rendelkezzen. A hatékony érdekérvényesítés és a nagyobb területi léptékű együttműködés csak ennek segítségével valósulhat meg. A legtöbb gazdasági tevékenység az Európai Unió területén így hazánkban is a városokban és a nagyvárosokban összpontosul, de a vidéki területek továbbra is az EU fontos részét képezik. Itt található a természeti erőforrások és a természeti területek (tavak, erők, Natura 2000 területek stb.) nagy része, a levegő minősége jó, valamint gyakran vonzó és biztonságos lakó- és kirándulóhelyekkel rendelkeznek. Ennek ellenére az Egyesület területét is jellemzi az a népesség csökkenés, mely részben a városokba történő elvándorlásnak köszönhető. Ugyanakkor a városok által képviselt népességi és gazdasági koncentráció kifejezett veszélyekkel is járhat, melyek oldása a vidékfejlesztési és városfejlesztési politika összehangolt akciói nélkül elképzelhetetlen. A gazdasági tevékenységek koncentrációja nem csak gazdasági előnyökkel, hanem a közlekedési torlódások, a magas ingatlanárak, a társadalmi kirekesztés és a légköri szennyezés formájában megjelenő hátrányokkal is jár. A fentiek szerint a gazdasági tevékenységek az EU-ban sokkal koncentráltabbak, mint a népesség. Ez a koncentráció az agglomerációból és a meghatározott helyszíneken található bizonyos tevékenységek csoportosításából eredő növekvő haszon jelentette előnyöket eredményez, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a felsőoktatási intézményekhez és képzési lehetőségekhez való viszonylag könnyű hozzáférést. Ezt tükrözi az, hogy a fővárosokban és a legtöbb sűrűn lakott város vonzáskörzetében a nemzeti átlaghoz viszonyítva magas az egy főre jutó GDP, a termelékenység, a foglalkoztatottság és a kutatási és innovációs tevékenység szintje. A vidéki területek fejlődését, de különösen a foglalkoztatási, munkalehetőségeket alapvetően befolyásolja a területek összekapcsolásának, a távolságok áthidalásának, az elérhetőség 4

5 biztosításának kérdése. A közösségi dokumentumok szerint a területek összekapcsolásához napjainkban a jó intermodális közlekedési hálózatoknál többre van szükség. Az olyan szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférést is szükségessé teszi, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a fenntartható energiaforrások, a széles sávú internet, az energiahálózatokkal való megbízható kapcsolat, valamint erős kapcsolatok a vállalkozások és a kutatóközpontok között. Ez a hátrányos helyzetű térségek, csoportok különleges szükségletei kielégítése szempontjából is elengedhetetlen fontosságú. Ennek megfelelően a térség specifikus növekedési politikák végrehajtási módszereit ki kell igazítani annak érdekében, hogy megfeleljenek az új valóságnak. A vidékfejlesztésre vonatkozó stratégiai iránymutatás, valamint annak évi módosítása némiképp egyoldalú személetet tükrözően, az agrárgazdaságra koncentrál és elsősorban az agrárium fejlesztési lehetőségei mentén képzeli el a vidéki térségek fejlődését és fejlesztési lehetőségeit. A dokumentum szerint a jövőbeli vidékfejlesztési politika három fő területre koncentrál: élelmiszergazdaság, környezet és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja egy versenyképességi (mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdészet) tengely. Egy területgazdálkodás-környezet tengely és egy a vidéki területek életminősége/diverzifikációja tengely mentén épül fel. A stratégiai iránymutatás szemléletváltozás nélkül az alábbiakat emeli ki: Az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség (beleértve az ehhez kapcsolódó innovációtámogatást is) és a tejágazat szerkezetátalakítása az európai vidéki térségek, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás legjelentősebb kihívásai. Az Európai Unió átfogó éghajlatváltozási stratégiájának részeként a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak fokozottabban hozzá kell járulnia az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásához, és a szén-dioxid nagyobb arányú megkötéséhez. A mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomasszából származó megújuló energia termelésének növelése szintén hozzá kell, hogy járuljon ahhoz, hogy 2020-ra elérhetőek legyenek az üzemanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó új uniós célkitűzések. Alapvető fontosságú lesz fenntarthatóbb vízgazdálkodási gyakorlatok alkalmazása a mezőgazdaságban annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű víz álljon rendelkezésre, és alkalmazkodni lehessen az éghajlatváltozásnak a vízkészletekre gyakorolt várható hatásaihoz. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása marad mindazonáltal a legnagyobb kihívás. A 3. és a 4. tengely alapján helyi szintű projektek és megújuló energia-forrásokkal kapcsolatos együttműködési projektek, továbbá a mezőgazdasági termelőknek a bioenergiatermelésben történő bevonása támogathatók. A természeti örökség megőrzése segíthet a magas természeti értékű élőhelyek és víztestek megóvásában. 5

6 Tekintettel arra, hogy minden vidéki térségnek szembe kell néznie az éghajlatváltozással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdésekkel, a tagállamok arra ösztönözhetik a 4. tengely alapján működő helyi akciócsoportokat (Leader), hogy ezeket a kérdéseket horizontális témaként vegyék fel a helyi fejlesztési stratégiájukba. A csoportok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy segítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a megújuló energia-forrásokkal kapcsolatos, helyi viszonyokra szabott megoldások megtalálását. Az innovációban benne rejlik a lehetőség, hogy pozitív hatásokat érjen el az éghajlatváltozásnak, a megújuló energiák termelésének, a fenntarthatóbb vízgazdálkodási gyakorlatoknak és a biológiai sokféleség csökkenése megfékezésének új kihívásaival való szembenézésben. Az e területekkel kapcsolatos innováció támogatása a releváns technológiák, termékek és eljárások fejlesztésének, elterjesztésének és alkalmazásának formáját öltheti. Az iránymutatásban szó sem esik arról, hogy például a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében a Leader helyi akciócsoportoknak, vagy az agrárágazaton kívüli céloknak milyen szerepet kellene játszani, ez utóbbiakat esetleg milyen módon lenne szükséges módosítani. Az iránymutatás módosítása kizárólag agrárszemlélettel, kizárólagosan agrárkörnyezeti kérdésekkel foglalkozik. Ha az Európai Unió jelenlegi ún.: vidékfejlesztési politikáját kívánnánk tömören és sarkosan értékelni, akkor megállapítható, hogy az agrárszemléletű és az agrárágazat dominanciájával rendelkező fejlesztéspolitika legfeljebb ötven-száz évvel ezelőtt képviselhetett volna korszerű vidékfejlesztési politikát. Az agrárágazat támogatása mellett a diverzifikáció, mely a 3. tengely egyik fontos célkitűzése, ekkor érinthette volna a vidéki lakosság jelentős részét. Jelen pillanatban ez a cél is legfeljebb a néhány százalékot kitevő agrárágazatból élő lakosságnak szólhat. Ez a vidékfejlesztési politika nem a 21. század vidékének szól, hanem az agárágazat szereplőinek, amelyek mellett úgy tűnik szükséges rosszként, periférikusan, politikai nyomásra jelenhetett meg a 3. tengely (a vidéki életminőség javítása) és 4. tengelyként a Leader program. A vidékfejlesztés helye és szerepe a hazai fejlesztéspolitikai dokumentumokban Az országos területfejlesztési koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) országgyűlési határozat szerint a vidékfejlesztés a vidékies térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. Lényegében a helyi erőforrások azonosításán, feltárásán, mobilizálásán keresztül megvalósuló kisléptékű térségfejlesztés. Megközelítésében átlagon felüli szerepet kap a fejlesztések környezetintegráltsága, a környezeti alrendszernek a vidékies területi rendszerekben betöltött meghatározó szerepe miatt. 6

7 Az integrált vidékfejlesztés a vidékfejlesztést integráltan több, az agrárágazaton határozottan túlmutató gazdasági szektor fejlesztésével, és szociális aspektusok figyelembe vételével megvalósító tevékenység. Az integráció alapját a terület, a vidékies térség jelenti. A kifejezés utal a környezetintegráltságra is, a helyi környezeti alrendszer adottságaira alapozott fenntartható fejlesztésre és értékmegőrzésre. Az integrált vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér. Az OTK a vidéki települések funkcióit az alábbiak szerint határozza meg: A vidékies térségek többsége jól együttműködő települései adottságaiknak megfelelő életképes mezőgazdasági, idegenforgalmi, ökológiai, pihenő vagy lakófunkciót találnak maguknak. Ennek alapja a természeti környezet, az életminőséget javító közlekedési és infokommunikációs infrastruktúra és a megújult falukép. A települések által közösen működtetett alapszintű közszolgáltatások jó minőségűek. A vidékfejlesztés átfogó célja az OTK szerint az elmaradott térségekben az aktivitás növelése, és a munkahelyteremtéssel járó fejlesztések ösztönzése (a legelmaradottabb vidékies térségekben kiemelten fontos terület továbbra is a mező- és erdőgazdálkodás - különösen az erdőtelepítés); helyi vállalkozások megerősítése, a térségi igényekhez igazodó képzési rendszer megteremtése. A munkaerőpiacról kiszorultak integrálása érdekében foglalkoztatás és komplex munkaerőpiaci programok támogatása szükséges. Ahogy az adottságok minden térségben, térségtípusban más jellegűek, úgy a megoldások, a horizontális célok is természetesen térség-specifikus adaptációt igényelnek. A fejlesztések alapuljanak helyi, területi alapú, széleskörű partnerségből építkező kezdeményezéseken. Ezért az ezeket generáló, a helyi identitás, a hagyományok és az értékek megőrzésére, tudatosítására, felélesztésére irányuló humánerőforrás-fejlesztés és közösségszervezés a beavatkozások hangsúlyos eleme. a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmának hagyományait, értékeit befogadó társadalmi-gazdasági integrálása. Az OTK a vidékfejlesztés konkrét elemeit az alábbiakban látja: Kistermelői hálózatok kialakítása, kiemelten a helyi hungarikumok előállítása terén; Termékfejlesztés megvalósítása az élelmiszeriparral és a gyógyszeriparral összefogva; Kézműves szakmai képzések és a kézműves termékpaletta fejlesztése; Életminőség javítása, alternatív foglalkoztatási lehetőségek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és Stratégiai Terv fontosabb megállapításai és jövőképe Az ÚMVP hasonlóan a közösségi dokumentumok szellemiségéhez a vidékfejlesztés központi elemének az agrárgazdaság fejlesztését tekinti. Az ÚMVP szerint a magyar agrárgazdaság versenyképes ágazattá válhat, a strukturális problémák leküzdésével és az innovációs és marketingszemlélet megerősítésével és elterjesztésével. 7

8 A mezőgazdaság által okozott környezeti terhelés európai összevetésben alacsony. Ennek az állapotnak a tartós megőrzésére és a termelőknek a fenntartható gazdálkodás elveit szem előtt tartó gazdálkodására és az ezzel összefüggő gazdálkodói tudatosság növelésére kell felhasználni a fejlesztési forrásokat. A vidéki társadalom előtt álló kihívások a vidéki területeken történő munkahely teremtés és megőrzés valamint a vállalkozások ösztönzése révén oldhatók meg. A stratégiai terv szerint a hazai vidékfejlesztési intézkedések hozzájárulnak a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez és a göteborgi Európa Tanács határozataiban foglaltak megvalósításához, mivel a stratégia fő célkitűzései a lisszaboni és göteborgi céloknak megfelelően kerültek meghatározásra. A Lisszaboni Stratégia, amely hosszú távon célul tűzi ki a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést, a stratégiának azokban a célkitűzéseiben tükröződik, amelyek a versenyképesség növelését, az innováció ösztönzését, a technológia és a humán tőke területén történő befektetések elősegítését állítják középpontba. A mezőgazdaságban az innováció és a modernizáció, emellett a vidéki területek gazdaságának diverzifikációja szervesen hozzájárul a vidéki térségek versenyképességének növeléséhez. A vidéki térségekre jellemző strukturális feszültségek és a területi különbségek ez által csökkenthetők. A stratégiában a göteborgi célkitűzések megvalósulását segítik elő a környezeti tudatosság emelésére irányuló stratégiai erőfeszítések, amelyek biztosítják a mezőgazdaságban és erdészetben a környezet védelmét, a biodiverzitás és vidéki táji értékek, valamint a természeti és kulturális örökség megóvását.. A vidéki gazdaság szerkezete, jellemzői és meghatározó folyamatai Az Európai Uniós és a hazai dokumentumok által meghatározott irányok, célok rövid bemutatását követően szükséges megvizsgálni, hogy a vidék gazdaság szerkezete és a gazdasági folyamatok vajon alkalmasak-e arra, hogy befogadják a fejlesztéspolitikai célkitűzéseket, a gazdasági környezet és a gazdasági szereplők képesek-e a célok megvalósítására, a célok találkoznak-e a vidék gazdasági szereplőinek elképzeléseivel, és ténylegesen azokat a szereplőket célozzák-e, amelyek képesek a vidék gazdaságát növekedési pályára állítani. Érzékelhető, hogy a legnagyobb forrásokkal rendelkező Európai Uniós alapok, pontosabban a jelenlegi lehatárolás alapján az EMVA fő célkitűzése az agrárgazdaság támogatása. Ezen értelmezés szerint a vidék fejlődését alapvetően az agrárgazdaság fejlesztésén keresztül lehetséges elérni. Kérdés, hogy a különböző adatok és vizsgálati eredmények tükrében mi jellemzi a vidék gazdaságát, ezen belül a mezőgazdaság milyen tényleges szerepet tölt be a vidék gazdasági szerkezetében. 8

9 2 Az 1-2. sz. táblázat alapján érzékelhető, hogy a mezőgazdaság GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken és ebben a évi élelmiszer áremelkedési bumm sem hozott kiugró eredményt. Azóta az adatok pedig jelentős csökkenésről tanúskodnak. Hasonló a helyzet a foglalkoztatásban való arány értékelése esetén is. Az agrárágazatban foglalkoztatottak aránya folyamatosan csökken, a közösségi agrárpolitika ennek ellenére a mezőgazdaság csaknem kizárólagos fejlesztésben látja a vidék felemelkedésének lehetőségét sz. táblázat A gazdaság ágazatainak hozzájárulása a Bruttó Hazai Termékhez (GDP) Év Bruttó Nemzeti Melyből, az ágazatok százalékos megoszlása (%) Termék (GDP), Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások milliárd forint ,8 4,6 27,7 53, ,9 4,5 26,4 55, ,7 4,0 25,8 56, ,7 3,7 25,6 56, ,3 4,1 25,8 55, ,8 4,2 25,8 56, ,5 4,0 26,1 56, ,1 4,0 25,5 56, ,3 4,3 24,8 56, ,8 2,9 25,3 57,3 A mezőgazdaság szerepét tükröző indikátorok ( ) Év A mezőgazdaság részesedése a (%) GDP-ből exportból beruházásokbó foglalkoztatásból a) a) l ,6 l 6,9 5,0 6, ,5 7,5 6,2 6, ,0 6,8 6,3 6, ,6 6,6 6,2 5, ,1 6,0 4,3 5, ,2 6,1 4,6 5, ,0 5,5 4,0 4, ,0 6,3 4,3 4, ,3 6,7 4,9 4, ,9 n.a. n.a 4,4 a) Élelmiszer iparral együtt Forrás: Bruttó Nemzeti Termék, (II. előzetes adatok ) Központi Statisztikai Hivatal A vidéki térségekben az átlagos egy főre jutó jövedelem a nemzeti átlag 71,45 % amely növekvő szakadékot jelez a vidéki és városi térségek között. A vidéki területeken az egyéni vállalkozások dominálnak, arányuk az összes vállalkozás 66%-a, szemben az országos átlag 52%-kal. A mikrovállalkozások aránya 74%, szemben az országos átlagot jelentő 70%-os szinttel. A primer és szekunder ágazatba tartozó vállalkozások aránya is magasabb a vidéki 9

10 területeken (11% illetve 22%) mint az országos átlag (4% illetve 18%). Ez azt jelenti, hogy a tercier szektor részesedése a vidéki vállalkozásokban jelentősen alacsonyabb (67%) mint az országos hányad (78%) (az adatok 2004-re vonatkoznak). A gazdasági szerkezetváltásra utal a vidéki szálláshelyek számának növekedése, valamint a turisztikai programkínálat bővülése is. A vidéki vállalkozások innovációs képessége alacsony. Az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya. Mivel a gazdasági (pénzügyi, vállalkozásfejlesztési, logisztikai, információs) szolgáltatások a városokba koncentrálódnak, a periférikus vagy alacsony népességű vidéki településeken ezek elérhetősége nehezebb. A vidéki térségekre általában a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, főként fizikai munkát végzők nagyobb hányada a jellemző. Összhangban az általános trendekkel, a mezőgazdasági foglalkoztatottak átlagbére és a mezőgazdasági vállalkozások átlag jövedelme a nemzetgazdasági átlag alatt marad, ami miatt az egyéni gazdálkodók viszonylag magas aránya (38,1%) kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet is folytat vagy az agráriumon belül vagy más szektorokban. Mindez a részfoglalkozású gazdálkodók számának a növekedését eredményezi. Munkalehetőség a vidéki területeken A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése rendkívül kedvezőtlenül érintette a vidéki térségeket. Az 1990-es években a gazdasági átalakulással párhuzamosan gyökeres változások zajlottak a munkaerőpiacon is. A foglalkoztatottság és az aktivitás ben érte el a mélypontot, majd ezután a gazdasági stabilizálódás és a befektetések megélénkülésének hatására 2000-ig viszonylag gyors ütemű évi 0,7-0,8 százalékpontos - emelkedésnek indult. Az azóta eltelt időszakot 2007 közepéig egy-egy rövid átmeneti fellendülést leszámítva - stagnálás közeli állapot jellemezte, ami azonban 2007 őszétől romlásba fordult. Noha a év vége óta mutatkozó romló tendenciák 2008 nagy részében még nem erősödtek meg túlzottan, az év végétől már változni látszik a helyzet. A gazdasági növekedés globális lassulása és a fontosabb exportpiacainkon tapasztalható recesszió különösen érzékenyen érinti a hazai gazdaság exportorientált nagyfoglalkoztatóit és ezen keresztül a beszállítóikat is. A munkanélküliek száma a januári és februári hónapokban már gyors romlást mutat 2008 azonos időszakához képest. A KSH szerint 2009 I. negyedévében a éves foglalkoztatottak száma 3 millió 764 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 403 ezer főre emelkedett, ami 9,7%-os munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatottak létszámának fent leírt változása az ágazati struktúrát sem hagyta érintetlenül. A 90-es évek elején a mezőgazdaság még több mint 11%-át adta a foglalkoztatottaknak, ám ez 2008-ra 4,5%-ra csökkent. Az arányában kevesebb, mint felére csökkenő súly a létszámban még ennél is nagyobb változást takar, hisz az 1992-ben a 10

11 szektorban foglalkoztatott 460 ezer fős létszám mára 174 ezer fős szintre (37,8%) apadt (1. ábra). Nemzetközi makromodellezés segítségével, illetve OECD-országok idősorainak felhasználásával is készültek ágazati trendek és előrejelzések az MTA KTI gondozásában. Ezek elsősorban a modellezést és nemzetközi szintű összehasonlítást lehetővé tevő számításokon alapulnak, ám kockázatuk az, hogy nem, vagy csak minimális mértékben képesek figyelembe venni országspecifikus tényezőket. Az ágazati előrejelzések eredményei a következő táblázatban foglalhatók össze: 3. sz. táblázat Foglalkoztatottság és előrejelzés ágazatonként Az összes foglalkoztatott százalékában Foglalkoztatottság Átlagos éves változás (százalékpontban) Gazdasági ág A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 8,12 5,82 3,66-0,255-0,197 B Halászat 0,02 0,05 0,03 0,002-0,001 C Bányászat 0,99 0,36 0,20-0,070-0,014 D Feldolgozóipar 21,93 23,38 21,44 0,160-0,176 E Villamosenergia, gáz, gőz, víz term. 2,44 1,81 1,42-0,071-0,035 F Építőipar 4,84 6,60 8,27 0,196 0,152 G Kereskedelem 10,99 13,45 14,10 0,273 0,059 H Szállás, vendéglátás 2,57 3,34 4,02 0,086 0,062 I Posta, távközlés, szállítás 7,85 7,54 7,50-0,034-0,004 J Pénzügy és biztosítás 1,69 1,83 2,14 0,015 0,028 K Ingatlan, K+F, egyéb szolg. 3,20 5,67 9,50 0,274 0,349 L Közigazgatás, védelem, TB 5,77 6,87 7,31 0,122 0,040 M Oktatás 8,01 7,74 8,24-0,030 0,045 N Egészségügyi, szociális ellátás 5,64 5,86 7,17 0,024 0,119 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,98 3,86 4,77-0,013 0,083 11

12 Miközben a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma folyamatos csökkenést mutat, addig - az ágazatban működő vállalkozások számában történt változás hasonló tendenciája 2007-ben megfordult. A KSH adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 1 millió 325 ezer volt (1. táblázat). Ez 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a II. félévi növekedés 43 ezer. A regisztrált vállalkozások számának nagymértékű emelkedését a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának decemberi kiugró növekedése okozta. A KSH jelentése szerint ennek oka, hogy az áfatörvény változásai miatt 2008-tól az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, így a vállalkozások száma 2007 folyamán 4,2 százalékkal nőtt. Az új bejegyzésű társas vállalkozások száma 3 ezerrel, 8,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A legjelentősebb mértékben (5 ezerrel, 24,2 százalékkal) a korlátolt felelősségű társaságok regisztrációinak száma nőtt. A kft-k népszerűségében jelentősen közrejátszik, hogy a cégalapításhoz szükséges alaptőke nagysága jelentős mértékben csökkent. Az őstermelők kötelező regisztrációja miatt a bejegyzések száma kiugróan magas volt az egyéni vállalkozások körében: 33 ezerrel, 61,9 százalékkal több egyéni vállalkozást jegyeztek be 2007-ben, mint egy évvel korábban. A regisztrált egyéni vállalkozók 60,6 százalékának volt vállalkozói igazolványa, számukban 2 százalékos, 8 és fél ezres csökkenést mért a KSH a decemberi állapothoz képest. A vidékies térségekben a munkanélküliek aránya az aktív korú lakosság (15-59 év) körében lényegesen magasabb (9,2%, 2005) az országos átlagnál (6,3%, 2005) és a 2000-es 8,04%- hoz képes gyorsabb növekedést mutat, mint országosan. A foglalkoztatottak aránya a vidéki térségekben 49,9% szemben az országos 56,8%-kal. A vidéki térségekben a regisztrált munkanélküliek csaknem fele (48,76%) tartós munkanélküli. A szűkös helyi foglalkoztatási lehetőségek következtében a falvakban a foglalkoztatottak mindössze 39%-a talál helyben munkát, míg 61%-a naponta ingázik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliek aránya a vidéki térségekben a nők körében nagyobb. Alacsony iskolázottsági és képzettségi szint Az iskolai végzettség alapján a képzettségi szint a vidéki térségekben jóval kedvezőtlenebb mint az országos átlag. A községekben a 8 osztályt vagy azt sem végzett, 7 évesnél idősebb 12

13 lakosok aránya (24 és 19 %) meghaladja az országos átlagot (19 és 15 %). A községek 7 évnél idősebb lakosságának 43 %-a tehát semmilyen képesítéssel nem rendelkezik. A középiskolai végzettség mutatóiban nincs eltérés (51 %), a községekben azonban több az érettségivel nem rendelkező, szakmunkás képesítésű ember. A felsőfokú végzettségűek aránya (5 %) a községekben fele az országos (12 %) és harmada a városi átlagnak (15 %), ami azt mutatja, hogy a szakképzett munkaerő megfelelő munkalehetőségek hiányában elvándorol a falvakból. A régió agrártermelésére jellemző főbb tendenciák A vidék gazdasági szerkezetét jellemző országos adatokon túl érdemes rávilágítani arra is, hogy mi jellemzi a régió agrárgazdaságát, mely egyes elképzelések szerint a vidéki gazdaság motorját képezheti. A mezőgazdaságilag hasznosított terület csökkenése csak Somogy megyében nem járt együtt termőterület csökkenéssel (erdősítés miatt). A régióban a nagyméretű gazdaságok aránya (50,5 %) lényegesen meghaladja az országos átlagot (43 %). Következésképpen az egyénileg gazdálkodók használta terület aránya (40,7 %) elmarad az országostól (48,8 %). A szántóföld használatára jellemző, hogy napjainkig nőtt a gabonafélék vetésterülete, különösen Baranya és Tolna megyékben (65,8 %-ról 71,5 %-ra, ill. 68,8 %-ról 73,9 %-ra). Jellemzően ezen években visszatérő probléma volt az értékesítés, felhasználás. Belső szerkezeti átalakulás némileg Somogyban figyelhető meg. Értelemszerűen olyan speciális adottságot, termeléstechnológiát igénylő növények termesztése visszaesett, amelyeknek korábban hagyománya volt (borsó, napraforgó, cukorrépa stb.). Szőlő- és gyümölcsültetvények területe, termése csökkent, holott bizonyos gyümölcsfajokból az országos részesedés átlag feletti (szőlő, körte, kajszi, meggy stb.). Az állatállomány az 1980 évinek %-ára esett vissza, az átlagos termelési színvonal csökkenésével. Különösen szembetűnő a kérődzők számának visszaesése. Ez egyben azt is jelentette, hogy a feltétlen takarmánytermő területek hasznosítása elmaradt, a különböző melléktermékek hasznosítatlanok, gyepgazdálkodás színvonala folyamatosan stagnál, ill. visszaesik, termőtáj eldurvul, gazdaságilag és esztétikailag kárt okoz, fenntartható mezőgazdálkodás, biogazdálkodás feltételei hiányoznak stb, 13

14 A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület helyi akciócsoport gazdasági szerkezetét és gazdasági folyamatait tükröző adatok 2. sz. ábra Munkanélküliek aránya a munkavállalási korú népesség százalékában MVH acs Baranya megye Magyarország A munkanélküliség alakulása, Érzékelhető, hogy az akciócsoport területén élő aktív korú lakosság munkanélküli mutatói jelentősen meghaladják mind a megyei, mind pedig az országos értékeket. A vélhetően gazdasági válság okozta hatások még fokozottabban jelentkeznek az akciócsoport területén, a munkanélküliség növekedése sokkal jelentősebb, mint országos és megyei szinten. Az akciócsoport sem homogén, a két kistérség, sőt egyes települések között is jelentős eltérések jelentkeznek. A Komlói és Sásdi kistérségből álló akciócsoport komlói területén pl.: december 20-i adatok szerint az átlagos munkanélküliség 22,7% volt, 2008 azonos időszakához képest 6%-ot meghaladó növekedés tapasztalható, míg a sásdi területeken ben ez az érték 26,8%, és az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest csupán 3%-os a növekedés. Ez tehát azt jelenti, hogy az iparilag (is) fejlettebb komlói kistérséget sokkal negatívabban érintette a gazdasági válság, mint az amúgy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó Sásdi kistérséget decemberében a komlói kistérségben csupán egy település (Szárász) rendelkezett 50% feletti munkanélküliségi mutatóval (61,5%), míg a Sásdi kistérségben öt település, melyek közül Varga esetén ez az érték 73%. Szükséges megjegyezni azt is, hogy a sásdi kistérség azon kistérségek közé tartozik, ahol az etnikai kisebbség számaránya országos összehasonlításban is magas. Így a cigánykérdés a kistérség LHH programján belül, illetőleg a helyi akciócsoport stratégiáján belül is fontos szerepet kapott. 14

15 1. sz. diagram A vállalkozások megoszlása társasági forma szerint, 1999 Magyarország, 1999 MVH acs, % 12% 5% 13% 9% 14% 63% 74% Egyéni BT KFT Egyéb Egyéni BT KFT Egyéb A vállalkozások szervezeti formáit illető változások trendjei szinte teljes egészében követik az országosan is jellemző folyamatokat és között. Ha a statikus adatokat vizsgáljuk, akkor érzékelhető, hogy a kisebb tőkeigényű egyéni vállalkozások és betéti társaságok képezik a vállalkozások meghatározó többségét az Egyesület működési területén. Ez a megállapítás azért lehet fontos, mert a fejlesztések, illetőleg a válság okozta bevétel csökkenés és hitelerő képesség sokkal érzékenyebben érintheti a kevéssé tőkeerős vállalkozásokat, mint a jelentősebb tartalékokkal rendelkező gazdasági szereplőket. 15

16 2. sz. diagram A vállalkozások megoszlása társasági forma szerint, 2008 Magyarország, 2008 MVH acs, % 4% 15% 2% 10% 14% 63% 73% Egyéni BT KFT Egyéb Egyéni BT KFT Egyéb Ha részletesebben vizsgáljuk az egyes ágazatok gazdaságon belüli helyzetét országos összehasonlításban, akkor látható, hogy az ipar szerepe az országos trendeknek megfelelően minimálisan csökkent, de az országos átlagot még így is meghaladja. Megfigyelhető mezőgazdasági vállalkozások jelentős növekedése (3-4. sz. diagram). A KSH adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 1 millió 325 ezer volt. Ez 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a II. félévi növekedés 43 ezer. A regisztrált vállalkozások számának nagymértékű emelkedését a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának decemberi kiugró növekedése okozta. A KSH jelentése szerint ennek oka, hogy az áfatörvény változásai miatt 2008-tól az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, így a vállalkozások száma 2007 folyamán 4,2 százalékkal nőtt. Az őstermelők kötelező regisztrációja miatt a bejegyzések száma kiugróan magas volt az egyéni vállalkozások körében: 33 ezerrel, 61,9 százalékkal több egyéni vállalkozást jegyeztek be 2007-ben, mint egy évvel korábban II. félévének végén a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma 1 millió volt. Számuk az első félévben 282 ezerrel, a másodikban 15 ezerrel, összességében 42,3 %-kal (297 ezerrel) nőtt az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt. A regisztrált egyéni vállalkozók 40%-ának volt vállalkozói igazolványa, számuk 6%-kal csökkent az előző év végén mért adathoz képest. A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások esetén az országos növekedéshez képest az Egyesület működési területén mért növekedés annak hozzávetőleg duplája. Ugyanakkor a szállításban tevékenykedő vállalkozások száma az országos trendeknek megfelelően, de annál nagyobb arányba csökkent, napjainkra lecsúszva az országos átlag szintjére. 16

17 Míg az építőiparban a vállalkozások számának csökkenése figyelhető meg országos szinten, addig a HACS területén némiképp növekedett az ebben az ágazatban működő vállalkozások száma. Ugyan a szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások száma csaknem megháromszorozódott az Egyesület területén, de még így is messze elmarad az országos átlagtól. Ismeretes, hogy egy ország, vagy gazdasági térség fejlettségét jól jellemzi a szolgáltatásokban foglalkoztatottak és az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások száma. Ebből a szempontból a térség messze nem sorolható a fejlett területek közé. A továbbiakban sz. diagram, sz. grafikon az egyes ágazatok fajlagos mutatóinak, valamint közötti változásainak bemutatására kerül sor. 3. sz. diagram Egyes ágazatok aránya az összes vállalkozások számából 1999-ben, % ,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Ipar Kereskedelem Mezőgazdaság Vendéglátás Szállítás Építőipar Szolgáltatás Magyarország MVH acs 17

18 4. sz. diagram Egyes ágazatok aránya az összes vállalkozások számából 2008-ban, % ,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Ipar Kereskedelem Mezőgazdaság Vendéglátás Szállítás Építőipar Szolgáltatás Magyarország MVH acs 5. sz. diagram 1000 állandó lakosra jutó vállalkozások száma, ,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Magyarország Dél-Dunántúl Baranya MVH acs 18

19 1. sz. grafikon 1000 állandó lakosra jutó vállalkozások száma az országos érték százalékában, sz. diagram 1000 állandó lakosra jutó egyéni vállalkozások száma, ,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Magyarország Dél-Dunántúl Baranya MVH acs 19

20 2. sz. grafikon 1000 állandó lakosra jutó egyéni vállalkozások száma az országos érték százalékában, sz. diagram 1000 állandó lakosra jutó betéti társaságok száma, ,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Magyarország Dél-Dunántúl Baranya MVH acs 20

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben