Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia"

Átírás

1 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verzió október 3.

2 Tartalom Tartalom...2 Ábrajegyzék...5 Rövidítések jegyzéke Helyzetelemzés Magyarország és a megyék helyzete, érintettek bemutatása Gazdaság Társadalom, infrastruktúra és közlekedés Tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció Általános kitekintés KFI szereplők Területi bontású tudománymetriai elemzések A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatásai A hazai kutatási infrastruktúra helyzete és fejlesztési irányaik A külföldi/ nemzetközi kutatási infrastruktúrák szerepe a magyar K+F rendszerben Nemzetközi kitekintés Magyarország részvétele az FP7 keretprogramban Határon átnyúló innovációs együttműködések SWOT elemzés Irányítási struktúra A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát megelőző hazai folyamatok Az S3-ban érdekelt szereplők bemutatása A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezése Az S3 tervezés folyamata Az S3 tervezés irányítási struktúrája A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezésének tapasztalatai Az intelligens szakosodást fenntartó irányítási rendszer A KFI infrastruktúra az S3 irányításban Jövőkép és célkitűzések A magyarországi megyék tipizálása Jövőkép és célkitűzések A kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányvonalai Prioritások A KFI prioritások meghatározását segítő előzetes tanulmányok

3 4.2. A KFI prioritásokat és specializációkat meghatározó módszer kialakítása és megvalósítása A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok Nemzeti Prioritások Horizonális Prioritások Intelligens technológiák A Megyei Specializációk szerepe Összefüggések a Visegrádi országok intelligens szakosodási stratégiáival és a Duna Régió Stratégiával A Visegrádi Négyek S3 stratégiáinak összevetése, lehetséges kapcsolódási pontok Európai Unió Duna Régió Stratégiája (DRS) Magyarország számára a környező országokkal együttműködési potenciállal bíró gazdaságfejlesztési irányok A kutatási infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányai Szakpolitikai eszközök Konzisztencia a legfontosabb tervezési dokumentumokkal Az eszközrendszer elemei Közvetlen eszközök Közvetett eszközök Piaci eszközök Finanszírozási elvek Beavatkozási mátrix Pilot projektek Nyitott laboratórium pilot Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (a továbbiakban: FIEK) pilot PcP pilot Felelős Szervezetek Források Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP Vidékfejlesztési Program, VP Magyar Halászati és Halgazdálkodási Operatív Program, MAHOP Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Határon átnyúló európai területi programok:

4 Rövid összegzés A hazai kutatási infrastruktúrák nemzetközi kapcsolódási lehetőségei A részvételre javasolt külföldi infrastruktúrák Ütemterv Értékelési és monitoring rendszer S3 Értékelés A visszacsatolás mechanizmusai Az értékelés módszerei S3 Monitoring és indikátorok: elvek, információs mechanizmus NEKIFUT projekt

5 Ábrajegyzék 1. ábra: A Magyarországon működő vállalkozások számának változása (db) ábra: A megyék gazdasági fejlettségének összehasonlítása, az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján,2012-ben ábra: Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) alakulása (EU átlag = 100) ábra: A gazdasági szektorok beruházásainak teljesítményértékei (folyó áron, Mrd Ft) ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2012-ben, % ábra A bruttó hozzáadott érték szektorális megoszlása megyei bontásban, 2012-ben ábra: Külkereskedelmi egyenleg változása között folyó áron, termékfőcsoportokra mérve ábra: Belföldi és nemzetközi vándorlás egyenlege (a be- és a kivándorlás különbözete) között ábra: A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje megyei bontásban, 2012-ben ábra: főre jutó felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók száma 2013-ban ábra: A legközelebbi autópálya elérhetőségi ideje, ábra: Magyarország innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban ábra: GDP arányos K+F ráfordítások forrásai ( ; %) ábra: A vállalkozások K+F-ráfordításainak forrásai létszám kategória szerint (2012; milliárd Ft) ábra: A vállalkozási szektor egy kutatóra jutó K+F ráfordításai néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban és ágazatban (millió Ft/kutató, 2012) ábra: Kutatók átlagos száma külföldi, illetve hazai tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken (2012; fő/vállalati kutatóhely) ábra: A külföldi és hazai tulajdonban levő vállalati kutatóhelyeknél dolgozó kutatók megoszlása (fő, illetve %; ábra: A külföldi és hazai tulajdonban levő vállalati kutatóhelyek száma (db, illetve %; ábra: Egy alkalmazottra jutó árbevétel innovációs tevékenységet folytató, illetve nem folytató vállalatoknál (euró/fő) ábra: Innovatív vállalatok aránya Magyarországon, illetve az EU-ban méretkategória szerint (%) ábra: 1 milliárd euró K+F ráfordításra jutó szabadalmak száma ábra: A K+F ráfordítások megyei bontásban, 2012-ben ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában megyénként, 2012-ben ábra: A megyei K+F ráfordítások szektorok szerinti megoszlása 2012-ben ábra: a K+F ráfordítások aránya nemzetgazdasági ágak szerint 2012-ben ábra: Kutató-fejlesztők teljes munkaidős egyenértékes (FTE) létszáma megyénként 2011-ben ábra: az MTA jelentősebb kutatási projektjeiben a ráfordítások tudományági megoszlása (összesen 155,4 milliárd Ft-ról áll rendelkezésre adat) ábra: az MTA jelentősebb kutatási projektjeiben a ráfordítások ágazati megoszlása (összesen 158 milliárd Ft-ról áll rendelkezésre adat) ábra: A K+F beruházások értéke (mrd Ft) és aránya (%) a teljes hazai K+F ráfordításokban, ábra: A K+F beruházások összetétele a beruházás típusa és a K+F szektorok szerint Magyarországon, (mrd Ft) ábra: Az egyes tudományágak beruházásának aránya a teljes beruházási értéken belül Magyarországon, (%) ábra: Tudományági K+F beruházások a teljes tudományági K+F ráfordítás %-ában, ábra: K+F beruházások típusai tudományáganként Magyarországon, (ezer Ft) ábra: A NIH KFI Obszervatórium által vezetett kutatási infrastruktúra regiszter alapján az országban nyilvántartott stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI) címre javasolt kutatási infrastruktúrák megoszlása azok fő tudományai alapján a következő: ábra: Magyar pályázók eredményei az FP7-ben ábra: Elnyert FP7 támogatások aránya országonként ábra: FP7 pályázók sikeraránya az ESP-ben ábra: Nyertes résztvevők által elnyert FP7 támogatások az ESP-ben ábra: FP7 pályázók sikeraránya a KSP-ben ábra: Nyertes résztvevők által elnyert FP7 támogatások az KSP-ben ábra: FP7 pályázók sikeraránya az Euratom SP-ben ábra: Az S3 tervezésének módszertana ábra: A nemzeti S3 tervezésének folyamata, kiegészítve a kapcsolódó stratégiákkal ábra: A nemzeti S3 tervezés irányítási struktúrájának szervezeti ábrája ábra: A nemzeti S3 fenntartását irányító struktúra szervezeti ábrája ábra ábra: Az értékelési folyamat ciklikussága ábra Az S3 indikátorképzés információs mechanizmusa

6 Rövidítések jegyzéke BM... Belügyminisztérium B2B... vállalatok, cégek egymás közötti (Business-to-business) DE... Debreceni Egyetem EDP... Entrepreneurial Discovery Process EFOP... Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EKD... Egyedi Kormánydöntés EMMI... Emberi Erőforrások Minisztériuma EMVA... Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ERFA... Európai Regionális Fejlesztési Alap ESFRI... European Strategy Forum on Research Infrastructures ESZA... Európai Szociális Alap EU... Európai Unió Eurostat.. Az Európai Unió statisztikai hivatala FET... Jövő Feltörekvő Technológiák (Future Emerging Technologies) FTE... Teljes munkaidős egyenérték (Full Time Equivalent) GDP... bruttó hazai termék (gross domestic product) GINOP... Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program IKF... Information and Knowledge Fusion IKT... Információs és Kommunikációs Technológia IUS... Innovatív Unió eredménytáblája (Innovation Union Scoreboard) K+F... Kutatás-fejlesztés KET... kulcstechnológiák (key enabling technologies) KFI... Kutatási, Fejlesztési és Innovációs KI... Kutatási Infrastruktúra KKM... Külgazdasági és Külügyminisztérium KKV... Kis- és középvállalkozás KMR... Közép-Magyarország Régió KTIA... Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ME... Miniszterelnökség MAHOP.. Magyar Halászati és Halgazdálkodási Operatív Program MTA... Magyar Tudományos Akadémia NEKIFUT. Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv NFM... Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NGM... Nemzetgazdasági Minisztérium NIH... Nemzeti Innovációs Hivatal NIT... Nemzeti Irányító Testület (S3) NUTS... Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) NUTS-2... statisztikai régiók szintje NUTS-3... megyék és Budapest szintje OECD... Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) OP... Operatív Program OTKA... Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok PcP... kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (pre-commercial procurement) PPP... Köz- és a magánszféra együttműködése (public-private partnership) PTE... Pécsi Tudományegyetem RIS3... Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (national/regional research and innovation strategy for smart specialisation) RIÜ... Regionális Innovációs Ügynökség S3... Intelligens Szakosodási Stratégia (Smart Specialization Strategy) SKI... Stratégiai Kutatási Infrastruktúra TéT... Tudományos és Technológiai VEKOP... Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program VP... Vidékfejlesztési Program 6

7 1. Helyzetelemzés 1.1. Magyarország és a megyék helyzete, érintettek bemutatása Gazdaság A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok egyik legfőbb negatívuma, a duális gazdaság (a nagyvállalatok és KKV-k kettőssége) kialakulása Magyarországon, fékező hatást gyakorolt a foglalkoztatásra és a versenyképességre (és ezzel végeredményben a növekedésre). 1 A hazai kis- és középvállalkozások biztosítják a foglalkoztatás legnagyobb részét, azonban a külföldi érdekeltségű vállalatok állították elő 2009-ben a (nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások körében) hozzáadott érték 49,1%-át és az export több mint 80%-át, valamint a feldolgozóipari termelés kétharmadát. A vállalati szektort tekintve a külföldi tőke a termelőeszközök felét birtokolja, ezzel a hozzáadott érték közel felét állítja elő a foglalkoztatottak negyedével. Hazánkban a működő vállalkozások száma 2004-ben érte el a csúcspontját. Onnantól kezdve a vállalkozások számának folyamatos csökkenése figyelhető meg ben Magyarországon vállalkozás működött. A társas, illetve egyéni vállalkozások számának alakulásban jól nyomon követhető a társas vállalkozások előretörésének folyamata az egyéni vállalkozásokkal szemben re a társas vállalkozások száma már meghaladta az egyéni vállalkozásokét. 1. ábra: A Magyarországon működő vállalkozások számának változása (db) Forrás: KSH Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás 1 NEMZETI FEJLESZTÉS 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

8 Bruttó hazai termék Magyarország 2012-ben előállított teljes GDP-je ,1 milliárd Ft volt, amely egy lakosra vetítve ezer forintot jelent. A megyék teljesítményét tekintve elmondható, hogy Budapest dominanciája kimagasló (a grafikonon nem szerepel, érték: ezer Ft/fő), az országos átlag több mint kétszerese. Ezen kívül egyedül Győr-Moson-Sopron megye teljesítménye (3.442 ezer Ft/fő) haladja meg az országos átlagét, amely egyértelműen mutatja az ország főváros központúságát, illetve az északnyugati országrész relatív fejlettségét a többihez képest. A legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t Nógrád megye állította elő 2012-ben, mindössze ezer Ft/főt, ami az országos átlag mindössze 43,6 %-a. 2. ábra: A megyék gazdasági fejlettségének összehasonlítása, az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján,2012- ben Egy főre jutó GDP (eft) Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Megjegyzés: az ábrán Budapest nem került feltüntetésre kiugró adata miatt, de az országos átlagban szerepel. A megyék regionális tagozódásban szerepelnek az ábrán A 2000-es évek elején 4%-ot meghaladó GDP növekedésével, a gazdasági fejlődés tekintetében Magyarország még második volt a régióban. Az évtized második felében azonban negatív fordulat következett be, a 2008-ban kezdődő globális pénzügyi, majd gazdasági válságban Magyarország szenvedte el az egyik legnagyobb visszaesést a visegrádi országok között. Az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához viszonyítva 2011-ben hazánkban alig haladta meg a nyolc évvel korábbi szintet, míg ugyanebben az időszakban a régió összes többi országára gyorsabb gazdasági növekedés és számottevő felzárkózás volt jellemző. 8

9 3. ábra: Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) alakulása (EU átlag = 100) Forrás: Eurostat Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Beruházás A nemzetgazdasági beruházások terén a szolgáltató szektor tölti be a legnagyobb szerepet 53,8%-os hozzájárulásával. Az ipari beruházások összege Mrd Ft, a teljes összeg 40,4%-a volt 2012-ben, míg a mezőgazdaság (240 Mrd Ft, 5,8%, 2012) szerepe ebben a tekintetben jóval kisebb. A mezőgazdaság súlya megyei eloszlásban leginkább a termőhelyi adottságoktól függ, míg az ipari beruházások területi szerkezete szinte kizárólag a társadalmi-gazdasági adottságok eredménye. A kedvezőbb gazdaságstruktúrával, fejlett infrastruktúrával rendelkező, jó földrajzi helyzetben lévő térségek tőkevonzó-képessége is erős. A beruházások több mint fele a szolgáltatói szektorban realizálódott, ezek térben is koncentráltabban jelennek meg (Budapest és Pest megye) az iparhoz és a mezőgazdasághoz képest. 4. ábra: A gazdasági szektorok beruházásainak teljesítményértékei (folyó áron, Mrd Ft) Forrás: KSH Szolgáltatás Ipar Mezőgazdaság 9

10 A külföldi működő tőke befektetések állományában hatalmas területi különbségek figyelhetők meg. Egy lakosra vetítve mindössze 7 megye volt képes elérni az 1 millió Ft/fő éves szintet 2012-ben. Természetesen Budapest dominanciája itt is megfigyelhető, azonban 2012-ben a fővárost megelőzte Győr-Moson-Sopron megye, ahol ebben az évben az Audi Hungária Kft. gyárbővítése rekord méretű tőkebeáramlást jelentett országos viszonylatban. Tolna, Nógrád és Békés megyékben a külföldi működő tőke beáramlás a Ft/fős állományi szintet sem érte el. Ágazati szerkezet Magyarországon a 2012-ben megtermelt bruttó hozzáadott érték millió Ft volt. A GDP nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában kiemelkedő a feldolgozóipar szerepe (22,7%), amelyet a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,0%) és az ingatlanügyek követnek (8,9%). 5. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2012-ben, % 8,4 3,3 5,2 8,9 4,6 4,4 4,3 5,2 4,7 6, ,7 3,8 A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B. Bányászat, kőfejtés C. Feldolgozóipar D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E. Vízellátás; szennyv. gyűjtés/kezelés, hull. gazd., szennyeződésment. F. Építőipar G. Kereskedelem, gépjárműjavítás H. Szállítás, raktározás I. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J. Információ, kommunikáció K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység L. Ingatlanügyletek M. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O. Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P. Oktatás Q. Humán-egészségügyi, szociális ellátás R. Művészet, szórakoztatás, szabad idő S. Egyéb szolgáltatás Forrás: KSH Az idősoros adatokat vizsgálva a feldolgozóipar stabilan meghatározó szerepe egyértelmű, a mezőgazdaság részesedése csökkenő (1995: 8,5%, 2009: 3,5%), habár az utolsó három évben mérsékelt növekedés tapasztalható (2012: 4,7%). A kereskedelem részesedése 10%, az építőiparé 5% körüli értéken ingadozik, de ez utóbbi 2005 óta folyamatosan veszít a többi ághoz viszonyítva (2012: 3,8%). Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak aránya 1995 óta mérsékelt növekedést mutat (1995: 3,1%, 2012: 5,2%) A szektoronkénti megoszlást megyénként vizsgálva megállapítható, hogy a megyék jelentős részében a szolgáltatói szektor dominál a hozzáadott érték előállításában, az észak-nyugati megyékben (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron) pedig az ipar által előállított hozzáadott érték magasabb a szolgáltatásokénál. Budapest, illetve Közép-Magyarország tekintetében épp ellenkezőleg, a szolgáltató szektor teljesítménye domináns (lásd Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). 2 2 A könnyebb áttekinthetőség érdekében a nemzetgazdasági ágakat aggregálva mutatja az ábra 10

11 6. ábra A bruttó hozzáadott érték szektorális megoszlása megyei bontásban, 2012-ben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatás Ipar Az ipar ágazatokra tagolt szerkezetének (2001. és évi adatok) vizsgálatakor szembetűnő, hogy az egyes ágazatok értékesítésének megoszlásából a járműipar és az energia ellátás kiemelkedő, közel 20%-ot elérő részesedéssel bír. Továbbá a járműipar részesedése jelentősen, míg az energiaellátás részesedése mérsékelten nőtt 2001-ről 2013-ra ban 10% körüli részesedése volt az élelmiszeriparnak és az elektronikai iparnak is ugyanakkor mindkét alág pozíciója gyengült más alágakhoz viszonyítva. Dinamikusan emelkedő tendenciát a gépgyártás mutat, így a 2001-es marginális 2,4%-os értékről 2013-ra 6,4%-ra nőtt a részesedése. Kiemelkedő még a vegyipar (2001: 3,8%, 2013: 4,9%) és a gyógyszergyártás (2001: 2,0%, 2013: 2,6%) erősödő pozícióját. Az alágak között stabilnak mondható a gumi és műanyagipar helyzete (2001: 5,7%, 2013: 5,9%). Jelentősen visszaesett a villamos berendezések gyártása (2001: 8,0%, 2013: 3,4%), tovább marginalizálódik a fafeldolgozás, papír és nyomdaipar (2001: 3,5%, 2013: 2,6%), illetve eltűnőben van a textil, ruha és bőripar (2001: 3,2%, 2013: 1,2%). A volumenindex változások azt mutatják, hogy az elmúlt években a magasabb technológiai szintű, képzettebb munkaerőt igénylő iparágak tudtak jelentős fejlődést felmutatni (gép, gépi berendezés gyártása, járműgyártás, számítógép, elektronika, optikai termékek gyártása), szemben az inkább munkaerő-intenzív, alacsonyabb automatizáltságot igénylő iparágakkal (textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás, élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás). A gazdaság újonnan megnevezett, iparágakon átnyúló szektoraként szokás hivatkozni az egészségiparra, amely hazánk esetében főként a kivételesen gazdag termál- és gyógyvízkészletének sokrétű hasznosítását, az egészség megőrzését és helyreállítását valamint az egészségtudatos életmódot szolgáló kutató, termelő és szolgáltató tevékenységeket foglalja magában. Rendkívül innovatív és kutatásigényes területei vannak, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel, továbbá az egészségipar igen komoly, egyben bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik. Az egészségiparhoz szorosan kapcsolódó gyógyszeripar egy rendkívül dinamikusan fejlődő iparág: a gyógyszeripari termékek piaca az elmúlt években folyamatosan évi 10% körüli bővülést 11

12 mutatott világszerte. Hazánkban több globális gyógyszergyártó telepített gyártó-fejlesztő üzemet az elmúlt évtizedben. Külgazdaság Magyarország Európa egyik legnyitottabb gazdaságát tudhatja magáénak. Az ország által lebonyolított termék- és szolgáltatásexport GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 91,3% volt, de a behozatal esetében is magas, 84,6%-os GDP-hez viszonyított aránnyal rendelkezett. Magyarország tehát az export-orientáció mellett Európa egyik leginkább importfüggő országa is, amelynek egyik oka, hogy az exporttermelésünknek rendkívül magas az importrátája. 3 További komoly gazdaságkockázati tényező hazánk külkereskedelmének földrajzi, ágazat szerkezeti, illetve az exportáló vállalatok mérete szerinti erős koncentráltsága. Kivitelünk több mint háromnegyede az Európai Unióba irányul, elsősorban Németországba, Romániába, Szlovákiába, Ausztriába és Olaszországba. Importunk pedig több mint kétharmad az Unióból származik. Export és import oldalon egyaránt Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, mely a teljes kivitelünk és a behozatalunk negyedét adja. 7. ábra: Külkereskedelmi egyenleg változása között folyó áron, termékfőcsoportokra mérve 4000 (milliárd forint) Forrás: KSH Élelmiszerek, italok, dohány Energiahordozók Gépek és szállítóeszközök Nyersanyagok Feldolgozott termékek 3 NEMZETI FEJLESZTÉS 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

13 Társadalom Lakosság Társadalom, infrastruktúra és közlekedés A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon 9 millió 985 ezren éltek. Az Európai Unió országainak többségéhez hasonlóan hazánkban a népesség fogyása a társadalom idősödésével, azaz az időskorúak arányának növekedésével párosul, amiben az alacsony termékenység mellett a várható élettartam emelkedése játszik döntő szerepet. A népességmozgásban az elmúlt években jelentős mértékű különbségek mutatkoztak a megyék vonatkozásában. Budapest, illetve Pest megye esetében jelentős pozitív egyenleg állt elő a es időszak adatait vizsgálva. Győr-Moson-Sopron hatalmas pozitív migrációs egyenleggel bír, de a nyugati országrész nagyobb része is, míg a migrációs veszteséget elszenvedők többsége a keleti országrészben található. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban nem túl kedvező. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 71,45, a nőknél 78,38 év, ami elmarad az Európai Unió tagállamainak többségétől. Külön kiemelendő a több éve folyamatosan megfigyelhető kimagasló halálozási ráta a középkorú férfiak körében. A problémát súlyosbítják az országon belüli, az egészségi állapot tekintetében mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek, amelyet jól jellemez pl. egyes társadalmi csoportok között a várható élettartam 4-6 évet is elérő különbsége. 8. ábra: Belföldi és nemzetközi vándorlás egyenlege (a be- és a kivándorlás különbözete) között 30, 23 20, Migrációs egyenleg (ezer fő) 10,, -10, -20, Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Fejér Csongrád Vas Heves Zala Komárom-Esztergom Somogy Bács-Kiskun Veszprém Baranya Nógrád Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén -30, Megjegyzés: Pest megye és Budapest nélkül Forrás: KSH Foglalkoztatottság A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátát mutató megye a keleti országrészben található. Az észak-alföldi és észak-magyarországi megyék közül egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megyében maradt 13

14 12% alatt a munkanélküliségi ráta 2013-ban. A másik véglet Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl, ahol csak Zala megyében haladja meg a 10%-ot a munkanélküliség ráta. Említést érdemel, hogy a Nyugat-Dunántúl régió két részre szakad: Győr-Moson-Sopron (5,8%) és Vas megye (7,5%) országos viszonylatban legalacsonyabb mutatói mellett Zala megye (11,3%) az országos átlagnál (10,3%) rosszabb értéket mutat. A dél-dunántúli régió két megyéje az országos átlaghoz közelít, de Tolna megye (6,0%) a második legalacsonyabb mutatóval rendelkezik a megyék rangsorában. Az aktivitás tekintetében Budapest kiemelkedik 72%-os teljesítményével. Az országos átlagot meghaladó (67,1%) értéket hét megye ért el. A legalacsonyabb aktivitási rátát Borsod-Abaúj- Zemplén- és Somogy megyékben mértek, 61,1%-kal. A foglalkoztatási ráta az aktivitási rátához nagyon hasonló értéket mutat. A rendkívül alacsony 61,7%-os országos átlagot 8 megye képes meghaladni. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 55% alatt maradt a foglalkoztatás aránya. A foglalkoztatottak iskolázottsági szintjét vizsgálva megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya jelentősen kiemelkedik Budapesten (44,4%). Ezt követően a megyék rangsorában szinte kivétel nélkül azok a megyék következnek, ahol a vidéki Magyarország kiemelkedő egyetemei találhatók (Csongrád, Hajdú-Bihar, Veszprém, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén). Egyedül Nógrád és Komárom-Esztergom megyékben nem éri el a 20%-os szintet a vizsgált mutató. Ezen megyékben az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők magasabb arányú foglalkoztatása figyelhető meg. A munkanélküliek iskolázottsági szintjének elemzésekor az látható, hogy a fejlettebb megyékben általában magasabb a diplomás munkanélküliek száma (bár sem a megyék fejlettsége, sem mérete nem bír kizárólagos magyarázó erővel). Látszólag ez az érték és a munkanélküliség nincs összefüggésben egymással, ugyanakkor egyrészt eleve sokkal több a diplomás munkavállaló a fejlett régiókban, másrészt megfigyelhető az agyelszívás is a fejletlenebb régiókból a fejlettebb régiók (illetve a külföld) irányába. 4 4 KFI tükör - 3. A KFI területi jellegzetességei Magyarországon 14

15 9. ábra: A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje megyei bontásban, 2012-ben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 21,2% 22,6% 20,1% 22,3% 21,0% 19,7% 25,5% 19,6% 19,8% 26,3% 23,7% 17,8% 20,8% 19,8% 24,2% 21,9% 16,7% 20,7% 20,9% 44,4% 27,3% legfeljebb alapfokú középfokú érettségi nélkül középfokú érettségivel felsőfokú Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Oktatás Magyarországon az elmúlt években a pedagógusok és a tanulók száma egyaránt csökkent, az egy pedagógusra jutó diákok száma évek óta stagnál ben 743 ezer általános iskolai tanuló volt, számuk 2001 óta több mint 27%-kal csökkent. A magyar népesség iskolai végzettsége az elmúlt években javult. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya a 30 év alatti korosztályban 2001 óta majdnem megduplázódott, a 2011-es népszámlálás szerint elérte a 28%-ot. Magyarországon 2011-ben összesen 68 felsőoktatási intézmény működött, ebből 39-nek volt a székhelye a közép-magyarországi régióban, ami a régió erős országos dominanciáját jelenti. Emellett a közép-dunántúli régió szerepe nagyobb az átlagosnál. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a fenti összegzés az oktatási intézmények székhelyére vonatkozik, ugyanakkor bizonyos karok, kihelyezett tagozatok a székhelytől eltérő régióban találhatók. 5 Az ezer főre jutó felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók száma esetében elmondható, hogy Budapest mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Zala megyékben éri el a 20 főt. Somogy és Nógrád megye teljesítménye a legalacsonyabb ebben a kontextusban (lásd Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). 5 KFI tükör - 3. A KFI területi jellegzetességei Magyarországon 15

16 10. ábra: főre jutó felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók száma 2013-ban Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Infrastruktúra, közlekedés Magyarország közúthálózatának teljes hossza eléri a km-t, ebből az autópályák hossza eléri az km-t (2012), míg a vasúthálózaté a km-t (2012). Az ország legnagyobb légikikötője a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az utasok számában mért helyközi személyszállítási volumenek két domináns szereplője az autóbuszés a vasúti közlekedés. Az ország települése közül 943 vasúttal kiszolgált, részese a helyközi autóbuszos közlekedési hálózatnak, és mindössze 3 falu a zalai Iborfia, a vasi Nemesmedves és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolna nincs bekapcsolva a közforgalmú közlekedésbe. Helyi szinten a közlekedési módok közötti munkamegosztás tekintetében a személygépjármű közlekedés közel 67%-os részesedéssel bír, 20%-os arányt képvisel az autóbusz közlekedés, 10%-os részesedése van a vasúti közlekedésnek, míg a villamos és metró közlekedés körülbelül 3%-ot fed le. A magyar vasúthálózat sűrűsége magas, meghaladja az uniós átlagot. A közúthálózat sűrűsége megfelelő, azonban a műszaki kiépítettség további jelentős fejlesztéseket igényel. A legsűrűbb közúthálózat (40 km/100 km 2 fölött) Pest megyét, illetve a Nyugat-Dunántúlt jellemzi. 16

17 11. ábra: A legközelebbi autópálya elérhetőségi ideje, 2011 Magyarország kistérségeinek autópályához való közelségét ábrázoló térképen jól kirajzolódik hazánk autópálya hálózata. Látható azonban, hogy jelentős területek találhatóak a nyugati, észak-keleti és délkeleti országrészben, melyeket elkerülnek az autópályák. Nógrád, Vas, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyét egyáltalán nem érinti egyik sztráda sem. (Igaz, Nógrád jelentős része az M2-es autóút vonzáskörzetében helyezkedik el.) Veszprém megye területének szélén pedig ugyan áthalad az M7-es, többsége azonban így is távol esik az ország fő gyorsforgalmi útvonalaitól.6 6 A térkép a 2011-es autópálya hálózat alapján készült. A térkép készítése óta elkészült és átadásra került többek között a Szeged-Makó autópálya szakasz. 17

18 1.2. Tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció Általános kitekintés Az Innovációs Unió évi rangsora alapján az EU innovációs teljesítménye javult. Hazánk a mérsékelt innovátornak számító országok között található, Szlovákiával és Horvátországgal együtt. 12. ábra: Magyarország innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2014 Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítások 2008 óta 30%-kal nőttek és 2012-ben az elmúlt húsz év legmagasabb szintjét, 1,29%-os arányt értek el ban a KSH előzetes adatai szerint további növekedés várható. A vállalatok által finanszírozott K+F ráfordítások a kilencvenes évek végétől indultak növekedésnek, az utóbbi években bővülésük még intenzívebbé vált, így a K+F ráfordítások majdnem felét ők finanszírozzák. A vállalati források mellett folyamatosan nő a külföldi források aránya és értéke is, ma a ráfordítások hatodát külföldi szereplők finanszírozzák. Az államháztartási források aránya az elmúlt években nagyságrendileg nem változott. 18

19 13. ábra: GDP arányos K+F ráfordítások forrásai ( ; %) K+F ráfordítás / GDP 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Vállalkozások Államháztartás Külföldi források Non-profit Forrás: KSH, A nagyvállalatok 30%-kal több pénzt fordítanak K+F-re, mint a mikro-, kis- és középvállalatok összesen. Az egyes méretkategóriáknál a K+F ráfordítások forrásai is különböznek. Minél kisebb egy vállalat, annál nagyobb az állami és annál kisebb a külföldi források aránya. Míg a nagyvállalatok K+F ráfordításainak csak 4,1%-a származik állami forrásból, addig középvállalatoknál ez az arány 18%, a mikro- és kisvállalkozásoknál meghaladja a 40%-ot. A külföldi források részaránya ezzel ellentétes képest mutat: a nagyvállalatok esetében meghaladja a 20%-ot, kisvállalatok esetében csupán a ráfordítások tizedét fedezik külső források. 14. ábra: A vállalkozások K+F-ráfordításainak forrásai létszám kategória szerint (2012; milliárd Ft) ,4 5,5 98,9 8,4 8,5 4,1 15,2 30,5 1,2 18,4 7,1 7,9 Nagyvállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Mikrovállalatok Vállalkozások Államháztartás Külföldi források Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. Az egyes ágazatok K+F tevékenységének tényezőigénye (főként a technológiától, az ágazati jellegzetességekből adódóan) nagymértékben különbözőek. Az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás a gyógyszergyártásban messze a legmagasabb, a nemzetgazdasági átlag két és félszerese. Ugyanekkor más, a GDP-ből nagyobb mértékben részesedő ágazatok (például járműgyártás) egy kutatóra jutó ráfordításigénye a nemzetgazdasági átlag alatt van. Különösen érdekes a gazdasági szempontból egyre jelentősebbé váló, ugyanakkor rendkívül innovatív infokommunikációs szolgáltatások nemzetgazdasági átlag felét alig meghaladó egy kutatóra jutó ráfordításigénye. 19

20 15. ábra: A vállalkozási szektor egy kutatóra jutó K+F ráfordításai néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban és ágazatban (millió Ft/kutató, 2012) millió Ft ,7 25,9 22,2 20,4 18,2 K+F ráfordítás (millió FT) / kutató 16,2 16,2 16,0 12,0 9,7 8,3 Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 16. ábra: Kutatók átlagos száma külföldi, illetve hazai tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken (2012; fő/vállalati kutatóhely) ,4 hazai tulajdonú kutatóhelyeken 34,1 külföldi tulajdonú kutatóhelyeken Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 20

21 17. ábra: A külföldi és hazai tulajdonban levő vállalati kutatóhelyeknél dolgozó kutatók megoszlása (fő, illetve %; ; 5% 6 562; 44% 7 495; 51% hazai külföldi nem ismert 21

22 18. ábra: A külföldi és hazai tulajdonban levő vállalati kutatóhelyek száma (db, illetve %; ; 10% 220; 14% 1 206; 76% hazai külföldi nem ismert Magyarországon közel ötször annyi hazai tulajdonban lévő kutatóhely van, mint külföldi, azonban minden második kutató külföldi tulajdonú vállalatnál dolgozik. Ennek oka, hogy a hazai és a külföldi tulajdonú vállalati kutatóhelyek mérete jelentősen eltérő: míg egy hazai kutatóhelyen átlagosan csupán alig több mint 5 kutatót foglalkoztatnak, addig a külföldi tulajdonúaknál hatszor ennyit, 34,4- et. A magyar gazdaság szerkezeti sajátosságai (kevés, nagyméretű, zömében külföldi vállalat, illetve sok kisebb, nagyrészt magyar tulajdonú cég) a K+F-et végző vállalatok körében is tetten érhetők. Az innováció és a vállalatok egy főre jutó árbevétele között erős kapcsolat áll fenn: a technológiai és nem technológiai innovációt 7 is végző is innovatív vállalatok átlagosan több mint kétszer akkora árbevételre tesznek szert alkalmazottanként, mint a nem innovatívak. 7 A technológiai innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás bevezetése a vállalkozás gyakorlatába. A technológiai innovációtól megkülönböztetjük a nem-technológiai innovációt, amely új marketingmódszer vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetését jelenti. 22

23 19. ábra: Egy alkalmazottra jutó árbevétel innovációs tevékenységet folytató, illetve nem folytató vállalatoknál (euró/fő) euró/fő Nem innovatív vállalatok Több szempontból is innovatív vállalatok Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat, CIS, 2012 (Community Innovation Survey; Közösségi Innovációs Felmérés). Az adatszolgáltatók a legalább 10 főt foglalkoztató, iparban és a szolgáltatási szektorban működő gazdálkodási szervezetek. A 100 vagy annál többet foglalkoztatókra az adatfelvétel teljeskörű, az azoknál kisebbekre, de legalább 10 fősekre mintavételes. Mind Magyarországra, mind az EU-ra igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb eséllyel innovatív. Magyarországon a kisvállalatoknak negyede, a középvállalatoknak már közel fele innovatív. Ugyanakkor a hazai nagyvállalatoknál tízből hét végez innovációs tevékenységet. Az EU vállalatai azonban ennél nagyobb arányban innovatívak: a kisvállalatoknak mintegy fele, a közepes méretű cégeknek egyharmada, míg a nagyvállalatoknak négyötöde innovatív utóbbiak között a legkisebb a különbség a magyar, illetve az EU-s átlag között. 20. ábra: Innovatív vállalatok aránya Magyarországon, illetve az EU-ban méretkategória szerint (%) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 79% 70% 65% 49% 46% 26% Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Innovatív vállalatok aránya Magyarországon Innovatív vállalatok aaránya az EU-ban Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat, CIS,

24 Az egységnyi K+F ráfordításra eső szabadalmak számában Németország áll az első helyen, itt 325, Hollandiában 301 szabadalom születik 1 milliárd euró K+F ráfordításból, Magyarországon 163, míg Litvániában csak 36, Portugáliában pedig 31. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon 5,9 millió euró (több mint másfél milliárd Ft) K+F ráfordításra esik egy nemzetközi szabadalom, ezzel az EU tagországok középmezőnyében helyezkedünk el (hasonlóan többek között az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz, Dániához vagy Finnországhoz). 21. ábra: 1 milliárd euró K+F ráfordításra jutó szabadalmak száma Németország Hollandia Észtország Svédország Olaszország Málta Ausztria Ciprus Franciaország Belgium Finnország Lettország Szlovénia Egyesült Királyság Magyarország Dánia Lengyelország Írország Spanyolország Luxemburg Csehország Szlovákia Románia Horvátország Litvánia Portugália Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat, Az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a közép-magyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád megye, valamint az észak-alföldi és a dél-alföldi térség szerepe hasonlóan a kutatói létszámhoz kiemelkedő, míg Észak-Magyarországé és a Dél-Dunántúlé ebből a szempontból kevésbé jelentős. 24

25 22. ábra: A K+F ráfordítások megyei bontásban, 2012-ben K+F ráfordítások (millió Ft) Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Megjegyzés: Budapest nélkül A K+F ráfordítás mértékének vizsgálatakor szembetűnő Hajdú-Bihar megye kiugró teljesítménye, amelynek oka elsősorban a Debreceni Egyetemhez és a megyei kutatóintézetekhez közvetlenül kapcsolódó kutatások, továbbá a Debrecenben a közelmúltban megtelepült jelentős gyógyszeripari kutatási kapacitások teljesítményében keresendő. Az ábrán megfigyelhető a megyék teljesítményének bipoláris jellege, amit a Fejér megyét és Komárom-Esztergom megyét összekötő képzeletbeli meredek vonal jelez (23. ábra). Ettől a vonaltól jobbra elhelyezkedő megyék K+F teljesítménye nem érte el ben az 5 milliárd Ft-os éves szintet sem. Az egy kutatóra eső (fajlagos) vállalati K+F ráfordítás az ország két végén a legmagasabb: Nyugat- Dunántúlon és Észak-Alföldön. E mutató tekintetében a két déli régió mutatja a legalacsonyabb relatív értéket. A külföldi vállalatok K+F-ben játszott szerepe szintén erős regionális eltéréseket mutat: abszolút és relatív értelemben is jelentős a külföldi vállalatok által felhasznált K+F ráfordítás Közép- Magyarországon, míg a dunántúli régiókban is ők költik el a vállalati K+F ráfordítások több mint felét. 8 8 KFI tükör - 3. A KFI területi jellegzetességei Magyarországon 25

26 23. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában megyénként, 2012-ben Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium A GDP arányos K+F ráfordítás vizsgálata is hasonló képet mutat. Gyakorlatilag 4 megye (ebbe Hajdú- Biharon és Csongrádon kívül Budapest és Veszprém megye tartozik) teljesítménye éri el vagy közelíti meg az országos átlagot (amely Európai Uniós összevetésben alacsonynak számít), Budapestet is beleértve. A többi megye GDP arányos K+F teljesítménye messze elmarad az 1,17%-os országos átlag értékétől. 24. ábra: A megyei K+F ráfordítások szektorok szerinti megoszlása 2012-ben Államháztartási (kormányzati) szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium számítása A K+F ráfordítások szektoronkénti megoszlása alapján diverzifikált képet kapunk. A vállalati szektor teljesítménye a legtöbb megyében dominál, ez alól két jelentős kívétel van: Csongrád és Baranya 26

27 megye. Itt a felsőoktatási intézmények K+F ráfordításai megelőzik a vállalati szektorét. Csongrád és Fejér megye esetében a kormányzati szektor teljesítménye is jelentős. 25. ábra: a K+F ráfordítások aránya nemzetgazdasági ágak szerint 2012-ben Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Magyarországon 2012-ben a kutatás-fejlesztésre fordított forrás teljes összege 363,7 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb részét a feldolgozóipar (azon belül is a gyógyszergyártás), a különböző szakmai, tudományos, műszaki ágak és az oktatás tette ki. 26. ábra: Kutató-fejlesztők teljes munkaidős egyenértékes (FTE) létszáma megyénként 2011-ben Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium Megjegyzés: Budapest nélkül 27

28 A teljes munkaidő egyenértékes kutató-fejlesztők létszámát tekintve megállapítható, hogy regionális szinten viszonylag kiegyensúlyozott számok találhatók. Azonban, ha a régiókon belüli megyei eloszlást vizsgáljuk, akkor szembetűnik, hogy a legtöbb esetben egy húzó megyének (amely jelentős felsőoktatási intézményt foglal magában) köszönhető az egyenletes regionális eloszlás, míg a többi megye teljesítménye gyakorlatilag marginális. Elmondható továbbá, hogy nem az ország legtöbb GDPt termelő területei rendelkeznek a legtöbb kutató-fejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában az összes foglalkoztatott kutató létszáma (tehát nem az FTE) meghaladja az főt. Teljes munkaidőre átszámolt foglalkoztatásban is ez a három megye található az élen, azonban itt Baranyát már megelőzi Pest. A régiók között a dél-alföldi és az észak-alföldi kutatói létszáma is messze felülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúlt KFI szereplők Vállalatok: A kis- és középvállalkozások fontos szerepet tölthetnek be az intelligens szakosodási stratégia jövőképének meghatározásánál. Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center) állásfoglalása szerint a KKV-knak a helyi gazdaságban kifejtett hatása, valamint innovációs potenciálja meghatározhatja az egyes régiók specializációs irányait. KKV alatt a jelen esetben olyan vállalkozásokat értünk, melyek 250 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak. A hazai KKV szektor tudományos teljesítménye azonban nem azonos nagyságrendű a tudásközpontokéval, ugyanis profitorientált vállalkozások elsődleges célja a profitszerzés, nem pedig a hazai publikációs teljesítmény javítása. Ugyanakkor ez egy fontos tényt jelez. A kutatás intenzív vállalkotások fő profitszerzési stratégiája pontosan azon alapul, hogy kutatási eredményeiket nem osztják meg a piac többi szereplőjével a saját hasznuk maximalizálása érdekében. A nagyvállalatok szerepe az intelligens szakosodás stratégia kidolgozás folyamatában szintén nagyon fontos, hiszen több magyarországi székhelyű, illetve telephelyű magyar, vagy multinacionális nagyvállalat komoly kutatási teljesítménnyel büszkélkedhet. A nagyvállalatok jelentősen hozzájárulhatnak egy-egy régió, vagy megye gazdaságának fejlődéséhez, ugyanakkor a vállalatok működéséhez (főleg a kutatásban aktív cégek) szükséges emberi erőforrások képzése a felsőoktatás feladata. Egyetemek: Magyarországon 2012-ben 66 felsőoktatási intézmény működött között 6 egyetem viselheti a kiemelt kutatói egyetem címet: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, míg kutatói kar státusszal rendelkezik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara. 10 Magyar Tudományos Akadémia és Kutatóhálózata: az MTA Magyarország legmagasabb szintű tudományos köztestülete, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. 11 Az Akadémia 9 KFI tükör - 3. A KFI területi jellegzetességei Magyarországon

29 szervezete 11 tudományos osztályra tagolódik, míg az Akadémia kutatóhálózata jelenleg 15 kutatóközpontból és azok intézményhálózataiból áll. Állami és magán kutatóintézetek: Magyarországon számos kutatóintézet működik az állami és a magán szektorban egyaránt. Az alkalmazott kutatás terén kiemelhető az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Non-profit Kft, melynek intézményhálózata, 4 szektor specifikus intézetre (logisztika és gyártástechnika, biotechnológia, infokommunikációs technológia, anyagtudomány), illetve további 3 ezeket támogató, kiegészítő szervezeti egységre (stratégiai igazgatóság, innovációs park, HunOR nemzetközi iroda) tagolódik Területi bontású tudománymetriai elemzések 12 Az alábbi szövegdobozban foglalhatóak össze a PetaByte Nonprofit Kft által készített, tudománymetriai elemzést bemutató (WoS ISI tudományos publikációs adatbázis feldolgozásán alapuló) tanulmány legfontosabb megállapításai: A főváros publikációs teljesítményét alapvetően a nagy tudásközpontok határozzák meg. A WoS adatállománya az MTA kutatóhálózatát, valamint a főváros legnevesebb, nemzetközi szinten is látható felsőoktatási intézményeinek aktivitását jelzi. A nagy tudásközpontok publikációs kibocsátásának metaadataiból (a WC tag-ekből valamint a kulcsszavakból) nyert eredmények a biokémia, a sejtbiológia, a kémia, a metematika, az idegtudományok valamint a villamosmérnöki területek fölényét jelzik. A közfeladatot ellátó intézmények publikációs kibocsátása nagyságrendekkel kisebb, mint a nagy tudásközpontok kibocsátása, ugyanakkor tisztán észrevehető, hogy e kategória nemzetközi szinten főleg a kutatókórházak teljesítménye miatt látszódik. A legfontosabb kulcsszavak a közfeladatot végző intézmények esetében az orvos- és egészségtudományhoz kapcsolódnak: onkológia, klinikai idegtudományok, immunológia. Érdekes eredmény, hogy a nagy kibocsátó központok, valamint a közfeladatot ellátó kutatóintézmények legfontosabb (WC és kulcsszavak által meghatározott) területei gyakorlatilag kijelölik a vállalkozói szféra kutatási tevékenységét is, a KKV-k és a nagyvállalatok jelentős része a gyógyszerészet, a kémia és a biokémia területén aktív. Ugyanez elmondható a kategorizálás nélküli kibocsátó intézmények teljesítményére is, amely feltehetőleg igen sok további KKV-t tartalmaz. Összefoglalva tehát a fővárosban található kutatóhelyek által kibocsátott publikációk legfontosabb témáit, az orvos- és egészségtudományok, az idegtudományok, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszergyártás, ezeken kívül a vegyészet, a sejtbiológia, a matematika, és a villamosmérnöki tudományok tartoznak ide. A nagy kibocsátók teljesítményét mutató országos térkép egyértelműen mutatja a vidéki egyetemi központok primátusát. Érdemes megfigyelni, hogy a publikációk kulcsszavainak vizsgálata is azt mutatja majd, hogy a nagy vidéki tudományegyetemek tudományos szempontból leginkább erőteljes profilját az orvostudományi és biokémiai kutatások jelentik. 12 Területi bontású tudománymetriai elemzések, a hazai Smart Specialisation/ Intelligens Szakosodás Stratégia (S3) tervezéséhez, PetaBay Kft, Kampis és mts-i, publikálatlan,

30 A biokémia Csongrád, Baranya és Hajdú-Bihar megyében is markánsan megjelenik, az idegtudományok Pécsett és Szegeden is jelentősek, Debrecenben pedig egyértelműen látszódik a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató intézetének teljesítménye. A tudásközpontok kibocsátását vizsgálva szembeötlő még Veszprém megye teljesítménye, ahol ebben a nagy kibocsátó kategóriában a vegyészet és a környezettudományok dominálnak a térkép tanulságai szerint A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatásai Az alfejezet célja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben folyó kutatások tudományterületi, ágazatokhoz kapcsolódó, valamint megyei jellemzőinek rövid bemutatása: így nagyobb rálátást kaphatunk a kutatóintézetek kapacitásaira, kutatási projektjeire és vállalati kapcsolataira. Az adatok az MTA intézetei által kitöltött, S3-hoz kapcsolódó kérdőívek feldolgozásából származnak: a 15 intézményből álló MTA kutatóintézetek 14 intézményétől, valamint 24 MTA támogatású egyetemi kutatócsoporttól, továbbá a DE-től és a PTE-től érkezett válasz. 13 Így szinte teljes képet kaptunk az MTA kutatóintézeteinek S3 releváns projektjeiről. 27. ábra: az MTA jelentősebb kutatási projektjeiben a ráfordítások tudományági megoszlása (összesen 155,4 milliárd Ft-ról áll rendelkezésre adat) 14 Forrás: MTA 2014 alapján NIH KFI Obszervatórium számításai Megvizsgáltuk, hogy az fenti szervezetekben zajló jelentősebb kutatások milyen tudományágakhoz köthetők, melyek azok, amelyek viszonylag nagy K+F ráfordítással rendelkeznek. A műszaki tudományokon belül az anyagtudományok, a természettudományokon belül a fizikai tudományok, 13 Az MTA tájékoztatása szerint a kutatóintézetek közül az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont nem töltötte ki a kérdőívet, mert kutatásait nem érezte az S3-ba illeszkedőnek. A kutatócsoportok visszajelzési, táblázatkitöltési aránya jóval alacsonyabb (25%) volt, a kérdőívet nem kitöltők közül sok humán- és társadalomtudományi, illetve olyan csoport van, amely nem érezte kutatásait S3 relevánsnak. 14 Az ábrán nem szereplő egyéb (1 milliárd Ft alatti, de 100 millió Ft feletti) tudományágak ráfordításai: multidiszciplináris orvostudományok 411,7 millió Ft; földtudományok 386,9 millió Ft; közgazdaságtudományok 267,5 millió Ft; közlekedéstudományok 265 millió Ft; szociológiai tudományok 203,3 millió Ft; villamosmérnöki tudományok 185 millió Ft; matematika- és számítástudományok 150 millió Ft; állam- és jogtudományok 150 millió Ft; állatorvosi tudományok 120 millió Ft. 30

31 illetve a biológiai tudományok rendelkeznek kiugró részesedéssel. Az 1 milliárd Ft feletti (teljes projektre vonatkozó) K+F ráfordítással rendelkező tudományágak az alábbi ábrán láthatók. Az intelligens szakosodás szempontjából a különösen fontos, hogy az egyes tudományos projektek milyen ágazathoz kapcsolódnak. Ebből a szempontból is igen koncentráltak a ráfordítások: a villamos energia termeléséhez kötődik a kutatási ráfordítások majdnem egyharmada, a gyógyszergyártás, illetve az egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés aránya mintegy egyhatodnyi, ICT-hez kapcsolódik a források tizede, a mezőgazdaság súlya 4,1%. 28. ábra: az MTA jelentősebb kutatási projektjeiben a ráfordítások ágazati megoszlása (összesen 158 milliárd Ftról áll rendelkezésre adat) 15 Forrás: MTA 2014 alapján NIH KFI Obszervatórium számításai A tudományos potenciál regionális megoszlása S3 szempontból különös jelentőséggel bír, főként, mivel Budapest súlya a ráfordításokban meghaladja a 85, kutatók számát (FTE) tekintve pedig az 57%-ot. Közép-Magyarországon kívül mindkét mutatót tekintve Baranyában, illetve Csongrádban koncentrálódik az erőforrások nagy része. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 11 olyan megye van, ahol nem található MTA kutatóintézet, így ezek adatsorainkon nem jelennek meg. Ugyanakkor ez önmagában is mutatja a tudományos kapacitások nagyfokú térbeli koncentrációját. Az kutatás-fejlesztés minden szereplője számára kulcsfontosságú a hálózatosodás, az együttműködések erősítése, bővítése. A vizsgált intézmények vállalati kapcsolatait elemezve 15 Az ábrán nem szereplő egyéb (4 milliárd Ft alatti, de 1 milliárd Ft feletti) ágazatok ráfordításai: gép, gépi berendezés gyártása millió Ft; orvosi kutatás, egészségügyi ellátás millió Ft; orvosi eszközgyártás millió Ft; biotechnológiai kutatás, fejlesztés millió Ft; élelmiszeripar, ital, dohánytermék gyártása millió Ft; távközlés millió Ft; számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása millió Ft; vegyi anyag, termék gyártása millió Ft; egyéb szakmai tudományos, műszaki tevékenység millió Ft. 31

32 megállapítható, hogy igen nagy különbség van az egyes tudományterületek kutatási projektjei között abból a szempontból, hogy részt vesznek-e vállalatok az adott projektben. A tudományterületek közül az agrártudományok projektjei esetében a legnagyobb azoknak az aránya (100%), amelyben vállalati partner is részt vesz, ezt követik az orvos- (78%), műszaki (72%)- és természettudományok (68%). A bölcsészettudományokban 30%-os, a természettudományok esetében pedig csupán 6%-os ez az arány. Természetesen az egyes tudományterületek és tudományágak különböznek abból a szempontból, hogy mennyiben érdemes, illetve lehetséges vállalati szereplőkkel együttműködni (alapkutatások esetében erre nyilvánvalóan kevesebb a lehetőség), azonban az együttműködések arányát számos területen növelni lehetne A hazai kutatási infrastruktúra helyzete és fejlesztési irányaik Az elmúlt évtizedek alatt részben a felgyorsult technikai fejlődés, részben pedig a tudomány belső folyamatai következtében alaposan átalakult a K+F tevékenységet szolgáló infrastruktúra (kutatási infrastruktúra: a továbbiakban KI) fogalma. Míg korábban elsősorban berendezéseket és műszereket jelentett a KI, mostanra a fogalom jelentősen kibővült: ma már adatbankokat, génbankokat, adatok továbbítását és feldolgozását elősegítő rendszereket, digitalizálókat is magában foglalja, beleértve a működtetésükhöz elengedhetetlenül szükséges emberi erőforrást is. A magyar KI helyzetét feltáró elemzés részben a hazai és az elérhető nemzetközi statisztikai adatokra, részben a NEKIFUT projekt által létrehozott és üzemeltetett KI regiszter adataira támaszkodik. A nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való kapcsolódást is itt tárgyaljuk, hiszen látni fogjuk, hogy a hazai kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányai és a nemzetközi kapcsolódás egymástól elválaszthatatlanok. A NEKIFUT adatbázisba az EPD folyamattal összhangban bármilyen, kutatási infrastruktúrával rendelkező szervezet számára nyitott volt a jelentkezés és adatainak megadása. A beérkezett - pályázatokat (több, mint 400 darabot) a három fő tudományterület (élettelen tudományok, természettudományok, társadalomtudományok) mentén az adott tudományterület képviselői értékelték meghatározott módszertan alapján. Az értékelési munkában mintegy 100, elsősorban akadémiai szektorban tevékenykedő kutató vett részt. Munkájuk nyomán létrejött egy olyan adatbázis, melyben meghatározásra kerültek a Magyarország számára kiemelten fontos infrastruktúrák tudományterületenként. A NEKIFUT adatbázis mellett a KSH-nál rendelkezésre álló adatokra támaszkodunk a helyzetkép ismertetésénél, ugyanakkor a NEKIFUT adatkörei az infrastruktúrák mélyebb megismerését és ebből adódó következtetések levonását is lehetővé teszik. A kutatási infrastruktúra általános bemutatása A NEKIFUT által alkalmazott módszertan egyik lényeges eleme a szakmai közösséggel folytatott konzultáció. A projekt 2009/2010-ben és 2013/2014-ben pályázati folyamat eredményeképpen döntött a stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI), valamint a regisztrált kutatási infrastruktúra (RKI) címek adományozásáról. Az egyedi döntések szakmai megalapozása nagyszámú szakértő bevonásával történt, ezeket figyelembe véve tettek a NEKIFUT munkacsoportjai javaslatokat, amelyeket az Irányító Testület fogadott el. E folyamat olyan általánosabb tapasztalatok levonását is lehetővé tette, amelyek a hazai kutatási infrastruktúra állapotának a statisztikai adatokkal nem megragadható tényezőire is rávilágítanak. Megállapíthatjuk, hogy még mindig erős az infrastruktúrák kizárólagos használatára való törekvés, nem elégséges a nyitottság mértéke, és ez akadályozza az egyes kutatási infrastruktúrák rendelkezésre bocsátását a kutatói közösség számára. 32

33 A magyar kutatók élvonala folyamatosan arra törekszik, hogy hozzáférjen az élenjáró külföldi kutatási infrastruktúrákhoz. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben hazai és főleg EU pályázatokon elnyert támogatások felhasználásával Magyarországon is létrejött néhány nemzetközi szintű kutatási infrastruktúra. Ezek jellemzően az MTA intézeteiben vagy egyetemi környezetben működnek, és nagyvállalati többnyire multinacionális vállalati forrásokra is támaszkodnak. Nem elhanyagolható tapasztalat az elmúlt 25 évben, hogy a K+F célokat szolgáló műszerek, berendezések és eszközök beszerzését támogató pályázatok esetében a források felhasználása (határidőre történő lekötése és tényleges elszámolása) rendkívül jó, csaknem 100%-os volt. A korábbi KI fejlesztési pályázatok hatásait vizsgálva megállapítható, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyek körében egy-egy jelentősebb fejlesztés hozzájárult nemzetközi pozíciójuk megőrzéséhez, néhány esetben pedig annak erősítéséhez. Mindez pozitívan hatott nemzetközi pályázati képességük alakulására, a PhD képzés minőségére és mennyiségére is. Ugyanakkor fontos tapasztalat, hogy az új eszközök használata többletköltséggel jár (fenntartás, üzemelés, segédanyagok, szolgáltatás, stb.), aminek a fedezete nem garantált. Mindez a befektetés hatékonyságának jelentős csökkenését eredményez(het)i. Általában véve 16 a közfinanszírozású kutatóhelyekre vonatkozóan a következőket állapíthatjuk meg: Az infrastruktúra-fejlesztésben több évtizedes lemaradást kellene behozni. A gyors technikai váltás miatt ez az elmaradás egyre fokozottabban jelentkezik. A közfinanszírozású kutatóhelyek az eszközök gyorsuló erkölcsi avulását nem tudják megakadályozni, mivel nincs arra lehetőségük, hogy amortizációs alapot képezzenek a műszerparkjuk megújítására. A KI kihasználtsága terén az üzleti szektor pozíciója kedvezőbb, mint a közfinanszírozási szektoroké. A közfinanszírozású szektorokban változatlanul javítandó a KI kutatási szolgáltatási célokra történő alkalmazása, illetve a felsőoktatásban erősítendő az eszközök oktatási célú felhasználása is. A hazai állami (költségvetési) finanszírozási források felhasználásának alacsony fokú koordinációja, továbbá e források elérésének időbeli bizonytalansága 17 miatt egyrészt párhuzamos, kihasználatlan kapacitások keletkezhettek, illetve fontos és szükséges infrastruktúrák nem jöhettek létre. A hazai döntéshozatali rendszer csak nagyon nehezen tudta kezelni az olyan külföldi infrastruktúrák elérésére irányuló törekvéseket, amelyek volumenüknél fogva nem igényelnek az átlagostól eltérő döntési folyamatot (pl. nem szükséges kormányhatározat vagy más egyedi testületi döntés), viszont aktív kormányzati részvétel nélkül nem valósíthatók meg. K+F beruházások a számok tükrében A közötti időszakban nominális értéken 25 mrd Ft-ról közel 57 mrd Ft-ra növekedett a teljes hazai K+F beruházás. Az időszak elején intenzív növekedés volt tapasztalható (2 év alatt 60%-os bővülés, 2006-ra elértük a 41,7 mrd Ft-os értéket), majd egy jelentős visszaesést követő lassú növekedés, 2012-ben pedig ugrásszerű emelkedés eredményeként alakult ki a jelenlegi állapot. (Hiba! 16 Az értékelés a KMÜFA közötti pályázatait, az OTKA és évi pályázatait, valamint a GVOP s pályázatait vizsgálta. 17 A kutatási infrastruktúra hazai fejlesztésének támogatására évtizedek óta elsősorban az ún. műszerpályázatok nyújtanak forrásokat, amelyek a legtöbb esetben a nagyobb beruházások finanszírozására nem elégségesek. 33

34 A hivatkozási forrás nem található.) Folyó áron 2012-ben több mint kétszer annyit költöttünk K+F beruházásra, mint 2004-ben. A teljes K+F ráfordításra vetített kép ennél árnyaltabb. A vizsgált időszak elején egyértelmű növekedés figyelhető meg (a 2004-es 13,9% 2006-ban az időszakban elért csúcsra, 17,5%-ra ugrott) és 2011 között lényegében stagnált ez az arány (11,4-11,7 % között mozgott), majd 2012-ben több mint 4 százalékpontos ugrás figyelhető meg. Kérdés, hogy a évi növekedés egyedi kilengésnek bizonyul, vagy egy új trend első éve volt. 29. ábra: A K+F beruházások értéke (mrd Ft) és aránya (%) a teljes hazai K+F ráfordításokban, milliárd Ft ,5% 15,5% 15,6% 13,9% 11,4% 11,4% 11,7% 11,3% 11,4% % 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% K+F beruházások Beruházások a GERD %-ában Forrás: KSH Gép, műszer és szoftver beruházások A statisztika a K+F beruházásokon belül három típust különböztet meg: gép és műszer beruházások, szoftver beruházások, valamint építési beruházások. 34

35 30. ábra: A K+F beruházások összetétele a beruházás típusa és a K+F szektorok szerint Magyarországon, (mrd Ft) Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor építési beruházás gép, műszer beruházás szoftver beruházás egyéb Forrás: KSH A vállalati szektor tekinthető általában a legnagyobb építőnek. A vizsgált időszak első évében teljes beruházásainak egyötödét fordította építésre, 2005-ben és 2006-ban ez az arány megközelítette, majd elérte az egyharmadot (30,2% és 33,5%). Ezt követően visszaesett előbb 22,5%-ra, majd 2009-ben 12,9%-ra, ezután pedig lassú, egyenletes növekedés tapasztalható ben megközelítette a teljes K+F beruházások 16%-át. A szoftver beruházások aránya a teljes összeg 3-8%-a között ingadozott. Gépekre, műszerekre és berendezésekre 61-75% között fordítottak. Az államháztartási szektor a vizsgált időszak nagyobb részében elsősorban gépekre, berendezésekre és műszerekre fordította a rendelkezésére álló K+F beruházási forrásokat. Ennek súlya többnyire 70-80% között mozgott. Két évben azonban az építési források rendkívüli megugrása miatt ez az arány jelentősen csökkent (2010-ben 64,4%-ra, míg 2012-ben 41,2 %-ra). Abszolút értékben a 2006 és 2009 között folyamatos csökkenés volt tapasztalható (2009-ben a 2005-ös érték 76%-t fordították ilyen célokra), majd 2010-ben jelentős növekedés történt ben és 2012-ben ismét alacsonyabb értéket mutatnak a statisztikák. Az építési beruházások terén a 2010-es és a 2012-as adat jelentősen kiugró: 2010-ben a korábbi éves millió Ft-os ráfordítás 2,2 mrd Ft fölé, majd 2012-ben 5,7 mrd Ft-ra nőtt. (2011-ben 1 mrd Ft fölött volt.) A teljes beruházások 31,8%-át fordították építésre 2010-ben, míg ez az arány 2012-ben 55,2%-ra növekedett. A felsőoktatási szektor hasonló képet mutat, mint az államháztartási. A vizsgált időszak döntő részében elsősorban gépekre, berendezésekre és műszerekre fordította beruházási forrásait, az építési kiadások súlya általában 20% alatt maradt. Sőt, 2005-ben, valamint ben egyszámjegyű volt ez az arány (3,1-6,8% között mozgott). (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) A vizsgált időszak végén az államháztartási szektorhoz hasonlóan itt is jelentősen megugrott az építési beruházásokra fordított összeg, s különösen annak aránya a teljes K+F beruházásokon belül: 2011-ben 22,0%-ra, ben pedig 36,5%-ra emelkedett. Az építésre fordított források rendre lényegesen alacsonyabbak volt, mint az államháztartási szektorban (kivétel 2006 és 2011) ben ennek értéke 3,8 mrd Ft volt 35

36 A K+F célú beruházások megoszlása a tudományágak között Az egyes tudományágak közötti megoszlást illetően nagyjából követjük a nemzetközi trendeket: a természettudományra és a mérnöki tudományokra jut a K+F beruházások több mint 80%-a. Az agárés orvostudományok követik ezeket 10% alatti aránnyal (a év kivételével, amikor 14,3% volt az orvostudományok részesedése), míg a társadalom- és bölcsészettudományok részesedése 1-4%. Figyelemre méltó, hogy a társadalomtudományok aránya jelentősen visszaesett 2010 óta (a korábbi 2-3%-ról 2011-ben 1%-ra esett, majd 2012-ben tovább csökkent). A bölcsészettudományok részesedése 1% körül oszcillál. (31. ábra) Meg kell azonban jegyezni, hogy mind az Eurostat, mind a KSH adatgyűjtésében a természet- és mérnöki tudományokhoz sorolódnak olyan beruházások, amelyek primer módon ezeket a területeket szolgálják, ugyanakkor egyre növekvő mértékben használják azokat az orvosi, agrár, sőt bizonyos társadalomtudományok is (pl. a régészet). 31. ábra: Az egyes tudományágak beruházásának aránya a teljes beruházási értéken belül Magyarországon, (%) ,5% 54,9% 14,3% 3,6% ,4% 62,6% 7,6% 5,5% ,8% 56,6% 6,2% 7,1% ,5% 63,4% 4,9% 5,5% ,1% 64,3% 5,6% 6,0% ,3% 64,8% 6,1% 5,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MŰSZAKI TUDOMÁNYOK ORVOSTUDOMÁNYOK AGRÁRTUDOMÁNYOK TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján Az egyes tudományágak KI igénye eltérő, ezért a teljes K+F ráfordításokon belül jelentősen különböznek a beruházásra fordított összegek. A beruházási ráta azt adja meg, hogy miként viszonyul a beruházásra költött forrás a teljes K+F ráfordításhoz. A műszaki tudományok terén a legmagasabb ez a ráta, amit a természettudományok, majd az agrárés az orvosi tudományok követnek. A bölcsészet- és a társadalomtudományok esetében a legalacsonyabb a beruházási ráta. Igen jelentős növekedés figyelhető meg 2012-ben az orvostudományoknál (11,5%-ról 26,4%-ra) és a természettudományoknál (11,2%-ról 16,5%-ra). 36

37 32. ábra: Tudományági K+F beruházások a teljes tudományági K+F ráfordítás %-ában, % 25% 20% 15% 10% 5% 0% TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MŰSZAKI TUDOMÁNYOK ORVOSTUDOMÁNYOK AGRÁRTUDOMÁNYOK TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján 33. ábra: K+F beruházások típusai tudományáganként Magyarországon, (ezer Ft) építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás építési beruházás gép, műszer, szoftver beruházás BÖLCSÉSZETTUD TÁRSADALOMTUD AGRÁRTUD ORVOSTUD MŰSZAKI TUD TERMÉSZETTUD Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján A természettudományok esetében az adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve az informatika a leginkább infrastruktúra-igényes Magyarországon, bár megjegyzendő, hogy az informatika számos tudományterületet szolgál ki a második helyen a biológiai tudományok vannak, a fizika és a kémia váltakozva birtokolják a harmadik helyet 37

38 az építési beruházásokat illetően nincs világos sorrend, de egy-egy nagyobb egyedi beruházás hatása az összesített adatokban is jól látható: 2010-ben és 2012-ben a kémia területén, ben pedig a fizikában volt ilyen nagyobb építési beruházás. A műszaki tudományok esetében megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve a vegyészmérnöki, gyógyszer-, gumi- és műanyagipari kutatások a leginkább infrastruktúra-igényesek Magyarországon a második helyen a gépészmérnöki, a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok, valamint a környezettudományok vannak az építési beruházásokat illetően is a vegyészmérnöki, gyógyszer-, gumi- és műanyagipari, valamint a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok használják fel a legtöbb beruházási forrást az előbbi területen között volt jelentős ugrás, az utóbbin ben. Az orvostudományok esetében megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve az általános és a klinikai orvostudományok a leginkább infrastruktúraigényesek Magyarországon az építési beruházások szintje rendkívül szerény, csak az általános orvostudományok területén volt egy jelentős kiugrás ben ezen a területen a jelentős építkezés társul eszköz- és berendezés-beruházással. Az agrártudományok esetében megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve a növénytermesztési, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok a leginkább infrastruktúra-igényesek Magyarországon, ezeket követik az agrár biotechnológiai tudományok az építési beruházásokat tekintve a kép színes, és gyorsan változik: a növénytermesztési, erdészeti és vadgazdálkodási terület folyamatosan relatíve magas értékkel bírt, az állattenyésztés kiemelkedett 2007-ben és 2012-ben, míg az állatorvosi terület 2008-ban és 2010-ben de ezek a maximális értékek is csak 200 millió, illetve 400 millió Ft közelében jártak. A bölcsészettudományok esetében megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve a nyelv- és irodalomtudományok a leginkább infrastruktúra-igényesek Magyarországon, bár e terület beruházásainak értéke a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent, és ezzel párhuzamosan az "egyéb bölcsészettudományok"-ra fordított keret növekedett az építési beruházásokat tekintve egyes évek kiemelkedőek egyes tudományágak vonatkozásában: 2008, 2009 és 2011 a történelemtudomány, míg 2012 a művészetek és művelődéstörténeti tudományok terén. A társadalomtudományok esetében megállapíthatjuk, hogy: az eszközöket tekintve elsősorban a közgazdaság- és gazdálkodástudomány, valamint neveléstudományok infrastruktúra-igényesek Magyarországon 38

39 az építési beruházásokat tekintve is ezek a területek költik a legtöbbet, de ezen beruházások értéke rendkívül alacsony. A kutatási infrastruktúra területi és tudományterületi bemutatása A következőkben tudományági képet adunk az ország kutatási infrastruktúráiról azok földrajzi elhelyezkedésük tükrében. A kutatási infrastruktúrák NIH KFI Obszervatórium által gondozott nemzeti adatbázisának frissítésére vonatkozó pályázat beadási határideje 2014 áprilisában zárult le, a következőkben ennek adatai kerülnek bemutatásra. Az adatbázis annak önkéntes jellegéből adódóan nem teljes körű, ugyanakkor a benne szereplő infrastruktúrák száma okán (több, mint 400) kijelenthetjük, hogy mintavételnek alkalmas hozzátéve, hogy nem reprezentatív igénnyel készült. A 34. ábra a stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúra (SKI) címre pályázott és a munkacsoportok által az SKI címre jelölt kutatási infrastruktúrák tudományági megoszlását tartalmazza. Kiemeltük mind az SKI-k elsődleges tudományágait, mind azokat a tudományágakat, amelyek az SKI-k tevékenységéhez kapcsolódnak. Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának azokat a kutatási infrastruktúrákat tekintjük, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: stratégiai jelentőségű országos feladatok megoldásához járulnak hozzá; nemzetközi mércével mérve magas szintű kutatási tevékenység végzését teszik lehetővé; több, egymástól független kutatócsoport számára nyújtanak kutatási lehetőséget, és nyilvánosan elérhető szabályzatban rögzített feltételek teljesülésekor egyenlő eséllyel nyitottak a felhasználók számára; szervezeti, finanszírozási, irányítási és humánerőforrás-helyzetük biztosítja a fenti feltételeknek megfelelő működtetést. 34. ábra: A NIH KFI Obszervatórium által vezetett kutatási infrastruktúra regiszter alapján az országban nyilvántartott stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI) címre javasolt kutatási infrastruktúrák megoszlása azok fő tudományai alapján a következő: 39

40 A fenti ábrából kitűnik, hogy bár általában véve igaz a hazai K+F-re, hogy elsősorban Budapestre koncentrálódik, a kutatási infrastruktúrák területén a helyzet nem ennyire egyértelmű. A biológiai tudományokhoz kapcsolódó infrastruktúrák, melyekből a legtöbb szerepel a regiszterben, például éppoly mértékben vannak jelen a KMR-ben, mint az ország többi részén. Bizonyos tudományterületeken a KMR szerepe kevéssé jelentős, így például az agrártudományok vagy a növénytermesztés, anyag és könnyűipari tudományok területén a KMR-en kívüli régiókban több infrastruktúrát találunk. Figyelembe véve a statisztikai adatokat összegezve megállapítható, hogy az egyes tudományterületek infrastruktúráit külön-külön, tudományterületenként érdemes vizsgálni egy természettudományos és egy társadalomtudományi infrastruktúra nehezen összemérhető akár darabszámot, akár beruházási intenzitást vizsgálunk. Az egyes infrastruktúrák eredményességét valójában az azokhoz köthető publikációkkal lehet legjobban mérni, illetve az azt használó kutatók számával, azonban egyik mutató sem igazán köthető regionalitáshoz. Természetesen vannak bizonyos irányok, következtetések, melyeket a fenti helyzetkép alapján ettől függetlenül regionális értelemben is megtehetünk, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az igazán fontos, kiemelkedő kutatási infrastruktúrák messze túlmutatnak az adott régiójukon hasonlóképpen a nemzetközi infrastruktúrákhoz, melyekről a következőkben szólunk. Tudományterületi sajátosságok Az általános trendek mellett az egyes tudományterületeken megkülönböztető sajátosságok, más területekhez képest hangsúlyeltolódások és eltérő KI fejlesztési trendek is azonosíthatóak. Ezek Magyarországon is megjelentek, ami nem meglepő, hiszen az egyes tudományterületek jellegzetességei a tudomány nemzetközi jellegéből adódóan igazak a hazai viszonyokra is. A természet- és műszaki tudományok A természet- és műszaki tudományok a szakterületek szempontjából rendkívül sokfélék, és igen gyakran átfedésben állnak az élettudományok bizonyos szakterületeivel (példaként az óriásmolekulák szerkezetének kutatása, a gyógyszerészeti kutatások vagy a képalkotási eljárások fejlesztése említhető). Ugyancsak igen széttagolt mind jellegük, mind méretük szempontjából a tudományterülethez tartozó KI-k spektruma, ráadásul néhány kivételtől (pl. csillagászat, részecskefizika) eltekintve egyrészt szinte minden szakterület sokféle KI-t használ, másrészt a legtöbb KI-típus is többféle (akár még élet- sőt humántudományi, pl. régészeti) szakterület szolgálatába állítható. Jóllehet a természet- és műszaki tudományok területén a kutatást egyre inkább gazdasági és társadalmi kihívások motiválják, és ennek megfelelően a súlypont a fizikai és kémiai alapkutatásról egyre inkább az anyagtudományi, műszaki, nanotechnológiai, energetikai, környezettudományi, infokommunikációs, sőt az élettudományokkal összefonódó interdiszciplináris területekre helyeződik át, az ezeket a célokat szolgáló KI-k alapvetően fizikai jellege megmarad. Ez magyarázza a fizikai jellegű KI-k látszólagos túlsúlyát a teljes KI-spektrumban. Az élő és élettelen anyag kutatása világszerte egyre nagyobb mértékben és egyre nagyobb hatékonysággal folyik fizikai jellegű nagyberendezések, azaz kutatóreaktorok és spallációs neutronforrások, szinkrotronok, röntgen-szabadelektronlézerek, iongyorsítók és nagy optikai lézerberendezések alkalmazásával. Ezek tipikusan nagy nemzetközi összefogással megépített és üzemeltetett kutatási infrastruktúrák. Még a leggazdagabb országok sem mindig engedhetik meg, hogy kizárólag saját pénzügyi forrásokra támaszkodva hozzák létre és üzemeltessék az ilyen típusú KI-kat. 40

41 Valamennyi ország alapvető érdeke, hogy kutatói használhassák ezeket a nagyberendezéseket. Ugyanakkor az is fontos trend, hogy (i) a kutatások jelentős része hosszú távon is az ún. nagyberendezéseken kívüli KI-kra alapul, és (ii) a kutatási nagyberendezéseket is csak megfelelő hazai KI-k működtetésével, folyamatos fejlesztésével lehet jól kihasználni. Élettudományok Az élettudományok területén a következő főbb, a KI fejlesztés szempontjából releváns trendek érvényesülnek: A nagy áteresztőképességű és nagy felbontóképességű mérési technológiák rohamos fejlődésnek indultak. Egyre növekvő számú faj teljes genom szekvenciája válik ismertté. A rendszerezett biológiai mintaforrás gyűjteményeket (pl. biobankokat és genetikailag módosított modellorganizmusokat) széles körben alkalmazzák. A technológiák és biológiai modellrendszerek fejlődése adat- és információrobbanáshoz vezetett, amelyek rendszerezése és analízise szükségessé tette nagyszámú és specializált adatbank- és analizáló rendszerek létrehozását, vagyis egy új tudományág, a bioinformatika, illetve a computational biology és medicine megszületését. Jelentős változásként értékelhető, hogy míg eddig az élettudományokban megjelenő új KI-k döntő többsége az élettelen természettudományok korábbi eredményeire alapozó fejlesztés volt (ld. a elektronikai és a kémiai alapkutatásokat alkalmazó KI-k sorát), addig a 2000-es évek elejétől egyre több, már az alapötlet szintjén az élettudományokhoz köthető, új tudományterületeket megalapozó KI jelent meg (ld. a genetikában alkalmazott molekuláris szekvenalók vagy a nanobiológia új eszközei). Mindezek paradigmaváltást indítottak el az élettudományokban: a hipotézisvezérelt kutatások mellett, illetve erre épülve egyre jobban tért nyer az adatvezérelt, vagyis a nagy mennyiségű adat gyűjtésén és elemzésén alapuló kutatás, valamint uralkodóvá válik a rendszerszemlélet és a hálózatkutatás a biológia szinte valamennyi ágában, elsősorban az orvosbiológiában, a gyógyszerkutatásban és -fejlesztésben, valamint a klinikai kutatásokban. Jelentősen felgyorsult a felfedező kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása, különösen a klinikai gyakorlatban, a biotechnológiában és a mezőgazdaságban. Egyre elterjedtebbé válnak a helyi, regionális és nemzetközi szolgáltató központként működő kutatási infrastruktúrák, amelyek gyakran egymásra épülő, komplex műszercsoportokat üzemeltetnek, egyben előkészítik az adott munkafolyamatnak megfelelő mintát, és segítenek az adatok feldolgozásában, elemzésében is. Ezek a kutatási infrastruktúrák mindezt gyakran szolgáltatás formájában végzik. A társadalom- és humántudományok A társadalom- és humántudományok területe a diszciplínák, szakterületek számát tekintve nagyon széttagolt, a kutatási infrastruktúrák felől nézve azonban jóval egységesebb a kép. A múlt és a jelen elemzéséhez az internet korában elsősorban az írott és beszélt szövegek értelmezett feldolgozására, továbbá jól rendezett, könnyen elérhető adatokra, minél teljesebb adatbázisokra van szükség, akár a kultúra vizsgálata, akár egy szakpolitikai javaslat megalapozása a cél. Az számít ezen a területen kutatási infrastruktúrának, ami ilyen adatok előállítását, digitalizálását, rendszerezését, adatbázisba rendezését, illetve hozzáférhetővé tételét és értelmezését segíti. 41

42 A társadalomtudományok számos területén (a kvantitatív szociológiai, politikatudományi vagy közgazdaságtudományi területeken) dolgozó kutatók munkájuk során növekvő mértékben elemeznek nagy elemszámú mintákból származó, standardizált módon előállított empirikus adatokat, amelyek közvetlenül felhasználhatók a kormányzati döntéshozatalban is. A humán tudományok legtöbb területén az archívumok létrehozása és közzététele jelenti a legnagyobb infrastrukturális igényt. A szöveges és a hangos archívumok és adattárak elemzése szinte beláthatatlan feladat, amelyben nagy segítséget nyújtanak a nyelvészeti és informatikai alapokon álló technológiák. Ugyanakkor némileg eltérő KI-igény jelentkezik az élő és élettelen természettudományokkal sok ponton kapcsolódó kísérleti pszichológia számára. Ahogy már említettük, számos, a természettudomány terén is alkalmazott KI-t használ a régészet és a művészettörténet is. A nyelv- és beszédtechnológiák előretörése a humántudományok egy csoportjának kapcsolódását mutatja a természettudományokhoz, azon belül a számítástudományhoz. A külföldi/ nemzetközi kutatási infrastruktúrák szerepe a magyar K+F rendszerben Bizonyos kutatási területeken még a legnagyobb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy egyedül hozzanak létre kutatási infrastruktúrákat. Így nem meglepő módon az elmúlt évben egyre több olyan KI jött létre nemzetközi együttműködés keretében, amely több ország erőfeszítésének eredményeképpen született és működik azóta is. Ezeket nemcsak ezen országok kutatói, hanem meghatározott feltételek mellett mások is használ(hat)ják. A tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés globális fejlődési irányait vizsgálva megállapítható, hogy a tudományos és műszaki fejlődés eredményeként jelentősen nőtt a magas szintű K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastruktúrák beruházási és működési költsége, miközben az egyes államok a leggazdagabbak is szűkös költségvetési korlátok között képesek csak eleget tenni a kutatás-fejlesztési igényeknek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a nagyberendezések építési költsége mellett a fenntartás komoly terheket ró nemcsak az üzemeltetőre, hanem a tagként résztvevő országokra is. Egyes országok maguk hoztak/ hoznak létre olyan kutatási infrastruktúrákat, amelyek nem kizárólag a saját kutatóik igényeit elégítik ki, kapacitásuknál fogva más országok tudományos közösségét is képesek kiszolgálni. Ezek az úgynevezett külföldi kutatási infrastruktúrák (KKI) ugyancsak fontosak a kisebb országok, így Magyarország kutatói számára. A legmagasabb szintű kutatói kiválóság nélkülözhetetlen eszközéül meghatározott összeurópai kutatási nagyprojektekben való hazai részvétel támogatása, a legkiválóbb európai kutatási infrastruktúrákhoz való magyar kutatói hozzáférés biztosítsa céljából alapvető fontosságú. A hazai kutatók lehetőségeket kapnak nemzetközileg jelentős kutatási eredmények eléréséhez szükséges világszínvonalú berendezések felhasználásával végzett kutatási programokban való részvételre, amelynek révén újabb lehetőségek nyílnak a K+F eredmények hasznosítására, innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztésére, amely hosszú távon hozzájárul a gazdasági versenyképesség erősítéséhez. A külföldi kutatási infrastruktúrák egyre fontosabb és különleges kezelést igénylő kategóriáját képezik azok a nemzetközi KI hálózatok, amelyek infrastruktúra jellege éppen a hálózatosodás tényéből fakad; ilyenek például az adatbankok. Az ezekhez való hozzáférés biztosítása a hazai tudományos élet számára elengedhetetlen, hiszen költségük, a hasznosuláshoz mérve szerény. A nemzetközi infrastruktúrák közül, melyek a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülnek, az ELI kiemelkedő jelentőséggel bír. (Részletesebb ismertetését ld. melléklet) Az ELI olyan lehetőséget biztosít a hazai kutatói közösség Uniós és nemzetközi szintű becsatlakozásához a tudományos élet 42

43 élvonalába, mely feltétlen prioritást kell, hogy kapjon. Ezen túl kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a hazai beszállítók (közük a regionális szereplők is) közvetlenül részt vehessenek az ELI fejlesztésében, ami a későbbi, Uniós projekteknél is jól hasznosítható tudást és technológiákat eredményezhet az inkind beszállítások kapcsán. Az ELI projekt sikeres megvalósítása révén Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség felkerülhet az ERA-térkép re, hozzájárulhat annak megvalósításához, Európa globális (K+F) versenyképességi kapacitásának növeléséhez. A fenti előnyökön túl nyílván számos ( tovagyűrűző ) szakmai outputot indukálhat a sikeres megvalósítás (innovációs eredmények; lézeres, anyagtudományi és egyéb felhasználói kör K+F kapacitásának, jelentőségének növekedése; tudástranszfer; oktatás; kutatói-oktatói-hallgatói, ill. a vállalati fejlesztők közötti (inter-szektorális) mobilitás; agyelszívást csökkentő (magas szakmai színvonalat képviselő emberi erőforrást vonzó) hatás; publikációk; nemzeti és nemzetközi szabadalmak ). A (tudományos és ipari) felhasználó haszonélvezői kulcsterületek közé tartozhat az egészségügy és orvostudomány, a környezetbarát megoldások (például energiahatékonyság), az élelmiszertermelés, az informatika stb. Hasonlóan lényeges a CERIC is, amely jól illeszkedik a nemzeti K+F stratégiaalkotás gondolatkörébe, ahol egyre exponáltabb európai prioritás a regionalitás, kutatási infrastruktúra kontextusban (az ESFRI akcióterve által is fókuszált) és a jelentősebb regionális együttműködés előmozdítása. A középeurópai régióban várható és már konkrét kezdeményezésekben is tetten érhető a regionális kutatási infrastruktúra együttműködések expanziója (amelynek népszerű keretéül szolgál az új uniós jogi forma, a European Research Infrastructure Consortium ). Magyarország egyike annak a 9 közép-európai államnak, amelyek kezdeményezői voltak a CERIC (Central European Research Infrastructure Consortium) projekt -nek. A CERIC célja, hogy létrehozza a térség legnagyobb analitikai és anyagtudományi infrastruktúráiból álló megosztott (distributed) infrastruktúra konzorciumot. A magyar belépés még nem történt meg, jelenleg megfontolás tárgya. A regionális kutatási infrastruktúra együttműködések a szakmai kooperációból várható legközvetlenebb K+F+I eredményeken túl, hozzájárulhatnak az Európai Kutatási Térség fejlesztéséhez, az adott régió tudományos és gazdasági fejlődéséhez, illetve az open access jegyében a kutatói mobilitás elősegítéséhez és a globális, illetve fejlettebb térségek vonatkozásában értelmezhető agyelszívás elleni küzdelemhez Nemzetközi kitekintés 1.4. Magyarország részvétele az FP7 keretprogramban Magyarországról résztvevő volt sikeres az EU FP7 keretprogramban 18. Összesen több mint 280 millió Euró támogatást nyertek el (pontosan ). Az öt specifikus program megoszlása a résztvevők számát és az általuk elnyert támogatás összegét tekintve a következő: 35. ábra: Magyar pályázók eredményei az FP7-ben 18 Az ecorda adatbázis július 1-jei adatai alapján 43

44 Magyar résztvevők által elnyert támogatás ( ) % % % % % Együttműködés Ötletek Emberek Kapacitások Euratom A keretprogram specifikus programjaiban való szereplés nagy eltéréseket mutat, a nyertes résztvevők több mint fele az Együttműködés területein szerzett támogatást; jelentős továbbá a Kapacitások területein elnyert összeg nagysága is. Külön megemlítendő az Ötletek program 43 sikeres magyar kutatójának szereplése, akik az összes magyar támogatás majdnem 1/5-ét nyerték el (18%). Nemzetközi összehasonlításban, a nyertes pályázatokban részt vevő 1582 magyar partnerrel hazánk a 16. helyen áll, míg az általuk elnyert támogatást tekintve Csehországgal szoros versenyben Magyarország jelenleg a 17. helyen található. 36. ábra: Elnyert FP7 támogatások aránya országonként Támogatási szerződést kötött nyertes résztvevők által elnyert támogatás (millió ) DE UK FR IT NL ES BE SE AT DK EL FI IE PT PL CZ 280,3 HU SI RO BG CY HR EE SK LU LT LV MT EU28 Forrás: ecorda, július 1 44

45 Az EU 2004 óta csatlakozott 13 tagállamát figyelve csak Lengyelországnak van több résztvevője FP7-es projektekben, valamint elnyert támogatás tekintetében Csehország eredménye emelkedik ki (jelenleg mindösszesen 6 millió EUR-val több Magyarországénál). Általánosságban elmondható, hogy a magyar szereplés az EU-s átlagtól elmarad (egy-két részterülettől eltekintve), ugyanakkor az EU13-mal való összevetés esetén a magyar pályázói sikerarány a legtöbb esetben az EU13 országokét meghaladja. Ezt mutatják be az Együttműködés specifikus program egyes szakterületein való szereplésünket részletező alábbi diagramok. 37. ábra: FP7 pályázók sikeraránya az ESP-ben 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Pályázók sikeraránya az FP7-ben az Együttműködés Specifikus Programban HU EU13 EU Teljes FP7 Az Együttműködés 10 tématerülete az alábbi: 01-HEALTH Health (Egészségügy) 02-KBBE Food, Agriculture and Fisheries, and Biotechnology (Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, biotechnológia) 03-ICT Information and Communication Technologies (Infokommunikációs technológiák) 04-NMP Nanosciences, Nanotechnologies, Materials and new Production Technologies (Nanotudományok, gyártástechnológiák, anyag- és új eljárás technológiák) 05-ENERGY Energy (Energia) 06-ENV Environment (including Climate Change) (Környezetvédelem, beleértve a klímaváltozást) 07-TPT Transport (including Aeronautics) (Közlekedés, beleértve a légi ügyeket) 08-SSH Socio-economic sciences and Humanities (Társadalom-gazdasági és humán tudományok) 09-SPA Space (Űrkutatás) 10-SEC Security (Biztonsági kutatás) A részvétel sikeraránya minden esetben az EU13 átlagának közelében található, legtöbb esetben azt kis mértékben felülmúlva. Jelentős a Társadalomtudományok (SSH) sikeraránya, ugyanakkor fontos 45

46 megjegyezni, hogy összesen 25 sikeres magyar résztvevőnek köszönhetjük ezt az uniós szereplést is meghaladó eredményt (uniós szinten összesen a nyertes pályázatokban 2272 résztvevő vett részt). Az EU13 országok átlagát meghaladó részvételi sikerarány figyelhető meg az ICT, Nanotechnológia és anyagtudományok és az Űrkutatás programokban is. Támogatás tekintetében az EU átlaga (és a teljes FP7-es részvétel) a legtöbb esetben jól láthatóan előrébb végez a magyar (és az EU13) szereplésnél. Összesítve 839 magyar résztvevőt találunk a nyertes projektekben az Együttműködés specifikus programban. Kiemelkedik (mind részvétel, mind támogatás tekintetében) az ICT, az Egészségügy és az Élelmiszer és mezőgazdaság területe, de jelentősnek mondható a nanotechnológiák valamint a társadalomtudományok területén mutatkozó eredményes magyar szereplés is. 38. ábra: Nyertes résztvevők által elnyert FP7 támogatások az ESP-ben Nyertes résztvevők által elnyert támogatás az FP7-ben az Együttműködés Specifikus Programban (millió ) 45,0 40,0 35,0 30,0 29,2 38,8 Összesen: 149,4 millió 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 14,2 15,2 9,6 8,6 9,3 12,2 2,6 3,5 0,2 5,8 39. ábra: FP7 pályázók sikeraránya a KSP-ben 46

47 Pályázók sikeraránya az FP7-ben a Kapacitások Specifikus Programban 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1-INFRA 2-SME 3-REGIONS 4-REGPOT 5-SiS 6-COH 7-INCO HU EU13 EU Teljes FP7 A Kapacitások 7 tématerülete az alábbi: 1-INFRA Research Infrastructures (Kutatási infrastruktúrák) 2-SME Research for the benefit of SMEs (A KKV-k javára végzett kutatás) 3-REGIONS Regions of Knowledge (A tudás régiói) 4-REGPOT Research Potential (Kutatási potenciál) 5-SiS Science in Society (Tudomány a társadalomban) 6-COH Support for the coherent development of research policies (A kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása) 7-INCO Activities of International Cooperation (Nemzetközi együttműködési tevékenységek) A részvétel sikeraránya a kutatási politikák koherens fejlesztését célzó támogatások terén a nyertes pályázatokban hazánkból a legfrissebb adatok szerint nincs sikeres résztvevő. Jelentős a Kutatási infrastruktúrák terén mutatkozó pályázói sikerarány, amely 57%-ával az uniós átlagot is meghaladja. Hasonlóan kiemelkedik a Tudás régiói terület is, amelyben jellemzően az EU13 tagállamok különösen sikeresek a téma jellege miatt. A pályázatok itt ugyanis a felzárkóztatást, illetve a regionális versenyképesség elérését célozzák. A fent említett kutatási infrastruktúrák eredménye az elnyert támogatás fényében még szembetűnőbb, hiszen az EU13 alig éri el a 10%-ot, míg a magyarok 43,6%-ban sikeresek (a 10 nyertes résztvevő összesen 14,5 millió Euró támogatást nyert el). A Kapacitások specifikus programban eredményes 359 résztvevő összesen 44 millió EUR támogatást szerzett meg. Magyar szempontból erősségnek számít a Kutatási infrastruktúrák mellett a KKV-k javára végzett kutatás. 47

48 40. ábra: Nyertes résztvevők által elnyert FP7 támogatások az KSP-ben 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 14,5 Nyertes résztvevők által elnyert támogatás az FP7-ben az Kapacitások Specifikus Programban (millió ) 17,1 Összesen: 44,4 millió 6,0 4,0 2,0 3,4 4,7 2,1 2,5 0,0 1-INFRA 2-SME 3-REGIONS 4-REGPOT 5-SiS 6-COH 7-INCO A részvétel sikeresnek mondható az Euratom specifikus programban is: a magyar szereplés az EU13 szereplésénél mind a maghasadás, mind a fúziós energia területén sikeresebb (sőt, maghasadás tekintetében az EU átlagnál is eredményesebb), ugyanakkor az elnyert támogatás tekintetében az EU13 átlagának is alatta marad. 41. ábra: FP7 pályázók sikeraránya az Euratom SP-ben 120,0% Pályázók sikeraránya az FP7-ben az Euratom Specifikus Programban 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Fission Fusion HU EU13 EU Teljes FP7 48

49 1.5. Határon átnyúló innovációs együttműködések Jelen fejezet a határon átívelő innovációk témakörével, a jelenlegi helyzet áttekintésével, a lehetséges kitörési pontokkal, valamint a kivitelezhető javaslatokkal foglalkozik. Tágabb értelemben a határon átívelő innovációs együttműködési lehetőségek minden típusú nemzetközi együttműködést magukba foglalnak. Ezek alapvetően következők szerint csoportosíthatóak: Horizontális együttműködések: a korábbi FP7 programok, a jelenlegi Horizont 2020 programok, a külföldi cégek magyar projektekbe történő beruházásai, valamint a felsőoktatási intézmények nemzetközi partnerekkel való kutatási tevékenységei. Vertikális együttműködések: vállalati, közszféra és K+F+I területek egyaránt. Szűkebb értelemben a határon átívelő innováció kisebb földrajzi területre koncentrálva, az egymással határos országok együttműködéseként definiálható, vagyis a földrajzi közelségből adódó előnyök kihasználásán alapul. Ezen projekteknek a lokalitásból adódóan az lehet az előnye, hogy a teremtett értékek az érintett régióban, és nem csak a fővárosban fejtik ki gazdasági hatásukat. A külgazdasági szakdiplomata hálózat segítségével összegyűjtöttük, hogy Magyarország mely visegrádi vagy szomszédos országokkal, és milyen területeken folytat KFI-hez köthető együttműködést. Lengyelország Kétoldalú KFI kapcsolatok mind akadémiai, mind tudományos téren mérhetők, ezen belül ki kell emelni az open access kezdeményezést, valamint az energetikai kutatásokat. A vidékfejlesztés terén a hangsúly a regionális együttműködésen és a termékfejlesztésen van. Szerbia Elsősorban akadémiai együttműködés a jellemző, specifikusan a növények nemesítése terén. Emellett az utóbbi időben előrelépés történt a hazai és a vajdasági kutatás-fejlesztés, innováció-orientált vállalkozások közötti együttműködésben. Szlovénia A fenntartható fejlődést szolgáló új energiaforrások és az ipari technológiák területén történt információcsere, valamint megindultak a tudományos és gazdasági együttműködések is. Ukrajna A kétoldalú KFI kapcsolatok jellemzően a tudományos és a gazdasági együttműködés támogatására irányulnak. Cseh Köztársaság 49

50 Az agrárium és az energetikai terén beszélhetünk együttműködésről. Bosznia-Hercegovina A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, valamint a feldolgozóiparban mérhető határon átívelő együttműködésből származó eredmény. Ausztria Hazánk nyugati szomszédjával az energiatakarékos megoldások, az energiatároló helyek létrehozása terén zajlanak KFI együttműködések, elsősorban az energiatermelés fokozása érdekében. Horvátország A kétoldalú együttműködésben a határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztése a kiemelt cél. Együttműködési irányként kiemelendő a fenntartható környezet és a turizmus. Szintén kiemelt szerepet kap még az energiapolitikai együttműködés megerősítése is. 50

51 1.6. SWOT elemzés 19 Erősségek Oktatás, képzés kutatói háttér: Egyes (szűkebb) tudományterületeken (pl. matematika) világszinten is kiemelkedő eredményeket elérni képes kutatóink vannak. Kialakult elit kutatói réteg, mely nemzetközi szinten is versenyképesen mozog (források, infrastruktúrák és adatbázisok használata). Kutatási, innovációs környezet, szervezetek, infrastruktúra, szolgáltatások: K+F és tudásközpontok alakulnak ki, helyenként koncentrált K+F kapacitások vannak. Az egyetemi-vállalati illetve a vállalatok közötti együttműködések, klaszterek megalakultak, fejlődtek az elmúlt évtizedben. Az országban működő külföldi és hazai nagyvállalatok által élvonalbeli munkakultúra teremtődött meg. Nagyvállalatok vonzáskörzetében megjelenik a K+F tőkekoncentráció, modern KFI infrastruktúra, és ígéretes együttműködések indulnak egyetemekkel. Világszínvonalú fejlesztést megvalósító, nagy növekedési képességű, induló vállalatok jelennek meg. A gazdasági és innovációs környezetet meghatározó lényeges jogszabályok (társasági jog, versenyjog, fogyasztóvédelem, számviteli szabályok, szellemitulajdon-védelem stb.) kialakítása összhangban van a fejlett országok joggyakorlatával. Gyengeségek Oktatás, képzés, kutatói háttér: A természettudományos és műszaki pályák népszerűsége folyamatosan csökken, egyes területeken hiányzik a kutatói utánpótlás. Az oktatás környezetének bizonytalanságai, illetve a tanári pálya presztízsének csökkenése hátráltatja a tehetséggondozást és a kutatói utánpótlást. Kutatási, innovációs környezet, szervezetek, infrastruktúra, szolgáltatások: Nem a piaci-társadalmi igények/elvárások mentén zajlik a kutatás-fejlesztés. Alacsony szintű a K+F gazdasági-társadalmi hasznosítása. Alapvetően szétaprózottak, nem kellően fókuszáltak a kutatási kapacitások és teljesítmények. Általában szerény a kereslet a magyar kutatóintézeti szektor szolgáltatásai iránt. Az akadémiai kutatói szféra és a vállalati szféra igényei közötti kapcsolat gyenge. Alacsony a piacorientált K+F az egyetemi/akadémiai kutatói szektorban. Sok esetben korszerűtlen és elaprózott az infrastruktúra, gyenge a menedzsment a tudásbázis intézményeiben, lassú az intézményi tanulás. Nem kellően harmonizált az innováció-politikai eszközrendszer ( policy mix ). Az innovatív KKV-k száma alacsony. 19 A Befektetés a Jövőbe nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 alapján 51

52 Hiányosságok a KFI menedzsmentben a KKV-k többségénél, alacsony szintű az innovációs és a szellemitulajdon-védelmi tudatosság. Rendkívül gyenge az iparjogvédelem iránti kereslet. A KKV-k és a kutatóintézetek között a kapcsolatfelvételnek nincs kialakult formája, gyakorlata (pl. szolgáltatás megrendelése, infrastruktúra használat stb.). A K+F értéklánc szereplői között gyengék a kapcsolatok, nem elég hatékony az együttműködés. Nem hatékonyak a technológia-transzfer folyamatok, rossz hatásfokkal működnek a hazai adaptív innovációs folyamatok. Kezdetlegesek a spin-off és start-up folyamatok, amelyeket számos szemléletbeliintézményi tényező is hátráltatat. Alacsony a vállalkozások részvételi aránya nemzetközi kutatási programokban. Finanszírozás: Elégtelen és hullámzó a kutatás finanszírozása, a K+F intézményi (normatív) finanszírozás alacsony szintű. Tőkehiányos a KKV szektor, globális összevetésben gyengék az innovációs és növekedési ambíciók és képességek. Alacsony szintű a magvető tőke kihelyezése, kialakulatlanok a technológiai inkubációs folyamatok. Lehetőségek Oktatás, képzés, kutatói háttér: Egyetemi tudásközpontok megerősödése, a kutatási eredmények hatékonyabb átültetése a gyakorlatba és az oktatásba. Gazdasági-társadalmi igényeket jobban kielégítő vállalkozó egyetemek kialakulása. Gyakorlatorientált képzés (duális képzés) térnyerése, vállalkozó innováció-menedzsment oktatás erősödése. Természettudományos és műszaki oktatás fejlesztése. Tehetséggondozás megerősítése. Kutatási, innovációs környezet, szervezetek, infrastruktúra, szolgáltatások: KFI-barát gazdasági és szabályozási környezet megerősödése. Innovációs együttműködések, klaszterek gazdasági szerepének növekedése. Új, feltörekvő, K+F intenzív iparágak megerősödése. Beszállítói háttéripar megerősítése, K+F iránti kereslet felfutása. Hatékony, területi alapon működő innovációt segítő intézmények, ügynökségek kialakulása. Az EU által kiemelten kezelt eszközrendszerek elterjedése (innovatív közbeszerzések, intelligens szakosodás, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés stb.). Csatlakozás a nagy EU-s együttműködési programokhoz. Sikeresebb K+F diplomácia. Hatékony inkubáció új eszközeinek kialakítása (pl. nyitott labor, tech-shop). Inkubációs szolgáltatások elterjedése. Az egyetemi és vállalati szféra közötti szorosabb együttműködés kialakulása. 52

53 Kulturális intézmények erőteljesebb részvétele a KFI legújabb eredményeinek terjesztésében. Konvergencia-régiók KFI teljesítményének kiegyensúlyozása és felzárkóztatása elsősorban a Strukturális Alapok segítségével. Finanszírozás: Az erőforrás-allokáció globális optimalizálásának kihasználása, a K+F-et telepítő FDI vonzása. K+F adókedvezmények rendszerének továbbfejlesztése. Jelentős KFI források állnak rendelkezésre a as időszakban. Kockázati tőke szerepének erősödése. Veszélyek Oktatás, képzés, kutatói háttér: A kutatói utánpótlás nem lesz elégséges a nemzetközileg versenyképes szint eléréséhez. Az oktatás hiányosságai fennmaradnak, a képzett szakemberek hiánya nő. Agyelszívás, csökkenő közfinanszírozású kutatás. A globális hálózatokba való bekapcsolódáshoz nem lesz megfelelő mennyiségű és képzettségű szakember. Kutatási, innovációs környezet, szervezetek, infrastruktúra, szolgáltatások: KKV szektor KFI-ben betöltött szerepe stagnálni fog, nem tud komoly keresletet gerjeszteni, illetve kapacitásokat kiépíteni. Stagnáló aktivitás a nemzetközi KFI együttműködések, programok terén. Hazai KFI tevékenységet végző KKV-k számának stagnálása. A KFI intézmény rendszer, szabályozás és támogatási rendszerstabilitásának hiánya ellehetetleníti a szakterület számára alapvetőhosszú távú tervezést. A területi egyenlőtlenségek növekedése, Budapest dominanciájának tovább erősödése. Finanszírozás: A globális pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás elhúzódása. Nem, vagy alig lesz K+F-re alapozó, a magyar gazdaságba kellőképpen integrált FDI. A rendelkezésre álló EU-s források felhasználása nem hatékonyan valósul meg. A K+F finanszírozás kiszámíthatatlansága fenn marad. 53

54 2. Irányítási struktúra A hazánkban nemzeti és megyei szinten is megvalósuló intelligens szakosodás a releváns nemzetközi stratégiákon 20 21, az EU és az OECD S3 útmutatóin 22 23, valamint a megelőző évek magyar stratégiaalkotási folyamatainak gyakorlati tapasztalatain alapul. A tervezési folyamat során az S3 szempontjából kiemelten fontos csoportokat képviselő helyi szereplők a térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, vállalkozói szemmel, de nem vállalkozói dominanciával, sokkal inkább az egyes csoportok interakciója mentén, a kockázatokat vállalva hoztak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos, konszenzusos döntéseket. A nemzeti intelligens szakosodási stratégia csak így válhat alkalmassá arra, hogy a társadalmat egy közös fejlesztési és modernizációs vízió megalkotására ösztönözze, egyben biztosítsa a források hatékony és eredményes felhasználásának stratégiai kereteit. A Szakosodási Stratégia mind az EU as pénzügyi periódusában rendelkezésre álló forrásokra (a Strukturális Alapok, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) innovációs felhasználású forrásaira), mind pedig a fejlesztéshez elengedhetetlen hazai közfinanszírozású forrásokra (mindenekelőtt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) forrásaira) épít. Az irányítási struktúrának tehát elsősorban az EU forrásokat elosztó intézményrendszerhez kell kapcsolódni, figyelembe véve azonban a Strukturális Alapokon kívüli forrásokat is, melyek forrása egyaránt lehet európai és magyar, állami vagy privát. Az innovációs folyamatok, és innovációs tevékenység finanszírozása esetében eddig is jellemző volt minden finanszírozási forrás jelenléte. Ennek megfelelően az irányítási rendszernek is felkészültnek kell lennie arra, hogy koordinálni és priorizálni tudjon az egyes forrástípusokat igénylő fejlesztések, és az azokat megvalósító szervezetek között. Jelen fejezet az S3 tervezést megelőző, de ahhoz szervesen kapcsolódó tervezési folyamatokat; a stratégia alkotás lépéseit és az azt koordináló szerveződést; valamint az intelligens szakosodási folyamatok sikerességét, a stratégiában megfogalmazott, a specializációs (és területi) irányokon alapuló nemzeti és helyi célkitűzések és jövőkép maradéktalan megvalósulását szavatoló S3 felügyelő rendszert mutatja be A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát megelőző hazai folyamatok második felében készültek el az Ágazati Stratégiai Fehérkönyvek. Az egyes ágazatokért felelős munkacsoportok résztvevői az egyetemek, kutatóintézetek, ágazati platformok, klaszterek, érintett szaktárcák voltak. A munkacsoportok külső szakértő vezetésével a következő ágazatokra készítettek stratégiai fehérkönyvet: egészségipar; IKT; környezetvédelem; energetika; agrárium és élelmiszeripar; mobilitás, járműipar és logisztika. Magyarország Kormánya júniusában fogadta el a Befektetés a Jövőbe Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégiát ( ), amelynek központi célkitűzése a tudásalapú nemzetgazdaság megerősítése. Az új tudás által vezérelt gazdaság fejlődése három fő folyamat köré rendezhető. Ezek a tudás előállításának, a tudás felhasználásának és a tudás áramlásának a folyamatai. A megvalósítást a következő horizontális rendszerszintű fókuszok egészítik ki: 20 EU H EU útmutatója OECD útmutatója - 54

55 intelligens szakosodás ösztönzése; fenntartható és egyenlő esélyeket teremtő eszközrendszer működtetése; stabil finanszírozási feltételek biztosítása; a tudás és technológia társadalmi megismertetése és elismertségének erősítése; globális társadalmi kihívásoknak megfelelés; stabil és innováció-barát gazdasági és szabályozási környezet. A Befektetés a Jövőbe Stratégia célja, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek, továbbá olyan környezet jöjjön létre, amelyben a kutatásfejlesztéssel foglalkozó, valamint az innovatív ötleteket megvalósító vállalkozások, vállalatok és közszféra-szervezetek egyaránt fejlődni és növekedni képesek legyenek, megfelelve a társadalom támasztotta elvárásoknak. A évi Nemzeti Reform Program 24 az Európai Bizottság által megfogalmazott tartalmi és szerkezeti iránymutatások mentén mutatja be azokat a strukturális reformokat, amelyek a gazdasági növekedés dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését, az államadósság fenntartható szintre történő mérséklését szolgálják. A évi Nemzeti Reform Program amellett, hogy bemutatja az elért előrehaladást, tájékoztat a már elindult reformintézkedések folytatásáról, finomhangolásáról, a tervezett új lépésekről. A Program olyan új, folyamatban lévő, illetve 2013 óta megvalósított intézkedéseket mutat be, amelyek egyik részét a évi ország specifikus ajánlások végrehajtása érdekében tett vagy re tervezett lépések jelentik, másik részük pedig az Európa 2020 Stratégia nemzeti vállalásaihoz közvetlenül kapcsolódik Szintén meg kell még említeni a Megyei Területfejlesztési Koncepciók kidolgozását, amelyeket minden megyében erre összehívott munkacsoportok végeztek. A megyei koncepciók kidolgozása 2012-ben kezdődött meg, majd a végleges koncepciók többkörös, széleskörű társadalmisítást követően kerültek elfogadásra Az S3-ban érdekelt szereplők bemutatása A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezésébe az innovációban érdekelt szereplők teljes spektruma bevonásra került. A szervezetek feltérképezése során a tervezők a klasszikus ún. triple helix 25, illetve annak továbbfejlesztett változata alapján a quadruple helix 26 csoportosításból indultak ki. A hazai KFI irányításában az alábbi típusú szervezetek vettek korábban is részt és az új irányítási rendszerre tett javaslat is e szervezettípusok részvételével számol: A tiple helix modell három alaptípusú szervezetet különböztet meg, az egyetemeket, mint tudásképző, tudást terjesztő szervezeteket, a kormányzati kutató szervezeteket, mint irányított stratégiai alap- és alkalmazott kutatást végző szervezeteket, valamint az innovatív vállalkozásokat. A három intézménytípus együttműködésének szorosságával, intenzitásával foglalkozik a triple helix modell. 26 A tudásalapú gazdaság növekedésével, valamint a tudásalapú társadalom kiteljesedésével, a társadalom tudásteremtésben és innovációban betöltött szerepének jelentőségére derült fény. A társadalom, illetve a közösségek tagjai alapvetően kapcsolódnak valamilyen tudományos, technikai vagy üzleti területhez, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem, az ipar és a kormányzat kölcsönös kapcsolatrendszerébe egy negyedik szféra, a köz, illetve a civil szféra is bekapcsolódik. A Triple Helix továbbgondolásával így született meg 2010-ben a Quadruple Helix, majd a (természeti) környezet innovációra gyakorolt befolyásának felismerésével a Quintuple Helix modell (Carayannis Campbell 2012). 55

56 1. táblázat: A tervezésbe bevont KFI szereplők csoportosítása Quadruple elemei helix Csoportok Szervezet Tudomány Felsőoktatási intézmények Egyetemek Főiskolák Kutatóintézetek Tudásközpontok, intézmények, szolgáltatók transzfer innovációs Akadémiai és ágazati (állami vagy magán) kutatóintézetek Innovációs központok, klaszterek Kormányzat Kormányzati, Önkormányzati szervezetek Minisztériumok Nemzeti Kormányhivatalok Megyei Önkormányzatok Megyei Kormányhivatalok Megyei jogú Városi Önkormányzatok Érdekképviseleti szervezetek Országos és Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák Gazdaság Innovatív vállalkozások Nagyvállalatok KKV-k Mikro vállalatok Nonprofit Vállalkozások Társadalmi szervezetek Szakmai szervezetek Érdekképviseletek Egyéb nonprofit szervezetek 2.3. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezése Az S3 tervezés folyamata A Befektetés a Jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia ( ) még kiegészítő stratégiaként tekintett az intelligens szakosodási stratégiára (S3). Ennek megfelelően a honi Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ-k) helyi szereplők bevonásával 2013 tavaszán megvitatták és frissítették a térségi innovációs stratégiákat. A regionális S3 munkacsoportok résztvevői a régiók három megyéjében, illetve Közép-Magyarországon érintett egyetemek, kutatóintézetek, ágazati platformok, klaszterek, vállalkozások képviselői voltak. A munkaüléseket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Regionális Innovációs Ügynökségek és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) szervezte és bonyolította le. A térségi innovációs stratégiák alapján a NIH közreműködésével 2013 nyarán elkészült egy S3 összegző 56

57 dokumentum, amely a regionális tervek szintéziseként az egyes régiókban megfogalmazott fejlesztési irányokat összevetve igyekezett rávilágítani a lehetséges nemzeti prioritásokra júniusban a sevillai székhelyű Joint Research Center S3 Platformja 27 Budapesten tartotta a Peer Review Workshop című rendezvénysorozatának soron következő eseményét, amelyen másik három országgal (Máltával, Litvániával és Portugáliával) együtt hazánk S3 tervezetét is véleményezték a résztvevő szakértők és az EU illetékes bizottságainak képviselői őszén a tervezési folyamat segítése érdekében az NGM összeállította az intelligens szakosodási stratégiai Fehér Könyvet. Ennek célja a térségi, innovációs és strukturális szempontok együttes, országos szintű érvényesítése a tervezési folyamatban, és ezáltal a nemzeti intelligens szakosodási stratégia megalapozása volt. A Fehér Könyvben megfogalmazott potenciális szakosodási irányok esetében is szükséges az alulról történő, a térségi érintettek széles körű részvételre épülő, a szakosodási alternatívákat helyben (térségekhez kötötten) mérlegelő és eldöntő építkezés első félévében Magyarország Kormánya ezzel párhuzamosan jóváhagyta a Bizottság részéről is szorgalmazott, az S3 folyamat irányítási struktúrájának alapját jelentő szervezeti rendszert. A dedikált S3 szervezeti struktúra irányítását júliustól a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával megbízott kormánybiztos vette át. A stratégia alkotási folyamat az S3 módszertannak megfelelően, az EU szakértőivel folytatott konzultációkkal kiegészítve, a megyék aktív közreműködésével, hat lépésben jut el az eddigi tapasztalatok, a rendelkezésre álló, vonatkozó hazai stratégiák és fehér könyvek, az EU Bizottságának iránymutatása, valamint a nemzetközi legjobb gyakorlatok feldolgozásától a prioritások és a kulcstechnológiák (key enabling technologies, KET) meghatározásán keresztül az S3 stratégia szakmai véglegesítéséig őszén mind a 19 megyében a teljes helyi döntéshozói és vállalkozói kör bevonásával megyei S3 workshopok zajlanak, két körben. Az első körös megyei rendezvények fő feladata (a KET, EPD, Iparági megújulás szempontjai szerint) a vonatkozó megyei KFI statisztikákat és dokumentumokat megismerve a terület-specifikus iparági/ágazati prioritások megfogalmazása, valamint az ágazati specializációs irányok kijelölése volt. A workshopokon alkalmazott módszertan csökkentette annak valószínűségét, hogy a helyi fejlesztéspolitikai törekvés más térségek/régiók fejlődési mintáját vegye alapul, ugyanakkor elvárta azok figyelembe vételét a megyei specializációk kialakításában. Az utánzás ugyanis könnyen a rögzült sémák továbbélését jelentheti az S3 pedig éppen annak eszköze kíván lenni, hogy a térségek saját képességeikhez és lehetőségeikhez igazítva, a helyi döntéshozókat bevonva alulról építkezve alakítsák ki gazdaság-fejlesztési célkitűzéseiket a vonatkozó prioritások és KFI szükségletek beazonosításával. Létrehozásra került egy S3 honlap 28, aminek célja a tájékoztatás és az érdeklődők bevonása a tervezési folyamatba. A honlap négy részből áll: bemutatja a releváns hazai tervezési dokumentumokat és EU módszertant; online kérdőíven keresztül a felhasználó javaslataival hozzájárulhat megyéje szakosodási irányainak kialakításához; véleményezési felületet ad a nemzeti S3 stratégia tervezetéhez; aktuális információt nyújt, közvetlen kapcsolatot teremt a tervezők és a helyi szereplők között

58 Mind az online kérdőív, mind a stratégia véleményezési felület kiegészíti a megyei workshopok nyújtotta információt. A nemzeti és területi szintű egyeztetések mellett a nemzetközi kitekintés is fontos eleme az S3 tervezésnek. Ezért feldolgozásra kerültek a hazánkkal szomszédos EU tagállamok és a visegrádi országok vonatkozó stratégiái, továbbá a Duna Régió Stratégia is. Ennek célja, hogy a nemzeti S3 stratégia célkitűzései összhangban legyenek minden régiós törekvéssel, ezzel is biztosítva a stratégia sikerességét. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezésének utolsó fázisában a stratégia-tervezet visszacsatolására, véleményeztetésére kerül egy nemzeti konzultáció keretében, amelynek részét képezi a megyei S3 workshopok második köre. A hazai S3 tervezés november közepén, a stratégiát jóváhagyó kormányüléssel zárul. 42. ábra: Az S3 tervezésének módszertana 58

59 43. ábra: A nemzeti S3 tervezésének folyamata, kiegészítve a kapcsolódó stratégiákkal 59

60 Az S3 tervezés irányítási struktúrája Az intelligens szakosodási irányok kialakítását egy négy, egymásra épülő testületből álló szervezeti struktúra koordinálja. A tervező munkát a Miniszterelnökség alatt működő Központi S3 Munkaszervezet fogja össze. Nemzeti Irányító Testület (NIT): A nemzeti S3 tervezésben részt vevő S3 munkacsoportot, a szakértői testületet, valamint a megyei munkaszervezetek vezetőit összefogó szakmai fórum. Az NIT üléseire a megyei közgyűlések elnökei is meghívást kapnak. A szakértői testület: az üzleti és a tudományos szféra, a civil társadalom és a regionális fejlesztés szakértőiből álló testület, amely szakmailag véleményezi az S3 folyamatot, kiemelten a fő intelligens szakosodási irányokat. Központi S3 Munkaszervezet: a Nemzeti Innovációs Hivatalban és a Miniszterelnökségen működő munkacsoport, összehangolja, koordinálja, módszertani szempontból irányítja és minőség biztosítja a tervezési folyamatban közreműködő többi szervezet munkáját, illetve előkészíti stratégiai döntéshozatalra az intelligens szakosodási stratégiát. Tárcaközi Munkacsoport: annak érdekében jött létre, hogy biztosított legyen az S3 stratégia tervezési folyamatának kormányzati nyomon követése, a szakértői-államigazgatási visszacsatolások biztosítása, az egyes részfeladatok segítése, illetve a stratégia végrehajtására való felkészülés is. Tagja valamennyi érintett minisztérium, valamint a közötti programozási időszak érintett irányító hatóságainak delegáltjai. Kiemelt feladata az S3 és az Operatív Programok tervezésének összehangolása. Megyei Munkaszervezetek: munkáját a Központi S3 Munkaszervezet útmutatása alapján a megyei kormányhivatalok segítik. A megyei munkaszervezetek munkájában a megyei önkormányzatok is részt vesznek. A munkaszervezetek megbízott szakértők vezetésével közösen végzik azt a szervező munkát, amely a helyi érintettek mozgósítását és bevonását biztosítja. A megyék feladata az, hogy valamennyi érintett bevonásával a szakosodási irányokat helyi, térségi tapasztalatokból kiindulva, a résztvevők saját tudására, információira építve megalapozzák. Az intelligens szakosodás kialakítása során olyan ágazatokat, szakterületeket, módszereket, technológiákat, eszközöket kell a megyéknek felvonultatniuk, amelyek a térség tartós és eredményes K+I fejlődését jelölheti ki. Ennek kiindulása lehet már meglévő tapasztalat, tudás, infrastruktúra, de tartalmazhat tudatos kockázatvállalást is. A megyei munkaszervezetek résztvevői: tudásbázisok képviselői: egyetemek, kutatóintézetek, platformok, klaszterek, technológiatranszfer szervezetek, inkubátorok civil szervezetek, kamara vállalkozók: start-up és spin-off cégek, innovatív KKV-k, jelentős kutatási portfolióval rendelkező nagyvállalatok befektetők: kockázati tőkebefektetők, üzleti angyalok, mentorok megyei önkormányzatok a kormányzati oldal elsősorban az adminisztratív (szervezési, dokumentációs) feladatokat látja el. 60

61 44. ábra: A nemzeti S3 tervezés irányítási struktúrájának szervezeti ábrája A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezésének tapasztalatai A tervezéshez választott módszertan megfelelő alapot biztosított ahhoz, hogy a nemzeti S3 stratégia egy széles körű szakmai és társadalmi egyetértés eredményeként szolgáljon iránymutatásul az elkövetkező évek intelligens szakosodási törekvéseihez. A megyei workshopok négyoldalú (quadruple helix) egyeztetései, az S3 honlapon elérhető online kérdőív és a stratégia-véleményezési felület mind lehetővé tették, hogy az érintett felek elmondhassák, megoszthassák a gazdaság, a tudomány és az innováció háromszögét érintő javaslataikat. A tárcaközi és szakmai munkacsoportok üléseinek, egyeztetéseinek és vitáinak eredményeként jöhetett létre a nemzeti S3 stratégia implementációját támogató irányítási struktúra és szakpolitikai eszköztár. Minden előfeltétele teljesült annak, hogy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia fontos és hatásos eszköze legyen az európai uniós és hazai források hatékony felhasználásának, továbbá a as időszakra megfogalmazott átfogó jövőkép és számszerűsített célkitűzések megvalósításának Az intelligens szakosodást fenntartó irányítási rendszer A következő időszak fontos feladata az irányítási struktúra szempontjából egy olyan stabil hálózat kialakítása, amely hatékony irányítási szerepet tud betölteni a nemzeti és a megyei tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben. Az eddigi irányítási rendszerrel kapcsolatban pozitívumként kell megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon létrejöttek azok az intézményi struktúrák, amelyek a többi európai országhoz hasonlóan támogatják a fenti folyamatokat. A végrehajtás sikerességét azonban több területen hátráltatta, hogy a létrejött intézményi struktúra időnkénti változások miatt nem tudta stabilan elvégezni feladatát. A jelen stratégia egyik fő célja tehát egy olyan KFI koordinációs rendszer kialakítása, nemzeti és megyei szinten is, amely mind az innovatív vállalkozások, mind az oktatási- és kutatóintézmények, mind a civil társadalomszámára átlátható, stabil és támogató intézményi struktúrát működtet, az ehhez szükséges keretek kialakítja, és hosszú távon fenntartja. A Nemzeti S3 rendeltetése, hogy kiindulópontot és keretet biztosítson a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok és megvalósítás számára. A stratégia célja 61

62 amihez az irányítási struktúra igazítása is szükséges - ugyanakkor továbbra is fejleszteni a korábbi innovációs tevékenységeket; továbbá a területi specifikus adottságok erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált KFI rendszer kialakítása, amely a forrásabszorpciós képességében és forrás-felhasználási hatékonyságában hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes nemzetgazdaság létrejöttéhez. Az intelligens szakosodási folyamat nem ér véget a nemzeti S3, mint stratégiai dokumentum elkészítésével. Többek között a hét éves tervezési ciklus során a S3 folyamatosan fenntartott értékelési és monitoring rendszere, de maguk az operatív programok fenntartásai is igénylik a folyamatos tanulást, visszacsatolást, fejlesztést. E folyamatosságot a rendszert létrehozó, fenntartó elemeknek is biztosítania kell, ha nem is egy szerkezetében állandó (ennél fogva merev) intézményrendszerrel, de legalább funkcionálisan konzervatív irányítási struktúrában. A fenti funkciók ellátására a következő irányítási struktúra kialakítása indokolt, amelynek elemei: 1. Szakmai felügyelet és irányítás: A szakmai felügyeleti és irányítási szint koordinálja és felügyeli (monitoring) az intelligens szakosodás megvalósulását, támogatja annak sikerességét, valamint értékeli a rendszer hatékonyságát és az elért eredményeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szükséges módosításokat. Szintén ennek az elemnek a feladata a kapcsolattartás az S3-ban érintett egyéb országos és nemzetközi intézményekkel és testületekkel. 2. Kormányzati szint: Ezt a szintet az egyes minisztériumok adják. Az S3 szempontjából legfontosabb funkciók: az érintett szaktárcákon belül S3 vonatkozású feladatok összehangolása; az EDP folyamat fenntartása, azaz az operatív programok megvalósítása során érkezett tapasztalatok visszacsatolása az intelligens szakosodási folyamatba, az intelligens szakosodás új irányainak véleményezése. a szinergiák biztosítása a vonatkozó stratégiákkal. 3. Helyi/területi koordináció: Ennek a funkciónak a feladata az S3 célok és feladatok helyi beágyazódásának biztosítása, továbbá az EDP folyamat részeként a folyamatos kapcsolattartás az érintett résztvevőkkel. Ellátja a helyi S3 menedzsment és egyéb vonatkozó feladatokat, rendszeres monitoring és rendszeres értékelési tevékenységhez információt szolgáltat a szakmai felügyelet és irányítás részére, amelynek eredményeként folyamatos a helyi S3 revideálása, frissítése. 62

63 45. ábra: A nemzeti S3 fenntartását irányító struktúra szervezeti ábrája A KFI infrastruktúra az S3 irányításban A Kutatási Infrastruktúra Munkacsoport (továbbiakban: KI Munkacsoport) munkája megalapozásként szolgál a kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos valamennyi kormányzati döntéshozatalhoz. A magyarországi infrastrukturális beruházásokhoz éppúgy, mint az ESFRI Roadmapen szereplő kutatási infrastruktúra projektekben való részvételre vonatkozó döntéshozatalhoz, az állam számára (is) jelentősebb kötelezettségvállalást jelentő, jellemzően Memorandum of Understanding (MoU) formátumú dokumentumok aláírása vonatkozásában, és az intelligens szakosodással kapcsolatos döntés előkészítési kérdésekben, továbbá a kutatási infrastruktúrák egységes szemléletű nemzeti adatbázisával kapcsolatos szakmai kérdésekben. A KI Munkacsoport összetétele biztosítja azt, hogy valamennyi fő tudományterület képviseltesse magát, illetve mind az egyetemi, mind az akadémiai szféra jelen lehessen. Az állami szereplők is részt vesznek a munkában, ám a KI Munkacsoport résztvevői szinte kivétel nélkül vagy maguk is kutatók, vagy érintettek a kutatási infrastruktúrák területén, ezáltal biztosított, hogy szakmai szempontok mentén történhessen meg a kutatási infrastruktúrák vonatkozásában bármilyen döntési javaslat. A KI Munkacsoport az S3 priorizálásban együttműködött az MTA elnöki kutatási infrastruktúra bizottságával, illetve a NEKIFUT projekt szakértőivel. E körben a KI Munkacsoport szakmai alapozó inputként összeállított egy szűkebb, Magyarország számára szakmailag indokolt prioritási listát. A szakpolitikai döntés előkészítéshez és meglapozásához szükséges információk begyűjtése érdekében 29 A 1221/2012. (VII.2.) Kormányhatározat alapján a Kormány a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések gyors, megalapozott és koordinált előkészítése érdekében döntés előkészítő, illetve a 140/2012. (VII.2.) Kormányrendeletben szabályozott további területeken döntéshozó szervként Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot (NFK) hozott létre. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai és állandó meghívottjai pedig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a nemzetgazdasági miniszter, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter. 63

64 két kérdőív keretében kértünk adatokat a külföldi kutatási infrastruktúrákra vonatkozásában beazonosított hazai érdekeltektől (stakeholderek). E mellett kidolgozásra került a projektek szakpolitikai értékelését lehetővé tevő (szakpolitikai indikátorokat meghatározó) kritériumrendszer, amelynek nyomán lehetővé vált az egyes csatlakozási igények szakmai priorizáláson alapuló szakpolitikai értékelése. A szakmai indoklással alátámasztott priorizáláson alapuló szakpolitikai értékelés keretében jelentős súllyal szerepelt a hazai és uniós szakpolitikai stratégiai dokumentumok és célkitűzések - nevezetesen a nemzeti K+F+I Stratégia, az S3, illetve az uniós szakpolitikai prioritástengelyek amelyek körében a Key Enabling Technologies és a Future Emerging Technologies területekhez való potenciális szakmai kapcsolódás vált kiemelt értékelési tényezővé. A szakpolitikai indikátorok keretében figyelembe vett pénzügyi jellegű komponenseken ( tagdíj, illetve fenntartás, fejlesztési hozzájárulások stb.) túl, a kormányzati döntéshozatalt megalapozó és előkészítő javaslatok megfogalmazása során kiemelt szempontként szerepelt a bekapcsolódást támogató ipari és KKV kapacitás mértéke, a spin off és start up cégek beszállítói képességének figyelembe vétele, egyes projektekben való részvétel jelenleg még csak becsülhető pénzügyi terhére vonatkoztatott (a következő években várhatóan rendelkezésre álló) hazai és uniós költségvetési, illetve támogatási forrásállomány volumene. Az S3 vonatkozásában a KI Munkacsoport feladata, hogy az egyes külföldi infrastruktúrákhoz történő kapcsolódási igényt előzetesen akár szakértők bevonásával - elbíráljon aszerint, hogy a csatlakozási igény mennyiben felel meg a lentebb ismertetett csatlakozási szempontoknak 64

65 3. Jövőkép és célkitűzések 3.1. A magyarországi megyék tipizálása Annak érdekében, hogy a hazai régiók, megyék, térségek megfelelően pozícionálják saját magukat, reális jövőképet és megvalósítható célkitűzéseket válasszanak maguknak, el kell helyezniük magukat az innovációs lánc megfelelő szegmensében. Az Európai Bizottság által az S3 stratégiák kidolgozását támogató módszertani segédanyag (RIS3 Guide) 30 az OECD által 2011-ben megalkotott regionális innovációs tipológiai módszert veszi alapul. A régiók tipologizálása az első lépése a régió specifikus fejlesztési, szakosodási stratégiák kidolgozásának. Adott régió meghatározott ismérvei alapján történő besorolása után eredményesebben lehet meghatározni a régiótípusra vonatkozó fejlesztési elemeket. A tipologizálási módszertan lényege, hogy az Európa 2020 program célkitűzéseire utaló három fő ismérv (intelligens növekedési tengely, fenntartható növekedési tengely, befogadó növekedési tengely) alapján kerülnek elhelyezésre egy háromdimenziós térben az egyes régiók. A három ismérv határozza meg a tér egyes tengelyeit, melyeken az alábbi értékeket vehetik fel a régiók: Dimenzió Értékek 1. Fenntartható növekedés Vidékies Vidékies, közel városias Városias Városi - tengerparti 2. Intelligens növekedés Alacsony tudás és technológia intenzitású Ipari termelési zóna Tudás intenzív terület 3. Befogadó növekedés Csökkenő lakosság Növekvő lakosság A térben történő pozícionálás után a RIS3 Guide az alábbi kiindulási alap stratégia típusokat határozza meg: Meglévő előnyökre építő stratégia (lehet tudomány vagy technológia vezérelt, esetleg a kettő keveréke) Társadalmi-gazdasági átalakulást segítő stratégia (meglévő irányok átalakítása, esetleg újak megfogalmazása) Felzárkózási stratégia (a tudás alapú képességek irányába orientálás) A RIS3 Guide módszertanából kiindulva a magyarországi megyéket elhelyezzük egy hasonlóan megalkotott innovációs térben. Az innovációs tér meghatározásához ugyanazokat a dimenziókat használjuk mint a RIS3 Guide. A dimenziókat az alábbi statisztikai mutatókon keresztül definiáljuk: 1. dimenzió Fenntartható növekedés: A települések átlagos népessége, 2013, fő 2. dimenzió Intelligens növekedés: A kutatóhelyek ráfordítása 2012, millió Ft 3. dimenzió Befogadó növekedés: A belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra, 2013, fő A fenti besorolás alapján a magyarországi megyék elhelyezkedése az 46. ábra szerint alakul: 30 Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisation (RIS 3) 65

66 46. ábra Az ábra nem tartalmazza a Közép-Magyarország régiót (KMR), melynek oka a KMR régió kimagasló innovációs teljesítménye, továbbá a régió megkülönböztetettsége a fejlesztési források esetében (külön fejlesztési operatív program). A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három régiótípus határozható meg Magyarországon: Tudás régiók Ipari termelési zónák Alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiók. A típusrégiók az alábbi megyéket tartalmazzák: 2. táblázat Tudás régiók Budapest Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Pest megye 66

67 Ipari termelési zónák Baranya megye Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Alacsony tudás- és technológiaintenzitású régiók Békés megye Heves megye Nógrád megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Zala megye Megjegyzendő, hogy a fenti ábra alapján kirajzolódó térkép nem jelöl meg szigorú kategóriákat az alkalmazott módszer vitatható elemet is tartalmaz (K+F ráfordítás mennyire hiteles képet mutat, urbanizáltság mennyire releváns). Ebből következőleg ennek a tipizálásnak az S3 által érintett pályázati körre konkrét kihatása nincs (pl., hogy egy-egy típusba tartozó megye nem pályázhat, vagy hátrányban/előnyben részesülne bizonyos kiírásokban). A tipizálás célja mindösszesen annyi, hogy a lehetséges régiós jövőképek és célkitűzések reális szempontok szerinti meghatározását segítse. A tipizálás segédletet jelenthet a megyéknek a prioritások helyes árnyalásában és értelmezésében, a prioritások számosságának felmérésében, azok meghatározásában, továbbá a megfelelő szakpolitikai intézkedés megválasztását segíti a szakpolitikai mixből Jövőkép és célkitűzések A megyék tipizálása alapján három típusú, földrajzilag nem egybefüggő zóna, régió határozható meg Magyarországon: a tudás régiók, az ipari termelési zónák, és az alacsony tudás- és technológiaintenzitású régiók. A három régió-típus az innovációs alapismérvek tekintetében markánsan különbözik egymástól, ezért egy általános jövőkép megfogalmazása helyett szükséges és indokolt a három régió típus számára önálló jövőkép kialakítása. A három jövőképet a 3. táblázat tartalmazza: 3. táblázat: A Nemzeti Intelligens Szakosodási stratégia által felvázolt jövőképek az egyes régiótípusok szerint Tudás régiók Ipari termelési zónák Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makrotérség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. Az ipari termelési zónákban a szakosodási irányokban kijelölt területen működő K+F+I tevékenység következtében a régiók be tudnak kapcsolódni 67

68 Alacsony tudás- és technológiaintenzitású régiók az innovációs láncba, nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése révén sikeres beszállítókká válnak, elsősorban a KKV szektor megerősödésével. A fenntartható növekedési pályára állással a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját tudásközpontokat hozhassanak létre a szakosodási irányaik mentén, ezáltal tudásrégióvá váljanak. Az alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiókban a szakosodási irányokban megjelölt területeken innovatív megoldásokkal (ún. követő innovációval) és korszerű fejlesztésekkel a tradicionális ágazatok megújulnak, élénkebb K+F+I tevékenységet hoznak létre. A régiókban a befogadó növekedés következményeként a régió élhetőbbé válik, munkahelyek jönnek létre és megszűnik az elvándorlás. A jövőképek eléréséhez mindhárom típusrégióban szükséges a jelenlegi gazdasági szerkezetek evolutív átalakulása a szakosodási irányok mentén. Ehhez a helyi érintettek együttműködése, támogató hozzáállása elengedhetetlen. Az EDP-nek kulcsszerepe van az érintett szereplők folyamatos és széleskörű bevonásában, továbbá, hogy az érintettek azonosuljanak a célkitűzésekkel. Ugyancsak mindhárom jövőkép tekintetében releváns, hogy a négy kulcsszereplő (üzleti szféra, a kutatási és oktatási intézmények, a közigazgatás, a civil szerveztek és állampolgárok, összefoglalóan quadruple helix ) a helyi szinten tudatosan keresse és aknázza ki az együttműködési lehetőségeket. Így a tartalommal megtöltött, felelős szereplőkkel működő helyi innovációs ökoszisztémák hozzá tudnak járulni a jövőképek megvalósításához A kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányvonalai A hazai kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányát nem csak az határozza meg, hogy regionálisan, helyi szinten hogyan tudnak kapcsolódni a gazdaság szereplőihez, hanem és sokkal inkább az, hogy milyen országos vagy akár nemzetközi eredményt képesek elérni. A kutatási infrastruktúrák esetében éppen ezért szűklátókörűségre vallana, ha csak a helyi szinten várható hatásokat vennénk figyelembe, ehelyett fontosabb olyan KI fejlesztési stratégiát szükséges kialakítani, amely ezt az országosnemzetközi hatást tűzi ki célul maga elé. Ennek megfelelően a kormányzatilag jóváhagyott nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia alapvető prioritásként tekint a tudásbázisok megerősítésére. Természetesen a kutatási infrastruktúrák helyi szinten is lényeges befolyást gyakorolhatnak ugyanakkor a gazdaságra: a gazdasági szereplők az együttműködés révén egyrészről olcsóbban juthatnak K+F szolgáltatásokhoz, mintha az adott infrastruktúrát és a hozzá szükséges humán erőforrást is be kellene szerezniük hiszen ez sokszor egyrészt pénzügyileg, másrészt pedig fizikailag sem megvalósítható. A helyi szereplőkkel való együttműködés is segít a KI-k minél jobb és hatékonyabb kihasználtságában, ugyanakkor ezzel áttételesen hatást gyakorolhatnak a helyi szinten túlmutatóan is. Az infrastruktúrák több esetben is elérték azt a fejlettségi szintet, ami már lehetővé teszi, hogy olyan hálózatokat alkossanak, melyeknek egy-egy tagja az ország minden részében megtalálható ezáltal a fizikai távolságokat is lefedve. Így kialakítható az, hogy az infrastruktúrák nem csak egy adott földrajzi helyen stimulálják a gazdaságot, hanem szolgáltatásaik országos szintre terjesztésével a hazai gazdasági élet valamennyi szereplője számára elérhető KI kapacitást tudnak nyújtani. A korszerű informatikai és távközlési eszközök alkalmazása révén (amelyet e-infrastruktúrának is neveznek) a kutatók tartózkodási helyüktől függetlenül lesznek képesek erőforrásokat és kutatási berendezéseket, eszközöket elérni. Mindez teljesen új kutatási módszerekhez vezet, amelynek egyik jellemzője a különböző tudományterületek és fizikai elhelyezkedésű intézetek között megosztott 68

69 erőforrás-használat lesz. Virtuális kutatócsoportok jönnek létre, és ez a folyamat megteremti az európai online kutatási térséget. Azok az országok, amelyek ebből a folyamatból kimaradnak függetlenül attól, milyen erős, fejlett a tudományos kapacitásuk jelenleg igen gyorsan leszakadnak a nemzetközi tudományos világ élvonalától. A kutatási infrastruktúrák fentebb ismertetett jellegét a statisztikai adatok is mutatják gyakorlatilag minden más K+F mutató esetében nyilvánvaló a KMR túlsúlya, az infrastruktúrák esetében azonban valamelyest kiegyensúlyozottabb a helyzet, főképp, ha tudományterületenként kerülnek vizsgálatra. Az S3 vonatkozásában a következő főbb megállapításokkal kell számolnunk: A KFI infrastruktúrák egymással csak nehezen összemérhetők a tudományterületek között A KFI infrastruktúrák hatása kiválóságuk esetén messze túlmutat a helyi szinten, nemzetközi hatás várható tőlük A KFI infrastruktúrák forrásigénye tudományterületenként egymástól jelentősen eltér A KFI infrastruktúrák hálózatban tevékenykedve a leghatékonyabbak, éppen ezért ezek hazai szintű épülését, azok bővülését és működtetését kell elsősorban előtérbe helyezni a források allokálásánál A nyitottság az egyes infrastruktúrák esetében elengedhetetlen; az Unióban működő infrastruktúrák is ezt a nyitottságot támogatják az ESFRI projektekkel. Magyarországon is alapvető, hogy ez a szemlélet legyen az uralkodó. Az egyes tudományterületek esetében komoly eltérés tapasztalható az infrastruktúrák és a vállalati, kutató igények illeszkedése között. A fentiek miatt a kutatási infrastruktúrák fejlesztésénél olyan irányelveket érdemes követni a konkrét tudományterületi vagy földrajzi preferencia helyett, melyek végeredményben a beavatkozások helyi szintre való alábontása nélkül is biztosan elérik a kívánt hatást, azaz a kiválóságot a kutatási infrastruktúrákban és Magyarország versenyképességének növekedését az együttműködések előmozdításán keresztül. Az európai kutatási térségben aktív résztevő csak akkor lehet Magyarország, ha infrastrukturális fejlesztései terén is a kiválóságot tűzi ki célul maga elé. 69

70 4. Prioritások 4.1. A KFI prioritások meghatározását segítő előzetes tanulmányok A KFI prioritások meghatározását több, előzetes elemző tanulmány illetve stratégiai tervezési folyamat segítette elő. A Helyzetelemzésben is bemutatott statisztikai adatok alapján az egyes (NUTS-2) régiókat tekintve főbb irányvonalakban meghatározható, melyek azok a húzóágazatok, amelyek statisztikai szempontból jól látható KFI eredményeket képesek felmutatni. Mindezek mellett az S3 kezdeti folyamataiban regionális megalapozó tanulmányok készültek (lásd: Irányítási struktúra fejezet), amelynek során külső szakértők bevonásával, illetve a helyi szereplők részvételével megtartott konzultációk alkalmával a főbb, ágazati specializációs irányok meghatározására is sor került. Az itt kialakított irányvonalakat, beazonosított kitörési pontokat és főbb KFI húzóágazatokat az S3 folyamat későbbi szakaszában kiindulási alapként tudták felhasználni, mind a tervezés-koordinációért, mind pedig az EDP folyamat további megvalósításáért felelős munkaszervezetek A KFI prioritásokat és specializációkat meghatározó módszer kialakítása és megvalósítása Az előző fejezetben említett, főbb ágazati specializációs irányvonalak megalapozásának és pontos meghatározásának érdekében összhangban a területfejlesztési stratégiaalkotással, megyei (NUTS-3) szinten workshop sorozat keretében, széleskörű, alulról építkező módszerrel határozták meg az EDP folyamat tagjai. A workshop -ok résztvevői körének kialakításakor a megyei munkaszervezetek koordinátorai kiemelten törekedtek arra, hogy a résztvevők kellő pontossággal leképezzék a megyék gazdasági struktúráját (mind ágazatokban, mind a szektorokat tekintve lásd korábban leírtakat) mind pedig a humán kompetenciákat és képességeket. A megyei koordinátorok/ workshop facilitátorok nem befolyásolhatták a prioritások meghatározását. A megyei specializációs irányok meghatározása érdekében a workshop -okon a szövegdobozban ismertetett metodikával dolgoztak a megyei munkacsoport résztvevői. 70

71 A KFI prioritásokat meghatározó megyei workshop -ok munkamódszere A,,workshop -okon a 8-10 fős (adott esetben kisebb számú) csoportok az előre (regisztráció alapján) meghatározott összetétel szerint foglaltak helyet. Minden csoport összetételében képviselve volt a quadruple helix négy ága: - üzleti szektor: kkv-k, nagyvállalatok, spin off cégek, startupok, inkubátorházak, befektetők, klaszterek, RIÜ-k, technológiatranszfer szervezetek, ipari és tudományos parkok, stb. - akadémia: kutatók, egyetemek, kutatóközpontok, egyetemi tudásközpontok, stb. - közigazgatás: megyék, NIH, stb. - civil és társadalmi szféra: érdekképviseleti szervezetek, platformok, kamarák, egyesületek, magánszemélyek, stb. A,,workshop -ok bevezető előadásai ismertették a megye általános gazdasági és KFI statisztikai jellemzőit, valamint a kétkörös csoportmunkák módszertanát amelynek eredményeként megalapozott helyzetfelismeréssel, vállalkozói attitűddel, a teljes érintetti kör képviselőinek egyetértésével dolgozzák ki javaslataikat a megye gazdasági, kutatás-fejlesztési és innovációs szakosodási irányaira. A prioritások meghatározásánál nem csupán statisztikai, TEÁOR ágazatokban gondolkodtak a munkacsoport tagok. Törekedni kellett a szektorközi, és technológiai fejlődési lehetőségek megtalálására is és ezek megfelelő szintű meghatározására. Fontos volt, hogy a prioritások próbálják diverzifikálni a fejlesztési irányokat. a csoportokon belül egyetértéssel maximum négy prioritást kellett meghatározni az ismertetett feltételeknek megfelelően. Az ülésen csoportosan résztvevők beszélgetéseit - a jelenlévő S3 munkacsoport tagok közreműködésével a megyei facilitátor moderálta, megfelelő mederben tartotta, felhívta a figyelmet a fókuszáltságra és az idő tényezőre, javaslatokat azonban nem tett. - A workshop utolsó részében a csoportok által javasolt prioritások tartalmi összesítést követően kivetítésre kerültek. - Összesítés: Az összegzés célja csupán az átfedések és hasonló célok egyesítése volt, a csoportmunka során egyetértésben meghatározott prioritások az összesítő oszlopba változtatás nélkül bekerültek. 2. csoportmunka: az összegzett és kivetített anyag alapján minden csoport újragondolta és pontosította saját prioritásait. Amennyiben első körben valamely javaslatuk túl általános volt, ekkor volt lehetőség pontosítani a specializációt. A facilitátor a 2. csoportmunkát követően ismertette az újra összegzett megyei prioritás javaslatokat, hozzászólások és észrevételek lehetőségének megadásával. 71

72 A megyei workshop -ok priorizációs javaslatai mellett online, nyilvános elérésű kérdőíven gyűjtött javaslatokat az S3 munkaszervezet. A kérdőíven a priorizációs javaslatokat a hozzászólok nyitott kérdésre válaszolva (nem zárt kérdőív forma) adhatták meg, és a válaszok egyenként kerültek feldolgozásra. A feldolgozás során megtörtént a megyei workshop -okon kidolgozott és az online kérdőíven begyűjtött egyes konkrét javaslatok kategóriákba sorolása, csoportosítása, majd a csoportképzések alapján a gyűjtőkategóriák meghatározása. A feldolgozás párhuzamosan, azonos módszertan és kategóriák alapján, de az adatok eredete szerint (workshop / kérdőív) elkülönítve történt meg. Az összegzett megyei (workshop és kérdőív) javaslatok statisztikai alátámasztottságának vizsgálata is megtörtént, amely azt jelzi, hogy a javasolt konkrét prioritás az adott megyében statisztikailag igazolható erősség-e. A feldolgozás eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy egyes prioritások országos szinten meghatározóak, ezért ezen prioritásokat nemzeti szinten szükséges rögzíteni A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok Az EDP folyamat lévén kijelölt specializációs irányokra alapozva 6+2 (hat szektorális és két horizontális) nemzeti kutatási prioritás illetve korlátozott számú helyi specializációs ágazatot/technológia született meg az intelligens szakosodás mentén megvalósuló jövőkép és célok elérése érdekében Nemzeti Prioritások Egészséges társadalom és jólét betegségek megértése, korai diagnózis, fejlett orvosi és műszeres terápiák, klinikai módszerek, gyógyszerkutatás és fejlesztés, innovatív egészségipari és egészségturisztikai megoldások A haladó egészségipari technológiák széleskörű alkalmazásán keresztül megvalósítandó prioritás, amelynek célja, a társadalom általános egészségi állapotának megőrzése, javítása. A prioritás le kívánja fedni a teljes egészségipari innovációs láncot a betegségek jobb megértésétől kezdve a megelőzésen és felismerésen át a gyógyításig. Ennek érdekében olyan haladó technológiák felhasználására nyílik mód, mint az egészségipari, orvosbiológiai és gyógyszeripari biotechnológia, a rendszerbiológiai szemléletű orvoslás, fejlett diagnosztikai és terápiás módszerek. A fentiekhez köthető, az orvosláshoz szükséges eszközök, műszerek fejlesztése is Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák gépipari KFI, fejlett gyártástechnológiai rendszerek, korszerű anyagok és technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) A gépipari KFI több szegmensét lefedő prioritás, amelynek kiemelt, de nem kizárólagos célja a járműipar fejlesztése, a járműalkatrészek fejlesztésétől a különböző gépgyártási ágazatokig (ide értve például, de nem kizárólagosan mezőgazdasági, precíziós, háztartási gépeket). Ennek érdekében gépipari fejlett gyártástechnológiai rendszerek fejlesztésére és haladó technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) alkalmazására valamint korszerű anyagok kutatás-fejlesztésére, innovatív felhasználására adódik lehetőség. Tiszta és megújuló energiák zöldenergia megújulók és bioenergia, atomenergia, energihatékonyság Az energetikai szektort érintő prioritás célja, hogy tiszta, környezetbarát energiákkal, az ehhez köthető KFI tevékenység elősegítésével hazánk energiafüggősége csökkenjen úgy, hogy a helyben megtermelt energia fenntartható a környezeti terhelést csökkentő és költséghatékony legyen, különösen a lakossági felhasználás terén. A megújuló energiák (nap, szél, víz, geotermia) illetve termálvizeink energiacélú felhasználása mellett cél a bio-energia hasznosítása (például biomassza, vagy különböző 72

73 hulladék- és melléktermékek energiacélú hasznosítása) is. A megújuló energiák mellett prioritás az ágazatban jelenlévő más energiatermelő ágazatok tisztává, hatékonyabbá, környezetbaráttá és fenntarthatóbbá tétele, ide sorolva különösen a szén és az atomenergiát (például tisztaszén technológiák, innovatív fűtőelemek és leszerelés-technológia az atomenergetikában). Kiemelt jelentőséget kap az energiahatékonyság is, a jobb, hatékonyabb energiatárolás és elosztás. Fenntartható környezet fejlett környezetvédelmi technológiák A prioritás célja a környezet fenntarthatóságának elősegítése korszerű technológiák (pl. környezeti biotechnológia) kutatás-fejlesztésével, környezetipar ágazati innovációk megvalósításával. A fejlett, innovatív vízkezelési technológiák, szennyvíz és hulladékkezelés mellett prioritást élveznek a nem csővégi technológiák is (pl. környezetvédelmi célú fejlett gyártástechnológiai rendszerek). Egészséges helyi élelmiszerek élelmiszer feldolgozás, helyben termelt és feldolgozott, nagy hozzáadott értékű élelmiszerek Az élelmiszeripari ágazati prioritás, amely célul tűzi ki a fenntarthatóságot, mind az előállításban, mind a fogyasztásban, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra, lefedi a teljes élelmiszeripari láncot érintő KFI-t. A hazai élelmiszer-gazdaságban a nagy hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, a hungarikumok előállítása során, valamint az élelmiszerláncok lerövidítése és az élelmiszer-biztonság területén is jelentős a KFI szerepe. Ezek a fejlesztések hozzájárul(hat)nak a társadalom általános egészségi állapotának javításához, a tájjellegű ökológiai termékfejlesztés és a helyben történő élelmiszer-feldolgozás pedig amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyös, növeli a vidék megtartóerejét, munkahelyeket teremtve megakadályozza az elvándorlást. Agrár-innováció mezőgazdaság, erdő-, vad-, hal és vízgazdálkodás, kertészeti technológiák, agrár-biotechnológia Hazánkban hagyományosan jelenlevő és kiemelkedő KFI tevékenységet is bemutató ágazata az agrárium. A prioritás célja az, hogy az ágazat innovációs potenciáljának növekedése érdekében elősegítse és meghonosítsa az ágazat megújulását elősegítő innovációkat az agrár-tudásközpontoktól a termelő vállalkozásokon át az egyénig. Olyan komplex agrárgazdasági fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a növénytermesztési és -védelmi technológiák mellett innovatív, K+F megoldások számára adnak lehetőséget az állattenyésztés és állatgyógyászat területén. Emellett például a halgazdálkodási, az erdő- és vadgazdálkodási kutatások és fejlesztések, az innovatív öntözőrendszerek fejlesztése is kiemelt fontosságúak Horizonális Prioritások A megyei workshop -ok (illetve a beérkezett kérdőívek) alapján a kutatási prioitások kialakításakor két horizontális, egy technológiai és egy társadalmi szempontú prioritás fogalmazódott meg az EDP folyamatban résztvevők körében. Mind számosságát, mind pedig a résztvevők tulajdonította jelentőséget illetően vált indokolttá, hogy a következő prioritásokat, mint horizontális (az eddig felsorolt, ágazatokhoz köthető prioritásokon átível, azokkal sok szempontból átfedő, bizonyos szempontból pedig tágabb) prioritásokként kezelje a nemzeti intelligens szakosodás. IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások az ágazati prioritásokat segítő infokommunikációs technológiák, egyéb infokommunikációs technológiák valamint szolgáltatások Az infokommunikációs technológiák széleskörűen fogják át és segítik elő az ágazati prioritásokat, úgy is, mint az egészségiparban a bioinformatika, vagy a diagnosztikai képalkotás, a járműiparban az intelligens közlekedési rendszerek, az energetikában a smart city. 73

74 Az ágazati prioritásokhoz nem, vagy nem egyértelműen, vagy akár több ágazathoz is sorolható IKT megoldások alatt olyan technológiák érthetőek (példálózó jelleggel, nem kizárólagosan), mint: smart business, company, home smart city információbiztonság, biztonságtechnika gamification, szimulációs és optimalizációs informatika e-learning rendszerek big data adatbányászat ( data mining ) szoftverfejlesztés távfelügyeleti rendszer cloud computing felhő alapú szolgáltatások intelligens közlekedés mobil alkalmazások fejlesztése, helyzetalapú szolgáltatások 3D térinformatika bioinformatika internet of things 3D nyomtatás stb. Az infokommunikációs technológiák mellett, legtöbbször az IKT-t eszköztárát felhasználva olyan szolgáltatások jelentik a technológiai horizontális prioritás másik lábát, amelyek nélkül egy-egy komplex (ágazati) KFI folyamat nem lehetne megvalósítható. A horizontális prioritás célja az, hogy a nemzetgazdasági húzóágazatként megjelenő szolgáltató szektor az összetett KFI tevékenységek megvalósulását segíthesse elő. Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet oktatás és képzés, szemléletformálás, vállalkozói kompetenciák segítése, együttműködések kialakítása, hálózatosodás, szervezetés menedzsmentfejlesztés, társadalmi innováció, helyi és térségi fejlesztési programokhoz való csatlakozás, területfejlesztés, turisztika A társadalmi szempontú horizontális prioritás olyan átfogó célkitűzéseket fogalmaz meg, amelyeket az EDP folyamat résztvevői kiemelten hangsúlyoztak a nemzeti prioritások által érintett ágazatok mindegyikében, illetve annak érdekében kell, hogy megvalósuljanak, hogy az állampolgárok számára befogadó és fenntartható társadalmi modell valósulhasson meg. A legújabb innováció-modell tendenciáknak megfelelő, ún. quintuple helix alapvetéseinek való megfelelést is ezen prioritáshoz tartozó célrendszerben kívánja megvalósítani a nemzeti intelligens szakosodás. ( A quintuple helix modell hozzájárul az ökológiai hatékonyság, a tudás és az innováció eredményes együttállásához, ezzel megteremtve a gazdaság, a társadalom és a demokrácia közötti szinergiát. 31 ) Intelligens technológiák A megyei specializációk meghatározása során több fejlett technológia használata illetve néhány olyan hagyományosan jelenlévő iparág megújítása mellett határoztak az EDP folyamat résztvevői, amelyek a nemzeti prioritások közé közvetlenül nem illeszthetőek be, azonban a helyi szinten meglévő potenciál, 31 doi: /

75 illetve a technológiák (pl. anyagtudomány, nanotechnológia, biotechnológiák, IKT) nyújtotta szektorális átjárhatóság indokolttá teszi a hely szinten történő kiemelésüket. 4. táblázat Intelligens technológiák fotonika, lézertechnológia különleges anyagok, korszerű anyagok bionika nem gépipari fémfeldolgozás elektronika és félvezető-technológia korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) korszerű csomagolástechnikai technológiák vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) építőipar (építőipari anyagtechnológiák) textilipar fa- és bútoripar logisztika kreatív ipar Megyék Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Komárom-Esztergom megye, Somogy megye Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye Csongrád megye, Fejér megye Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye Hajdú-Bihar megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye Csongrád megye, Heves megye Békés megye, Csongrád megye, Heves megye, Zala megye Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye és Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Veszprém megye, Zala megye Csongrád megye, Heves megye, Tolna megye, Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Zala megye Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr- Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Zala megye Baranya megye, Csongrád megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye és Budapest, Zala megye A Megyei Specializációk szerepe Az intelligens szakosodásban kijelölt kutatási prioritások csak nemzeti szinten értelmezhetőek, azonban a folyamat során mindvégig kiemelt jelentőséggel bírt annak igazolása, hogy a nemzeti kutatási prioritásokat a megyei specializációs irányok kellően megalapozzák. A megyei specializációk 75

76 felmérésének célja tehát elsődlegesen az volt, hogy a helyi szereplők bevonásával (EDP) láthatóvá váljanak azok az ágazatok és technológiák, amelyek mögött megvan a kritikus tömeg/potenciál. 5. táblázat: A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányokat megalapozó megyei specializációk: Nemzeti prioritások Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek Agrárinnováció Megyei Specializációk orvosbiológiai kutatás klinikai kutatás diagnosztika, teranosztika orvosi műszer- és eszközgyártás orvosi biotechnológia és rendszerbiológiai szemléletű orvoslás gyógyszeripar gyógy- és egészség-turizmus járműalkatrész és gépgyártás járműipari anyag-technológia (fémfeldolgozás, műanyagfeldolgozás) jármű- és egyéb gépipari gyártástechnológiai fejlesztés, méréstechnikai rendszerek, korszerű gyártási rendszerek nem járműipari gépgyártás (mezőgazdasági gépgyártás, háztartási gépgyártás, precíziós gépgyártás, anyagszelektáló rendszerek, űripar) jármű és egyéb gépipari nanotechnológia jármű és egyéb gépipari mechatronika, hidraulika jármű és egyéb gépipari robotika bio-energia, biomassza nap, víz, szél energia, geotermia termálvíz-hasznosítás tisztaszén technológia energiahatékony és önfenntartó rendszerek energia-elosztó rendszerek energiatárolás atomenergia (innovatív fűtőelemek; leszerelés-technológia) vízkezelési technológiák (szennyvíz-kezelés) hulladék-gazdálkodás és felhasználás környezeti biotechnológia élelmiszer-feldolgozás funkcionális élelmiszerek magas hozzáadott értékű élelmiszer-alapanyagok élelmiszerbiztonság élelmiszeripari biotechnológia tájjellegű ökológiai termékek fajtanemesítés (növény és állat) vízgazdálkodás, öntözés-technológia, talajjavítás kertészeti technológiák környezetbarát növénytermesztési és növényvédelmi technológiák állattenyésztési és állatgyógyászati technológiák szőlészet-borászat halgazdálkodás erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás gyógynövények feldolgozása 76

77 Intelligens technológiák agrár biotechnológia fotonika, lézertechnológia különleges anyagok, korszerű anyagok bionika nem gépipari fémfeldolgozás elektronika és félvezető-technológia korszerű szénhidrogén technológiák (kőolaj és földgáz) korszerű csomagolástechnikai technológiák vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) építőipar (építőipari anyag-technológiák) textilipar fa- és bútoripar logisztika kreatív ipar 4.4. Összefüggések a Visegrádi országok intelligens szakosodási stratégiáival és a Duna Régió Stratégiával A Visegrádi Négyek 32 S3 stratégiáinak összevetése, lehetséges kapcsolódási pontok A visegrádi csoport azon törekvés eredményeként jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Visegrádi Négyek gazdasági fejlődésében éppen ezért kiemelt szempont, hogy az Európai Unió égisze alatt, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolataik tükrében, egymással összhangban és egymást erősítve alakítsák jövőképüket, országos prioritásaikat. A visegrádi országok (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország) intelligens szakosodási stratégiái közül Szlovákiáé van a legelőrehaladottabb állapotban, azt mind a szlovák kormány, mind az EU Bizottság végleges anyagnak tekinti. Lengyelország is elkészítette már saját nemzeti S3 dokumentumát, ugyanakkor ez még nem tekinthető lezártnak, annak integrált részét képezik majd a közeljövőben elkészülő regionális intelligens szakosodási stratégiák. Csehország nemzeti S3-a még a tervezés stádiumában van, jelenleg is folynak a társadalmi és politika egyeztetések. Bár hazánk régiós gazdasági kapcsolataiban Csehország is kiemelkedő szereppel bír, S3 stratégiájának magyar szempontból történő feldolgozása az említett ok miatt csak egy későbbi időpontban történhet meg. Ugyanakkor az már most látható, hogy horizontális prioritásainkat illetően közös célon osztozunk Csehországgal a Társadalomtudományi kutatások, így a vezetés és igazgatás vagy a társadalomi versenyképesség területén. Lengyelország többek közt méretéből fakadóan egy unitárius, ám decentralizált állam, amelyben a regionális politika az EU csatlakozás óta önálló ágazati politikává tudott válni. Miközben az ország fejlődése szempontjából meghatározó forrásokat jelentő Strukturális Alapok menedzselésére létrehozott intézményrendszer az ágazati rendszerbe integrálódik, mégis decentralizált formában működik. Ezt jól mutatja, hogy a regionális önkormányzatok döntési kompetenciákkal rendelkeznek a decentralizált operatív programok irányításában. Ezzel szemben Szlovákia, elhelyezkedése és mérete miatt, hasonlóan Magyarországhoz, az S3 prioritások meghatározásánál sokkal centralizáltabb irányvonalat követett

78 A lengyel és szlovák nemzeti prioritások áttekintésekor három olyan területet merült fel, amelyeknél számos kapcsolódási pont alakítható ki a magyar célkitűzésekkel. Az egészségügy és egészségügyi fejlesztés mind a két ország dokumentumában megtalálható. Szlovákia stratégiájában a Biomedicine and Biotechnology Environment tartozik ehhez a területhez. Bár a biotechnológiai fejlesztések sok ágenst foglalnak magukba, a biomedicine egyértelműen a gyógyszeripari, tágabb értelemben az egészségügyi fejlesztések közé tartozik. A lengyel stratégiában az egészségügy, egészségipar a Healthy Society hívó szó alatt jelenik meg. A dokumentumban az ágazat kifejtésénél, felbontásánál, a szlovák stratégiához hasonlóan, az orvosi és egészségügyi biotechnológiák képviselik a fő irányvonalat. Kitekintve az Európai Unió más tagállamainak S3 programjára, megfigyelhető, hogy az egészségipari fejlesztések a legtöbb stratégiában megjelennek, mint nemzeti prioritások. Írországban a Medical Devices, Szlovéniában és Romániában a Health, Észtországban a Health Technologies and Services szerepel kiemelt prioritásként. Az Európai Unió Europe2020 stratégiájának egyik fő célkitűzése az egészségügy fejlesztése, ezt a Europe2020 for a healthier EU című programban fogalmazták meg. A Horizon2020 irányvonalai között is hangsúlyosan szerepel az egészségügyi fejlesztések finanszírozása, mely program a Health, Demographic Change and Wellbeing néven szerepel. A második közös halmaz a prioritások között, mely a visegrádi országokat érinti, az agrárium fejlesztése. Mind a lengyel, mind a szlovák stratégia tartalmaz az agrárium fejlesztésére irányuló prioritásokat. Szlovákia az Environment and Agriculture ágazatot emeli ki nemzeti prioritásként, hasonlóképpen Lengyelországhoz, ahol az Agri-Food, Forestry-Timber and Environmental Bioeconomy szerepel specializációs irányként. A prioritások összhangban vannak az Europe2020 stratégiával, mely közös agrárfejlesztési irányokat fogalmaz meg, valamint a Horizon2020 stratégiával, mely kiemelten foglalkozik a mezőgazdasági fejlesztésekkel, különös tekintettel az Agri-food, Sustainable Agriculture and Forestry témakörre. A harmadik közös pont, ami szintén jellemző, nem csak a Visegrádi Négyek tekintetében, de általában az EU tagállamokban, a Fenntartható Energia. A szlovák és a lengyel stratégiában egyaránt a Sustainable Energy jelenik meg, mint az egyik fő nemzeti prioritás. Az ágazat részekre bontásánál a fő irányvonal az építkezések, ipari folyamatok, logisztikai-szállítási megoldások fejlesztése a fenntarthatóság jegyében. A fejlesztések iránya és célja a környezetbarát technológiák (alacsony káros anyag kibocsájtás), megújuló energiaforrások hasznosítása (tengeri erőművek létesítése és elterjesztése a tengerparti országokban) valamint a nyersanyagok hatékonyabb és fenntarthatóbb felhasználása. Az eddigi európai fejlesztési irányvonalak, az EU2020 és a Horizon2020 is kiemelt prioritásként nevezi meg a megújuló, fenntartható energiára irányuló fejlesztéseket, amik nyomán minden érintett ország komoly fejlesztésekbe és programokba kezdett a célzott forrásfelhasználás érdekében Európai Unió Duna Régió Stratégiája (DRS) 33 A Duna Régió Stratégia a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makro-regionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makro régió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Noha a DRS mind metodikájában, mind céljában eltér az intelligens szakosodástól, mégis van egy célkitűzés, A fenntartható energia

79 használatának ösztönzése, amely közös pont a Visegrádi Négyek S3 dokumentumainak vonatkozó prioritásával. A DRS országai már elkezdték a közös energia fenntarthatósági stratégia kidolgozását, melyhez közös munkacsoportot alakítottak Magyarország számára a környező országokkal együttműködési potenciállal bíró gazdaságfejlesztési irányok A Visegrádi Négyek esetében bemutatott lehetséges kapcsolódási pontok mellett hazánknak további potenciális, különböző szakterületű KFI vonatkozású együttműködésre is lehetősége nyílik a környező országokkal az elkövetkezendő időszakban. Ezek feltérképezése és összegyűjtése a magyar külgazdasági szakdiplomatai hálózat segítségével történt. A főbb kooperációk olyan országokkal valósulhatnak meg, mint a visegrádi országok mellett Szlovénia, Ausztria, vagy többek között a nem EU tagállam Bosznia-Hercegovina. Mindezek olyan közös KFI prioritások mentén történhetnek, mint a Járműiparra és a Közlekedési Infrastruktúrára vonatkozó fejlesztések, együttműködve szlovén és ausztriai partnerekkel. Ezen belül olyan szakterületeket érinthet a határon átívelő együttműködés, mint az energia hatékony és környezetbarát szerkezetek, a városi áruszállítmányozás vagy a fenntartható fuvarozási láncok Magyarország a cseh, szlovén és román potenciális partnerekkel egyetemben kiemelt helyen kezeli a Potenciális kulcsfontosságú alaptechnológiákat (KET), így a nanotechnológiát, fotonikát, a biotechnológiát és a korszerű gyártási és feldolgozási technológiákat. Az infokommunikációs technológiák (IKT), amely szektornak a kiemelt szerepe tükröződik az EU Horizont 2020 K+F programjában, területén is találhatók azonos prioritások, ez esetben Romániával vagy Horvátországgal alakítható ki sikeres együttműködés olyan specializációs irányokban, mint a felhő alapú szolgáltatások vagy az IKT biztonság. A bányászat és nyersanyagipar is nyújt lehetőséget nemzetközi kooperációra, Bosznia-Hercegovinával, elsősorban a bányászati gépek és technológiák, valamint a nyersanyag feldolgozó gépek és technológiák terén A kutatási infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányai A hálózatosodás elősegítése, a szétaprózott kutatóhelyek egységekbe tömörítése, a szinergiák kiépítése érdekében. Ennek eredményeképpen várható az is, hogy helyi szinten is létrejönnek olyan KI szolgáltatások, amelyeket a KI eddig a hálózatosodás hiánya miatt nem tudott nyújtani, ezzel párhozamosan pedig a kihasználtság növekedése is várható. Az infrastruktúrák kizárólagos használata helyett a nyitottság kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ami egyébiránt a hálózatosodás előfeltétele is. Ez, mint láttuk, Uniós szinten is alapvetés, ahhoz, hogy kutatási térség alakuljon ki, a nyitott infrastruktúra használat elengedhetetlen és hacsak valamilyen különleges ok (pl. nemzetbiztonság, adatvédelem) nem indokolja nyilvánosan elérhető szabályzatban rögzített feltételek teljesülésekor egyenlő eséllyel kell, hogy nyitottak legyenek a felhasználók számára A kutatási infrastruktúrák fejlesztésének általános elve, hogy a nemzetközi kiválóságra való törekvés jegyében azok a kutatási infrastruktúrák, melynek a tudományterületük vonatkozásában lényeges nemzetközi kapcsolódási lehetőségük van, a fejlesztéseknél illetve felújításoknál megkapják azt a támogatást, amely a csatlakozáshoz szükséges. A csatlakozás nem egyszerűen tagdíjat jelent, annak lehetőségeit a legteljesebb mértékben ki kell használnia az adott infrastruktúrának. Ez jellemzően vagy az infrastruktúrát használó kutatók 79

80 létszámának növekedésében vagy az infrastruktúrához köthető publikációk számának növekedésében kell, hogy megjelenjen. A releváns nemzetközi infrastruktúrák később kerülnek bemutatásra. Lényeges, hogy egy adott kutatási infrastruktúrát ne csak mint a helyben rendelkezésre állót vegyük figyelembe. Ez egyrészt a hálózatosodás okán sem célszerű, illetve a fentebb ismertetett hatások (kiemelkedő infrastruktúrának széleskörű hatása van, stb.) miatt is problémás lehet. Az egyes infrastruktúrákat sokkal inkább tudományterületi, tágabban pedig a hazai és nemzetközi KI-hálózat részeként kell figyelembe venni, arra a kérdésre válaszolva, hogy az adott infrastruktúra vagy tudományterület miként járul hozzá az együttműködésekhez akár tudományos akár vállalati oldalon. Azon projektek, amelyekben az infrastruktúrák partnerei lehetnek a vállalati szektornak K+F projektben mindenképpen kiemelt támogatást kell, hogy kapjanak. Ezt célszerűen úgy lehet végrehajtani, hogy adott kutatási projektek abban az esetben részesülnek támogatásban, ha a kutatási infrastruktúra és a vállalkozás szinergiát alkotva tud együttműködni a sikeres végrehajtás érdekében. Ez földrajzi lokációtól függetlenül megvalósulhat, sőt kívánatos lenne, hogy az egyes infrastruktúrák minél szélesebb (országos, vagy akár nemzetközi) hatást gyakoroljanak. Az ún. in-kind hozzájárulás jelentős mértékben segítheti a hazai beszállítókat abban, hogy hightech eszközöket fejlesszenek, gyártsanak annak érdekében, hogy Magyarország az adott infrastruktúrában részt vehessen. Az olyan vállalkozásokat, melyek erre potenciálisan alkalmasak, mindenképpen erősíteni szükséges célzott pályázattal, amelyek keretében egy későbbi csatlakozáshoz előre felkészülhetnek, mint beszállítók. Ennek haszna kerttős: Egyrészt a részvétel költsége később már nem jelentős, másrészt technológiai fejlesztések jönnek létre ennek hatására, melyek beépülnek az Uniós infrastruktúrákba és erősítik a regionális szereplőket is. Figyelembe véve, hogy bizonyos tudományterületek infrastruktúrái gazdaságilag nem hasznosíthatók közvetlenül, ugyanakkor komoly tudományos jelentőségük van (ami áttételesen akár gazdasági hasznot is eredményezhet később), javasolt ezen infrastruktúrákat nem annyira, mint a közvetlen gazdasági eredményt elérő infrastruktúrákat figyelembe venni, inkább a tudományos kiválóság mentén a kutatói létszám (felhasználók) illetve publikációk mentén mérni és megítélni őket. A kérdésben a fő tudományterületek mindegyike érintett kisebb-nagyobb mértékben. A nemzetközi, így pl. ESFRI infrastruktúrákban történő részvétel a fentebb ismertetett irányelveknek megfelelően minden olyan esetben különösen indokolt, amikor: Az infrastruktúrában való részvételt az adott tudományterület képviselői jelentős mértékben támogatják és a részvétel hosszútávon fenntartható (ezt a Kutatási Infrastruktúra Bizottság feladata megítélni később meghatározandó formában) Az infrastruktúrában történő részvétel által legalább európai jelentőségű kutatási eredmények várhatók A részvétel lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai kutatási infrastruktúra egy nagyobb hálózat része legyen A vállalkozási szektor szereplői számára a részvétel által új, vagy jobb minőségű szolgáltatást tud nyújtani a hazai kutatási infrastruktúra 80

81 Az európai gazdaság és/vagy társadalom számára fontos, kiemelt célokhoz a részvételen keresztül Magyarország hozzájárulhat A részvétel elősegíti a tudományos és gazdasági kiválóságot, a hazai kutatói hálózatot hozzásegíti ahhoz, hogy az európai kutatókkal együttműködésben új, lényeges tudományos eredményeket érjenek el. 81

82 5. Szakpolitikai eszközök 5.1. Konzisztencia a legfontosabb tervezési dokumentumokkal Nemzeti Reformprogram A Nemzeti Reformprogram keretein belül Magyarország bemutatja az Európai Tanács által megfogalmazott országspecifikus ajánlások nyomán tett lépéseit, az Európa 2020 Stratégia végrehajtása érdekében megfogalmazott, több szakterületre vonatkozó kiemelt célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseket, valamint további intézkedéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság Éves Növekedési Jelentésének prioritásaira reflektálva. A reformprogram K+F téren az S3 stratégiát erősítő célkitűzéseket fogalmaz meg, úgymint a stratégiai KFI együttműködések és kezdeményezések támogatása a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek szinergiájának kiaknázásával; a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek átfogó ösztönzési rendszerének kidolgozása; innovációs ökoszisztéma kiépítése: hitel-, lízing- és kockázati tőkeprogramok, valamint garanciatermékek bevezetésével. Befektetés a jövőbe Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia A 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozattal elfogadott Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (a továbbiakban: KFI stratégia) területi-technológiai-ágazati vetületét a Nemzeti S3 Stratégia dokumentuma határozza meg. A KFI-stratégia annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított állami és vállalati források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, három prioritási tengely köré épült: nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések, valamint a korszerű tudományos és technológiai (TéT) eredményeket intenzíven hasznosító, illetve innovatív vállalatok, valamint közszféra. A KFI-t alkotó elemek rendszerszemléletű erősítésének fontos eszköze az S3 stratégia időközönkénti átfogó értékelése és amennyiben indokolt módosítása. Így az első átfogó értékelés alkalmával egyrészt kiderülhet, hogy van-e lényeges rendszerelem, aminek dinamizálásáról szintén gondoskodni szükséges, másrészt sor kerülhet a nemzeti szintű KFI stratégiai menedzsment melynek része a fentiek szerinti S3 tervezés javítására is. Az S3 tervezési folyamata során alulról építkezően meghatározott prioritások ágazati/területi dimenziókkal járulnak hozzá a KFI-ben és az OP-kban kitűzött célokhoz. A bottom-up szemléletű (alulról építkező) Nemzeti S3 Stratégia a KFI stratégia célrendszerébe illeszkedik: az S3-ban kiválasztott ágazati, területi prioritások a KFI stratégia által részletezett célok mentén tudnak fejlődni. Ezen célok eléréséhez a KFI stratégiában már részletes kidolgozásra került a szakpolitikai eszközrendszer mind a közvetlen, a közvetett és a tőkepiaci eszközök terén is. Az S3 stratégia illeszkedése az operatív programokhoz A Nemzeti S3 Stratégiában a megyék által meghatározott ágazati és technológiai prioritások a KFI területén biztosítják az operatív programokban megjelölt célkitűzések teljesülését, amelyeknek a K+Ffel kapcsolatos pénzügyi forrásainak a felhasználása az S3-ban megjelölt ágazati és technológiai prioritásokkal összhangban történik. A konkrét kormányzati intézkedések is ezen S3 prioritásokban megnevezett szektorokat és specifikus földrajzi területeket fognak érinteni az operatív programok 82

83 akcióterveiben. A specializációs irányokat részletező S3 dokumentum és az operatív programok ezért egymást kiegészítő tervezési anyagok, a két tervezés közötti összhangot egy erre a célra felállított szakértői csoport (a Tárcaközi Munkacsoport) biztosítja mind a megvalósítási mind a kidolgozási folyamat során. A Horizont 2020 keretprogram és a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia közötti kapcsolódási pontok bemutatása A Horizont 2020 keretprogram, mint a közötti időszak legnagyobb költségvetéssel rendelkező európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs programja, prioritásait tekintve jelentősen alakítja Európa kutatási és innovációs térképét, stratégiai irányvonalait és meghatározó szerepet játszik az EU tagállamok kutatás-fejlesztési és innovációs politikáinak alakításában is. A közti időszakra vonatkozóan fontos cél, hogy erősítsük a magyar részvételt a Horizont 2020 programban és a 7. keretprogramban elért eredményeket meghaladó sikereket érjünk el, mind a sikeres projekt-részvételek számát, mind az elnyert támogatásokat tekintve és mind több magyar intézmény vállalja keretprogram konzorciumok vezetését, vagy egy-egy projektben meghatározó szakmai feladatok ellátását. A projektekben való részvétel számszerűsíthető eredményein túlmenően kiemelten fontosnak tartjuk a hazai KFI intézmények minél erőteljesebb integrálását a kiváló, bizonyos szakterületeken meghatározó európai KFI hálózatokba. Alapvető törekvés, hogy elsősorban azokon a területeken erősítsük a hazai keretprogram szereplést, amely területeken a hazai KFI rendszer megfelelő kapacitásokkal, vagy ígéretes potenciállal rendelkezik. Ezen területek azonosításában a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia kulcsszerepet játszik. Az S3 prioritásainak meghatározásakor külön hangsúlyos elemként jelenik meg az összeurópai kutatási tématerületek munkájába való bekapcsolódás, a Horizont 2020 keretprogram kiválóság alapú együttműködéseihez való csatlakozás, a potenciális szinergiák kiaknázása. A Horizont 2020 Keretprogram 3 pilléres (Kiváló tudomány, Ipari vezető szerep, Társadalmi kihívások) szerkezetében megjelenő kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati tematikák számos eleme az S3 stratégia kapcsán beazonosított nemzeti prioritások között is szerepel, megkönnyítve ezzel a szinergiák kiaknázását. A nemzeti prioritások és a Horizont 2020 Keretprogram célkitűzései közötti összhang megteremtése hosszú távon hozzájárul: vállalkozások nemzetközi szintű versenyképességének erősítéséhez a hazai kutatási és felsőoktatási intézmények, valamint vállalkozások uniós szintű beágyazottságának növeléséhez, a hazai intézmények kapcsolati tőkéjének növelése, együttműködési lehetőségek kiaknázása nemzetközi hírű intézményekkel A kiválóságon alapuló pályázati rendszer elemeinek beépítése a hazai stratégiába, a nemzetközi K+F+I pályázatokban történő részvételt ösztönző kezdeményezések kidolgozásával, országos szinten a potenciális pályázói kör képessé válik európai-, világszínvonalú együttműködésekben részt venni. A pályázói kiválóság elősegítésének érdekében elengedhetetlen a hazai intézmények humán erőforrásának és infrastrukturális helyzetének javítása. A Strukturális Alapokból finanszírozott pályázati konstrukciók és a Horizont 2020 pályázati kiírások közötti összhang megteremtésével lehetővé válik hosszú távú fejlesztési tervek kivitelezése a pályázati források összehangolt, illetve egymásra épülő alkalmazásával. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megvalósításának egyik kiemelt eszköze a Horizont

84 programban való részvétel. Lehetőség nyílik rá, hogy az ESIF források egy részét a Horizont 2020 projektekben való részvétel előkészítésére, illetve sikeres Horizont 2020 projektek utánkövetésére dedikált támogató tevékenységeket finanszírozzunk, amelyek hozzájárulnak a projekt eredmények piaci hasznosításához. A hazai rásegítő pályázatok kialakításánál külön figyelmet fordítunk a Horizont 2020 Részvétel szélesítése (Widening participation) akcióinak hazai forrásokkal való támogatására, amelyek katalizátor szerepet játszhatnak a hazai, nemzetközi szinten is elismert KFI Kiválósági központok létrehozásában és fejlesztésében Az eszközrendszer elemei Közvetlen eszközök A közvetlen eszközök a KFI tevékenység célzott pénzügyi támogatását jelentik. Ennek legjellemzőbb formája a vissza nem térítendő támogatás. A vissza nem térítendő (általában pályázati) támogatások jellegükből adódóan a KFI támogatások legfontosabb, legnagyobb részét képezik, hiszen velük célzottan lehet forrást juttatni az érdekelt számára. Ezen eszközökkel kapcsolatos fontos feladat i) az EU-társfinanszírozású KFI támogatási rendszer kidolgozása a közötti időszakra, ezen belül különösen az operatív programok (GINOP, VEKOP, EFOP, VP, MAHOP) vonatkozó prioritásainak és akcióterveinek elkészítése, ii) a hazai finanszírozású Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) évi programstratégiájának kidolgozása, valamint iii) a Horizon 2020 rendszeréhez illeszkedő támogató intézményi rendszer működtetése. Fenti eszközök kiegészülnek az intézményesített, a KFI-stratégiai érdekeket tükröző K+F EKD (egyedi kormánydöntés) támogatási rendszer kialakításával illetve az egyes költségvetési intézmények normatív támogatásával Közvetett eszközök Az adóösztönzőknek háromféle formája ismert az Európai Unióban, amelyek különböző adókedvezménnyel igyekeznek minél kiterjedtebb kutatás-fejlesztési tevékenységre bírni a vállalatokat. Az első az adóhitel, azaz az adófizetési kötelezettség későbbre halasztásának biztosítása, a második az adóalap csökkentése, míg a harmadik a megfizetendő adó mértékének csökkentése. Ezeken kívül lehetőség van a kutatók számának növelése érdekében a kutatási-fejlesztési tevékenységben részt vevő személyzet alkalmazásának közterheit csökkenteni, illetve szabályozási, szabványosítási intézkedéseket hozni, amelyek közvetve, de a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatára hathatnak pozitívan. A kutatói járulékkedvezmény, az adóösztönzés és adóvisszatérítés eszközeivel is lehet közvetett módon serkenteni a kutatás-fejlesztési tevékenységeket. Ezen eszközökhöz lokálisan helyi adókedvezmények (iparűzési adókedvezmény) társulhatnak. A közvetett, adókedvezmény formájában nyújtott támogatás számos előnnyel rendelkezik: a piaci folyamatokat kevésbé torzítja, ezért horizontális eszközként alkalmazva nem sérti az EU állami támogatási szabályait; kisebb adminisztrációs terhet jelent és transzparens; az adózó számára tervezhető; valamint a közvetlen K+F költségeket csökkenti, ezért a nagyvállalatok helyszínválasztási döntéseinél is fontos szerepet játszik (Nemzeti KFI Stratégia). 84

85 Piaci eszközök Piaci ösztönző eszközök között lehetnek az állam oldaláról keresletoldali beavatkozások, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések, innovatív közbeszerzések, de pénzügyi eszközök is. A pénzügyi eszközökön belül egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző tőkeprogramok amelyek révén a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások magvető vagy kockázati tőkebefektetéshez jutnak. Az exportgarancia mint félpiaci támogatási forma elsősorban közepes és nagyvállalatok részére kínál hitelfedezeti bankgaranciát. Kedvezményes hitel, mint speciális kutatás-fejlesztést támogató konstrukcióként említhető pl. a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogram konstrukciója, amelynek keretében kiemelten támogatják a KFI területéhez kapcsolódó beruházásokat. Szintén speciális támogatott hitel az exportcélú beruházási hitel, amely finanszírozás olyan belföldi, export árualap létrehozását elősegítő beruházáshoz adható, amelynek eredményeként a beruházást megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az export árbevétel növekedése Finanszírozási elvek Az operatív programokban a közötti időszakhoz képest nőtt a pénzügyi és közvetett támogatási eszközök részaránya a vissza-nem-térítendő támogatásokkal szemben. A jól működő innovációs rendszer egyik előfeltétele a különböző szereplők közötti érdek-összhang és kapcsolat. Magyarországon az akadémiai és az üzleti szféra együttműködése nem elégséges, melynek eredménye, hogy a hazai kutatóintézetek és egyetemek preferált kutatási irányai és az ipar kutatási igényei nincsenek összhangban. A potenciál és a kereslet egymáshoz való közelítése érdekében ún. soft innováció-támogatási eszközöket is célszerű alkalmazni, amelyekre példa a két szféra együttműködését, a tudástranszfer folyamatát támogató programok (lásd pilot projektek). Ugyanezen célból szükségesnek tartjuk a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó jogi környezet javítását, a menedzsment-képességek, információáramlás és hálózatosodás elősegítését is. 85

86 5.3. Beavatkozási mátrix Közvetlen eszközök Tematikus célkitűzés Szakpolitikai intézkedések, beruházási prioritások Egyedi célkitűzés A kutatás, a technológiai K+I aktivitás növelése fejlesztés és az innováció erősítése A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése a Közép- Magyarország Régióban Gyarapodó tudástőke Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Infrastrukturális beruházások A kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése; a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése. A vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése. Az intelligens szakosodás keretében a kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, egészségügyi kutatóintézetek, kutatókórházak profiljának specializálása, a tudásháromszög kiépítése, azaz az oktatás kutatás innováció kapcsolódásának elősegítése és a vállalati és felsőoktatási akadémiai intézményi együttműködések támogatása; az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, a hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével; a kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával, a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése. A térségi szolgáltató felsőoktatási és kutató intézmények támogatása, a felsőoktatás és munkaerő-piac kapcsolatainak és információáramlásának, a tudás és technológia transzfer szolgáltatások javítása (különösen az intelligens szakosodás terén). Felfedező kutatások feltételrendszerének javítása az intelligens szakosodás mentén támogatja az oktatás kutatás innováció (tudásháromszög) valamint a (köz)szolgáltatások és felsőoktatási intézmények kapcsolódásának erősítését, a hazai kulcstechnológiákhoz, húzóágazatokhoz kapcsolódó alapkutatásokat, a kutatói utánpótlás bővítését, az egyetemi-akadémia és a vállalati kapacitások összehangolását. Stratégiai K+I hálózatok számának növelése A K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel K+I aktivitás növelése Stratégiai K+I hálózatok számának növelése A K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban Finanszírozó alap ERFA, KTIA ERFA, KTIA ESZA, KTIA ERFA, KTIA ERFA, KTIA Operatív program GINOP VEKOP EFOP EFOP EFOP 86

87 Infrastrukturális beruházások A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az agrárgazdasági vállalkozásokban Együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás, az innováció, és az élelmiszerlánc egyes szereplői között Agrár-innováció Agrár-innováció Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, intelligens szakosodáshoz kapcsolódó valamint a tudományos utánpótlást biztosító beavatkozásokat segítő műszerek és eszközök beszerzése a felsőoktatásban - A mezőgazdasági termelés energiafelhasználási hatékonyságának javítása - A vidéki lakosság helyben tartása a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével - Fiatal gazdálkodók célzott segítése a gazdálkodói generációváltás érdekében - Erdei haszonvételek bővítése és értéknövelése, az erdőgazdálkodás bio-gazdaságban betöltött szerepének erősítése - Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának erősítése - Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések (magasabb hozzáadott értékű termékstruktúra) biztosítása - Új részvétel támogatása Uniós és nemzeti minőségi rendszerekben és önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben - Rövid ellátási láncok fejlesztése - A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás fejlesztése - Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése - Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai továbbképzési rendszer megújítása - A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése - A talajok termékenységének megőrzése, degradációs folyamatok megelőzése, mérséklése, és talajkímélő gazdálkodás ösztönzése - Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése - Környezetbarát technológiák fejlesztése, ökoinnováció ösztönzése - Vidéki vállalkozások indulásának és a működők hatékonyságának növelése, fenntartható működésének elősegítése - Humán erőforrás- és vállalkozáshiányos térségekben a belső erőforrásokra építő speciális gazdasági tevékenységek ösztönzése - A vidéki gazdaság szereplői közötti együttműködések erősítése - Tanyás és aprófalvas térségekre jellemző speciális problémák kezelése - A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítása - helyi szintű tervező, fejlesztő és aktivizáló kapacitás rendelkezésre állása - A kis méretű, a banki finanszírozából kiszoruló mezőg és élelemiszer-feld. vállalkozások finanszírozásának elősegítése - Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködések szintjének növelése, termékpályarendszerek kialakítása - Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése - A kertészeti és állattenyésztési ágazat versenyképességének javítása - A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése komplex vízgazdálkodási beavatkozások alkalmazásával - Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködések szintjének növelése, termékpályarendszerek kialakítása - új vagy jelentősen tökéletesített termékek, jó piaci kilátásokkal rendelkező új akvakultúra fajok, illetve új vagy továbbfejlesztett folyamatok vagy irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése; - az innovációk, termékek, illetve folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális fejlesztése ERFA, KTIA EMVA, KTIA EMVA, KTIA EMVA, KTIA EMVA, KTIA ETHA, KTIA EFOP VP VP VP VP MAHOP 87

88 beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Tőkepiaci eszközök Tematikus célkitűzés Szakpolitikai intézkedések, beruházási prioritások Egyedi célkitűzés A kutatás, a technológiai a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési Kkv-k külső finanszírozáshoz fejlesztés és az innováció központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a történő hozzáférésének javítása erősítése termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések tartalmazza részint a társadalmi együttműködés erősítése érdekében alkalmazott pénzügyi eszközöket, részint a társadalmi innovációt szolgáló műveleteket Közvetett eszközök Kutatói járulékkedvezmény Adóösztönzés és adóvisszatérítés Részvényopció szabályozása A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel A társadalmi innováció javítása Finanszírozó alap ERFA, KTIA ESZA, KTIA Operatív program GINOP, VEKOP EFOP 88

89 5.4. Pilot projektek Pilot projektek indításának a célja, olyan kutatási-fejlesztési tevékenység kis mintán, illetve szűk, de állandó résztvevői kör bevonásával történő indukálása, amely egy komplex probléma megoldása érdekében történik. A pilot projekt valós feltételek közt, kis idő- és költségvetési ráfordítással, hatékonyan próbálja ki az adott kutatási-fejlesztést támogató intézkedést. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Célja a nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése. A pilotban létrejött tapasztalat inputként és egyfajta modellként szolgál egy további, nagyobb léptékű tevékenység megvalósításához, így az eredmény része ennek know how-ja is. Az indított pilot projektek esetében a monitoring kiemelt jelentőséggel bír. A projekt megvalósítása során visszacsatolási mechanizmusokat építünk be, hogy megkapjuk a pilot projektekről a visszajelzést. A stratégia által javasolt pilot projektek: Nyitott laboratórium pilot Az intelligens szakosodás során kialakított nemzeti prioritások mentén létrejövő pilot program keretében nyitott laboratóriumot és az igénybevételéhez egy ún. utalvány -rendszer bevezetésére kerülne sor. Nyitott laboratórium a nemzeti prioritásokban meghatározott kutatási irányban illetve technológiai eszköztárral rendelkező laboratórium lehet. A nyitott laboratórium lényege, hogy egy közfinanszírozású kutatóhelyeken vagy egy nagyvállalatnál működő laboratóriumot, kutatási infrastruktúrát, illetve a hozzá kapcsolódó kutatási szolgáltatást bárki igénybe vehet, a magánszemélyektől kezdve az egyéni vállalkozókon keresztül a KKV-kig. Így lehetővé válik a hozzáférés egy olyan eszközparkhoz, ahol új technológiát-, terméket-, és szolgáltatást fejleszthetnek ki. A pilot során egy laboratórium már létező kutatási infrastruktúra megnyitásával, jönne létre. A nyitott laboratórium segíti a felsőoktatási intézmények, akadémiai kutatóhelyek, állami tulajdonú nonprofit kutatóhelyek, egyéb közfinanszírozású kutatóhelyek, illetve kutató- és technológiai központok, nagyvállalatok valamint mikro-, kis- és közepes vállalkozások közötti hálózatépítést és partnerré válást. Segítik a korszerűbb eszközökkel nem, vagy csak hiányosan felszerelt vállalkozások (elsősorban KKV-k) innovációs tevékenységét. A nyitott laboratórium bevezetése Magyarországon jelentősen növelné a K+F-fel, illetve innovációval (is) foglalkozó vállalkozások és szervezetek számát és eredményességüket. A nyitott laboratórium -ok lehetővé teszik a jelenleginél nagyobb helyi tartalmat, hozzáadott értéket jelentő magyar beszállítások növekedését a multinacionális nagyvállalatokhoz. Mindezek mellett a nyitott laboratórium egyik megvalósítási helye is lehetne a nyílt innovációs ( open innovation ) törekvéseknek (egyfajta ún. living lab szerepet is be tudna tölteni). Ide értve különösen azokat az eseteket, amikor egy vállalat egy megoldandó problémát, kutatás-fejlesztési feladatot tesz nyitottá. A kutatás-fejlesztési feladatokat az innovatív KKV-k a nyitott laboratórium - ban végzhetik el. A nyitott laboratórium -ok célja az is, hogy a laboratóriumban dolgozó személyzet, az ott kutató tehetséges hallgatók, doktoranduszok tanulmányait, kutatásait segítse, hozzájáruljon az oktatásukhoz, képzésükhöz. A nyitott laboratórium -ban születő kutatás-fejlesztési eredmények következtében újabb vállalkozások, spin-offok is létrejöhetnek. A nyitott laboratórium -oknak nyilvános, átlátható működési rend alapján kell üzemelniük átlátható és nyilvános gazdálkodása mentén. A nyitott laboratórium továbbra is ellátja a tulajdonos/fenntartó 89

90 intézmény igényeit (kutatás, oktatás, stb.). E mellett azonban külső partnerek, elsősorban mikro-, kisés középvállalkozások is igénybe vehetik a kutatási, fejlesztési szolgáltatásait. Ez lehetne eszközhasználat vagy egy-egy kutatási feladat elvégeztetése is. A KFI szolgáltatások igénybevételére bármely mikro-, kis - és középvállalat bejelentkezhetne, sőt cél, hogy ez a lehetőség minél szélesebb körben elérhetővé váljon. Kis- és középvállalkozás pályázati úton nyerhetne utalványokat (voucher), amely fizetőeszközként szolgálna arra, hogy a nyitott laboratórium -októl különböző KFI szolgáltatásokat vegyen igénybe (K+F megrendelése, mérések, új prototípus kidolgozásához és piacra viteléhez segítség, technikai/műszaki háttér biztosításával, stb.). Az utalvány rendszer működési bevételéből fedezhetné a nyitott laboratórium a bővítéséhez és a fenntartásához szükséges forrásokat Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (a továbbiakban: FIEK) pilot A FIEK keretei között széleskörű iparági és felsőoktatási együttműködés jön létre az intelligens szakosodási stratégiában megfogalmazott nemzeti prioritások mentén. Az FIEK célja az adott ágazati képzés és a K+F+I tevékenység összehangolt, gazdasági érdekekhez igazodó fejlesztése. Az együttműködésben részt vesz a quadruple helix mentén több felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, számos ágazati nagyvállalat illetve kis- és középvállalkozás. A FIEK-ben résztvevők célul tűzik ki, hogy a ágazat technológiai igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (ún. duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát. Az együttműködéstől az várható, hogy elősegíti a hazai ipar megerősödését az európai K+F+I területén. A FIEK résztvevői szoros kapcsolatot építenek ki állami intézményekkel, szakmai szervezetekkel, elősegítve az ágazat fejlődését, biztosítva a gazdaság érdekeinek való legjobb megfelelést. Célja az is, hogy a FIEK-ben résztvevők közösen, egymást erősítve nagyobb eséllyel tudjanak indulni az európai uniós pályázatokon PcP pilot Az innovációt támogató közbeszerzési eljárások egyik típusa a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (pre-commercial procurement, PcP), amely a közszféra számára költségcsökkentő, illetve hatékonyságnövelő, az innovációt a keresleti oldalról erősítő módszer és eszköz. A kockázatok és a hasznok megosztásán alapuló beszerzési folyamat a köz- és a magánszféra együttműködésével (publicprivate partnership) segíti elő olyan új technológiák, termékek, illetve szolgáltatások létrehozását, amelyek korszerű megoldást jelentenek a közintézmények problémáira. A PcP négylépcsős (ötlet pályázat megvalósíthatósági tanulmány prototípusgyártás kereskedelmi bevezetést megelőző tesztelések) folyamata során a közbeszerzésre kötelezett intézmény megoldások (minimum kettőt) kifejlesztését segíti elő. A PcP végeredményeként olyan terméknek kell létrejönni, ami tömegigényt elégít ki (és nemcsak egyedi szükségletre jelent megoldást), és bárki megveheti. A magyar jogi környezetet jelenleg nem kell módosítani a PcP kísérleti programjának elindításához. A kísérleti program egyik feladata lesz annak megvizsgálása, hogy a külföldi legjobb gyakorlatok hazai alkalmazása mennyire igényli majd a hatályos szabályozás módosítását, illetőleg új jogszabályok alkotását. 90

91 5.5. Felelős Szervezetek Funkció Felelős szerv Vezetője Szakmai felügyelet és irányítás Központi S3 Munkacsoport (MT, S3 Management Team) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért Szakmai felügyelet és irányítás Kormányzati szint Helyi/területi koordináció Nemzeti S3 Irányító Testület (NIT/NLSB, National Level Steering Board): Tárcaközi munkacsoport, valamint a megyei kormánymegbízottakat összefogó szakmai fórum. Tárcaközi Munkacsoport (IWG, Interministerial Working Group): Tagja valamennyi érintett minisztérium, fejezet (ME, NGM, EMMI, FM, KKM, MTA), azon belül is a közötti programozási időszak érintett irányító hatóságainak delegáltjai. Megyei Munkaszervezetek (LWG, Local Research Priorisation Working Groups). Megyei szintű szakértők csoportja. felelős kormánybiztos Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos Megyei szintű koordinátorok 5.6. Források Az EU kohéziós politikája keretében biztosított Strukturális Alap forrásai az elmúlt és a következő hétéves EU költségvetési időszakban egyaránt jelentős részét teszik ki a KFI szektor állami támogatásának. Megjegyzés: az egyes prioritásoknál feltüntetett összegek az Európai Bizottság számára benyújtott operatív programokban szereplő összegek, melyek az adott prioritás teljes keretét jelzik. Mivel az egyes prioritások esetében a KFI célok az adott prioritásnak sokszor csak egy részét képezik, ezért a prioritási összegek sem egyenlők minden esetben a kifejezetten KFI-re fordítható forrásokkal, hanem utóbbi azoknak egy része Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP (forrás: ERFA, ESZA, IKF, 7 évre összesen 9 004,2 M EUR) A Strukturális Alapok eszközeihez az Operatív Programok biztosítják a hozzáférést. A stratégia megvalósításához rendelkezésre álló egyik legfontosabb forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Az OP 7 prioritástengelye közül a KFI programok finanszírozása szempontjából legfontosabb a 2. prioritás: K+I, melynek kerete 1687,9 M EUR (85% támogatás-intenzitás), és a 7. prioritás: Pénzügyi eszközök, kerete: 2353,2 M EUR (95% támogatási intenzitás.). Az operatív program területileg korlátozott, csak a hat, ún. kevésbé fejlett (korábban: konvergencia) területfejlesztési kategóriájú régióban finanszíroz. A közép-magyarországi régió kiesik a GINOP hatásköréből, külön OP foglalkozik a KMR-nek juttatandó SA forrásaival: a Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program. 91

92 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP (forrás: ERFA, ESZA, 7 évre összesen 913 M EUR) Az OP célja Magyarország legfejlettebb régiójának további fejlesztése, gazdasági versenyképességének növekedése illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentése. A VEKOP K+F releváns prioritásai: 1-es prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése. Kerete: 202,2 M EUR (50% támogatási intenzitás); 2-es prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése, kerete: 44,1 M EUR (60% támogatási intenzitás). Az operatív program területileg korlátozott, csak a fejlettebb kategóriájú régiókban, vagyis Közép- Magyarországon finanszíroz. Közép-Magyarországon koncentrálódik a hazai kutatási kapacitások kétharmada (nemzeti KFI stratégia). A regionális adatok szerint Közép-Magyarország súlya mind az innovációs járulék kutatásfejlesztési kiadásokkal történő csökkentésének lehetőségei, mind a járulékbefizetések esetében meghaladja az 50%-ot, ami tükrözi a régió gazdaságban és innovációban betöltött szerepét, más szóval az ország K+F és innovációs kapacitásai a KMR régióban összpontosulnak. Az operatív programokból viszont a KMR régió jóval kisebb arányban részesül a K+F-re dedikált forrásokból, mint amennyit KFI potenciálja révén hasznosítani tudna, az uniós források ezen korlátozottsága így a as időszakban súlyos feszültség forrása Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP (forrás: ERFA, ESZA, 7 évre összesen: M EUR) Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. K+F releváns prioritás: 3-as prioritás: Gyarapodó tudástőke 898,3 M EUR (85% támogatási intenzitás) A prioritás célja: kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken, az oktatás minőségének, hatékonyságának, hozzáférhetőségének növelése infrastrukturális fejlesztések támogatása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása Vidékfejlesztési Program, VP A Vidékfejlesztési Program K+F+I releváns prioritása az 1-es prioritáson belül (Tudástranszfer és innováció elősegítése a mezőgazdaságban, erdészetben és a vidéki térségekben) az M01 intézkedés: Tudástranszfer és innovációs intézkedések (25,3 M EUR) Magyar Halászati és Halgazdálkodási Operatív Program, MAHOP A Magyar Halászati és Halgazdálkodási Operatív Program célja, hogy célzott támogatással a halgazdálkodás hatékonyabban járuljon hozzá az egészséges életmód és tudatos táplálkozás, illetve az ökoturizmus és a környezetvédelem elterjedéséhez, mindezek által pedig a vidéki régiók értékeinek megőrzéséhez és a helyi közösségek gazdasági stabilitásához. K+F-hez kapcsolódó prioritása: 92

93 2-es prioritás: Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is (jelen stratégia írásakor a finanszírozás keretéről nincs információ) Az ágazatban jellemző kkv-k versenyképességének és életképességének növeléséhez a fenntartható akvakultúra technológiák alkalmazásának megtartása mellett szükséges a diverzifikáció és az innováció elősegítése. A termelői beruházási típusú fejlesztéseken túl szükség van termékfejlesztésre, marketingre, innovatív technológiai megoldásokra, az energiahatékonyság növelésre Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) Notifikált nemzeti támogatási program, mintegy 50 milliárd forint éves bevétellel, melynek fő forrása a közép- és nagyvállalatok által befizetett innovációs járulék. A KTIA teljes mértékben hazai forrásként az EU kohéziós forrásainál kisebb kötöttségekkel alkalmazható. A KFI stratégia szerint a KTIA egyik fontos rendeltetése, hogy a KMR régiónak a föntiekben leírt hátrányos helyzetét mérsékelje (S3 Fehér Könyv). A KFI stratégia a KTIA felhasználásával kapcsolatban rögzíti, hogy annak fontos rendeltetése a KMR régió említett hátrányos helyzetének mérséklése, de más eszközök kidolgozása és alkalmazása is szükséges. A KFI-célokra rendelkezésre álló Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elsősorban a Közép- Magyarország Régió (KMR) területén finanszíroz. A további stratégiai célkitűzések (így a közszférainnovációk, a technológia-transzfer, nyílt, prekompetitív és társadalmi innovációs együttműködések) finanszírozása is a KTIA-ból valósul meg. (KFI stratégia) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Az OTKA olyan független nemzeti intézmény, amely több mint negyedszázada magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedő felfedező kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat pályázati rendszerben, hazai és külföldi bírálók bevonásával. Az OTKA tevékenységét döntő részben az állami költségvetés fedezi. Pályázataival a legkiválóbb kutatókhoz és magyar kutatási intézményekhez juttat többletforrást. Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Nemzetközi pályázati rendszerekhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban. OTKA programok költségvetése évente kb Mrd Ft (2011- ben 5,5 Mrd Ft volt). Az OTKA elsősorban kutatók és közfinanszírozású kutatóintézetek számára támogat alapkutatási projekteket Határon átnyúló európai területi programok: A Central Europe program (Közép-Európa ) az Európai Unió nemzetközi együttműködéseket támogató programja, melynek célja, hogy javítsa a résztvevő országok városainak és régióinak innovációs képességét, versenyképességét, elérhetőségét és környezeti állapotát. A programban jellemzően sokszereplős nemzetközi konzorciumok pályázhatnak. Támogatási forrás: ERFA, projektméret: 1-2,5 M EUR, költségvetése 7 évre összesen 300 M EUR. Danube Transnational Programme : A korábbi South East Europe Transnational Cooperation Programme (Délkelet-európai Együttműködési Program) 2014-től nem kerül meghirdetésre, helyette három másik területi program fog támogatást nyújtani a tágan értelmezett délkelet-európai országoknak: Adria-Jón Program, Duna Program és Balkán-Mediterrán Program. Magyarország az első két programban pályázhat teljes jogú partnerként. Jelen stratégia írásának idejében a programok még kidolgozás alatt állnak, ezért pénzügyi adatok még nem elérhetőek. 93

94 A fönti programok széleskörű együttműködéssel megvalósuló innovációs, pilot projekteket támogatnak Rövid összegzés Összességében jelenleg a hazai K+F célú állami finanszírozás döntő hányada vissza nem térítendő támogatások formájában jut el a kedvezményezettekhez. Ennek a támogatási modellnek az előnye, hogy pontosabb célzást, illetve a K+F területen fontos kiválósági szempont érvényesítését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a jelenlegi hazai pályázati rendszer igazodva az uniós források mai felhasználási módjához - döntően tömeges pályázatokból áll, amelyek nem minden esetben teszik lehetővé a nemzeti KFI célok érvényesítését. (KFI stratégia) 6. táblázat: A források legfontosabb források keretszámai 34 Forrás összesen GINOP 2. prioritás 1687,8 M EUR GINOP 7. prioritás 2353,2 M EUR* VEKOP 1. prioritás 202,2 M EUR* VEKOP 2. prioritás 44,1 M EUR* EFOP 3. prioritás 898,3 M EUR* VP M01 intézkedés 25,3 M EUR* MAHOP 2. prioritás n.a. KTIA kb 50 Mrd Ft évente** OTKA kb 6-10 Mrd Ft évente** * a feltüntetett összegek az Európai Bizottság számára benyújtott operatív programokban szereplő összegek, melyek az adott prioritás teljes keretét jelzik. Mivel az egyes prioritások esetében a KFI célok az adott prioritásnak sokszor csak egy részét képezik, ezért a prioritási összegek sem egyenlők a kifejezetten KFI-re fordítható forrásokkal, hanem utóbbi azoknak egy része. ** becslés 5.7. A hazai kutatási infrastruktúrák nemzetközi kapcsolódási lehetőségei A jelenlegi EU-szintű szakpolitikai folyamatokban, így az Európa 2020 stratégia Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezésében, az EU következő költségvetési időszakában a K+F közösségi finanszírozását meghatározó Horizon 2020 keretprogramban jól látható tendencia, hogy a páneurópai, globális jelentőségű kutatási infrastruktúrák szerepe a jelenlegihez képest is felértékelődik. A Horizon 2020 alapfilozófiáját a kiválóság fogalomra építi, amelyben feltűnő, hogy minden korábbival összehasonlítva a világszínvonalú minőség követelményének hangsúlyai kerülnek előtérbe. Az elsőszámú prioritásként megfogalmazódó tudományos kiválóság ( scientific excellence ) erősítése hivatott egyéb kiemelt prioritások mellett, mint az ipar vezető szerepének biztosítása, a társadalmi kihívásokra való reagálás - Európa versenyképességének növelését eredményezni. Az ezen a téren mutatkozó európai lemaradás megállítása, a globális K+F+I versenyképesség növelése elképzelhetetlen világszínvonalú kutatási infrastruktúrák nélkül. Az ESFRI Roadmap-en szereplő projektek olyan európai kutatási infrastruktúra beruházások, amelyek (szakmai színvonalukat tekintve) globális élvonalbeli pozicionálásukból, volumenükből következően túlmutatnak egyetlen állam lehetőségein, megvalósításuk államok nemzetközi együttműködés keretében, önkéntes állami kötelezettségvállalásokon alapuló közös költségvetésből történik. 34 a 2020-ig terjedő tervezési ciklus teljes idejére, a számok a még elfogadás előtt álló OP verziókat tükrözik 94

95 Hazánk az ESFRI Útitervben szereplő 48 projektnek mintegy a felében képviselteti magát valamilyen formában. Ezek között a legintenzívebb magyar részvétel (a Csehországgal és Romániával közösen megnyert pályázatot követően) az Extreme Light Infrastructure (ELI) esetében észlelhető. De az érintett hazai tudományos körökben számos további, szakmailag fontos KI esetében is megfogalmazódott a csatlakozás szükségessége. Nyilvánvaló, hogy bizonyos tudományterületeken, amint az a hazai helyzet elemzéséből is látszott, a részvétel költsége lényegesen magasabb, mint más területeken, ennek alapján azonban természetesen nem lehet megítélni az adott infrastruktúra fontosságát. Ez a helyzet még tudományterületen belül is változhat, annak függvényében, hogy inkább adatbázis-jellegű vagy nem adatbázis-jellegű infrastruktúráról van szó. Hasonlóképpen az egyes tudományterületeken működő infrastruktúrák költsége is jelentősen eltér, nyilvánvaló, hogy mint azt láthattuk, a társadalomtudományhoz és az élettelen természettudományhoz kapcsolódó infrastruktúrák részvételi költsége összhangban a hazai infrastruktúrák beruházási adataival nagyságrendileg tér el. A külföldi infrastruktúrákban való hazai részvétel ennek megfelelően jelentősen függ a rendelkezésre álló forrásoktól, illetve tudományterületenként az infrastruktúra típusától A részvételre javasolt külföldi infrastruktúrák A Kutatási Infrastruktúra Bizottság a következők alapján határozta meg a részvételre javasolt kutatási infrastruktúrákat: figyelembe vette a NEKIFUT projektben felmért és megkérdezett kutatási infrastruktúrák adatait; az MTA Kutatási Infrastruktúra Elnöki Bizottság adatait; valamint az NGM és NIH közös adatfelvételének eredményeit, melyben minden kutatási infrastruktúra tulajdonossal felvettük a kapcsolatot, mely nemzetközi infrastruktúrákhoz való csatlakozást tartanának fontosnak. A végső priorizálás a projektek szakmai indoklásán alapulva készült el. E mellett kidolgozásra került a projektek szakpolitikai értékelését lehetővé tevő (szakpolitikai indikátorokat meghatározó) kritériumrendszer, amelynek nyomán lehetővé válik az egyes csatlakozási igények szakmai priorizáláson alapuló szakpolitikai értékelése a jövőben is. A Bizottság a fenti elvekben egyetértve és az ismertetett sajátosságokat szem előtt tartva a nemzetközi infrastruktúrákban való részvételnél tudományterületenkénti és infrastruktúra-típusonként bontásban határozta meg azon európai kutatási infrastruktúrákat, melyekben Magyarország részvétele a időszakban indokolt. A részvételre javasolt külföldi infrastruktúrák tudományterületi és típusonkénti bontásban a következők: 7. táblázat Tudományterület Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Fizikai és műszaki tudományok Javaslat infrastruktúrák további használatára Részvétel költsége CERN (+ SLHC + ILC) keuro/év ESA EGO-VIRGO (+ET) 500 keuro/év ESO ESFRI javaslat részvételre ELI Részvétel költsége FAIR 500 keuro/év Javaslat nem ESFRI programokban való részvételre Részvétel költsége CCDC CSD 4200 GBP/év 95

96 Fizikai és műszaki tudományok Energiatudományok EFDA-JET (EURATOM) Anyagtudomány és analitika Anyagtudomány és ESRF 120 analitika keuro/év Anyagtudomány és ILL 360 analitika keuro/év Anyagtudomány és analitika e-infrastruktúrák PRACE 50 keuro/év Élet- és orvostudományok EMBL 0 euro Élet- és orvostudományok ELIXIR Élet- és orvostudományok Élet- és orvostudományok SPIRAL2 European XFEL keuro/év ESS(Neutron) BBMRI EuroBioImaging Élet- és orvostudományok ECRIN EU/év Élet- és orvostudományok INSTRUCT Élet- és orvostudományok EU- OPENSCREEN Környezettudományok ICOS Környezettudományok IAGOS Környezettudományok LIFEWATCH Agrártudományok CARPATCLIM 27 millió Ft Agrártudományok TRANSFAC 2000EUR Agrártudományok GENOMETRAX 4000EUR Társadalom- és humántudományok Társadalom- és humántudományok Társadalom- és humántudományok Társadalom- és humántudományok CESSDA 5150 euro CLARIN euro SHARE euro European Social 40 ezer Survey - ESS(Social) euro 5.9. Ütemterv Az S3 stratégia megvalósításának főbb felelős szerv lépései A stratégia frissítési folyamatának és MT a helyi szereplők ebben való részvételi lehetőséggel kapcsolatos kérdések tisztázása x Javasolt S3 felülvizsgálati körök x x all Javasolt megyei szintű egyeztetések x x LWG Javasolt nemzeti szintű S3 MT, IWG, x x x x x x egyeztetések NLSB Folyamatos kapcsolattartás az Európai MT x x x x x x Bizottság szakembereivel Open Lab pilot kidolgozása, MT működtetése, értékelése és visszacsatolás x x x x PcP pilot kidolgozása, működtetése, MT x x értékelése és visszacsatolás FIEK pilot x x x x x kidolgozandó További pilot projektek kidolgozása x x kidolgozandó 96

97 6. Értékelési és monitoring rendszer A kutatás-fejlesztési és innovációs (a továbbiakban KFI) értékelések az elmúlt időszak nemzetközi tapasztalatai szerint a fejlett világ országaiban a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal egyik meghatározó pillérét jelentik azáltal, hogy a stratégiai információszerzés egyik legfontosabb eszközévé nőtték ki magukat. Az értékelés módszeres és objektív folyamat, amely adott tevékenység relevanciáját, hatékonyságát, hatásosságát és fenntarthatóságát elemzi a kitűzött célok tekintetében. Az értékelések a magyarországi KFI-értékelési módszertanok jelenlegi fejlettségi szintjén is számos olyan területen nyújtanak információkat, ahol a hatások kimutatására használatos gazdasági indikátorok gyakran nem elérhetők. A KFI szakterületen egy-egy beavatkozás társadalmi és gazdasági hatásai jellemzően csak évekkel később mutatkoznak meg, vagy ha esetleg valamelyest előre láthatóak is, a bonyolult rendszerösszefüggések miatt nehezen mutathatók ki. A fentiek értelmében alapvető, hogy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3) rögzített célok mentén történő EU forrásfelhasználás hatékony, fókuszált felhasználásával kapcsolatos tapasztalatoknak a rendszeres, átlátható és átfogó értékelése a visszacsatolások révén segít megvalósítani az időközben szükségessé váló módosításokat a változások folyamatos figyelembe vétele révén. Ugyanakkor eleget tesz annak a - stratégiával szemben támasztott kritériumnak is, hogy a prioritások mentén megfogalmazott célok elérése ne egy statikus dokumentációból és pillanatnyi állapotból származó, hanem egy újra és újra megújulni képes folyamat és hozzá rendelt tevékenységek összesége legyen.(öntanulás és belső fejlődés képessége). Az S3 stratégia megvalósításának átfogó értékelése és monitoringja ig folyamatos lesz. Amennyiben a célkitűzések nem bizonyulnak időarányosan elérhetőnek, vagy kiderül, hogy a korábban meghatározott beavatkozási irányok nem voltak megfelelőek, az értékelések arra vonatkozóan adnak módszertanilag megalapozott ajánlásokat, hogy hogyan lehetséges az erőforrások átcsoportosítása annak érdekében, hogy a finanszírozás a célokkal összhangban ismét a lehető legjobban működjön S3 Értékelés Az nemzeti intelligens szakosodási stratégiában foglalt irányok megvalósításának értékelése a következők miatt indokolt leginkább: Szükséges a szakpolitikán belül az egyes intézkedések, beavatkozások és programok társadalmi-gazdasági hatásainak objektív felmérésére a kormányzati irányítási rendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében (kognitív cél). A szakpolitikai döntéshozók kockázatvállalásra hajlandó szereplői részéről igény van egy olyan eszközre, amely lehetővé teszi az egyes programok értékének, az azokra allokált közpénzek hasznosulásának megítélését (normatív cél). Szükség van visszacsatolásra a programok hatékonyságának javítása érdekében, a különböző érintettek informálására a vizsgált tevékenységek és döntések értelméről, feltételeiről és következményeiről (eszköz jellegű cél). Az S3 stratégia sikeréhez elengedhetetlen, hogy a rendszer monitoringja és értékelése is megvalósuljon. Ezek minél szakszerűbb megvalósítását az értékelési standardok meghonosítása segíti A visszacsatolás mechanizmusai Lényeges, hogy az S3 stratégia megvalósítása a 20. század végére kiforrott stratégiai menedzsment gyakorlathoz igazodóan történjen, azaz ne váljon el élesen a stratégiai tervezés/alkotás és a megvalósítás, hanem a tervezés és megvalósítás egymást kiegészítő, egymással együttműködő 97

98 részekként adják ki az egészet. (A stratégiaalkotás a célkitűzésekhez vezető alternatív utak meghatározását és értékelését, valamint a követendő alternatíva kiválasztását és részletesebb kidolgozását takarja, míg a stratégiai menedzsment: a fentieken túl magában foglalja a végrehajtás tervezését, irányítását, értékelését, figyelemmel a környezet változásaira). A feladatok megvalósításának folyamatos értékelése és figyelemmel kísérése (monitoring) az intelligens szakosodás során kiemelt szerepet kap Az értékelés módszerei 35 A nemzetközi standardoknak megfelelően, az értékelés végrehajtásának idejét és az értékelés szándékait figyelembe véve a következő módszereket alkalmazzuk a folyamat során: Interim (közbenső) értékelés A stratégia, program, projekt végrehajtása, illetve a szervezet működése közben végzett, adott időpontra vonatkozó (tól-ig), egyszeri értékelés. On-going (folyamatos) értékelés Az értékelés nem egy adott időpontban történik, hanem folyamatosan / periodikusan; Folyamatosan követi a megvalósulás menetét, adott program céljainak megvalósulását; Folyamatosan elemzi az elért outputokat és eredményeket. Ex-post (utólagos) értékelés A stratégia, program, projekt végrehajtását követően végzett értékelés. Az alábbi ábra a programozási ciklus négy fontos lépését ismerteti: 1. A beavatkozás megtervezése (pl. a program célkitűzéseinek és főbb jellemzőinek szakterületi irányoknak és a költségvetésnek a kidolgozása) 2. A programstruktúra kialakítása (beleértve a program időtartamát, alprogramjait, a szervezeti megvalósításra vonatkozó elképzeléseket, az egyéb támogató intézkedéseket, feltételezéseket és feltételeket, a majdani értékeléssel kapcsolatos elvárásokat) Végrehajtás (pl. világos projektbírálatot követően pályázatok segítségével) A teljes beavatkozás értékelése 35 Az értékelés szintjeit, az értékelés során felmerülő érdekütközéseket és a folyamat során alkalmazott módszereket jelen fejezet melléklete tartalmazza. 98

99 47. ábra: Az értékelési folyamat ciklikussága Programkial a-kítás és -módosítás Az értékelési eredmények hasznosítása, transzfere Végrehajtás Közbenső (interim) és utólagos (expost) értékelés A folyamat során a megvalósítás értékelése és monitoringja formatív és szummatív lesz: Formatív értékelés: A formatív értékelés annak módozatait vizsgálja, hogy miként lehet a beavatkozások végrehajtását és menedzsmentjét javítani, megerősíteni. A formatív értékeléseket gyakran a beavatkozásokat irányítók érdekében hajtják végre azzal a céllal, hogy javuljon a munkavégzésük. A megfelelően kidolgozott indikátorok mentén, az értékelés és monitoring: Specifikus: mert a megfelelő definícióval alátámasztott, egyértelmű tartalmú mutatók hozzárendelhetőek lesznek ahhoz a jellemzőhöz, amelyhez ténylegesen tartoznak. Így pl.: az irányítási struktúrában szereplő szervezetek közül valamelyik (pl. Központi S3 Munkaszervezet) rendeltetése, hogy megfelelően vezényelje az S3 dokumentum társadalmi egyeztetésének végrehajtását. Ezt követően a visszacsatolásokat megfelelően beépítse a rendszerbe, majd a dokumentum elkészülése után ugyanúgy képes legyen egy már a megvalósítás során végrehajtott - társadalmi egyeztetést levezényelni. Szintén szemléletes példaként lehet említeni, hogy formatív értékeléssel jól meghatározható a KFI rendszeren belül, az S3 prioritások által vezényelt struktúrában megnövekedett vállalkozói, kutatói együttműködések számának növekedése, trendszerű változása. Mérhető: mert egyértelműen meghatározható ha nem is számszerűen az a cél, amit elérni kíván. Így pl.: Minden érintettek által megfogalmazott javaslatot, véleményt sikerült-e valamilyen formában megjeleníteni a kész dokumentumban, később pedig sikerül-e a további szintén érintettek által megfogalmazott új fejlesztési prioritásokat érvényesíteni a dokumentumban és annak változtatásaiban. 99

100 Elfogadott és elérhető: hiszen értékének meghatározásához az adatok elérhetőek, azaz teljesen konkrétan rendelkezésre áll az összes háttéranyag, pl. a prioritások, amelyek beépítendők a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiába vagy a javaslatok, amelyek a NIT üléseken a meglévő prioritások alapján elhangzanak. Releváns: mert objektíven ellenőrizhető, hogy pl. az érintettek által a társadalmi egyeztetéseken megfogalmazott prioritások amelyek az S3 szakosodás alapvető, lényegi elemei bekerültek-e a dokumentumba. Ilyen lehet a kutatói együttműködések számának növekedése is (nem csak specifikus, de releváns is lesz a mutató). Időszerű: mert egyrészt az S3 dokumentum elkészüléséig, majd azt követően meghatározott időközönként mérheti az újabb érintetti visszacsatolások mentén pl. a prioritások megjelenését szakosodási stratégiában. Alapvetően az indikátorok jelentős szerepet töltenek be az eredmény orientált programokban, de fontos tudni, hogy ebben az esetben az irányítási struktúra menedzsment tevékenységét mérik majd és nem a közvetlen, csak a közvetett megvalósulást. Szummatív értékelés: A szummatív értékelés a programok alapvető hatásosságát vizsgálja. A szummatív értékeléseket gyakran elszámoltatási céllal, a költségvetési források allokációs döntéseinek alátámasztására, külső szereplők érdekében hajtják végre (azaz olyan csoportok érdekében, akik nem vesznek részt közvetlenül a programok irányításában) A megfelelően kidolgozott indikátorok mentén, az értékelés és monitoring mérni fogja, hogy: Mennyit költenek egy adott szegmensben. Mekkora mértékű a közvetlen vagy közvetett támogatások felhasználásának mértéke és az indikátor által leírt jellemzőben bekövetkezett mennyiségi változás mértéke, így például: a megépült kutatólabor anyagfelhasználás ráfordítása, a kutatási költségek előző időszakhoz mért értékének ráta csökkenése százalékpontban, vagy a felhasználásra került pénzügyi erőforrások forintban. Mit hoztak létre az adott szakpolitikai eszköz felhasználásával. Milyen közvetlen vagy közvetett támogatásból, adóösztönzésen keresztül tették ezt. Az indikátor által leírt jellemző pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült kutató laboratórium rangja es minősége, a megszerzett kutatói szakképesítések egzakt besorolása, esetlegesen a bürökratikus költségek csökkenésének mérése, amely segítette az adott projektben a kedvezményezettet, hogy versenyelőnyre tegyen szert stb. Mikor, azaz mely időszakban következett be a változás a leírt jellemzőben, illetve hogyan alakult az az idő függvényében. Tehát az adott beavatkozásnak lesz egy meghatározott keretideje, azt illetően, hogy meddig és milyen formában (elszámolás stb.) lehet élni a pályázat adta lehetőségekkel. Ez inkább technikai jellegű mutató lesz, hiszen a források elköltésének ideje, hogy milyen hosszan tart, függ a projekt jellegétől, ugyanakkor nem feltétlenül áll összefüggésben a projekt kimenetelének, megvalósulásának minőségével. Kihez, azaz milyen célcsoporthoz jutnak el a források. Ez rendkívül fontos tényező, hiszen az elnyert támogatások megfelelő célcsoporthoz való eljutása nem csak azt jelenti, hogy valóban a megfogalmazott prioritások mentén zajlik az S3 folyamat végrehajtása, hanem azt is, hogy ezen felül az erre legalkalmasabb, hozzáértő szakértők végzik el a munkát, amely által fejlődik a helyi és így a nemzeti gazdaság. Hol történik a források elköltése. Azon felül, hogy az ezt jellemző indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemző térbeli, földrajzi elhelyezkedéséről (mely városokban, 100

101 térségekben, régióban stb. következett be vagy értelmezhető a változás), ez a mutató legalább annyira fontos jellemzője a célok megvalósításának és sikerességének, mint a célcsoport kategória. Magyarországon a földrajzi elhelyezkedés adott projekt szintjén kiemelkedő fontosságú, mert a rurális térségek fejlődését alapvetően az Európai Uniós források megléte/jelenléte határozza meg. A KFI terület ebből a szempontból pedig különösen fontos az elmaradottabb térségek számára, hiszen potenciális kitörési pontot jelenthet az adott terület gazdaságának. Az értékelési indikátorok monitoring rendszerre kiterjesztett irányai és meghatározásai jól mutatják, hogy a rendszer két egymástól nem elkülöníthető eleme az egymásra utaltságuk és egymásra való utalásaik révén megfelelő elegyet képeznek a rendszer működtetéséhez. Ennek megfelelően a monitoring rész tárgyalja az indikátorok kialakításának mechanizmusait S3 Monitoring és indikátorok: elvek, információs mechanizmus Felelős, tényadatokon nyugvó tervezés nem képzelhető el monitoring nélkül, az a tervezési folyamat szerves részét kell, hogy alkossa. A monitoringrendszer kialakításánál, az indikátorok meghatározásánál a tervezett intézkedések és az eredmények közötti logikai kapcsolatot, a beavatkozási logikát tartjuk szem előtt. Az indikátorok pontos definiálásánál és az elérendő célok kijelölésénél logikailag az első lépés a szakpolitika beavatkozási módszerének tisztázása, illetve a programtól elvárt eredmények és azok mérhetőségének megállapítása. A probléma definiálása után a változás irányát és a kívánt eredményt kell felvázolni, mely az az indikátorrendszer felépítésének alapját képezi. A monitoring tevékenységek elvégzését, a monitoringrendszer és az indikátorok tervezését, mérését az S3 koncepciónak megfelelően egy külön dedikált szervezeti egység kell, hogy végezze, amely a stratégia végrehajtásáért illetve készítéséért felelősök számára az eredményeket rendelkezésre bocsájtja. Mindezen feladatok egységes struktúrát kívánnak. Mivel sokféle, több forrásból származó adatkört kell áttekinteni, rendszerezni és elemezni, az S3-hoz kapcsolódó mérési, indikátorozási feladatok vonatkozásában a NIH Adatbázis és Elemzőközpont (jelenlegi nevén KFI Obszervatórium) a területen szerzett tapasztalatainak köszönhetően rendelkezik mindazon kapacitásokkal és módszertani tudással, amely a feladathoz szükséges. Ezáltal az adatok azonos minőségben és ugyanabban a struktúrában, egy helyen állnak majd az indikátorok felhasználói, illetve az értékelést végzők rendelkezésre. Az ehhez javasolt szervezeti, információs mechanizmust a következő ábrán vázoltunk fel. A mérés és indikátorképzés feltétele a megfelelő minőségű adatokhoz való hozzáférés: a kormányzaton belüli adatgazdáktól a megfelelő adatkérési-adatszolgáltatási elvek és gyakorlatok kialakítása folyamatosan zajlik. Az indikátorképzés információs mechanizmusa az alábbi ábrán látható. 101

102 48. ábra Az S3 indikátorképzés információs mechanizmusa Monitoring rendszerünk három típusú (kontextus, eredmény és output) indikátort alkalmaz. Az Európai Bizottság által publikált Innovatív Unió (Innovation Union Scoreboard, IUS) eredménytáblája komplex szempontokat figyelembe véve, konkrét számszerű értékelést ad az egyes tagországok innovációs teljesítményéről. Ez az adat ráadásul nemzetközileg is összehasonlítható, hiszen az adatok az Eurostat és más, nemzetközileg elfogadott források legfrissebb rendelkezésre álló adatainak felhasználásával készül. Az IUS eredménytáblája önmagában is akár a teljes stratégiának az előrehaladását is képes mérni, ezért ezt az indikátort választottuk kontextusindikátornak. 8. táblázat: kontextusindikátor 2013 bázisérték 2020 célérték Forrás beszámolás gyakorisága IUS Summary Innovation Index 0,351 0,406 Innovation Union Scoreboard, Európai Bizottság évente Az output indikátorok megmutatják, hogy a beavatkozások megfelelően haladnak-e, azok közvetlen kimeneteit mérik, így kifejezetten konkrét programokhoz, akciókhoz rendelhetők. Így lehet tehát a programok közvetlen hatásait megragadni, az output indikátor az a közvetlenül mérhető erőkifejtése a beavatkozásnak, amelynek közvetve majd az eredményindikátorban bekövetkezett változás lesz az következménye. Mivel az outputindikátorok konkrét programokhoz kapcsolódnak, így a tervezési folyamatnak ebben a szakaszában csak példaindikátorokat használunk (célértékek nélkül). Alábbi táblázat első három indikátora a GINOP tervezési folyamatában használt output indikátorokkal 102

103 összehangolt indikátor, míg az azt követő indikátorok a kutatási infrastruktúra fejlesztési prioritáshoz kapcsolódnak. Utóbbiak esetében a beavatkozás legfontosabb céljai az infrastruktúrák nyitottá tétele, a hazai és nemzetközi kutatási infrastruktúra hálózatokhoz való csatlakozás, a hálózatosodás, az együttműködések, különösen a vállalatokkal való együttműködés erősítése. 9. táblázat: lehetséges outputindikátorok új kutatók száma a támogatott szervezeteknél (FTE) kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma a támogatott szervezeteknél (db) Innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházás (millió Ft) Külsős hazai kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Külsős külföldi kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Közös, kutatási infrastruktúrához kötődő K+F projektekben a vállalati és az intézeti kutatók aránya (%) Forrás pályázati adatbázis pályázati adatbázis pályázati adatbázis pályázati adatbázis pályázati adatbázis pályázati adatbázis beszámolás gyakorisága évente évente évente évente évente évente Az eredményindikátorok változása azt méri, hogy beavatkozások megfelelően fejtik-e ki hatásukat: megkönnyítik annak értékelését, hogy az S3 céljait sikerült-e elérni, hanem nagyban segítenek a problémák azonosításában és végiggondolásában is, és abban, is, hogy azonosítsuk, hogy az adott eszközök vagy akciók milyen hatásmechanizmus (logika) mentén hatnak, illetve hogy milyen kapcsolat áll fenn az egyes eszközök hatásmechanizmusa között. Az eredményindikátorban bekövetkezett változás a beavatkozás hozzájárulásának és egyéb faktorok hozzájárulásának az összege. Az outputindikátoroknál példaként felhozott kutatási infrastruktúrához kapcsolódóan eredményindikátorok is meghatározhatók, kapcsolódva a kutatási infrastruktúrák általános fejlesztési irányaihoz, illetve az S3 tágabb céljaihoz. Ilyen eredményindikátor lehet például a támogatott kutatási infrastruktúrák kutatási projektjeiben a nemzetközi együttműködésben született tudományos publikációk száma. Ennél természetesen általánosabb eredményindikátorok is meghatározhatók, a tágabb értelemben vett célokhoz kapcsolódóan. Alábbi eredményindikátorok közül az első négy képes mérni térségek nagyobb hozzáadott értékű termelés, jelentősebb kutatás-fejlesztési potenciál irányába történő elmozdulását. 103

104 10. táblázat: lehetséges eredményindikátorok A NIH Adatbázis és Elemzőközpont 2015-től évente, december 15-ei határidővel monitoring jelentést készít az előző évről, mely kiterjed az S3 indikátorok teljes körére. A monitoring önmagában nem ítélheti meg, hogy a beavatkozások mennyiben járultak hozzá az eredmények alakulásához, ehhez megfelelő értékelési rendszerre van szükség. A monitoring rendszer felépítésénél szem előtt tartottuk, illetve tartjuk, hogy az alkalmas legyen az eredmények értékelésére NEKIFUT projekt A NEKIFUT projekt, melynek adatai a stratégia kutatási infrastruktúra releváns részeinek kialakításában kulcsszerepet játszottak, az értékelésben és monitoringban is kiemelt szerepet tölt be. Adattartalmának rendszeres frissülésével, illetve azzal, hogy az érintett kutatási infrastruktúrákkal folyamatos kapcsolatot biztosít az értékelésben és monitoringban mint ahogyan a policy releváns kérdésekben is (ld. Kutatási Infrastruktúra Munkacsoport) - is lényeges inputokat ad. Az EU által felkért European Strategy Forum on Research Infrastructures (ESFRI) kezdeményezésére a tagországok többsége nemzeti kutatási infrastruktúra (a továbbiakban KI) fejlesztési stratégia kidolgozásába fogott. Az előző kormányzati ciklusban Magyarországon is elkezdődött egy egységes, az Európai Kutatási Térséggel összhangban levő, nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia és program kidolgozása, a feladat megvalósítására indított Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt keretében. A NEKIFUT projekt legfontosabb eredményei: Elkészült az ún. SKI Regiszter : a Regiszter 2011 áprilisa óta magyar és angol nyelven elérhető a világhálón, 63 Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrát (SKI), illetve a köztük szereplő hálózatokhoz tartozó, összesen 361 egyedi KI adatait tartalmazza; továbbá jelentős szakpolitikai dokumentumok születtek: o A magyarországi kutatási infrastruktúra fejlesztése A évi pályázati rendszer stratégiai megalapozása című dokumentum (NEKIFUT Irányító Testület); o A külföldi kutatási infrastruktúrákban való magyar részvétel - Szakpolitikai ajánlások című dokumentum (NEKIFUT Core Group). 104

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat): Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Csongrád megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia. 2014. november

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia. 2014. november Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2014. november Tartalom Tartalom...2 Ábrajegyzék...4 Rövidítések jegyzéke...5 Bevezetés...7 1. Helyzetelemzés...8 1.1. Általános helyzetkép...8 1.1.1. Társadalom...8

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben