É v e s j e l e n t é s

Átírás

1 É v e s j e l e n t é s

2

3 T A R T A L O M Bevezető 4 1 Az Eurojust struktúrája és fejlődése 10 2 Jogi környezet és partnerek 14 3 Konkrét ügyek 28 4 Kapcsolat a nemzeti hatóságokkal 68 5 Harmadik országok 72 6 Az adminisztráció 76 7 A évre kitűzött célok teljesítése 86 8 Az Eurojust célkitűzései a évre 90 9 Jövőkép Vezetői összefoglaló és konklúziók Függelékek 102

4 E L Ő S Z Ó Örömmel terjesztem elő az Eurojust évi jelentését. Ez a negyedik éves jelentésünk az Eurojust Határozat 32. cikkének 1. pontja alapján, amely előírja, hogy az elnök a Kollégium képviseletében évente írásban jelentést tesz a Tanácsnak az Eurojust tevékenységéről és irányításáról, beleértve a költségvetési irányítást is. A évi jelentésben utaltam arra, hogy az Eurojust sikerrel lezárta létrehozásának első szakaszát decemberében volt harmadik éve annak, hogy az Eurojust Hágában működik. Meggyőződéssel állíthatom, hogy az Eurojust mára az előrelépések olyan sorát tette meg, amelyek szilárd alapokon álló, a nemzeti nyomozó- és ügyészi szerveket segítő, tekintélyes szervvé teszik. A haladást belső szempontból infrastruktúránk fejlődése, ügyeink számának folyamatos növekedése, külső szempontból pedig az Európai Unió szerveivel való kapcsolataink erősödése, valamint három nem-tagállammal kötött hivatalos együttműködési megállapodás jelzi. Különösen nagy örömömre szolgál annak ismételt megerősítése, hogy az Eurojust elé terjesztett ügyek amelyeknek intézése fő tevékenységünk száma folyamatosan és gyorsan növekszik ben a Kollégium elé terjesztett ügyek száma 2004-hez képest több mint 54%-kal növekedett. Ez nagyon jelentős emelkedés. Úgy vélem, hogy az ügyek számának növekedése tükrözi azt az egyre erősödő bizalmat, amellyel a nemzeti nyomozó- és ügyészi szervek viseltetnek az Eurojust azon képessége iránt, hogy értéket tud munkájukhoz hozzáadni. E növekedés tükrözi továbbá az EU tagországok növekvő hajlandóságát arra, hogy az Eurojusttal és egymással kapcsolatra lépve járjanak el a határokon átnyúló büntető ügyekben. Az ügyek számának 2005-ben bekövetkezett növekedése folytatása annak a nagyon pozitív trendnek, amely az Eurojust elé terjesztett ügyek számának több mint 27%-os növekedését jelezte 2004-ben a évhez képest, illetve 50%-os növekedését jelezte 2003-ban a évhez képest. A bilaterális azaz a két tagállamot érintő ügyek aránya is nőtt 2005-ben. Félrevezető lenne azonban azt állítani, hogy ezek az ügyek egyszerűek. A bilaterális ügyek gyakran bonyolultak, és sokszor további tagországok bevonására is szükség van a nyomozás vagy a vádemelés során. Szintén örömmel jegyzem meg, hogy egyre több nagy, kiemelkedő tárgyi súlyú ügyet terjesztenek elénk, folytatva a korábbi évek pozitív trendjét. Egyedi ügyekben az együttműködés megkönnyítését szolgáló koordinációs értekezletek száma a évi 52-ről 2005-ben 73-ra nőtt. Úgy vélem, hogy ez a növekedés sokkal inkább, mint a bilaterális vagy multilaterális ügyek számának mechanikus összevetése jóval pontosabban tükrözi az Eurojust ügyterhének alakulását. Az ügyek, illetve a stratégiai értekezletek részletesebb elemzése megtalálható a konkrét ügyekkel foglalkozó fejezetben, azokkal a példaként felhozott ügyekkel együtt, amelyekben az Eurojust segítséget nyújtott. 4

5 Az Eurojust elé terjesztett ügyek számának növekedése kétségkívül annak az erős kapcsolatnak és bizalomnak is köszönhető, amely az Eurojust és a nemzeti nyomozó- és ügyészi szervek között kialakult az elmúlt három évben. Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott új tagállamok nemzeti tagjai teljes mértékben integrálódtak szervezetünkbe. Munkájuk szintén jelentősen hozzájárult az Eurojust hatékonyságához és ügyei számának növekedéséhez. Az illetékes nemzeti hatóságok a korábbinál jelentősen több ügyet terjesztettek a nyomozások korai szakaszában az Eurojust elé, annak segítséget kérve. Ilyen esetekben az Eurojust kímélheti erőforrásaikat, illetve valódi többletértékkel szolgálhat azoknak, akik nemzetközi dimenziókban küzdenek a bűnözés ellen. Noha az elért eredményeknek örülünk, még korántsem vagyunk elégedettek e növekedéssel, illetve javulással. Továbbra is meggyőződésem amint a korábbi éves jelentésekben is említettem, hogy az Eurojust elé vitt ügyek számának növekedése dacára még több ügyet kellene az Eurojust elé terjeszteni. A Kollégium még mindig nem érzi úgy, hogy az Eurojust konkrét ügyekre fordítható kapacitása teljes mértékben ki lenne használva. Ugyanakkor sok nemzeti tag dolgozik kizárólag önmagára utalva, helyettes vagy asszisztens nélkül. Számos nemzeti tagra nagyon komoly munkateher hárul, mind olyan ügyekben, amelyekben saját nemzeti hatóságait segíti, mind azokban, ahol saját államával kapcsolatos ügyekben más tagországok hatóságainak nyújt segítséget. Ahogyan az Eurojust fejlődik és ügyszáma nő, úgy válik egyre világosabbá, hogy a nemzeti tagok kizárólag önmagukra utalva képtelenek ellátni a konkrét ügyek intézését egyfelől saját hazai hatóságaik érdekében, másfelől más nemzeti tagokkal való interakcióik keretében más tagállamok érdekében, valamint ezeken túlmenően még az igazgatótanácsi funkciót ellátó Kollégium tagjaként az Eurojust irányítását is. Sürgetőnek tartom, hogy az igazság- és belügyminiszterek, a legfőbb ügyészek, illetve az ezeknek megfelelő tisztséget betöltő vezetők áttekintsék saját nemzeti tagjuk helyzetét és felmérjék, vajon szüksége van-e a nemzeti tagnak Hágában helyettesre, vagy kiküldött nemzeti szakértőre. A konkrét ügyekben 2005-ben tartott koordinációs értekezletek számának növekedése mellett folytatódott a komoly tárgyi súlyú szervezett bűncselekmények fő típusainak nyomozásáról és vádhatósági üldözéséről rendszeresen tartott stratégiai értekezletek gyakorlata. E körben megtárgyalásra kerültek a terrorizmus, az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a különféle hamisítások, a pénzmosás, a zár alá vétel és lefoglalás kérdései, valamint az összekötő magisztrátusokkal való együttműködés. A Londonban 2005 júliusában történt szörnyű terrortámadás után nem lehetett kétséges, hogy a terrorizmus kérdése változatlanul az Eurojust első számú prioritása. Számos sikeres értekezletet 5

6 tartottunk 2005 során az EU tagállamok terrorizmussal foglalkozó nyomozói és ügyészei számára Hágában és máshol. E munka figyelemreméltó vonása, hogy mind rendszeresebb a kapcsolatunk az EU-n kívüli államok terrorizmussal foglalkozó nyomozóival és ügyészeivel is, és várakozásunk szerint ez a tendencia folytatódni fog az elkövetkező hónapokban és években. Az általunk kezdeményezett multinacionális értekezletek közül legalább egy hozzájárult potenciális terrorcselekmény elhárításához. Ezeken túlmenően Budapesten tartottuk május án éves stratégiai értekezletünket az európai elfogatóparancs alkalmazása során felmerülő gyakorlati problémákról, gyakorló jogi szakemberek számára, a 2004 októberében tartott első stratégiai értekezlet folytatásaként. Folytattuk kapcsolataink fejlesztését más EU szervekkel. Kapcsolatunk az Europollal és annak új igazgatójával folyamatosan erősödik. Szükség lenne azonban bizonyos javításokra az Europol döntéshozatali eljárásában. Úgy véljük, hogy ezek minden kétséget kizáróan gyümölcsözőbbé tennék együttműködésünket. Kapcsolatunk az OLAF-fal jelentősen javult a év során, bár még mindig számos lehetőség vár kiaknázásra. A és évről szóló éves jelentésekben említettük, hogy egyes tagállamok még mindig nem hoztak az Eurojust Határozat végrehajtásához szükséges belső jogszabályt. Sajnos Cipruson, Spanyolországban és Görögországban még mindig ez a helyzet. A határidő 2003 szeptember volt. Reméljük, 2006 folyamán megszületik a szükséges jogszabály. Az eredményes ügykezeléshez kötődő adatvédelem továbbra is prioritás. Elektronikus ügykezelési rendszerünk (CMS) ma már teljes egészében működik. Az év folyamán befejeztük a belső kommunikációhoz döntő fontosságú biztonságos hálózat kiépítését. Egyben befejeztük az E-POC II projektet, amelynek keretében megvalósíthatósági tanulmány készült annak potenciális megoldására, hogy lehetővé váljék a biztonságos kommunikáció az illetékes nemzeti hatóságokkal és más partnerekkel, és így a nemzeti tagok elektronikusan továbbíthassanak és fogadhassanak bizalmas információkat nagybiztonságú eszközök útján. A rendszer mielőbbi, hatékony megvalósítása az Eurojust jövőbeli sikerének egyik kulcstényezője. Reméljük, hogy a jóváhagyás megérkezik e munkának 2006-ban az E-POC III projekt keretében történő folytatásához, és így a korábbi munka folytatódhat során jelentősen fejlődtek kapcsolataink az EU-n kívüli államokkal április 28-án történt meg a Norvégiával kötött megállapodás ünnepélyes aláírása Oslóban. Ez az első hivatalos együttműködési megállapodás, amelyet az Eurojust egy EU-n kívüli állammal kötött. Nagy 6

7 megelégedésünkre szolgál, hogy a megállapodásnak megfelelően a norvég Legfőbb Ügyészség összekötő ügyészt delegált az Eurojusthoz, Knut Kallerud személyében december 2-án Romániával és Izlanddal két további együttműködési megállapodás aláírására került sor. Biztosak vagyunk abban, hogy e megállapodások építenek azokra a kiváló informális kapcsolatokra, amelyeket eddig is volt szerencsénk tapasztalni ezen országok - különösen Románia - részéről. A román megállapodást az EU csatlakozás felé vezető természetes lépésnek tekintjük ben megkezdtük a hivatalos tárgyalásokat az Amerikai Egyesült Államokkal és a Svájccal kötendő megállapodásról. Az Orosz Föderációval és Ukrajnával nem hivatalos megbeszéléseket folytattunk, a következő tizenkét hónapban pedig további pozitív fejleményekre számítunk. Az Eurojust infrastruktúrája folyamatosan fejlődik decemberében az Eurojust 25 nemzeti tagból, helyetteseikből és asszisztenseikből állt; őket az adminisztratív igazgató és 70 fős adminisztratív személyzet támogatta. Úgy vélem, jelentős haladást értünk el, de még nagyon sok tennivalónk van. Folyamatosan fejlesztjük infrastruktúránkat és kapacitásunkat, hogy segítsük a nemzeti nyomozó- és ügyészi szerveket, egyben kialakítsuk saját profilunkat az EU-n belül. Ugyanakkor kifelé is bővítjük kapacitásunkat, hogy az Eurojust az EU-n kívüli nyomozó- és ügyészi szervek felé ugyancsak nyitott legyen. Különös hangsúlyt fektetünk a gyakorló jogi szakembereknek nyújtott jogi tanácsadás és támogatás fejlesztésére, egyebek között a gyakorlati útmutatásra a határokon átnyúló, súlyos, szervezett bűncselekmények nyomozásának és vádhatósági üldözésének jogi aspektusaira vonatkozóan. Változatlanul véleményt nyilvánítunk az Európai Bizottság és más intézmények javaslatairól annak előmozdítása érdekében, hogy az EU-n mint a szabadság, biztonság és a jog térségén belül minél hatékonyabb anyagi és eljárásjogi, illetve egyéb releváns szabályozás szülessék decemberében régóta várt és lényegi haladást értünk el a holland hatóságokkal folytatott tárgyalásokon, melynek eredményeként konszolidálódott helyzetünk és státuszunk Hágában. Lezártuk a holland Külügyminisztériummal folytatott hosszas tárgyalásokat a székhelyegyezményről (Seat Agreement), és ettől elkülönülten a holland kormány ingatlanügynökségével (Rijksgebouwendienst) 2012-ig szóló bérleti szerződést írtunk alá az Eurojustnak otthont adó hágai irodaház bérletéről. A Kollégium elnöki tisztének betöltésére kapott három éves mandátumom mely gyorsan eltelt az év közepén lejárt. E három év számomra sok kihívással járó, ám élvezetes időszak volt, ezért úgy döntöttem, hogy ismét ringbe szállok az elnöki posztért. Nagy megtiszteltetésnek 7

8 tekintem, egyben örömmel tölt el, hogy nemzeti tag kollégáim ismét elnökké választottak újabb három évre során három nemzeti tag távozott a Eurojusttól. Igen sajnáltuk, hogy búcsút kellett vennünk Barbara Brezigar (Szlovénia), Stavroula Koutoulakou (Görögország), illetve Jerzy Iwanicki (Lengyelország) nemzeti tagoktól. Szeretném itt is megköszönni jelentős hozzájárulásukat az Eurojust fejlesztéséhez és bővítéséhez. Stavroula Athénben folytatja munkáját, mint vezető pozíciót betöltő ügyész, Jerzy pedig visszatért a Lengyel Igazságügyi Minisztériumban végzett munkájához, ahol reméljük, teljes mértékben kamatoztatni tudja Eurojustnál szerzett tapasztalatait. Örömünkre szolgált, hogy Barbarát Szlovénia legfőbb ügyészévé nevezték ki. Új feladataikhoz sok sikert kívánunk mindhármuknak. A Kollégium új tagjaiként köszöntöttük a helyükre érkezett Malči Gabrijelčič-et Szlovéniából, Lampros Patsavellas-t Görögországból és Mariusz Skowroński-t Lengyelországból ben Donatella Frendo Dimech-et Málta képviseletében helyettes nemzeti tagból nemzeti taggá léptették elő, biztosítva ezzel Málta rendszeres képviseletét a Kollégium ülésein. Nagyra értékelném, ha ez a jelentés eljutna mindazokhoz az ügyészekhez és nyomozókhoz, akiknek felelőssége és érdeke a határokon túlnyúló súlyos, szervezett bűncselekmények elleni küzdelem. MICHAEL G. KENNEDY a Kollégium elnöke 2006 január 8

9 9

10 1 A Z E U R O J U S T S T R U K T Ú R Á J A É S F E J L Ő D É S E Bevezetés Az Eurojust 25 nemzeti tagból áll. Minden egyes tagállam egy nemzeti tagot delegál, aki lehet ügyész, bíró vagy ezeknek megfelelő hatáskörrel rendelkező rendőrtiszt. Számos tagállam nevezett ki nemzeti tagja támogatására asszisztenseket ben 15 asszisztens működött Hágában a nemzeti tagok mellett. Négy tagállam olyan asszisztenseket nevezett ki, akik saját országukban végzik munkájukat. A saját tagállamban működő asszisztensek azonban szükség esetén Hágába jönnek helyettesíteni a nemzeti tagot, vagy elvégezni egyéb feladatokat. A nemzeti tagok munkaterhe megnőtt, így többen újabb asszisztenseket vagy Hágába kihelyezett nemzeti szakértőket kértek támogatásként. A Kollégium munkáját az adminisztratív személyzet segíti, az adminisztratív igazgató vezetésével. E személyzet struktúrájának és feladatainak leírása a jelentés 6. fejezetében található. Új Eurojust munkastruktúra Az Eurojust 2005-ös célkitűzéseinek egyike a 21 teamből álló új munkastruktúra megteremtése és működtetése volt, hogy ennek révén az Európai Unió bővítéséből eredő minden lehetséges előny kiaknázhatóvá váljék. Egyetértettünk abban, hogy kellő idő elteltével áttekintjük ennek a struktúrának a hatékonyságát. A teamstruktúra felállt és 2005 elején megkezdte működését. Kimondottan jól működött a gyakorlatban; sokkal jobban, mint a korábbi megoldások, mivel lehetővé tette a Kollégium tagjainak, hogy adott témákban és kérdésekben kis teamekben dolgozhassanak együtt. Munkájukhoz ahol ez lehetséges volt az adminisztráció tagjait is igénybe vették. Egyes nemzeti tagoknál viszont problémaként merült fel, hogy a teamek megnövekedett száma miatt minden héten nagyszámú munkaülésen kellett részt venniük. Erről is szó esett az októberi tervezési fórumunkon, ahol egyetértettünk abban, hogy a teamek számát 14-re csökkentjük. Egyetértettünk abban is, hogy egyes teameket összevonunk, megszüntetve minden átfedést és esetleges duplikációt. Mindemellett úgy határoztunk, hogy megtartunk néhány kisebb teamet, hogy továbbra is összpontosítani tudjunk fontos partneri kapcsolatok fejlesztésére és javítására, például az EJN-nel és az OLAF-fal. Az új struktúrát a Kollégium decemberben tárgyalta és hagyta jóvá. Biztosítani kívánjuk, hogy a teamek a lehető legerősebbek maradjanak, meríteni tudjanak a Kollégium tagjainak szakmai hozzáértéséből, miközben megtartják a folyamatos tagságból fakadó előnyöket is. Várakozásunk szerint a nemzeti tagok új teamekbe történő átcsoportosítása 2006 elején befejeződik. Addig a régi teamstruktúra folytatja működését. 10

11 Adatvédelem, az E-POC projekt és az Eurojust elektronikus ügykezelési rendszere (CMS) Az Eurojust eljárási szabályait a személyes adatok kezeléséről és védelméről a Tanács február 24-én jóváhagyta. Ezek a szabályok arra kötelezik az Eurojustot, hogy automatizált ügykezelési rendszert (CMS) alakítson ki. A CMS-t kell használniuk a nemzeti tagoknak, amikor konkrét ügyekkel foglalkoznak, és ez tartalmazza az Eurojust Határozatban meghatározott ideiglenes munkafájlokat és indexeket is. Az adatvédelmi szabályok és az E-POC projekt párhuzamos fejlesztése kétfrontos győzelemnek bizonyult. Egyszerre tette lehetővé az Eurojustnak, hogy biztosítsa egyfelől az adatvédelmi szabályok, másfelől a CMS technikai követelményeinek teljes kompatibilitását ben indult az E-POC II projekt, mint annak a 2004-es E-POC projektnek a folytatása, mely korábban a CMS első, ideiglenes változatát produkálta. Az Eurojust teljes jogú partner lett az AGIS Program keretében az EU által finanszírozott E-POC II projektben, amelyben részt vett az olasz, francia, szlovén és román igazságügyi minisztérium is. A projekt a CMS két további változatát produkálta, a nemzeti tagok és az adminisztratív személyzet által a konkrét ügyek feldolgozására használt eszközként. A júliusi első változat az Eurojust adatvédelmi szabályainak számos adatvédelmi követelménye kielégítésére és automatizálására összpontosított. A CMS a következő kapacitással rendelkezett: az adatalanyok jogainak menedzselése, eljárás a bizalmas adatok regisztrálásakor, a személyes adatok kezelése az indexben, automatikus értesítések és a logfájlok áttekintésének lehetősége az adatvédelmi tisztviselő (DPO) számára, és az adatok időkorlátainak monitoringja. A novembertől működő második változat új jellemzőket tartalmaz a terrorizmus, a kábítószerés az emberkereskedelem miatt indult büntetőeljárások támogatására. Ugyancsak segíti az Eurojustnak az európai elfogatóparancshoz kötődő kötelezettségeit, illetve továbbfejleszti a különféle ügyek közti kapcsolatok felismerését és a statisztikai jelentéseket. Emellett az E-POC II megvalósíthatósági tanulmányt is nyújt abból a célból, hogy megvalósulhasson a biztonságos adatcsere az Eurojust és a nemzeti hatóságok között. A projekt 2005 decemberében Rómában megismertetést célzó szemináriummal zárult, ahol a 25 tagállamból érkezett meghívottaknak bemutatták a nemzeti tag és a saját nemzeti hatóság közti információcsere megkönnyítésének közös szemléletű megközelítésével járó potenciális előnyöket. 11

12 Az adatvédelmi tisztviselő (DPO) által 2005 októberében végzett kísérleti tesztek eredményei és a közös felügyelő testület (JSB) 2005 novemberi első vizsgálata egyaránt aláhúzták a CMS széleskörű alkalmazásának fontosságát az adatvédelmi szabályok betartásának biztosítására és valamennyi hasznos funkciójának teljes körű kiaknázására. 12

13 13

14 2 J O G I K Ö R N Y E Z E T É S P A R T N E R E K Az Eurojustot kulcsszereplővé teszi az EU mint a szabadság, biztonság és a jog térségének erősítésében az a funkció, amelyet a tagállamok nemzeti ügyészei és nyomozói között a határokon átívelő együttműködés és koordináció támogatójaként és megkönnyítőjeként betölt. Az Eurojusttal gyakran konzultálnak, illetve hívják meg különféle tanácskozásokra, hogy kikérjék véleményét olyan kérdésekben, amelyekben szakértelme hasznosítható (joghatósági összeütközések, a szervezett bűnözésről szóló kerethatározat kidolgozása, az európai elfogatóparancs értékelése, szakértői hálózat létrehozása a közös nyomozócsoportokról, terrorizmus elleni küzdelem, stb.). Egyes meghívások mára rendszeressé váltak, mint például a miniszteri Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Szervezett Bűnözés Elleni Multidiszciplináris Csoportnak (MDG), és az Európai Rendőrfőnökök Munkacsoportjának meghívásai. Ezek kiváló alkalmak az Eurojust számára, hogy gyakorlati tapasztalataira támaszkodva kifejthesse nézeteit, ugyanakkor maga is informálódjék az európai intézményeket foglalkoztató aktuális témákról és problémákról. Szintén az információk megosztása a cél azokon a találkozókon, amelyek kéthavi rendszerességgel egyfelől a Tanács Főtitkársága és a Bizottság képviselői, másfelől az Eurojust között kerül sor Hágában szeptembere óta e találkozók meghívottainak köre kibővült a soros EU elnökség és a másik két elnökség (trojka) képviselőivel, lehetővé téve a kapcsolatok kiépítésében és az információcserében a folytonosságot. Az Eurojust 2005 elején bevezetett új teamstruktúrája segítette más európai szervekkel és intézményekkel is a kontaktusok megteremtését, illetve velük jó kapcsolatok kialakítását. Október 19-én az Eurojust örömmel üdvözölte Frattini urat, az Európai Bizottság alelnökét, az EU szabadság, biztonság és a jog kérdéseiért felelős biztosát. Az Eurojust nagyra értékelte az Eurojust és a Bizottság közti együttműködés további erősítésére tett ajánlatát. A Brüsszel team felelős a fentebb említett események többségének szakmai előkészítéséért, koordinálásáért és szervezéséért. Az Eurojust Határozat végrehajtása Az Eurojust ma a szabadság, biztonság és jog EU térségének kulcsfontosságú szereplője. Ezt a státuszt számos európai értékelés és dokumentum elismeri, egyebek között a Hágai Program. A tagállamok azonban nem mindig hajtják végre a Brüsszelben hozott határozatokat belső jogukban ésszerű időn belül. E késedelem, továbbá az alacsony színvonalú végrehajtás aggodalommal tölti el az Eurojustot, mivel ennek hátrányos következményeit napi munkájában tapasztalja. Örömmel kell viszont megállapítani, hogy 2005-ben Luxemburg és Olaszország meghozta az Eurojust Határozat végrehajtásához szükséges belső jogszabályokat, és ma már Málta is 14

15 rendszeresen képviselteti magát a Kollégium ülésein. Reméljük, hogy az Eurojust Határozatnak a nemzeti jogba való átültetése a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik Cipruson, Görögországban és Spanyolországban is. A évről szóló jelentésben hangsúlyoztuk, hogy a belső jogban való végrehajtás hiánya gátolja az érintett nemzeti tagok effektív működését, továbbá azt, hogy maximális hatásfokkal dolgozzanak együtt nemzeti hatóságaikkal. Mindez egyben gátolja az Eurojust egészének tevékenységét is. Kiábrándító, hogy egyes nemzeti tagok nem kapják meg a szükséges támogatást hazájuk nemzeti hatóságaitól ahhoz, hogy állandó tartózkodásra rendezkedhessenek be Hágában. Így például Litvánia és Lengyelország nemzeti tagja május 1. óta szállodákban lakik. Az Eurojust Határozat formális végrehajtása azonban nem jelenti az út végét. Hasonlóképpen vizsgálni kell az egyes nemzeti tagoknak adott ügyészi hatáskör terjedelmét is (lásd alább a Tagok hatáskörénél). Az Eurojust Határozatot végre lehet hajtani alapszinten, a nemzeti tagnak megadva azt a hatáskört, hogy segítse és előmozdítsa a jogsegélykérelmek teljesítését és koordinálja a nyomozásokat. A Határozat azonban az alapszintnél komolyabb jogosítványokat is feltételez késedelmet nem tűrő esetekre, vagy például az ellenőrzött szállítások vagy fedett műveletek támogatására. Világos, hogy az Eurojust mint szervezet összereje és a nemzeti tagoknak hazájuktól kapott ügyészi hatáskörének terjedelme között szoros összefüggés áll fenn. Ugyancsak hangsúlyozott jelentősége van az Eurojust nemzeti tag vezetésével működő nemzeti hivatali egység méretének és a nemzeti tagot a hazai hierarchiában megillető hatásköri szintnek, amely lehetővé teszi minél több bonyolult ügy optimális kezelését. Egy olyan nagyon fiatal szervezetben, mint az Eurojust, a nemzeti hivatali egységek erősödésének mindaddig folytatódnia kell, amíg egyértelművé nem válik, hogy minden egyes nemzeti egység képes feladatait a lehető legjobban ellátni saját országa bűnözés elleni küzdelmében. Minden egyes tagállamban hazai földön tevékenykedő Eurojust nemzeti levelezők vagy asszisztensek kinevezése nagyban segítené az Eurojustnak a hazai ügyészek és bírák irányában végzett munkáját. Ennek egyik nyilvánvaló előnye lenne a javuló koordináció is a nemzeti tagok között. A kulcsfontosságú igazság- és belügyi jogi instrumentumok végrehajtása Az Eurojust előző éves jelentésében hangsúlyozta a jogi instrumentumok gyors és hatékony végrehajtásának fontosságát az igazságügyi együttműködés javítása érdekében. A végrehajtás elmaradása, illetve a hiányos végrehajtás növeli a tagállamok közti különbségeket, és kihatással van a nemzeti tagok munkájára: nevezetesen olyan nehézségeket és kockázatokat teremt, melyek aláássák a hatékony koordináció lehetőségét. 15

16 Ha pillantást vetünk a végrehajtás jelenlegi helyzetére, azonnal szembetűnik, hogy egyes fontos instrumentumok végrehajtása nem történt meg maradéktalanul minden tagállamban a végrehajtásra eredetileg megszabott határidőn belül. Több tagállamban erre még a madridi bombatámadásokat követő Európai Tanácsi Nyilatkozat által megszabott új határidőn belül sem került sor. Alább következzék erre néhány példa: június 13-i kerethatározat az európai elfogatóparancsról, amelynek végrehajtására az Európai Tanácsi Nyilatkozat 2004 júniusát tűzte ki határidőként: NÉMETORSZÁG nem képes végrehajtani európai elfogatóparancsokat, és CIPRUS ugyancsak nem képes ezeket végrehajtani saját állampolgáraival szemben június 13-i kerethatározat a közös nyomozócsoportokról, amelynek végrehajtási határideje az Európai Tanácsi Nyilatkozat szerint 2004 júniusa volt: GÖRÖGORSZÁG, OLASZORSZÁG és LUXEMBURG nem hajtotta végre a kerethatározatot június 13-i kerethatározat a terrorizmus elleni küzdelemről, melynek végrehajtására határidőként az Európai Tanácsi Nyilatkozat 2004 júniusát szabta meg: LITVÁNIA és CIPRUS nem hajtotta végre a kerethatározatot június 26-i kerethatározat a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, ahol határidőként az Európai Tanács Nyilatkozata 2004 júniusát szabta meg: GÖRÖGORSZÁG és LUXEMBURG nem hajtotta végre a kerethatározatot május 29-i egyezmény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, ahol határidőként az Európai Tanács Nyilatkozata 2004 decemberét szabta meg: a CSEH KÖZTÁRSASÁG, GÖRÖGORSZÁG, ÍRORSZÁG, OLASZORSZÁG, LUXEMBURG, MÁLTA és a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG még nem ratifikálta az egyezményt. 16

17 2001. október 16-i jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, melynél határidőként az Európai Tanács Nyilatkozata 2004 decemberét jelölte meg: ÉSZTORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG, ĺrország, OLASZORSZÁG, LUXEMBURG, MÁLTA, PORTUGÁLIA és a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG még nem ratifikálta a jegyzőkönyvet július 22-i kerethatározat a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról, melynek határidejéül az Európai Tanács Nyilatkozata 2004 decemberét szabta meg az eredeti augusztusi határidő helyett: BELGIUM, a CSEH KÖZTÁRSASÁG, NÉMETORSZÁG, ÉSZTORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG, ÍRORSZÁG, OLASZORSZÁG, LETTORSZÁG, LITVÁNIA, LUXEMBURG, MÁLTA, PORTUGÁLIA, SZLOVÉNIA és az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG még nem hajtotta végre a kerethatározatot. Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) és az összekötő magisztrátusok Az Európai Igazságügyi Hálózat és Összekötő Magisztrátus Teamet (EJN-LM Team) a Kollégium hozta létre a 2004-es Eurojust tervezési fórumot követően. Célkitűzések 2005-re A 2005-ös év volt a Team első munkaéve. Célkitűzései voltak: (1) megfelelő intézményi kapcsolat, sőt kommunikációs csatorna kiépítése egyfelől az EJN kontakpontok, az EJN Titkárság és az összekötő magisztrátusok, másfelől az Eurojust Kollégiuma között; (2) gyakorlati módszerek meghatározása az EJN, az összekötő magisztrátusok, valamint az Eurojust közti kooperáció javítására a hatékonyság növelése, illetve a konkrét ügyekben tapasztalt munkamegkettőződés és átfedések elkerülése érdekében; és (3) hatékony komplementaritás kiépítése az EJN tagok, az összekötő magisztrátusok és az Eurojust között. Eredmények 2005-ben Az EJN-LM Team 2005-ben nyolcszor ült össze, hogy megvalósítsa e célkitűzéseket. Valamennyit sikerült elérni. A team tagjai rendszeresen vettek részt az EJN értekezletein, különös figyelmet szentelve az EJN két plenáris ülésének Luxemburgban (június) és Edinburghban (december). Ezeket 17

18 az alkalmakat az Eurojust és az EJN közti kapcsolat javítására használták, valamint állandó információszolgáltatásra az Eurojust operatív és adminisztratív tevékenységeihez kapcsolódó előrelépésekről. Lényegében a Team állandó kötőjellé vált az EJN, annak Titkársága és az Eurojust Kollégiuma között november 14-én az Eurojustnál értekezletre került sor az EJN-LM Team szervezésében, az EU tagállamok összes összekötő magisztrátusának részvételével, beleértve a trojka tagállamaiból érkezett EJN képviselőket is. Az értekezlet a 2002 márciusi brüsszeli és a 2004 júliusi hágai találkozó folytatása volt. Az értekezlet résztvevői az együttműködésről szóló tapasztalataikat bilaterális szinten, az Eurojusttal kapcsolatos tapasztalataikat pedig multilaterális szinten oszthatták meg egymással az EU 2004 májusi bővítését követően. Az összekötő magisztrátusok aktualizált képet kaptak az Eurojust tevékenységéről, és emellett megbeszélést folytattak a határokon átnyúló nyomozásokat és ügyészi tevékenységet érintő kérdésekről, különös tekintettel a megfelelő szerepek és stratégiák értékelésére a nemzetközi szervezett bűnözés elleni akciók koordinálásában a nemzeti hatóságoknak adott támogatás kapcsán. Az értekezleten a 21 EU összekötő magisztrátusból 18 megjelent, beleértve az Eurojusthoz delegált norvég összekötő ügyészt, valamint az EU-n kívüli országokba (Kanadába, az Orosz Föderációba és Marokkóba) kinevezett három francia és egy spanyol összekötő magisztrátust is. A közös EJN-Eurojust promóciós lap elkészítése volt a Team harmadik tevékenysége ben. A cél kettős: az első szakaszban egy közös nyomtatvány kiadása, mely kifejezetten a gyakorló jogi szakembereknek szól, alapvető információt szolgáltatva az EJN és az Eurojust kompetenciáiról és feladatairól. Ez a nyomtatvány elérhető és letölthető mindkét szerv honlapjáról. A kiadvány későbbi fejlesztése során az Europolról és az OLAF-ról is rövid bemutató lesz majd olvasható. Az EJN-ről szóló változat vázlata 2005 tavaszának végére elkészült, az Eurojustról szóló végső változatról pedig 2005 decemberében jutott egyetértésre a Kollégium. A végső, közös változat 2006 első heteiben jelenik meg. A kereszthivatkozások már felkerültek az EJN és az Eurojust honlapjára, ahonnan egyben linkek vezetnek az Europolhoz és az OLAF-hoz is. Europol 2005 folyamán az Eurojust Europol Teamje együttműködött az Europollal a két szervezet 2004-ben aláírt egyezményének végrehajtásában. 18

19 Megtörtént egy különleges közös irányító bizottság felállítása, amely többször összeült általános együttműködési kérdések kapcsán. Az Europol igazgatója és az Eurojust Kollégiumának elnöke szintén rendszeresen találkozott az év során. A két szervezet között egyre nagyobb mértékű információcsere zajlik a speciálisan felállított kontaktpontokon keresztül. A két testület közti információcsere megkönnyítésére jelenleg egy biztonságos informatikai kapcsolat létrehozásán dolgozunk. Sajnos, a munka nem haladt olyan ütemben, ahogy azt reméltük, de arra számítunk, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találunk 2006 első felében. Az Europol szemszögéből az Eurojusttal folytatott információcsere a következőképpen alakult: Europol kérelem az Eurojusthoz 0 1 Válasz, amelyet az Europol kapott az Eurojusttól 0 1 Az Europolhoz küldött kérelem az Eurojusttól 8 64 Válasz, amelyet az Europol küldött az Eurojustnak 4 52 Összesen A két szervezet 2005-ös együttműködéséről közös értékelő jelentés készült. Az ajánlások egyike az volt, hogy az Eurojustnak bátorítania kellene a tagállamokat arra, hogy vegyék fontolóra az Eurojust nemzeti tagok meghívását az analitikus munkafájlokban való közreműködésre. A jelentés egyben javasolta annak vizsgálatát is, hogy a két szervezet miként vehet részt egymás tervezési tevékenységében. Az Eurojust és az Europol együttműködik a közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos projektben. Az első fázis mely már csaknem lezárult annak az útmutató kézikönyvnek az elkészítése, mely a tagállamok közös nyomozócsoportokra vonatkozó jogalkotásával foglalkozik novemberében az Eurojust és az Europol közösen rendezte meg a 25 tagállam által kinevezett közös nyomozócsoport szakértők első értekezletét. Ennek több mint kilencvenen résztvevője volt. Az Eurojust és az Europol kölcsönösen részt vett egymás számos stratégiai és műveleti értekezletén és tartott ott prezentációt. Együttműködtek továbbá számos operatív ügyben, például terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, gyermekpornográfia, pénzhamisítás és csalás kapcsán folyamán az Eurojust az Europol 17 analitikus munkafájljához kötődő 19

20 ügyek közül 8-nak részese volt. Azonban az Europol jogi szabályozása nem teszi lehetővé, hogy vele az Eurojust olyan szoros együttműködést alakítson ki, mint amennyire az kívánatos lenne. Mindkét szervnek közös érdeke, hogy szorosabb együttműködést érjenek el, és így hatékonyabban vegyenek részt a határokon átnyúló súlyos, szervezett bűncselekmények elleni küzdelemben. Reméljük, hogy a szorosabb együttműködés akadályai mihamarabb lebontásra kerülnek. Közös nyomozócsoportok (JIT) és a novemberi szeminárium A június 13-i közös nyomozócsoportokról szóló kerethatározatot még nem minden tagállam hajtotta végre. A közös nyomozócsoportokhoz nemzeti szakértők kijelölésének kezdeményezését 2005 áprilisában a luxemburgi elnökség indítványozta, így bátorítva a közös nyomozócsoportok alkalmazását. Ezt követően 2005 júliusában egyetértés született a közös nyomozócsoport szakértők hálózatának létrehozásáról, amely informális hálózat, bármiféle bürokratikus struktúra nélkül, és amely együttesen vagy kisebb csoportokban ülésezhet, egyebek között az Europol vagy az Eurojust szervezésében. A közös nyomozócsoportok szakértői hálózatának a következő kérdésekben kell segítséget nyújtania: a) megállapítani azokat az okokat, amelyek miatt a közös nyomozócsoportokat még mindig nem alkalmazzák széles körben (ismerethiány, erőforráshiány, jogalkotási nehézségek, bürokratikus korlátok, stb.), b) releváns információk cseréje a közös nyomozócsoportok felállításának és működésének gyakorlati problémáiról az összes tagállamban, c) megosztani a legjobb gyakorlatot és d) kapcsolattartás más nemzeti szakértőkkel és nemzeti szervekkel. Minden tagállam kijelölte szakértőit, akárcsak az OLAF, az Europol és az Eurojust. A novemberi szeminárium November án az Europol és az Eurojust megtartotta a közös nyomozócsoportok nemzeti szakértői hálózatának első értekezletét, melynek az Eurojust létesítményei adtak otthont. 22 tagállamból, az OLAF-tól, az Eurojusttól és az Europoltól érkezett szakértők vettek részt az értekezleten, valamint jelen voltak az EU Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a képviselői is. Számos prezentációra és megbeszélésre került sor, részben műhelymunka során, ahol a résztvevők a következő kérdésekkel foglalkoztak: a szakértői hálózat és a szakértők feladata, 20

21 illetve célkitűzései; az olyan nemzetközi intézmények, mint az Eurojust, az Europol és az OLAF interakciója; a hálózat struktúrája, munkamódszerei és eszközei. Az értekezlet nagyon érdekes szeletét képezte a spanyol, a francia, a brit és a holland szakértők által tartott prezentáció a kerethatározat alapján létrehozott, gyakorlatban működő közös nyomozócsoportokról. Az ismertetett ügyekben a közös nyomozócsoportokat a kábítószerkereskedelem és a terrorizmus határokon átívelő nyomozásában alkalmazták. A szakértők áttekintést adtak a gyakorlatról és a felmerült problémákról, rávilágítva olyan aspektusokra, melyeket tapasztalatuk szerint számításba kellene venni a közös nyomozócsoportok felállításakor. Ezek közé tartozik a megállapodást megelőző tárgyalások fontossága, melyeknek ajánlott kitérnie minden részletre, a nyomozások gondos kiválasztására, illetve a közös nyomozócsoportok működésében érintett, a végrehajtást irányító tisztek nyelvi és egyéb gyakorlati problémáira. Az Europol és az Eurojust jogi szolgálatai egyben beszámoltak arról az előrehaladásról, melyet a minden tagországra kiterjedő, a közös nyomozócsoportokra alkalmazható nemzeti jogalkotásról szóló kézikönyv megszerkesztésében elértek. A jelenlevők számos kérdésben egyetértésre jutottak, főként feladataikat és célkitűzéseiket illetően. A konklúziókat és a műhelymunka eredményeit a Tanács 15277/05 sz. dokumentum tette közzé december 2-án. A résztvevőktől kapott visszajelzések kiemelkedően pozitívak voltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkövetkezendő értekezleteket ad hoc alapon szervezik, és kifejezték azt a kívánságukat, hogy továbbra is a gyakorlati kérdésekre összpontosítsanak. Az Europol ad a következő értekezletnek otthont, amelynek szervezése az Eurojusttal együttműködésben történik majd. Kapcsolat az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) Az Eurojust és az OLAF közti kapcsolat jelentős fejlődésen ment keresztül 2005 folyamán. Felállításra került az OLAF Team a Kollégium négy tagjának részvételével, amely 2005 januárjában megkezdte működését. Azóta a Team az OLAF Magisztrátus (ügyész/bíró) Egységével kéthavonta találkozik. Ezen értekezletek során az Eurojust az OLAF-tól tizenegy OLAF ügy-összefoglalót kapott. Az OLAF ügyekben érintett Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország és Írország nemzeti tagjai a Kollégiumot a nyomozások előrehaladásáról tájékoztatták. Ugyanakkor hét ügyben a nemzeti tagok arról számoltak be, hogy az OLAF elkésve terjesztette az ügyet az 21

22 Eurojusthoz, vagyis olyan időben, amikor már nincs mód az Eurojust részéről hozzáadott értéket képező érdemi közreműködésre. A 2003-ban aláírt egyetértési megállapodás (MoU) megvalósításának irányelveiben javasolt fontos lépések közül számosat sikerült teljesíteni. Megkezdődött az ügyek továbbítása az OLAF-tól az Eurojustnak októberében megtörtént az első cserelátogatás, amelynek keretében négy Eurojust nemzeti tag két napot töltött az OLAF-nál. Az OLAF mindhárom igazgatóságának köztük a nyomozati és műveleti igazgatóságnak vezetőivel találkozókra és tapasztalatcserére került sor, továbbá a nemzeti tagok részt vettek az Igazgatótanács konkrét ügyeket tárgyaló ülésén is. A látogatás nemcsak lehetőség volt egymás jobb megismerésére, de egyben előmozdította a kölcsönös bizalomépítést is. A konferenciákon és szemináriumokon való kölcsönös részvétel erősödött. Az Eurojust társelnök volt az OLAF által 2005 novemberében szervezett, a csalási ügyekkel foglalkozó ügyészek számára rendezett harmadik EU konferencia egyik félnapos ülésén. Az Eurojust meghívta az OLAF-ot, hogy vegyen részt a 2005 novemberében tartott, pénzmosásról szóló stratégiai értekezletén. Az Eurojust és az OLAF a közös marketinganyagon dolgozik, és mindkettőjük honlapjáról linkek mutatnak a másik fél honlapjára. Az Eurojustnál két fontos OLAF vonatkozású látogatásra került sor az év során. Áprilisban Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és biztosa tett látogatást Hágában, amely mindkét fél számára gyümölcsöző találkozóval zárult decemberében az OLAF igazgatója, Franz- Hermann Brüner látogatta meg az Eurojustot, és találkozott az elnökkel, valamint az OLAF Teammel. Egyetértésre jutottak a közös célkitűzésekben, ideértve egy hivatalos együttműködési megállapodás létrehozására irányuló lépéseket is. Az Eurojustnak átadott OLAF ügyek évi állásáról tájéztatót kapott az OLAF Magisztrátus Egysége. Az elért haladásról az OLAF Team a Kollégiumnak szóló jelentését 2006 márciusára tervezi. A Tanács konklúziói az Eurojust 2004-es éves jelentéséről az Eurojustot és a Bizottságot (OLAF) arra indították, hogy megvizsgálják a jogi követelményeket, amelyek gyors intézkedésekre adnának lehetőséget a személyes adatok cseréje tekintetében. Mindkét szervezet megkísérel 22

23 ennek mihamarabb megfelelni. Reméljük, hogy az új megállapodásról a tárgyalások 2006 elején megkezdődnek. Bár jelentős javulás történt az Eurojust és az OLAF kapcsolatában 2005-ben, még mindig sokat kell tenni, hogy biztosítható legyen a két fél hatékony együttműködése hatáskörük, képességük és tapasztalataik maximális kihasználása érdekében. Az EU terrorizmus ellenes koordinátora Gijs de Vries, aki a hivatalos magas szintű EU-kapcsolattartó a harmadik államok irányába és közvetlenül a Tanácsnak tartozik jelentési kötelezettséggel, egyértelműen jelentős hatást gyakorol a terrorizmus elleni harc területén együttműködő különféle szereplők munkájának koordinálására. Gijs de Vries november 10-én látogatást tett az Eurojustnál, és felszólalt a Kollégium ülésén. A terrorizmussal foglalkozó Teamnek lehetősége nyílt, hogy áttekintést adjon tevékenységéről. A Team egyben ismertette az aktuális helyzetet is, tekintettel a Tanács december 19-i határozatára, és a Tanács szeptember 20-i új határozatára. De Vries úr megerősítette elkötelezettségét, hogy politikai szinten segíti az Eurojustot, segítséget nyújtván a terrorizmus területén a különféle jogalkotási kezdeményezések racionalizálásában, és rendszeresen felhívást intézve az érintett tagállamokhoz, hogy azok korszerűsítsék releváns jogalkotásukat a terrorizmus vonatkozásában. Közös erőfeszítésünk egyértelműen nagyobb sikerre ad reményt, és őszintén reméljük, hogy fokozatosan csökkenti a terrortámadások kockázatát Európában. Az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP) Az Eurojust szoros kapcsolata az IAP-pal folytatódott 2005 folyamán is. Márciusban az IAP európai regionális képzési konferenciája, amely az IAP naptárának évente ismétlődő eseményévé vált, részben az Eurojustnál zajlott. A konferencia több mint 50 ügyészségi fogalmazót hozott össze számos európai országból, az EU-n belülről és kívülről. A konferencia kiváló lehetőséget nyújtott az Eurojustnak, hogy eljusson azokhoz az ügyészekhez, akik megszokott munkájuk során nem kerülnének kapcsolatba szervezetünkkel. Augusztusban több nemzeti tag vett részt az IAP éves 23

24 konferenciáján, melynek házigazdája ebben az évben a dán ügyészség volt Koppenhágában, és témája a tanúk, szakértők és sértettek volt. Eurojustice Októberben a Portugál Köztársaság legfőbb ügyésze meghívta az Eurojustot, hogy vegyen részt a 8. éves Eurojustice konferencián Lisszabonban. Az értekezleten az Európai Unió tagállamainak és több harmadik országnak legfőbb ügyészei találkoztak. A konferencia konklúziói hangsúlyozták az Eurojust fontosságát és potenciálja kihasználásának szükségességét az illetékes nemzeti hatóságok közti együttműködésben a nemzeti határokon átívelő bűnözés elleni harcban. Az európai alkotmány Az európai alkotmány jelenlegi megszövegezésében olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek javíthatják és erősíthetik a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcot. Az Eurojustnak például feltételezve, hogy a releváns európai jogalkotás megszületik hatásköre lenne arra, hogy nyomozásokat indítson és a tagállamok egyhangú döntése értelmében Európai Ügyészséggé alakuljon, amelynek hatásköre az európai költségvetési csalások elleni harcra, és általánosabb értelemben a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre terjedne ki. Más intézkedések a büntetőjog jobb harmonizálását célozzák, főként az euró-bűncselekmények területén, valamint az olyan eljárási kérdések kapcsán, mint a bizonyítékok cseréje, vagy a vádlottakkal és a sértettekkel való bánásmód. Az Eurojust gyakorlati tapasztalataira építve úgy véli, hogy a tagállamok büntetőjogának harmonizációja és az Eurojust hatáskörének erősítése jelentősen növelheti az Eurojust hatékonyságát a szabadság, biztonság és jog EU térségében. Minden kétséget kizáróan könnyebbé tenné a nemzeti tagok ráhatását a határokon átívelő ügyekben folyó büntetőeljárásokra, ha az alkotmánytervezet egyes rendelkezései hatályba lépnének. Bármi lesz is az alkotmányszerződés jövője, fontos figyelembe venni a jelenlegi rendelkezésekben és a referendumokban kifejeződő elveket. Mindazonáltal a határozatok kölcsönös elismerésének elve nagyon eredményesnek bizonyult, amint azt az európai elfogatóparancsról, illetve a vagyonok befagyasztásáról szóló kerethatározat jelzi. Egy belső biztonsági bizottság (Magas Szintű Koordinációs Bizottság, korábban COSI) felállítására tett javaslatot, amelyben az illetékes európai intézmények és ügynökségek információt 24

25 cserélhetnek, kidolgozhatják a bűnözés elleni stratégiákat és támogathatják az európai biztonságot, bátorítani kellene. Az Eurojust örömmel vett részt a 2005 májusi első értekezleten, és úgy véli, hogy a bizottság jelentős potenciállal bír. A tagállamok polgárai javulást várnak a súlyos bűncselekmények elleni harcban európai szinten. Az Eurojust elkötelezett a jelenlegi rendelkezések javítása mellett, céljainak még sikeresebb teljesítése érdekében. A nemzeti tagok hatásköre december 2-i ülésén az Igazság- és Belügyminiszterek Tanácsa felkérte az Eurojustot, hogy értékelje tapasztalatait a nemzeti tagok hatáskörének jellegét és terjedelmét illetően, és 2005 közepéig erről tegyen jelentést a Tanácsnak. A Tanács azt kérte, hogy amennyiben szükséges, a jelentés tartalmazzon ajánlásokat is a helyzet javítására. A nemzeti tagok ügyészi hatáskörének kérdése központi jelentőségű az Eurojust elé terjesztett konkrét ügyek intézésében, így üdvözöltük a lehetőséget, hogy foglalkozhatunk ezzel a fontos kérdéssel és kifejthetjük álláspontunkat. A Kollégium a nemzeti tagokat az Eurojust Határozat 9. cikkének (3) bekezdése alapján megillető hatáskörökről elemzést és értékelést készített, figyelembe véve a 6. cikkben említett feladatok végrehajtásához szükséges hatáskört is. A Tanácsnak 2005 júliusában küldött jelentésében a Kollégium elismerte azt a nyilvánvaló potenciális bírálatot, hogy egy ilyen értékelés tudománytalan és szubjektív. Csak azt a tapasztalatot tudja tükrözni, amelynek a nemzeti tagok jelenlegi helyzetükben birtokában vannak. Továbbá nagyon valószínű, hogy amennyiben a nemzeti tagok nagyobb hatáskörrel bírnának, akkor több információ állna a rendelkezésükre, és több konkrét ügyben fordulnának hozzájuk nemzeti hatóságaik. Mindez önmagában arra utal, hogy szélesebb ügyészi hatáskörre lenne szükség az ügyek kielégítő intézéséhez. A szóban forgó elemzés egyben tükrözheti azt a tényt is, hogy számos nemzeti tag igen nagy tapasztalattal rendelkező ügyész vagy bíró, aki kiváló, hatékony és hathatós kapcsolatrendszerrel rendelkezik a hazai büntető igazságszolgáltatás szerveinél. Ennek következtében számukra kevésbé nyilvánvaló, hogy további ügyészi hatáskörökre lenne szükségük munkájuk megfelelő ellátásához, mint azoknak a nemzeti tagok számára, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Mindezt szem előtt tartva az elemzés azt sugallja, hogy csak nagyon kevés nemzeti tag tapasztalt tényleges problémát abból adódóan, hogy maga vagy konkrét közös ügyben eljáró nemzeti tag kollégája nincs felruházva bizonyos ügyészi hatáskörökkel. 25

26 Ennek ellenére a nemzeti tagok jelentős száma jelzett olyan hatásköröket, amelyekkel véleményük szerint fel kellene ruházni valamennyi nemzeti tagot. Ilyen hatáskörökkel felruházás segítene biztosítani egy közös standardot a hatáskörök tekintetében, lehetővé téve a nemzeti tagoknak, hogy egyenrangúakként dolgozzanak együtt, tudva azt, hogy mit várhatnak kölcsönösen egymástól. Következésképpen egy biztonságos szintet teremtene a koordinált akciók megkönnyítésének és az igazságügyi együttműködés támogatásának képessége terén. Ezek közé az alapvető közös hatáskörök közé tartoznának az alábbiak: Jogsegélykérelem intézése más államhoz Jogsegélykérelem végrehajtása Központi Hatóság szerepének ellátása külföldi igazságügyi hatóságok irányába Döntési hatáskör a bűnügyi jogsegéllyel, nyomozásokkal és vádhatósági eljárásokkal kapcsolatban, nem csupán ajánlás ilyen döntésre Döntési és engedélyezési hatáskör sürgős esetben ellenőrzött szállítás tekintetében Döntési hatáskör sürgős esetekben bizonyos nyomozati intézkedésekről (pl. tele- kommunikációs lehallgatások, fedett műveletek) Némileg paradoxnak tűnhet, hogy bár a nemzeti tagok csak kevés problémát tapasztaltak a hatáskörök hiánya kapcsán, mégis úgy véljük, hogy több hatáskörre van szükségük. A helyzet azonban nem így áll. Amint fentebb jeleztük, az említett értékelés csak azt a tapasztalatot tükrözi, amire a jelenleg rendelkezésünkre álló hatáskör alapján szert tettünk. Nagyon is lehetséges, hogy további hatáskörök birtoklása erősíteni fogja az Eurojust szerepét, még több beterjesztett ügyet és információt hozva a súlyos bűncselekmények területéről, ami csak ismét még szélesebb hatáskörök szükségességét generálja. 26

27

28 3 K O N K R É T Ü G Y E K Megjegyzések az ügystatisztikához 2005-ben a Kollégium 588 ügyet fogadott el, köztük két olyan ügyet, mely nemzeti tag ügyéből lett a Kollégium ügye. Ez 54%-os növekedést mutat a 2004-es ügyszámhoz képest. Ezen a növekedésen a legtöbb olyan tagország osztozik, ahol mára az Eurojust egyre nagyobb ismertségnek örvend, és egyre gyakrabban fordulnak hozzá. Bár még mindig nagyon sok munkára van szükség e téren, mégis úgy tűnik, hogy a nemzeti hatóságok egyre inkább felismerik az Eurojust közreműködéséből származó tényleges és potenciális értéket, és egyre jobban bíznak benne. Akárcsak az előző években, a bilaterális ügyek aránya még mindig jelentős (78%). A félreértések elkerülése végett úgy véljük, hogy fontos megemlíteni néhány lényeges körülményt. Amikor az Eurojust bilaterális ügyekre utal, ez az jelentheti de nem minden esetben jelenti, hogy nemzeti szinten az ügyben csak két ország érdekelt. Ezt úgy kell érteni, hogy a nemzeti hatóságoknak szorosabban kell együttműködniük, illetve koordinálniuk nyomozásukat/ügyészi eljárásukat, vagy meg kell oldaniuk az egyik országban felmerült problémákat. Ám ez az ügy érinthet akár számos más országot is. Előfordul, hogy az ügy a későbbi szakaszban érint egy vagy akár több más országot is. Egy bilaterális ügy továbbá nem feltétlenül jelent egyszerű ügyet. Több nemzeti tag tett említést arról, hogy bilaterális ügyei nagyon összetettek, bonyolultak, és ezekben az Eurojust közreműködése nem csupán nagyon időigényes, de döntő fontosságú is volt a két ország nyomozásának/ügyészi eljárásának koordinálásában/kooperációjának javításában. Az Eurojust erőfeszítései ilyen ügyekben messze meghaladják azt, amit az Európai Igazságügyi Hálózat kontaktpontja nyújtani képes. Végezetül, az Eurojust közreműködése többletértéket ad a bilaterális ügyekhez, időnként még nagyobb mértékben is, mint a multilaterális ügyekhez. Az Eurojusthoz fordulás indokoltságát és szükségességét indokolt szem előtt tartani, nem pedig az ügy bi- vagy multilaterális voltát. Bizonyos esetekben az Eurojust az ügyészek utolsó reménye arra, hogy konkrét ügyben a nemzetközi együttműködés keretében megoldást találjanak. A 7. cikk értelmében a Kollégium által az érintett tagországokhoz intézett két kérelem jól illusztrálja mindezt. Például a hihetetlenül összetett Prestige-ügy elsősorban Spanyolországot és Franciaországot érinti. A regisztrált ügyek számában mutatkozó trendet követve a koordinációs értekezletek száma is növekedett, több mint 40%-kal. Az Eurojust által szervezett vagy támogatott 73 koordinációs értekezletre vagy az Eurojust hágai létesítményeiben (55) vagy a tagállamokban (18) került sor. 28

29 A helyszín eldöntése a nemzeti hatóságok kérésétől és igényeitől függött, továbbá attól, hogy a gyakorlati támogatás e találkozókhoz miként biztosítható. A koordinációs értekezletek többségén (42) a résztvevő országok száma 3 és 14 között mozgott. Az ügyek tárgya főként kábítószerkereskedelem (22), csalás és/vagy pénzmosás (20), terrorizmus (10) és emberkereskedelem (9) volt. Más szervek képviselői pl. az OLAF és az Europol, illetve nem EU tagállamok képviselői is részt vettek 13 koordinációs értekezleten. Valamennyi tagállam részt vett legalább egy koordinációs értekezleten. Számos értekezleten az operatív elemek közé tartozott különleges akciótervek kidolgozása koordinált intézkedések végrehajtásával kombinálva, pl. bizonyítékok felkutatására és lefoglalására, vagy letartóztatások foganatosítására. Ez fontos értéknövekedést jelent, és lehetővé teszi a nemzeti hatóságoknak, hogy nagyobb igényességgel kezeljék ügyeik nemzetközi aspektusait. Az Eurojust Határozat 6. cikkének c) pontján alapuló koordinációs kérelmeket nem követték szisztematikusan koordinációs értekezletek. 99 ügyben a koordinációt már a kezdetektől kérték, 14 ügyben a nemzeti tagoknak kellett gondoskodniuk egy vagy több kérelem továbbításáról az Eurojust Határozat 6. cikkének g) pontja értelmében. Ami ezt az utóbbi kérdést illeti, fontos megjegyezni, hogy e rendelkezés alapján a nemzeti tagokat 58 ügyben keresték meg. Véleményünk szerint ez a szám is tükrözi az Eurojust és a nemzeti hatóságok közti bizalom mértékének növekedését. Az Eurojust elé terjesztett ügyek hasonló összetételt mutatnak, mint az előző években. A kábítószer-kereskedelem és a csalás még mindig az Eurojust elé terjesztett ügyek legmagasabb százalékát teszik ki. A százalékos arány azonban nem túlzottan releváns adat a bűncselekmények vonatkozásában. Az Eurojust 36 különféle típusú bűncselekményt regisztrált 2005-ben és nehéz lenne mindegyikről beszámolni. Ám szeretnénk rávilágítani arra, hogy általánosságban mindenféle bűncselekménytípus esetében nőtt a beterjesztett ügyek száma, némely esetben jelentősen. Például 2004-ben 19 emberkereskedelmi ügy volt, míg 2005-ben 33. Arra is érdemes rávilágítani, hogy számos ügyben az elsődleges bűncselekmény mellett más bűncselekmények miatt is folyt az eljárás. Ezek a statisztikák csak az Eurojust elé terjesztett, regisztrált ügyekben végzett munkánkat tükrözik. Emellett a nemzeti tagok jelentős mértékben járultak hozzá nemzeti hatóságaik munkájához, például jogi kérdéseket elemezve és megoldva, tanácsot adva a jogsegélykérelmek kezelésében, vagy segítettek rendezni a határokon átnyúló együttműködésben érintett tagállamok hatóságai közt felmerült általános problémákat. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy javítsunk statisztikai módszereinken annak érdekében, hogy még részletesebb képet adjunk a nemzeti tagoknak az európai igazságügyi együttműködésben való részvételének teljes köréről. Reméljük, hogy a következő három oldalon található statisztikák és táblázatok (1 5. ábra) és magyarázatok, valamint a példaként említett ügyek hozzájárulnak a Kollégium konkrét ügyeinek jobb megismeréséhez. 29

30 1. ábra: Koordinációs értekezletek BE 6 CZ 3 DK DE EE EL ES FR IE IT 3 CY 4 LV 2 LT 4 LU 1 HU NL 6 AT 3 PL 8 PT 1 SI 2 SK 2 FI SE UK 2. ábra: Az Eurojust elé beterjesztett ügyek száma ( )

31 3. ábra: Az Eurojust elé ügyet terjesztő (megkereső) országok BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK ábra: Az Eurojust elé terjesztett ügyekben megkeresett országok BE CZ DK DE EE EL ES 46 FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK

32 5. ábra: Bűncselekmények Kábítószerkereskedelem Csalás Magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmény, ideértve a csalást is Pénzmosás Élet, testi épség vagy személyes szabadság elleni bűncselekmények Emberölés Adócsalás Egyéb Bűnszervezetben való részvétel Emberkereskedelem Szervezett rablás Okirat-hamisítás Terrorizmus ÁFA csalás Az Eurojust Határozat 7. cikke 2005-ben a Kollégium először járt el a 7. cikk a) pontja alapján, különböző okokból két ízben. Az első esetben a Kollégium arra kérte a spanyol hatóságokat a 7. cikk a) i) pontjával összhangban, hogy indítsanak nyomozást, és ha indokolt, emeljenek vádat egy csalási ügyben, mivel az ügyben érintett másik ország, az Egyesült Királyság nem volt olyan joghatósági helyzetben, hogy lefolytassa a büntetőeljárást. A második esetben a 7. cikk a) ii) pontjával összhangban a Kollégium arra kérte az illetékes francia és spanyol hatóságokat, fogadják el, hogy a spanyol hatóságok jobb helyzetben vannak a szerencsétlenül járt Prestige tankerhajó ügyében az eljárás lefolytatására. 32

33 Mindkét kérelem részletes indokolást tartalmazott, főleg a Prestige-ügyben. Mindkét esetben mérlegelés tárgyát képezte a sértettek helyzete és annak lehetősége, hogy jogaikat kielégítő módon gyakorolhassák. A Kollégium azonban úgy véli, hogy további együttműködésre lesz szükség az érintett országok között a végső cél elérése érdekében. Az Eurojust már felajánlotta, hogy minden további támogatást megad a nemzeti hatóságoknak. A határidők be nem tartása az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ügyekben A múlt évi figyelemfelhívás nyomán az Eurojustot a korábbiaknál több esetben értesítették az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ügyekben a határidők túllépéséről. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ilyen értesítések még mindig nem általánosak. Bár a nemzeti tagok emlékeztetik nemzeti hatóságaikat a június 13-i kerethatározat 17. cikkének 7. pontjában írt kötelezettségeikre, mégis komoly nehézségeket tapasztalnak a releváns információk megszerzése kapcsán. Reméljük, hogy a következő évben minden tagállam teljesíti kötelezettségét, és az Eurojust minden szükséges információt meg fog kapni. Mindezt figyelembe véve a következő statisztika nem tekinthető teljesnek ben 53 határidő túllépést jelentettek és 44 ügyben érkezett indoklás. Egyesült Királyság 31 Portugália 6 Franciaország 4 Málta 3 Írország 3 Spanyolország 2 Belgium 2 Svédország 1 Olaszország 1 A tagállamoktól érkezett indokolások főként a következők voltak: a) az eljárást későbbre halasztották a megkeresett országban folyamatban levő büntetőeljárás, vagy szabadságvesztés letöltésének folyamatban léte miatt 13 ügy; b) a terhelt fellebbezett 12 ügy; és c) a végrehajtó hatóság további információt kért 11 ügy. Öt ügyben a végrehajtó hatóságok képtelenek voltak átadni a gyanúsítottakat, mivel két gyanúsított megszökött, három gyanúsított pedig nem jelent meg a tárgyaláson. Mindkét esetben a nemzeti hatóságok elfogatóparancsot bocsátottak ki. 33

34 Érdemes megjegyezni, hogy a végrehajtó hatóságok a kibocsátó hatóságoktól a következő kategóriákba sorolható kiegészítő tájékoztatást kérték: Időmúlás (3 ügy) Az európai elfogatóparancshoz vezető események időrendje (1 ügy) Az európai elfogatóparancsban leírt elkövetői magatartás (3 ügy) Non bis in idem (2 ügy) Orvosi ellátás (2 ügy) Bár a tagállamoknak jelenteniük kell az európai elfogatóparancs határidejének be nem tartását, az Eurojustnak nincs módja arra, hogy adatokat gyűjtsön a kibocsátott európai elfogatóparancsok számáról ben több mint európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. Bár végrehajtásra ennél alacsonyabb szám került, nem hisszük, hogy csak 48 ügyben lépték volna túl a szökésben levők visszajuttatásának határidejét. Roppantul csalódottak vagyunk amiatt, hogy csak hét tagállamból kaptunk válaszokat, ami minden összehasonlítás értékét megkérdőjelezi. A 31 brit ügy közelebbi vizsgálata elárulja, hogy az ügyek több mint felében a késést vagy a szökésben lévők eltűnése vagy a folyamatban levő büntetőeljárás okozta, vagy az, hogy a körözött személy szabadságvesztés büntetését töltötte az Egyesült Királyságban. Reméljük, hogy a jövőben minden tagállam teljes körű és részletes jelentést tesz azokról az okokról, amelyek miatt az európai elfogatóparancs határidejét nem tartották be. A terrorizmussal foglalkozó team és a Tanács új Határozata A terrorizmus elleni team A terrorizmussal foglalkozó team fő célkitűzései a következők: a terrorizmussal foglalkozó szakértelem központosítása az Eurojuston belül; gondoskodás a témával foglalkozó koordinációs értekezletek jó előkészítéséről és szervezéséről; a terrorizmusra vonatkozó információcsere növelése a terrorizmussal foglalkozó kinevezett nemzeti levelezőkkel való rendszeres kapcsolat útján; 34

35 létrehozni és fenntartani a terrorizmusra vonatkozó jogi dokumentumok általános adatbázisát; a nyílt és zárt forrásokból érkező, terrorizmusra vonatkozó információk fogadásának és kezelésének jobb megközelítése; kapcsolat fenntartása az ezen a témákkal foglalkozó munkacsoportokkal és brüsszeli értekezletekkel. A terrorizmussal foglalkozó team szinte minden héten összeült és folytatta munkáját a 2004-ben összeállított scoreboard alapján. Az öt fő kérdéskör a következő: Igazságügyi együttműködés: valamennyi, a terrorizmussal kapcsolatos stratégiai, operatív és egyéb értekezlet szervezése, előkészítése, továbbá a terrorista ügyekkel kapcsolatos operatív koordinációs értekezletek támogatása; A terrorizmus kérdéskörével foglalkozó kollégák között az együttműködés fejlesztése: a terrorizmus kérdésével foglalkozó nemzeti levelezőkkel, a terrorizmus terén speciális tapasztalatra szert tett, illetve a súlyos terrortámadások ügyeivel foglalkozó magisztrátusokkal (bírákkal és ügyészekkel), az Europollal, az EU terrorizmusellenes koordinátorával, a titkosszolgálatokkal és egyéb érintett szervezetekkel való rendszeres kapcsolatok kialakítása; Megvalósíthatósági tanulmány a jogi adatbázisról: a terrorizmussal kapcsolatosan rendelkezésre álló nemzeti, európai és nemzetközi jogi dokumentumokról és eszközökről készült áttekintés naprakészen tartása; A terrorizmussal kapcsolatos jogi adatbázis felállítása: ez az összegyűjtött adatokra fog épülni, pl. az Eurojustnál megtartott koordinációs értekezletek során a terrorizmus témájának felelőseként kijelölt nemzeti levelezőktől származó adatokra és az elektronikus ügykezelési rendszerben (CMS) rejlő adottságok kihasználására, továbbá A terrorizmus finanszírozása: az ezen a területen meglévő EU vagy ENSZ instrumentumok gyakorlati hasznának és hozzáadott értékének felülvizsgálata. 35

36 A terrorizmussal foglalkozó team két fontos stratégiai értekezletet tartott: az elsőre 2005 februárjában került sor Belgium, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország és Spanyolország részvételével. A cél az volt, hogy az értekezlet információt szolgáltasson a fenti országok közti előrelépésekről és együttműködésről az Európai Unióhoz és Észak-Amerikához kapcsolódó szélsőséges iszlám terrorizmus ügyeiben, és hogy meghatározza az akadályokat, a megfontolandó tapasztalatokat, illetve, hogy útmutatókat készítsen le az információcseréhez. A tagállamok képviselői ismertették a helyzet állását e különleges ügyekben folyó nyomozásokban, ügyészi és bírósági eljárásokban. Az értekezlet konklúzióit az Eurojust elnöke levélben tudatta az Európai Unió Tanácsának elnökével és az EU terrorizmusellenes koordinátorával. A másik fontos értekezletre 2005 márciusában került sor azzal a céllal, hogy az értekezlet biztosítsa a 25 tagállamból érkezett, terrorizmussal foglalkozó nemzeti levelezővel a jobb kapcsolatépítést, különösen pedig előmozdítsa a terrorizmusra vonatkozó információcseréről szóló december 19-i tanácsi határozat végrehajtását. Az értekezlet rávilágított arra, hogy az Eurojust nem dolgoz fel elengedő információt ahhoz, hogy teljes áttekintést tudjon adni a tagállamokban folyó terrorizmussal összefüggő ügyekről. Egyben rámutatott arra, hogy több tagállam továbbra is jobban bízik saját hálózatában és a bilaterális módszerekben, mintsem élne az Eurojust nyújtotta együttműködés lehetőségével. A helyzet e tekintetben nem javult jelentősen. Csak néhány tagállam cserélt információt a terrorizmusról az Eurojusttal rendszeresen és strukturáltan, míg más tagállamok ezt strukturálatlan módon tették meg. A többség csak alkalmanként él ezzel a lehetőséggel, vagy pedig egyáltalán nem. Reméljük, hogy ez változni fog a Tanács 2006 közepéig végrehajtandó új Határozatával. A terrorista ügyek számának százalékos aránya 2005 során 7%-ról 5%-ra csökkent hez viszonyítva, de fontos megjegyezni, hogy a szélsőséges iszlám terrorizmushoz kötődő multilaterális operatív koordinációs értekezletek színvonala jelentősen javult folyamán az Eurojustot több ízben értesítették a terrorista ügyekben hozott ítéletekről. Az Eurojust minden egyes ügyben közreműködött. A terrorizmussal foglalkozó team egyben kezdeményezte a terrorizmusról szóló taktikai értekezletek tartását is. A Tanács új határozata Az információcsere minőségi és mennyiségi fejlesztése az egyik kulcselme a terrorizmus elleni küzdelem erősítésének. Az Eurojust üdvözli a Tanács szeptember 20-i határozatát 36

37 (2005/671/IB) a terrorcselekményeket érintő információcseréről és együttműködésről, mely szeptember 30-án hatályba lépett, és amelyet a tagállamoknak június 30-ig kell végrehajtaniuk. Ez az új instrumentum, mely hatályon kívül helyezi a Tanács december 19-i határozatát (2003/48/JH a speciális intézkedések bevezetéséről rendőri és igazságügyi együttműködési ügyekben a terrorizmus elleni küzdelemben), és jelentősen kibővíti az Eurojustnak továbbítandó információk skáláját. Kiterjeszti azt a büntetőeljárás minden szakaszára, beleértve az ítélethozatalt is, és minden terrorista ügyben gyanúsított, megvádolt vagy elítélt személyre, csoportra vagy szervezetre. Stratégiai értekezletek 2005-ben az Eurojust növelte stratégiai erőfeszítéseit a súlyos, szervezett bűncselekmények főbb formái ellen, amikor hét stratégiai értekezletet rendezett, összevetve az előző év öt ilyen rendezvényével. Az értekezletek többségét kiváló hágai létesítményeinkben tartottuk, de ilyen rendezvénynek helyszíne volt Magyarország, Olaszország és az Egyesült Királyság is. A szemináriumok célkitűzése hármas. Először, információterjesztés gyakorlati ügyészi problémákról, azok megoldásairól és legjobb gyakorlatokról a szervezett bűnözés adott speciális területeire vonatkozóan, valamint olyan fórum megteremtése, ahol a gyakorló büntetőjogászok a mindennapi munkájukban tapasztalt nehézségeket közvetlenül meg tudják őket vitatni az Eurojust illetékeseivel. Másodszor, hálózatok kiépítése az adott területen tevékenykedő ügyészek és a nyomozók között, valamint ösztönzés a bizalomra és magabiztosságra a jobb, gyorsabb és közvetlenebb kooperáció és koordináció érdekében. Harmadszor, a kooperációt és koordinációt igénylő ügyek felismerése, és ezeknek az Eurojusthoz eljuttatása. A stratégiai értekezletek a gyakorló jogászok között folyó megbeszélések és prezentációk mellett keretet adnak számos bilaterális és multilaterális koordinációs értekezletnek is, ahol egyedi nyomozásokat és ügyészi eljárásokat vitatnak meg az ügyészek, rendőrök és mindazok, akik a konkrét üggyel közvetlenül foglalkoznak. Az alábbiak rövid beszámolót tartalmaznak az egyes értekezletről. Stratégiai értekezlet a terrorizmusról március 9-én az Eurojust történetének második antiterrorista stratégiai értekezletét tartotta, melyen ismét találkozott a terrorista ügyekre kijelölt 25 nemzeti levelező. 37

38 A stratégiai értekezlet három fő részből állt: 1. A Tanács december 19-i Határozatának (a terrorizmussal foglalkozó nemzeti levelezők kinevezése és információcsere az illetékes nemzeti hatóságok, az Eurojust és az Europol között) alkalmazása és információnyújtás a Tanács új határozattervezetéről, mely jelentősen megnöveli a Tanács december 19-i Határozatának alkalmazási körét. 2. Rövid tájékoztató az Eurojust és az Europol közti szoros együttműködéssel zajló, három monitoringolt projektről, és a terrorizmussal foglalkozó nemzeti levelezőket felkértük, hogy időben szolgáltassanak nekünk a tárgyra vonatkozó jogi információt: a terroristacsoportokkal kapcsolatos glosszárium megalkotása céljából a büntetőeljárás minden szakaszában alkalmazott multimédiás megoldások kapcsán a terroristák toborzása kapcsán. 3. Négy műhely megszervezésére került sor. A célkitűzés az volt, hogy válasz szülessen az információcseréről szóló kérdőívre (időzítés, csatornák és módszertan). Taktikai értekezlet a terrorizmusról Az ügyek Eurojust elé terjesztésének előmozdítására a terrorizmussal foglalkozó team új fogalmat vezetett be: a taktikai értekezletet. Ezeken az értekezleteken csak az aktuálisan ilyen ügyekkel foglalkozó ügyészek vesznek részt, ismertetve konkrét ügyeiket. Ennek megfelelően nem kell minden tagállamnak delegációt küldenie ezen értekezletekre. Az Eurojust minden nemzeti tagja jelen lehet. Az értekezlet célkitűzése a konkrét ügyeknek és a velük kapcsolatos problémáknak a bemutatása és megbeszélése. A taktikai értekezletre csak akkor kerül sor, ha megfelelő számú ügy áll rendelkezésre. Az Eurojust úgy határozott, hogy taktikai értekezletet szervez azoknak a tagállamoknak, akiket a leginkább érint a szélsőséges iszlám terrorizmus. Ennek az értekezletnek a fő célkitűzése egy olyan fórum létrehozása volt a szélsőséges iszlám terrorizmushoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozó vezető magisztrátusoknak, ahol meg lehet vitatni a terrorizmussal összefüggő ügyeket, információt és tapasztalatot lehet cserélni, és kapcsolatokat lehet építeni. A terrorizmusról szóló első taktikai értekezleten, melyet az Eurojust Olaszországban rendezett, számos ország főként Franciaország felhívta a figyelmet az Irakkal kapcsolatban álló, illetve az ott kiképzett és Európába terrorcselekmények végrehajtása végett visszatérő személyek által 38

39 jelentett potenciális veszélyre. Az értekezlet jó fogadtatásra talált és a résztvevők kifejezték igényüket, hogy folytatásra kerüljön sor. Következő lépésként az Eurojust felkérést kapott, hogy az e területen folyó nyomozásokról és ügyészi eljárásokról tájékozódjék minden tagállamban és az USÁ-ban, továbbá arról, hogy van-e igény az Eurojustnál 2006 folyamán tartandó taktikai értekezletre, mely ezeket koordinálná. Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló stratégiai értekezlet Az Eurojust május án stratégiai értekezletet tartott a gyakorló jogászoknak az európai elfogatóparancs végrehajtásáról Budapesten. Figyelembe véve a 2004-es prágai stratégiai értekezleten szerzett tapasztalatokat, az Eurojust az európai elfogatóparancs alkalmazásához fűződő gyakorlati problémákra összpontosított. Az első fél nap a prezentációké volt. Több hozzászólás mellett az értekezleten szó esett a Németországban és Belgiumban akkor zajló, illetve befejezett alkotmánybírósági ügyekről. Két hónappal később a német alkotmánybíróság elutasította az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat nemzeti végrehajtását. Az összes prezentáció, műhelyek konklúziói, az Eurojust által kifolgozott kérdőívre érkezett válaszok, valamint a német és lengyel alkotmánybíróság döntésének szövegei megtalálhatóak az Eurojust által az értekezletet követően kiadott CD-n. Bár a budapesti értekezletet csak hét hónappal az európai elfogatóparanccsal foglalkozó prágai találkozó után tartották, az Eurojust jelentős számú gyakorlati problémával találta magát szemben, melyek megbeszélésére a munkaműhelyekben került sor. A következő kérdéseket vitatták meg, és velük kapcsolatban az alábbi konklúziókat vonták le a workshopok eredményeként: Kapcsolat az európai elfogatóparancs és a kiadatás között A tagállamok az európai elfogatóparancsot az Európai Unió területén alkalmazzák; a nem EU tagországok vonatkozásában a kiadatási eljárás alkalmazandó. Ennek ellenére a kiadatási egyezmény még mindig hatályban van több tagállam között is. Mivel a kerethatározat önmagában nem módosíthatja a nemzetközi egyezmény rendelkezéseit, tanácsos kizárni a kiadatási egyezmény alkalmazását, bejelentést téve a kiadatásról szóló európai megállapodás 28. cikkének 3. pontja alapján. Időbeli alkalmazás Az európai elfogatóparancsot alkalmazni kellene a bűncselekmény elkövetési idejére való tekintet nélkül, kivéve azoknál az államoknál, melyek nyilatkozatot tettek a kerethatározat 39

40 32. cikke alapján (Ausztria, Olaszország és Franciaország). A többi tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának határideje problémákat okoz az európai elfogatóparancs alkalmazásában, melyeket gyakorlati szinten kell megoldani ad hoc alapon, nagy rugalmassággal. A nemzeti jogalkotóknak azonban tudatában kellene lennie annak, hogy a megszorító jogi követelmények nem segítik elő az európai elfogatóparancs végrehajtását, melynek egyszerűsíteni és felgyorsítani kellene az eljárásokat, nem pedig komplikálni azokat és hangsúlyozni a nemzeti különbségeket. Az elutasítás alapjai Az európai elfogatóparancs végrehajtása elutasításának számos okát említették, köztük a nem elégséges tényállást, a kiegészítő információk, illetve jogszabályok hiányát annak a büntetésnek a végrehajtására, amelynek céljából az európai elfogatóparancsot kibocsátották. Egy kérdés minden csoportnál felmerült ez a fordítások kérdése volt. A résztvevőknek időnként nagyon nehéznek találják, hogy eleget tegyenek az idegen nyelvre lefordítás követelményének a rendelkezésre álló rövid idő alatt, s a fordítások gyenge színvonalát is említették. Jó megoldás lenne a tagállamoknak, ha nemcsak nemzeti nyelvükre fordítást fogadnák el, illetve ha elfogadnának egy közös nyelvet. Folyamatban levő eljárások az európai elfogatóparancs alkotmányosságával kapcsolatban Amint azt már említettük, a belga és a német alkotmánybírósági ügyeket előadások taglalták. A lengyel alkotmánybírósági üggyel prezentáció foglalkozott. A résztvevőket azoknak a tagállamoknak a gyakorlatáról kérdezték, melyek elutasították saját állampolgáraik kiadatását. Alkalmazható-e vajon a viszonosság elve? A továbbítással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok Az európai elfogatóparancs továbbítására több csatorna használható (Schengeni Információs Rendszer (SIS)/Interpol/összekötő magisztrátusok/közvetlen kapcsolat). Minden gyakorló szakembernek tudnia kellene arról, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tagállamok, akárcsak az Egyesült Királyság és Írország, nem rendelkezik hozzáféréssel a SIS-hez. Ezért használják az Interpol-csatornát. Viszont az Interpol-riasztás (amihez nem társul európai elfogatóparancs) nem elegendő és érvényes ok egyes tagállamokban a letartóztatásra (Hollandiában, Svédországban, Cipruson és Írországban). 40

41 Az átadással kapcsolatos problémák Három nagyobb kérdés vetődik fel a kerethatározat 5. cikk 3. pontjának alkalmazása kapcsán: Mi a jogi alapja az elítéltek visszaküldésének? Ki a felelős? Ki fedezi a költségeket? Azt a következtetést kellett levonni, hogy az elítéltek átszállítása vonatkozásában az 1983-as európai kiadatási egyezmény nem a legmegfelelőbb eszköz, mivel ehhez az elítélt beleegyezése is szükséges. Ezért van szükség a nemzeti törvényben lefektetett világos végrehajtására. Jelenleg nincs olyan rendszer, mely értesítené a végrehajtó országot, hogy a kiadott személyt elítélték és vissza kellene küldeni. Kifejezték azt az aggodalmat is, hogy nincs egyértelmű szabályozás az elítéltek visszaküldése költségeinek fedezését illetően. Stratégiai értekezlet az euró-hamisításról A valutahamisítás egyre növekvő mérete és egész Európára kiterjedő hatása különösen felkeltette az Eurojust figyelmét. Ennek következtében 2005 júniusában az Eurojust pénzhamisítással foglalkozó teamje stratégiai értekezletet szervezett az euró-hamisítási ügyekkel foglalkozó gyakorló büntetőjogászoknak. A gyakorlati kérdésekre való összpontosítás érdekében a pénzhamisítással foglalkozó team áttekintette az érintett nemzeti tagokkal az összes pénzhamisítási ügyet, és azokat megtárgyalta. Az Europol és az Európai Központi Bank meghívott előadóit felkérték, hogy készítsenek olyan prezentációkat, mely lehetséges megoldásokat javasolnak a felmerült problémákra. Egy másik prezentáció a litván üggyel foglalkozott, amelyben egy olyan nyomdára bukkantak, ahol több mint 8 millió hamisított eurót foglaltak le, és több gyanúsítottak tartóztattak le. Az értekezleten több mint hatvan fő vett részt, és a következő kérdésekről és problémákról folytattak eszmecserét: 1. Az euró-hamisítási ügyek száma a tagállamokban növekszik, és a hamisított pénz minősége javul, míg az Eurojusthoz beterjesztett ügyek száma nem változik. 2. Az euró-hamisítás az előállítástól a terjesztésig minden esetben határokon átnyúló bűncselekmény. Ezért a nyomozásoknak nemcsak a nyomdákra vagy a terjesztőkre kell fókuszálniuk, hanem kifejezetten a bűnözői hálózatokra is. A közös képzésnek, az időbeni információcserének, a hatékony és korai riasztási rendszernek, illetve a nyomozások 41

42 koordinációjának szükségességét említették a résztvevők, mint legfőbb prioritásokat. Az együttműködés nem elég hatékony: az információcsere lassú, és a nemzeti szintű koordináció hiánya közvetlenül és károsan hat ki az EU szintre is. 3. Hangsúlyozták, hogy minden elkobzott hamis eurót a tagállamok nemzeti bankjaiban felállított Nemzeti Elemzési Központokba kell küldeni, az információkat továbbítani kell az Europolnak, a határokon átnyúló ügyeket pedig az Eurojust elé kell terjeszteni. A stratégiai értekezlet egyben keretet adott egyedi ügyekkel foglalkozó számos bilaterális és multilaterális koordinációs értekezletnek is. Az egyik értekezletet annak a multilaterális ügynek szentelték, amelyet Ausztria terjesztett elő az Europol részvételével, és amely több személy köztük az egy bűnöző hálózat vezetőjének letartóztatását eredményezte. Stratégiai értekezlet a kábítószer-kereskedelemről A kábítószer-kereskedelemről szóló második Eurojust stratégiai értekezletre szeptember én került sor. Az értekezlet nagyon sikeres volt, közel 80 résztvevő érkezett a tagállamokból, köztük számos szaknyomozó és ügyész. Az értekezlet célja a kábítószer-kereskedelmi ügyekben a jogsegély akadályainak azonosítása, valamint a lehetséges megoldások kutatása volt. A prezentációkra délelőtt került sor, amit a délutáni ülésszakban műhelymunka követett. A második nap a koordinációs értekezleteké volt. A következő témákról esett szó, és az alábbi konklúziókat vonták le: Drogkereskedelem az Interneten Az egyik nyilvánvaló akadály, hogy egyes országokban a kábítószer Interneten történő árusítása nem számít bűncselekménynek. Továbbá jelentős különbségek vannak minden egyes országban a vonatkozó jogalkotás terén, valamint eltérő módszerekkel küzdenek a cyber-bűnözés ellen. Kiemelték a rendészeti szervek ügyészi/bírói felügyeletének szükségességét is. A bizonyítékok elfogadhatósága Az egyik fő probléma e területen, hogy ahol a common law van érvényben, a tanúknak szóban kell tanúskodniuk a bíróságon, míg a kontinentális jogokban a bíróságok elfogadják az írásban 42

43 tett nyilatkozatokat is. Ennek az ellentmondásnak feloldása az lehetne, hogy az angolszász jogrend szerinti bíróságoknak jogsegélykérelmeikben egyértelműen közölniük kellene annak szükségességét, hogy a tanúnak személyesen kell megjelennie a bíróság előtt tanúvallomást tenni. Ami az üzleti nyilvántartásokat illetőn többek szerint előnyös lenne, ha a mobiltelefon társaságokat arra szorítanák az EU egész területén, hogy standardizálják számlázási nyilvántartásukat. Ezt az engedélyek kibocsátásának jogi feltételéül is lehetne szabni. Ellenőrzött szállítási ügyek Ezek jövőbeli sikeresebb lebonyolítása érdekében a következő javaslatok születtek: ügyészeknek a lehető legkorábbi szakasztól kezdve involválódnia kellene az ilyen ügyekbe, nem csupán nyomozóknak és a rendőrségnek a határokon átnyúló ellenőrzött szállításokat az Europolnak kellene figyelemmel kisérnie műveleti vonatkozásban, jogi vonatkozásban pedig az Eurojustnak az illetékes hatóságok közti szoros kapcsolat az ellenőrzött szállítás előtt és alatt nélkülözhetetlen, és a tagállamok jogszabályaiban, valamint a jogi kultúrában mutatkozó különbségeket ajánlatos tekintetbe venni. A kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó team további megbeszéléseket tervez az Europollal az ellenőrzött szállításokról szóló aktualizált kézikönyv elkészítéséről. Remélhetőleg a kézikönyv 2006 elejére elkészül. Stratégiai értekezlet az emberkereskedelemről (THB) és az illegális bevándorlásról október én került sor stratégiai értekezletre az emberkereskedelemről és az illegális bevándorlásról. Az értekezletre az Egyesült Királyságban került sor az EU brit elnöksége alatt, és az Egyesült Királyság belügyminisztériuma, valamint az Eurojust közösen rendezte. Az értekezlet célja volt az adott területen az ezzel foglalkozó gyakorló szakembereket érintő, jelenleg is zajló fejlemények megbeszélése, az emberkereskedelem jelentette probléma 43

44 mértékének összevetése az EU bűnüldözési kapacitásával, az Eurojust elé terjesztett ügyekkel, az Europol és az Eurojust tevékenységével, végül pedig a megbeszélések előmozdítása a konkrét ügyek nyomozati és ügyészi specifikumairól. Az értekezlet fő hangsúlya az emberkereskedelmen volt, de a szoros összefüggés okán az illegális bevándorlás is napirenden szerepelt. Prezentációt tartottak vezető ügyészek és rendőrtisztek, valamint az Európai Bizottság, az Európa Tanács, a Nemzetközi Migrációs Politika Fejlesztési Központ (ICMPD), az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Europol, az Eurojust és az Európai Közösség Rendőri Segítségnyújtó Missziója Albániának (PAMECA) képviselői. Az EU Tanács Főtitkárságának képviselője részéről egy általános jelentés átadására is sor kerül, ajánlásokkal együtt. Általános konklúziók és ajánlások Egyetértés van arról, hogy az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, melyet szervezett bűnözői csoportok követnek el, hogy nyereségvágyból férfiakat, nőket és gyerekeket használjanak ki szexuálisan vagy munka céljára. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi közösség számos lépést tett az emberkereskedelem elleni küzdelem keretében, különösképpen a palermói egyezmény jegyzőkönyvének, valamint az Európai Unió Tanácsa kerethatározatának elfogadásával, és az emberkereskedelemről szóló egyezménynek az Európa Tanács 16 tagállama részéről nemrégiben történt aláírásával. Az emberkereskedelemről szóló új akcióterv EU szintű elfogadása folyamatban van, a Hágai Program maga is rendelkezik e tárgyban. Ezek az instrumentumok alapot nyújtanak az emberkereskedelemre való reagálásra globális és regionális szinten. A nemzeti szinten történő válasznak magába kellene foglalnia az összes érintett nemzeti hatóságot és nem kormányzati szervezetet felölelő multidiszciplináris megközelítést, és az Eurojusttal, illetve az Europollal való együttműködést. Műhelyek és egyedi konklúziók Az értekezlet négy csoportra oszlott, hogy megvitasson számos kérdést: (1) a javasolt tanácsi és bizottsági terv kapcsán felmerülő, a gyakorló szakemberekre vonatkozó kérdéseket, (2) az együttműködést az Eurojusttal és az Europollal és (3) az ügyészi eljárások egyedi megközelítéseit. A megbeszélésekre az alább felsorolt címszavak alatt került sor, és a megvitatásra kiválasztott kérdések döntő fontosságúak a helyi nyomozati és ügyészségi eljárási szinteken az emberkereskedelem vonatkozásában. Ennél fogva javasolt ezeket az ajánlásokat számításba venni az EU tagállamainak az emberkereskedelemmel vívott küzdelemben a hatékony nemzeti szintű válasz megfogalmazása kapcsán. 44

45 Információ/hírszerzési adatok megosztása A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ügyészek és a nyomozók közti információ megosztása az EU tagállamain belül az olyan határokon átnyúló bűncselekmények, mint az emberkereskedelem sikeres nyomozásának és ügyészi eljárásainak előfeltétele. A cél a megfelelő információmegosztás lenne, és ezzel összhangban közös megközelítés helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten. A rendszereknek, melyeken át az információ-megosztás történik, meg kell könnyíteniük kell az információcserét, nem pedig gátolniuk azt. Az Europol információcseréjének gyorsnak és nem bürokratikusnak kellene lennie, elemzések révén pedig további értékkel kellene bírnia. Az Eurojust információcseréjének az Eurojust elé segítségkérés és koordinációs célból terjesztett egyedi ügyek kontextusában kellene állnia. Ahol lehetséges, információcserére kellene, hogy sor kerüljön nem kormányzati szervekkel és az áldozatokat segítő szervezetekkel, e szervezeteknek pedig visszajelzést kellene kapniuk arról, hogy mivel járultak hozzá az ügyekhez; a résztvevő megközelítésre kell törekednünk. Koordináció a nyomozó hatóságok/ügyészségek és más hatóságok között A résztvevők egyetértettek abban, hogy együttműködést kell létrehozni a nyomozó hatóságok/ ügyészségek és más nemzeti hatóságok, főként a bevándorlásért felelős hatóságok között, és hogy előnyökkel járna, ha ez állandó formában történne. A nem kormányzati szervek és az áldozatokat segítő szervezetek szintén együtt tudnának működni nyomozó hatóságokkal/ügyészségekkel, bár időnként fennállnak egymással versengő prioritások. Az efféle együttműködés megkönnyítésére protokolokat vagy megállapodásokat kellene kidolgozni, tisztázva minden fél szerepét. Ez különösen fontos a kiszolgáltatott sértettek és gyermekek tekintetében; javasolt lépéseket tenni az újra áldozattá válás megakadályozására. Emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményi minősítések alkalmazása A cselekmény emberkereskedelemnek minősítése minden megfelelő ügyben alkalmazásra kerülhet, de felismerték, hogy ez csak ott lehetséges, ahol a sértett meghatározása ennek megfelelő, és egyben a sértett teljes mértékben együttműködő. Más ügyekben alternatív bűncselekmények miatt kell vádat emelni, de az emberkereskedelem bűncselekményét sosem szabad összekeverni a prostitúcióval vagy az illegális bevándorlással. Emellett mindig lépéseket 45

46 kell tenni az emberkereskedelemből származó pénzügyi haszon és bármilyen profit felderítésére és elkobzására. Az ügyészek és bírók speciális képzése Az ügyészeknek tartott képzés és specializáció az emberkereskedelem területén még csak a közelmúltban került napirendre Európában. Egyes EU tagállamokban létezik ügyészeknek szóló nemzeti képzési program és a bizonyos ügycsoportokra való specializáció, viszont az EU-n belüli megközelítések eltérnek egymástól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az emberkereskedelem elleni harc olyan speciális diszciplína, mely szakértő tudást és folyamatos képzést követel, továbbá szükséges az erőfeszítések helyi, regionális, nemzeti és európai szintű növelése. A képzésnek sokoldalúnak kell lennie, és ki kell terjednie az igazságügyi hatóságokra is. A jelenlegi modulokat és kézikönyveket ajánlatos fejleszteni és terjeszteni a tagállamok között. Az Eurojust és az Europol igénybe vétele A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Eurojustot és az Europolt teljes mértékben használni kell, tekintettel az ügyekhez való értékes hozzájárulásukra, koordináció vagy egyéb segítségnyújtás révén, illetve az Europolnál az elemzésre összegyűjtött adatok tekintetében. Ismert, hogy a nemzeti ügyészeknek nehézséget okoz az emberkereskedelmi ügyek önálló kezelése, és hogy az Europol elemzési kapacitásának, illetve az Eurojust koordinációs potenciáljának használata kifejezetten hatékony. Egyértelmű, hogy amikor az EU-ban az nyomozati/ügyészi tevékenység kiterjedtségét nézzük, sem az Eurojust, sem az Europol teljes kapacitását nem aknázzák ki. Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) nagyobb mérvű igénybe vétele is elképzelhető a bilaterális információcsere és a megfelelő bilaterális ügyekben való segítségnyújtás során. Az ügyészi eljárások és a bűncselekmények bizonyítékainak megközelítései A résztvevők egyetértettek abban, hogy egyensúlynak kell lennie a sértettektől és a hírszerzéstől származó információkon nyugvó megközelítések között, megcélozva egy kevert megközelítést, hogy elkerülhetővé váljék a sértettek szükségtelen traumája vagy a rájuk nehezedő nyomás, és hogy a sértettekben ne egyszerűen eszközt lássanak az elkövető elítéltetéséhez. A résztvevők 46

47 véleménye viszont nem volt egyöntetű a vevők büntethetőségének svéd megközelítése kapcsán; egyesek úgy vélik, hogy kizárólag az emberkereskedők ellen kell fellépni, míg mások szerint e megközelítés téves, mert a vevők is hasznos bizonyítékokkal szolgálhatnának az emberkereskedők ellen. Egy harmadik csoport pedig úgy gondolja, hogy a vevők amerikai stílusú oktatásának, az ún. John-iskolák -nak van haszna. Mindenesetre egyetértés született abban, hogy az ún. sértett nélküli büntetőeljárás még messze áll az EU tagállamaitól, és hogy az sértettekkel való tapintatos bánásmód, illetve az áldozatbarát bírósági eljárás kulcsfontosságú tényező az emberkereskedelmi ügyekben. Stratégiai értekezlet a pénzmosásról november 30-án az Eurojust stratégiai értekezletet tartott, amely a pénzmosásra, a vagyon lefoglalásra és -elkobzásra összpontosított. Az esemény gyakorló szakembereket hozott össze szinte az összes EU államból, akik időt fordítottak arra is, hogy külön megbeszéléseket tartsanak egyedi ügyekben. A delegáltak prezentációt láttak az Európa Tanács átdolgozott pénzmosási egyezményéről, illetve a Camden Vagyonhelyreállító Hálózat (CARIM) aktualizálásáról. A speciális holland vagyonelkobzási hivataltól érkezett ügyészek tapasztalatot cseréltek a delegáltakkal a problémákról, az akadályokról és lehetséges megoldásokról. Lengyel, belga és luxemburgi gyakorló jogászok röviden felvázoltak több ügyet, illetve azok problémáit. Ezek között szerepelt többek között: a) az Egyesült Királyság és más tagállamok által a hozzájuk intézett jogsegélykérelmekkel szemben támasztott részletes követelmények, b) a kérelmek késedelmes végrehajtása egyes tagállamokban (elhangzott, hogy Spanyolország átlagosan egy év elteltével válaszol), c) egyes országok homályos tartalmú jogsegélykérelmei, melyeket halászexpedícióknak tekintenek, így a bíróság nem tudja végrehajtani őket, és d) alkalmazhatatlan egyezmények, ahol az egyik fél valamelyik tagállam. Egyes delegáltak úgy vélekedtek, hogy inkonzisztencia áll fenn, és hogy összevetésre lenne szükség az EU államok között a pénzmosási ügyekhez szükséges jogsegély kapcsán. A fogyasztói elégedettség felmérése Az Eurojust nagyon is tudatában vannak annak, hogy mennyire fontos magas színvonalon kezelni a konkrét ügyeket, ezért folyamatosan próbáljuk javítani teljesítményünket. Olyan eredmény 47

48 produkálása, amellyel a nemzeti hatóságok elégedettek, nemcsak a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban fontosak, hanem ez adja az Eurojust leghatékonyabb marketing eszközét is, elősegítve, hogy a jövőben ismét magas színvonalú ügyeket terjesztenek a nemzeti hatóságok az Eurojust elé. Ennek az erőfeszítésnek a támogatására a Kollégium 2005-ben felmérést végzett az ügyeket előterjesztő tagállamokban a nemzeti hatóságok elégedettségéről véletlenszerűen kiválasztott 100 ügy alapján. A felmérés széleskörű elégedettséget mutatott ki körülbelül 90%-ban voltak elégedettek vagy nagyon elégedettek a fogyasztók. Egyben megmutatkozott az is, hogy van még javítani való Munkánkat ez utóbbi jegyében végezzük. A felmérésről részletesebb jelentés található a III. Függelékben. Illusztrációként szolgáló konkrét ügyek (20 ügy) Az Eurojust egyedi operatív ügyeinek illusztrálására a következő példákban bemutatjuk, hogy milyen bűncselekmények ügyeiben, és mennyi tagállamot érintve jár el az Eurojust. A problémáknak és akadályoknak az illusztrálására, amelyekkel találkozunk, a II. Függelékben található katalógus szolgál. Kábítószer-kereskedelem sürgős házkutatás [1. ügy] Körülbelül hat hónapon keresztül nyomozott a dán rendőrség egy jelentősebb kábítószerkereskedelmi ügyben, amelyben 13 tonna hasisról és egy nagy szállítmány kokainról volt szó. Az ügy fő gyanúsított egy dán állampolgár volt, aki Dél-Amerikában lakott, és számos tettestársa volt Luxemburgban és Dániában. E személy és társai sürgős letartóztatása megtörtént. Fogvatartása alatt a fő gyanúsított egyik telefonbeszélgetése során utalt valakire, akit a rendőrségnek sikerült azonosítani, mint Spanyolországban lakó, három ismert címmel rendelkező dán állampolgárt. Mivel félő volt, hogy a szóban forgó személy megléphet, sőt megsemmisítheti a spanyolországi bizonyítékokat, sürgősen szükségessé vált a spanyolországi házkutatás. 48

49 A dán ügyészség az ügyet péntek délután terjesztette az Eurojust elé. A dán és a spanyol nemzeti tag közreműködött a jogsegélykérelem megszövegezésében, azonosította az illetékes spanyol bíróságot, felvette a kapcsolatot az illetékes bírókkal, megoldotta a házkutatás hétvégi lebonyolítása okán felmerülő problémákat, és elrendezte, hogy másnap, szombaton sor kerüljön a bírósági meghallgatásra. A házkutatást engedélyezték, és szombat délben végre is hajtották. Értékes bizonyítékokat sikerült szerezni. 24 óra leforgása alatt egy másik országban, két különböző bíróság illetékességi területén található három épületben a házkutatás foganatosítása lehetetlen lett volna a hagyományos jogsegélyrendszer keretei között. Ez csak az Eurojust közreműködése révén volt megvalósítható. Körhintacsalás [2. ügy] 2004-ben az olaszországi Macerata ügyészi hivatala széleskörűen nyomozott olyan gyanúsítottak ügyében, akiket azzal gyanúsítottak, hogy bűnszervezetet hoztak létre, és körbeszámláztak autók Németországból Olaszországba csempészése során. Az Európai Közösség érdekeit érintő körhintacsalási ügyben az Eurojustot a maceratai ügyészség felkérte, hogy szervezzen meg egy koordinációs értekezletet az illetékes német igazságügyi hatóságokkal. Az olasz hatóságok segítséget kértek a Németországba küldendő jogsegélykérelem végrehajtásának megkönnyítésére. Az értekezlet gyümölcsöző együttműködéshez vezetett az olasz és a német hatóságok között. Értékes információt cseréltek, az érintett gyanúsítottak bankszámláit azonosították, és több németországi házkutatást terveztek meg, melynek eredményeként vagyontárgyakat és árukat foglaltak le. A non bis in idem elvének mérlegelését követően az illetékes hatóságok úgy döntöttek, hogy külön utakon haladnak tovább. A német hatóságok külön büntetőeljárást indítottak, mely egy súlyos adócsalási ügy felderítését eredményezte. Terrorizmus [3. ügy] 2004 áprilisában Olaszország segítséget kért az Eurojusttól a nápolyi Camorra és iszlám terrorcselekmények közti állítólagos kapcsolat ügyében. Az olasz ügyészek együttműködésre 49

50 kérték fel az olasz és a spanyol nemzeti tagot, főként egy Nápolyban letartóztatott, nemzetközi drogkereskedelemmel megvádolt marokkói állampolgár és egy azonos nevű, Spanyolországban őrizetbe vett, a március 11-i madridi terroristamerényletben való részvétellel vádolt személy közti kapcsolat felderítésében. Egy 2003-as nápolyi letartóztatás felfedett egy, a nápolyi Camorra irányítása alatt álló szervezetet, amely kábítószert csempészett Olaszország és Spanyolország között Hollandián keresztül. Ekkor letartóztattak egy marokkói állampolgárt, akit később szabadon engedtek a komolyabb vádpontokat alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt. Azonban a következő évben ismét letartóztatták Spanyolországban, ezúttal mint az iszlám terrorcselekmény egyik gyanúsítottját. Egyik állítólagos társa a madridi merényletért felelős csoport egyik vezetője volt, aki a merényletet követően öngyilkosságot követett el négy másik társával együtt, hogy elkerülje a letartóztatást. A 2005 áprilisában Madridban tartott Eurojust értekezleten Olaszország szoros igazságügyi együttműködést kért Spanyolországtól, hogy felmérje az olasz maffia és az iszlám terroristahálózatok összekapcsolódását. A marokkói állampolgárra vonatkozó releváns információik összevetését követően az igazságügyi és rendőrhatóságok megegyeztek abban, hogy a jövőbeli nyomozásokat és információcserét koordinálják, és megállapodtak, hogy az olasz hatóságok és rendőrtisztek részt vehetnek az őrizetbe vett marokkói személy kihallgatásán. Az értekezlet rávilágított az Olaszország és Spanyolország közti együttműködés magas szintjére. A jogsegély teljesítésének célkitűzése maradéktalanul teljesült Olaszország és Spanyolország között szeptemberében Olaszország jogsegélykérelemmel fordult Marokkóhoz is. Kábítószer-kereskedelem [4. ügy] 2003-ban Olaszországban folyó nyomozások derítettek fényt egy albán bűnszervezetre, mely Belgiumból és Hollandiából Olaszországba irányuló kokain szállításában vett részt. A Brüsszelbe és Rotterdamba vezető nyomozati szálak fényében a bresciai olasz ügyész jogsegélykérelmet bocsátott ki, telefonlehallgatást és további adatellenőrzést kérve, köztük a gyanúsítottak teljes azonosítását. Annak érdekében, hogy meggátolja az Albániát, Belgiumot, Olaszországot és Hollandiát érintő albán drogkereskedő-hálózat működését, az olasz ügyész 2005 májusában 42 fő előzetes 50

51 letartóztatását rendelte el, tizennégy esetben európai elfogatóparancs kibocsátásával, melyeket Belgiumban és Hollandiában kellett volna végrehajtani. A Belgiummal és Hollandiával az Eurojustnál megtartott multilaterális koordinációs értekezleten az olasz ügyész az igazságügyi együttműködés és információcsere biztosítására törekedett, a gyanúsítottak felkutatása és az európai elfogatóparancsok egyidejű végrehajtása érdekében. Az értekezlet előtt az Eurojuston keresztül Olaszország kérelmet intézett Belgiumhoz és Hollandiához, a gyanúsítottak felkutatásához és az egyidejű letartóztatás foganatosításához szükséges információk megszerzése érdekében. Ezen az értekezleten az olasz ügyész hangsúlyozta a letartóztatások egyidejű végrehajtásának szükségességét, hogy így akadályozzák meg a gyanúsítottak esetleges szökését. Hágában az Europolnál szintén sor került egy koordinációs értekezletre, hogy megkönnyítsék az összes érintett igazságügyi és rendőrhatóság közti információcserét októberében az egyidejű letartóztatások megtörténtek. Ez az Eurojust sikerét jelezte a hatékony igazságügyi koordináció biztosításában. Adócsalás, pénzmosás, korrupció [5. ügy] Annak a Németországban zajló titkos munkavállalói vállalkozásnak az ügyében, amelyet a szicíliai maffiához hasonlóan felépülő bűnszervezet uralt, a wuppertali ügyészség és a düsseldorfi Tartományi Bűnügyi Hivatal (LKA) felkérte az Eurojustot, hogy koordinálja a Németországban és Olaszországban foganatosítandó kényszerintézkedéseket. A bűnözők a kertészet és a tájkertészet területén működtek, céghálózatokat használva legálisnak álcázott üzleti struktúrákkal, hogy több millió eurós kárt okozzanak árrögzítő machinációk, adócsalás, társadalombiztosítási csalás és korrupció révén, megerősítve helyzetüket a piacon, és az állami szerződések területén. Az Eurojustnál 2005 márciusában megtartott koordinációs értekezleten részletes közös stratégia került kidolgozásra a kényszerintézkedések foganatosítására, melyeket egyidejűleg kellett végrehajtani Németországban és Olaszországban. A 2005 áprilisára időzített intézkedéseknek amelyek egyedül Németországban 900 ügyész, rendőr, vámtisztviselő, adóhatósági és munkaügyi tisztviselő bevonásával történtek eredményeként a) kilenc letartóztatás történt Németországban (ezekben az ügyekben eddig két jogerős ítélet született és több vádemelésre 51

52 került sor), b) körülbelül 90 további gyanúsított ellen megindult a nyomozás, c) több mint 100 házkutatást hajtottak végre, és d) több mint 2.1 millió euró érték elkobzására került sor. Olaszországban készpénzben eurót és egy Maserati autót foglaltak le. A német-olasz együttműködés ebben az ügyben mind igazságügyi, mind rendőrségi szinten kiválónak bizonyult, főként a vagyonelkobzás komplikált területén. Súlyos csalás sürgős multilaterális segítség [6. ügy] április 8-án és 15-én, valamint május 3-án a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria illetékes hatóságaihoz egy súlyos csalási ügyben. A bűncselekményt állítólag olyan személyek követték el, akik egy részvénytársaság képviselőiként jártak el. Ezen személyek mindegyike négy biztosítási garanciakötvényt bocsátott ki és írt alá, egyenként 5 millió amerikai dollár értékben, mindösszesen 20 millió amerikai dollár értékben, anélkül, hogy a különleges, kötvényekről szóló törvény jogi előírásainak eleget tettek volna. Valamennyi kötvény szeptember 30-án járt le és vált kifizethetővé. Ezek a kötvények bizonyos személyeken keresztül kerültek forgalomba, azzal a céllal, hogy ezek értékesítéséből az elkövetők vagy mások pénzügyi haszonra tegyenek szert, 20 millió amerikai dollár értékben. A szlovák hatóságok tanúkihallgatásokat és az értékpapírok átadását kérték. A brit és az osztrák hatóságok a jogsegélykérelemnek teljes mértékben eleget tettek, 2005 augusztusában és szeptemberében hajtva végre azt, míg a német hatóságok, akik nem tudtak teljes mértékben eleget tenni a kérelemnek eljárási akadályok miatt, 2005 augusztusában szintén válaszoltak. Az ügy az Eurojust és egyes tagállamok nagyon gyors és hatékony segítségének a bizonyítéka. Az eredmény segített a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságainak a gyors döntés meghozatalában a gyanúsítottkénti kihallgatásokról. A nyomozás jelenleg is folyamatban van. Illegális bevándorlás [7. ügy] Az Eurojust jelentősen hozzájárult egy illegális bevándorlási ügy felderítéséhez, melyet az Egyesült Királyság terjesztett elő. Szervezett török bűnözői csoportok vettek benne részt, akik 52

53 állítólag nagyszámú törökországi kurd Egyesült Királyságba történő csempészésével foglalkoztak. Ennek a csoportnak az ügyében a londoni rendőrség indította meg a nyomozást. A brit nyomozás kapcsolatot tárt fel számos más országgal, elsősorban Belgiummal, de Olaszországgal, Franciaországgal és Dániával is. Az Egyesült Királyság nagyszámú jogsegélykérelemmel fordult ezen országokhoz bizonyítékok beszerzését kérve. E kérelmek gyors végrehajtása, illetve a végrehajtás megkönnyítése volt az ügy Eurojust elé terjesztetésének egyik célja. Amint az ügy előrehaladt, a brit nyomozók és ügyészek szerették volna elérni, hogy az Egyesült Királyságban zajló minden letartóztatás koordináltan történjék a más érintett országokban tartózkodó gyanúsítottak letartóztatásával, nemcsak a hatásmaximalizálás miatt, de azért is, hogy az egész szervezett embercsempész-hálózatot felszámolják az összes érintett országban. A letartóztatások után az információ- és bizonyítékcsere szükségessége merül fel. Így mindezen okok miatt az ügyet az Eurojust elé terjesztették. Az Eurojustnál koordinációs értekezletre került sor 2005 májusában. Ezen az Egyesült Királyság, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és az Europol képviseltette magát. Több más mellett megvitatták a letartóztatások végrehajtásának dátumát és elvi megállapodás született. Az olyan mellékkérdések, mint a török hatóságokkal való kontaktálás és a letartóztatásokat követő médiastratégia szintén megbeszélésre kerültek. Ezt újabb értekezlet követte az Eurojustnál 2005 szeptemberében, lényegében a közös letartóztatások megtervezésére és koordinálására, melynek időpontjául október elejét tűzték ki. Összesen 26 letartóztatást foganatosítottak, ebből 19-et az Egyesült Királyságban, 7-et pedig Belgiumban egy közös akció keretében, mely mindkét országban október 11-én és 13-án zajlott. Egyértelmű, hogy ez a siker részben Eurojust közreműködésének eredménye. Az Eurojust továbbra is közreműködik az ügyben. Az Eurojustnál 2006 elején újabb értekezlet várható, kölcsönös tájékoztatás és a vádelőkészítés keretében a bizonyítékokkal kapcsolatos megbeszélések céljából. Terrorizmus kiadatás és koordináció [8. ügy] Nyomozás folyt egy spanyolországi iszlám sejt ellen, mely bombatámadást tervezett közés magánintézmények ellen. Az eset szálai Belgiumba, Hollandiába és Svájcba vezettek. A szervezet vezetője ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki. Ennek eredményeként a gyanúsítottat letartóztatták Svájcban, a svájci hatóságok pedig megkezdték a nyomozást egy iszlám sejt ellen, 53

54 melyet a gyanúsított hozott létre az országban. Spanyolország kiadatási kérelmet terjesztett elő a gyanúsított ügyében, Svájc pedig nem hivatalos úton közölte azt a szándékát, hogy elutasítja a kérelmet a Svájcban folyó nyomozás miatt. A problémát megoldani akaró bilaterális erőfeszítések nem jártak sikerrel, így a spanyol hatóságok felvették a kapcsolatot az Eurojusttal. Koordinációs értekezletet szerveztek az információk megosztása érdekében, és hogy megvizsgálják, melyik állam pozíciója jobb a büntetőeljárás lefolytatására. Az információcsere nyomán kiderült, hogy Spanyolországban a nyomozás előrehaladottabb szakaszban tart, releváns bizonyítékokkal. A holland hatóságok, melyek egy személyazonossági igazolványt hamisító iszlám sejt után nyomoztak, úgy döntöttek, hogy megelőzik a spanyol joghatóságot, mivel a sejt több tagja, akik után Spanyolországban nyomoztak, a hollandiai elkövetők által hamisított útleveleket használt. A svájci hatóságok képviselői kijelentették, hogy hazatérve javasolni fogják a gyanúsított kiadásának engedélyezését Spanyolországnak, és valóban ezt is tették. Az Eurojust nemcsak elősegítette a kiadatást, de ugyanakkor meg oldotta a Svájc és Spanyolország között felmerült joghatósági problémát is. Nagy kárt okozó csalás [9. ügy] Egy nagy kárt okozó csalási ügyben, melyben a bűncselekményt Finnországban követték el, és a sértettek Hollandiában tartózkodtak, a finn ügyész jogsegélykérelemmel fordult a holland hatóságokhoz, hogy folytassák le a holland sértettek meghallgatását videokonferencia útján. Ezt a kérelmet a holland ügyész elutasította és értesítette a finn ügyészt, hogy videokonferencia megszervezése nem megoldható. Ekkor a finn nemzeti tag arra kérte holland kollégáját, hogy befolyásolja nemzeti hatóságai döntését, és azok engedélyezzék a videokonferenciát, mely a finn bírósági tárgyalás részeként zajlana. A holland nemzeti tag segítségével a Nyomozó Magisztrátusi Hivatal bírója beleegyezett, hogy videokonferenciát szervezzenek, mely sikeresen le is zajlott 2005 augusztusa elején. A videokonferencia műszaki előkészítése során a finn ügyész összeállította a meghallgatandó személyek és a felteendő kérdések listáját. Mindkét országban tolmácsokat alkalmaztak a videokonferencia során, hogy leküzdjék a tárgyalás során esetleg felmerülő nyelvi problémákat. 54

55 A videokonferencia lényeges szerepet töltött be az eljárásban és az egész eljárás fordulópontjának bizonyult. A holland sértettek vallomásai bizonyították, hogy a vádlott vallomása hamis. A videokonferenciáig a vádlott minden ellene felhozott vádat tagadott. A műszaki intézkedések tökéletesnek bizonyultak, és minden érintett fél elégedett volt az eredménnyel. A kísérlet a leginkább költség- és időkímélő gyakorlatnak bizonyult mind a sértettek, mind az eljárás szempontjából, de ez az eredmény nem lett volna elérhető az Eurojusttól kapott segítség nélkül. Az európai elfogatóparancs és átadás [10. ügy] 2005 májusában a lett hatóságok kérelemmel fordultak a Cseh Köztársasághoz, hogy hajtson végre egy európai elfogatóparancsot, és adja át azt a személyt, aki november 1. előtt követett el egy bűncselekményt. A cseh hatóságok azt válaszolták, hogy az európai elfogatóparancs alapján ennek a személynek a átadása nem lehetséges, mivel a cseh jogalkotás, végrehajtva a Tanácsnak az európai elfogatóparancsról és átadási eljárásról szóló kerethatározatát (2002/584/IB) az európai elfogatóparancson alapuló személyek átadását kizárólagosan november 1. után elkövetett bűncselekmények esetén teheti meg. Így a cseh hatóságok arra kérték a lett hatóságokat, hogy működjenek együtt velük az ügyben az 1957-es európai kiadatási egyezmény, és annak két kiegészítő jegyzőkönyve alapján. Viszont a lett törvény értelmében mivel a Tanácsnak az európai elfogatóparancsról és átadási eljárásról szóló kerethatározata végrehajtásra került a lett nemzeti törvényben többé nem volt jogi alapja az egyezményen alapuló együttműködésnek. A cseh és a lett nemzeti tag szorosan együttműködött, konzultált nemzeti hatóságaival, és megpróbált lehetséges megoldást találni az ügyben. Végül két nap alatt sikerült megoldást találni. Lettország az európai elfogatóparancsot és az átadási kérelmet alátámasztó további dokumentumokat küldött a Cseh Köztársaságnak diplomáciai csatornákon, eleget téve a Cseh Köztársaság joghatóságai által támasztott követelményeknek. Az illető személyt átadták Lettországnak. Az ügy demonstrálja az Eurojust elé történő terjesztés előnyét, egyfelől egy látszólag megoldhatatlan jogi probléma megoldásában, másfelől a tagállamok illetékes hatóságai közötti konstruktív együttműködés kialakításában. 55

56 Kábítószer-kereskedelem [11. ügy] 2004 augusztusában egy szlovén állampolgárt tartóztattak le, majd később elítéltek Olaszországban kábítószerrel való kereskedelem miatt áprilisában ebben az ügyben letartóztatták egyik bűntársát és előzetes letartóztatásba helyezték Szlovéniában. A szlovén vizsgálóbírónak ki kellett hallgatnia az Olaszországban letartóztatott elkövetőt, és szüksége volt a letartóztatására vonatkozó dokumentumokra májusában a bíró kérelemmel fordult az olasz hatóságokhoz. A kérelem végrehajtása sürgős volt, mivel korlátozott idő állt rendelkezésre a gyanúsított fogva tartására a nyomozati szakaszban. Az olasz bizonyíték döntő fontosságú volt a vádemeléshez. A szlovén vizsgálóbíró egy hónapig várt a végrehajtásra, majd a szlovén nemzeti tag segítségét kérte. Az olasz és a szlovén nemzeti tag szorosan együttműködött, hogy meggyőzze az olasz hatóságokat a gyors végrehajtás szükségességéről. Segítségükkel a szlovén vizsgálóbírónak július 14-én sikerült beszélnie az olasz börtönben ülő terhelttel, és ezzel egy időben megkapta a kért dokumentumokat is. A nyomozás az előzetes letartóztatás lejárta előtt befejeződött, és a szlovén ügyész vádiratot nyújthatott be az illetékes bírósághoz. Kiadatás [12. ügy] 2005 októberében, a belga hatóságok kérelmét követően, a Cseh Köztársaság rendőrsége őrizetbe vett egy bolgár állampolgárt. A bíróság úgy döntött, hogy előzetes kiadatási letartóztatásba helyezi az illető személyt. Az 1957-es kiadatási egyezmény 16. cikkének 4. bekezdése értelmében a 40 napos időszak az őrizetbe vételtől számítva indul. A belga hatóságokat felkérték, hogy ez alatt küldjék meg a szükséges iratokat. Ámde a rendelkezésre álló idő harminchetedik napján a Cseh Köztársaság még mindig nem kapott meg semmiféle dokumentumot. Ekkor a cseh ügyész felvette a kapcsolatot a cseh nemzeti taggal, aki azonnal a belga nemzeti taghoz fordult, aki viszont nyomban érintkezésbe lépett a belga hatóságokkal. Mindkét nemzeti tag kapcsolatban állt saját igazságügyi minisztériumával, és a harminckilencedik napon sikerült a kiadatási anyagot eljuttatni a brüsszeli cseh nagykövetségre. Mindehhez hozzátehetjük, hogy a rendelkezésre álló idő utolsó napja szombat volt, az előző nap pedig belga nemzeti ünnep. 56

57 Az Eurojust segítsége nélkül a kiadatási iratok elkéstek volna, és a gyanúsítottat szabadlábra kellett volna helyezni. Kiterjedt befektetési csalás [13. ügy] Ebben az ügyben számos tagállam volt érintett: Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, az Egyesült Királyság, illetve egy harmadik ország, Svájc. A határokon átnyúló, több száz sértettet érintő, és 30, illetve 50 millió eurós károkozással járó befektetési csalással foglalkozó luxemburgi nyomozó magisztrátus azzal a kéréssel fordult az Eurojusthoz, hogy könnyítse meg a sürgős jogsegélykérelmek végrehajtását, és segítsen a további jogi lépések koordinálásában. Az első számú gyanúsított előzetes letartóztatásban volt Luxemburgban. A jogsegélykérelmek főként a bankszámlák befagyasztását és a bűncselekmény útján szerzett vagyon lefoglalását célozták. Az Eurojust 2005 novemberében Luxemburg, Belgium, Franciaország és Spanyolország részvételével koordinációs értekezletet szervezett. Az érintett hatóságok gyakorlati megoldásokat találtak a különféle jogsegélykérelmek végrehajtása során felmerült problémákra. Egyben a további nyomozás újabb területeit is azonosították. Sőt, megerősítést nyert, hogy Luxemburg és Franciaország párhuzamosan nyomoz ugyanabban az ügyben. A két országnak nyomós okai voltak az egész ügy felvállalására. Franciaország esetében a francia sértettek elsöprően nagy száma, a sértettek jogai teljes védelmének garantálása; míg Luxemburg esetében hasonlóan fontos a kár megtérülése, amelyet a bűncselekmények okoztak pénzügyi intézményeinek. Az Eurojust iránymutatásával zajló gyümölcsöző megbeszélést követően a résztvevők megegyeztek abban, hogy az eljárás átkerülhet Luxemburgtól Franciaországhoz az egymást átfedő nyomozás elkerülése érdekében. 57

58 Egy későbbi szakaszban ezt a megállapodást megerősítették mindkét ország ügyészségei, akik úgy döntöttek, hogy az egész ügyet át kell adni Franciaországnak. Köszönhetően az Eurojust közreműködésének, a joghatósági konfliktusokat sikerült elkerülni. Az ügy világosan illusztrálja az Eurojust által a korai szakaszban történő koordinációs intézkedések hasznát, nevezetesen amikor a sürgős jogsegélykérelmek végrehajtása különösen nehéznek tűnt, és párhuzamosan folyt nyomozás két különböző országban. Kábítószer-kereskedelem európai elfogatóparancs [14. ügy] Egy madridi székhelyű kábítószerkereskedő szervezet ellen, mely drogokat szállított szerte Európában, nyomozás indult Spanyolországban, ahol kilenc személy került előzetes letartóztatásba. Minden gyanúsítottat azonosítottak, és a rendőrség arra várt, hogy elkobozza az utolsó rakományt, mely még az Atlanti-óceánon járt. A kábítószerrel megrakott hajót megtalálták a portugál partok közelében, ahol megállították és átszálltak a fedélzetére. Két gyanúsított Portugáliában tartózkodott, olyan helyet keresve, ahol a rakományt biztonságosan kipakolhatják. A portugál rendőrség letartóztatta őket és lefoglalta a hajót, és nyomozást rendeltek el Lisszabonban. Spanyolország európai elfogatóparancsot adott ki a Portugáliában letartóztatott két gyanúsított ellen, de ezt a portugál hatóságok elutasították, akik a portugál joghatóság mellett érveltek a nyomozás és az ügyészi eljárás lefolytatása végett. Az ügyet az Eurojust elé terjesztették, és az Eurojust spanyol, illetve portugál nemzeti tagja koordinációs értekezletet szervezett az érintett nemzeti hatóságok részvételével. Különböző országok hatóságai folytattak nyomozást ugyanazon bizonyítékok alapján ugyanazon személyek ellen. Szükség volt a koordinációra, a spanyolországi nyomozásra való összpontosítás lehetőségének elemzésére és a gyanúsítottak Spanyolországnak történő átadásának biztosítására. A szükséges koordináció az Eurojust révén valósult meg. Egyrészt tekintetbe vették, hogy a spanyol nyomozás indult meg előbb, a bűnszervezetet érintő releváns bizonyítékok Spanyolországban vannak, a szervezet legtöbb tagját Spanyolországban tartóztatták le, és egyéb kapcsolt tevékenységek ügyében is folyik ott nyomozás. Másrészt mérlegelték, hogy a 58

59 portugál nyomozás a két gyanúsított egyedi cselekménye miatt indult, és a bűnszervezethez tartozás szempontjából releváns bizonyítékokat Spanyolországtól kellene beszerezni. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve, bár a bíróság megtagadta a gyanúsítottak Spanyolországnak való átadását, a portugál nemzeti tag arra kérte nemzeti hatóságait, hogy vegyék tekintetbe, miszerint a spanyol hatóságok jobb helyzetben vannak a nyomozás és az ügyészi eljárás lefolytatására. Az Eurojust javaslatát követve a portugál ügyész az indítványozta a bírónak, hogy az eljárást adja át Spanyolországnak. A bíróság az indítvánnyal egyező döntést hozott, és azt fellebbviteli bíróság is megerősítette az egyik terhelt fellebbezése nyomán. Amint az európai elfogatóparancs végrehajtásának lehetséges megtagadási okát sikerült elhárítani, a spanyol bíró új európai elfogatóparancsot bocsátott ki, a portugál hatóságok koordinálásával. Végeredmény az lett, hogy a büntető eljárást Portugália átadta Spanyolországnak, és a terheltek átadása szintén megtörtént Spanyolországnak. Az ügyek kellő koordinálását sikerült elérni a két nemzeti hatóság között az Eurojust támogatásával, melynek eredményeként egyetlen államban került sor büntetőeljárásra, végrehajthatóvá vált az európai elfogatóparancs, illetve megoldódott a joghatósági összeütközés. Emberkereskedelem harmadik ország [15. ügy] 2005 márciusában a lett hatóságok nyomozást indítottak egy olyan ügyben, melyben egy bűnszervezet embereket csempészett Lettországból Norvégiába prostitúció céljából 2004 novembere és 2005 februárja között. A norvég hatóságok jogi segítsége vált szükségessé az ügyben, mivel a bűnözői csoport több tagja Lettországban működött, nőket toborozva, míg más tagok Norvégiában tevékenykedtek, ahol lakást béreltek, és telefonszámokat regisztráltattak szexuális szolgáltatások nyújtására márciusában a lett hatóságok jogsegélykérelemmel fordultak Norvégiához, annak az oslói lakásnak a pontos címét kérve, ahol a szexuális szolgáltatások történtek, hogy rábukkanjanak azoknak a lett nőknek a tartózkodási helyére, akik még Norvégiában voltak, és kihallgassák őket 59

60 tanúként. A jogsegély végrehajtásának megkönnyítésére a kérelmet az Eurojuston keresztül küldték. A Lettországtól kapott információk alapján az illetékes norvég hatóságok párhuzamos nyomozást indítottak az ügyben érintett norvég állampolgárok ellen. Az Eurojust támogatása és koordinálása megkönnyítette a hatékony információcserét és együttműködést a norvég és a lett hatóságok között az ügyben folytatott párhuzamos nyomozások során. Mind a lett, mind a norvég nyomozás még jelenleg is folyik. Az ügyben a jogsegélykérelmet a lett hatóságok az Európai Bűnügyi Jogsegélyegyezmény alapján terjesztették elő. A Norvégia és az Eurojust közötti együttműködési megállapodás október 26-i hatályba lépése megkönnyítette az ügyben érintett nemzeti hatóságok közti kooperációt és koordinációt. Emberkereskedelem három joghatóság [16. ügy] Jelentős értéket és kétségtelen hasznot produkált az Eurojust az Egyesült Királyság által az Eurojust elé terjesztett emberkereskedelmi ügyekben. Fontos megjegyezni, hogy noha ezek az ügyek az Egyesült Királyság különböző területein nevezetesen Londonban, Dél-Yorkshire-ben és Skóciában folytak, egyértelműen összekapcsolódtak egymással abban, hogy középpontját albán szervezett bűnözői csoportok hálózata által elkövetett emberkereskedelem alkotta. Az Eurojust brit és litván egysége minden lehetőséggel élt, amit az Eurojust nyújtani tud a nemzeti hatóságoknak: a brit és a litván jogsegélykérelmek teljesítésének megkönnyítése, egymással összefüggésben álló nyomozások és ügyészi eljárások kezdeményezése és ezt követő koordinálása, illetve rövid időn belül és bonyolult körülmények között lépések sürgős európai elfogatóparancs kibocsátására és végrehajttatására. Az ügyek tárgya nők és lányok köztük mindössze 14 éves lányok Litvániából az Egyesült Királyságba történő csempészése volt, akiket az Egyesült Királyságba érkezésüket követően eladtak albán szervezett bűnözői csoportoknak prostitúció céljából. Az Eurojust elé terjesztés eredeti célja a kölcsönös jogsegélykérelmek megkönnyítése volt az albán terhelteknek angliai büntetőperéhez szükséges bizonyítékok beszerzése érdekében. Az ügyeknek az Eurojustnál történt áttekintése során világossá vált, hogy szükség van nyomozás elrendelésére Litvániában azok ellen a szervezők ellen, akik a sértettek toborzását és az Egyesült Királyságba szállítását végezték. 60

61 Mindkét célkitűzést sikerült elérni az Eurojustnál 2005 januárjában tartott koordinációs értekezleten. Információk és hírszerzési adatok megosztására került sor a litván ügyészekkel és rendőrökkel, akik ennek alapján nyomozást indítottak. Ez letartóztatásokhoz vezetett Litvániában, valamint újabb nyomozások indítását, a folyamatban lévő nyomozások egyesítését, illetve a brit és a litván nyomozások koordinációját eredményezte. Az Europol szintén részt vett ezen az értekezleten, bepillantást nyújtva az albán szervezett bűnözői csoportok tevékenységéről gyűjtött hírszerzési adatokba. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban további letartóztatásokra került sor, nevezetesen Sussex térségében, amikor az egyik állítólagos litván futár megérkezett a Gatwick repülőtérre. Az angol és walesi joghatósági problémák miatt ez nem vezetett büntetőeljáráshoz. Az Eurojust révén bonyolított további tárgyalások nyomán a litván hatóságok megerősítették, hogy van joghatóságuk az ügyre és meg tudják indítani a büntetőeljárást, valamint készek európai elfogatóparancsot kibocsátani. Az elfogatóparancs elkészítésének, kibocsátásának és végrehajtásának koordinálása az Eurojuston keresztül zajlott. Az egész folyamat melybe beletartozott az európai elfogatóparancs ismételt kiadása, mivel a brit hatóságoknak további kiegészítő információkra volt szüksége mindössze négy napot vett igénybe, és eredményeként a litván gyanúsítottakat átadták Litvániának, hogy ott állítsák bíróság elé őket. Ugyanebben az időszakban a skóciai Koronahivatal Nemzetközi Együttműködési Egysége szintén egy emberkereskedelmi ügyet terjesztett az Eurojust elé. Az ügyet a jogsegély megkönnyítése végett terjesztették elő, és nagyon hasonló körülmények jellemezték nők és lányok Litvániából az Egyesült Királyságba történő csempészése, megérkezés után eladásuk albánoknak, hogy ezt követően a nőket az Egyesült Királyság szexiparában állítsák munkába. A skót nyomozás Eurojustnál történt kiértékelése közös elemeket és kapcsolatokat tárt fel a folyamatban levő angol ügyekkel, valamint a litván nyomozásokkal. Az Eurojust litván nemzeti tagja értesítette minderről hazai hatóságait, és a litván nyomozásokat egyesítették. Remélhetőleg ez erősíti a litván ügyet, amikor eljut a bírósági szakba, mivel felöleli mind Skóciába, mind az Angliába irányuló emberkereskedelmet. A dél-yorkshire-i Koronaügyészség által az Eurojust elé terjesztett ügyek bírósági szakba kerültek, és a bíróság hosszú börtönbüntetéseket szabott ki, köztük 18 és 21 évi szabadságvesztéseket. 61

62 A skót és az angol hatóságok, illetve litván megfelelőik közti együttműködés jelenleg is folyamatban van, most zajlanak a litván vádemelés előkészületei. Az Eurojust továbbra is jelentős szerepet tölt be ebben az együttműködésben. Ezek az ügyek mind egymagukban, mind összességükben kiváló példák arra, hogy az Eurojust mennyit jelent az egyes nemzeti hatóságok között az eljárások megkönnyítésében és koordinálásában. Gyermekpornográfia [17. ügy] Egy internetes honlapot használtak gyermekekről készült pornográf képek cseréjére és terjesztésére. Ebben a cserében különböző európai, illetve közép- és dél-amerikai országokban élő személyek vettek részt Spanyolországból, Svédországból, Franciaországból, Olaszországból, Chiléből, Argentínából, Costa Ricából és Peruból. Az Eurojustot felkérték, hogy segítsen koordinálni a nyomozásokat és büntetőeljárásokat, együttműködésben a dél-amerikai ügyészi szervezettel, az IberRED-del (La Red Iberoamericana de Cooperación Judicial). Bizonyos országok illetékes hatóságai időnként haboznak nyomozást és ügyészi eljárást indítani ilyen típusú bűncselekmények esetén, főként amikor a gyanúsítottak különböző országokban élnek. Az Eurojustnál koordinációs értekezletre került sor, melyen nemcsak az EU tagországok illetékes hatóságai képviseltették magukat, de több közép- és dél-amerikai ország is az IberRED-en keresztül. Itt az összes érintett országban a nyomozás megindításának jogi követelményeire vonatkozó problémák, valamint a joghatósági problémák is megoldásra kerültek; egyben elfogadtak egy koordinált akciótervet, házkutatások és nyomozások végrehajtásának céljából. Európa, Közép- és Dél-Amerika különböző országaiban letartóztatásokra és büntetőeljárások megindulására került sor, ami több mint 100 személyt érintett Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Uruguayban, Panamában, Chilében és Argentínában. Az ügy az első példa volt az Európa és Közép-, illetve Dél-Amerika közti koordinációra az Eurojust és az IberRED beavatkozása útján. Euró-hamisítás [18. ügy] Egy bonyolult felépítésű bűnszervezetet, mely részt vett euró-hamisításban, okiratok és hitelkártyák hamisításában, kábítószer- és emberkereskedelemben, számoltak fel sikeresen 62

63 2005. október 5-én, amikor a bűnszervezet 15 tagját köztük a szervezet két állítólagos vezérét letartóztatták Bulgáriában és Ausztriában. Bulgáriában és Ausztriában egyidejűleg harminc helyen hajtottak végre házkutatást. Hamisított dokumentumokat, köztük útleveleket, bank-, hitel- és személyazonossági kártyákat, valamint hamisított bolgár minisztériumi dokumentumokat foglaltak le. Emellett fegyvereket, szintetikus drogokat, hamisított euró bankjegyeket, nagymennyiségű készpénzt és pénzmosással kapcsolatos dokumentumokat is felfedeztek. Ez a művelet a bolgár és az osztrák rendőrség, igazságügyi hatóságaik és az Europol több hónapnyi összehangolt és integrált erőfeszítésének eredménye volt, melyet az Eurojust koordinált és támogatott. Az Eurojust két koordinációs értekezletet szervezett. Az elsőre június 28-án Hágában került sor, a másodikra szeptember 29-én Bécsben. Ezek az értekezletek a műveletben résztvevő minden érintettnek, beleértve a bolgár hatóságokat is, lehetővé tették, hogy részletesen megbeszéljék és megtervezzék a műveletet, és megoldják a problémákat, felkészülve a közös cselekvésre. Az Eurojust koordinálása és támogatása nélkül a bolgár hatóságok nem vehettek volna részt a döntő fontosságú második koordinációs értekezleten. Ez nagy nyilvánosságot kapott ügy volt, amellyel kimerítően foglalkozott az osztrák média, rávilágítva az Eurojust részvételére, és amelyről az osztrák igazságügyi hatóságok is nagy elismeréssel szóltak. Ez a tapasztalat jó kapcsolatokat teremtett az összes résztvevő rendőr- és joghatósággal. Az ügy roppant pozitív kimenetele a kölcsönös bizalom szilárd alapját fektette le a rendőr- és igazságügyi hatóságok és az Eurojust között, ami alapot nyújt a jövőbeli együttműködésre és koordinált cselekvésre. Terrorizmus [19. ügy] 2005-ben Svédországban két iraki állampolgár ellen akiknek kapcsolata volt az Anszar al-iszlámmal, más néven az Anszar al-szunnával, és az Abu Muszab al-zarkavi körüli hálózattal, nemzetközileg ismert terroristaszervezetekkel, és kapcsolódtak az Al-Kaidához eljárás indult, ezt követően pedig letartóztatták őket amiatt, hogy amerikai dollár összeggel a terrorizmust finanszírozták. 63

64 Terrorcselekmény előkészítésével, a közbiztonság veszélyeztetésének előkészítésével, illetve különösen súlyos bűncselekmények finanszírozásával gyanúsították őket. Ez volt az első eset, hogy Svédországban büntetőeljárás indult valaki ellen a svéd terroristaellenes törvény alapján. Az adatok szerint több terroristaszervezet vett részt az akcióban, melynek célja végső soron egy iszlám állam létrehozása lett volna a saria törvényei alapján. A tervezett terrorcselekményhez szükséges pénzügyi támogatást 2002 és 2004 között svédországi mecsetekben gyűjtötték, később pedig Irakba juttatták, az úgynevezett hawala bankrendszeren és futárokon keresztül. Alapos a gyanú, hogy a bevétel egy részét félretették az iraki Arbilban tervezett halálos bombamerénylet előkészítésére, amelyre 2004 elején került sor. A nemzetközi együttműködés a lehető legnagyobb jelentőséggel bírt ennek a nyomozásnak a lefolytatásában. A svéd ügyész aki egyben az Eurojust terrorizmussal foglalkozó nemzeti levelezője is már a korai szakaszban értesítette az Eurojustot a Svédországban folyó nyomozásról. A svéd ügyésznek bizonyítékra volt szüksége a két elkövetőnek a terroristaszervezetekkel való kapcsolatáról vagy tagságáról, és bizonyítékra arról, hogy a pénz miként jutott el Irakba. A svéd igazságügyi hatóságok fontos releváns információk összegyűjtését kérte egy másik EU tagállamtól. Mivel ezek az információk egy fedett művelet részét képezték, a megkeresett tagállam nem volt hajlandó ezeket megosztani Svédországgal. Több értekezlet és az Eurojust révén történő koordinációt követően a két tagállam megegyezett a kiterjedt információcseréről, és végrehajtották a vonatkozó jogsegélykérelmeket. Svédország több információt és bizonyítékot kapott, mint amennyire számított. Többek között bizonyították, hogy amerikai dollárt juttattak el Irakba nem sokkal az Észak-Irakban végrehajtott bombatámadás előtt. A másik EU tagállamból származó bizonyítékok közül többet a stockholmi kerületi bíróság és a svéd fellebbviteli bíróság elé tártak. A két elkövetőt végül a fellebbviteli bíróság elítélte terrorcselekmény előkészítésének, a közbiztonság veszélyeztetésének előkészítése és különösen súlyos bűncselekmény finanszírozásának bűncselekménye miatt. A fellebbviteli bíróság nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy a pénzügyi támogatást speciálisan az arbili bombatámadásra szánták volna, és nem általánosan a terrorizmus pénzelésére. Az ítélet jogerőre emelkedett. A vádat képviselő svéd ügyészt szintén beidézték tanúként a másik EU tagállamban, hogy vallomást tegyen a stockholmi bírósági tárgyalások kapcsán. 64

65 Illegális bevándorlás pastuk [20. ügy] A Pastu-művelet olyan ügy volt, mely több nyomozást fogott egybe, négy EU tagállamot és Törökországot érintve. A Franciaországban és az Egyesült Királyságban folyó nyomozások felderítették, hogy egy jól kiépített hálózat embereket mozgat Törökország kurdok lakta területeiről Görögországon át Olaszországba, onnan pedig tovább Franciaországba és az Egyesült Királyságba. Az Eurojust érdeklődésére kiderült, hogy az ugyanezt a hálózatot érintő nyomozások, melyek messze nem haladtak ennyire előre, indultak Olaszországban, Görögországban és Törökországban. Az Eurojust októberben koordinációs értekezletet tartott, melyen az öt érintett ország nyomozói, bírái és ügyészei vettek részt. Rengeteg információ cseréjére került sor, és a hálózat különböző részei közti kapcsolatok sokkal világosabbá váltak. A francia és a brit képviselők kiálltak a hazájukban történő gyors cselekvés és letartóztatások foganatosítása mellett. Viszont a megbeszéléseket és a megegyezést követően, miszerint további információt adnak az olasz, görög és török hatóságoknak, a francia és a brit szervek beleegyeztek, hogy késleltetnek minden akciót, hogy így a letartóztatás-sorozatokra, a ház- és egyéb kutatásokra ugyanazon a napon kerüljön sor mind az öt országban december folyamán. December 14-én a hálózatot felszámolták, amikor 82 letartóztatásra került sor szerte Európában: Törökországban (3), Görögországban (2), Olaszországban (21), Franciaországban (49) és az Egyesült Királyságban (7). Ez az ügy illusztrálja azokat az előnyöket, melyeket az Eurojust révén történő multinacionális és multifunkcionális megközelítés kínálhat. Egyben demonstrálja azt is, hogy az ügyet, amely kezdetben bilaterális volt, és melyet Franciaország és az Egyesült Királyság terjesztett elő, hatékonyan ki lehetett terjeszteni az Eurojust révén, hogy több más tagállamot is magába foglaljon, és garantálni lehetett a közösen elvégzett munka sikerét. 65

66 66

67 67

68 4 K A P C S O L A T A N E M Z E T I H A T Ó S Á G O K K A L Az Eurojust nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti hatóságokkal való jó kapcsolatok további fejlesztésének és fenntartásának annak érdekében, hogy minél több ügyet terjesszenek elé, illetve növekedjék ismertsége mind szakmai körökben, mind a szélesebb nyilvánosság előtt. A nemzeti hatóságok által az Eurojust elé terjesztett ügyek száma minden évben számottevően nő ben az Eurojust elé terjesztett ügyek száma 381 volt, amely 2005-ben 588-ra emelkedett. E növekedés az Eurojust elé vitt bonyolult ügyek számában is tükröződik. E biztató statisztikai adatokból azonban az nem derül ki, hogy valóban az Eurojust elé került-e minden olyan ügy, amelynek ott lett volna a helye. Még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek az elvárhatónál kevesebb ügyben fordulnak az Eurojusthoz. Még az Eurojustot rendszeresen használó tagállamoknak is bizonyára sok olyan ügye marad, amelyekben nem fordultak az Eurojusthoz, noha annak hozzájárulása értékes lehetett volna. Nagyszámú ügy érkezik az EU-hoz május 1-jén csatlakozott tagállamokból, amit nagyon pozitív fejleménynek tekintünk folyamán számos igazságügyi miniszter, legfőbb ügyész, európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselő tett látogatást az Eurojustnál. Ám még mindig sok a teendő annak biztosítására, hogy az illetékes nemzeti hatóságok és a tagállamok gyakorló büntetőjogászai az Eurojustot kellően ismerjék. Marketing szemináriumok E helyzet javítására számos nemzeti tag marketing szemináriumot szervezett országában a bírák, ügyészek és rendőrtisztek számára. Görögországban, Thesszalonikiben több mint 90 ügyész számára tartottak szemináriumot. Hasonló esemény zajlott Tallinban, amelyen a három balti országból több mint 100 ügyész vett részt. Egy további szeminárium helyszíne Cottbus volt, a német-lengyel határon, több mint 100 német, lengyel és ukrán ügyész részvételével. A Német Szövetségi Köztársaságban önállóan szerveztek több mint 70 szemináriumot, 15-öt Portugáliában, többet pedig Ausztriában és Franciaországban, Hollandiában és Finnországban. Magyarországon, Budapesten is rendeztünk egy marketing szemináriumot, 60 vezető állású magyar ügyész részvételével. Első alkalommal szerveztünk szemináriumot Máltán, amelyen csaknem valamennyi igazságügyi és nyomozó hatóság részt vett. A legtöbb esetben e szemináriumokat az érintett nemzeti tag vezette, ám többnyire más nemzeti tagok is közreműködtek előadóként, hogy igazi európai zamata legyen e rendezvényeknek. 68

69 Ezen túlmenően elég gyakran előfordul marketing Hágában is, amikor a tagállamokból bírák, ügyészek, rendőrtisztek, illetve különféle tisztségviselők tesznek látogatást az Eurojustnál folyamán legalább 30 alkalommal került ilyenre sor. Az Eurojust képviseletében a nemzeti tagok részt vesznek más EU intézmények, az Európa Tanács, az ENSZ és mások által szervezett konferenciákon is, ahol az Eurojust feladatairól, szerepéről és működéséről nyújtanak információt. Az Eurojust minden lehetséges alkalommal megpróbálja előadóval képviseltetni magát az ilyen eseményeken, mert az növeli ismertségünket és ezáltal elősegíti újabb ügyek Eurojust elé terjesztését. Ez a fajta marketing azonban gyakran ütközik a fő tevékenységi körünkkel: a büntető ügyek koordinálásával. Ebből következően a Kollégium igyekszik ésszerű egyensúlyi állapotot teremteni a konkrét ügyek intézése és az Eurojustnak a tagállamokkal való megismertetése között. Valamennyi tagállam kijelölte terrorizmus elleni Eurojust nemzeti levelezőjét. Általános feladatokra nemzeti levelező(k) kijelölésének lehetőségével az Eurojust Határozat 12. cikkének (1) bekezdése alapján még nem mindegyik tagállam élt. Az Eurojust Kollégiuma valamennyi kijelölést örömmel fogadja az ilyen kijelöléseket, mert ezek erősítik és javítják a munkakapcsolatokat az illetékes nemzeti hatóságokkal. 69

70

71

72 5 H A R M A D I K O R S Z Á G O K A határokon átívelő bűncselekmények elkövetői sem a nemzeti határokra, sem az EU határaira nincsenek tekintettel. Következésképpen az Eurojustnak az EU-n kívüli fontos országokkal erős kapcsolatok kiépítésére irányuló munkája változatlanul prioritás. Folytattuk az EU-n kívüli országokban működő informális kontaktpontjaink listájának bővítését. Ez a lista egy kezdeti lépés: meghatározza azon lehetséges országok körét, amelyekkel nézetünk szerint hasznos lenne hivatalos együttműködési megállapodást kötni. A Norvég Királysággal április 28-án aláírt együttműködési megállapodás augusztus 1-jén lépett hatályba. Norvégia Knut Kallerudot, a norvég Legfőbb Ügyészség egyik legmagasabb beosztású ügyészét delegálta állandó jelleggel az Eurojusthoz összekötő magisztrátusként. E minőségében hivatali helyisége az Eurojustnál van; rendszeresen részt vesz az Eurojust munkájának nagy részében és természetesen azon ügyek intézésében, amelyekben Norvégia érintett. Örömünkre szolgált, hogy 2005 során lezáródtak Románia és Izland relációjában a hivatalos együttműködési megállapodások tárgyalásai. Mindkét megállapodást jóváhagyta az Igazság- és Belügyminiszterek Tanácsa, és december 2-án megtörtént az aláírásuk Brüsszelben, a miniszteri találkozó keretében. Az év folyamán folytattuk a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Mindkét fél szeretné a megállapodást a közeljövőben tető alá hozni, de a jogrendszerek különbözőségei, különösen az adatvédelem eltérő rendszere, nehézségeket támasztanak, amelyekre megoldást kell találni. Célunk, hogy közös erőfeszítéssel megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak és befejezzük a tárgyalásokat még 2006 nyara előtt december 1-jén létrejött az első hivatalos találkozó az Eurojust és Svájc illetékes hatóságai a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium, illetve a Szövetségi Ügyészség között. A svájci delegáció szövetségi hatóságaikkal való konzultáció után tájékoztatni fogja az Eurojustot 2006 elején arról, hogy a svájci jogrendszer keretein belül lehet-e tárgyalni egy esetleges megállapodásról. Ha a válasz pozitív, a tárgyalások 2006 első negyedévében megkezdődhetnek. Az Eurojust egy ideje már rendelkezik kontaktponttal Ukrajnában decemberében fogadtunk egy ukrán delegációt azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk, van-e a lehetőség az Eurojust és Ukrajna között kötendő megállapodás hivatalos tárgyalásainak megkezdésére. A találkozó kimenetele ígéretes volt: mindkét fél egyetértett abban, hogy a tárgyalásokat 2006 elején meg kell kezdeni és még az év vége előtt célszerű lenne lezárni. 72

73 Az év folyamán megtörtént az első kapcsolatfelvétel Horvátország kormányával, amelynek nyomán az Eurojust hivatalosan látogatásra hívta meg a horvát igazságügyi minisztert 2006 elejére. Reméljük, hogy a látogatás eredményeként megkezdődhetnek a tárgyalások egy együttműködési megállapodásról. Rendszeres kapcsolatban állunk Törökországgal és Bulgáriával, mely két állam EU tagságra törekszik. Törökországgal szorosabbá és rendszeresebbé váltak kapcsolataink: számos török magisztrátusi és rendőrségi delegációt fogadtunk 2005 során. Mind Törökország, mind Bulgária érintett volt az Eurojust által koordinált több egyedi ügyekben, amint azt más helyen e jelentés is jelzi. Az együttműködés részükről kielégítő volt. Az Orosz Föderációval nem úgy fejlődött a kapcsolatunk, mint ahogy azt a évi jelentés idején hittük. Mindazonáltal egyedi ügyekben jól tudtunk együttműködni a moszkvai kontaktponton keresztül. Reméljük, hogy 2006 elején megkezdhetjük a hivatalos alapokon nyugvó együttműködés előkészítő munkáit. Az Orosz Föderáció az EU melletti brüsszeli képviseletén keresztül meghívta az Eurojustot egy 2006-os moszkvai látogatásra. Az Eurojust örömmel elfogadja a meghívást, feltéve, ha ott napirenden lesz egy jövőbeli Eurojust-orosz megállapodás tárgyalása is. A latin-amerikai államokkal kapcsolatunk az IberRED (La Red Iberoamericana de Cooperación Judicial) hálózaton keresztül változatlanul jól működött 2005 folyamán, különösen egyedi ügyekben, amelyekben közép- és dél-amerikai országok voltak érintettek. Az IberRED hasznos közvetítőnek bizonyult az illetékes igazságügyi hatóságokkal a régióban. Az Eurojust jogi szolgálata megkezdte a munkát egy megvalósíthatósági tanulmányon, amely felméri a két szervezet között megállapodás kötésének lehetőségét ben az Eurojust meghívást kapott és részt is vett a bel- és igazságügyi együttműködés mediterrán partnerek részére szervezett regionális kooperációs programjában ez az Euromed Igazságügyi Program. A programot az Európai Bizottság finanszírozza és az Európai Államigazgatási Intézet menedzseli az 1995 novemberi Barcelona Nyilatkozat keretein belül. A holland igazságügyi minisztérium támogatásával az Eurojust volt a házigazdája 2005 decemberében a harmadik konferenciának a Terrorizmus és a bűnözői hálózatok összekapcsolódása témakörben. Az Eurojust részvétele ebben a kezdeményezésben lehetővé teszi számunkra, hogy segítséget nyújtsunk a Program fő céljainak eléréséhez, amelyek a következők: a tapasztalat- és tudáscsere elősegítése, a helyes gyakorlat megosztása, egy Euro-Mediterrán hálózat felállítása az igazságügyi együttműködés terén. 73

74 Nyugat-balkáni országok 2005 folyamán a nyugat-balkáni országokkal foglalkozó Eurojust team folytatta kapcsolatépítő tevékenységét ezen fontos régió országaival, ideértve Horvátországot és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot (mindkettő EU tagjelölt állam), Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, valamint Albániát. Teamünk munkája két fő vonalat követett: az egyik a folyamatban lévő EU-s és regionális projektekhez és kezdeményezésekhez való hozzájárulás; a másik az Eurojust saját céljaiért való tevékenység, hogy jó minőségű együttműködést érjünk el a régió nyomozó hatóságaival és ügyészi szerveivel. Szintén célunk, hogy minden országban elérjük a kontaktpontok kinevezését a hatékony operatív együttműködés érdekében. A team tagjai hozzájárultak a régióban a Bizottság CARDS rendőrségi és igazságügyi projektjeihez, és számos regionális konferencián, találkozón ideértve a Bizottság, a Tanács és az ENSZ által szervezetteket is tartottak előadásokat a nemzetközi igazságügyi együttműködésről, valamint az Eurojust munkájáról. A team képviselte az Eurojustot a bel- és igazságügyi együttműködés és a nyugat-balkáni miniszterek találkozóján, amely 2005 novemberében Bécsben zajlott le. Szintén részt vettek a Bizottság és a Tanács által koordinált stratégiai értekezleten, amelynek célja az volt, hogy megvizsgálják az EU aktivitást, és a régió számára kitűzzék a bel- és igazságügyi együttműködés területén a prioritásokat. A nyugat-balkáni országokkal foglalkozó teamen keresztül az Eurojust folytatta a regionális projektek támogatását, így például a délkelet-európai ügyészek tanácsadó csoportját (SEEPAG) 2005-ben, akiknek részvételét elősegítettük az utolsó EJN plenáris ülésen Skóciában, az Egyesült Királyság elnöksége alatt. Az Eurojust kontaktpontok kinevezése valamennyi nyugat-balkáni országban megtörtént 2005 során, és november 14-én a nyugat-balkáni országokkal foglalkozó team értekezletet szervezett az Eurojustnál Albánia, Horvátország, és Montenegro kontaktpontjainak. Az értekezlet célja a jövőbeli operatív együttműködés további lehetőségeinek megvitatása volt. Sajnos más kontaktpontok nem tudtak jelen lenni a találkozón, amely nagyon hasznosnak bizonyult. Reméljük, hogy a nyugat-balkáni országok kontaktpontjainak kinevezése előmozdítja az ügyek hatékonyabb intézését elejére újabb találkozót tervezünk Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia kontaktpontjainak, s reméljük, hogy több lehetőségünk lesz az operatív együttműködésre 2006 során nyugat-balkáni kollégáinkkal. 74

75 75

76 6 A Z A D M I N I S Z T R Á C I Ó Bevezetés Az Eurojust napi igazgatási feladatainak ellátása és a személyzet, valamint a költségvetés irányítása az adminisztratív igazgató felelőssége. Az adminisztratív igazgató tevékenységét a Kollégium elnöke felügyeli. Az adminisztráció számára kitűzött fő célok is teljesültek a 2005 folyamán. Jelentős haladást sike- rült elérni 2005 végére valamennyi területen annak érdekében, hogy az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat teljes működőképességéhez szükséges alapvető infrastruktúra kiépüljön. Az Európai Számvevőszék jelentése 2004-es pénzügyi évre nézve megerősítette, hogy az Eurojust pénzügyi irányítása rendben zajlik. A Számvevőszék ajánlásai képezték az alapját az Európai Parlament határozatának, amely ilyen értelmű felmentést adott az adminisztratív igazgatónak. Noha 2005 folyamán lépéseket tettünk egy integrált minőségbiztosítási rendszer (Integrated Quality Management System IQMS) kiépítése felé a szervezeten belül. Ennek teljeskörű alkalmazására csak 2006 során kerülhet sor ben az Európai Bizottság Belső Audit Szolgálata végrehajtotta az Eurojust első, korlátozott körű áttekintését, figyelembe véve, hogy a szervezet még mindig kialakulóban van. A végkövetkeztetések fontos részét fogják képezni az integrált minőségbiztosítási rendszer további fejlesztésének. Személyzeti és szervezeti struktúra KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYEK KÖZÖS FELÜGYELŐ TESTÜLET HUMÁN ERŐFORRÁS KOLLÉGIUM INFORMATIKA JOGI SZOLGÁLAT ADMINISZTRATÍV IGAZGATÓ A KOLLÉGIUM TITKÁRA ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ BIZTONSÁGI ÉS ÁLTALÁNOS SZOLGÁLAT SAJTÓIRODA EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT A szervezeti struktúra hatékonynak és megfelelőnek bizonyult folyamán csak kisebb változtatásokra került sor ra korlátozott körű áttekintést tervezünk annak érdekében, hogy a Kollégium operatív munkájának támogatására irányuló egyre növekvő igényt megfelelően kielégíthessük. 76

77 A Személyzeti Szabályok 9. Cikkével és a megfelelő végrehajtási szabályokkal összhangban 2005 folyamán az adminisztratív személyzet megválasztotta alkalmazotti tanácsát. Megfelelő infrastruktúrát alakítottunk ki, és rendszeres munkaértekezletekre került sor mind az adminisztratív igazgatóval, mind az elnökségi teammel. Az alkalmazotti tanács számos, a személyzet általános helyzetével kapcsolatos témakörrel foglalkozik. Költségvetési gazdálkodás A 2005-ös, 13 millió euró nagyságrendű költségvetés 93 %-osan felhasználásra került. A személyügyi és infrastrukturális költségek majdnem 100%-át felhasználtuk. A működési költségek ,68 euró összegéből ,39 eurót lekötöttünk. Ez utóbbi összegre magasabb arányú felhasználást terveztünk, de ezt nehéz lett volna elérni, mivel 2 millió eurót csak 2004 decemberében, a költségvetés második olvasatában irányoztak elő és állapítottak meg működési költségekre. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az Eurojust által szervezett koordinációs értekezletek száma jelentősen emelkedett 2005-ben, s ez a költségvetésben is tükröződik: 200 %-kal emelkedett az erre a célra elkülönített összeg. Az Eurojust bízik abban, hogy azokat az elkülönített összegeket, amelyeket nem használtunk fel 2005-ben, 2006 folyamán felhasználhatóvá teszik számunkra, miután az általunk kért 16.5 millió euró nagyságrendű költségvetés helyett csak 14.7 millió eurót irányoztak elő nekünk, s a hiányzó összegre szükség van az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) alapvető infrastruktúrájának véglegesítéséhez. 7. ábra: Az Eurojust költségvetése A számok millió euróban értendők Igényelt Előirányzott Felhasznált 77

78 2005-ben jelentős haladást értünk el a költségvetési gazdálkodási folyamatok terén. Tanulmányutakat tettünk más ügynökségeknél a legjobb gyakorlat felderítése érdekében, s ezek alapján, továbbá az Európai Számvevőszék auditjának végeredménye és a Belső Audit Szolgálat ajánlásai alapján a különböző felek felelősségi körét tisztáztuk, az irányelveket és munkafolyamatokat áttekintettük és továbbfejlesztettük. Noha 2005-ben a Pénzügyi Szabályzat tárgyalása során elértünk némi előrelépést, az Eurojust még mind az Európai Bizottság jóváhagyására vár. Bízunk benne, hogy a még függőben lévő két tételre tett javaslatunkat a Bizottság elfogadja és az ügyet 2006 elején lezárhatjuk. Munkaerőfelvétel és személyzeti irányítás (humán erőforrás egység HR) 2005 során a humán erőforrás egység elsősorban a munkaerőfelvételre koncentrált. A május 1-jei reform miatt az egység jelentős figyelmet fordított az új Személyzeti Szabályzat hatékony végrehajtására, amely megkövetelte a HR szoftver programjának, a Centurio -nak frissítését is. Az Eurojust egyre növekvő számú adminisztratív személyzetével együtt nőtt a belső és külső szervezésű továbbképzések száma is végére a 87 rendelkezésre álló álláshelyből 70-et betöltöttünk, az Eurojust személyügyi terve szerint. A fennmaradó betöltetlen álláshelyekre már megkezdődött a munkaerőfelvétel. A munkateher kezelésének folyamatossága érdekében átmeneti személyzet látja el a még be nem töltött helyeket, és néhány kinevezett nemzeti szakértő is megkezdte munkáját. 8. ábra: Az Eurojust adminisztratív személyzete

79 A HR egység örömmel tapasztalja azt a pozitív trendet, amely az Eurojust iránt mutatkozik, egyrészt az állásokra jelentkezők magas számában, másrészt az EU tagállamok széles köréből érkező gyakornoki jelentkezések egyre növekvő számában. Informatikai egység 2005 során az informatikai egység jelentős haladást ért el az általa nyújtott szolgáltatások professzionalizálása terén. Az Eurojustnak az E-POC II projekthez való hozzájárulása koordinálása mellett az egység beüzemelt egy második, nagybiztonságú belső adatbázist az elektronikus ügykezelési rendszer támogatása végett. Számos más infokommunikációs projekt indult el, ideértve a dokumentumkezelési rendszer és a nemzeti tagok Schengen Információs Rendszerhez való hálózati hozzáférésének előkészítését. A Sajtóirodával való együttműködés során az informatikai egység új honlapot készített az Eurojustnak, és az EJN titkárságát is segítette az EJN honlapjának áthelyezésében. Az Eurojust informatikai egysége látja el és támogatja az EJN honlapjának technikai infrastruktúráját. Megkezdődtek az előkészületek a nagybiztonságú kommunikációs infrastruktúra kiépítésére mind az Eurojust, mind az EJN részére. Ennek megvalósítása lesz a 2006-os év egyik legfontosabb célja. A könyvtár tovább bővült számos új könyvvel és online előfizetéssel, valamint más elektronikus forrással. Lezárult a közbeszerzési eljárás a könyvtár berendezésére, amely lehetővé teszi a könyvtár fizikai elhelyezését 2006-ban. Adatvédelmi tisztviselő Fontos év volt a 2005 az eddig is erőteljes Eurojust adatvédelmi rendszer további bővítése szempontjából is. Ennek kezdete február 24., amikor a Tanács jóváhagyta az Eurojust adatvédelmi eljárási szabályait. Az adatvédelmi tisztviselő jelentős szerepet játszott a szabályok és az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) kialakításában, amely teljesen megfelel az adatvédelmi szabályoknak, és megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy automatikusan biztosítsa az adatvédelmi szabályok számos rendelkezésének teljesülését. Számos más tevékenység mellett az adatvédelmi tisztviselő elősegítette, hogy az Eurojust adminisztratív személyzete és a Kollégium kellően értse, és tudatában legyen az adatvédelemnek. 79

80 Számos információs ülést tartottunk, s emellett több alkalommal írásbeli és szóbeli tanácsokat adtunk a Kollégiumnak és az adminisztratív személyzetnek. Az adatvédelmi tisztviselő rendszeresen részt vett a Kollégium adatvédelmi teamjének és a Biztonsági Bizottságnak a munkájában. Az adatvédelmi tisztviselő kapcsolatot épített ki a Közös Felügyelő Testülettel és aktívan részt vett annak ülésein. Úgyszintén részt vett az első adatvédelmi ellenőrzés előkészületeiben, amely 2005 novemberében zajlott le az Eurojustnál. Az ellenőrzés előtt az adatvédelmi tisztviselő hat tesztellenőrzést végzett a nemzeti tagoknál, hogy segítsen meghatározni azokat a kérdéseket, amelyekre több figyelmet kell fordítani, s ezen teszteknek az eredményéről beszámolt a Kollégiumnak is. Jogi szolgálat A jogi szolgálat az Eurojust legújabb egysége, mérete folyamatosan nő annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a jogi tanácsok iránti egyre növekvő igénynek, amely mind a Kollégium, mind az adminisztráció részéről jelentkezik. A Kollégium részére a jogi szolgálat információt és tanácsot ad bármilyen típusú jogi kérdéskörben, ideértve a büntető anyagi és eljárásjogi kérdésekben követett EU irányvonalat és jogalkotási munkát is. Ezzel összefüggésben a jogi szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió jogalkotását és véleményt nyilvánít a Kollégium felé mindazon, az Eurojust érdeklődési körébe tartozó jogalkotási javaslatról, amelyet Brüsszelben a különböző testületek megvitatnak. A jogi szolgálat részt vesz az Eurojust részéről a Tanács munkacsoportjaiban. Értékes tanácsadó feladatot lát el a Kollégium teamjei számára és gyakran keresi meg az elnökség is, hogy kikérje jogi véleményét az Eurojust Határozat és az Eljárási Szabályzat értelmezésével kapcsolatosan. Az adminisztrációt illetően a jogi szolgálat szorosan együttműködik az adminisztratív igazgatóval és a többi szervezeti egységgel. Továbbra is tanácsadó szerepet tölt be a költségvetési és pénzügyi egységnél (számos más kérdés mellett a Bizottsággal a Pénzügyi Szabályzat tervezetéről folytatott egyeztetéseknél), valamint a HR egységnél, ahol elsődlegesen a Személyügyi Szabályzat értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos különböző ügyekben adott véleményt. A jogi szolgálat felelősségi körébe tartozik a peres ügyek vitele is. A jogi szolgálat fontos helyet foglal el az Eurojust és a Tanács, a Bizottság, valamint az OLAF relációjában. Kollégium döntése alapján rendszeresen részt vesz brüsszeli értekezleteken és jelentést készít ezekről a Kollégiumnak. A jogi szolgálat kiváló kapcsolatokkal rendelkezik az Europollal és az ottani jogi szolgálattal. Ezt a kapcsolatot két, a közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos projekten való közös munka is erősíti, melyben mindkét jogi szolgálat jelentős 80

81 részt vállalt. Az egyik projekt a közös nyomozócsoportokra vonatkozó nemzeti jogalkotásról szóló kézikönyv elkészítése, a másik pedig a közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos nemzeti szakértők informális hálózatának első találkozója (lásd: 2. fejezet). A jogi szolgálat közreműködése jelentős volt a fogadó állammal folytatott tárgyalásokban, különösen a bérleti szerződés, a székhelyegyezmény és a diplomáciai kiváltságok és mentességek vonatkozásában januárjától a jogi szolgálat felelőssége a közbeszerzési eljárás teljes egészében. Ez a változás az eljárás megerősítésével, a beszerzési folyamatok revíziójával járt annak érdekében, hogy a pénzügyi kerethatározat immár szorosan figyelemmel követett rendelkezéseinek jobban megfeleljen ez a tevékenység. Kommunikációs tevékenység (Sajtó és PR szolgálat) 2005-ben a sajtó és PR szolgálat jelentősen fejlődött és folyamatosan javította az Eurojust kommunikációs tevékenységét, fejlesztve az Eurojustról kialakított képet az EU-ban és másutt. Az Eurojust évi jelentését az Európai Unió 20 hivatalos nyelvének mindegyikén megjelentettük; példányt terjesztettünk. Honlapunk, a a nyilvánosságnak és az együttműködő partnereknek nyújt információkat szeptemberében elindítottuk az új, javított honlapot. Az Eurojust honlapja látogatást vagy találatot mért 2005-ben, átlagosan napi 164 látogatóval, 86%-ban Hollandián kívülről, 14%-ban pedig Hollandiából. Az Eurojust sajtó és PR szolgálata elkészítette az első tájékoztató brossúrát a látogatóknak és a nagyközönségnek. Eddig példány fogyott el belőle. Ez a brossúra először angol nyelven készült el, 2006 folyamán viszont már 20 nyelven áll rendelkezésre ben 18 alkalommal fogadott az Eurojust információs célú látogatócsoportokat; jogi szakemberek, oktatók, joghallgatók érkeztek a tagországokból, úgyszintén Norvégiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és más harmadik országokból. A látogatók egy túrát tesznek az épületben és prezentációt kapnak az Eurojustról. Az Eurojust két DVD elkészítésében vett részt, Terrorizmus Európában: mi a válasz? és Üdvözöljük a szabadság, biztonság és igazság övezetében címmel. Mindkettőt az Európai Bizottság készíttette. Ezek a filmek a média és a nyilvánosság számára elérhetőek. Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló CD-ROM az áprilisi konferenciánk után készült el és Európa-szerte eljuttattuk a gyakorló szakemberekhez. 81

82 A sajtó és PR szolgálat számos sajtótájékoztatót szervezett a nemzetközi sajtónak. Számos interjú készült az elnökkel és a nemzeti tagokkal mind az Eurojustnál, mind máshol, hogy információt adjanak a médiának az Eurojust munkájáról és a konkrét ügyekkel kapcsolatban elért eredményekről. Biztonsági és általános szolgálat, valamint rendezvényszervezés április 1-jén egységes szervezeti egység jött létre az új vezető irányítása alatt biztonsági és általános szolgálat, valamint rendezvényszervezés feladatokkal. Ez a döntés arra épült, hogy a biztonsági követelmények minden tevékenység, általános szolgálat és rendezvény középpontjában állnak. A biztonsági részleg szoros kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Büntetőbíróság biztonsági szolgálatával a fizikai biztonság tekintetében. Az Eurojust tevékenységeinek legyenek azok a központi helyen belül vagy kívül tartottak minden esetben biztonságos környezetet biztosítottak. Nagy hangsúlyt kapott továbbá a biztonsági eljárások és iránymutatások további fejlesztése, melyeket 2006-ban fognak elfogadni. Az általános szolgálati részleg fő feladata az irodaház fenntartása, az irodák belső elosztása, új irodák és konferenciaegységek létesítése, logisztikai és sofőrszolgálat. Jelentős szerepet játszott az Eurojust új elhelyezésének követelményrendszere kialakítása tekintetében. Az új elhelyezést a fogadó állam 2012-re oldja meg, amikor a jelenlegi bérleti szerződésünk lejár és az Eurojust már kinövi jelenlegi elhelyezési lehetőségeit. Az Eurojust rendezvényszervezési része jelentősen növekvő számú szemináriumot, konferenciát, stratégiai és koordinációs értekezletet bonyolított le. Ez a szervezés komplex és sokoldalú logisztikai feladatot jelent, ideértve a résztvevők utazásainak és szállodai elhelyezésének megszervezését, a résztvevőkkel való kapcsolattartást, a tolmácsolások megszervezését, az étkeztetést és a találkozók technikai hátterének és koordinációjának megszervezését. A Kollégium titkársága A Kollégium titkára álláshelyének betöltése 2005-ben történt meg abból a célból, hogy támogassa a Kollégium munkáját a Kollégiumi ülések előkészítésével és utómunkálataival, a jegyzőkönyvek vezetésével és elkészítésével, a Kollégium dokumentumainak nyilvántartásával és egyéb feladatok ellátásával. A Kollégium titkára felelős a Kollégium tagjaival való kapcsolattartásért is, valamint a Kollégium és az adminisztráció közötti kapcsolatért. A Kollégium titkára 2005-ben olyan változtatásokat kezdeményezett, amelyek jelentősen javítják a Kollégium munkáját, 82

83 így például az archívum elkészítése, a Kollégium üléseinek és napi munkájának szervezése. A Kollégium titkára az adminisztráció részére is segítséget nyújtott, s olyan lépéseket kezdeményezett, amelyek a Kollégiummal való kapcsolatot javítják. Egyéb jelentős események közt közreműködésével zajlott az Eurojust elnökválasztása és a Kollégium korábbi tagjaival való találkozó júniusban. Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) titkársága Az EJN működésének megkönnyítésével kapcsolatos standard feladatai mellett az EJN titkárságának tevékenységét 2005-ben két tényező határozta meg: az EJN tevékenységéről szóló jelentésből adódó feladatok, valamint az Atlas és Solon honlapok áthelyezése. Az előbbi tekintetében az EJN titkárság szerepe abban állt, hogy a végeredményről folytatott belső vitát támogatta, főleg a döntéshozatali eljárás egyszerűsítésével és az EJN további fejlődésével kapcsolatban. Az utóbbi tekintetében meg kell jegyezni, hogy az EJN titkársága az Eurojust informatikai egysége segítségével a két meglévő honlapot egy újban ( egyesítette, amely július 1. óta működik. Különös figyelmet kellett fordítani a minőség elemzésére és a honlap további bővítési követelményeinek meghatározására, figyelemmel azokra az informatikai eszközökre, amelyeket abból a célból kell majd kifejleszteni, hogy lehetővé tegyék az EJN kontaktpontoknak az új jogi instrumentumok és a várható EU bővítés által rájuk rótt feladatok ellátását. Különös jelentőséget kell tulajdonítani az EJN Összekötő Magisztrátusok Teamnek, amelynek az EJN titkárság állandó tagja. A Team feladata, hogy a Kollégiummal való hatékony együttműködést irányítsa és javítsa. Az EJN 21. ülésére június között került sor Luxemburgban, a luxemburgi elnökség idején. A tanácskozás elsősorban az EJN jövőbeli fejlődési lehetőségeire koncentrált és a vita eredményeként a elfogadott egy dokumentumot (doc 10070/05 EJN 35). A 22. ülés december 5 7. között zajlott Edinburgh-ban, az Egyesült Királyság elnöksége idején. A fő témák közé tartozott az Egyesült Királyság és a Koronától függő területek intézményeinek működése és gyakorlata a jogi együttműködés területén, a legújabb EU jogi instrumentumok alkalmazásának tapasztalatai és az egyéb EJN-típusú hálózatokkal való kapcsolat. 83

84 Az Eurojust adminisztratív személyzete Az Eurojust egységeinek vezetői: Catherine Deboyser, Jogi szolgálat; Jacques Vos, Biztonsági és általános szolgálat, valamint rendezvényszervezés; Ernst Merz, adminisztratív igazgató; Joannes Thuy, Sajtó és PR szolgálat; Nadine Thwaites, a Kollégium titkára; Jon Broughton, Informatikai egység; Elizabeth Casey, Költségvetési és pénzügyi egység; Angel Galgo, Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) titkára; Diana Alonso Blas, adatvédelmi tisztviselő. (Fabian Pereyra, a HR egység vezetője hiányzik a képről.) 84

85 85

86 7 A É V R E K I T Ű Z Ö T T C É L O K T E L J E S Í T É S E Ebben a fejezetben részletezzük a 2004-es éves jelentésben foglalt, a Kollégium által kitűzött célokat, amelyeket az Eurojust a év folyamán elérni törekedett. Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió intézményei minden évben számvetést készítenek előrehaladásukról. Az előző évek jelentéseihez hasonlóan a évre kitűzött célokhoz fűzött értékelő megjegyzésekkel adunk számot teljesítményünkről. CÉLKITŰZÉS A TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE Új struktúra megteremtése a Kollégium valamennyi tagja szakértelmét és az adminisztratív személyzet hozzáértését kihasználó, hatékonyabb munkamódszerek alkalmazása érdekében. Teljesítve. Új teamstruktúrát fogadtunk el, és azt körvonalaztuk a évről szóló jelentésben. Az új teamstruktúra 2005 elején létrejött és azóta működik. Az Europollal kötött egyezmény jó gyakorlati működésének biztosítása. Teljesítve, legalábbis részben. Az Europollal való kapcsolatunk megerősödött és egyre erősebbé válik az idő előre haladtával. A két szervezet irányítása és a nemzeti tagozatok között a kapcsolat nagyon jó. Keresni kell azonban a strukturális keretek javításának módozatait, hogy mindkét szervezet számára lehetővé váljon a hatékonyabb közös munka egyedi ügyekben. Az OLAF irányába támaszkodva az adatvédelmi szabályokra javítása annak, ahogyan vele dolgozunk és reá hatni próbálunk. Teljesítve. Az év folyamán számos nagyon pozitív jelét láttuk a javuló együttműködésnek. Ám még többet kell tenni azért, hogy valóban eredményes együttes erőfeszítésekkel biztosítsuk mindkét szervezet kapacitásának kihasználását annak elősegítése érdekében, hogy a bonyolult OLAF ügyeket amelyek a közösségi költségvetést károsító csalások megoldhassuk végén egyetértésre jutottunk az OLAF-fal abban, hogy az Eurojust Határozat 27. cikke alapján megvizsgáljuk egy hivatalos megállapodás megkötésének lehetőségét. A harmadik országokkal kötendő egyezmények tekintetében tárgyalási stratégiák és prioritások felállítása. Teljesítve. Az EU Tanácsa Főtitkárságának átadtunk egy listát azoknak a prioritást jelentő országoknak a felsorolásával, amelyekkel az év során törekszünk együttműködési megállapodást tárgyalni. E listát évente felül fogjuk vizsgálni ben lezártuk a tárgyalásokat és megállapodást kötöttük a Norvég Királysággal, Romániával és Izlanddal. 86

87 CÉLKITŰZÉS A TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE A konkrét ügyek kezelése terén stratégiai megközelítés kidolgozása, ideértve: a) a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló tevékenység prioritásként kezelését, illetve az ilyen tevékenységhez szükséges kapacitásunk fejlesztését; b) az Eurojust elé terjesztett ügyek számának növelése érdekében marketing- és ügybegyűjtési stratégiáink átszabását; c) az olyan blokkoló tényezők és azok okainak feltárását, amelyek akadályozzák az ügyek Eurojust elé terjesztését; d) a tagállamokban az Eurojust hozzáadott értékének jobb tudatosítását. Teljesítve, noha amíg az Eurojust létezik, ez folyamatos cél marad: a) Sikerrel összpontosítottuk amint a jelentés azt más helyen részletezi a terület specialistáiként a terrorizmus elleni teamen keresztüli válaszok javítására; b) Az Eurojust elé terjesztett ügyek száma 54%-kal nőtt. Még több ügy Eurojusthoz terjesztését kell azonban elérnünk. Marketing szemináriumokat és egyéb rendezvényeket tartottunk olyan tagállamokban, ahol nézetünk szerint van még javítani való. c) Mindig törekszünk megállapítani, mely tényezők gátolják a jogsegélyt, további részletekkel pedig a jelentés II. függeléke szolgál; d) Minden lehetőséget megragadtunk, hogy növeljük az Eurojust munkájának ismertségét. Az ügyek számának emelkedése sikert tükröz e tekintetben. Sajtóirodánkat jobban ki kellene használni a médiával való kapcsolatok fejlesztésére és a médiákban való jelenlétünkre. Az Eurojust teljesítményét javító módszerekhez eszközök teremtése a) az Eurojust szerepének értékelése, b) teljesítmény management rendszer felállítása és c) teljesítménymutatók megállapítása révén. Teljesítve, illetve a teljesítés folyamatos. a) 2005-ben lefolytattunk egy fogyasztói elégedettségi felmérést, melynek részleteit a jelentés III. függeléke tartalmazza. b) és c) irányelveket dolgoztunk ki és alkalmazunk az ügynyitásra, intézkedési határidőkkel. A teljesítményt jelző paramétereket szintén meghatároztuk és alkalmazzuk Az EU Belső Audit Szolgálata jelentést és iránymutatást készített, amelyet követünk. Proaktívabb fellépés az EU büntető igazságszolgáltatási politikájának, jogalkotásának és a döntéshozatal kulcsszereplőinek befolyásolására. Teljesítve, legalábbis részben, illetve a teljesítés folyamatos. A Kollégium tagja és/vagy jogi szolgálatunk által képviselve az Eurojust rendszeresen részt vesz a bel- és igazságügyi együttműködés különböző brüsszeli csoportjainak irányvonalakat meghatározó találkozóin. Immár a Bizottság és más szervek is konzultációkat folytatnak az Eurojusttal, lehetőséget teremtve számunkra arra, hogy az új EU jogalkotási tervezetekre reflektáljunk és azokról véleményt nyilvánítsunk. 87

88 CÉLKITŰZÉS A TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE A tréninglehetőségek fejlesztése a Kollégium tagjai és az Eurojust adminisztratív személyzete számára. Részben teljesítve, illetve a teljesítés folyamatos. A Kollégium és az adminisztratív személyzet részére képességfejlesztést és más továbbképzési programokat kínáltunk az év folyamán, amelyek a szakmai és személyes képességek, készségek széles skáláját ölelik fel. A kibővített nyelvi képzés a holland és a francia kurzusok mellett immár üzleti és jogi angolt is kínál. Más tanfolyamokat is szerveztünk, így menedzsment képzést, az informatikai és pénzügyi egység számára specializált oktatást, eszközbeszerzési, nemzetközi tárgyalási és biztonságos autóvezetési tréningeket. Emellett számos műhelymunka lehetőséget is megszerveztünk házon belül, így a CMS és az Excel használatával, valamint az új pénzügyi folyamatok megismertetésével kapcsolatosan. A jövő évben még szélesebb kínálatú képzéseket szeretnénk nyújtani. Az európai elfogatóparancs (EAW) gyakorlati alkalmazásának javítását célzó munkánk folytatása. Teljesítve. Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos problémák megoldása továbbra is munkánk jelentős részét jelenti májusában sikeres konferenciát tartottunk az európai elfogatóparanccsal foglalkozó gyakorlati szakembereknek és szükség esetén további konferenciákat is tartunk. A konkrét ügyek intézéséhez hatékony ügykezelési támogatási rendszerek, fejlett és biztonságos informatikai (IT) funkciók kifejlesztése. Részben teljesítve, illetve a teljesítés folyamatos. A konkrét ügyek kezeléséhez az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) E-POC projekt által kialakított új verziója erősebb, hatékonyabb támogatást nyújt mind az ügykezelés, mind az adatvédelem tekintetében ben biztonsági szempontból is továbbfejlesztettük a CMS-t. Az Eurojust hosszabb távú jövőképének kutatása és felvázolása. Teljesítve. A jövőkép részleteit ezen jelentés 9. fejezete tartalmazza. 88

89

90 8 A Z E U R O J U S T C É L K I T Ű Z É S E I A É V R E Évente megrendezett tervezési fórumunk az Eurojust évi munkájának kulcsfontosságú eseménye. Több mint 50 fő részvételével zajlott a évi fórum, amelyet Sluis-ban (Hollandia) tartottunk októberben. Jelen voltak a nemzeti tagok, a helyettesek, az asszisztensek, az adminisztratív igazgató és első alkalommal az adminisztráció szervezeti egységeinek vezetői. Ismét hálásak vagyunk Anglia és Wales Koronaügyészségének azért, hogy Bob Capstick vezetésével az ügyészségi Business Improvement Division munkatársai segítették és animálták munkánkat. Megvitattuk és értékeltük évi teljesítményünket a 2004-ben kitűzött célokkal összevetve. Áttekintettük a 21 teamből álló új struktúra hatékonyságát, melyet 2005 elején vezettünk be. A szerzett tapasztalatokra alapozva a jobb hatékonyság érdekében arra jutottunk, hogy a teamek számát célszerű csökkenteni. A tervezési fórum fő feladatának eleget téve megvitattuk és felvázoltuk célkitűzéseinket a évre. Ezek a célkitűzések három fő kategóriába tartoznak: a konkrét ügyek intézésével kapcsolatos célok; belső célok; külső célok. A konkrét ügyekkel kapcsolatos célok A Kollégium 2006-ra a következő kulcsfontosságú célokat tűzte ki: 1. A konkrét ügyek intézésére egységes irányelvek kidolgozása; 2. A konkrét terrorista ügyek és a terrorizmus elleni politikák terén az Eurojust fellépésének és kapacitásának erősítése; 3. Gyakoribb használata az Eurojust Határozat 6. és 7. cikkében foglalt hatásköröknek; 4. Konkrét ügyek speciális kérdéseiről stratégiai értekezletek tartásának hatékonysági vizsgálata; 5. Még több ügy Eurojust elé terjesztése céljából a marketing tevékenység és az ügybegyűjtési stratégia további erősítése; 6. Saját Eurojust ügyek generálása és kezdeményezése céljából az eddigi tapasztalataink és az Eurojustnál összegyűjtött információk fokozott használata; 7. A jogsegély és az igazságügyi együttműködés más területein tapasztalt akadályok felszámolása érdekében az azokra való reagálás és intézkedések ösztönzését célzó tevékenységünk javítása. 90

91 Belső célok 1. Az Eurojust teljesítményének javítása megfelelő teljesítmény menedzsment rendszer létrehozásával; teljesítmény standardok felállításával; az Eurojust iránt a közfigyelem növelésével a Sajtóiroda proaktívabb használata révén. 2. Fejlesztési tervezési rendszer felállítása az Eurojust jövőképének célkitűzéseinkbe integrálásával; tevékenységi tervezés, prioritások és monitoring rendszer felállításával. 3. Együttműködés a gyakorló jogászokkal az EU instrumentumok európai elfogatóparancs, közös nyomozó csoport, európai bizonyítékparancs hatékony végrehajtásának és alkalmazásának javítása végett; 4. Az Eurojust képesség- és ismeretfejlesztési politikájának fejlesztése és támogatása; 5. A konkrét ügyek intézését támogató infokommunikációs menedzsment, biztonságos hálózat és a dokumentum menedzsment fejlesztése; 6. Az Eurojust hosszú távú jövőképének áttekintése, szükség esetén módosítása; 7. Törekvés a lehető legjobb megoldás biztosítására az Eurojust hágai végleges elhelyezését illetően. Külső célok 1. A munka folytatása együttműködésünk további javítására az Európai Igazságügyi Hálózattal (EJN); az Europollal; az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF); 2. Az EU-n belül a büntető igazságszolgáltatási politika alakulásának befolyásolására törekvés, a saját és a gyakorló jogászi tapasztalatokra támaszkodva; 3. Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának megfelelő kezeléséhez szükséges stratégiák kidolgozása; és 4. Az EU-n kívüli országok tekintetében az együttműködési megállapodások tárgyalásának áttekintése és szüksége szerint a prioritások revíziója. 91

92

93 93

94 9 J Ö V Ő K É P A évben célkitűzéseink egyike az volt, hogy kutassuk és meghatározzuk az Eurojust jövőképét. A témát vizsgáltuk az októberi tervezési fórumon, de úgy határoztunk, hogy novemberben egy napot kifejezetten e kérdés részletes megtárgyalására szentelünk. Ezen a napon a Kollégium az Eurojust adminisztráció vezető tisztségviselőinek közreműködésével meghatározta a jövőre nézve az Eurojust küldetését és jövőképét. Ezen túl kitűztünk számos kiegészítő célt is, amelyekről úgy gondoltuk, hogy meghatározásuk szükséges az elsődleges célok megvalósításához az elkövetkezendő időben. Küldetésünk Az Eurojust abból a célból létrehozott igazságügyi együttműködési testület, hogy segítse megvalósítani a biztonság magas szintjét a szabadság, biztonság és jog térségén belül (Európai Unióról szóló szerződés 29. és 31. cikke). Jövőképünk Az Eurojustnak az igazságügyi együttműködés meghatározó kulcsszereplőjének és a kiemelkedő minőségű megoldások centrumának kell lennie az EU-n belül a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni eredményes fellépés érdekében. Az Eurojust küldetésének és jövőképének megvalósításához szükséges célkitűzések és feladatok 1 1. Erősíteni az európai igazságügyi együttműködést és koordinációt a határokon átnyúló, súlyos bűncselekmények miatt indított ügyekben: 1.1. Kiemelkedő minőségre törekedni a tagállamoknak nyújtott segítség, illetve az ügyek intézésének megkönnyítése terén; hatékony munkamenet mind a Kollégiumban, mind az adminisztráció területén, ideértve erős és biztonságos informatikai infrastruktúra létét is; eredményes adminisztratív, jogi és gyakorlati támogatás a nemzeti tagok konkrét büntetőügyek intézése terén végzett munkájához; tényleges és gyors megoldások produkálása; gyorsaság biztosítása különösen a jogsegélykérelmek vonatkozásában; 1 A konkrét tennivalókat (amelyeknek a feladatok címszóhoz kell kapcsolódniuk) a Kollégiumnak kell megvitatnia és jóváhagynia. Minden egyes konkrét tennivalóhoz hozzá kell rendelni egy nevet/munkacsoportot/egységet/szolgálatot is, úgyszintén egy határidőt. 94

95 az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) hatékonyságának fejlesztése és javítása; kellően biztonságos, állandó székházban elhelyezés olyan épületben, amelynek felszereltsége megfelelő az Eurojust számára; és jogi, technikai és egyéb támogatás nyújtása (ideértve szükség esetén a tagállamokban nyújtott távsegítséget is) Ragaszkodni a határokon túltekintő szemlélethez a súlyos, szervezett bűncselekmények miatt indított nyomozások, illetve az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos vádeljárások tekintetében, ezen belül: demonstrálása az Eurojust által hozzáadott értéknek; proaktív kezdeményezése többoldalú koordinációs értekezletek tartásának; intézkedések ajánlása a jogsegélykérelmek teljesítésének akadályai elhárítására; továbblépés a jogsegélykérelmek teljesítésének puszta megkönnyítésén: figyelemmel kísérni, összehangolni és kezdeményezni ügyeket a tagállamokban, és adott esetben nyomozást vagy vádemelést elrendelni; továbbá az Eurojust Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) való hozzáférésének biztosítása és technikai kivitelezése A törvényhozókat, illetve más megfelelő hatóságokat befolyásolni a tagállamokban, hogy: ösztönözzék a tagállamokban a megfelelő infrastruktúra kialakítását; ösztönözzék a tagállamokat arra, hogy adják meg a nemzeti tagnak a megfelelő ügyészi/bírói személyzetet (asszisztenseket) és biztosítsák számára a szükséges egyéb támogatást; és támogassák a tagállamokat abban, hogy központosított, specializált egységeket állítsanak fel a súlyos, szervezett bűnözéssel (ideértve a terrorizmust) kapcsolatos eljárásokra az információknak és az egyéb szükséges eszközöknek az Eurojusttal/ Eurojusthoz való adekvát kommunikációja céljából Bizalomra és magabiztosságra ösztönözni az Eurojust által támogatott országokat: erősíteni a kötelékeket és a kommunikációt a nemzeti hatóságokkal; érvényesíteni, javítani és bemutatni az Eurojust adatvédelmi rendszerének hatékonyságát; megfontolni ahol ez hasznos lehet nemzeti támogató hivatalok létrehozását a nemzeti tagok konkrét ügyekben végzett munkájának támogatása, egyben az Eurojust hatékonyságának növelése céljából, figyelembe véve az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) kontaktpontok szerepét, valamint a nemzeti levelezők szerepének a nemzeti tagok centralizált hazai asszisztenseivé fejlődését; és biztosítani az átlátható teljesítmény-, illetve értékelési rendszert. 95

96 1.5. Publicitást adni az Eurojust sikereinek: A gyors és tényleges eredmények részleteinek nyilvánosságra hozása Küzdeni azért, hogy az Eurojust nemzeti tagjai azonos ügyészi/bírói hatáskörrel rendelkezzenek saját nemzeti területükön Vezető szerepre szert tenni a határon átnyúló ügyek meghatározásában és proaktív módon kezdeményezni saját Eurojust ügyek generálását annak biztosítása céljából, hogy a határokon átnyúló bűncselekmények elkövetői bíróság elé kerüljenek Biztosítani az Eurojust képességét arra, hogy nyomozások és vádeljárások irányítása révén intézkedéseket irányítson, továbbá önálló szereppel bíró tényező legyen a terrorizmus elleni küzdelem, az európai elfogatóparancs, a közös nyomozócsoportok, és adott esetben az európai bűnügyi nyilvántartás terén: Fokozatosan kialakítani és fejleszteni az Eurojustnak a konkrét büntetőügyekben meglévő hatásköreit általában, különösen pedig azt a strukturális és rendszerbeli rugalmasságot elérni, hogy szükség esetén átalakulhasson Európai Ügyészséggé; és Jogi, technikai és egyéb segítséget nyújtani a közös nyomozócsoportoknak Az Europollal szorosan együttműködni, és hatékonyabb interakciót biztosítani a szervezettel Más relaváns EU szervekkel és struktúrákkal együttműködni, így például az Európai Igazságügyi Hálózattal (EJN) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) Fejleszteni az Eurojust képzési kapacitását az ügyészek és nyomozók számára, együttműködésben az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (EJTN), az Európai Rendőrakadémiával (CEPOL) és másokkal. 2. Befolyásolni az EU jogalkotást: 2.1. Reagálás a brüsszeli jogalkotási fejleményekre Szoros együttműködés a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy az Eurojust véleményt mondjon és ráhatása legyen az igazságügyi területre és a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó instrumentum-tervezetekre, illetve az Eurojust szempontjából relevanciával bíró egyéb törvényhozási kezdeményezésekre. 96

97 2.3. Különösen szoros kapcsolatot biztosítása a CATS-szal, a brüsszeli bel- és igazságügyi együttműködési követségi tanácsosokkal, és más, befolyással bíró politikai struktúrákkal Az igazságügyi területen működő gyakorlati szakemberek véleményének hangot adni a jogalkotók irányába, az új jogalkotás befolyásolása, valamint a meglévő jogalkotás javítása és módosítása céljából. 3. Európai kulcsszereplővé válni a harmadik országokkal és egyéb szervezetekkel való kooperáció terén: 3.1. Megkötni és erősíteni az egyezményeket harmadik országokkal, különösen a szomszédos Európai államokkal és más kulcsfontosságú országokkal Egyezményeket kötni és erősíteni a kapcsolatokat más intézményekkel, köztük az USA Kábítószerkereskedelem-ellenes Ügynökséggel (DEA) és a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) Létrehozni és erősíteni a kapcsolatokat a releváns nem-eu intézményekkel. 4. Biztosítani, hogy a Kollégium és az adminisztráció közösen dolgozzon a kiemelkedő minőségért, valamint a jobb hatékonyságért és folyamatosságért: 4.1. Fokozni és maximalizálni az erőforrásokat a célkitűzések elérése érdekében Javítani a kommunikációt és világossá tenni a szerepköröket. 97

98 1 0 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó É S K O N K L Ú Z I Ó K 2005-ben az Eurojust megszilárdította pozícióit mind belső szervezeti, mind külső kapcsolataiban, a nemzetközi határokon átnyúló bűnözés elleni harc komoly európai uniós szereplőjeként. E fejezet összegzést nyújt az elért eredményekről, amelyeket részletesen a 2005-ös éves jelentés többi fejezete mutat be. Az eredmények három fő cím alatt foglalhatók össze: konkrét ügyek, külső kapcsolatok, valamint belső ügyek. Konkrét ügyek 2005-ben 588 ügyet terjesztettek a nemzeti hatóságok az Eurojust elé. Ez jelentős és örömteli emelkedés, hiszen 207 üggyel, azaz 54%-kal több a évi ügyeknél. A koordinációs értekezletek száma szintén nőtt: a évi 52-ről 73-ra, ami 40%-os növekedést jelent. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz tagállam nyomozó és ügyészi szervei elkezdtek szorosabban együttműködni az Eurojusttal. Elégedettek vagyunk a nemzeti tagjaikon keresztül az Eurojust elé terjesztett ügyek egyre növekvő számával. Néhány nagyon jelentős sikert értünk el egyedi ügyekben, amelyek részletei a konkrét ügyekről szóló fejezetben találhatók. Néhány esetben teljes transznacionális bűnözői hálózatokat sikerült felszámolni. Az év folyamán a Kollégium gyakorolta az Eurojust Határozat 7. cikkében foglalt hatáskörét, amelynek alapján hivatalosan bizonyos intézkedéseket kérhet a nemzeti hatóságoktól. Az egyik ilyen ügy az elsüllyedt Prestige tankerhajó által a Biscay öbölben, illetve a francia és spanyol partok mentén okozott nagy kiterjedésű olajszennyeződés ügye volt. Az Eurojust Kollégiuma a francia és spanyol nyomozás áttekintését követően hivatalosan kérte a spanyol hatóságoktól a büntetőeljárás átvételét és Spanyolországban történő lefolytatását. Az ügy maga rendkívül kényes, és nagyszámú, jelentős kárt szenvedett sértettet érint. Megelégedéssel fogadtuk, hogy a spanyol hatóságok egyetértettek a francia szempontok figyelembe vételével, és a francia hatóságok szintén ígéretet tettek arra, hogy maximálisan együttműködtek spanyol partnereikkel. Egy másik ilyen ügyben az Eurojust Kollégiuma az Egyesült Királyság kezdeményezésére hivatalosan kérte Spanyolországtól, hogy a spanyol hatóságok folytassák le a büntetőeljárást egy súlyos csalási ügyben. A spanyol ügyészség egyetértett az eljárás lefolytatásának megfontolásával. Noha az ügyek számának számottevő emelkedése nagyon biztató, továbbá a konkrét ügyekben más szempontokból is pozitív trendek mutatkoznak, még mindig úgy érezzük, 98

99 hogy a nemzeti hatóságoknak még több ügyet lehetne az Eurojusthoz küldeni. Folytatni fogjuk az Eurojust igénybevétele érdekében marketing munkánkat, az EU-n belüli büntető igazságszolgáltatási rendszerekkel a kölcsönös bizalom kiépítését, valamint a nyomozó és ügyészi szerveknél annak szorgalmazását, hogy más országo(ka)t is érintő problematikus ügyeiket terjesszék az Eurojusthoz. Folytattuk kapacitásunk növelését a terrorista ügyekre specializált nyomozók és ügyészek hálózatának támogatására és bővítésére. Legalább egy terrorista támadás megakadályozásához sikerült hozzájárulni számos tagállam illetékeseinek összehozásával, illetve az információcsere megkönnyítésével és a lépések koordinálásával. Az Európai Unión kívüli államokkal is tartottunk találkozókat és erősítettük velük kapcsolatainkat, köztük az Egyesült Államokkal és számos észak-afrikai állammal. A speciálisan a terrorizmussal foglalkozó teamen keresztül a Kollégium fokozta terrorizmus elleni tevékenységét. Számos találkozót tartottunk konkrét terrorista ügyekben, valamint stratégiai szinten is. Mind a tanácskozások színvonala, mind azok eredménye folyamatos javulást mutat. Számos pozitív eredmény született, köztük a már említett legalább egy esetben az Eurojust hozzájárult egy támadás meghiúsításához. Sürgetünk minden tagállamot annak biztosítására, hogy kijelölt nemzeti levelezőik szorosabb együttműködést és információcserét folytassanak az Eurojusttal a terrorizmus körében, és továbbítsák a miniszterek elkötelezettségét tükröző tanácsi határozat (2005. szeptember 20.), alapján az Eurojustnak a terrorista tevékenységről az abban meghatározott speciális információkat. Külső kapcsolatok Az Európai Unión kívüli országokkal való kapcsolatok erősödtek annak folytán is, hogy ezen államok terrorista ügyekben illetékes hatóságai mind gyakrabban léptek kapcsolatba az Eurojusttal. Számos ország részt vett az Eurojust által szervezett találkozókon, köztük az Egyesült Államok, Kanada és örömmel mondhatjuk egyes észak-afrikai országok is folyamán együttműködési megállapodásokat írtunk alá, illetve hagyott jóvá a Tanács Norvégiával, Izlanddal és Romániával. Megkezdődtek és folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államokkal és Svájccal. Előkészületeket tettünk az Orosz Föderációval, Ukrajnával és Horvátországgal a tárgyalások megkezdésére 2006 elején. 99

100 Az Europollal kapcsolatunk egyre erősödik, s bár az előrelépés jelentős, még mindig van tennivalónk. A két szervezet közötti biztonságos kapcsolat kiépítése érdekében tett intézkedések előrehaladott stádiumban vannak és 2006 közepére a biztonságos kapcsolat létrejöhet. Szeretnénk az Europol belső menedzsment struktúrájában fejlődést látni annak érdekében, hogy a még hatékonyabb együttműködés iránti készség amely mindkét fél részéről nyilvánvaló a gyakorlati tevékenységben realizálódhasson. Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) és az Eurojust közötti kapcsolat továbbra is erős. Az Európai Igazságügyi Hálózat változatlanul az Eurojust elsődleges szervezeti partnere az igazságügyi együttműködés területén. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) jelentősen javult a kapcsolatunk 2005-ben. Az OLAF kapcsolat javítására létesült team-ünkön keresztül biztosított együttműködésnek volt némi hozadéka. Az OLAF igazgatója és a Kollégium közötti találkozó eredményeként napirendre került egyebek között a kapcsolatok fejlesztése, ideértve a jelenlegi kölcsönös egyetértési megállapodás (MoU) hivatalos megállapodással való felváltásának tárgyalási menetrendjét is. Belső ügyek Valamennyi 2004-ben EU-hoz csatlakozott tagállam olyan kinevezett nemzeti taggal rendelkezik, aki rendszeresen részt vesz az Eurojust munkájában. Az év folyamán az Eurojust új team struktúrát alakított ki a 2005-re kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ez javította a hatékonyságot, de további finomítások lehetőségét is megvitattuk, és az Eurojust tervezési fóruma keretében felülvizsgáltuk e struktúrát. Következésképpen a módosított változat csökkentett számú teammel kezd működni 2006 elejétől. Az Eurojust Informatikai Egysége működésbe helyezte az új elektronikus ügykezelési rendszert (CMS). A nemzeti tagok és a kiszolgáló személyzet képzésben részesültek annak érdekében, hogy maximális hatékonysággal és az adatvédelmi szabályokkal összhangban tudják kezelni a rendszert. Az E-POC II projekt befejeződött. A személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló szabályokat a Kollégium egyhangúan fogadta el október 21-i ülésén. A szabályokat a Tanács február 24-én jóváhagyta (OJ C 68, március 19.). 100

101 Elkészült egy felmérés és összehasonlítás arról, hogy az egyes nemzeti tagokat milyen ügyészi/bírói hatáskörökkel ruházta fel tagállamuk, és ennek eredményét megküldtük a Tanácsnak 2005 júliusában. Határozott álláspontunk, hogy valamennyi nemzeti tagnak hasonló hatáskörökkel kellene rendelkeznie. Ezt tudná egyebek között előmozdítani a konkrét ügyek intézésében a konzisztens megközelítést és cselekvési képességet. A évről adott jelentésünkben vázoltuk a 2005-re kitűzött céljainkat. E jelentés 7. fejezetében értékeltük és felmértük, hogy mennyiben sikerült ezeket elérni. A célok nagy részét legalább részben megvalósítottuk. Egyes célkitűzéseken a következő évben is dolgozni fogunk. A 8. fejezetben részleteztük 2006-ra kitűzött célokat. Az Eurojust adminisztratív személyzeti állománya folyamatosan nő, és az álláshelyeket előzetes elképzeléseinknek és a Kollégium, az Európai Parlament, valamint a Tanács által jóváhagyott szervezeti tervnek megfelelően töltöttük be. A évről szóló jelentésben kifejeztük csalódottságunkat, hogy nem készült el 1. a székhelyegyezmény, amely nemzetközi szervezeti státuszunkat, valamint a Hágában működő Kollégium tagjainak és az Eurojust adminisztratív személyzetének státuszát hivatalosan rögzítené; továbbá 2. az Eurojust hágai épületére vonatkozóan a bérleti szerződés, amely fogadó holland állammal rendezné a irodaházban való jelenlétünket. Mindkét ügyben a tárgyalások befejeződtek 2005 decemberében, és a hivatalos dokumentumok aláírása 2006 elején megtörténhet folyamán némi nyomás nehezedett ránk szomszédunk, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) folyamatos terjeszkedése miatt. Elégedettek vagyunk jelenlegi elhelyezésünkkel, különösen a fogadó holland fél által kialakított, a tárgyalások lebonyolítására szolgáló kiváló technikai lehetőségekkel. Az ügyteher és az adminisztratív személyzet létszámának növekedése, valamint az EU bővítése miatt nem teljesíthettük azt a kérést, hogy az alapterület egy részét adjuk át az ICC-nek. Ezt érthetőnek találta és úgy hisszük, akceptálta az az ENSZ bizottsági (UN Committee of States Parties) delegáció is, amely 2005 decemberében találkozott az Eurojust elnökségével. Az év folyamán a holland hatóságokkal informális megbeszélésekre került sor arról, hogy a várhatóan 2009-ben elkészülő, az Europol számára tervezett új épületben megvalósítható lenne-e az Eurojust elhelyezése is. Mind az Eurojust, mind az Europol próbálta kideríteni a két szervnek azonos épületkomplexumban való elhelyezésének lehetőségeit, a megoldás nyilvánvaló előnyei miatt. A tervezési korlátozások, az Europol épülettel kapcsolatos előrehaladott előkészítés és a költségek miatt e megoldást el kellett vetni. Hangsúlyozzuk, hogy az Eurojust jövőbeli épületének az Europolhoz nagyon közel kellene lennie. 101

102 1 1 F Ü G G E L É K E K I. FÜGGELÉK Nemzeti tagok Michael Kennedy a Kollégium elnöke és az Egyesült Királyság nemzeti tagja. Több mint húsz éves ügyészségi tapasztalattal rendelkezik. Számos nagy üggyel foglalkozott a Koronaügyészség központjában, ahol vezetője volt a bűnügyi jogsegély és kiadatási ügyekben illetékes nemzetközi egységnek is. Az Eurojusthoz kerülése előtt Sussex királyi főügyésze volt Angliában. Ulrike Haberl-Schwarz, Ausztria nemzeti tagja, alelnök. Pályafutását 1990-ben Salzburgban kezdte bíróként. Vizsgálóbíróként hat éven át foglalkozott jelentős pénzügyi és gazdasági bűnügyekkel. Ezen időszak alatt mind a nemzetközi együttműködés terén, mind a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben tapasztalatot szerzett januárjában került az Eurojusthoz januárjában választották alelnökké. Roelof-Jan Manschot, Hollandia nemzeti tagja, alelnök. Több mint 30 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik től az amszterdami Fellebbviteli Bíróság melletti főügyészség ügyészeként dolgozott, elsősorban szervezett bűnözéssel és pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben ben főügyésznek nevezték ki júniusában került az Eurojusthoz szeptemberében a Kollégium alelnökké választotta. Michèle Coninsx, Belgium nemzeti tagja. Több mint 15 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Kilenc évig a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél dolgozott, ahol a légi szabotázsakciókkal és a gépeltérítésekkel összefüggő terrorizmus elleni munkáért volt felelős. Mielőtt az Eurojusthoz került volna, országos hatáskörű államügyészként dolgozott Belgiumban, terrorizmussal és szervezett bűnözéssel foglalkozott. Pavel Zeman, a Cseh Köztársaság nemzeti tagja. A brnói székhelyű cseh Legfőbb Ügyészség ügyésze. Eurojust nemzeti tagjává való kinevezése előtt a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi Főosztályán nemzetközi jogsegélyügyekkel foglalkozott. Johan Reimann, Dánia nemzeti tagja. 25 éve dolgozik a dán igazságügy területén, többek között ügyészként a koppenhágai és zealandi kerületi főügyészek mellett, az Igazságügyi Minisztérium rendőri hivatalának vezetőjeként, és rendőrségi auditorként. Az Eurojusthoz történő kinevezése előtt az Igazságügyi Minisztérium állandó helyettes államtitkára volt. Felelősségi körébe tartozott a dán rendőri és ügyészi szerveik költségvetési és személyzeti ügyeinek általános irányítása. 102

103 Hermann von Langsdorff, Németország nemzeti tagja. 30 éves bírói és ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Mielőtt Németország nemzeti tagja lett, szövetségi államügyészként terrorizmussal kapcsolatos és hírszerzési ügyekkel foglalkozott. Raivo Sepp, Észtország nemzeti tagja. 15 éves igazságügyi tapasztalattal rendelkezik. Pályafutását ügyészségi nyomozóként kezdte. Dolgozott a büntető tárgyalást megelőző nyomozást folytató nyomozóiroda igazgatójaként is. Ezt követően megyei rendőrkapitány, majd a rendőrség irányító testületének helyettes főigazgatója lesz. Öt évig Észtország legfőbb ügyésze volt. Lampros Patsavellas Görögország nemzeti tagja. A görög igazságügyi rendszerbe történő 1997-es belépése előtt magánügyvédként dolgozott. Korfu és Athén helyettes államügyészeként is szolgált. Két évig büntetőjogot tanított Athénban a különleges kiképzések rendőrakadémiáján. Görögország képviselője volt mind az ENSZ Korrupcióról Szóló Büntetőjogi Egyezményénél Bécsben, mind az Európa Tanácsban (GRECO korrupció ellenes albizottság) ban az EU görög elnökségének tagja volt, a büntető anyagi joggal foglalkozó brüsszeli munkacsoportban. Az Eurojusthoz történő 2005 júniusi kinevezéséig az athéni Elsőfokú Bíróság melletti ügyészség informatikai rendszerekért felelős osztályának vezetője volt. Ruben Jiménez Fernández, Spanyolország nemzeti tagja ban vizsgálóbíróvá nevezték ki ban a spanyol Igazságszolgáltatási Főtanács tagjává választották meg hat évre, mely mandátumát kitöltötte. Ebben az időszakban ő volt a felelős az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) spanyolországi megszervezéséért is. François Falletti, Franciaország nemzeti tagja. 27 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Ezt az időt részben bírósági munkával, részben a francia Igazságügyi Minisztériumban töltötte, ahol 1993 és 1996 között a büntető- és kegyelmi ügyekkel foglalkozó terület igazgatója (Directeur des affaires criminelles et des graces) ban nevezték ki Lyon főügyészévé, s ezt a posztot 2004 szeptemberéig töltötte be, amikor az Eurojusthoz került. Korábbi pozícióiban különösen a gazdasági bűncselekmények, a pénzmosással összefüggő, valamint jogsegélyügyek széles körével foglalkozott. Európai és nemzetközi szinten aktív szerepet játszik az ügyészi szövetségek tevékenységében. Jarlath Spellman, Írország nemzeti tagja ben lett az ír ügyvédi kamara tagja és több évig ügyvédként (barrister) dolgozott ben a kormány jogi tisztviselőjének tanácsadójaként dolgozott az igazság- és belügyek területén ben nevezték ki az ír Legfőbb Ügyészséghez tisztviselőként. Ügyészi tapasztalatokkal rendelkezik a súlyos bűncselekmények széles körével kapcsolatban, továbbá a bűnügyi jogsegély, valamint a kiadatási ügyek területén. 103

104 Cesare Martellino, Olaszország nemzeti tagja. Pályáját ügyészként kezdte 1969-ben ig ügyészként dolgozott Rómában, később Terni főügyészévé nevezték ki. Pályafutása során a szervezett bűnözéssel, korrupciós, gyilkossági és emberrablási ügyekkel foglalkozott. Olaszországban jelenleg igen jelentős szerepe van a sportigazságszolgáltatás területén bíróként. Katerina Loizou, Ciprus nemzeti tagja. A kormány jogi főtisztviselőjének hivatalába történt évi belépése előtt magánügyvéd volt. Az Eurojusthoz történt 2004 szeptemberi delegálásáig Nicosiában köztársasági tanácsosi beosztásban dolgozott. Gunãrs Bundzis, Lettország nemzeti tagja. 11 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Az ügyészséghez történt csatlakozása előtt több éven keresztül a bűnügyi rendőrségnél dolgozott. A Legfőbb Ügyészségen vezető asszisztensként kezdte pályafutását. Később az egyik lettországi régió főügyészévé nevezték ki. Ezt követően a Legfőbb Ügyészségen dolgozott főügyészként, előbb a módszertani, majd a nemzetközi együttműködési részlegnél, ahol nemzetközi bűnügyi együttműködéssel jogsegélyügyekkel, kiadatással, büntetőeljárás és elítéltek átadásával foglalkozott. Rolandas Tilindis, Litvánia nemzeti tagja. Pályafutását 1991-ben nyomozóként kezdte a litván Belügyminisztérium és Legfőbb Ügyészség Nyomozati Főosztályán ben ügyésznek nevezték ki a Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Nyomozási Főosztályára, ahol a széles közvélemény érdeklődésétől kísért, és a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos kiemelt, jelentős ügyekkel foglalkozott májusában került az Eurojusthoz, amelyet megelőzően az Eurojust ügyészségi kontaktpontjának funkcióit is ellátta. Georges Heisbourg, Luxemburg nemzeti tagja óta dolgozik a luxemburgi igazságügyi rendszerben. Több mint 20 éves ügyészi tapasztalat áll mögötte ban nevezték ki helyettes főügyésznek. A szervezett bűnözés elleni részleg vezetői feladatait is ellátta, felelősségi körébe tartozott a jelentős pénzmosási és nemzetközi igazságügyi együttműködési ügyek kezelése. Lévai Ilona, Magyarország nemzeti tagja. Több mint 25 éves ügyészi pályafutása során az ügyészi munka minden szintjén tapasztalatra tett szert óta a Legfőbb Ügyészségen dolgozik. Az Eurojusthoz való kinevezése előtt hat éven át a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészeként a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát vezette, ahol egyebek mellett felelős volt az ügyészség EU csatlakozásra felkészítéséért is ban a köztársasági elnök a köztársasági érdemrend tiszti keresztjével tüntette ki. 104

105 Donatella Frendo Dimech, Málta nemzeti tagja ben lett ügyész a Legfőbb Ügyészségen óta a pénzmosási ügyekkel foglalkozik, valamint a nemzetközi jogsegélyek és a kiadatási ügyek felelőse. Köztársasági főtanácsadóként ellátja az Európai Igazságügyi Hálózat máltai kontaktpontjának feladatkörét is. Mariusz Skowroński, Lengyelország nemzeti tagja. Több mint 20 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik a lengyel ügyészi szervezet számos szintjén. Lodz regionális ügyészségének nyomozati részlegén és a fellebbviteli ügyészség bírósági egységénél korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozott ban az Igazságügyi Minisztériumon belüli Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Irodájához nevezték ki. Az Eurojusthoz történt csatlakozása előtt két ENSZ-egyezmény tárgyalását koordinálta. Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében felelős volt a bécsi ENSZ-hivatalokkal a szervezett bűnözéssel, valamint a New York-i hivatalokkal az illegális fegyver- és robbanóanyag csempészettel kapcsolatos koordinációért. José Luis Lopes da Mota, Portugália nemzeti tagja. Több mint 25 éves igazságügyi pályafutása során ügyészként és Portugália legfőbb ügyészének asszisztenseként dolgozott. Ez utóbbi funkciójában az ügyészi szervezet országos irányításáért és a nemzetközi együttműködésért volt felelős. Oktatási tevékenységet is folytatott a bírák és ügyészek képzését végző portugál nemzeti intézetben. Igazságügyi miniszterhelyettesként számos területért köztük az európai ügyekért volt felelős. Malči Gabrijelčič, Szlovénia nemzeti tagja. Több mint 20 éves elsőfokú államügyészségi tapasztalattal rendelkezik. Nova Gorica Kerületi Főállamügyészségén magas beosztású ügyészként gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott, 1997-ben pedig a szerv vezetőjévé nevezték ki. Peter Paluda, a Szlovák Köztársaság nemzeti tagja. 22 éve dolgozik a szlovák igazságügyi rendszerben. 12 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik ig a középszlovákiai Besztercebánya Kerületi és Regionális Ügyészi Hivatalában dolgozott től 1994-ig a Pozsonyi Főügyészség munkatársa volt. Az Eurojusthoz kinevezése előtt a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető ügyszakos bírája volt. Maarit Loimukoski, Finnország nemzeti tagja. Helsinki kerületi ügyészként több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik ben államügyésszé nevezték ki a Főügyészi Hivatalba. Szakterülete a szervezett bűnözés volt. Az Eurojusthoz történt delegálása előtt előbb a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnál, majd Finnország Állandó EU Képviseletének tanácsosaként Brüsszelben dolgozott, ahol a bűnügyi és igazságügyi együttműködés szakterülettel foglalkozott. 105

106 Solveig Wollstad, Svédország nemzeti tagja, több mint 15 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Többek között a kábítószerrel összefüggő szervezett bűnözéssel és más súlyos bűncselekményekkel foglalkozott. Eurojust nemzeti taggá történt kinevezése előtt Svédország egyik főállamügyésze, valamint a linköpingi Államügyészi Hivatal nemzetközi részlegének vezetője volt. Ezenkívül az Európai Igazságügyi Hálózat egyik svédországi kontaktpontjának funkcióját is ellátta. Helyettesek Jürgen Kapplinghaus Németország helyettes nemzeti tagja. Több mint 29 éve dolgozik az ügyészi szolgálat különböző szintjein től 1989-ig helyi ügyész volt, majd 10 évig a Főügyészi Hivatalban dolgozott és 2001 között az észak-rajnawestfáliai Igazságügyi Minisztériumnál dolgozott. Szakterülete több mint 15 éven keresztül a bűnügyi jogsegély volt, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem ben került az Eurojusthoz. Előtte a bűnügyi jogsegéllyel és a kiadatási ügyekkel foglalkozó minisztériumi részleg vezetője volt. Jean-Francois Bohnert Franciaország helyettes nemzeti tagja. 19 éve dolgozik a francia igazságügy területén. Pályafutását ügyészként kezdte Strasbourgban, majd Németországban a francia katonai bíróságon nyomozótisztként dolgozott. Ezt követően csaknem öt éven keresztül összekötő magisztrátusként dolgozott Bonnban, majd Berlinben. Carmen Manfredda Olaszország helyettes nemzeti tagja. 30 éves gyakorlata van a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Mielőtt az Eurojusthoz került, államügyész volt Milánóban, majd Vigevano főügyészi posztját töltötte be. Jolien Kuitert Hollandia helyettes nemzeti tagja. Államügyészként dolgozik Hollandia Országos Ügyészi Hivatalában a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés terén. Ezen kívül az ügyészségek kontaktpontjának feladatait is ellátja az Európai Igazságügyi Hálózatban. 106

107 António Luis Santos Alves Portugália helyettes nemzeti tagja. Több mint 15 éve dolgozik az államügyészi szolgálat különböző szintjein között a Portugália Környezetvédelem Főfelügyelője, 2003 és 2004 májusa között pedig Portugália Állandó EU Képviseletének tanácsosa volt. Sanna Palo Finnország helyettes nemzeti tagja. Jogi háttérrel rendelkező rendőrtiszt. Két évig a Külügyminisztérium jogi titkára volt, majd egy évig büntetőbíróként dolgozott Helsinkiben. Ezenkívül Helsinkiben a Finn Nemzeti Nyomozóiroda munkatársaként négy évig foglalkozott jogsegély ügyekkel. Annette von Sydow Svédország helyettes nemzeti tagja szeptember 1. óta. Harminc éve ügyész, súlyos gazdasági bűncselekményekre szakosodott, amikor a Gazdasági Bűncselekmények Hivatalában dolgozott. Az Európa Tanácsnak a korrupció elleni küzdelemben segített Albániában és a bírák, ügyészek Balti-országokban történő képzését is előmozdította. Egy évet töltött Grúziában, ahol az EU Jogrend Missziójával dolgozott. A svéd Legfőbb Ügyészség főügyészeként sokéves tapasztalatra tett szert a nemzetközi együttműködés terén. Rajka Vlahovic az Egyesült Királyság helyettes nemzeti tagja. Felsőbírósági ügyvéd, tizenkét évig dolgozott ügyvédként London központjában. A Koronaügyészségen számos súlyos bűnüggyel foglalkozott, beleértve a háborús bűnök ügyészi üldözését is. Az Eurojusthoz kerülése előtt a Királyi Vám- és Pénzügyőrség Jogi Tanácsadó Hivatalában a nemzetközi jogsegély- és kiadatási ügyek területén dolgozott. Asszisztensek Susanne Stotz Németország nemzeti tagjának asszisztense óta dolgozik a német igazságügyi rendszerben Bajorországban, ahol pályafutását ügyészként kezdte. A gazdasági és pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó részlegnél töltött négy év után 2003-ban bíró lett. Tevékenységét Bajorország észak-keleti részén, a közép-európai országokhoz közeli régióban folytatta, így a kölcsönös jogsegélyügyekben és a kétoldalú együttműködési kérdésekben kapcsolatba került a cseh kollégákkal januárja óta az Eurojust német nemzeti tagjának asszisztenseként dolgozik. 107

108 Anne Delahaie Franciaország nemzeti tagjának asszisztense óta dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban, 1986-ban szerzett jogi diplomát. Az Igazságügyi Minisztériumban részt vett a bűnügyek területén megvalósuló nemzetközi igazságügyi együttműködésben és a két-, illetve többoldalú tárgyalásokon (EU Schengen, Európai Tanács, ENSZ) óta az Eurojustnál Franciaország nemzeti tagjának asszisztense. Ann den Bieman az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztense óta dolgozik a Skót Főállamügyészség ügyészeként márciusában a Lockerbie katasztrófa Hollandiában zajló büntetőbírósági tárgyalásának ügyészi team-jébe delegálták. Ezt követően került az Eurojusthoz, ahol az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztenseként dolgozik. Eurojust összekötő ügyész Knut H. Kallerud az Eurojust norvég összekötő ügyésze. Pályája elején az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott helyettes bíróként, majd nyolc évig ügyvédi gyakorlatot folytatott, elsősorban védőügyvédként. Az Eurojusthoz kerülését megelőzően 11 évig a norvég Legfőbb Ügyészség egyik legmagasabb vezetői beosztású ügyésze volt. Az Európai Igazságügyi Hálózat kontaktpontjának feladatait is ellátja. Adminisztratív igazgató Ernst Merz 1981-ben szerzett jogi diplomát ig Németországban dolgozott bíróként. Ezt követően a Rajnavidéki tartomány és Thüringia Igazságügyi Minisztériumához került és 1999 között a Trier-i Európai Jogakadémia igazgatója volt ben a koblenzi Társadalombiztosítási Bíróság elnöke lett, és az Európai Igazságügyi Továbbképzési Hálózat első főtitkáraként is dolgozott májusában az Eurojust ideiglenes adminisztratív igazgatója lett, 2002 szeptemberében pedig adminisztratív igazgatóvá nevezték ki. 108

109 II. FÜGGELÉK A KONKRÉT ÜGYEK EUROJUST ELÉ TERJESZTÉSÉNEK ÉS INTÉZÉSÉNEK AKADÁLYAI A konkrét büntetőügyekkel való foglalkozás az Eurojust fő feladata. Ennél fogva kiemelkedő jelentőségű számunkra, hogy folyamatosan dolgozzunk az ügyek Eurojust elé terjesztése problémáinak és akadályainak meghatározásán, illetve megoldásán, valamint az ügyek hatékony és sikeres intézésén ben a Kollégium kidolgozta a problémák és akadályok alábbi katalógusát, a nemzeti tagokkal, helyetteseikkel és asszisztenseikkel való interjúkra alapozva. A sorrend nem fontossági sorrendet jelent. Az ügyek Eurojust elé terjesztésének akadályai Az Eurojust igénybe vételére való ösztönzés hiányával összefüggő problémák A kettőnél több országra kiterjedő, a nemzeti határokon túltekintő szemléletű nyomozati és vádemelési megközelítés pénzt és emberi erőforrásokat igényel. Könnyebb és olcsóbb a rendőrségnek és az ügyészségnek csak a nemzeti határokon belüli bűncselekményt és elkövetőket megcélozni. Gyakran a hivatali vezetők nem helyeslik vagy támogatják a határokon túlra tekintő szemléletet. Az Eurojust új gyakorlata, hogy fizeti az utazási költségeket és a szállodát a koordinációs értekezleteken résztvevő ügyészeknek/ nyomozóknak, segíthet e probléma enyhítésében, és nagyobb nyomatékot adhat az Eurojust nemzeti tag szavának de csak korlátozott mértékig. A nemzeti rendőrségek és ügyészségek céljainak és célkitűzéseinek meghatározásakor nem képez prioritást a külföldi igazságügyi hatóságokkal való határokon átnyúló együttműködés és jogsegély. Amikor a kitűzött célok elérését értékelik, a teljesített jogsegélyt, stb. nem veszik figyelembe a teljesítmény és eredmények számításánál. Ez ismételten azt jelenti, hogy az ilyen tevékenység alulértékelt a hazai bűncselekmények miatt, illetve a hazai bűnelkövetőkkel szemben folytatott nyomozásokhoz és vádemelésekhez képest. A nyomozó és ügyészi szervek a tagországok többségében jogilag nem kötelezettek arra, hogy a súlyos, határokon átnyúló bűnügyeket az Eurojust elé terjesszék, vagy egyáltalán informálják nemzeti tagjukat az ilyen ügyekről. Számos országban azonban az Eurojust Határozat végrehajtásának részeként törvény vagy adminisztratív szabály előír ilyen kötelezettséget. A nemzeti hatóságoknak az Eurojust igénybe vételére való hajlandóságával összefüggő problémák Számos ügyész nincs tudatában még annak, hogy csaknem valamennyi szervezetten elkövetett bűncselekménynek van határokon átnyúló aspektusa. Még mindig úgy 109

110 kezelik a szervezett bűnözést, mint tisztán nemzeti bűnügyi jelenséget és ezért nem érzik szükségét annak, hogy kihasználják az Eurojust kínálta lehetőségeket. Nem úgy tekintenek az Eurojustra, mint egy proaktív eszközre, amelynek segítségével felderíthetik, hogy vannak-e kapcsolódó nyomozások vagy vádeljárások folyamatban más országokban. Néhány tagállam központi hatóságait nem érdekli az Eurojust bevonásának lehetősége. Jobban szeretik a régi, hagyományos kommunikációs csatornákat más tagállamok központi hatóságaival. Némely nemzeti rendőrség és ügyészség a határokon átnyúló együttműködés terén a kétoldalú kapcsolatokat preferálja még több tagállamot érintő ügyekben is az olyan multilaterális intézmény helyett, mint az Eurojust. Némely országban az ügyészek szűk szakosodása a saját országon belüli jogsegélyre vagy nemzeti nyomozásra/vádeljárásra időnként arra vezet, hogy a nemzetközi jogsegélykérelem rossz minőségű, illetve előterjesztése későn történik, ami akadályát képezi annak, hogy az Eurojust a nyomozás korai szakaszában bekapcsolódhasson. Néhány országban ahol ezt a megoldást kitalálták az Eurojust kontakt pontok ( árnyék nemzeti tagok ) a tagállamban gyakran akadályt jelentenek, miután ők szelektálják az ügyeket abból a szempontból, hogy megküldhetők-e az Eurojust nemzeti tagnak. Az Eurojust ismeretével kapcsolatos problémák Némely nemzeti hatóságnak nincs ismeretanyaga az Eurojustról és az általa kínált lehetőségekről a határokon átnyúló együttműködés javítására. Egyes ügyészeknek nincs semmi vagy csak nagyon kevés tapasztalata az Eurojust igénybe vételéről, és emiatt vonakodnak hozzá fordulni. Néhány országban egyfelől a büntető igazságszolgáltatási tárgyú nemzeti törvényekben nincs jogilag elismerve az Eurojust, másfelől adminisztratív utasítások vagy irányelvek sincsenek az ügyészek és a rendőrség részére az Eurojust használatáról. Ez megnehezíti az Eurojust használatának szükségességéről való tudatosság kialakítását. Egyes nemzeti tagok (még) nem építettek ki megfelelő hálózatot a nemzeti rendőrségükkel és ügyészeikkel. 110

111 A nemzeti tag szerepével összefüggő problémák Meglehetősen nehéz az Eurojustnak saját ügyeket generálni. A nemzeti tagok vonakodnak a hazai hatóságaik kívánságai ellen fellépni. Kínosnak érzik, ha hivatalos felkérést kell küldeniük az Eurojust Határozat 6. vagy 7. cikke alapján az ügyet az Eurojust elé terjeszteni nem hajlandó nemzeti hatóságuknak. Bizonyos mértékig a nemzeti tagok inkább hazai hatóságaik nagyköveteinek érzik magukat, mint a határokon átnyúló bűnügyi együttműködés eszméje előharcosainak. A konkrét ügyek intézésének akadályai Jogi problémák A jogi instrumentumoknak a nemzeti jogalkotásban való késedelmes vagy helytelen végrehajtása (pl évi EU Jogsegélyegyezmény, kerethatározat az európai elfogatóparancsról, közös nyomozócsoportokról) nehezíti az ügyek intézését és az elérhető eredmények tekintetében bizonytalanságot idéz elő. A tagállamok jogrendszereinek különbözősége gyakran a jogsegélykérelmek kiegészítését vagy korrekcióját teszi szükségessé, ami ismét csak növeli a bürokráciát és késedelmet. A nemzeti hatóságokkal összefüggő problémák Egyes országokban a nemzeti hatóságok (némelyike) és a nemzeti tag között az együttműködés nem mindig hatékony. Problémák merülnek fel a nemzeti hatóságok közötti interakciókban is. Némely országokban, így pl. Spanyolországban, a jogsegélykérelmek rendszeresen eltűnnek. Egyes országok pl. az Egyesült Királyság és Spanyolország hatóságai nagyon lassúak a jogsegély teljesítése terén. A jogsegélykérelmek idegen nyelvre fordításának minősége gyakran nagyon rossz. 111

112 A nemzeti tagok ügyészi jogosítványaival kapcsolatos problémák A nemzeti tagoknak nincs közvetlen ellenőrzési joga a nyomozások és vádeljárások felett. Sokszor nincs arra lehetőségük, hogy figyelemmel kísérjék a releváns kezdeti (nyomozati) fázist, így nem tudnak ebben a stádiumban határokon túltekintő orientációt adni a döntésekhez. Számos ügy olyan késői fázisban érkezik az Eurojusthoz, hogy a hatékony Eurojust intervenció nagyon nehéz. Számos nemzeti tag csak kommunikálni tudja a kérelmeket. Nincs hatásköre dönteni a kérelmek ügyében. Ennek következményeként a konkrét ügyek intézésének és az eredmény elérésének lehetősége a nemzeti hatóságok jóakaratán és hajlandóságán múlik. A nemzeti tagok ügyészi hatásköre egyenlőtlen, ami megnehezíti, hogy egy adott típusú segítségre bizonyosan lehessen számítani. A nemzeti tag működésével kapcsolatos problémák A nemzeti hatóságoknak az Eurojust igénybe vételére irányuló kérelmei gyakran túlságosan a lehetőségek alatt maradnak, pl. a jogsegélykérelmek kétoldalú megkönnyítését kérik még többoldalú ügyekben is. A nemzeti tagoknak ilyen ügyekben kezdeményezniük kellene koordinációs találkozókat valamennyi érintett ország részvételével, még akkor is, ha erre nem kérték fel őket nemzeti hatóságaik. Az Eurojust Határozat a kommunikációt csak a nemzeti tagokon keresztül teszi lehetővé. A gyakorlatban azonban számos kommunikációs csatornát használnak a nemzeti hatóságok (hagyományos, Europol, Interpol, összekötő magisztrátusok, közvetlen). A nemzeti tagok arra kénytelenek pazarolni idejüket, hogy felderítsék ezeket a csatornákat. Időveszteség akadályozza a visszajelzéseket is, miután más csatornák lépnek be az Eurojustot csatorna helyett. A nemzeti tagoknak nagyobb készséget kell mutatniuk, hogy hivatalosan éljenek a 6. és 7. cikkben foglalt hatáskörükkel a segítségnyújtás terén vonakodó vagy lassú hatóságok felé. A nemzeti tagnak nem úgy kell eljárnia, mintha a nemzeti hatóságok nagykövete lenne, hanem inkább az Eurojust képviselőjeként. 112

113 A nemzeti tagoknak túl kevés segítségük van az ügyek intézése terén. Asszisztensekre, jogi tanácsadókra és fordítói szolgálatra lenne szükségük, hogy egyfelől az ügyeket megfelelően tudják intézni, másfelől az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) követelményeinek is eleget tudjanak tenni. A helyettessel vagy asszisztenssel nem rendelkező nemzeti tagok számára a Hágán kívül töltött időszakok (szabadság, nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartás, szemináriumok és értekezletek) problémát jelentenek az ügyek gyors és hatékony intézésében. A visszajelzésekkel kapcsolatos problémák A visszajelzések hiánya nagy problémát jelent. Számos esetben a nemzeti tagnak kérnie kell a nemzeti hatóságától a visszajelzést, ahelyett, hogy önként megadnák azt neki. A nemzeti hatóságok hajlamosak elfeledkezni az együttműködésről az Eurojusttal, amint a segítség iránti kérelmük teljesült. A nemzeti hatóságok nyomás alatt állnak idő és erőforrások szempontjából, ezért a visszajelzés terén nem túlságosan készségesek. A visszajelzés a konkrét kérelem teljesítésére korlátozódik, és nem terjed ki az ügy átfogó végeredményére vagy az ügyben előterjesztett egyéb kérelmek teljesítésére. Egyes nemzeti tagok is elfelejtenek visszajelezni, például a kérelmet előterjesztő nemzeti tagot nem informálják a teljesítésről. 113

114 III. FÜGGELÉK FOGYASZTÓI ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS 2005-ben a Kollégium készített egy kezdetlegesnek mondható, tudományosan nem megalapozott fogyasztói elégedettségi felmérést, kérdéseket intézve a tagállamok azon hatóságaihoz, amelyek korábban ügyeket terjesztettek az Eurojust elé. A cél annak értékelése volt, hogy miként látják ezek a hatóságok a konkrét ügyek intézésének minőségét és gyorsaságát, valamint hogy meghatározzuk, hol kell javítani munkánkon. E célra 100 ügyet választott ki véletlenszerűen a Kollégium titkára. Az Eurojusthoz ügyeket terjesztő (megkereső) tagállamok nemzeti tagjait felkértük, hogy néhány egyszerű kérdésre nemzeti hatóságaiktól kérjenek válaszokat, melyekkel véleményt mondanak az Eurojust által nyújtott segítségről. Noha a legtöbb esetben ezek a kérdések megválaszolhatóak voltak, néhány ügy kapcsán a) nem érkezett válasz, vagy b) nem lehetett választ adni, mivel az ügy még folyamatban volt, vagy c) a válasz nem közvetlenül a kérdőívben foglaltakra reflektált. Összességében több mint 60 válasz érkezett. A válaszok korlátozott száma miatt lehetetlen statisztikai jelentőséget tulajdonítani a felmérésnek és természetesen a módszertan is rejt magában bizonytalanságot. Mindazonáltal e fenntartásokkal együtt és a válaszok túlértékelése nélkül is bizonyos következtetésekre lehetett jutni a felmérés eredményéből: Az Eurojusttól kapott segítség minőségét 50 válaszadó (89%) találta nagyon kielégítőnek, 6 válaszadó pedig (11%) nem kielégítőnek. Az ügy Eurojusthoz terjesztése és a megkeresett tagállam intézkedése között eltelt időt tekintve is hasonló a helyzet, 56 válasz (88%) találta azt nagyon kielégítőnek, 8 válasz (12%) pedig nem kielégítőnek. Az Eurojust elérhetősége és az általa nyújtott szolgáltatás tekintetében szintén az elégedettség a jellemző, a válaszadók 93%-a volt elégedett, és csak 7%-a nem volt az. Az egyedi ügyekben elért célok tekintetében a kép többé-kevésbé hasonló. 54 ügy vonatkozásában a célokat elérték, míg 6 esetben nem (90%, illetve 10%). Biztató, hogy az összes válaszadó ismét használná az Eurojustot, közülük a túlnyomó többség biztosan (58), néhány valószínűleg (4), 114

115 A válaszadók majdnem fele (58-ból 25) nem adott visszajelzést az Eurojustnak az ügy végső kimeneteléről (jogerős ítélet, stb.). Ez a szám megfelel a nemzeti tagok tapasztalatainak, akik gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor szeretnék megtudni, hogy a későbbiekben mi lett az eredménye az Eurojust által nyújtott segítségnek. Eurojust által nyújtott egyes segítségtípusok szerint nincs értelme a válaszokat csoportosítani. A számok oly kicsik, hogy azoknak nem lehet komoly jelentőséget tulajdonítani. Néhány trend mindazonáltal felismerhető. Az elégedettség széleskörű, s bár van még mit fejlődni, az általános elégedettségi szint 90% körüli. Az elégedettség nem változik jelentősen az Eurojust által nyújtott segítség típusa szerint, legyen az koordináció, együttműködés, információcsere vagy a nemzeti hatóságok támogatása. Csupán egyetlen típusú segítség tér el a többitől: nevezetesen az, amikor a megkeresett hatóság nem válaszol a jogsegélykérelemre, és emiatt kéri a megkereső hatóság az Eurojust segítségét. A célt öt ilyen ügyből csak kettőben sikerült elérni. Ennek valószínű magyarázata az, hogy az Eurojust segítségét gyakran csak akkor kérik a jogsegélykérelem teljesítésének meggyorsításához, amikor már minden más csatornán tett kísérlet sikertelennek bizonyult. Ebből következően számos alkalommal akkor próbálják megoldatni az Eurojusttal az ügyet, amikor az már kezdettől fogva vesztésre áll. Amint már említettük, ez a véleménykutatás csak egy kezdetleges kísérlet volt arra, hogy megpróbáljuk felmérni az Eurojust munkájának fogadtatását. Egy új és finomított felmérést kell majd készíteni, azzal a reménnyel, hogy tudományosabb és statisztikailag szignifikánsabb válaszokat kaphatunk, amelyeket a különleges körülmények között nyújtott, illetve az általánosabb szolgáltatásaink minőségének javításához felhasználhatunk. 115

116 116 Joannes Thuy fotói, Eurojust 2006