Az önkormányzatok és a GATS Egyezmény

Átírás

1 Az önkormányzatok és a GATS Egyezmény A Védegylet állásfoglalása A GATS és a közszolgáltatások piacosítása mindenkit érintõ kérdés, melyrõl ugyanakkor a legtöbben szinte semmit sem tudnak. Célunk ezért elsõsorban a figyelem felkeltése és társadalmi párbeszéd indítása minden érintett fél bevonásával a fenntarthatóság ökológiai és társadalmi elveinek figyelembevételével. Mérlegelnünk kell a közszolgáltatások szerepét egy fenntartható társadalomban - és értékelnünk kell a GATS egyezmény hatását. A Védegylet megtette: az egyezmény nem szolgálja a közjót és a fenntarthatóságot. Állásfoglalásunkban a GATS-nak az önkormányzatokra gyakorolt hatásait vizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy az egyezmény érvénybe lépése a jelenlegi kedvezõtlen folyamatok felgyorsulásához és kiterjedéséhez, a helyi társadalom autonómiájának teljes lerombolásához ve-zethet.

2 1. Problémafelvetés Egész Európában - így hazánkban is - az önkormányzatok egyik legfõbb feladata, hogy az állampolgárok számára biztosítsák a hozzáférést a megfelelõ minõségû alapszolgáltatásokhoz.. A közszolgáltatások rendkívül tág kört fognak át a vízellátástól a tömegköz-lekedésig, a szemétszállítástól az oktatásig és az egészségügyig, amelyek egyaránt lényegesek az egyének életminõsége, alkotmányosan biztosított alapjogaik érvényesülése, illetve a társadalmi integráció fenntartása és a szociális feszültségek tompítása szempontjából. Ezen célok megvalósítása érdekében a helyhatóságok olyan jogosítványokat kaptak, amelyek segítségével lehetõségük van arra, hogy a helyi közösség érdekeinek megfelelõen avatkozzanak be a gazdasági folyamatokba. A világgazdaság globalizálódása és a multinacionális vállalatok által kifejtett lobbytevékenység azonban könnyen azt eredményezheti, hogy a köz-szolgáltatásokat privatizálják, az önkormányzatok pedig elveszítik eddigi szabályozó jogaik jelentõs részét, kiszolgáltatottá válnak a nemzetközi tõke igényeivel szemben. A kedvezõtlen folyamatok hazánk uniós csatlakozása kö-vetkeztében valószínûleg felgyorsulnak majd, hiszen az EU értékrendje egyre inkább az átgondolatlan piaci verseny irányába halad, annak ellenére, hogy az Európai Unió Chartájának 36. fejezete az alapjogokról szólva az állampolgárok jogát az alapvetõ szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz egyértelmûen a gazdasági érdekek elé helyezi. Noha a verseny és a szabad belsõ piac eddig számos vonatkozásban rövidtávú elõnyökkel járt az emberek számára, mégis fennáll annak a veszélye, hogy a közszolgáltatások magánosítása negatívan fogja befolyásolni az életminõséget. Állásfoglalásunk célja éppen ezért röviden bemutatni a globalizáció egyik legújabb állomását jelentõ egyezményt, a GATS-ot, majd ennek lehetséges következményeit az önkormányzatokra és a helyi közösségekre. 2. A GATS céljai és eszközei Az 1995-ben 144 állam - köztük Magyarország - által aláírt GATS (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelmérõl) a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kereteiben mûködõ egyezmény, amely a szolgáltatások piacosításához (liberalizációjához, privatizációjához és deregulációjához) nyújt nemzetközi keretet. Deklarált célja, "hogy a szolgáltatások kereskedelmének egyre magasabb szintû liberalizálása mielõbb megvalósuljon." 1 A hozzá kapcsolódó tárgyalások a szolgáltatások liberalizálásáról azóta is zajlanak. A tagállamoknak egymással szemben június 30-ig kellett megtenni a liberalizációs követeléseiket, piacnyitási ajánlataikat pedig március 31- ig, ezt követõen az egyeztetõ tárgyalások január 1-jéig folytatódnak. 2 Az Egyezmény a szolgáltatásokat tizenkét kategóriába sorolja, amelyek között több érzékeny területet találhatunk (turizmus, környezetvédelmi szolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások, vízszolgáltatás, közlekedés és szállítás, oktatás). Az Egyezmény rendkívüli jelentõségét mutatja, hogy minden kormányzati intézkedésre kiterjed, amely hatással van a szolgáltatások kereskedelmére, beleértve a törvényeket, rendeleteket, határozatokat, de még a kormányzat íratlan gyakorlatát is, sõt - annak ellenére, hogy a nemzeti kormányok az aláírás elõtt nem konzultáltak az önkormányzatokkal - érvényes a "központi, regionális kormányzati vagy helyhatósági, illetve hatósági intézkedések" mindegyikére. 3 Ha a nemzeti kormány piacnyitási felajánlást tesz, akkor az adott szolgáltatási ágazatban fel kell számolni az összes olyan rendelkezést, amelyet a szabad piaci verseny korlátozásának nyilvánítanak. Ezért fennáll annak a lehetõsége, hogy a helyhatóságok számos olyan rutineljárását a jövõben korlátozni fogják, mint - építési övezetbe sorolás, építési engedélyek kiadása, a munkálatok felügyelete, - építészeti szabályozás a környék arculatának és turisztikai értékeinek védelmében, - alacsony jövedelmûek lakhatási támogatása, szociális bérlakások fenntartása, - a különféle szolgáltatások engedélyezése és felügyelete, - utak fenntartása, tömegközlekedés szabályozása, - szemétlerakók létesítésének engedélyezése, - hirdetések méretének, kihelyezésének és tartalmának szabályozása, - a mûvészeti élet és az oktatás támogatása, - üzletek nyitva tartása, mérete, elhelyezkedése, - a helyi gazdaság fejlesztésének támogatása A piacra jutási szabályozás hatása az önkormányzatokra Az Egyezmény a külföldi szolgáltatók érdekeinek védelmében szokatlanul tág érvényességi kört határoz meg. Ezért ha egy ország piacnyitási felajánlást tett, akkor az adott ágazatban egyetlen kormányzati szinten sem szabad korlátozni a szolgáltatás nyújtását és a szabad versenyt. A kormányzati támogatások és hitelek elosztása során nem

3 szabad különbséget tenni hazai és külföldi, illetve helyi, közösségi vagy magán szolgáltatók között. A WTO világossá tette, hogy bármi, ami csak alkal-mas lehet a feltételek megváltoztatására a külföldi és hazai cégek között, sérti a szabályokat. Így például, ha egy önkormányzat feltételeket támaszt pályázataiban, azok teljesítése közvetve vagy akár a kiírók szándékától függetlenül is nehezebb lehet a külföldiek számára. A közpénzbõl támogatott helyi gazdasági fejlesztési tervek gyakran megkívánják a helyiek részvételét a projektek irányításában, a helyi munkavállalók vagy beszállítók alkalmazását. Ezek a feltételek a külföldi beruházók számára hátrányt jelentenek, ezzel pedig megsértik a GATS nemzeti elbánásra vonatkozó szabályait. 5 Súlyos következményekkel járhat, hogy a GATS csak három év elteltével teszi lehetõvé a vállalások visszavonását, és akkor is csak megfelelõ ellenértékû kompenzáció 6 esetén. Például, ha egy állam megnyitotta az önkormányzati hatásköröket is érintõ egészségügyi szektorát, de késõbb visszalépne, csak több év után, és csak egy másik, egyenlõ értékû szektor megnyitása árán tehetné! Legalább ilyen súlyos következményekkel járhat, hogy a GATS nem ad lehetõséget arra, hogy az aláíró felek a természeti erõforrások megóvása érdekében korlátozzák a kereskedelmet. Így az önkormányzatok adott esetben nem korlátozhatják például a tu-risztikai szolgáltatásokat egy érzékeny természeti terépületen, vagy nem korlátozhatják a vízkivételt a vízbázis védelme érdekében! Az Egyezmény szerint, ha egy állam teljeskörû liberalizációt vállal, az önkormányzatok nem korlátozhatják a szolgáltatást nyújtók számát, és nem tarthatnak fenn monopóliumokat, vagyis olyan szolgáltatókat, amelyek egyedül látnak el egy területet valamilyen szolgáltatással. Így például nem megengedhetõ, hogy egy helyhatóság kizárólagos szerzõdést kössön egy céggel a lakossági szemétszállítás biztosítására, vagy hogy önkormányzati szövetségek alakuljanak a térség vízellátásának megoldására. A nyugat-európai városvezetõk aggályait a kormányzati illetékesek arra hivatkozva igyekeztek eloszlatni, hogy az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások az Egyezmény I. 3.b. pontja alapján mentességet élveznek a GATS szabályai alól, mint "a kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatások", ha nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtották azokat. Az érvelés szerint az önkormányzatok által megbízott kizárólagos szolgáltatók - a kormányzati beszerzés kategóriája alapján - szintén mentességet élveznek. 7 Noha a válaszok elsõ látásra megnyugtatónak tûnhetnek, azonban jelentõs gond, hogy az alkalmazott szakkifejezéseknek nincsen egyértelmû definíciója. A GATS szerint például a közbeszerzés a "kormányzat céljaira történõ beszerzés", de nem lehet "kereskedelmi viszonteladás". Egyik fogalmat sem határozták meg pontosan. Egy értelmezés szerint például a "nem üzleti alapon nyújtott szolgáltatás" kizárólag az ingyenes szolgáltatásokra vonatkozik. Mivel ma már lényegében minden ágazatban megjelentek a magánszolgáltatók, még olyan, hagyományosan állami szektorokban is, mint az egészségügy és az oktatás, a fent említett második kivétel gyakorlatilag alkalmazhatatlan. Az önkormányzatok által a kizárólagos szolgáltatókkal kötött szerzõdések jövõbeli sorsa szintén kérdéses: az EU a vízszektort érintõ GATS tárgyalások során a monopóliumokat és kizárólagos szolgáltatókat a kereskedelem akadályaként érté-kelte, és vitatta, hogy ezek a kormányzati beszerzés kategóriájába tartoznának. 8 A kanadai önkormányzatok, érzékelve a helyzet bizonytalanságát, felszólították nemzeti kormányukat, hogy a helyhatóságok kizárólagos szer-zõdéseit egyértelmûen vegyék ki az Egyezmény hatálya alól. 9 A fogalmi meghatározatlanság miatt a vitás esetekben a döntéseket a WTO vitarendezõ testületére fogja majd meghozni, amely eddig a gyakorlatban a piaci érdekek legfõbb védel- mezõjének bizonyult. A szervezetnek a GATS-sal foglalkozó tanácsa már 1998-ban megállapította, hogy "az Egyezmény I.3. részében felsorolt kivételeket szûkítõen kell értelmezni." 10 Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a piacnyitási felajánlások megtétele után az egyes országok jogalkotóinak egyetlen szinten sem marad lehetõségük arra, hogy a közérdek védelmében megszorító intézkedéseket tegyenek, ezért a tárgyalások során rendkívüli elõrelátásra volna szükség. A kiszivárgott hírek szerint például a kiskereskedelmi piaci felajánlások során Nagy-Britannia semmilyen korlátozással sem élt, míg Olaszország ragaszkodott ahhoz a feltételhez, hogy új üzletláncok csak akkor kaphatnak mûködési lehetõséget, ha sikeresen kiállnak egy piaci szükségességi vizsgálatot, és a beruházások nem veszélyeztetik az ország kulturális és turisztikai értékeit. 11 Magyarország vállalásairól a kormány - a Védegylet többszöri megkeresése ellenére - semmilyen információval sem volt hajlandó szolgálni, ám a WTO adatbázisa szerint hazánk többek között a vasúti és közúti közlekedést, az egészségügyi, a köz- és felsõoktatási szektort érintõ felajánlásokat tett. 12 Korlátozások fenntartásáról nincsen tudomásunk.

4 4. A "szükségességi teszt" A WTO munkacsoportja 1999 óta dolgozik egy speciális szükségességi teszt kidolgozásán, amelyet a GATS részévé kívánnak tenni, és amelyet az engedélyezés, minõsítés, szabványállítás során minden kormányzati szinten kötelezõ lenne alkalmazni. A tervet az Európai Unió is támogatja. A javaslat értelmében a helyhatóságok, ha a piaci szereplõket korlátozó intézkedéseket hoznak - egyes tagországok még az építési övezetbe sorolást és a nyitvatartási idõ szabályozását is a verseny akadályaként nehezményezik -, kötelesek a kereskedelmet legkevésbé korlátozó megoldást választani. Néhány ország támogatja azt a felvetést is, hogy minden szolgáltatási ágazatban legyen kötelezõ a szükségességi teszt, teljesen függetlenül attól, hogy az adott ország tett-e felajánlást azon a területen. A kereskedelmi jog szakértõi szerint az intézkedés, amely a mûködési feltételek világméretû egységesítésben érdekelt multinacionális cégek szándékait tükrözi, jelentõsen korlátozni fogja a helyhatóságok mozgásterét. 13 Ha például aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy egy tervezett új bevásárlóközpont aránytalanul nagy forgalomnövekedést fog okozni és ezzel megkárosítja a környék háztulajdonosait, vagy hogy egy veszélyes hulladékot tároló telep létesítése veszélyeztetné a lakosság jogát az egészséges környezethez, és ezért az önkormányzat meg kívánja változtatni egy terület építési övezeti besorolását, akkor a jövõben számos nehézséggel kell szembenéznie. Elõször is, a helyhatóságnak a változtatás indokaként meg kell határoznia egy olyan célt, amelyet - a beruházók panasza esetén - a WTO vitarendezõ testülete jogosultnak és szükségesnek fogad el. A WTO a "szükséges" fogalma alatt "nélkülözhetetlen"-t ért, a GATS pedig a helyi szabályozásról szólva olyan rendelkezések meghozatalát követeli, amelyek biztosítják, hogy "a minõsítési követelmények és eljárások, a technikai szabványok és engedélyezési követelmények nem képeznek akadályt a szolgáltatásokkal való kereskedelem elõtt." 14 Mivel jelenleg az egyetlen kivétel a GATS hatálya alól, amelyet jogosultnak ismernek el, azok a rendkívüli esetek, amelyekben az emberi élet vagy a nemzetbizton- ság védelme a cél, az olyan célok- nak, mint a környék karakterének védelme vagy a közlekedés okoz- ta zajszennyezés csökkentése, kevés esélyük lehet az érvé-nyesülésre. Ha a WTO jogosultnak ismeri el az önkormányzat célját, abban az esetben is csupán azokat az intézkedéseket hozhatja meg, amelyek a beruházók számára a legkevésbé terhesek, illetve amelyek a kereskedelmet a legkisebb mértékben korlátozza, amely "ésszerûen elérhetõ" a számukra. A helyi vállalkozók védelmében például a kiskereskedelmi üzletláncok beruházásainak korlátozása helyett be kell érniük a kisboltok környezetének fejlesztésével, mint pl. parkosítással, a zöldterület méretének elõírása helyett a beruházó anyagi hozzájárulásával a rekreációs lehetõségek fejlesztéséhez. Ha a helyhatóság ezeket az intézkedéseket elégtelennek találná, akkor sem kérheti a döntés megváltoztatását, és nem alkothat véleményt az "ésszerûen elérhetõ" szabályozás gyakorlati hasznáról A vitarendezési eljárás és a helyhatóságok Felmerülhet a kérdés, hogy a GATS szabályai érvényesíthetõek -e az önkormányzatokkal szemben. Kanadai szövetségi illetékesek nevetségesnek minõsítették azt a feltevést, hogy a WTO eljárást indíthat majd helyi döntések következtében. Ugyanakkor a bennfentes szaklapok szerint a nemzetközi kereskedelmi társaságok nagyban érdekeltek abban, hogy a GATS eltávolítsa a zavaró és kiterjedt helyi szabályozást, ezért hajlandóak arra, hogy a számukra fontos esetekben nyomást gyakoroljanak saját nemzeti kormányaikra azért, hogy eljárást indítson a sérelmezett döntést meghozó helyhatóság kormánya ellen. További intõ jel, hogy a WTO irataiban már 1998-ban megjelent az utalás arra, hogy az önkormányzatok döntései ellentétesek lehetnek a GATS-szal decemberében az EU képviselõje kifejtette: "Az építõipar több különbözõ szempont alapján is alanya a helyi szabályozásnak. [ ] Az ilyen intézkedések gyakran nem csak nemzeti, hanem nagyon gyakran a föderáció alatti vagy helyi szinten is születnek meg. Néhány technikai szabványt és specifikációt csak a külföldi szolgáltatóknak kell teljesíteniük. Még ha az összes - hazai és külföldi - szolgáltatót ugyanazok az intézkedések érintik is, lehetséges, hogy ezeket a külföldi szolgáltatóknak nehezebb kielégíteni." 16 Ha a WTO megállapítja a szabályok megsértését, akkor felszólítja az Európai Uniót, ez pedig Magyarországot, hogy saját területén szerezzen érvényt a nemzetközi szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeinek. Azonban a szükségességi teszt bevezetése a WTO közvetlen beavatkozása nélkül is annyira elbizonytalaníthatja és kiszolgáltathatja az önkormányzatokat, hogy a gyakor-latban elvész annak a lehetõsége, hogy a demokratiku-

5 san választott helyhatóság a helyi közösség számára legmegfelelõbb szakmai szabályozást alkossa meg. 17 További, a közhatalmat korlátozó tényezõ, hogy a GATS-tárgyalások során a központi és helyi kormányzat mûködésének ellenõrzését és az átláthatósági követelményeket annyira kitágították, hogy az már megközelíti a szükségességi teszt bonyolultságát. A kormányzatoknak a javaslatok szerint a gazdasági döntések meghozatala elõtt elsõdleges véleményezési jogot kell nyújtania a külföldi érdekeltségeknek, és a véleményeket mérlegelnie kell. A jogalkotónak igazolnia kell, hogy a szabályozás a legmegfelelõbb út az adott cél elérésére. Ez messze túlmegy az átláthatóság szokásos fogalmán, és olyan véleményezési jogokat teremt a társaságok számára, amelyek eddig csak az állampolgárokat illették meg. Az új szabályok elfogadása esetén a gyakorlatban a hatóságok kötelezve lennének alkalmazkodni a szolgáltatók kívánságaihoz. 6. A GATS lehetséges következményei A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakosság alapvetõ igényeit kielégítõ szolgáltatásokat a legjobban az önkormányzatok képesek megszervezni. Csak akkor lehet az alapvetõ és minõségi ellátást valamennyi állampol- gár számára biztosítani, ha meg- maradnak a demokratikus ellenõr- zési jogosítványok a piac felett. Az egészséges környezethez való jog biztosítása, a helyi kistermelõk érdekképviselete vagy a helyi közösség jogainak védelme olyan feladatok, amelyeket a leghatékonyabban a helyhatóságok láthatnak el. Ezzel szemben a GATS tárgyalásain csak a nemzeti kormányok vesznek részt, és tesznek az önkormányzatokra nézve is kötelezõ felajánlásokat, azok megkérdezése nélkül. Ez a gyakorlat teljességgel ellentmond a szubszidiaritás elvének és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartá-jának. A GATS megvalósulása esetén az állam és a helyhatóságok helyett a továbbiakban a különbözõ kon-szernek lesznek felelõsek az emberek alapellátásáért, a fontos szociális szolgáltatások gyakorlati feltételeirõl ezek fognak dönteni. A vállalkozások feltehetõen a piaci szükségszerûségeknek meg-felelõen, kizárólag a nyereség maximalizálását szem elõtt tartva fognak cselekedni, a lakosság ellátásának színvonala és az általános hozzáférés biztosítása többé nem lesz elsõdleges. Ennek következtében számtalan munkahely felszámolása is valószínûsít-hetõ. Azok a szolgáltatások pedig, amelyek jelenleg mindenki számára természetesek, a jövõben a társadalom jelentõs része számára luxusjavakká válhatnak, vagy az önkormányzatoknak kell azt a leszakadó rétegek számára magas áron megvásárolniuk. 18 A közszolgáltatások piacosításának ökológiai és szociális kudarcait számos nemzetközi példa mutatja. Dél-Afrikában néhány város privatizálta vízrendszerét, ami a vízdíjak emelkedésével járt. A lakosság szegényebb rétegei arra kényszerültek, hogy az ivóvizet a környék tisztítatlan folyóvizeibõl szerezzék be. Mindez Dél-Afrika legsúlyosabb kolerajárványát eredményezte, amelyben mintegy kétszázötvenezer ember fertõzõdött meg. 19 De a világ fejlett ipari országainak is szembe kell nézniük hasonló problémákkal. Nagy- Britanniában az ivóvízellátás magánosítása négy év alatt az árak megdup-lázódásához vezetett, és mivel a vezetékek fenntartására az új tu-lajdonosok alig költöttek, a víz mintegy negyede elszivárog a csõrendszerbõl. A vízminõség romlása miatt a hepatitis A megbetegedések száma a kétszeresére nõtt. Az angol vasutak privatizálása mellékvonalak felszámolását, a késések és vonatkimaradások általánossá válását, a vasúttársaságok telkeivel ûzött spekulációt eredményezett. A szolgáltatás minõsége romlott, az árak emelkedtek, a balesetek pedig egyre gyakoribbá váltak. A nemzetközi statisztikák szerint az angol vasutak 1990-ben húszszor biztonságosabbak voltak, mint napjainkban. 20 A brit állam a közeljövõben minden valószínûség szerint visszaállamosítja a vasutakat. 7. Fenntarthatóság Mindezekbõl látható, hogy az Egyezmény a belföldi szabályozás korlátozásával, a diszkrimináció tiltásával és a természeti erõforrások védelmét célzó eljárások megakadályozásával alapvetõen ellentétes az ökológiai fenn-tarthatóság érdekében megho-zandó intézkedésekkel. Meggyõ-zõdésünk szerint a szabad piaci versenytõl várható rövidtávú elõnyök helyett olyan, fenn-tartható modellre volna szükség, amelynek megvalósítása egy új szemléletû állami szabályozási rendszer kidolgozását feltételezi. A GATS jelenlegi formájában szinte lehetetlenné teszi az olyan szabályozó-ösztönzõ környezet megjelenését, amely arra késztetné a társadalom valamennyi sze-replõjét, hogy felelõsséggel viseltessenek környezetünk, embertársaink és a jövendõ ge-nerációk iránt. Ehhez számos olyan intézkedés meghozatala volna szükséges, amely korlátozná a kereskedelmet és a tõkemozgást. Nem azért, hogy disz-krimináljunk az egyes szolgáltatók között származásuk alapján, hanem azért,

6 hogy megóvhassuk a szociális biztonságot és a természeti erõforrásokat, hogy biztonságban tudhassuk utódaink örökségét. A döntéshozatal és a tervezés kizárólag technokrata szakapparátusokra bízása nem csak antidemokratikus, nem csak a beleszólás lehetõségét vonja meg, hanem az ilyen úton hozott döntések sok esetben vezetnek fenntarthatatlan eredményre. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt szerte a világban a részvételi alapú tervezés, döntéshozatal, irányítás és menedzsment. Az érintettek bevonása a közszolgáltatásokkal kapcsolatos alapvetõ döntéshozatalba jelentõsen javít-hatja a hatékonyságot, és ezzel együtt igazságosabb és környe-zetkímélõbb megoldásokra is vezethet. A társadalmi részvétel biztosítása leginkább lokális szinten képzelhetõ el, így az önkormányzatokra ebben különösen fontos szerep hárul. A fenntartható fejlõdés helyi, kistérségi és regionális szintû megvalósítása az ún. Local Agenda 21 szellemében az önkormányzatok proaktív szerepét kívánná meg. A GATS egyezmény ugyanakkor ellehetet-lenít bármilyen ilyen irányba történõ elmozdulást Önkormányzati tiltakozás A világ regionális és önkormányzati vezetõi közül egyre többen ismerték fel a GATS veszélyeit. Az európai regionális kulturális és oktatási miniszterek 2002-es brixeni nyilatkozatukban leszögezték, a GATS precedenst teremt arra, hogy a kereskedelmi érdekeket a demokratikus közmegegyezésen alapuló értékek elé helyezik. Megállapították, hogy a közszolgáltatásokat a társadalmi egyenlõség, általános hozzáférhetõség és magas minõség elvei alapján kell biztosítani, ezért megkérdõjelezték annak célszerûségét és szükségességét, hogy ezeket a szolgáltatásokat a GATS hatálya alá rendeljék, és külön is felhívták a figyelmet az oktatás piaci alapra helyezésének következményeire. Tiltakoztak az ellen, hogy az egész társadalmat érintõ kérdéseket a közvélemény tájékoztatása és széleskörû vita nélkül kívánják rendezni, és követelték, hogy a regionális és helyi szintet is vonják be a tárgyalásokba. 22 A regionális kormányzatok mellett a helyi önkormányzatok is kifejezték tiltakozásukat. A civil szervezetek kezdeményezésre Ausztriában több mint száz (többek között Bécs, Grác), Belgiumban hat (pl. Liége), Franciaországban több mint kétszáz (pl. Párizs, Dijon), Olaszországban tíz (pl. Genova, Torino, Ferrara), az Egyesült Királyságban tizenkettõ (pl. Oxford, Manchester), Ausztráliában több tucat (többek közt Melburne), Kanadában hatvannyolc (pl. Vancuver, Winipeg), Új-Zélandon további három önkormányzat utasította el határozat vagy állásfoglalás formájában a GATS egyezményt. 23 Mivel jelenleg is folynak a tárgyalások, és még nem születtek kötelezõ erejû döntések, ezért lehetõség van arra, hogy az Egyezmény potenciális hatásai által érintett széles rétegek, az 1 Lásd az Egyezmény preambulumát. 2 A november 14-én elfogadott dohai Miniszteri Nyilatkozat tartalmazza a tárgyalások menetrendjét a WTO Kereskedelmi Tanácsának március 28-án elfogadott határozata alapján. A tárgyalások késnek a WTO legutóbbi miniszteri találkozójának sikertelensége miatt. 3 GATS I. Cikk, 3. bek., a I. 4 GATS and local communities: what do local decision makers need to know about GATS? 5 Specific Areas of Concern for Local Governments under the Current WTO Negotiations on Services. 6 GATS XXI. Cikk 7 Ellen Gould: Update on the GATS Negotiations. The Good and the Bad News for Local Governments. 8 Ugyanott. 9 British Columbia Resolution on GATS. lists.essential.org/pipermail/mail-intl/2000-november/ html 10 Ellen Gould - Murray Dobbin: What is currently at Stake for Local Governments at the WTO? 11 At your Services. The Impact of the General Agreement of Trade in Services on Local Government Tartalmazza a hazánk által GATS/SC/40 jelöléssel, április 15-én benyújtott WTO dokumentum. 13 The GATS: Possible Implications for Local Government The GATS: Possible Implications for Local Government Update on the GATS Negotiations Specifc Areas of Concern for Local Governments under the Current WTO Negotiations on Services The Corporate Attack on Basic Services Wir fordern den Stopp der GATS-Verhandlungen! 19 Scheiring Gábor: Mérlegen a Kereskedelmi Világszervezet. In: Magyar Nemzet, szeptember 12. és Uõ: A köz szolgálatában. In: Népszabadság, július Wir fordern den Stopp der GATS-Verhandlungen! 21 A részvételi demokrácia tág koncepciója, az emberek bevonásának hangsúlyozása számos társadalomtudományi ágban jelentkezik. Sajnos hazánkban egyelõre kevesen ismerik. Az egyik legsikeresebb példa Porto Allegre városának részvételi elvû költségvetése. 22 Brixen Declaration on Cultural Diversity and GATS Az önkormányzatok állásfoglalásai és a kampányra vonatkozó részletes információk megtalálhatók a www. gatswatch.org/locgov-list.html és a oldalakon.

7 A fent említett önkormányzatok által elfogadott tiltakozó nyilatkozatok alapján közzéteszünk egy nyilatkozat-tervezetet. Arra kérjük a hazai önkormányzatokat, hogy vitassák meg és fogadják el saját állásfoglalásként: önkormányzatok, civil szerve- zetek és szakszervezetek össze- fogjanak, a közvélemény segít- Az Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelmérõl (GATS) a Világkereskedelmi Szervezet keretei között létrejött egyezmény, amelynek célja az energia- és vízellátás, az oktatás, az egészségügy, a tömegköz-lekedés, a posta, a szemétszállítás és a többi közszolgáltatás libera-lizálása, ez pedig egyet jelent a magánérdekeknek való kiszolgáltatásukkal. A liberalizálás olyan piacot teremt, amelyen több szolgáltató verseng egymással, ez pedig azt eredményezné, hogy többé nem az állam lesz a felelõs az állampolgárok ellátásáért, a fontos szociális szolgáltatásokról a nagyvállalatok fognak dönteni. Az Egyezmény megvalósulása esetén az országos és helyi szintû, demokratikusan megválasztott döntéshozó testületek nagymér-tékben és visszafordíthatatlanul veszítenének hatáskörükbõl, és a demokratikus felhatalmazással nem rendelkezõ, de az Európai Unió és a nemzeti döntéshozók felett álló WTO vitarendezõ testülete döntene arról, hogy az állami vagy helyi szabályozások megfelelnek-e a GATS szabálya-inak. Az alapvetõ közszolgáltatások liberalizálása, majd privatizálása azt eredményezné, hogy a lakos-ság ellátását, amelyet eddig az önkormányzatok biztosítottak, a jövõben az új szolgáltatók elhanyagolják üzleti céljaik elérése érdekében. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a magas színvonalú alapszolgáltatások valamennyi ember számára biztosítottak lesznek, hogy az ala-csony jövedelmû rétegek számára is garantálhatóak maradnak a tisztes életkörülmények, és hogy gyermekeink is olyan világban élhetnek, amelyben érintetlen a környezet. Ebbõl következik, hogy meg kell akadályozni az egészségügy, oktatás, vízellátás és a többi közszolgáltatás kiáru-sítását! Ezért felszólítjuk a Magyar Köztársaság kormányát, hogy tegye magáévá a következõ célkitûzéseket: - A GATS-tárgyalások azonnali felfüggesztése. - Az eddigi tárgyalási eredmények nyilvánosságra hozatala és széleskörû társadalmi vita kezdeményezése. - A közszolgáltatások minõ-ségének javítása azok kiárusítása helyett. Nyilatkozat Követeléseinket nem azért fogalmaztuk meg, mintha a magángazdaságot negatív jelenségnek tartanánk. Ellenkezõleg, a magán-gazdaság fontos része társadalmunknak, azonban a tapasztalatok szerint az alapszolgáltatásokat a legjobban közösségi alapon lehet megszervezni. Csak akkor lehetséges valamennyi állampolgár számára biztosítani a minõségi alapszolgáltatásokat, ha fenntart-juk a demokratikus politikai ellenõrzési lehetõségeket a piac felett. A közszolgáltatások privatizációja ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy a vállalkozások kizárólag a nyereség maximalizálására fognak törekedni, a lakosság ellátásának minõsége és az általános hozzáférés biztosítása többé nem lesz elsõdleges. A közjó szempontjai helyett a lehetséges legnagyobb üzleti profit elõállítása kerül a középpontba, és a közszolgáltatások, amelyek jelenleg mindenki számára elérhetõek, a jövõben a társadalom jelentõs része számára luxusjavakká válhatnak. Ezzel magyarázható, hogy a GATS-tárgyalásokat titokban, a nyilvá-nosság elõl elzárkózva folytatják le. A következmények közé tartozhat a szolgáltatások árának emelkedése, a színvonal romlása, az általános hozzáférhetõség megszûnése, munkahelyek felszámolása, a környezetvédelmi szempontoknak és a munkavállalók érdekeinek a háttérbe szorulása. Ezen állapotok létrejöttének megakadályozása ér-dekében kötelességünknek érezzük tiltakozni, és felszólítjuk a magyar politikai és társadalmi élet valamennyi szereplõjét, hogy csatlakozzon célkitûzéseinkhez.

8 ségével kikényszerítsék a tanács-kozások eddigi eredményeinek nyilvánosságra hozatalát, majd a tervezetek demokratikus normáknak megfelelõ, széleskörû társadalmi vitán alapuló felülvizsgálatát. Mentsük meg a közszolgáltatásokat! Mi tehet Ön? Ha egyetértenek követeléseinkkel, csatlakozzanak a világ legkülönbözõbb önkormányzatai által indított "GATSmentes zóna" kezdeményezéshez: - tiltakozzanak önkormányzati állásfoglalás, nyilatkozat formájában a GATS ellen (lásd nyilatkozat-tervezetünket az elõzõ oldalon) - vegyék fel a kapcsolatot az ügyben tiltakozó külföldi önkormányzatokkal, - keressenek meg minket, hogy kölcsönösen segíthessünk egymásnak, - mondják el nyilvánosan a véleményüket, - tiltakozzanak az Európai Bizottság kereskedelmi osztályánál és a magyar kormánynál. Csatlakozzon hozzánk: - Iratkozzon fel információs levelezõlistánkra (heti egy-három levél). Ehhez küldjön egy levelet irodánkba; - keressen fel minket, csatlakozzon munkánkhoz; - támogassa tevékenységünket adományával, adója egy százalékával. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Adószámunk: Budapest, Nádor u. 32. tel/fax: iroda@vedegylet.hu web: