A teremtett világ az Újszövetségben

Átírás

1 A teremtett világ az Újszövetségben Halász Zsolt Az Újszövetségben megjelenő világkép elemei 1. A világ 2. Az ég (menny) és a krisztológiai üdvesemény 3. Az angyalok 4. A világ idői aspektusa 5. Az idő és az örökkévalóság egymáshoz való viszonya Halász Zsolt 1

2 Bevezetés Az Újszövetségnek nincs saját kozmológiája, azaz nincs külön keresztény világkép Kozmológia: κοσμος (koszmosz) = rend, egész, világ; λογος (logosz) = szó, beszéd, tudomány Az ÚSz átveszi a zsidó vagy a görög hellenikus világszemléletet Az őskereszténység nem az egységes kozmológiai szemléletre törekszik Van valamiféle elképzelés a világépületről, de az nem része a hitvallásnak A zsidók és a keresztények közti vitának nem a világkép a lényege, hanem hogy Jézus e a Messiás 1. A világ Az Ószövetségben (zsidó Biblia) nincs a kozmosznak megfelelő fogalom Az egész világ = menny és föld vagy ég és föld Mindkettő Isten teremtménye (Gen 1,1) Mindkettő fölött Isten uralkodik (Mt 6,10; 11,25; ApCsel 17,24) Mind a menny, mind a föld teremtményként múlandó (Mk 13,31; Mt 5,18; 2Pét 3,7), míg Jézus szavai meg fognak maradni Az embere reménykedik az új ég és az új föld elérkezésében (ApCsel 21,1; 2Pét 3,13) Az eredeti ósz i teremtéshit a zsidóságban és a kereszténységben átalakul eszkatológiává A világ újrateremtése mellett megjelenik a világ átalakulásának a gondolata is Halász Zsolt 2

3 Az égen és földön kívül van egy harmadik elem is a világban: a tenger (ApCsel 2,24; 14,15; 14,7 Ex 20,11) Az ÓSz hez hasonlóan az apokaliptikában is a mitikus káosz megtestesítője az új teremtésben nincs tenger A mennyre és a földre, mint Isten uralmának színterére a kereszténységben, mint Krisztus uralmának a színterére kell gondolni (Mt 28,18) A menny nemcsak a teremtett világ egyik fő eleme Isten székhelye, kvázi trónterme örökkévaló Térként elképzelt A menny a trónja, a föld a lábzsámolya (Ézs 66,1 = ApCsel 7,49) A menny a zsidóságban az istennév körülírása (ὁ ἐν τοῖς οὐρανοις = az egekben/mennyekben lévő személy) Az isteni kijelentés a mennyből történik A mennyek Istenéhez hozzátartozik a sereg, amely a trónját körülveszi, azaz az angyalok (Mk 12,25; 13,32; Mt 18,10; Gal 1,8 stb.) A menny másrészről a világ egyik elemeként a gonosz erők tere is lehet (1Kor 8,5; ld. Ef 2,2) A menny Isten helyeként a paradicsomé és a kegyesek lelkiségéé is, mivel ott van a mi reménységünk (Kol 1,5, ld. 1Pét 1,4; Fil 3,20) A paradicsom a harmadik égben található (2Kor 12,2 4; Én 8) A menny szót sg ban és pl ban is használják οὐρανοί (uranoi) = sém. שׁ מ י א / שׁ מ י ם (samájim/semajá) Lehet több menny(réteg) is Halász Zsolt 3

4 Az Efezusikahoz írt levél egészen más világképet tükröz A kozmosz legalsó része a föld, amiből kiindulnak az ἐπουρανια (epurania) felfelé, egészen a legfelső pontig, Isten trónjáig Az ἐπουρανια legalsó rétege a levegő, ahol a sátán és szolgái székhelye van az Ef szerint tehát a pokol a magasban van 2. Az ég (menny) és a krisztológiai üdvesemény Két krisztológia alapséma: Krisztus feltámasztása, felemelése, parúzája (apokal.) A Kinyilatkoztató elutazása, felutazása (mitikus kozmol.) A menny föld ( tenger) sémán kívül a zsidó világszemlélet ismeri az alvilágot is, ahol bizonyos erők honolnak (Fil 2,10) שׁא וֹל (seol), α δης (hádész) γέεννα (gyehenna): büntető közeg az Úsz nem mondja meg, hogy pontosan hol is található, de az biztos, hogy lent Halász Zsolt 4

5 A hádészban az eredeti elképzelés szerint sötétség van, a pokolban emésztő tűz később már nincs megkülönböztetés, tehát forró is és hideg is, ill. sötét (ApCsel 11,7; 17,8); az ördög földalatti börtöne A világépület minden helyiségében vannak klf. lények 4. A világ idői aspektusa Az eredeti tér fogalmak átmennek idő fogalmakba κοσμος (kozmosz) αἰών (aión; eon) αἰών = héb. עוֹ לם (olám) = hosszú idő; örökkévalóság Isten örökkévalósága a teremtés és a világvége által határolt világkorszak Halász Zsolt 5

6 5. Az idő és az örökkévalóság egymáshoz való viszonya Az ÓSz ben az örökkévalóság először korlátlan időként jelenik meg Isten mindig volt és mindig lesz (Zsolt 90,2) A végtelenül meghosszabbított idő a bibliai kijelentésfelfogás alkotóeleme Az ÚSz ben időtlen világ és örökkévalóság felfogás jelenik meg (Jn, Ef) Nem a végtelenül meghosszabbított idő az örökkévalóság lényege, hanem inkább az, hogy sem halál, sem bűn nincs ott jelen Az evilág és a túlvilág között végtelen a különbség:»ott«teljesen másként lesz, mint itt van most Két aión (korszak): הע וֹ לם ה זּ ה korszak/világez a הע וֹ לם ה בּא korszak/világeljövendő Ez a séma nem bír nagy jelentőséggel Jézusnál; Pál is csak utal rá az Ef 1,21 ben Halász Zsolt 6

7 Jézus és a természet 1. Természeti elemek az evangéliumokban Mk 1,12 13: A Lélek pedig azonnal kivitte őt a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki. Lk 6,12: Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Mt 5,1 7,29: Hegyi beszéd Lk 12,24: Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! Halász Zsolt 7

8 2. Jézus viszonyulása a természet elemeihez Lk 12,15: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg 12,20: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 12,22 24: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! Nemcsak arról van szó, hogy mit ne tegyünk, hanem mit tegyünk: Isten munkája legyen az első, és a szükségleteink ki lesznek elégítve. Mt 25,14 30 (A talentumok példázata; ld. még Lk 19,11 27: A tíz szolga példázata) Isten olyan világot teremtett, amelyben az élet pezsegni képes, és az embert bízta meg az arról való gondoskodással Ideiglenes sáfárságunkkal kapcsolatos allegória: Jézus at is mondja ebben, hogy az emberek többre hivatottak, mint hogy konzerválják az Isten által adott erőforrásokat inkább gyarapítani és növelni kell azt SÁFÁR Vagyonkezelő megbízott, aki más személy anyagi javaira felügyel Átvitt értelemben: erkölcsi vagy eszményi értékek őre, gondviselője, aki arról gondoskodik, hogy a rábízott érték, szabály változás nélkül fennmaradjon, illetve rábízott képesség fejlődjék Halász Zsolt 8

9 A munka mandátuma A bűnbeesés, azaz az Istennek való engedetlenség után is megmarad a munka az ember hűséges kísérőjének A nem közvetlenül az élelmiszer megtermelését szolgáló munka is az izzasztó munkához tartozik: (Gen 4) városépítők, zenészek, kovácsok, tehát a gazdaság, a kultúra és a tudomány területei is Amit az ember végez, az egy fajta társteremtői tevékenység, DE Az ember nem képes a teremtésre úgy, mint Isten (semmiből valamit), de valami újnak a létrehozása Isten teremtése alapjain Az ember által a világban újonnan megalkotott dolgok a világot ha tudja, ha nem Krisztus felé irányulóvá kell tegyék Halász Zsolt 9

10 Köszönöm a figyelmet! Halász Zsolt 10