A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI,A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Átírás

1 1

2 2 legitimáció

3 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI,A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Kompolt Nagyúti Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület augusztus 31. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. A Szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok /igazgatói utasítások/ előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 3

4 Az iskola alapadatai Az Intézmény neve: Kompolt-Nagyúti Általános Iskola Az Intézmény székhelye címe: 3356 Kompolt, Fő utca 2. Az intézmény telephelyének neve: Kompolt- Nagyúti Általános Iskola Nagyúti Telephelye Telephely címe: 3357 Nagyút Szabadság tér 2. Az intézmény vezetője: Az igazgat, akit az EMMI Oktatásért felelős minisztere nevez ki Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodásának formája: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az intézmény fenntartója: Egri Tankerületi Központ 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Intézmény alapító okiratának száma: 61/2003 kelte: november 26. Az intézmény tevékenysége, alaptevékenység forrása, száma: - Általános iskolai oktatás Az intézmény OM azonosító száma:

5 Tartalom 1. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete Az iskola igazgatósága Az iskola vezetősége/ az igazgatói tanács/ Az intézmény vezetési szerkezete Az iskola dolgozói Az iskola szervezeti egységei AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak/közalkalmazottak/ közössége A nevelők közösségei A nevelőtestület tagjai A nevelők szakmai munkaközösségei Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport A szülői szervezet/közösség/ Együttműködések partneri kapcsolatok SZMK működése A tanulók közösségei Az osztályközösség A diákkörök Az iskolai diákönkormányzat Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület Az iskola és a telephely közötti kapcsolattartás: A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülők Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola működési rendje A tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Élménysulihoz kapcsolódó foglalkozások A javító és az osztályozó vizsgák rendje Fegyelmező intézkedések A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje

6 6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Intézményvezető: Intézményvezető-helyettes: Munkaközösség- vezetők: A pedagógiai /nevelő és oktató/ munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolai könyvtár működési rendje A pedagógiai programban megfogalmazott alapvető célok a következők: Mindennapi testedzés formái A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén / Intézményi védő, óvó előírások/ Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskolai tankönyvellátás rendje A Kompolt-Nagyúti Általános Iskola kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszere A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Záró rendelkezések Mellékletek A Kompolti Általános Iskola és Községi Könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei Iratkezelési Szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről A Kompolt-Nagyút Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának Kiegészítése Az intézményi vagyon használatának és hasznosulásának szabályai, elvei foglalkozási időben és azon kívül Munkaköri leírások

7 7

8 1. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1.1 Az iskola szervezete Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek alkotják. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzata által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: - az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja. Az intézményvezető-helyettesek munkáját a munkaköri leírás, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzi. Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az intézményvezető-helyettesek helyettesítik Az iskola vezetősége/ az igazgatói tanács/ Az iskola vezetőségének / az igazgatói tanácsnak/ a tagjai: az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat vezetője a közalkalmazotti tanács elnöke az iskola gyermekvédelmi felelőse Az iskola vezetősége /az igazgatói tanács/ az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége/az igazgató tanács/ rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A 8

9 megbeszélésről írásban emlékeztető készül vagy készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének /az igazgató tanácsnak/ a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak Az intézmény vezetési szerkezete Igazgató Igazgató-helyettesek - munkaközösség vezetők - pedagógusok - pedagógusok - takarító - technikai dolgozók Pedagógusok: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek,gyiv felelős, munkaközösségek vezetői, diákönkormányzat vezetője, munka és tűzvédelmi megbízott, tanítók,tanárok, gyógypedagógus Technikai dolgozók: portás és gyermekkísérő, takarítók Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a tankerületi központ igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 1.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat felső tagozat napközi belső ellenőrzési csoport 9

10 2. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 2.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők, tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai esetleg az iskolai diákönkormányzat vezetősége nyílt vagy titkos szavazással választja meg egyszerű vagy minősített többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt vagy titkos szavazással választja meg Az iskolai alkalmazottak/közalkalmazottak/ közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok/ elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek/, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 10

11 2.3. A nevelők közösségei A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges az SZMSZ-ben meghatározott informatikai eszközöket: - laptop - INTERNET használat - digitális tananyagok - digitális szolgáltatások (scanner, nyomtató, projektor használata) A nevelőtestület dönt a pedagógiai program, és az iskolai SZMSZ elfogadásáról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre vagy a szülői szervezetre/közösségre/ vagy a diákönkormányzatra ruházhat át. Döntési jogköre: át nem ruházható jogkörök - az intézmény éves munkatervének elfogadása - az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása - pedagógiai program elfogadása - SZMSZ, házirend elfogadása - IMIP elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - osztályozó vizsgára vagy évismétlésre bocsátás - vezetői program véleményezése - tantárgyfelosztás elfogadása Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház. Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja. Fegyelmi bizottság: A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. Tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, osztályfőnök, az iskola gyermekvédelmi felelőse. A fegyelmi bizottság tagjai az iskola nevelőtestületi ülésén adnak számot a fegyelmi ügyekről. 11

12 Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet 1 alkalommal nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 10 %-a kéri, illetve ha az iskola vezetője vagy az iskola vezetősége /az igazgatói tanács/ ezt indokoltnak tartja, továbbá a diák-önkormányzati vezető, a közalkalmazotti tanács elnöke javasolja. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. /ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanítók értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb./ Döntéshozatal: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint 50 %-a jelen van. döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazás dönt. a nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű. A nevelőket titoktartási kötelezettség terheli a személyi ügyekben hozott döntésekkel kapcsolatban A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség tagjai: alsós tanítók, napközis nevelők humán - és osztályfőnöki munkaközösség tagjai: magyar, történelem, rajz,ének-zene szakos nevelők, valamint felső tagozatos osztályfőnökök reál - és idegen nyelvi munkaközösség tagjai: matematika, fizika, informatika, testnevelés, kémia, biológia, technika szakos nevelők, angol, német, francia szakos tanárok 12

13 belső ellenőrzési csoport A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai pedagógiai területen belül: pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése a munkaközösség vezetőjének megválasztása segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított az aktuális tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az oktatási intézményben legfeljebb négy szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösségeken belül a kollégák segítik egymást a Komplex Alapprogram módszereinek alkalmazásában, óratervek, foglalkozás tervek elkészítésében, megvalósít ásításában, óralátogatással, szakmai megbeszélésekkel Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 13

14 Egyéb alkalmi rendszerű, rendszeres munkacsoportok Intézményünkben három egyéb munkacsoport került kialakításra. a, Élménysuli koordináló munkacsoport b, Táboroztatás munkacsoport c, Rendezvények munakcsoport Mindhárom csoport 3-3 tagból áll, egy vezető és két tag. A csoportok feladata, a munka megszervezése, segítése, a kollégák igényeinek felmérése, az ötletek vezetőség elé vitele A szülői szervezet/közösség/ Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet /közösség/ működik. Az osztályok szülői szervezeteit/közösségeit/ az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei/közösségei/ kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 14

15 2.4.1 Együttműködések partneri kapcsolatok Az iskola a program megvalósításában az alábbi partnerségi kapcsolatokat alakította ki: Szülők Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kompolti Gyermekekért Alapítvány Középfokú oktatási intézmények Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai és Szakmai Szakszolgálatok Helyi óvoda SZMK működése Az iskolai szülői szervezet/közösség/ legmagasabb döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet /közösség/ választmányát/vezetőségét/ vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola vezetője tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet /közösséget/ az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.5 A tanulók közösségei 15

16 2.5.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulósportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: Osztálytitkár Egyéb felsősök A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján-a nevelőtestület egyetértésével- az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskolai vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető a felelős Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. 16

17 A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség/ az igazgatói tanács/ ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség / az igazgatói tanács/ tagjai kötelesek: Az iskolavezetőség /igazgatói tanács/ ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség / az igazgatói tanács felé. A nevelők kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőink útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével/ az igazgatói tanáccsal/ Az iskola és a telephely közötti kapcsolattartás: Az intézmények közötti mindennapos kapcsolattartás az iskola működésében elengedhetetlen. Ennek a működtetéséért felelős az intézményvezető, az intézményvezető egyik helyettese. A kapcsolattartás történhet személyesen, telefonon, interneten A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogainak az érvényesítése érdekében- szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, 17

18 tisztségviselők útján- az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulók kötelessége, hogy megtartsák az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 18

19 2.6.4 A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: a szülői szervezet /közösség/ választmányi vagy vezetőségi ülésén félévente az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfőnökök az osztályfőnöki értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások a szülői értekezletek a nevelők fogadó órái a nyílt tanítási napok a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított- jogainak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőink, tisztségviselők útján az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőink útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjából, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: Az iskola fenntartójánál, 19

20 Az iskola irattárában, Az iskola könyvtárában Az iskola nevelői szobájában Az iskola vezetőjénél és az intézményvezető-helyetteseknél Az iskola igazgatói irodában a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: pedagógiai program, SZMSZ, házirend, minőségirányítási program, éves munkaterv, belső szabályzatok. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek/ tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak/ meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél az osztályfőnöknél a diákönkormányzatot segítő nevelőnél az iskolai szülői szervezet /közösség/ vezetőjénél. Házirend egy példányát- a közoktatási törvény előírásainak megfelelően- az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 20

21 3. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Egri Tankerületi Központ A megyei pedagógiai intézettel: Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Eger, Szvorényi út 27. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Gyermekkertész Napköziotthonos Óvoda, Kompolt, Kölcsey út 4. Területileg illetékes nevelési tanácsadóval. A Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálattal A pályaválasztás, továbbtanulás alkalmával a középiskolák pályaválasztási felelőseivel. a községben működő egészségügyi intézményekkel a községben működő kisebbségi önkormányzatokkal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításért az intézményvezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató Kompolti Gyermekekért Alapítvány kuratóriumával A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóság a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kompolti Egészségház illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A közoktatási törvény 39 /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 21

22 4. Az iskola működési rendje Az iskola épülete/i/ szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 07:00 órától délután 17 óráig tart/anak/ nyitva. Az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület/ek/ ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható/k/. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 07:30 óra és délután 16:00 óra között az iskola vezetőjének vagy helyetteseinek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját, lehetőleg olyan pedagógust, aki tagja az iskola vezetésének. kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek teljes felelősséggel helyettesítik. A helyettesítés általános jellegű. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8-13:25 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végezetével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és tart 16:00 óráig. Az iskolában reggel 7:30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, épületrészekre terjed ki: A épület alsó, felsőszintje B épület alsó, felsőszintje C épület folyosója A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben-szülői kérés hiányában- az iskola elhagyására csak az igazgató, igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 22

23 A tanórán kívüli foglalkozásokat 16:00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelő és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. A foglalkozások, azok időés terembeosztását a mindenkori iskolai órarend, és a tantárgyfelosztás tartalmazza. A kulturális téren megvalósítandó foglalkozások rendjét az iskola aktuális munkatervében, az iskolai körözvényben tesszük mindig közzé. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg. Azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a nevelők és a tanulók tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell szervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, Az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola vezetője adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjének engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit- elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekbenkülső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az intézményvezető feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola vezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészség életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 23

24 5. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett- tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: Napközi-otthon Tanulószoba Szakkörök Énekkar Iskolai sportköri foglalkozások Felzárkóztató foglalkoztatások Egyéni foglalkozások Tehetséggondozó foglalkoztatások Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Komplex Alprogrami órák Komplex foglalkozások, te órád 5.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben- szülői kérés hiányában- az letávozásra az intézményvezető vagy helyettesei adhatnak engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés-a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését/ a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát/ minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 24

25 A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente két alkalommal az iskolaéves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon-, ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez/ pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb./. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára- étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonban és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben / tízórai, ebéd, uzsonna/ részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára- igény esetén- az iskola ebédet/ menzát/ biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a 25

26 foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi Élménysulihoz kapcsolódó foglalkozások Alprogrami foglalkozások: az alprogramok a délutáni, komplex, képesség- és készségfejlesztő tartalommal megtöltött foglalkozásaikat döntően nem egy adott tantárgy köré szervezik. Az adott alprogram, specialitásának figyelembevételével támaszkodik, épít a DFHT-stratégiára, annak elemeire, technikáira, módszereire, előtérbe helyezve a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoport fejlesztését, különös tekintettel a kooperatív és a kollaboratív technikák, módszerek alkalmazására. A foglalkozásokon a tanítási-tanulási stratégia nemcsak a tudásépítésben, hanem a személyiségfejlesztésben, tehetséggondozásban is szerepet játszik Minden tanórán kívül szervezett alprogram hetente legalább egyszer 45 percben minden évfolyamon megjelenik. Az alprogramokat az erre pedagógus továbbképzés keretében felkészített pedagógusok végzik. A foglalkozások helyét és időtartamát az iskolaépületvezetők és az általános igazgatóhelyettes rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások az elektronikus naplóban kerülnek dokumentálásra Te órád Az alprogramok mellett a délutáni időszakban az érdeklődéshez és egyéni igényekhez igazított, szintén délután szervezett foglalkozások. A diákok által szabadon választható, a tanuló érdeklődéséhez, az és az iskola lehetőségéhez igazított foglalkozás. Ez lehet beszélgető óra, játék, egyéni differenciálás, felzárkóztatás és tehetséggondozás is, és akár egyéni, akár kiscsoportos, akár osztály, korcsoport, érdeklődési kör szerint stb. szervezett foglalkozások. 5.2 A javító és az osztályozó vizsgák rendje A javító és az osztályozó vizsgán résztvevők körét a pedagógiai program az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele szabályozza. A vizsgák követelményeiről, időpontjáról az intézményvezető értesíti a szülőket. a korrepetálási lehetőségekről a tanévzáró ünnepségen kapnak az érintettek tájékoztatást. A vizsgabizottságot az intézményvezető-helyettes jelöli ki. Ennek elnöke az intézményvezető, tagjai: a vizsgáztató tanárok. A jegyzőkönyvet mindhárman írják alá, a vizsga eredményének kihirdetésekor a bizonyítvány kiosztása is megtörténik. Javítóvizsgára az bocsátható, aki a tanév végén egy vagy két tantárgyból megbukott. Ez augusztus utolsó hetében van, írásbeli és szóbeli részből áll. Osztályozó vizsgát kell tenni ha: - felmentették az iskola látogatása alól - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték 26

27 - mulasztása miatt erre kötelezték A tanuló szorgalmát, magatartását nem kell minősíteni. Az igazgató a készségtárgyakból való vizsgázás alól felmentést adhat. 5.3.Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szaktanári figyelmeztetés - napközis nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás Szaktanári: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, rendszeres felszerelés hiány, házi feladat többszöri hiánya, órákon előforduló sorozatos magatartási gondok. Osztályfőnöki: a tanítás előtt vagy óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt. Súlyos kötelezettség szegés esetén a tanuló ellen az intézményvezető fegyelmi eljárást indít. A fegyelmi bizottság tagjai: intézményvezető és a helyettesei, osztályfőnök, GYIV felelős. A jogerős fegyelmi határozatot a tanulóval ismertetni kell. Abban az esetben, ha a tanuló súlyos vétséget követ el nem szükséges betartani a büntetési fokozatokat. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai - ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte a akkor fegyelmi eljárást lehet indítani. A tantestület általában mérlegelheti, hogy megindítja-e az eljárást. - a fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. - meghallgatás, ha minden érdekelt fél számára egyértelmű a tényállás, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. - vita esetén meg kell tartani a fegyelmi tárgyalást, erre meg kell hívni a tanulót, a szülőt. - a fegyelmi tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. - ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést - be kell mutatni a bizonyítékokat - lehetőséget kell adni arra, hogy az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse - meg kell hallgatni a diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről - fegyelmi határozathozatal - a fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 27

28 A kötelességek súlyos és vétkes megszegéséért különböző fegyelmi büntetéseket kell kiszabni. Ezek lehetnek: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik iskolába, osztályba - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A tanuló jogorvoslattal élhet. Ez lehet felülbirálati kérelem, vagy törvényességi kérelem A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje Célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, és ennek alapján a felek közötti megállapodás létrehozása. Akkor van erre lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú estén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás keretében kell lefolytatni. Az eljárás megindításakor értesíteni kell a kiskorú mulasztó szülőjét az egyeztető eljárás lehetőségére. Az igénybevételt 5 tanítási napon belül kell, hogy bejelentse. A bejelentést a fegyelmi bizottság elnökének kell címezni. A sértett kiskorú szülőjének ehhez írásban kell hozzájárulni. A hozzájárulást a fegyelmi bizottság elnökének kell címezni. Az egyeztető eljáráson részt kell vennie: - a kötelességszegő tanulónak és szülejének - a sértett tanulónak és szülejének - az osztályfőnöknek - a szaktanárnak - a fegyelmi bizottság elnökének - az iskola vezetőjének Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodtak a sérelem orvoslásában a fegyelmi eljárást 3 hónapra fel kell függeszteni. A felek a megállapodást jegyzőkönyvben rögzítik, azt aláírásukkal elfogadják. Ha a felek azt elfogadják, az eljárás megállapításait nyilvánosságra lehet hozni. Folytatni kell a fegyelmi eljárást, ha az egyeztető eljárást nem kérik, továbbá ha az írásbeli bejelentés az iskolába történő megérkezésétől az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a felfüggesztés alatt a sértett szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, az eljárást meg kell szüntetni. 28

29 A fegyelmi eljárás megszüntetésekor a fegyelmi bizottság elnöke a feleket írásban értesíti. 29

30 6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: Biztosítja az intézmény törvényes/ a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt/ működését Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai / pedagógiai/ és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 6.1 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: Az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni Az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: Az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni Az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozókkal, közvetlen felettesével Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 6.2 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: Az ellenőrzés megállapításait/ kérésére: írásban/ megismerni Az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételek tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 30

31 b. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles Az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni Az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni 6.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: Az ellenőrzés megállapításait/ kérésére: írásban/ megismerni az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b. Az ellenőrzött dolgozó köteles: Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni. A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalniuk, ha bármelyik érintett fél/ az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese/ kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőknek: A hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét. A hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Intézményvezető: Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját. 31

32 Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását. Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát. Összeállítja tanévenként/ az iskolai munkatervhez igazodva/ az éves ellenőrzési tervet. Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett Intézményvezető-helyettes: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: A szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét. A pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét. A pedagógusok adminisztrációs munkáját. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket Vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását. A leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét Munkaközösség- vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: Pedagógusok tervező munkáját, a tanmenteket. A nevelő és oktató munka eredményességét/ tantárgyi eredménymérésekkel/ Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelöli. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. 32

33 7. A pedagógiai /nevelő és oktató/ munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai/ nevelő és oktató/ munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű / a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt/ működést. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézménynevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzése jogosult dolgozók: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Munkaközösség-vezetők Az intézményvezető- az általa szükségesnek tartott esetben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: Az órára történő előzetes felkészülés, tervezés A tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, / a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács határozza meg./ A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 33

34 8. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: Alapítója: Kompolt Község Önkormányzata ( 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D9 Fenntartó, működtető: Kompolt Község Önkormányzata és az Egri Tankerületi Központ Szakmai kapcsolatok: Bródy Sándor Heves Megyei könyvtár Eger, Épületen belüli elhelyezés: A könyvtár a Kompolt-Nagyúti Általános Iskola (3356 Kompolt, Fő út 2.) A épületének emeletén található. Bélyegzője: Ovális alakú, felirata: Községi és általános Iskolai Könyvtár 3356 Kompolt Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről Kompolt Község Önkormányzata és a Egri Tankerületi Központ gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az intézményvezető ellenőrzi, és a nevelő testület javaslatainak meghallgatásával irányítja. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés biztosítja. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók tankönyveinek megvásárlása után a tankönyv normatíva maradék huszonöt százalékát az iskola a könyvtár fejlesztésére, tartalék tartós tankönyvek, tanítási segédletek, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására fordítja. Az iskola vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős Az iskolai könyvtár működésének célja: Iskolai könyvtárunk az alábbi jogszabályok alapján végzi tevékenységét: a évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, b évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről c I. törvény a Munka törvénykönyve d évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról e. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról f. 110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 34