A Magyar Kerékpársportok Szövetségének sportágfejlesztési stratégiája

Átírás

1 A Magyar Kerékpársportok Szövetségének sportágfejlesztési stratégiája

2 2 / 42 Tartalomjegyzék Küldetésünk AZ MKSZ TÖRTÉNETE KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEK VILÁGVERSENYEKEN AZ MKSZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MKSZ szakágak Jelenlegi szervezeti egységek A közeljövőben megvalósítandó szervezeti felépítés Területi szervezetek AZ MKSZ FELADATAI AZ MKSZ STRATÉGIAI CÉLJAI Kiemelt stratégiai irányok Rövidtávú stratégiai célok Hosszútávú 2024 ig terjedő sportágfejlesztési stratégiai irányai SZÖVETSÉGI KONCEPCIÓ Egységben az erő Az irányító szövetség Szövetségi szabályrendszer Versenyrendszer Igazolási és átigazolási rendszer A szolgáltató szövetség UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS Az utánpótlás nevelést megerősítő azonnali gyakorlati lépések Célok a testnevelés és sport műveltség területének célrendszerén felül Az alapok elsajátítása együttműködés a szakágak között ÉLVERSENYZÉS TÖMEGBÁZIS NÖVELÉS CYCLING FOR ALL Tömegbázist növelő lépések INFRASTURKTÚRA Azonnali szükséges intézkedések Rövidtávú infrastrukturális fejlesztések Millenáris Velodrom Olimpiai Velodrom DOPPING ELLENES PROGRAM KOMMUNIKÁCIÓ... 39

3 3 / 42 KÜLDETÉSÜNK A célja a széles bázisra épülő élsport fejlesztése, az utánpótlás nevelés, a minden korosztály számára elérhető verseny és rendezvény rendszer kialakítása, a kerékpáros turizmus szakmai támogatása, az egészséges és környezettudatos életmód népszerűsítése. Küldetésünk eléréséhez az alábbi célokat valósítjuk meg: 1. a teljes magyar társadalomban a kerékpározás és az egészséges életmód népszerűsítése 2. a magyar kerékpársport tömegbázisának szélesítése, a licence el rendelkező versenyzők számának megháromszorozása. 3. a nők és családok aktív bevonása a kerékpársportba 4. az utánpótlás erősítése, tömegbázisának szélesítése, az utánpótlás versenyek számának növelése 5. megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása, pályák építése és kerékpározásra alkalmas utak kijelölése az erdőkben 6. az edző és versenybíró képzés színvonalának emelése, a szövetségi edzőképzés megszervezése 7. a sportegészségügy és a tudomány bevonása a magyar kerékpársport eredményességének javítása érdekében. 8. a kerékpáros életpálya modell szellemében megszervezzük a kerékpáros túravezetői és versenyrendezői képzést és ösztönözzük a versenyzők továbbtanulását. 9. a kerékpársport gazdasági modernizációja, az egyes szervezetek gazdasági működésének, átláthatóságának biztosítása 10. az információáramlás elősegítése céljából a teljes sportágat kiszolgáló kommunikációs tevékenységek

4 4 / 42 1 AZ MKSZ TÖRTÉNETE Az első kerékpáros klub, a Budapesti Kerékpáros Egyesület szeptember 13 án alakult meg. Az egyesület első elnöke Kosztovits László volt, titkára: Déry Gyula. A klub működése nem lehetett folyamatos, a budapesti főkapitány ugyanis a bécsi és a prágai minta alapján rendeletileg tiltotta meg az utcákon való kerékpározást. Kosztovits Lászlónak hosszú hónapok alatt sikerült kijárnia Thaisz Elek főkapitánynál, hogy újra szabadon kerekezhessenek től sorra alakultak az országban a kerékpáros egyesületek, így a Vasparipa Előre, a Magyar Velocipéd Egylet, a Szabadkai Achilles Velocipéd Egylet és a Salgótarjáni Vasparipa Szövetkezet. Akkoriban már rendszeresen rendeztek versenyeket is a sportolóknak. Az első hivatalos verseny 1883 augusztusában volt a fővárosi ügetőpályán. A hazai versenyeken túl nemzetközi megmérettetések is voltak, amelyeken főleg a bécsi és a prágai kerékpárosok arattak sikereket. A honi versenyek gyakori helyszíne volt Budapesten a Hermina út, illetve a Városligeti fasor végén található körönd. A versenyeken gyakran kitűnt eredményeivel és edzettségével a kor híres sportolója, Vermes Lajos. A híres kerékpáros 1889 ben, palicsi birtokán sporttelepet létesített, ahol Magyarországon elsőként kerékpárpályát is építtetett. A vidéki egyesületek kezdeményezése nyomán Szombathelyen szövetség alakult 1889 ben, amely szervezeti problémák miatt nem volt hosszú életű májusában, a budapesti Városligetben azonban létrejött a Magyar Kerékpáros Szövetség, amely főleg vidéken propagálta a kerékpározást. A szövetség elnöke Gerenday György lett, alelnöke Bláthy Ottó, főtitkára pedig Balogh Hugó. Az 1800 as évek végén az ország 119 városában már 134 kerékpáros egyesületet jegyeztek, valamint 97 döngölt agyag, föld, fa, aszfalt és betonpálya létesült. Már az alakulás utáni évben megduplázódott a szövetség tagjainak száma. Az Adria Kerékpárgyár megkezdte a biciklik tömeggyártását. A gyár termékeit a kerékpársport hazai versenyzőivel reklámozta, ami tovább növelte a sportág népszerűségét. A Magyar Kerékpáros Szövetség szinte azonnal lépéseket tett annak érdekében, hogy elhatárolja egymástól az amatőr és a professzionális sportot. A korban több kisebbnagyobb sportbotrány pattant ki a témában. Az első Wiegand Rezsőhöz kapcsolódik, akinek visszautasították nevezését, mert pénzt fogadott el győzelme után. Ezáltal ő lett hazánk első professzionális kerekezője. Az első hosszabb távú országúti kerékpárversenyt Budapest és Pécs között rendezték meg, 1894 nyarán. A harminc indulót kilométerenként kisebb állomásokon várták, ahol felfrissíthették magukat. Az 1896 os esztendő újabb fellendülést jelentett a magyar sportnak, vele együtt a kerékpársportnak is. A millennium évére felépült a Millenáris, a főváros korszerű futófelületű, 16,24 százalékos

5 5 / 42 fordulóemeltségű, 500 méteres, több mint 8000 látogatót befogadni képes kerékpárstadionja, amelyben a közönség ülő és állóhelyekre egyaránt válthatott jegyet. Az ellátás teljességét fokozta, hogy büfé is helyet kapott a komplexumban, amelyet egy jó nevű vendéglős vezetett. A Millenáris megnyitását két hónapos, ünnepélyes versenysorozat követte. A rendezvényeken több külföldi versenyző is részt vett. Többnyire ők aratták le a babérokat a versenyeken. A magyar sportolók közül Rottenbiller János, becenevén Gigi emelkedett ki, aki gyorsan belopta magát a magyar közönség szívébe. Rottenbiller később katonának állt, s felhagyott a kerékpározással. A Millenáris megnyitása utáni hatodik kerékpárversenyen már nők is indultak: Bernát Olga, Bernát Nina és Schenker Teréz. Nagy szenzációt keltettek női versenyzőink, hiszen szoknya helyett sötét térdnadrágot viseltek! 1899 ben Budapest főváros törvényhatósági közgyűlése megszavazta, hogy minden kerékpár után 5 forint kerékpáradót kell fizetni a sport kedvelőinek. A rendelkezés visszafogta a kerékpározás terjedését, noha a kerekezés addig sem számított olcsó sportnak, hiszen a kerékpár beszerzése sem volt filléres dolog. Eleinte tehát a tehetősebbek: főleg az arisztokrácia, illetve a felsőbb polgári rétegek tagjai közül hódoltak a sportnak. A biciklik azután kerültek tömegesen a padlásra, miután Budapesten rendeletben tiltották meg egyes utcákon a kerekezést. Ezzel egy időben kezdett teret hódítani hazánkban a futball, amely nagy népszerűségnek örvendett. A kerékpározás valamelyest háttérbe szorult, versenyzőink is kezdtek elszakadni a nemzetközi élvonaltól. Nem fejlődött ki korszerű háttéripar sem, amely olcsóbb, ám nemzetközi szinten is megfelelő kerékpárok előállítására lett volna képes. Az országban fellelhető 21 versenypálya közül egyedül a Millenáris volt üzemképes abban az időben. A Magyar Kerékpáros Szövetség 1907 ben megkísérelte átlendíteni a sportágat a holtponton. A feladat nehéz volt, hiszen a vidéki kerékpárpályák nagy része akkoriban már igen rossz állapotban volt ben újra rendszeressé váltak a versenyek. Viszont megtiltották, hogy a Millenárison motorversenyeket rendezzenek, amelyek rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek. Az intézkedés ugyancsak kellemetlenül érintette a sportágat, noha a kerékpár a századforduló után már minden társadalmi réteg számára elérhető közlekedési, illetve sporteszközzé vált re az egyesületek között egyre nagyobbra nőttek az ellentétek, a szövetség pedig nem tudta oldani a feszültséget. Új versenyszabályok és reformok bevezetésére lett volna szükség, amit azonban sokan elvetettek. Egyes tagok kiléptek az MKSZ ből és Magyarországi Kerékpáros Egyesületek Szövetsége (MOKESZ) néven alapítottak új intézményt maguknak. A két szervezet közötti versengés újra felkeltette az emberek érdeklődését a sport iránt. A párharc két évig tartott, végül az MKSZ diadalmaskodott. Tekintélyét az is növelte, hogy felvették a kerékpársport nemzetközi szervezetébe. Immár hetente rendeztek országúti és pályaversenyeket, felváltva. A Szövetség az országos egyesületi bajnokságokat is kiírta. A pontozás során figyelembe vették az országúti, pálya és túraversenyeken elért eredményeket. Országúti kerékpárosaink 1912 ben, Stockholmban vettek részt először az olimpián. Elsőként Vass Antal és Havasi Sándor indult világbajnokságon (repülőverseny, Berlinben, 1913).

6 6 / 42 Az első világháború újabb fordulópontot jelentett: versenyzőink nagy számban kerültek a frontra, az egyesületek egy része kénytelen volt felfüggeszteni működését. A háborút követő gazdasági és szervezeti nehézségek akadályozták a sport fejlődését. Miután 1923 ban ismét a nemzetközi szövetség tagjaivá válhattunk (UCI), a sportág is előrelépett: új pályák épültek, új versenyzők jelentek meg, így pl.: Burghardt István, Széchényi István, Grimm János, Pirity Jenő, Bécs Ferenc, Hável Pál, Eigner Jenő, Velvárt Nándor, Mazák Kálmán ban már vb t rendezhettünk! Az alkalomra átépítették a Millenárist, amely Európa legkorszerűbb betonpályája lett. A világbajnokságon magyar versenyzők is indultak; Vida László negyedik, Vida Mihály pedig a nyolcadik helyen végzett az országúti versenyben. Az 1925 től megrendezett Tour de Hongrie versenyt ötnaposra bővítették. Az egyre népszerűbbé váló kerékpárversenyen 1932 ben már hét ország versenyzői álltak rajthoz. A legjobb magyar versenyzők: Vitéz József, Orczán László, Liszkai István, Erős Lajos, Szenes Károly és Ritz István voltak. De sorra tűntek fel az új tehetségek, így mások mellett : Bognár János, Éles Ferenc, Nótás Károly. A magyarországi katonai hadműveletek befejezése után alig néhány héttel, május 1 jén Szeder Lajos, Solti Lajos, Kiss János és Borbély Tibor irányításával megrendezték az első pályaversenyt. S mivel a magyar bajnoki címért a háború évei alatt is megküzdöttek kerékpárosaink, kétség sem férhetett hozzá, hogy a bajnokságra 1945 ben is sor kerül. A kerékpár műszaki fejlődésével a sportág újabb szakágai alakultak ki. Az egyre könnyebb és jobban felszerelt speciális szerkezetek lehetővé tették, hogy nehezebb terepen is versenyezhessenek vele a sportolók. Így alakulhatott ki a hegyikerékpár, melynek főbb ágai az olimpiai cross, a maraton cross, a downhill (gyorsasági), a four cross és a trial (akadályverseny). A hegyikerékpár sport az 1960 as években alakult ki Amerikában: egyetemisták a vissza a természetbe! jelszó szellemében, biciklivel indultak túrázni. Az olimpiai cross amely Atlanta (1996) óta olimpiai versenyszám az egyik legnépszerűbb ágazat hazánkban. Az irányzat az 1980 as években alakult ki, a kezdeményezés Gary Fischer nevéhez köthető. Lényege, hogy a kerékpáros a szélsőséges terepviszonyok és az akadályok leküzdésével érjen célba. A hegyikerékpározás elterjedése miatt 1993 ban alakult meg a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség, amely összefogta a négy XCO, XCM, downhill és trial szakágat. A kerékpározás egyik szintén régebbi irányzata a teremkerékpározás, amelynek két ága: a művészi teremkerékpározás és a kerékpárlabdázás. Sikeres ágazat a BMX kerékpározás is, amelynek első hazai szervezete, a veszprémi ÉPSZÖV Spartacus SE 1988 ban alakult meg, Borbély Ferenc irányításával. A klubok megalakulását követően, október 15 én jött létre Veszprémben a Magyar BMX Cross és Triál Szövetség, amelynek első elnöke Mészáros József, főtitkára pedig Borbély Ferenc volt. Az első országos bajnoki BMX versenysorozatot 1990 ben rendezték május 29 ig a, amely jogutódja az 1894 ben megalakult Magyar Kerékpáros Szövetségnek, ernyőszervezetként fogta össze a sportágat, alatta három szakági

7 7 / 42 szövetség volt: a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség (országúti, pálya, teremkerékpár és cyclocross), a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség (XCO, XCM, XCE, downhill és trial), valamint a Magyar BMX és Cross Triál Szövetség október 17 én lemondott az MKSZ (és a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség) akkori elnöke, Katona Kálmán, ezért a szövetség rendkívüli közgyűlést hívott össze november 7 én, ahol az azóta is elnöki pozíciót betöltő Polony Istvánt választotta meg a közgyűlés. Az új elnököt rendkívül kaotikus állapot fogadta, pénzügyi, a működést gátló adminisztrációs, illetve az eredményességet garantálni nem tudó sportszakmai problémákkal és nagyon komoly belső feszültségekkel. Polony István azonban új szemléletet hozott működési, gazdasági, szakmai és sportdiplomáciai szinten is a sportágba, amelynek első kiemelkedő eredménye Brian Cookson UCI elnök magyarországi látogatása volt április 8 án. Cookson úr tájékozódni kívánt a kerékpársport magyarországi állapotáról, problémáiról, és a sportág hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről. A kerékpársport delegáció Brian Cookson UCI elnök, James Carr nemzetközi kapcsolatokért felelős biztos és Polony István Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, ahol a re felépítendő új velodrómmal kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek, ami kiemelt fontosságú egyrészt a magyar kerékpársport fejlődése szempontjából, másrészt azért is, mert ez a fedett kerékpáros pálya adhat majd otthont egy Budapesten megrendezendő Nyári Olimpia pályakerékpáros versenyszámainak. Brian Cookson és James Carr, Polony István társaságában megtekintette az 1896 ban átadott Millenáris Velodrómot és egyeztettek a nemzetközi szövetség által támasztott követelményekről, amelyek alkalmassá teszik az új velodrómot, hogy otthont adhasson világversenyeknek és olimpiai versenyszámoknak. Célként fogalmazódott meg, hogy az új velodróm elkészülte után Magyarország pályázzon az UCI pályakerékpáros világbajnokság megrendezése. Polony István vezetésének köszönhetően május 29 én megszűnt a Magyar Kerékpársportok Szövetségének kaotikus rendszere, és egyszövetségi rendszerben kezdett el működni. Az ernyőszövetségi működést megszüntető alapszabály módosítást a többi napirendi ponttal egyetemben a közgyűlés megszavazta. Ennek eredményeképpen a korábbi ernyőszervezet és három szakági szövetség struktúrája megszűnt, és a magyar kerékpársport egyszövetségi rendszerben fejlődhetett tovább. A közgyűlés rekord számú résztvevővel zajlott, a 109 tagegyesületből 97 képviseltette magát. Az alapszabály módosítást követően az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait visszahívták, és a közgyűlés új tisztviselőket választott a megújult MKSZ élére. A szövetség elnökének ismét Polony Istvánt választotta közgyűlés, és az elnökségi tagok is teljesen lecserélődtek. 2 KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEK VILÁGVERSENYEKEN Országút dobogós helyezések SAJÓ Péter, IBV Aranyérmes Országúti, mezőnyverseny BODROGI László, U23 Országúti időfutam VB bronzérmes BODROGI László, U23 Országúti időfutam VB ezüstérmes

8 8 / 42 BODROGI László, Országúti időfutam VB bronzérmes BODROGI László, Országúti időfutam VB ezüstérmes Pálya dobogós helyezések GERGER Ferenc, Profi VB bronzérmes Pálya motorvezetéses SZŰCS Gábor, EB ezüstérmes ifj. pálya időfutam verseny SOMOGYI Miklós, Olimpiai Bajnok Pálya pontverseny SZABOLCSI Szilvia, U23 Európa bajnok Pálya sprintverseny SZABOLCSI Szilvia, EB bronzérmes U23 pálya időfutam SZABOLCSI Szilvia, EB bronzérmes U23 pálya sprintverseny SZABOLCSI Szilvia, U23 Európa bajnok Pálya sprintverseny SZABOLCSI Szilvia, U23 EB ezüstérem Pálya pontverseny SZABOLCSI Szilvia, Világkupa sorozat 5. forduló, ezüstérem, sprintverseny SZABOLCSI Szilvia, Európa bajnok Pálya sprintverseny ÁRVAI Attila, B Világbajnok Pálya selejtezőverseny ÁRVAI Attila, B világbajnoki bronzérmes Pálya MTB dobogós helyezések BENKÓ Barbara, EB ezüstérmes BENKÓ Barbara, VB ezüstérmes BENKÓ Barbara, VK győztes DÓSA Eszter, 2013/14 UCI Marathon Series Világranglista első helyezés BENKÓ Barbara, Főiskolás VB ezüst Downhill top 10 helyezések POLGÁR Szilvia, EB bronzérmes MEGYASZAI Lilla, VB bronzérmes MUSZULA Balázs, EB bronzérmes LISZI Attila, EB 8. helyezés BMX dobogós helyezések HÓDI Anikó, EB bronzérem HÓDI Anikó, EB bronzérem ROZSENICH Gábor, EB bronzérem HÓDI Anikó, EB ezüstérem DELI Gábor, EB ezüstérem DELI Gábor, VB ezüstérem

9 9 / 42 SZŰCS Balázs, RADASICS Vilmos, KOCZKA Levente, KOCZKA Zsófia, KOCZKA Dániel, ROZSENICH Gábor, csapat EB, bronzérem Trial top 10 helyezések HEGEDŰS László, VK bronzérmes HEGEDŰS László, VB 8. helyezés HEGEDŰS László, VB 9. helyezés HEGEDŰS László, VB 8. helyezés HEGEDŰS László, EB 4. helyezés HEGEDŰS László, szeptember: világranglista 7. hely Teremkerékpár top 10 helyezések SZAKÁLY Kinga & BUZER Nikolett, EB bronzérem DÉVÉNYI Bálint & PARÓCZI Lénárd, EB bronzérem VARGA Marcell & KALICZKA Bence, EB bronzérem BECSÁK Alexandra & BALOGH Boglárka, VB 7. helyezés BECSÁK Alexandra, BALOGH Boglárka, GOLDSCHMIDT Réka, SUGTA Julianna, VB 4. Parasport dobogós helyezések SZAKÁLY Kinga & BUZER Nikolett, EB bronzérmes Teremkerékpár női páros DÉVÉNYI Bálint & PARÓCZI Lénárd, EB bronzérmes Teremkerékpár ffi páros A Budapesti Kerékpáros Szövetség 1896 ban avatott először kerékpáros bajnokot, ettől az évtől kezdve kisebb nagyobb megszakításokkal mind pályán, mind országúton rendeztek Budapest bajnoki versenyeket. A II. világháború után alakult újjá és működött megszakítás nélkül ig. A Budapesti Kerékpáros Szövetség 1991 ben alakult meg ismét, hogy képviselhesse a főváros és környéke kerékpárosainak érdekeit, segítse versenyeztetésüket. Ma a kiemelten közhasznú minősítésű Magyar Kerékpársportok Szövetségének 18/2 számon bejegyzett jogi személyiségű alszövetsége, ugyanakkor tagja az Amatőr Kerékpárosok Országos Szövetségének is. 3 AZ MKSZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Jelenleg a Magyar Kerékpársportok Szövetségének (továbbiakban: MKSZ) 119 tagegyesülete van, ebből: 106 db sportegyesület 13 db sportvállalkozás 3.1 MKSZ szakágak

10 10 / 42 Jelenleg a Magyar Kerékpársportok Szövetségének szakága van. A szakágak feladata a felkészítés, utánpótlás nevelés, versenyeztetés, a szakági verseny rendszer versenyeinek koordinálása és szervezése. országút (2 2 olimpiai szám, világbajnoki szám) pálya (5 5 olimpiai szám, világbajnoki szám) mountain bike (XCO 1 1 olimpiai szám, XCM, XCE) downhill és fourcross cyclocross BMX (1 1 olimpiai szám, 4+4 világbajnoki szám) trial teremkerékpár parasport (7 olimpiai szám) +1 cycling for all 3.2 Jelenlegi szervezeti egységek Elnökség: Polony István Balog Zoltán Soós Gábor Nagy Ádám Dietrich Tamás Tóth Árpád Kiss László Medveczky Balázs dr. Simonyi Ákos elnök szakmai alelnök szakmai alelnök szakmai alelnök szakmai alelnök elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag Felügyelő bizottság: dr. Princzinger Péter Kádi József Mód Miklós János FEB elnök FEB tag FEB tag MKSZ iroda: Sutus Juhász Tímea főtitkár Battai Borbála kommunikációs vezető Stoll Árpád pénzügyi vezető dr. Kosztoványi Roland jogi referens

11 11 / 42 dr. Szalma Tibor dr. Kovács Kristóf jogi referens jogi referens Bizottságok: Etikai és Fegyelmi Bizottság Az Etikai és Fegyelmi Bizottság vezetője: dr. Kovács Kristóf Tagok: dr. Hegedűs Dóra, dr. Fürjes Zoltán, dr. Dömők Adrienn Az MKSZ elnöksége novemberében létrehozta az Etikai és Fegyelmi Bizottságot. A bizottság létrehozásának irányelve a UCI mintáját követte, négy fős bizottság jött létre, amelyben két fő sportjoggal foglalkozó szakmai és két fő a sportágtól független tag. A bizottság vezetőjének az elnökség dr. Kovács Kristófot nevezte ki, aki a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda munkatársa, és emellett jelenleg is igazolt kerékpárversenyző. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság további tagjai: dr. Hegedűs Dóra, korábban sportjogi tanácsadó, most kormánytisztviselő, dr. Fürjes Zoltán ügyvéd és dr. Dömők Adrienn ügyvédjelölt. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság elsődleges feladata az átlátható és szabálykövető szövetségi működés biztosítása, a kérdéses és problémás ügyek kivizsgálása, valamint ezen ügyekben javaslattétel az elnökség számára a döntések meghozatalához. Mindenekelőtt azonban szükséges a bizottság részéről a jelenleg hatályban lévő, 2007 es Fegyelmi Szabályzat felülvizsgálata, kiegészítése, szükség szerinti módosításának előkészítése. Infrastruktúra és Létesítmény Bizottság A Bizottság vezetője: Madarász Gábor Sportszakmai megbízott Velodrom projekt Infrastruktúra: Berkesi András Építészetért felelős megbízott Velodrom projekt: Anthony Gall Bizottsági tag Velodrom projekt: Tüske Balázs Bizottsági tag Kerékpárutak: Horváth Balázs Bizottsági tag Közút Erdészet: Vörös Csaba Bizottsági tagok Pálya akkreditáció: Borbély Ferenc, Gács Péter, Schettrer Zsolt Az MKSZ júliusában létrehozta az MKSZ Infrastruktúra és Létesítmény Bizottságát az Alapszabály XII. fejezet 32. (1) bekezdése alapján. Az elnökség a bizottság vezetőjének Madarász Gábort jelölte ki, továbbá elfogadta bizottsági tagnak Berkesi Andrást, mint a sportszakmai megbízottat és Anthony Gallt, mint építészetért felelős megbízottat. A bizottság elsődleges célja a Millenáris Velodrom, mint a Magyar Kerékpáros Központ rekonstrukciójának felgyorsítása, a rekonstrukció lehető leggyorsabb megkezdése, valamint a velodromot jövő évi átadása.

12 12 / 42 Ezzel párhuzamosan a bizottság további tervezett tevékenységei közé sorolható egy országos, kerékpáros infrastruktúra és létesítmény témakörében, átfogó tanulmány elkészítésének kezdeményezése, aktív részvétel a tanulmány elkészítésében, valamint kontrollt alkotni a tanulmány végrehajtásában és fenntarthatóságában. Végül, de nem utolsó sorban a bizottság hosszabb távú céljai közé sorolható egy olimpiai velodrom felépíti feltételeinek előkészítése. A fenti célokat a bizottság nemzetközi szinten tervezi megvalósítani, a fejleményekről folyamatosan tájékoztatja az elnökséget, a bizottság megbízottja személyesen prezentál az elnökségi üléseken a különböző projektek fejlettségi szintjéről. Orvosi és Dopping Bizottság Az Orvosi és Dopping Bizottság vezetője: Dr. Engelbrecht Imre Keretorvos: dr. Rózsa Szilveszter Dopping és sportorvosi ügyekért felelős tag: dr. Szabó Anita Rita Rendezvényekért és szűrésekért felelős tag: dr. Kéri István Koordinátor: Slett Tamás A bizottság elsődleges feladatai a következők: A nemzetközi szabályzat alapján, a magyar egészségügyi és sport törvények, jogszabályok, rendeletek és az igények figyelembe vételével, javaslatétel a hazai egészségügyi szabályzatra. Magyar Kerékpársportok Szövetség által rendezett, jóváhagyott versenyek egészségügyi szabályozásának, feltételeinek felállítása szakáganként, versenyek minősítése szerint OMSZ szel és szerződött partnereivel való szerződéskötés meghatározott szempontok alapján a törvények figyelembe vételével. Javaslattétel az egyes pályák minimum egészségügyi biztosításnak feltételeire. Magyar dopping szabályzat alkalmazhatóságának kidolgozás (ha nincs) vagy frissítése az UCI doppingszabályzat figyelembe vételével és az alkalmazás ellenőrzésének szervezése. (Nem lebonyolítás, mert az a MACS feladata.) Sportorvosi vizsgálatok segítsége, megszervezése értékelése Prevenciós, diatetikus tanácsadás, antidopping tájékoztatás, előadások szervezése Panaszos sportolók részére irányított betegellátás és utókezelésének, rehabilitációnak szervezése Kollégiumok: Versenybírói Kollégium A kollégium vezetője: Venczli Krisztián Országút, Pálya, CycloCross, Para: Venczli Krisztián MTB XCM/XCO, DH/4X: Tam Csilla Triál: Schettrer Zsolt

13 13 / 42 Terem: Megyesi Dóra (művészi teremkerékpár) és Krausz Dániel (kerékpárlabda) BMX: Borbély Ferenc Az MKSZ elnöksége június 24 én létrehozta a Versenybírói Kollégiumot, amely a versenybírói területet érintő szakemberek stratégia, irányelv és szabályalkotó szervezete. A Versenybírói Kollégium jelenleg a teljes működési szabályzat elkészítésén dolgozik. A kollégium tagja lesz az összes magyarországi versenybíró, ezen belül az egyes szakágaknak külön vezetője, felelőse van. A kollégium rövid távú célja az, hogy a különböző szakágak bírái közös szabályok alapján dolgozzanak. További tervek között szerepel, hogy ősztől több képzést is elindítson a kollégium. Szakági Tanácsok: országút szakágvezető: Steig Csaba pálya szakágvezető: Pataki Ibolya Berkesi András tanács tag Horváth Balázs tanács tag Jári Róbert tanács tag Kőrizs András tanács tag Fülöp Tibor külsős szakértő mountain bike (XCO, XCM, XCE) szakágvezető: Molnár Dénes tanács tagok: Benkó László, Hajas Attila, Kovács László, Tóth András downhill és fourcross szakágvezető: Gács Péter cyclocross szakágvezető: Vinczeffy Zsolt BMX szakágvezető: Borbély Ferenc trial szakágvezető: Schettrer Zsolt teremkerékpár szakágvezető: Krausz Dániel tanács tagok: Nagy Györgyi szövetségi kapitány parasport szakágvezető: Steiner György A szakágvezető illetve a szakági tanács feladatai: UCI szabályok érvényesítése kialakítani a szakág versenyrendszerét, szervezni / szerveztetni a szakág versenyeit Hazai és nemzetközi versenynaptár meghatározása

14 14 / 42 Országos Bajnokság és Magyar Köztársaság Kupa megrendezése Szakági válogatott keret működtetése Szakág fejlesztési céljainak meghatározása, azok kivitelezése különös tekintettel az UP fejlesztés céljaira Szakági sportolói és egyesület nyilvántartás kezelése együttműködve az MKSZ főtitkári hivatalával igazolási, átigazolási ügyek kezelése A szakági sportlétesítmények használati feltételeinek meghatározása Sportlétesítmények építés, fejlesztés esetén szakmai követelményeinek meghatározása Szakági sportrendezvények rendezésével kapcsolatos szakági szakmai szabályok meghatározása Versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről gondoskodni a szakág részére A szakágban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységének összehangolása, a szakágban folyó szakmai munka koordinálása A szakág kommunikációjának, média megjelenésének elősegítése és szervezése Felvilágosítás és véleményadás szakági kérdésekben 3.3 A közeljövőben megvalósítandó szervezeti felépítés 3.4 Területi szervezetek Megnevezés: Székhely: Budapesti Kerékpáros Szövetség 1053 Budapest, Curia u.3. alszámon regisztrált Baranya Megyei kerékpáros Szövetség 7621 Pécs, Széchényi tér 9. Békés Megyei Ker.Szöv Békéscsaba, Luther u.5./b. Borsod Abaúj Zemplén Megyei 3527 Miskolc, Selyemrét u.1. Győr Moson Sopron Megyei K.Szöv Győr, Batthyány tér 2.

15 15 / 42 Hajdú Bihar megyei Ker.Szöv Debrecen, Piac u.54. Heves Megyei Ker.Szöv Eger, Dobó tér 6/a. Csongrád Megyei Ker.Szöv Szeged, Victor H.u.1. Komárom Esztergom M.Ker.Szöv Tatabánya, Népház u.3. Nógrád Megyei Ker.Szöv Salgótarján, Ruhagyári út 9. Pest Megyei Ker.Szöv Budapest, Steindl Imre u.12. Somogy Megyei Ker.Szöv Kaposvár, Csokonai u.3. Tolna Megyei Ker.Szöv Szekszárd, Bajcsy Zs.u.7. A területi szövetségek az MKSZ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, amelyeknek alapszabályuk, ügyintéző és képviseleti szervük van. A területi szövetség alapszabályában megjelölt működéséhez szükséges önálló vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik és önállóan gazdálkodik. A területi szövetség működési területe az adott megye (helység) közigazgatási területe. A területi szövetség legfőbb feladata szervezni a működési területén lévő szakszövetségi tagok tevékenységét. Feladataik: gondoskodnak a Szakszövetség és a saját alapszabályukban foglalt feladatok végrehajtásáról, működési területükön szervezik, összehangolják tagszervezeteik munkáját, kiírják és szervezik a hatáskörükbe tartozó versenyeket, közreműködnek sportszakemberek képzésében, továbbképzésében, a versenybírók képzésében és továbbképzésében, területükön képviselik a sportágat, vezetik a szükséges nyilvántartásokat, ellátják a hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat. 4 AZ MKSZ FELADATAI Az MKSZ alapvető feladata a kerékpársport irányítása Magyarország területén. Az MKSZ szervezi és ellenőrzi a kerékpáros sportágban folyó sporttevékenységet, összehangolja a UCI által elismert és az MSZ által létrehozott szakágak tevékenységét, közreműködik a Sporttörvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. Az MKSZ a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint. A kerékpáros sportágban az MKSZ kizárólagos feladata: szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését;

16 16 / 42 a UCI által elfogadott szabályok hazai érvényesítése, a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; szakáganként megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; meghatározni és kiadni a hazai és a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva a nemzetközi versenynaptárt; működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sportrendezvényeken; megadni vagy megtagadni az UCI, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; képviselni Magyarországot a sportág nemzetközi szervezetében; a Szakszövetség által szervezett, rendezett és felügyelt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit szakági sajátosságoknak megfelelően szabályzatban rendezni; a vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni; a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni; képviselni a szakágak közös érdekeit a hazai, és a nemzetközi sportéletben; biztosítani mind a hivatásos, mind a vegyes versenyrendszerben induló sportolók számára a szakágak versenyein való indulás jogát a szakági bejegyzéstől függetlenül (átjárhatóság). Az átjárhatóság feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti; a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni a sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását; meghatározni a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgozni ki és gondoskodni ezek megvalósításáról; a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodni a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorolni; meghatározni a sportlétesítmények a sportág szempontjából történő használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; meghatározni a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat; érvényesíteni a doppingtilalmat; a megfelelő feltételek fennállása esetén megkötni a sportért felelős közigazgatási szerv képviselőjével a támogatási szerződést; az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében;

17 17 / 42 ellátni a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat; gondoskodni a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről; engedélyezni tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt; ellátni az UCI által meghatározott egyéb feladatokat; közreműködni a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében; versenyeket és népszerűsítő rendezvényeket szervezni, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezni; feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodni a Szakszövetség vagyonával és szükség szerint vállalkozási tevékenységet végezni; a kerékpáros sportágban ellátni szabadidős kerékpársport tevékenységgel összefüggő feladatokat; összehangolni a kerékpáros sportág kommunikációs tevékenységét. egyéb, amit jogszabály, vagy az UCI által elfogadott szabály kötelezően előír 5 AZ MKSZ STRATÉGIAI CÉLJAI 5.1 Kiemelt stratégiai irányok Irányító szövetség koncepció Szolgáltató szövetség koncepció Egységben az erő szövetségi koncepció Utánpótlás nevelés megerősítése Tömegbázis szélesítése Versenysport menedzsment koncepció Kerékpársport a médiában hangsúlyos kommunikáció Hosszú távú sportágfejlesztési stratégia kidolgozása 5.2 Rövidtávú stratégiai célok Transzparens pénzkezelési rendszer bevezetése Tagszervezetek beszámolási és elszámolási rendszerének kidolgozása Az MKSZ által kezelt dotációs rendszer pontos odaítélési kritériumainak, illetve beszámoltatási rendszerének kidolgozása Az MKSZ és a szakági tanácsok közötti feladat és hatáskör megosztás pontos definiálása sportágmenedzsment és szakág szintű szakmai munka különválasztása Magyar szövetségi rendszer egységes arculat, identitás, márka és ehhez kapcsolódó kommunikációs rend kialakítása 5.3 Hosszútávú 2024 ig terjedő sportágfejlesztési stratégiai irányai

18 18 / 42 Az elnökség, a fenti részletezett rövid, és középtávú intézkedéseken túl célul tűzi ki, egy hosszú távú, magas szakmai színvonalú, széles bázison nyugvó sportág fejlesztési stratégia kidolgozását, amely az elkövetkező 10 évre kirajzolja a kerékpársport irányát. A stratégia kidolgozását sportági érintettek klubvezetők, versenyrendezők, szövetségi kapitányok, kiemelt edzők, nemzetközi bírók, versenyzők, szülők illetve az állam és az üzleti szféra szereplőinek bevonásával képzeljük el. A stratégia feladata a sportágunkban jelenleg fellelhető problémák megoldásán keresztül hosszú távú eredményességi célok elérésének garantálása. Magyarán annak az útnak a kirajzolása, amin a szövetségnek, és az egész kerékpársportnak végig kell mennie, hogy 10 év múlva egy széles tömegbázissal, stabil és eredményes UP réteggel, illetve nemzetközi szinten is jegyzett, olimpiai pont, illetve éremesélyes élsporttal rendelkezzünk. Az elnökség a rövidtávú, azonnali megoldásokat jelentő intézkedéseket követően elkötelezett egy sportágfejlesztési stratégia kidolgozásában, és a tagok elé terjesztésében. A sportág társadalmi alapjainak kiszélesítése biztonságos sportolási lehetőség (eszközrendszer és infrastruktúra) megteremtésével gyermekek, családok és felnőtt/idősebb korú személyek bevonása a rendszeres sporttevékenységet végzők körébe Szisztematikus utánpótlás rendszer kiépítése, a kerékpározás, mint tömegsport és diáksport pilléreire támaszkodva Versenyzőbázis növelése Verseny infrastruktúra fejlesztése Sportolói jövőkép biztosítása életút program révén Többlépcsős, licenc rendszerű edzői képzési program elindítása Célzott és eredményorientált hazai, nemzetközi és világverseny, valamint versenyeztetési stratégia kidolgozása Szövetség finanszírozási struktúra több lábra állítása a sportág eladhatóságának növelése, szponzorációs források becsatornázása 6 SZÖVETSÉGI KONCEPCIÓ 6.1 Egységben az erő Az MKSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy a kerékpársportot évek óta megosztó ellenségeskedést tudatos lépésekkel megszüntessük, és magunk mögött hagyjuk. A kerékpársport sokszínűségéből adódó lehetőségeinket, szinergiákat egymás erősítésére, sikereink megsokszorozására szeretnénk felhasználni.

19 19 / 42 A kiegyezés célját tudatos lépéseken keresztül lehet csak elérni alább néhány gyakorlati lépés, amit az elnökség megválasztása esetén elindít: Dicsőség csarnok a kerékpársportban a magyar kerékpársport egy több mint 100 évre visszatekintő, nagy múltú történet. Közöttünk élnek sokan, akik végig kísérték, és tetteikkel építették a sportágat az elmúlt 40, 50, 60 évben. Nekik szeretnénk tisztelegni egy kerékpáros dicsőség csarnok felállításával. Eredményeink szakágakon átívelő kommunikálása mindenki lehessen büszke, hogy a bringasport tagja. A legfiatalabb korosztályok esetében teljes körű átjárhatóság biztosítása az egyes területek között. Ebben a korban a bringázás szeretete a lényeg, később dőlhet el, hogy kiből lesz kiemelkedő ügyességi, vagy állóképességi kerékpáros. Azok a gyerekek, akik együtt nőttek fel bringázás közben, utánpótlás, majd felnőtt korukban is nagyobb eséllyel ápolnak majd jó viszonyt, és bontják le így a történelmi feszültségeket. 6.2 Az irányító szövetség Az MKSZ mint országos sportági szakszövetség a sport törvényből származó jogosítványait felhasználva egy a korábbinál sokkal határozottabb sportági irányító szerepet kíván betölteni Szövetségi szabályrendszer Sportszabályzat Versenyrendszer (ld. következő fejezet) A válogatottak működési rendjének szigorú felügyelete válogatási elvek megkövetelése, válogatott státusz megbecsülésének visszaállítása, válogatott versenyzők kiemelt támogatása, szigorú válogatott viselkedési és etikai kódex betartásának megkövetelése A szövetségi kapitányi rendszer szigorú teljesítményorientált kereteken belül való működtetése pályáztatás, előre meghatározott program és célrendszer, rendszeres eredményességi beszámolók A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szabályzata fekteti le a kerékpársport szabályait. A szabályok időnként változnak, mert a UCI lépést tart sportág fejlődésével és fejlesztésével. A magyar kerékpársportra is a UCI szabályai érvényesek a különböző szakágakra, azon belül versenyszervezésre, versenyekre, versenyzőkre, csapatokra, bírókra, stb. vonatkozó rendeletek, doppingellenes szabályok és fegyelmi szabályzatok. A magyar kerékpársportra az UCI szabályrendszerén kívül a sporttörvényt is alkalmazni kell. Jelenleg nincsen a sportágnak magyar nyelvű szabálykönyve, ezért szükséges kidolgozni egy központi, és az egyes szakágakra vonatkozó szabálykönyvet a sportág számára. A szabálykönyv (szakági szabályanyagok, versenybírói iránymutatások, általános szabályok) ismerete elengedhetetlen a hazaiés nemzetközi versenyzéshez, versenyrendezéshez. Szükséges tehát a teljes UCI szabálykönyv lefordítása magyar nyelvre.

20 20 / 42 Az MKSZ nek jelenleg a következő szabályzatai vannak, amelyek nagy részét szükséges aktualizálni minimum az egyszövetségi rendszernek megfelelően, de bizonyos szabályzatok teljes felülvizsgálatot, átalakítást igényelnek, illetve egy részük nem áll a jelenlegi MKSZ rendelkezésére. Szabályzat Elfogadás Módosítás Alapszabály Szervezeti és Működési Szabályzat Fegyelmi Szabályzat Dopping Szabályzat folyamatban Pénzkezelési Szabályzat Képesítési Szabályzat Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat Vagyoni értékű jogok hasznosításának szabályzata Tagnyilvántartási Szabályzat Versenyszabályzat folyamatban Gazdálkodási Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Ugyanezen kategóriába tartozik a válogatási elvek lefektetése. Jelenleg a válogatottba kerülésnek nincsenek valódi válogatási elvei. A legtöbb szakágban a jelenlegi válogatási elvek célja, hogy az éppen rendelkezésre álló versenyzők jobbik részének versenyeztetése megoldott legyen a válogatott státuszból adódóan, lehetőleg szövetségi büdzséből. Ez hosszútávon azonban nem lehet cél, a válogatott státusznak rangja kell, hogy legyen. Cél tehát, hogy az összes szakágban meg legyenek határozva komoly, az eredményes nemzetközi szereplést biztosító válogatási elvek. A fent részletezett szabályzatok lefektetését követően feltétlenül szükséges ezen szövetségi szabályrendszer betartásának folyamatos felügyelete szankciók alkalmazása szükség esetén Versenyrendszer Országos Bajnokság, Magyar Kupa, egyéb élsport versenyek, amatőr versenyek kialakítása és engedélyezése a szövetség hosszú távú sportágfejlesztési céljainak megfelelően A versenyrendezési naptár szakágak, földrajzi területek, és naptári időpontok közötti összehangolása tömegbázist növelő, és a versenyszervezők piacait is védő elvek alapján A szövetség által jóváhagyott versenyek szakmai és minőségi színvonalának folyamatos ellenőrzése szankcionálása A versenyrendszer alapelvei: MKSZ a sportág központi irányítója A versenyszabályzat kidolgozása/megújítása során, olyan rendelkezéseket kell kidolgozni, amely révén egyértelműen elválik egymástól az MKSZ égisze alatti és az MKSZ en kívüli versenyrendezés közötti különbség. Az MKSZ nek nem célja, hogy nem a felügyelete és irányítása alatti versenyeket, rendezvényeket támogasson.

21 21 / 42 UCI szabálykövetés ahol csak lehet és értelmezhető, a nemzetközi kerékpáros szövetség előírásait kell követni. Nem akarjuk feltalálni a spanyol viaszt. Kiszámíthatóság minden, a versenyszabályzatban érintett fél számára egyértelmű szabályok megfogalmazása fontos, amely alapján kiszámítható szövetségi magatartásra lehet építeni Élni és élni hagyni egy adott szakágban, egy adott időpontban kerülni kell az egymásra szervezés lehetőségét, vagyis olyan versenyrendszert kell kialakítani, amelyben a versenynaptárba kerülés az élni és élni hagyni alapelv mentén történik és a versenyrendezők a befektetett munkájuknak eredményét tudják látni. Versenyzők a központban a rendezvények, versenyek akkor lesznek sikeresek, ha a versenyzők akár profi, félprofi, amatőrről van szó jól érzi magát, jól teljesít, és a következő alkalommal visszatér. Nézők, média a központban a rendezvények, versenyek másik sikerkritériuma, a nézők, média kiszolgálása. A UCI szabályai szerint minden szakágban kötelező országos bajnokságot rendezni, természetesen ennek megfelelően az MKSZ szakágai is minden évben megszervezik az országos bajnokságokat. Bizonyos szakágakban már létezik kupasorozat is, de egyéb, nemzetközi szintű élsport verseny Magyarországon kifejezetten ritka. Ha csak a 2015 ös évet nézzük, akkor látható, hogy országúti versenyből összesen két UCI kategóriás verseny került megrendezésre: májusban a Visegrád 4 (UCI 1.2) és augusztusban a Tour de Hongrie (UCI 2.2). A TdH hagyományának folytatása igen fontos célkitűzése volt az újonnan megválasztott elnökségnek, hiszen a verseny 90 éves múltra tekint vissza, és a Magyar Kerékpáros Körverseny immár 7 éve nem kerül megrendezésre hazánkban, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a korábbi vezetés nem a sportág érdekeit képviselve működtette a magyarországi országúti versenyrendszert az elmúlt 7 évben. Mint azt számtalan nemzetközi példa mutatja, egy ország nemzeti körversenye kiindulópontja és elengedhetetlen kelléke az adott ország magas színvonalú, nemzetközileg is mértékadó országúti kerékpáros sportéletének. Az MKSZ mint országos sportági szakszövetség a sporttörvényben rá ruházott jogai és kötelességei folytán felelős a magyar kerékpársport versenyrendszerének megszervezéséért. Ennek a feladatának szellemében, illetve a kerékpársport fejlődéséért való elkötelezettség miatt, az MKSZ a Tour de Hongrie Magyar Kerékpáros Körverseny újraélesztése és hosszú távú fejlesztése mellett elkötelezett. Az MKSZnek már az idén sikerült elérnie, hogy a TdH az UCI versenyrendszerébe illeszkedő esemény legyen, és további célja, hogy ez az elkövetkezendő versenyek esetében is így legyen, aminek köszönhetően a magyar országúti kerékpározásnak lehetősége van szervesen bekapcsolódni a nemzetközi kerékpársportba. A pálya szakágban 2015 ben csak az országos bajnokságot rendezték meg, abból is csak az utánpótlás futamokat. A felnőtt bajnokságok rendezésére alkalmas (komolyabb sebesség melletti biztonságos versenyzéshez megfelelő) egyetlen hazai pálya eddig a Millenáris volt. Állapota évről évre romlik, rendszeresen újabb felületi hibák keletkeznek, amelyeket mindeddig sikerült kijavíttatni az üzemeltetővel. A Millenáris tehát az idei szezon közepén olyan állapotba került, hogy pusztán

22 22 / 42 sportszakmai szempontok figyelembe vétele alapján sem edzésre, sem pedig versenyzésre nem lenne alkalmas. A helyzetre megoldást az osztrákokkal közösen Bécsben rendezett bajnokság jelenthetett volna, ami szervezési költségek tekintetében minimális összeget igényelt, illetve versenykörülmények terén egyértelmű előrelépést ígért. A szervezés alatt álló rendezvény lebonyolításának az egész Európát érintő menekültválság vetett véget, melynek folyományaként a Dusika Stadiont ideiglenes szálláshellyé alakították, bizonytalan időre beszüntetve ott mindennemű sporttevékenységet. A Millenáris állapotának és a felújítása körüli bizonytalan helyzetnek köszönhetően jelenleg a pálya szakág vezetése nem tud 2016 ra sem hazai versenyrendszert felállítani. A Millenáris koncepciójáról bővebben az infrastruktúra fejezetben számolunk be. A mountain bike szakág versenyrendszer szempontjából a legjobban megszervezett szakág. Rendszeresen van magyar kupa sorozat mind az XCO, mind az XCM szakágakban, valamint természetesen országos bajnokság is mindkét kategóriában. A 2015 ös évben az XCM versenyek közül a Magyar Bajnokság, hat Magyar Kupa futam, illetve két ranglista verseny került megrendezésre, amelyek eredményéből kieső verseny nélkül alakul ki a szezon végi XCM ranglista. Az XCO versenyek közül az idei futamok mind a Magyar Kupa sorozat részei, így itt csak XCO Magyar Kupa sorrend került kihirdetésre a szezon végén. A szakág szövetségi versenyeinek számát nem, azonban színvonalát, látogatottságát, nemzetközi (el)ismertségét feltétlenül javítani szükséges a jövőben. A BMX szakágban a szakág vezetése úgy döntött, hogy a magyar bajnokság eredménye több fordulóból áll össze évente, összesen 5 hétvégén 10 forduló kerül megrendezésre a magyar, vagy a környező országok BMX pályáin. Utóbbi azért lehetséges, mert az országos bajnokságok bizonyos fordulóit a szakág összeköti a rendkívül sikeres Alpok Adria Kupa sorozattal, amely Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Magyarország közreműködésével zajlik. A kisebb szakágakban, tehát a downhill és fourcross, a trial, cyclocross és parasport egy egy országos bajnokság kerül megrendezésre. Az idei év az első kivétel a cyclocross szakágban, ahol az MKSZ elindította saját magyar kupáját, négy fordulóval. A versenyzők részéről jogos kritika érte a szövetséget, miszerint nagyon lassan és több hibával készültek el az összetett állást mutató listák. Ezen kíván javítani az MKSZ egy informatikai rendszer fejlesztésével, hogy a beérkező eredmények folyamatosan kezelve legyenek, versenyek után rövid határidővel nyilvánosságra kerüljenek az eredmények, és az összetett állás is ennek megfelelően frissüljön. Az új versenyrendszer követelményeinek áttekintése: Versenyrendszer szintekre bontása, versenyek besorolása az MKSZ versenyrendszerében (szakágak szerint, az esemény jellege szerint, valamint rangsorolás szerint) MKSZ feltételrendszer az események versenynaptárba jegyzéséhez a különböző szinteken

23 23 / 42 o Időbeni követelmények: különböző szakágakhoz, különböző szintekhez megállapítani időhatárokat a rendezési szándék benyújtásához ez most kiemelt prioritású, tekintettel arra, hogy működnie kell a 2016 os versenyrendszernek! o Rendező definiálása, jogi személy meghatározása (ki rendezhet versenyt) o Referenciák a különböző szinteken o A versenynaptárba kerüléshez szükséges paraméterek (rendezvény időpontja, besorolása, egyéb szükséges paraméterek) meghatározása a versenyrendező felé o Garancia definiálása különböző szinteken a versenyrendező felől, ami biztosítja, hogy a naptárba jegyzett esemény meg lesz tartva Időpontok egyeztetése az előzetes versenynaptár elkészítése során (hogy ne koncentrálódjon sok esemény egy hétvégére és ne legyenek üres hétvégék a szezonban) A szakáganként a különböző szinteken (UCI, bajnokság, kupasorozat, stb.) vonatkozó kötelező érvényű versenyszabályzatok meghatározása o Országos bajnokság rendezéséhez követelmények meghatározása o Kupafutamok rendezéséhez követelmények meghatározása o Egyéb versenyek rendezéséhez követelmények meghatározása Szintektől független alapkövetelmények versenyrendezők felé a különböző szakágakban o Biztonság Verseny helyszínének biztosítása, útvonal biztosítás Balesetvédelemre vonatkozó előírások Elsősegélynyújtással kapcsolatos követelmények o Infrastruktúra alapkövetelmények o Higiéniai alapkövetelmények o Pontos versenykiírás elkészítése (versenykiírásra vonatkozó követelményeket kidolgozni szakáganként) Vonatkozó kritériumok különböző szakágak különböző szintjein o Versenypályákra vonatkozó kritériumok szintenként o MKSZ saját minimális elvárásai nem UCI szabályok szerint zajló eseményeken (és mit kell kötelezően teljesíteni UCI szabályzatból ezeken az eseményeken) o Szövetség által kiajánlott egységcsomagokból mit kell kötelezően igénybe venni különböző szakágak különböző szintjein o Speciális infrastruktúrára vonatkozó követelmények a különböző szakágak különböző szintjein o A versenyhelyszínre vonatkozó követelmények o Időmérésre, rajthoz szólításra, eredménymérésre, vonatkozó kritériumok különböző szakágak különböző szintjein o Egységes megjelenésre vonatkozó követelmények különböző szakágak különböző szintjein o Díjazásra vonatkozó követelmények különböző szakágak különböző szintjein o Felelős beosztások meghatározása (versenyigazgató, versenybíró, staff), akár számszerűsítése 8. Doppingellenőrök munkájához szükséges követelmények biztosítása a megfelelő szinteken

24 24 / 42 Médiumok (Tv, fotó, sajtó) munkájához szükséges követelmények biztosítása a megfelelő szinteken (internet, közlekedés, mozgás, segítőkészség) A versenyszervező által elkövetett hibák (a kerékpársport imidzsének rontása is ebbe tartozik) szankcionálása, felelősségek meghatározása, akár minősítési (licenc) rendszer kidolgozása Igazolási és átigazolási rendszer UP nevelő tagszervezetek érdekeit messze menőkig figyelembe vevő igazolási és átigazolási rendszer üzemeltetése 6.3 A szolgáltató szövetség A szövetség korábbi években a közvetlen támogatások rendszerét alkalmazta a szövetségi anyagi források tagszervezetekhez juttatására. Ennek a rendszernek számos problémája jelentkezett, folyamatos elszámolási gondokat generált, illetve átláthatatlanná tette, hogy a pénzek tagszervezethez való megérkezése után milyen konkrét lépések történtek, eredmények születtek. A támogatott klubok leginkább az elszámolások adminisztrációs terheiről panaszkodtak, amire sem szakmai felkészültség, sem pedig erőforrások nem állnak sokszor rendelkezésre a tagszervezetnél. Az MKSZ a fenti rendszer megváltoztatását tűzi ki céljául, és egy olyan szolgáltató szövetség koncepció kidolgozását kezdi meg 2016 tól, amely az egyes klubok, versenyszervezők, edzők, versenyzők, szövetségi kapitányok működését támogatja majd, a munkájuk elvégzéséhez szükséges szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával. Alább a szolgáltató szövetség koncepciójának néhány gyakorlati megvalósulási eleme: Tagszervezetek feladatait társfinanszírozással támogató rendszerek pl. edzői fizetéseket részben vagy egészben a szövetség fizeti Egyes versenyrendezői feladatok központi tendereztetése, és a versenyrendezők számára alacsonyabb költségű szolgáltatási menü kidolgozása pl. időmérés, motoros biztosítás, egészségügyi biztosítás, média stb. A versenyrendezői támogatási rendszer keretében versenyrendezői költségek átvállalása, szolgáltatási szerződéseken keresztül pl. bírói díjak, időmérés, útdíjak, időmérés, média, egészségügy stb. A tagszervezetek eszközigényeit támogató központi beszerzési pályázati rendszer kidolgozása Edzőképzés, edző továbbképzés, versenybíró képzés 7 UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS 7.1 Az utánpótlás nevelést megerősítő azonnali gyakorlati lépések

25 25 / 42 Az magyar kerékpársport fejlesztésének alapját egy a mainál sokkal szélesebb utánpótlás bázis tudja csak hosszú távon garantálni. Az utóbbi években az utánpótlás fejlesztési tevékenység nem kapott elég hangsúlyt, a szövetségi források nem kellő mértékben jutottak el az utánpótlás nevelési tevékenységet végző klubokhoz. Az MKSZ eltökélt szándéka, hogy kiemelt hangsúlyt helyezzen a piramis alapját képező utánpótlás nevelési és fejlesztési programokra. A kerékpársport hosszú távú sportágfejlesztési stratégiája egy széles tömegbázisból táplálkozó utánpótlás bázisból kiindulva építi majd fel az elkövetkező 5 10 évben a mainál sokkal sikeresebb, nemzetközileg is versenyképes magyar kerékpáros versenysportot, ugyanakkor bizonyos azonnali lépések megtétele már rövidtávon lehetséges. Alább néhány az utánpótlás nevelést megerősítő lépések közül: Utánpótlás nevelő edzők bértámogatási rendszerének kidolgozása szövetségi forrásokból A Tour de Hongrie jogdíjából utánpótlás támogatási pályázat kiírása az országúti szakág klubjainak Utánpótlás nevelő klubok számára eszközbeszerzési pályázatok kidolgozása, mely révén elérhető, hogy nem a szülők pénztárcájától kell függjön, hogy egy tehetséges gyerek tud e kerékpározni Verseny nevezési díjak csökkentése szövetségi támogatással az utánpótlás korosztályok számára Dedikált, utánpótlás versenyrendszer kialakítása Utánpótlás licensz díjak csökkentése Tanpálya építési program (infrastrukturális fejlesztések közé is tartozik) helyi önkormányzatokkal együttműködve, kihasználatlan területeken tanpályák építése, kerékpáros közösségi terek kialakítása. 7.2 Célok a testnevelés és sport műveltség területének célrendszerén felül A kerékpársport szakágainak megismertetése, megszerettetése és mozgásanyagainak ismeret, jártasság, készség, majd a szakágra illetve versenyszámra specializálódás után képesség szinten történő begyakoroltatása, A fiatalok technikai eszközök iránti érdeklődésének összekapcsolása a szabad levegőn, természetben végezhető, a szív vérkeringési és légző rendszert, az anyagcserét, valamint a mozgatórendszert optimálisan fejlesztő testmozgással, A túlsúlyos, mozgásszervi panaszokkal küszködő, a futástól és a sportmozgásoktól általában idegenkedő gyermekek bevonása, rendszeres testmozgásra szoktatása a kerékpár által nyújtott előnyöket felhasználva (súlypont alátámasztva, az ellenállás könnyítése az áttétel szabályozásával), a kerékpározás extrém szakágainak vonzerejét felhasználva (BMX, MTB különböző irányzatai), Az oktatás megkezdésekor minden résztvevőt regisztrálni kell. A tervezett terminusuk végén az oktatásban résztvevő tehetséges fiatalok számára versenyzői igazolványokat kell váltani.

26 26 / Az alapok elsajátítása együttműködés a szakágak között Mindennapi életünk a társadalmak és különböző kultúrák fejlődésével, változásával folyamatosan együtt változik. Technikai találmányainknak köszönhetően életmódunk a mozgás terén is átalakult. A most születő gyermekekre egészen más világ vár, más értékrendekkel. Komoly fejtörést okoz a társadalomnak az új generáció nevelése, az eddig megszokott módszerek nem kötik le a mai gyermekeket. Egyre több a túlsúlyos, rossz alkatú gyermek, sokan figyelemzavarosak, szüleik pedig az esetek túlnyomó részében tanácstalanul állnak a probléma előtt. A megoldást olyan mozgásformák, nevelési programok jelentik, melyek igazodnak a gyerekek megváltozott igényeihez. A mozgás terén olyan sportokra van szükség, melyek képesek lekötni hosszú távon is a gyermekek figyelmét, olyan sportokra, amelyek egyaránt űzhetők profi és amatőr szinten is. A sportág kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont, hogy ne váljon unalmassá számukra a cselekvés. Ennek legcélszerűbb módja, hogy olyan sportformát kínálunk az adott gyermeknek, mely inger gazdag mivoltában kitolja a monotónia érzés határait, valamint folyamatos kreativitásra ösztönöz, ezáltal fenntartja az érdeklődést a cselekvés iránt. Egy ilyen lehetőség a kerékpározás illetve annak BMX és mountain bike szakágai, melyek szorosan fűződnek napjaink feltörekvő közlekedési eszközéhez a kerékpárhoz (a környezetvédelem és a gazdaságosság miatt), ezáltal a koncentrált sportfoglalkozás mellett iskolába, munkába járásra is használható (esetleg az edzésre, foglalkozásra is ezzel jutnak el a sportolók). A mountain bike ok strapabíró felépítésük okán, de még inkább a BMX kerékpárok egyszerűségük miatt nem szervizigényesek, a rövidebb, tömörebb alkatrészeik jóval tovább bírják a használatot egy átlagos kerékpárnál. A kisebb gyerekeknél elsősorban a legfontosabb szempont a választásnál a BMX kerékpár kihasználhatósága. Méretéből és testarányos felépítéséből adódóan egy könnyen kezelhető eszköz a legkisebbek számára is, mellyel szinte bármilyen korosztály bármilyen szinten sportolhat. Sok gyermeket nem motivál, hogy olimpikonná váljon, időre különböző távokat fusson, vagy több ezer métert ússzon le oda vissza egy medencében, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem is érdekli a sportolás. Az ilyen gyermekek számára lehet kiváló alternatíva a kerékpár akár profi, akár amatőr szinten. Az MKSZ egyik tagegyesülete által 2014 tavaszán végrehajtott iskolai felmérések, az azt követő területi diákolimpia, majd annak sikeres országos döntője tapasztalatai azt mutatják, hogy óriási az érdeklődés szakágtól függetlenül a kerékpársport iránt és igenis vannak érdeklődő, tehetséges gyerekek és őket támogató szülők, testnevelők is. A felmérések tapasztalatai alapján azonban úgy gondoljuk, hogy teljesen téves a szakágak azon törekvése, hogy kizárólag saját utánpótlás bázisukat kívánják kialakítani, erősíteni programjaikkal. Az iskolai felmérések, illetve az azt követő területi versenyek alapján azt láttuk, hogy az ott résztvevő, majd foglalkozásokra, edzésekre járó, netán az egyesülethez leigazolt, a versenyrendszerbe bekapcsolódó gyerekek olyan alapvető és ez vonatkozik az ügyesebbekre is kerékpár kezelési

27 27 / 42 hiányosságokkal küzdenek, melyek főként az idősebbeknél egyáltalán nem vagy csak nagy idő/energia ráfordítással (és kétes kimenetellel) pótolhatóak csak. Egy jól megalapozott utánpótlás képzési rendszerbe a gyerekek 4 6 éves kortól BMX egyesületekhez, szakosztályokhoz kötődően kapcsolódnak be, ahol megkapják azokat a stabil alapokat, amelyekre azután nagy magabiztossággal építhet minden szakág majd az U15 ös korosztályban megjelenő specializációt követően. Miért a BMX? A BMX nek nagy előnye a gyerekek szempontjából, hogy méretüknek megfelelő, testarányos, könnyű, egyszerűen kezelhető kerékpárt használnak, valamint életkoruknak megfelelő terheléssel találkoznak (igen rövid ideig tartó, max. vagy szubmaximális terhelés, ami a gyerekre ebben a korban amúgy is jellemző: mindent full gázon, nagy lendülettel, gyakorlatilag minden teljesítményt maximális pulzushoz közeli értéken adnak le). Fontos szempont továbbá, hogy egy BMX pálya jellegéből adódóan az edzés inger gazdag, játékos, képes lekötni hosszú távon is a gyermekek figyelmét, minden elemében kihívásra, gyakorlásra és fejlődésre serkenti őket, azaz nem válik unalmassá számukra a cselekvés, folyamatos kreativitásra ösztönöz, ezáltal fenntartja az érdeklődést a sportolás iránt. A többi kerékpáros szakág szempontjából ennek a rendszernek több hatalmas előnye is van: technikailag magasan képzett gyerek (szinte hozzánő a bicajhoz, beugrik bármit, stabilan kanyarodik, fékez, driftel stb.) széles bázisból válogathat ; annak megfelelően, hogy az adott gyerek mely szakágra mutat tehetséget, jobban kiválasztható a potenciális bajnok. gazdaságossági szempontból is jelentős, hiszen nem osztja meg az erő és pénzforrásokat a szakágak utánpótlás nevelése, kvázi minden szakág utánpótlás nevelését a BMX szakág végzi el oly módon, hogy a többi szakág segítő háttérmunkát végez éves korban szakág választó marad BMX, vagy vált MTB re, országútra, pályára, stb. A gyerek ugyan szakemberek ajánlása alapján, de tehetsége, késztetése szerint önmaga választ, nagy valószínűséggel motiváltan és a választott új szakág versenyeire és az ott elérhető eredményekre éhesen, azaz nagy valószínűséggel nem tűnik el kiégve a kritikus U19 U23 időszakban. A közös BMX es utánpótlás nevelésünk elsődleges célcsoportja a nagycsoportos óvodás, alsó tagozatos és azon belül az első és második osztályos tanulók kerékpáros oktatása. A programnak megfelelően az országban 4 helyszínen egységes tematikával kezdődtek az oktatások először általános kerékpározási, majd BMX sportág specifikus feladatok elsajátításával. A BMX a legtechnikásabb kerékpáros ág lévén gondoskodik és lehetőséget ad, hogy kiváló hátteret adjon a fiatalok számára egy bizonyos szintű technikai tudás megszerzésére. Lényegtelen, hogy az innen kikerülő sportolók az MKSZ más kerékpáros ágaiban versenyeznek tovább idősebb korban vagy

28 28 / 42 maradnak a BMX nél. A megszerzett technikai tudásukat és tapasztalataikat a mindennapi életben, kerékpáron közlekedve is hasznosíthatják. 8 ÉLVERSENYZÉS A magyar kerékpársport eredményessége az utóbbi években stagnált, egyes szakágakban visszaesett még a korábbi szinthez képest is. Ez a nemkívánatos tendencia annak ellenére történt meg, hogy a sportágban az utóbbi években jelentős források jelentek meg, amelyek céltudatos felhasználásával elvárható cél kellett volna, hogy legyen egy fejlődési pálya első lépéseinek megtétele. A riói olimpia előtt alig egy évvel az elnökségnek reális célokat kell megfogalmaznia az olimpiai kvalifikáció tekintetében, és ehhez kell igazítani a rendelkezésre álló források elosztását. Az új elnökség tételes és részletes szakértői helyzetelemzésen alapuló Rió programot állított fel, amelyben azok a versenyzők, illetve csapatok kapnak kiemelt figyelmet és támogatást, amelyek reális eséllyel bírnak az olimpiai kvalifikációra. A versenysport menedzsment terén, az MKSZ a következő irányelvek mentén tervezi a szövetségi kapitányi, válogatott, illetve kiemelt versenyzői rendszert felépíteni: Szövetségi kapitányi rendszer pályáztatás alapján o Szakmai kritériumokra épülő szövetségi kapitányi pályázatok o Pontos eredményességi célrendszer megkövetelése a szövetségi kapitányoktól o Válogatási kritériumok nyílt és transzparens közzé tétele o A válogatott szakmai munkájáról rendszeres szakmai és eredményességi beszámoló az elnökség és a tagság felé o Eredményesség elmaradása esetén, szövetségi kapitányi poszt újra pályáztatása o Szövetségi kapitányokkal a szövetség támogatását részletesen és tételesen rögzítő szerződés megkötése A válogatottban való részvétel kiváltság, nem szívesség de aki válogatott, az számíthat a szövetségre o A válogatott versenyzőkkel szemben magas eredményességi, etikai és fegyelmi elvárás rendszer felállítása o A válogatott státusz kiváltságainak pontos, szerződéses rögzítése edzőtáborozási, felkészülési, versenyeztetési támogatások o A válogatott és a versenyzőt alkalmazó profi csapat érdekeinek tudatos összehangolása Válogatott rendszert nem üzemeltető, de kiemelkedő eredményekkel rendelkező szakágak versenysport irányelvei o A nemzetközileg is kiemelkedő eredményt elérő versenyzők szövetségi támogatása o Más szakágak válogatott rendszereihez hasonló eredményorientált, transzparens és szerződéses szövetségi támogatási rendszer mind a kiemelkedő eredményeket elérő versenyzők, mind pedig az őket felkészítő szakemberek számára

29 29 / 42 9 TÖMEGBÁZIS NÖVELÉS CYCLING FOR ALL A kerékpározás teljesen egyedülálló a sportágak között, a versenysportoláson kívül szabadidős tevékenység és közlekedési eszköz is. A világon több mint 2 milliárd mindenféle hátterű, korú és fizikai állapotú ember használ kerékpárt. A kerékpározás előnyös az egyének és a társadalom számára is, a mindennapos bringázás 28 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát, kisebb a megbetegedés esélye. Minél többen járnak kerékpárral, annál kevesebben autóval, kevésbé zsúfoltak az utcák, alacsonyabb a levegőszennyezettségi szint, kevesebb a közlekedési baleset. A tisztában van vele, hogy küldetése szélesebb körű mint a versenysport. Partneri kapcsolatot kell kialakítanunk azokkal a szervezetekkel, akik a mindennapos kerékpározáshoz képesek jobb feltételeket, biztonságosabb utakat biztosítani, bátorítani kell minél több embert a bringázásra bármilyen okból. Sok felnőtt számára az, hogy gyerekkorában megtanult biciklizni, ad egyfajta szabadságot. Az MKSZ egy támogató és biztonságos környezetet akar biztosítani a mai gyereke számára a kerékpározás megtanulásához. Meg kell mutatni a gyerekeknek, hogy a bringázásnak van jövője a sportban, hogy segít az embereknek egészségesebben élni, és nagyobb mobilitást ad a családoknak. Fontos, hogy tanuljunk azoktól az országoktól, akiknél a kerékpározás (sport, közlekedés, szabadidős tevékenység) jóval elterjedtebb mint itthon. Hollandiában például a éves gyerekeknek közlekedési képzést és vizsgát tartanak, ennek, és a kiváló infrastruktúrának köszönhetően szinte minden holland gyerek kerékpárral jár iskolába. Sok országban, ahol kevésbé alkalmas az infrastruktúra a kerékpározáshoz, a hatóságok lezárják az utakat rendszeresen megtartott rendezvények érdekében, hogy a gyerekek és felnőttek megtapasztalhassák a forgalom mentes bringázást. Bogotában például ilyen rendezvényeket heti rendszerességgel tartanak, akár 100 kilométeres útszakaszokat is lezárnak sok más ország szerte a világon már követte ezt a példát. Sok kerékpáros országban pedig az itthonival ellentétben bizonyos keretek között az erdei utakon nem tiltják, hanem támogatják, segítik a kerékpározást. A forgalomban történő kerékpározás biztonságának hiánya a fő oka annak, hogy a fejlett országokban az emberek nem akarják közlekedésre használni a kerékpárt. A közlekedésben résztvevők gyalogosok, autósok, kerékpárosok magatartásának javítása megvédené a kerékpárosokat, legyen szó edző sportolókról, iskolába igyekvő gyerekekről, vagy szabadidős bringázásról. Ennek előrelendítése érdekében pl. Franciaországban, Hollandiában, Ausztráliában és a USA bizonyos részein már törvényileg bevezették a minimum elhaladó távolságot a kerékpárosok és a közlekedés más résztvevői között. A városokban a kerékpárosok számára a legnagyobb veszélyt a nagy járművek jelentik. Ezért számos helyen már kezdik megtalálni a nagy járművek mozgatásának, távoltartásának módját,

30 30 / 42 hogy minimalizálják a konfliktusokat. Ennek érdekében járművezetői képzéseket, infrastrukturális fejlesztéseket és forgalom korlátozásokat eszközölnek, jeles példája ennek Párizs és Dublin. 9.1 Tömegbázist növelő lépések Mint ahogy az eredményes és nemzetközileg is jegyzett versenysport alapja egy a mainál sokkal tudatosabban szervezett és szélesebb utánpótlás bázis, úgy pillére az utánpótlás rétegnek a kerékpározás tömegbázisa. Minél több családtag kerékpározik egy adott háztartásban, annál nagyobb az esélye, hogy a felnövekvő generáció sportágválasztása esetén a kerékpározás lesz a preferált az egyéb sportágakkal szemben. A szülők kerékpározás szeretete teremti meg azt az otthoni környezetet, amelyben felvállalja a család mind az anyagi, mind pedig az időráfordítást igénylő áldozatokat a gyerekek versenyszerű bringázásához. A széles tömegbázis ugyanakkor olyan reklámértéket is teremt a kerékpározás számára, amelyből mind a klubok, mind a versenyszervezők, mind a kiemelkedő versenyzők, mind pedig a szövetség szponzorációkon keresztül anyagi előnyökből részesül. Végül, de nem utolsó sorban, egy egyre szélesedő regisztrált tömegbázis jelentősen megnöveli a kerékpársport alku pozícióját a támogatókkal szemben is. Sokkal hatékonyabban tud majd az MKSZ elnöksége lobbizni a kerékpársport céljai mellett a potenciális szponzoroknál egy erős, és növekvő tömegbázissal a háta mögött, mint a mai, befelé forduló helyzetben. Alább néhány gyakorlati lépés, amellyel el lehet indulni a tömegbázis növelés irányába: Kiszélesített verseny licensz rendszer bevezetése amatőr licensz, egy napos licensz Az amatőr kerékpárosok MKSZ szövetségi rendszerbe való integrálása Licensz értékének megnövelése az amatőr versenyzők számára o Automatikus baleset és felelősség biztosítás licensszel rendelkezőknek o Erdészeti útvonalak használatában előjogok licensszel rendelkezőknek o Bizonyos KRESZ rendelkezések alól való felmentés licensszel rendelkezőknek (pl. amúgy tiltott útszakaszok használata) o Személyazonosság igazolása licensz kártyával Népszerű tömegsport rendezvényeken pl. maratonok való részvétel automatikusan, a nevezési díjon keresztül napi licensz kiváltását is jelenti (amatőr kerékpáros adatbázis felépítése) Túra, kirándulás és hobbista egyesületek bevonása a szövetségi működésbe szabadidős kerékpározás szakág Együttműködés egyéb tömegsport szövetségekkel pl. természetjárók közös kerékpáros infrastruktúra fejlesztési programokban

31 31 / 42 Együttműködés egyéb versenysport szövetségekkel pl. triatlon a sportágak közötti átjárhatóság biztosítása céljából Egységes verseny nevezési, időmérési és ranglista rendszer(ek) kialakítása minden korosztály, szakág és versenyző típus (élversenyző, utánpótlás versenyző, amatőr versenyző) számára az MKSZ bringasport.hu portálján keresztül. 10 INFRASTURKTÚRA A sportlétesítmény fejlesztés céljainak meghatározásánál a jelenlegi nemzetközi trendnek és legjobb gyakorlatoknak megfelelően a fenntartható működtetésnek, a szakmai magánbefektetők bevonásának, a sportlétesítmények többcélú hasznosíthatóságának, az esélyegyenlőségnek, az egyenlő esélyű hozzáférésnek és a fejlesztések hosszú távú környezeti hatásainak kell középpontba kerülnie. A fejlesztések megvalósításánál az európai uniós elvárásoknak megfelelően integrált fejlesztési programok kialakítása szükséges, amelyek alkalmasak az egyes sportpolitikai szempontból is jelentős célok elérésére. Az állami támogatás feltételeként elvárás, hogy a potenciális projektgazdák: prevenciós egészségfejlesztési terveket, programokat készítsenek; együttműködési rendszereket konzorciumokat alkossanak a fejlesztéssel érintett településeken, térségekben; adatokat szolgáltassanak azért, hogy fejlesztési forrásokhoz jussanak. A MOB által kiemelt sportágak évi sportfejlesztési elképzeléseinek támogatásáról, továbbá a évre vonatkozó sportágfejlesztési igények bemutatásáról szóló 1526/2013 (VIII.12.) Korm. határozatban foglaltak alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MKSZ sportlétesítményfejlesztései elképzeléseinek megvalósítására támogatásokat ítélt meg. Ennek keretében a következő infrastruktúrális fejlesztések valósulnak meg amely abban az esetben némileg változhat, ha Budapest 2024 ben Olimpiát szervez Azonnali szükséges intézkedések A pálya szakág a Millenáris Velodrom leromlott állapota miatt igen nehéz helyzetbe került az elmúlt években. Kimondható, hogy a szakág magyarországi léte függ attól, hogy a következő (2016) szezonban lesz e lehetősége edzeni, versenyezni a versenyzőknek. Ezért a szakág vezetése és az MKSZ Infrastrukturális Bizottsága azon dolgozik, hogy lehetőség legyen egy 200 méteres edző pálya felépítésére tavaszáig. Ahhoz, hogy a versenyzők minden időjárási körülményben tudjanak edzeni, feltétlenül egy fedett csarnokra, vagy téli fedésre alkalmas pályára lenne szükség. Korábban az NKS biztosított volna területet, ezt azonban szükséges újra tárgyalni, de például a Hungexpo területén is rendelkezésre állnak kihasználatlan épületek. Új, könnyű szerkezetű csarnokkal alacsony költségen, egy önálló létesítmény is épülhet.

32 32 / Rövidtávú infrastrukturális fejlesztések BMX pálya Törökbálint novemberében megalakult a Törökbálinti BMX Klub Sportegyesület, azzal a kimondott céllal, hogy Törökbálinton és környékén lehetőséget biztosítson a BMX Cross olimpia sportág megismertetésére, hobbi és versenyszerű gyakorlására. Az egyesületnek sikerült egy együttműködést kialakítani a Wienerberger Téglagyárral, aki az egyesület rendelkezésére bocsájtotta a Törökbálint belterületén fekvő 66ezer m2 es művelési ágból kivont bányaterületét, szabadtéri, off road kerékpársportok számára. A Wienerberger Téglagyár a Törökbálinti BMX Klub Sportegyesület számára támogatásképpen kialakított egy nemzetközi szabványoknak megfelelő BMX Cross pályát, illetve lefektette annak nyers nyomvonalát. Elsődleges célok: A terület minden tekintetben alkalmas egy nemzetközi szintű, modern, mai igényeknek teljesen megfelelő versenypálya kialakítására. Törökbálint közvetlenül határos a fővárossal, az M0 ás, M7 es és M1 es autópályáknak közvetlen lehajtásai vannak, a városi kék buszjárat megállója a pálya bejáratánál található. A területen minimum 80x80 m es betonozott parkoló van, a meglévő épületekben az infrastruktúra szinte azonnal kialakítható lenne. Ezzel megoldódna a magyar válogatott égető pályahiánya, és lehetőség lenne országon belül egy magas szintű pályán edzeni. A tervek maradéktalan megvalósítása esetén lehetőség nyílna a legmagasabb szintű versenyek megrendezésére is. A helyszín fejlesztése kapcsán az alábbiakban szakaszolható fejlesztéseket kívánjuk végrehajtani: A nyers pályavonal alkalmassá tétele a kerékpározásra A pálya felületi borításának kialakítása A döntött kanyarok szilárd burkolattal való ellátása Vízelvezetés kialakítása Eszközbeszerzés: o Szabványos, nemzetközi rajtgép o Pálya elemek o Jelölő táblák o Pályakarbantartás eszközei Downhill pálya Eplényben Az eplényi síaréna területén a négyüléses sílift nyáron is használható, bringaszállítóval van ellátva, ennek kiegészítéséről szól a pályázat, miszerint: sílift mellett elterülő lankás lejtők alkalmasak arra, hogy kezdő és élmény pályákat lehessen építeni, így már nem lenne szükséges külföldre utazni, ha valaki egy színvonalasan kiépített helyszínen, legális körülmények között szeretne downhillezni. A

33 33 / 42 downhill és XCO szakágak jelenleg is rendszeresen látogatják a helyszínt edzés céljából, valamint a szabadidős kerékpárosok is látogatják a helyszínt. Az eplényi park ad otthont az utóbbi években a downhill és fourcross országos bajnokságoknak is. Fourcross rajtgép A rajtgép mobilis, könnyen szállítható különböző helyszínekre, versenyekre, edzésekre. Tárolási, illetve valószínűsíthetően a leggyakrabb használati helyszín: Eplényi Sí és Bringaréna. North shore pálya (fából és természeti elemekből épített kerékpáros akadálypálya) Balatonkenese A jelenleg rendelkezésre álló 300 méteres pályát a sportkomplexum részét képező labdarúgó pálya körül kialakítandó 700 méteres ügyességi pályával szeretnénk kibővíteni. Ezen az új pályaszakaszon földből és fából (north shore) kialakított elemekkel nehezített nyomvonal kerül kialakításra. Így összességében egy olyan 1 km es magas színvonalú gyerekpálya alakulna ki. Drift Park (természeti elemekből épített kerékpáros akadálypálya) Pécs Pécs Árpádváros (Szellemváros) területén dirt park fejlesztésének folytatása. Az első ütemben körbekerítésre került a terület, két bejárat kialakításra került, iroda/tároló konténer létesült. Részben, vagy egészében már elkészült, vagy előkészített pályák, pályaelemek főleg földmunkával: pump track, north shore, wallride. Jelen pályázat a pályák befejezésére irányul. BMX cross pálya Diósd (megvalósult) A bringapark központi eleme a BMX Cross pálya, amely egy 2,5 méter magas (5 m x 10 m alapterületű) rajtdombról indul, 360 méter hosszú, 9 egyenesből 8 döntött kanyarból és 14 akadályból áll. A pályatest a rajttól az első kanyarig 10 méter széles, az első kanyar után és innen végig a célig 6 méter széles. A célvonal után 35 méteres lassító zóna végén lehet ismét felhajtani a rajtdombra. A pályát úgy alakítottuk ki, hogy egy 6 7 éves gyerek is biztonságosan végig tud rajta hajtani, a 7 évesnél idősebb gyerekeknek pedig edzésekre és versenyekre is alkalmas. (A felnőtt korú versenyzők, illetve az extrém irányok kedvelőinek igényeit nem elégíti ki, de ez nem is volt cél.) Jelenleg folyamatban van az utánpótlás korú leendő klubtagok toborzása, az egyesület felvette a kapcsolatot Diósd egyetlen 700 tanulóval működő általános iskolájának a vezetésével, ahonnan a leendő bringások többségét várják. Céljuk, hogy a TeamBikePark, mint infrastruktúra, épüljön be a tanórai és a tanórán kívüli iskolai foglalkozások rendszerébe, valamint, hogy a helybeli és környékbeli gyerekek már az óvoda utolsó évétől kezdve rendszeres kerékpáros oktatásokon vehessenek részt, és első második osztályos korukban számukra a kerékpár is reális választás legyen (ne szippantsa el a kerékpár elől a többi az iskolában könnyebben hozzáférhető sportág sportág az összes tehetséges gyerekeket 5 8 éves korukban),

34 34 / 42 a legügyesebb, legkitartóbb utánpótlás korú gyerekeket szisztematikusan felkészítsék a versenyzésre. A bringapark elhelyezkedése szerencsés, Budapesttől 18 km re, az M0 ás út mellett, tehát az ország minden pontjáról autópályán könnyen elérhető helyen található. A bringapark szép természeti környezetben van, gépkocsi parkolás megoldott, egy egy nagyobb esemény lebonyolításához a szükséges mobil infrastruktúrával, kapacitásokkal rendelkezik. BMX cross rajtgép Veszprém A veszprémi BMX pálya rajtgép szerkezetének beszerzése, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) útmutatása alapján. A korszerű rajtgéppel a versenyzők és a kerékpáros oktatásban résztvevő fiatalok starttechnikájának megtanítása, finomítása. Cube Csömör pálya építés/fejlesztés, eszközbeszerzés Csömör Csömörön kiépített multifunkcionális kerékpáros központ létesítése, több fázisban, amelynek tartalma többek között: BMX, DH és XCO pályák fejlesztése, eszközbeszerzések (pl. Mosó, fűnyíró, szerszámok, pálya elemek, táblák). Későbbiekben dual cross pálya kialakítás, versenyközpont, eszközpark. Freeriderz klubház bővítés Miskolc A Freeriderz SC jelenleg is működő, Miskolcon, a Csanyikvölgyben található klubházának bővítése, wc és vizesblokk konténerek, öltözők telepítése. A klubház fejlesztése azon kívül, hogy a helyi utánpótlás nevelés központja lehet, színvonalasabban fogja tudni kiszolgálni a Kondenzgyík Maraton XCM versenyt, valamint lehetőséget biztosít további versenyek rendezésére, és szolgálhatja egyéb sportrendezvények, turisztikai események megrendezését. Kerékpáros ügyességi pálya Pilisvörösvár A PCCC a pályázat keretében egy kerékpáros ügyességi pályát kíván kialakítani, ami alkalmas a legkisebbek oktatásától kezdve az XCO versenyzők kerékpár kezelési technikájának fejlesztésére is. A létesítmény egy könnyebb és egy nehezebb pumpapályát, illetve az XCO versenypályákon előforduló technikai elemeket tartalmaz: különböző nehézségű leléptetőket, ugratókat, stb. DKSI eszközbeszerzés Debrecen A debreceni DKSI országúti egyesület számára pl. szabad görgők, célkapu, sátor, kordonok, szervizkészlet, stb. A pályázatban szereplő eszközök beszerzése nagy segítséget nyújtana az egyesületben folyó szakmai munka segítésében és a versenyeik még színvonalasabb lebonyolításában. Tamási Velodrom

35 35 / 42 Tamásiban (Tolna megye) található Magyarország második kerékpáros pályája, mely több mint 30 éve, a Tamási kerékpársport fénykorában épült azzal a céllal, hogy utánpótlás edzéseknek és versenyeknek adjon otthont. A Tamási Nemzetközi Kerékpáros Napok alkalmával számos OB nak adott már helyet a jelenleg lepusztult és használhatatlan betonteknő. A legutóbbi verseny 2006 ban került megrendezésre a pályán, állapota már akkor is aggasztó volt. A 376 méteres pálya burkolatát beton alkotja, a betonelemek azonban az idők folyamán megsüllyedtek, felülete megkopott, hézagok alakultak ki, a felújításra azonban nem volt lehetősége sem a tulajdonos Tamási Város Önkormányzatának, sem az üzemeltető Tamási Kerékpáros Egyesületnek. A fejlesztési program célja, hogy a jelenlegi betonfelületre újabb, stabil vasbeton réteget helyezve ismét alkalmassá tegyük a pályaversenyek megrendezésére, a Dél Dunántúli Régió és az ország kerékpáros egyesületei és szervezetei számára használhatóvá váljon edzésekre. Várható hasznosulása: a Tamási Kerékpáros Pálya felújítása lehetővé teszi a Dél Dunántúli régióban működő kerékpáros egyesületek számára a pályaedzéseket, utánpótlás versenyek megrendezésére biztosít lehetőséget és hosszútávon hozzájárulhat a pályakerékpár sport népszerűsítéséhez, az utánpótlás megfelelő felkészítéséhez, utánpótlás bázis növeléséhez. További fejlesztéseket követően pedig a Tamási Kerékpáros Pálya egy Tamási kerékpáros sportkomplexum részeként működhet a jövőben. BMX park Bókay kert Budapest A Bókay Kertben 1998 óta működik kerékpáros pálya, 2002 től BMX Cross pályaként üzemel. A jelenlegi formáját 2005 ben nyerte el, a helyi önkormányzat és a Lőrinc 2000 SE közös munkájaként. Mint komplexum tartalmazott egy gyerek pályát és trial pályát is, 2011 ig minden évben több verseny is helyet kapott. Itt bonyolította le a szövetség a BMX Cross Budapest bajnokságot minden évben, több alkalommal Magyar Kupa futam is volt a helyszínen, egy egy alkalommal az osztrák magyar körverseny sorozatba is bekapcsolódott a helyszín. A pálya részei: Fedett indítódomb: tartó és tetőszerkezet erősen megrongálódott, bontásra vár. A nyolcsávos lejtő beton borítása töredezett, felújításra szorul. Nyomvonal: kopásálló borítás hiányában folyamatosan amortizálódik. Sokáig rendszeresen karbantartották a helyiek, de jelenleg használhatatlan. Cél és célegyenes: viszonylag rövid, szűk, bővítésre szorul. A felsorolt hiányosságok miatt a pálya használaton kívül van. Az önkormányzat a pálya felújítási terve során a nyomvonal megváltoztatását kérte, mely az eredeti indítódombhoz csatlakoztatva, de új nyomvonalon történő megépítést tesz szükségessé. Ennek fő oka a Bókay kert rendezési terve, melyben az eredeti pálya helyén pihenőpark jön létre. Szakszerű használathoz az alábbi feltételek megléte szükséges: biztonságos indítódomb

36 36 / 42 indítódomb alatti tároló kialakítása, rajtgép gépészetének elhelyezése rajt előtti besoroló létrehozása rajtgép, indító berendezés új, kopásálló nyomvonal kialakítása, a fordulókban aszfaltozással célterület rendezése vízelvezetés megoldása Várható hasznosulása: tömegbázis növelése az egyesületi tagok növekedése révén a BMX szakágban, utánpótlás kiválasztás, nevelés területén hasznosul illetve versenyek rendezésével bővül a hazai versenynaptár az új pálya által. BringaAréna Csarnok Budapest Az infrastrukturális fejlesztés célja, hogy az elmúlt évben Pataki Ibolya, a BVSC edzője által a gyakorlatban is bevezetett, óvodásokat megcélzó kerékpáros programot továbbfejlesszük. A nemzetközi gyakorlathoz igazodva már óvodáskorban célszerű megkezdeni a kerékpáros képességfejlesztést. A gyerekek sokoldalú, kerékpár specifikus fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy tizenéves korukra miután már több szakágban is gyakorlatot szereztek otthonosan mozogjanak a nemzetközi mezőnyben is, legyenek akár országúti pálya, mountain bike, BMX, vagy más szakág versenyzői. Ezt a munkát már óvodáskorban el lehet kezdeni. A program folyamatos működéséhez szükséges egy olyan fedett terület, melyben az időjárási viszonyoktól függetlenül lehet foglakozni a 10 évnél fiatalabb gyerekekkel akár már 2 éves kortól. A program része egy 600 nm es fedett, a fűthető csarnok, benne a bukás esetén biztonságot nyújtó rugalmas padlózattal, a széleken döntött kanyarokkal. Valamint a fedett csarnokhoz kapcsolódó szabadtéri hullámpálya (bucka pálya), minimum 300 nm es területen. A pálya része olyan ügyességi, mobil elemek is (bóják, akadályok), amelyek változatos elhelyezése fokozza a kihívást és újabb és újabb ingereket ad a gyerekeknek. Valamint kapcsolódik hozzá mobil kresz park (jelzőtáblák és lámpák) amelyek a szabályos kerékpáros közlekedésre felkészítést szolgálják. A 25,5 millió forintos támogatás önmagában egy körülbelül 400 nm es, fémvázas, szigeteletlen sátor és a rugalmas (gumi) burkolat elkészítésre lenne elegendő. Annak érdekében, hogy a programot a téli időszakban is meg lehessen valósítani, és a fedett csarnok hőszigetelt és fűthető legyen, valamint hogy kapcsolódjon hozzá vizesblokk, öltözővel, és zuhanyzóval, további támogatók, partnerek bevonására van szükség. A project megvalósításért felelős Vuelta Kft önrészként biztosítja a tervezett építési helyszínen a háttér infrastruktúrát 12 millió forint értékben (zárható öltözőt, mosdókat, három zuhanyzókabint, és férfi női wc ket, tároló helyiséget), valamint további 10 millió forint önrészt az építéshez. Az építési telket a Kőbányai Önkormányzat biztosítja melynek becsült értéke 9 10 millió forint. Ezen felül a Kőbányai Önkormányzat is 10 millió forinttal járul hozzá az építéshez annak érdekében, hogy az időjárási körülményektől függetlenül használható, többfunkciós csarnok épüljön,

37 37 / 42 melyet más sportágak is használhatnak akkor, amikor nem zajlanak benne kerékpáros programok (késő délután vagy esténként). Az épület elsődleges célja természetesen a kerékpáros oktatás biztosítása. Az építési helyszín Budapest X. kerületében a Sportliget, amelyben egy BringaPark létesül. Az elmúlt két évben a Vuelta Kft és a Kőbányai Torna Club valamint az Önkormányzat együttműködésének köszönhetően több kerékpáros programnak, versenynek adott otthont ez a helyszín, és itt zajlanak a BringaAkadémia általános iskolai tantárgy pedagógus továbbképzései is. A BringaAréna Csarnok jól illeszkedik a BringaPark eredeti funkcióihoz, jól kiegészíti azt így már nem csak a 10 évesnél idősebb gyerekek és a felnőttek, hanem a legkisebbek is megismerkedhetnek itt a kerékpársport alapjaival Millenáris Velodrom 1894 ben merült fel egy többcélú stadiont építése, mely az akkor induló olimpiai mozgalom hazai feltételeit biztosította volna. A versenytér pályázatára beérkezett tervek közül az OTSB Neuschloss Marcel és öccse Ödön elképzelését tartotta a legmegfelelőbbnek. Ők a Stefánia, a (ma) Thököly, és a később beépült Szabó József út által határolt üres telekrészre tervezték. Az emeltfordulós bitumenes kerékpárpálya egy homokos, később befüvesíthető belső teret töltött ki. A pálya nyugati oldalán elhelyezkedő főtribün alatt kiegészítő helyiségek, mögötte tenisz és tekepálya kapott helyet. A tribünök alatt, a kerékpárpálya töltése mögött egy agyag és salak keverékéből készült 200 méteres futópálya épült, ahol a súlylökők és a tornaszerek helyét is kijelölték. Az 500 méteres kerékpárpálya körül néző foglalhatott helyet. Az építkezés kissé elhúzódott, de 1896 tavaszára végre elkészült a Millenáris. A létesítmény a világ élvonalába tartozott, ahol mellesleg focimeccseket, világ és Európabajnokságokat rendeztek. Ez lett a nemzeti 11 otthona, ahol számos nagy magyar sportsiker született. A Millenárist azonban sajnos nem az örökkévalóságnak építették, 1923 ra már az elavult típusok közé tartozott. Az 1928 as világbajnokság előtt azonban megindult a Millenáris teljes rekonstrukciója. Hajós Alfréd tervei alapján villámgyorsan neki is álltak a munkálatoknak, és a néhány héttel a nagy esemény előtt átadott új betonpálya már valóban Európa egyik legkorszerűbb létesítménye volt. A pálya fordulóit úgy magasították, hogy a belsejéből 170 cm földréteget eltávolítottak, a dőlés meredekebb lett, illetve simább betonfelületet kapott a Millenáris. Esti kivilágítást kapott a pálya, ahol akár néző szurkolhatott a versenyzőknek. Az rekonstrukció egyetlen hátránya a pálya megrövidülése volt: a Millenáris azóta 415 méter hosszú, melyen kissé körülményes a szabványos hosszúságú versenyek megrendezése.

38 38 / április 8 án Magyarországon járt Brian Cookson, a UCI elnöke, és Polony István MKSZ elnök társaságában megtekintette a Millenáris Velodrómot. A látogatás során egyeztettek a nemzetközi szövetség által támasztott követelményekről, amelyek alkalmassá teszik az új velodrómot akár nemzetközi versenyek szervezésére is. Az ilyen magas rangú versenyek helyszínéül szolgáló velodrómnak szigorú szabályoknak kell megfelelni. Ennek függvényében is felül kellett vizsgálni a korábbi pályaépítési projekt helyzetét. Az elkészült új koncepciót (nyitott, 400 méteres pálya és egyben kerékpáros közösségi tér) elfogta az állam, a közeljövőben kerül kiírásra a tervezésére vonatkozó meghívásos pályázat. Az MKSZ Infrastruktúra és Létesítmény Bizottságának elsődleges célja a Millenáris Velodrom, mint a Magyar Kerékpáros Központ rekonstrukciójának felgyorsítása, a rekonstrukció lehető leggyorsabb megkezdése, valamint a velodrom 2017 es átadása Olimpiai Velodrom A 2020 ig tartó időszak része továbbá egy Olimpiai Velodrom felépítése is, amely a magyar kerékpársport központja lesz, kerékpáros akadémiával, sportszállodával, és minden szempontból megfelel majd világversenyek és olimpiai versenyszámok megtartására is.