MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2008.(XI.28.) R E N D E L E T E. Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2008.(XI.28.) R E N D E L E T E Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2 MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2008.(XI.28.) R E N D E L E T E Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamenti demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedő fontos jogát: - az autonómiához való jogot; - a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát; - az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva, Martfű város önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Városunk fejlesztési irányvonalát akként kell kijelölni, hogy szoros egységben legyen a múlt értéke a modern világ követelményeivel. A Képviselő-testület szabályzatában elvként szögezi le: - a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet; - minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény; - a képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel Martfű város polgárait szolgálják.

3 -2- A képviselő-testület fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban, a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 4. A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 1. (1) Az önkormányzat megnevezése: MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: Martfű, Szent István tér 1. (3) A Képviselő-testület hivatalának neve: Martfű Város Polgármesteri Hivatala 3. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a város lakossága az általa megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

4 -3-4. (1) Martfű város címere kissé kerekített oldalú, háromszögű pajzsban helyezkedik el. A pajzsmező alapszíne az arany. A címerpajzs vezérmotívuma a GRIFF (latinul: GRYPHUS), amelynek oroszlán teste és sas feje van. Az éleselméjűség és a látnoki képesség szimbóluma. A griff ezüströgöt tart karmaiban, őrizve a várost, védve gyarapodását. A címer és a település kapcsolatának leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Martfű város zászlaja téglalap alakú, sávos kék és fehér színű selyem, középen a fehér színű sávban a város címere eredeti színezésű hímzéssel. Alatta félkörben MARTFŰ felirat szerepel, arany hímzéssel. A zászlót körben arany rojtozás díszíti, két arany bojttal. (3) Az önkormányzat címerének és zászlajának használatára vonatkozó részletes előírásokat külön rendelet tartalmazza. 5. A képviselő-testület és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a.) Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, b.) Martfű Város Polgármestere. 6. A város nemzetközi kapcsolata: A város együttműködési megállapodás alapján kapcsolatot tart Tuchow (Lengyelország) és Misztótfalu (Románia) településekkel. Külföldi településsel való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Elfogadásához minősített többség szükséges.

5 -4-7. Az önkormányzat díszpolgári címet és Martfű városért kitüntető díjat alapít. Az elismerő cím és a kitüntető díj adományozásának rendjét külön rendelet tartalmazza. II. fejezet Martfű Város Önkormányzatának feladat- és hatásköre 8. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület törvények által előírt teljes körű önkormányzati feladat- és hatásköreit a számítógépen nyilvántartott feladat- és hatásköri jegyzék tartalmazza, amely a polgármesteri hivatalban bárki által, bármikor megtekinthető. 9. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - településrendezés és településfejlesztés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, - a köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról, - közösségi tér biztosítása, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

6 - az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. -5- (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - a szennyvíz összegyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, - a közvilágításról, - a hulladékgazdálkodásról, - a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, - a helyi közösségi tér biztosításáról, - a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről, - a polgármesteri hivatal működtetéséről. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: a.) szakképző intézmény fenntartásáról, b.) diákotthoni, kollégiumi ellátásról, c.) közművelődési és sport feladatokról, d.) civil szervezetek működésének támogatásáról, e.) a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról, f.) a helyi közszolgálati feladatot is ellátó helyi újság és televízió működésének támogatásáról, g.) közterület-felügyelet fenntartásáról h.) az egészségügyi ellátás keretében a fizikoterápia és a foglalkoztatás egészségügyi szolgálat működéséről. (5) Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, forrásbiztosítással dönt.

7 (1) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik: a.) az önkormányzati rendeletalkotás, b.) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, c.) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, d.) a helyi népszavazás kiírása, e.) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása; f.) a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása, g.) a településrendezési terv jóváhagyása, h.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele, i.) önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, j.) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, k.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozás, l.) közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szobor állítása, m.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, n.) felterjesztési jog gyakorlása, o.) népi ülnökök jelölése, p.) véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, q.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti, r.) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, s.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás t.) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. számú melléklet szerint a polgármesterre, illetve bizottságaira ruházza.

8 -7- (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja, illetve a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja. III. fejezet A képviselő-testület szervezete és működése 11. (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el. (2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak. 12. (1) A testület tagjainak száma 14 fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 8 fő jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra össze kell hívni. A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve 13. (1) A képviselő-testület a választásának időtartamára munkaprogramot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül. (2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembe vételével állítja össze.

9 (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. (2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre. (3) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek: a.) a települési képviselők b.) a bizottságok c.) a képviselőcsoport(ok) d.) a jegyző e.) az önkormányzati intézmények vezetői f.) helyben működő szervezetek és önszerveződő közösségek. (4) A munkaterv tartalmazza: a.) a testületi ülések időpontját b.) a tervezett napirendek címét c.) az előterjesztők nevét d.) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket e.) a napirend elkészítésének határidejét f.) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését g.) az egyes napirendekhez meghívandók felsorolását. (5) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról. (6) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a.) a települési képviselőknek b.) a bizottságok nem képviselő tagjainak c.) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének d.) az önkormányzati intézmények vezetőinek e.) a városi könyvtárnak f.) a helyi médiáknak

10 (7) Az éves munkatervet a város honlapján közzé kell tenni. -9- Előterjesztések 15. (1) Előterjesztésnek minősül az a napirend, amelyben a képviselő-testület döntése szükséges. Az előterjesztés lehet: - rendeleti javaslat, - határozati javaslat. (2) A képviselő-testületi döntést nem igénylő napirend tájékoztató lehet. (3) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be: a.) rendeleti javaslatot - a képviselő-testület tagja - a képviselő-testület bizottsága - a képviselőcsoport(ok) - a polgármester - a jegyző. b.) határozati javaslatot - a képviselő-testület tagja - a képviselő-testület bizottsága - a képviselőcsoport(ok) - a polgármester - a jegyző - a képviselő-testület hivatalának irodavezetője. (4) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

11 a.) a vonatkozó jogszabályi keretet (hátteret) b.) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntések végrehajtásának eredményét, -10- c.) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását (az elemzéseket és vizsgálat eredményeket), d.) más szervek esetleges eltérő véleményét, e.) a kisebbségi véleményeket, f.) a jegyző törvényességi észrevételét g.) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket) azok várható hatásait, következményeit, h.) a döntési (határozati) javaslatokat az anyagi forrás, a felelős és a határidő megjelölését, i.) a szükséges aláírásokat. (6) Az egyes előterjesztésekkel szemben támasztott konkrét követelményeket a képviselő-testület a munkatervében rögzíti. A képviselő-testület ülésének összehívása 16. (1) A képviselő-testület általában kéthavonként, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Kivételes esetekben a testület ülésszakra is összehívható. (2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester(ek), a polgármester és az alpolgármester(ek) egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. (4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. (Ötv. 12. (1) bek.) Ezekben az esetekben a polgármester indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül tűzi ki az ülés időpontját, a meghívó kiküldésével egyidejűleg.

12 -11- (5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. (6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, vagy távirati (telefax) úton is összehívható. (7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi televízión, újságon és az Interneten keresztül, valamint a központi hirdetőtáblákon való kifüggesztés útján történik. A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre 17. (1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a.) a képviselőket, b.) az 5. sz. OEVK országgyűlési képviselőjét, c.) a jegyzőt, d.) az aljegyzőt, e.) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, f.) a napirend tárgya szerint illetékes szerv, önszerveződő közösség képviselőjét, g.) a bizottságok nem képviselő tagjait, ha a bizottság az előterjesztő, h.) akiket a képviselő-testület a munkatervében megjelöl, i.) azt, akinek a meghívását jogszabály kötelezően előírja, j.) a helyi médiák vezetőit, k.) a civil fórum vezetőjét, l.) a diákönkormányzat polgármesterét.

13 (3) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is (3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan: a.) az országgyűlési képviselőt b.) a jegyzőt, aljegyzőt c.) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit. d.) a bizottságok nem képviselő tagjait. (4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan - akit a képviselő-testület meghívott és nem tartozik a (3) bekezdésben felsoroltak közé. A képviselő-testület ülése 18. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat. (2) A képviselő-testület a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor; b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

14 (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény által előírt esetben kötelező az érintett meghívása (4) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés kihirdetéséről az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartása mellett a helyi médiák és az Internet felhasználásával gondoskodni kell. A napirend megállapítása 19. (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt. (2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás előtt visszavonhatja. Az előterjesztés visszavonásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges a tárgyalás második fordulójában, illetve az általános vita lezárása után. (3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. 20. A két ülés közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. 21.

15 (1) A polgármester, a képviselő, a bizottság, a képviselőcsoport vagy, a jegyző javasolhatja a képviselőtestületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni (2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően egy nappal a polgármesternél lehet benyújtani. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről. 22. A képviselő-testület ülésének vezetése (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti. (2) A polgármester és az alpolgármester(ek) egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti. 23. Az ülésvezető feladatai és jogosítványai (1) Az ülésvezető a.) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést; engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra; b.) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról; c.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; d.) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről;

16 e.) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt (2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető: a) a tárgytól eltérő, illetve az e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti, c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja, vagy elhagyja az ülésvezetői széket és ezzel az ülés az ülésvezető visszatéréséig félbeszakad. A méltatlan magatartást tanúsító nem képviselő résztvevőt kiutasíthatja. (3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. Interpelláció 24. (1) A képviselő képviselő-testületi ülésen, a napirendek után a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellálhat. (2) Interpelláció valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthető elő. (3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani. (4) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (5) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni.

17 (6) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, az írásban kiadott választ elfogadottnak kell tekinteni (7) A válasz elhangzása után az írásban adott válasz esetén a képviselő-testület következő ülésén az interpelláció képviselőnek két perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. (8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak. (9) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a soron következő rendes ülésén az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. Kérdés 25. A képviselő a képviselő-testület ülésén, a napirendek után a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A vita és a döntéshozatal módja 26. (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

18 27. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a napirendhez meghívottak kérdéseket intézhetnek (2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület a második hozzászólást időben korlátozhatja. 28. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 29. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. 30. (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 8 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges: a.) a rendeletalkotáshoz (Ötv a.) pont). b.) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás (Ötv b.) pont). c.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviselethez való csatlakozás (Ötv e.) pont). d.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás (Ötv f.) pont).

19 e.) intézmény alapítás (Ötv g.) pont). f.) képviselő kizárása a döntéshozatalból (Ötv (2) bek.) g.) zárt ülés elrendelése (Ötv (4) bek. b.)pont). h.) a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondása (Ötv. 18..(3) bek.). i.) a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtása (Ötv. 33/c.. (1) bek.) 31. (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, illetve a jelen lévő képviselők 1/4 ének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. (2) Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, a szabályzat 3. számú mellékletében szereplő sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem) rögzíti. A polgármester utolsóként szavaz. (3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendeli a szavazás megismétlését. 32. (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat: a.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása tárgyában; b.) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy eldöntésekor; c.) önkormányzati hatósági ügy eldöntésekor; d.) összeférhetetlenségi ügy eldöntésekor; e.) kitüntetési ügy eldöntésekor;

20 f.) vagyonáról szóló rendelkezéskor; g.) az általa kiírt pályázat eldöntésekor; h.) ha a nyílt szavazás üzleti érdeket sértene; i.) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntésekor (2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet bármely képviselő és a jegyző. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (3) Titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottsági feladatokat az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság látja el. (4) A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása, és az eredmény kihirdetése. A képviselő-testület döntései 33. (1) A képviselő-testület: a.) rendeletet alkot, b.) határozatot hoz. (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: - a napirend meghatározásáról; - az ügyrendi kérdésekről; - a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról. - a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.

21 34. (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira az Ötv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni (3) Több vagy bonyolult módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. 35. (1) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Martfű Város Önkormányzatának a rendelet sorszáma/évszám (kihirdetés hónapja és napja) rendelete / a tárgy megjelölése. Például: Martfű Város Önkormányzat 5/2003.(II.21.) rendelete a költségvetés megállapításáról. (5/2003.(II.21.) Ör). (2) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: A határozat sorszáma per évszám, zárójelben a döntéshozatal hónapja és napja Ö /rövidítés/. Például: 110/2003.(VI.25.) Ö. Határozat A rendeletalkotás 36. (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a képviselő-testület bizottságai, a képviselőcsoport, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a lakosság társadalmi szervezeteinek vezető-testületei a szabályozandó tárgykörben az érintett érdekképviseleti szervek kezdeményezhetik a polgármesternél.

22 (2) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről. (3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Az első fordulóban a szabályozás fő elveinek meghatározására, a módosító indítványok megtételére kerül sor. A második fordulóban a kidolgozott szöveg részletes vitája, a módosító indítványokról, a rendelettervezetről való döntés történik meg (4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat, az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül határoz. Az általános vita tárgya a rendelet-tervezet egészének vagy részeinek szabályozási elve. Módosító indítványt az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. A rendelet tárgya szerint illetékes bizottság a módosító indítványokat véleményezi, állást foglal azokkal kapcsolatban. (5) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik az ügyrendi, valamint a tárgy szerint illetékes más bizottság közreműködésével. (6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (7) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. (8) A jegyző 15 napon belül gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletről és a lakosság széles körét érintő határozatairól a lakosság tudomást szerezzen. A kihirdetés módja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A tájékoztatás eszközeként élni kell a helyi újságban, helyi televízióban és az internetes honlapon közzététellel is. (9) A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

23 A képviselő-testület dokumentumai 37. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek irattári példánya nem selejtezhető (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott, képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt szavazók nevének feltüntetése) utaló adatokat. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a.) a meghívó; b.) a jelenléti ív; c.) a megtárgyalt előterjesztések; d.) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet; e.) az írásban benyújtott hozzászólások és f.) egyéb írásos indítványok. (3) A képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. (4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban. (5) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban és a városi könyvtárban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. IV. fejezet

24 A települési képviselő 39. A települési képviselők névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza A képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről a polgármesteri hivatal szervezési és ügyviteli irodája gondoskodik. 41. A képviselő főbb jogai: ellenőrzésében; a.) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és b.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; c.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek- a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; d.) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést; e.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését; a hivatal erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni; f.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a bizottsági elnöktől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

25 g.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. h.) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt; i.) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult A képviselő főbb kötelességei: a.) a képviselő-testület, illetőleg bizottságba beválasztott képviselő esetén a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni; b.) elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenti, legkésőbb az ülés megkezdéséig; c.) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban; d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni; e.) kapcsolatot tartani a város polgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel; f.) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre; g.) a személyes érintettséget bejelenteni; h.) vagyonnyilatkozatot tenni. V. fejezet A bizottságok 43. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

26 (2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre. (3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, személyi összetételét a 4. számú melléklet tartalmazza. 45. (1) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakuláskor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja. (2) Bizottság elnökéül és tagjául a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem választható meg. (3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 46. Az állandó bizottságok az általuk meghatározott feladat elvégzésére albizottságot alakíthatnak, amelynek létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozó bizottság képviselő tagja lehet. 47.

27 (1) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el. (2) A bizottságok feladat- és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza. 48. (1) A bizottság munkaterv alapján működik, ülést szükség szerint tart. (2) Az ülést az elnök hívja össze a bizottság saját ügyrendjében meghatározottak szerint (3) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (4) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani. (5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. (6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. (7) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. (8) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról a szakértői díj elszámolásáról, a bizottság elnökének javaslata alapján, a jegyző gondoskodik. 49. (1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A bizottság hatósági jogkörében az Ötv-ben foglalt eltérésekkel az Államigazgatási eljárás szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntéseit.

28 (3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki. (4) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó. (5) A bizottság állásfoglalását, döntését a képviselő-testület ülésén ismertetni kell. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi vélemény a képviselő-testületi ülésen ismertethető (6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke vagy távollétében az általa megbízott személy. (7) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik. 50. (1) A bizottság üléséről emlékeztető kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá. (2) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat stb.) is készíthető. 51. (1) A képviselők képviselői csoportok (frakciókat) hozhatnak létre. A képviselői csoport megalakulásához legalább 3 képviselő szükséges. (2) A képviselői csoportvezetőt (frakcióvezetőt) választ. A megalakult képviselői csoportot annak vezetője köteles 3 napon belül bejelenteni a polgármesternek. Hasonlóan köteles bejelenteni továbbá a képviselői csoporthoz történő csatlakozást, kiválást és a képviselői csoport megszűnését. A polgármester ezekről a képviselő-testületet tájékoztatja.

29 (3) A frakciók vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja. Ezt a képviselői csoportok is kezdeményezhetik. (4) A képviselő csak egy képviselői csoportnak lehet tagja VI. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 52. (1) A polgármester a település lakossága által megválasztott munkaviszonyban álló tisztségviselő. (2) A képviselő-testület dönt az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság javaslata alapján a polgármesteri illetmény, jutalom és költségtérítés mértékéről. 53. (1) A polgármester feladata különösen: a.) a város fejlődésének elősegítése, b.) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, c.) a város vagyonának megőrzése és gyarapítása, d.) a városgazdálkodás, e.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, f.) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, g.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

30 h.) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, i.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, j.) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése. (2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját, b.) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, c.) képviseli az önkormányzatot, -29- d.) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja, e.) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: a.) indítványozhatja a bizottság összehívását, b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. (4) A polgármester egyéb feladatai: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, b.) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka- és ügyfélfogadási rendjének meghatározására, e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

31 g.) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkör gyakorlása esetén, h.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, i.) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét, ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait Alpolgármester 54. (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, önkormányzati feladatai ellátásának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármester(eke)t választ. A polgármester jogosult a helyettesítése rendjéről dönteni. Az alpolgármester(ek)re megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A tanácsnok 55. (1) A képviselő-testület, bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, tagjai sorából tanácsnokokat (a továbbiakban: tanácsnok) választhat a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok koordinálására, felügyeletére. (2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen végzett tevékenységéről az illetékes bizottságot tájékoztatni, munkájáról a polgármesternek rendszeresen szóban, a képviselő-testületnek félévente írásban beszámolni.

32 A jegyző 56. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre. A képviselő-testület a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A pályázati kiírás szövegét a képviselő-testület határozza meg (2) A pályázat kiírásáról és annak tartalmáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A pályázati kiírást a helyi lapban meg kell jelentetni. (3) A jegyző az Ötv (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a.) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b.) vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját; c.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d.) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át; e.) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságainak ülésén; f.) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír; g.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét; h.) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében; i.) a napirend utáni feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról; j.) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester és a bizottsági elnök kérésére jogértelmezési kérdésekben;

33 k.) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről; l.) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára; m.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében; n.) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról VII. fejezet A polgármesteri hivatal 57. (1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. (2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. (3) A képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján külön rendelettel meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét valamint ügyfélfogadási rendjét. (4) A polgármesteri hivatal ügyrendjét a polgármester és a jegyző állapítja meg. (5) A polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. (6) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és a bizottságoknak.

34 VIII. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai A költségvetés 58. (1) Az önkormányzat éves költségvetését valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik (3) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése alapján koncepciót kell összeállítani, melynek keretében: a.) számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket, b.) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldását, c.) az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani, d.) jelezni kell a lehetséges megoldások változatait. (4) A második fordulóban a vonatkozó jogszabályok által előírt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja a képviselő-testület. Az önkormányzat vagyona 59. (1) Az önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza. (2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet. 60.

35 A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett saját hatáskörben döntsön. 61. (1) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult. (2) A polgármester a zárszámadás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról Az önkormányzat gazdálkodásának főbb szabályai 62. (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen: a.) A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár (MÁK) részére. b.) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit. c.) Igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat. d.) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. e.) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét. f.) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

36 g.) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja a költségvetési beszámolóhoz. h.) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket azonban, csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el (3) Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a gazdálkodásra vonatkozó utasítások végrehajtásáért, az általa kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért. (4) A Polgármesteri Hivatal valamint az önkormányzati intézmények vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a vonatkozó szabályok szerint teljesítik. (5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (6) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület szervei útján látja el. 63. (1) A pénzügyi bizottság egyebek között az önkormányzatnál és intézményeinél: a.) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

37 b.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására; c.) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését. (2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételekkel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek IX. fejezet A lakossági kapcsolatok formái 64. (1) A képviselő-testület- az éves költségvetésében meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, illetőleg a közösségekkel együttműködik. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok megvalósítására, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok eredményes megoldása érdekében együttműködési megállapodást köthet az önszerveződő közösségekkel. (2) A lakossági kapcsolattartás formái különösen: a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés (külön rendelet szabályozza); b.) közmeghallgatás; c.) lakossági fórumok; d.) a testületi ülések nyilvánossága; e.) a helyi médiákban és az internetes honlap. 65.

38 (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (3) A közmeghallgatás időpontjának, helyének és napirendjének a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről külön jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek (5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdések és javaslatok intézésére a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni. X. fejezet Záró rendelkezések 66. (1) Ez a rendelet november 28-án lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2007.(IV.12.) rendelete. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásáról szóló 9/2007.(IV.12.) rendelet melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (2) A rendelet mellékletei az alábbiak: 1. számú melléklet: 4.. (1) bekezdés A címer és a település kapcsolata 2. számú melléklet: 10.. (2) bekezdés Az átruházott hatáskörök jegyzéke 3. számú melléklet: 39.. A képviselő-testület tagjainak névsora