Robe r t Mer le 'JE FM $B T U S P FM T» DTB U KB

Átírás

1 Robe r t Mer le 'JE FM $B T U S P FM T» DTB U KB

2 - lentékeny volt is itt néhol az indián hatás, másutt az afrikai - sem a szellemi magatartás, semmi sem különbözik alap- - be Ázsiában és az arab országokban minduntalan beleütközünk, itt szinte elmosódnak: a féltekén beszélt nyelvek a családias biztonság érzését keltik bennünk, még ha nem ennek a földrésznek a történelmét, vágyait, törekvéseit és gával, hogy népei, miután sok véráldozat árán megszabadultak az ibéri járomtól, az Amerikai Egyesült Államok 5

3 - amelyek gazdaságilag ennyire szorosan függenek egy hatalmas szomszédtól, a demokrácia csak külszín, a szabad - csekélyebb reformkísérletre, a legkisebb függetlenségi törekvésre is összeesküvéseket szervez, hogy megbuktassa A politikai kór, amelyben Latin-Amerika nemzetei szen- rendelkezhetnek tetszésük szerint óriási természeti kincseikkel, amelyeket tulajdonképpen sajátjuknak sem mondhatnak igazán, mivel kénytelenek nyersanyag formájában legalábbis olyan ipar híján, amilyennek ezekben az orszá- mert a nagybirtokosok, akik határtalan területeket foglalnak le, és a parasztoktól az utolsó talpalatnyi földet is elvitatják, beérik azokkal a termelési módszerekkel, amelyek az emberek szégyenkeztek, amikor látniuk kellett, hogy hazájuk a földrész elnyomott népeivel szemben a legvéreng- teséggel vallotta meg érzéseit: Azt hiszem mondta, nincs még egy ország a világon, amely gazdaságilag leigázottabb, megalázottabb és kizsákmányoltabb lett volna, mint hazám politikájának hála Kuba, Batista kormány- nök életében sem befolyásolta az amerikai külügyminiszté- uralom visszaállítására vezetett volna, mint amilyen Ba- nos, napjainkig fennáll, éppoly embertelen, mint amilyen 6 7

4 - hogy mennyire nem változtak egy fél évszázad alatt az észak-amerikai politika céljai és módszerei Latin-Ame ri- szembenézzen a megváltozott körülményekkel, és változ- Kétségtelenül történelmi paradoxon, hogy az egyik leg- - nagy embereket, akik kiragadták a hétköznapok gondjai- - felfegyverzett és felbujtott 1961-es ellenforradalmi invá- Kubát, a nagy sziget példaképpé nemesült abban a néma és szenvedélyes küzdelemben, amely szembefordítja egy- Ha a földgolyó történelme tovább íródhat még, ha nem kell megszakadnia, mert az egész földgolyó megsemmisül, elkerülhetetlennek látszik, hogy talán más- és másféleképpen, de valamennyi latin-amerikai ország kövesse egyszer a felszabaduláshoz! Mérhetetlen gazdagságukon kívül van felszabadulásuk után kétségtelenül szükségesnek érzik tosít népeik számára, és rögtön komoly tekintéllyel ruház- Már Havannába érkezésünk percében megkap ez a hit Nuestra América 1-2 A kis felszabadult rész már a nagy haza szétszag- meg az a tény, hogy nemcsak vagyunk, hanem tudjuk is, 1 A

5 A Kubába látogatók élménye az a számomra elragadó benyomás, hogy az ország a legcsekélyebb kételyt sem táp- - Fidel Castro és bajtársai megtámadták a santiagói Moncada bában sohasem próbálkoztak meg ennek a napnak fo- - - töredékes és helyenként ellentmondó történet bontako- gebbi korok történetíróival szemben: Moncada óta alig telt különösen az ismert éghajlat alatt, ha nem annyira lebi- emberekben semmi sem volt az angolszászok idegenkedé- - - fejjel kockára tették az életüket, hogy hazájukat megszaba- - nyomon követhettem és eloszlathattam a harc körül szö

6 A beszélgetések anyagát elrendezve láttam, hogy így össze annál, amit az írott dokumentumokból meríthettem a részletekben lehet, s mert ezeknek az embereknek az el- dolkodóba ejtett az is, hogy hogyan mernek szövegek alapján dolgozó történészek a bizonyosságnak csak viszonylagos érzésével is leírni ezeréves eseményeket, mikor én egy ként négy-öt óra hosszat faggatva, annyit bajlódtam, míg Szeretnék itt köszönetet mondani Moncada harcosainak és mindazoknak a türelméért, akiket szintén kikérdeztem, zölt adatoknak még a felét sem használtam fel, de könyvem Kétszer volt alkalmam Fidel Castróval beszélgetni lan hálával tartozom, amiért felkutatta számomra a sziget - désügyi miniszter, Crabb 3 és Domingo 4 Rajtuk kívül is sok kubai volt segítségemre munkám- Jorge Serguera 5 Kuba algíri nagykövete; Ha- ICAP Arenas a MINREX nában töltött szabadsága egy részét, és akivel Kuquinét meglátogattam; az ICAP fényképésze, Callejas, rengeteg - aprólékos gonddal átolvasta könyvem kéziratát, és tanácsa- Különösen köszönöm José Ignacio Miranda számomra sét; végig mellettem volt havannai munkanapjaink alatt,

7 - jegyzetelte és gépelte a szövegeket, megvitatta velem az adat válogatás és az elbeszélés összeállításának szempont- dolgozás minden szakaszában segítségemre volt, nem tud-