2016. március 18-án és 19-én 10-ik alkalommal került sor ünnepélyes keret között a Magyar-Lengyel Barátság Napjára. A nagyszabású esemény szervezője

Átírás

1

2 2016. március 18-án és 19-én 10-ik alkalommal került sor ünnepélyes keret között a Magyar-Lengyel Barátság Napjára. A nagyszabású esemény szervezője Budapest Főváros Önkormányzata, közreműködő partner a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ volt. A rendezvény fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke voltak.

3

4

5

6 Közös úton Budapest és Krakkó a középkorban - címmel nyílt kiállítás március 18-án a Budapesti Történeti Múzeumban, ahol Tarlós István, Budapest főpolgármestere arról a megállapodásról beszélt, amely közte és Krakkó jelen lévő főpolgármestere, Jacek Majchrowskival között köttetett. Ennek értelmében a két város még idén testvérvárosi kapcsolatba lép egymással. Továbbá kifejtette, Krakkó és Budapest, az Európai Unió két gyorsan és egészségesen fejlődő, egyszersmind királyi városának története a múltból építkezik, és várhatóan a jövőben folytatódik. Tarlós istván főpolgármester a tárlatról elmondta: a BTM és a Krakkói Városi Múzeum hároméves együttműködésének eredménye, amelyre a lengyel városból összesen 200 műtárgy érkezett. Jacek Majchrowski főpolgármester beszédében az elmúlt ezer év európai történelmére emlékeztetett, amely háborúkkal van tele, kivéve a lengyel és a magyar nemzet kapcsolatát. A kiállítás könnyen érthetővé teszi ezt a mély barátságot, amely különböző korokban például a második világháborúban vagy 1956-ban egyaránt megmutatkozott. A tárlat a Budapesti Történeti Múzeum és a Krakkói Várostörténeti Múzeum együttműködéseként jött létre, a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretei között, a Balassi Intézet támogatásával. Az átfogó tárlat bemutatja a közös történelmi eseményeket és emlékeket, valamint azokat a személyiségeket, akik összekapcsolták a két nemzet történelmét, mint az Anjou és a Jagelló dinasztia egyes tagjai vagy Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem. A kiállítás július 24-éig látogatható.

7 Towarzystwo Strzeleckie Bractwo Kurkowe w Krakowie

8

9

10

11

12 Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke március 18-án délután találkozott a magyarországi lengyelséggel a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségén. A találkozó során kitüntetéseket adományozott. Többek között Buskó András, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az Országos Lengyel Önkormányzat képviselője több éven át folytatott tevékenységéért a Szolgálati Arany Keresztet (Złoty Krzyż Zasługi) kapta.

13

14 MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁG NAP a Bartók Zeneházban március 18. Fellépők: Bokor Jutta operaénekesnő, az est háziasszonya valamint Pawel Kotarba operaénekes, Zuzana Kohoutova szoprán.

15

16 Az est végén köszöntötték Boros Istvánt 75 születésnapja alkalmából.

17 A magyar-lengyel barátság napját ünnepelték a Szent István-bazilikában A magyar-lengyel barátság napja ünnepségsorozat keretében Erdő Péter bíboros március 19-én délelőtt szentmisét mutatott be a Szent István-bazilikában. A Szent József ünnepén megtartott szertartáson Áder János köztársasági elnök és felesége kíséretében részt vett Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke és felesége. Az ünnepi liturgián a lengyel diplomáciai testület és a magyarországi lengyel közösség számos tagja mellett megjelent Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Nagy Gábor Tamás, Budapest I. kerületének polgármestere, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint a magyar közélet számos képviselője.

18

19

20

21

22 Az alábbiakban Erdő Péter ünnepi szentbeszédét közöljük teljes terjedelmében: Krisztusban Kedves Testvéreim! Szent Máté evangéliumából hallottuk a történetet, hogyan is születik meg Jézus. Szent József, aki meghallja az eljegyzés után, de még az esküvő előtt, hogy jegyese gyereket vár, érthetően meglepődik. S ez a meglepődés elbizonytalanodást vált ki benne. Igaz ember volt mondja róla a Szentírás. Érezzük, hogy nagyon szerette Máriát. Nem akart semmiféle különleges botrányos esetet előidézni, hát titokban akarta elbocsátani a jegyesét. De nem pusztán a szeretet és a megértés adott neki ennél jobb tanácsot. Nem pusztán annyira jóságos ember volt, hogy inkább mégis megtartották az esküvőt. Itt valami több történt. Ahogyan Jézusnak a fogantatása és a születése is az üdvözítő isteni tervnek a csodája, úgy szólt bele a Szentírás szerint József életébe is az Isten. Külön és közvetlenül szólva hozzá, hogy megértse, mit történik. Hiszen az életét meghatározza majd, hogy odaveszi maga mellé feleségül Máriát. Feleségül azt, akinek a gyermeke Isten Fia lesz, nem az övé, de akinek ő ad nevet. Hiszen pontosan mondja a Szentírás, akit majd Jézusnak nevezel. A gyereknek nevet adni a régi zsidóknál az apa joga volt. Tehát az üdvözítő tervben Józsefnek az volt a szerepe, hogy vállalja a törvény előtt, hogy ő a családfő, az ő neve, az ő jogi helyzete alapján lép be Izrael közösségébe Jézus. És ez nem kis dolog. Hiszen tudjuk azt, hogy Jézus családfáját is maga az Újszövetség Szent Józsefre vezeti vissza. Hát persze, mert a törvény szerinti származás az apai ágon történt, és aki egyszer apának számított, az határozta meg, milyen nemzetségbe, milyen ősök közé tartozik a gyermeke. Így hát, József elfogadja ezt a szerepet, ugyanúgy elfogadja, mint Mária előtte: legyen úgy, ahogy az angyal akarja, mondta Mária. Legyen úgy, ahogyan az Isten üzeni ez József válasza. És magához veszi Máriát. Ekkor jön létre a Szent Család, József igenje nyomán. És ezután majd a születés pillanata csak ennek a nyilvánvaló és ünnepélyes megpecsételése lesz. De itt két embernek az engedelmessége folytán jön létre az a közösség, amelyik otthont ad az emberré születő Isten Fiának. Első pillanatra azt hihetnénk, hogy József zavara azé a jegyesé, aki egyszerre csak úgy találja, hogy gyereket vár a menyasszonya, vagy a felesége. De nem egészen erről van szó. A teológiai hagyomány az elbeszélésben azt is látja, hogy József zavara a saját szerepére vonatkozik. Ő mit kezdjen most már ezzel a helyzettel? Ha elfogadja Mária elbeszélését, mi akkor az ő szerepe? És ez az a töprengés, ez az a zavar, ami arra készteti, hogy csöndesen vonuljon vissza, és igaz ember lévén Máriát sem akarja kellemetlen helyzetbe hozni, át akarja engedni a terepet annak Gondviselésnek, amely a dolgokat így intézte. És ekkor következik József álma. Tudjuk, hogy a bibliai József álma az Ószövetségben szintén nagy jövőnek a sorsát tartalmazta és hordozta. Az új József álma Isten új népének és a megváltott emberiségnek a jövőjéről szól. Elmondja, hogy a Szentlélektől van, akit Mária vár, elmondja, hogy ő váltja meg a népet majd a bűneitől. Az egész újszövetségi történet röviden és tömören itt van összefoglalva. Tehát József álma nyugalmat ad Józsefnek, József álmában megtaláljuk az egész jézusi küldetés megrendítően tömör összefoglalását. Tehát az emberi közösségnek az Isten akarata iránti elkötelezettségünk az igazi alapja. Akkor tudunk mi a Szent Család mintájára igazi szeretet-közösséggé válni, hogyha mindegyikünk külön-külön elfogadja az Istennek a tervét, amit az ő számára az üdvösség történetében megrajzol. És így tudunk a közös isteni akaratban együttműködve egyetlen nagy családdá válni. Ehhez kérjük a tisztánlátást a mai szentmisében. Ámen. Forrás: Cser István/Magyar Kurír

23

24 Magyar-Lengyel barátság napja március 19. PESTI VIGADÓ

25 Áder János államfő a Pesti Vigadóban rendezett eseményen kiemelte: a lengyelek és magyarok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége. Abban, hogy nem értette meg az együttérzés, a szolidaritás erejét, azt, hogy ezek az értékek tesznek közösséggé egy nemzetet, és nem értette meg, hogy egy nemzet így válik erősebbé minden diktatúránál, minden megszállónál - vélekedett. Azzal kapcsolatban, hogy idén ünnepelik az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom 60. évfordulóját, Áder János hangsúlyozta: "együtt emlékezhetünk két szabadságszerető nemzet hosszú küzdelmeire, hősies pillanataira". Így arra a júniusi napra, amikor hatvan éve Poznanban lengyel munkások vonultak az utcára, és "az embertelen normarendszer elleni tiltakozás" felkeléssé vált, a hatalom pedig kíméletlenül, véres megtorlással válaszolt. A lengyelországi felkelést látták követendő példának azok a magyar fiatalok, akik ugyanezen év októberében előálltak a maguk követeléseivel - mondta. Úgy fogalmazott, "Lengyelország példája lelket öntött a magyarokba, és Budapesten is feltört a szívekből a fájó elégedetlenség, az égető szabadságvágy". Hatvan éve a lengyel barátainkkal érzett szolidaritás a magyarok lengyel hőse, Bem József szobrához hívta a fővárosiakat, és kitört az 1956-os magyar forradalom. Az államfő felidézte: azokban a napokban lengyel zászlók is lobogtak a pesti utcákon vonuló tömegben, lengyel egyetemisták is jelen voltak, akik a magyar himnuszra a lengyel himnusz eléneklésével válaszoltak. Másnap egy varsói nagygyűlésen már a magyar zászlóknak szólt a taps - tette hozzá.

26 Arra is emlékeztetett, hogy '56-ban lengyelek ezrei adtak vért, mert a közös célokról ugyanazt gondolták, és kétszer annyi adomány érkezett lengyel földről azokban a napokban Magyarországra, mint a világ valamennyi népétől összesen. Áder János azt mondta: a lengyelek és magyarok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége. Abban, hogy "nem értette meg az együttérzés, a szolidaritás erejét, nem értette meg, hogy ezek az értékek tesznek közösséggé egy nemzetet, és nem értette meg, hogy egy nemzet így válik - előbb vagy utóbb - erősebbé minden diktatúránál, minden megszállónál" - vélekedett. Az államfő úgy látja, a magyar és lengyel nemzet ősi barátságát a lelkünkben kell keresni, "ennek köszönhetően ma is jól értjük egymás gondolatait, törekvéseit". Több száz éves közös történelmi tapasztalatunk segít abban, hogy ma közösen emeljük fel hangunkat az európai népek sorsát érintő kérdésekben - mondta. Áder János kiemelte: "mi, lengyelek és magyarok hiszünk az erős Európában", hiszünk abban, hogy Európa erejét a történelmi hagyományaikat megtartó, értékeikre büszke, identitásukat megőrző nemzetek adják, az olyan szabadságszerető nemzetek", amilyenek a lengyelek és magyarok.

27 Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hangsúlyozta: a mai EU-ban kétségkívül értékválságnak lehetünk tanúi, azok az értékek vannak válságban, amelyre ez a civilizáció épült. Magyarország és Lengyelország azonban megőrzi ezeket az értékeket, és kötelességük, küldetésük, hogy ezen értékeket visszavigyék Nyugat-Európába és minden támadás ellenére védelmezzék - fogalmazott. A lengyel államfő emellett Magyarország és Lengyelország összefonódását, a népek szétszakíthatatlanságát, barátságát hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy a magyar-lengyel barátság napja alkalmából idén tartott ünnepségsorozat már a tizedeik ilyen rendezvény, hiszen 2006-ban találkoztak először ez alkalomból a két ország államfői, majd 2007-ben fogadott el határozatot e nap megünnepléséről a magyar és a lengyel parlament. A lengyel elnök kiemelte: a magyar-lengyel kapcsolatok, barátság különleges éve 2016, idén tartják ugyanis a magyar-lengyel szolidaritás évét is az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom emlékére. Mindkét esemény kivételes volt a nemzeteink történelmében, mert megmutatták, hogy sem a magyar, sem a lengyel nép nem hajlandó elfogadni a leigázást, azt, hogy erőszakkal elvegyék azokat az értékeket, amelyek alapján az emberek nevelkedtek, a családok éltek emberöltők óta - magyarázta.

28 Mint mondta, a kommunista rendszer megpróbálta eltörölni mindazt, ami hagyományosan fontos volt e két népnek, amire a nemzeti öntudatukat építették. Az, hogy a két nép nemet tudott mondani, tanúbizonysága a közöttük lévő hasonlóságnak, testvériségüknek. Túlélték a kommunizmus éveit, majd képesek voltak visszaszerezni a szabadságukat békés úton, de határozott módon, és ez is jele annak, hogy mennyire hasonló a két nép - vélekedett.

29 Andrzej Duda megjegyezte azt is, hogy 1939-ben, amikor Lengyelországra rátámadt két totalitárius hatalom, Magyarország befogadta a menekülő lengyeleket. Március 23-át a magyar és a lengyel parlament 2007-ben kölcsönösen a magyarlengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban.

30

31 Az ünnepség zárásaként Bogányi Gergely új fejlesztésű zongoráján Chopin műveket adott elő, majd az Óbudai Szimfonikus Zenekarral közösen Liszt Ferenc zongoraversenyét adták elő. Forrás: MTI POLAKIA MAGAZIN

32 Budapest Főváros XVII. kerületének Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.