1. BEVEZETÉS. Miskolc madártávlatból

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. BEVEZETÉS. Miskolc madártávlatból"

Átírás

1 1. BEVEZETÉS óta minden évben az előző év legfontosabb környezet-és természetvédelmi feladatairól, eseményeiről beszámoló készül, illetve a város környezeti állapotával kapcsolatos főbb információk összegyűjtésre és nyilvánosságra-hozatalra kerülnek. Az összeállítás célja, hogy abból az érdeklődők valós információkat kaphassanak közvetlen környezetünk helyzetéről, állapotáról, illetve megismerhessék az Önkormányzat által - a környezeti állapotok javítása érdekében - az elmúlt évben végzett tevékenységet is. Sajnálatos módon a komplex környezetvédelmi információs rendszer kiépítése mindezidáig nem történt meg, így a jelen tájékoztatóban szereplő információk a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől kerültek beszerzésre. Az eltérő adat-, illetve információ szolgáltatási készség figyelembevételével az egyes részterületek információmennyiségei között különbségek tapasztalhatók. Helyenként lehetőség nyílt országos átlagokkal és más települések adataival való összehasonlításra is. Ahol ez lehetséges volt, az elmúlt év(ek) adatai is ismertetésre kerültek. Az egyes fejezetek végén az Önkormányzat évi környezetvédelmi tevékenységéről, valamint a város elfogadott környezetvédelmi programjában foglalt feladatok végrehajtásáról is olvasható beszámoló. A feladatok beazonosításának megkönnyítése érdekében a tájékoztató végén mellékletként csatoltuk a program évi feladatokat tartalmazó kivonatát is. A dokumentum összeállításában közreműködőknek ezúton is köszönetet mondva kívánjuk, hogy összeállításunk az érdeklődők számára hasznos információkat nyújtó olvasmányként szolgáljon. Miskolc madártávlatból 1

2 2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1. A levegő Légkör A város levegőtisztasági helyzete mindannyiunk életét, közérzetét közvetlenül érintő, befolyásoló tényező. A levegőminőség javítása ennek megfelelően Miskolc Város Környezet- és Természetvédelmi Kerettervében is kiemelt fontosságú feladatként került megfogalmazásra. Miskolc levegőminőségét a kohászat és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, a gépipar és építőanyag-ipar jelentős mértékben befolyásolja, de a légszennyezés alakulását jelentősen egyre inkább a közlekedési eredetű (3-as, 26-os út) légszennyezés határozza meg. A kommunális kibocsátók, a lakossági fűtés valamint az illegális hulladék égetés ugyancsak hozzájárul a levegőminőség alakításához. Ipari kibocsátók: A diósgyőri acélgyártás működésével kapcsolatos alapvető probléma - a szilárd szennyezőanyag kibocsátás - megszűnt, mivel a DAM 2004 Kft. felszámolása án elkezdődött. Azóta termelés a telephelyen nincs. A HOLCIM Hungária Zrt. az elektrofilterét lecserélte év végén zsákos porszűrőre, mely a klinker gyártó kemencéjének por kibocsátását 2003-tól jelentősen csökkentette. Ezzel az elektrofilter CO védelme miatti leállások okozta porkibocsátás teljesen megszűnt. Az alkalmazott technológiák megfelelnek az elérhető legjobb technikának az alábbiak alapján: A Nagykőmázsai mészkő bányában bányászott mészkövet a helyszínen történő aprítás és osztályozás után a diffúz légszennyezés csökkentése érdekében teljes hosszában fedett szállítószalagon juttatják az üzembe. 2

3 A cementgyártásban az elérhető legjobb technika alkalmazása a szennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében magában foglalja a nyersanyag elemzését és keverését, a folyamatszabályozást, valamint a tüzelőanyag, kemence típus és tisztítóberendezés helyes megválasztását. A megfelelő kémiai összetételű nyersliszt őrlését számítógépes beállító rendszer biztosítja. A nyersanyag keverő rendszer alkalmazása a jobb termékminőség és a jobb teljesítmény elérésén kívül a tároláshoz és a kemence működéséhez kapcsolódóan csökkenő szennyezőanyag kibocsátáshoz vezet. A nyersliszt szárításához és előmelegítéséhez a kemencéből távozó füstgáz hőtartalmát hasznosítják. A nyersmalomban előállított, megfelelő összetételű nyerslisztet négyfokozatú hőcserélőn adagolják a kemencébe. A cement klinker előállításra vonatkozó elérhető legjobb technikának a többlépcsős, előmelegítő és előlkalcináló rendszerrel ellátott száraz eljárás tekinthető. A hatékonyabb energiagazdálkodás érdekében a hagyományos tüzelőanyag (széngázpetrolkoksz) egy részét alternatív tüzelőanyag helyettesíti. A Holcim Zrt. a jogszabályban előírt rendszerességgel emisszió méréseket végeztet akkreditált mérőszervezetekkel, illetve a P10 sz. II. nyerskemence pontforrásnál folyamatos emissziómérő rendszert üzemeltet a 3/2002.(II.22.) KöM rendeletnek megfelelően. Mivel a Holcim Zrt. hulladék együttégetést is végez, a szilárd szennyezőn kívül a 3/2002.(II.22.) KöM. rendeletben előírt komponenseket is folyamatosan méri. A hatályos határérték határozatban előírt technológiai kibocsátási határértékeket a Zrt. betartja. A KALCINÁTOR Kft. beremendi székhelyű társaság, júniusától üzemelteti a HOLCIM Zrt. hejőcsabai telephelyén lévő mész- és mészhidrát üzemet. A mészkemencét lízingeli, a többi mész/hidrát gyártó eszközt egy management-szerződés keretében saját dolgozóival üzemelteti. A cég egyetlen tevékenysége, hogy mésztermékeket gyárt bérmunkában a Carmeuse Mész Kft. részére. A létesítményben a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazott intézkedések megfelelnek a tevékenységre megállapított elérhető legjobb technika követelményeinek, pl.: a mészégetés során keletkezett füstgáz a zsákos porszűrőn áthaladva távozik a légtérbe; a mészhidrát üzemben a levegő-por keverék szétválasztására zsákos filter szolgál; mészőrlés után a terméket zsákos szűrőkben választják el a levegőtől. A Kft. a jogszabályban előírt rendszerességgel emisszió méréseket végeztet akkreditált mérőszervezetekkel. A hatályos határérték-határozatban előírt technológiai kibocsátási határértékeket a Kft. betartja. Az EUROFÉM HALNA Kft. telephelyén acélhulladékok adagolhatóvá tételét végezték, elsősorban törési eljárással. Egy részét útépítésre, más részét töltésekben használták fel. A terület feldolgozását nagy részben elvégezték. A letermelt területen logisztikai raktárcsarnok építését tervezik. Jelenleg folyamatban van a terület revitalizációjának és rekultivációjának engedélyeztetése. D&D Drótáru Ipari és Kereskedelmi Zrt. A Zrt.-nél az előző évekhez képest csökkent a termék struktúra évtől folyamatosan bontási munkálatok folytak. A régi épületeket lebontották, azok helyén alakították ki az új alapanyag tárolót. A terület megosztásra került, a Zrt. telephelye kb. felére csökkent. 3

4 Termékeik: acélhaj, betonfeszítő huzalok, betonfeszítő pászma, és stabilizált huzal. EKHE engedéllyel rendelkeznek, a végzett tevékenység megfelel az elérhető legjobb technikának. Határérték túllépésük nincs. Közlekedési és lakossági kibocsátások: Az ipari tevékenység visszaesésével a közlekedés által okozott légszennyezés első helyre került, amit téli időszakban csak a lakossági fűtésből származó légszennyezés előz meg. A várost elkerülő út egyes szakaszainak átadásával kismértékben csökkent elsősorban a szállópor koncentráció. A teljes elkerülő szakasz megépítésével, ill. a nem célirányos teherautó- és a kamionforgalom kitiltásával a helyzet tovább javítható. További immissziót befolyásoló tényező az illegális nyílttéri égetésből, valamint a háztartási tevékenységből származó légszennyezés. A panaszbejelentésekből arra lehet következtetni, hogy a város lakossága nem, vagy nem kellő mértékben ismeri a Miskolci Önkormányzat nyílttéri égetést szabályzó rendeletét. A rendelet betartatásánál továbbra is következetesség javasolt az ellenőrzések és szankciók terén. Egyéb levegőtisztaság-védelmi problémák Levegőtisztaság-védelmi szempontból továbbra is problémát jelent a megnövekedett közúti forgalom, főleg a városon átvezető főforgalmi utak mentén élők részéről fordulnak elő panaszbejelentések. Az M30-as autópálya elkerülő szakaszának átadásával és az ún. Bosch út megépítésével a városon átmenő forgalom jelentősen csökkent, viszont a Búza-téri csomópont szűk áteresztő képessége csúcsidőben továbbra is kritikus. Lakossági panaszbejelentések tárgya levegőtisztaság-védelmi szempontból a családi házas övezetben, ill. tömblakások földszintjén, pincéjében működő kisvállalkozások tevékenysége. Évek óta zavaró a lakókörnyezetre nézve az illegális nyílttéri égetésből származó légszennyezés, melynek felszámolásában nem sikerült eredményt elérni. A fő légszennyező a közlekedés 4

5 Immissziós mérőhálózat A légszennyezettség mérésére monitor állomások valamint RIV (regionális imisszió vizsgáló állomás) hálózat áll rendelkezésre. Ezeket korábban az ÁNTSZ üzemeltette, februártól azonban a Felügyelőség vette át a hálózat működtetését. A rendelkezésre álló adatok alapján megadjuk a városban található folyamatos működésű mérőállomások, valamint a RIV mérőhálózat által rögzített adatokat komponensenként havi bontásban, továbbá az ülepedő porra vonatkozó adatokat szintén havi bontásban a havi és az éves határérték figyelembe vételével. Minden esetben feltüntettük az adat rendelkezésre állás %-os értékét. A RIV hálózatban 24 órás elnyeletéses NO2 és SO2 vizsgálat folyik, napi váltással, valamint ülepedő por mintavétel 30 napos ciklusban. Jelmagyarázat: M4 M5 M6 M3 Búza tér Martin-kertváros Görömböly Vasgyár-víztelep Report AVG Time base Jelentés típusa átlagérték, ug/m3 átlagolási időalap percentilis (99.9%) percentilis (98.0%) percentilis (95.0%) Alföldi út Lavotta út Mányoki Á. út (mikrogramm/köbméter) Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 99,9%-ka kisebb Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 98,0%-ka kisebb Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 95,0%-ka kisebb A RIV hálózatban Miskolcon ülepedő por mintavétel történik 30 napos ciklusban. Az értékelés a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján készült. Ülepedő por vizsgálat, január 01. után ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskoc Szirma B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z ÜP Meggyesalja u. 12 Martintelep, Alföldi u./berzsenyi D. u. 2. Hejőcsaba, Járműfelügy. Futó u. 1. Vargahegy, Csermőke u. 7. Pesti u. 54. Soltész N. Kálmán u. Erkel F. út

6 2009. évi határértékek (ug/m3, 293K és 101,3 Kpa nyomáson) órás alap 24 órás tűréshatár 250 <24-szer léphető át 100 <18-szor léphető át 200 5% (5) PM Benzol Etil-benzol* Toluol* Xilolok* - - SO2 NO2 NOx NO2 CO Ózon 3,4-Benz(a)pirén Kadmium Nikkel Arzén Ólom * Tervezési irányérték! 0% éves alap tűréshatár 125 <3-szor léphető át % (2) 42 - Napi 8 órás mozgó átlag maximuma % % (6) - 50 <35-ször léphető át Napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma: 120 AOT40: A májustól júliusig terjedő időszak 1 órás átlagértékeiből számolva: ug/m3*óra , , , ,3 - Szmog Miskolc felett 6

7 BTEX koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Date Monitor Jan Feb Mar Apr May Jun M4 Benzol 2,7 3,52 2,59 2,11 1,44 M4 Toluol 2,84 3,93 3,3 4,29 3,76 M4 Etil-benzol 1,24 2,19 1,81 2,01 1,64 M4 m,p-xilol 2,11 2,36 2,34 2,85* 1,99 M4 o-xilol 1,29 1,34 1,27 1,23 0,98 M4 t-xilol 3,4 3,7 3,61 4,08* 2,97 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya T-Xilol - Az MP-Xilol és az O-xilol összege. Jul 1,29 3,56 2,07 2,22 1,19 3,41 Aug 1,26 3,99 1,93* 2,96 1,37 4,33 Sep 1,78 4,97 1,74 2,63* 2,13 4,76* Oct 2,18 5,4 1,59 2,41 2,78 5,19 Nov 3,07 5,2 1,71 2,7 1,96 4,66 Dec 5,27 7,27 2,27 3,83 2,95 6,78 AVG 5,38 7,14 2,29* 4,27 2,37* 6,64* 2,72 4,64 1,87 2,72 1,68 4,23 NO2 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M M M M3 Átlag * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M3 (Mányoki Ádám út) a KvVM utasítása alapján átadásra került az ATI-KTVF számára, 7 Aug Sep Oct Nov Dec AVG Kecskeméten történő továbbüzemelés céljából.

8 NOx koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun M M M M3 Átlag * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Jul Aug Sep Oct Nov Dec AVG SO2 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M4 17,6 10, ,2 2,2 4,8 M5 25,6 15,9 12,7 10,7* 10,2* M6 14,9 7 3,9 4, ,5 M3 Átlag 19,4 11,2 7,2 4,6 3,1 3,6 5,7 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya 8 Aug 9,8 4,2* 6,8 Sep 9 6,7 7,6 Oct 5 12,3 Nov 9,6 8,1 10,1* Dec 15,3 20,5 9,8 AVG 8,1 12,7 7,2 8,3 7,8 8,7 8,9 15,2 9,3

9 CO koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun M M5 M * 195* M3 Átlag * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M5 állomáson nincs CO mérés Jul 362 Aug 540 Sep 498 Oct 810 Nov 995 Dec 1044 AVG * 877* O3 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M4 14,8 25,3 37,1 57,5 57,5 53,6 M5 M6 30, ,3 78,8 72,3 M3 Átlag * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M5 állomáson nincs ózon mérés 9 Aug Sep Oct Nov Dec AVG 61,7 61,2 46, ,2 14,4 38, ,3 59,9 33,5 16,1 18,2 50,

10 PM10 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct M4 67,7 44,4 33,7 38,5 23,3 21,7 25,8 27, ,5 M5 M6 70,3 39,2 30,5 35,1 20,6 17,1 20,5 23,8 26,5 28,5 M3 Átlag * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya M5 mérőállomásról el áthelyeztük a műszert a kazincbarcikai nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomásra. M3 mérőállomáson meghibásodott a műszer, a pótlására nem volt lehetőség! Nov 39 Dec 49,5 AVG 35,9 37,1 45,3 32, Városunk levegőminőségének alakításában a lakossági és a kommunális fűtésből származó kibocsátások is közrejátszanak. Miskolc kéményseprő közszolgáltatója a Termoment Kft. folyamatosan figyelemmel kíséri az e körbe tartozó kibocsátásokat, valamint az azt befolyásoló tényezőket, paramétereket. Adatszolgáltatásuk alapján a vonatkozó információkat az alábbiakban közöljük: Miskolc városában a év úgy jellemezhető, hogy a néhány éve tapasztalható tendenciák folytatódnak. Leglényegesebb elem a földgáztól való egyoldalú függőség csökkentési szándéka, illetve kis mértékben javul a hatékonyság növelésének szándéka. Azaz: A családi házakban élő lakosság számára a leginkább adott a földgázzal szembeni alternatív energiaforrások elérhetőségének lehetősége. Ez főként a szilárd tüzelőanyagok használatára alkalmas fűtőberendezések beállításával (cserépkályha, kandalló, pelletégető kazán, elgázosító fatüzelő kazán, egyéb, szilárd tüzelésre alkalmas, esetleg házilag gyártott tüzelőberendezés) történik. Távfűtésbe nem kapcsolt társasházi épületek lakói között is jelentkezik a fenti igény, amely azonban csak nagyon csekély mértékben elégíthető ki: 10

11 A gyűjtőkéményes épületekben gyakorlatilag nincs lehetőség még abban az esetben sem, ha léteznek tartalék vagy használaton kívüli gyűjtőkémények, miután szilárd tüzelési megoldáshoz semmiképpen nincs elegendő számú kémény, vagy átalakítási lehetőség, ezért legfeljebb néhány lakó tudna szilárd tüzelésre alkalmas egyedi kéményt létesíteni a többiektől ezt a lehetőséget véglegesen elzárva Ahol a társasházban egyedi kémények találhatók, ott az egyes lakásokhoz kapcsolódó, használatban lévő tartalék vagy használaton kívüli kémények elvileg nyújtanak ilyen fejlesztési lehetőséget. Társasházaknál azonban eleve felvetődik, hogy a hagyományos szilárd tüzelés maradványának elhelyezése, illetve a tüzelőanyag tárolása tűzrendészeti szabályok betartásával hogyan oldható meg. A Termoment Kft. által ismert néhány ilyen próbálkozás a lakótársak intenzív ellenérzését, vitákat vált ki. Változások a kéményseprő adatbázis tükrében Miskolcon A felsorolt adatoknál említett viszonyítások a december 31-én mért és december 31-én létező adatokra vonatkoznak. Kéményszám: db (0,64 %-os növekedés). A nyilvántartott ún. tartalék besorolású kémények száma 270 db-bal csökkent, ennek ellenére az összkéményszámban kimutatott növekedés elsődleges forrása az új vegyes tüzelésű berendezések beállítása (a tartalék kémények használatba helyezésével, illetve újonnan épített kéményekre való csatlakoztatással). Gáztüzelő berendezéshez csatlakozó kémények száma: db (0,7 %-os növekedés). Az adatok ilyen kismértékű változása - nyilvántartással kapcsolatos hatások miatt - nem releváns. (A növekedés elsősorban egyébként az új építésű ingatlanokban üzembe helyezett tüzelőberendezéseknek köszönhető, hiszen az új építésű ingatlanok zömében kémény található.) Tovább csökkent a béleletlen gázkémények száma (330 db-bal). Ezen kémények túlnyomó része korszerűsítésre (bélelésre) került, vagy helyette füstgáz-levegő (LAS) kémény került kialakításra. Ezek a kémények tehát továbbra is szerepelnek a nyilvántartásban. Egy kisebb rész viszont nyilvántartásunkból kivezetésre került (csökkenés), mivel oldalfalon kivezetett kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó égéstermék elvezető került helyette beépítésre, és az eredeti kéményeket használaton kívül helyezték vagy lebontották. 140 kw teljesítmény alatti berendezéshez kapcsolt kémények száma: db. E felett 251 db. Az arány gyakorlatilag évek óta változatlan. Vegyestüzelő berendezéshez csatlakozó kémények száma: 9219 db (4,7%-os növekedés). Az új telepítésű vegyes tüzelőberendezések 100 %-ban 50 kw alattiak. Nyilvántartott szám: 9179 db. 66 db vegyestüzelő berendezés üzemel központi kéményen, azaz teljesítménye meghaladja a lakossági igényeket. Pelletégető kazánok száma 29 db. Elgázosító fatüzelésű kazánok száma 47 db A többi növekmény forrása kandalló és cserépkályha, illetve ezek kombinációjának létesítése. 11

12 A változások hatása a levegőtisztaságra (eseti mérések, illetve szakmai megfontolások alapján) A korszerű berendezések, mint pelletégető, fa-elgázosító kazánok emissziója a gáztüzeléshez hasonlítható, abban az esetben, ha a berendezések telepítése a szakmai előírásoknak megfelelően történik. Általában kéményigényes berendezésekről van szó, amelyek kéményét feltétlenül tervezőnek méreteznie kell. Ezt a telepítők gyakran elmulasztják. A rossz telepítés eredménye jelentős károsanyag (CO és szilárd anyag) kibocsátása lehet. Ezek a berendezések azonban jelenlegi kis elterjedésüknél fogva a város levegő minősége szempontjából nem dominánsak. Jelentősebb a hatása az egyre gyakoribb, alkalmatlan, fatüzelésre használt berendezések terjedésének, illetve a tüzelőanyagnak nem minősíthető különböző kezelt, festett fa, műanyag, éghető hulladék stb. származékok égetésének. Egyrészt hagyományos szilárd tüzelésű berendezéseket (régi szenes kályhák, széntüzelésű kazánok stb.) használnak, amelyekben a fa égési folyamata nem fejeződik be és emiatt jelentős a szén-monoxid emisszió (akár 5-7 % a füstgázban). Az alkalmazott alkalmatlan tüzelőanyag használata esetében klórozott szén-hidrogének, nitrózus gázok, illetve egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Jelentősen megnőttek az ilyen tüzelés környezetében élők panaszai. Javaslatok A kéményseprő szolgáltatás területén - A helyszíni felvilágosítást a szolgáltatás részévé kell tenni. - A tevékenységhez kapcsolt információs bázisban a potenciális veszélyek rögzítésének helyet kell biztosítani. - Az így keletkezett információk átadását az érdekeltek felé (pl. Önkormányzat) rendszeressé kell tenni. Egyéb tekintetben - Fokozni kell a lakosság informálását különböző eszközökkel. - Helyi rendeletben és eljárási jogban pontosítani kell a keletkező különböző panaszok kivizsgálási módját és a szankcionálást.. Fontos, hogy kéményeink állapota megfelelő legyen ez a kémény átázott, szétfagyott 12

13 A Borsod Volán Zrt. tevékenységével ugyancsak hozzájárul a városi levegőminőség alakításához. A részvénytársaság környezetvédelmi tevékenységének legfontosabb feladata a járművek füstgázemissziójának csökkentése, a járművek karbantartásával, valamint a telepek és az autóbuszpályaudvarok üzemeltetésével összefüggő környezetterhelés minimalizálása. Az autóbuszállomány bemutatása A Társaság fő célkitűzése, hogy a gazdálkodási egyensúly fenntartása mellett a működési területeken jelentkező menetrend szerinti személyszállítási feladatokat ellássa, a működés folyamatosságát, biztonságos menetét fenntartsa. Az éves járműgazdálkodási és karbantartási feladataikat ezen célkitűzés teljesítése érdekében fogalmazták meg, melyek a gépjármű rekonstrukció folytatása, a környezetkímélő motorok számának növelése, a gazdaságos- és költségtakarékos járműfenntartás és üzemeltetés folyamatos biztosítása. A forrásokat a megfogalmazott elveknek megfelelően új környezetkímélő autóbuszok vásárlására és járművek felújítására, összeszerelésére fordították. Autóbusz beszerzés, selejtezés Az autóbusz beszerzések és selejtezések számát, és ezen keresztül a járműpark nagyságát, összetételét és állapotát a személyszállítási igényekhez kell alakítani. Az autóbuszok beszerzésénél folytatták a piaci szükséglet által elvárt járműbeszerzéseket, melynek eredményét a következő táblázat mutatja. Üzembe helyezett autóbuszok (adatok: db) Típus ARC A ARC C Mercedes-Benz 906 KA 50 SPRINTER Összesen Új autóbusz Szóló Csuklós Foglalkoztatási forma helyközi helyközi 4 4 helyközi Összesen A 16 db szóló autóbusz közül 12 db alacsony padlós kivitelű, mely alkalmas mozgáskorlátozottak szállítására. A 2009-ben beszerzett jármű állományból 7 db autóbuszt foglalkoztat a miskolci területi igazgatóság. 13

14 (57+35 férőhely) Mercedes-Benz 906 KA 50 SPRINTER (24 férőhely) Beszerzés: 9 db Beszerzés: 4 db ARC A A grafikon a járműállomány elmúlt években tapasztalható alakulását szemlélteti, mely a forgalomszervezési intézkedésekkel párhuzamosan az utóbbi években stabilizálódott. Darabszám Az autóbusz állomány alakulása években Évek 14

15 Technológiai fejlődés A Társaság évek óta nagy hangsúlyt fektet az általa okozott környezeti ártalmak csökkentésére. Anyagi lehetőségeikhez mérten járműveik üzemeltetése során is törekszenek a káros anyag kibocsátások visszaszorítására, ennek megfelelően a 2009-ben beszerzett 16 db új autóbusz mindegyikében EURO4 normájú motor van. Az autóbusz-állomány motorjainak környezetvédelmi beorolás szerinti megoszlása december 31-ig Darabszám "fekete" EURO O EURO 1 EURO 2 EURO 3 EURO 4 Motortípus év végén az autóbuszok 98,4 %-át (503 db) üzemeltették környezetkímélő motorral év végére a környezetkímélő járművek aránya a beszerzések és selejtezések eredményeképpen 100 %ra növekedett, sikerült az utolsó fekete motorral felszerelt járműveket is kivonni a forgalomból. Autóbusz állomány A járműállomány darabszámának szinten tartását tervezve, a 16 db-os beszerzéssel összhangban az autóbusz selejtezéseket is végrehajtották. Így az autóbusz állomány nagysága az év végére - a bérelt járműveket is beleértve db. Az autóbuszok selejtezési alapelve, hogy elsődlegesen 15 éven felüli, 1 millió km-t teljesített autóbuszokat selejtezzék az általános műszaki állapot javítása, valamint az átlagéletkor csökkentése érdekében. A járműállomány december 31-i életkor szerinti összetételét mutatja a következő diagram. Megállapítható, hogy a 12 éven felüli járműállomány a 2008 évi 243 db-ról 254 db-ra nőtt. A járműállomány statisztikai átlagéletkora év végén 13,69 év volt. 15

16 A z a u t ó b u s z o k s t a t is z t ik a i é le t k o r s z e r in t i m e g o s z l á s a d e c e m b e r 3 1. ( A z á t é p í t e t t a u t ó b u s z o k a g y á r t á s i é v ü k n e k m e g f e le l ő é v já r a t t a l s z e r e p e l n e k ) s z ó ló : c s u k ló s : á té p íte t t s z ó ló : á té p íte t t c s u k ló s : összesen: 513 db s z ó ló : d b id. 24. á tla g é le tk o r : 1 3,6 9 é v s z ó ló á t la g é le tk o r : 1 3,3 1 é v Gépjármű típusok A Társaság autóbusz állományának nagy része IKARUS típusú, de a járműbeszerzések során az új generációt jelentő MAN, VOLVO, CREDO, IVECO, MERCEDES és ARC példányok is megjelentek. Problémát okoz azonban, hogy az évente lefolytatott közbeszerzési eljárások során nem mindig lehet azonos típusokra pályázni, ezáltal nehéz megvalósítani az egységes járműparkot. Így tovább növekszik az üzemeltetett autóbuszok típus-megoszlása, amely széles spektrumát jól mutatja a következő grafikon. A Borsod Volán Személyszállítási Zrt. autóbusz-állományának gyártmány szerinti megoszlása (2009. december 31)

17 A járművek foglalkoztatás szerinti megoszlását vizsgálva a tartalékállománnyal együtt a helyi közlekedésben foglalkoztatott járművek darabszáma 33 db, a helyközi foglalkoztatásúaké 477 db, míg egyéb forgalmat végez 3 db autóbusz. A Borsod Volán Zrt.-nél a többi VOLÁN társasághoz hasonlóan az egyik legnagyobb problémát az autóbusz-állomány műszaki állapotának folyamatos szinten tartása jelenti. A megfelelő számú új autóbusz-beszerzése forráshiány miatt egyáltalán nem, vagy nem a szükséges mértékben valósítható meg. A felújítások és a folyamatos karbantartás következtében a járműállomány tényleges műszaki állapota az átlagéletkortól lényegesen jobb. A javítási karbantartási technológiát folyamatosan korszerűsítjük, újakat vezetünk be. Az infrastruktúra jellemzése A Társaság több mint 50 éves múltra tekint vissza. Több olyan telephelye van, amely a cég alapítása óta a közúti közlekedés kiszolgáló létesítménye, de a legfiatalabb telepek (Tiszaújváros, Sátoraljaújhely) is már több mint 20 évesek. Mindez meghatározza, hogy az egyre szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek - a szűkre szabott pénzügyi kereteken belül - csak alaposan átgondolt rekonstrukcióval, folyamatos fejlesztéssel lehet eleget tenni. Az infrastruktúra üzemeltetés környezeti hatásait környezeti elemenként mutatjuk be, elsősorban a miskolci létesítményekre fókuszálva. Levegőtisztaság-védelem A Borsod Volán Zrt. telephelyein található pontforrások megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a mért emissziós értékek mindenütt határérték alatti kibocsátást mutatnak. Pontforrásként említhetők a központi fűtésrendszerek kazánjainak kéményei és a javítóműhelyek, festőműhelyek elszívó kürtői egyaránt. Egyetlen szolgálati helyen sem alkalmaznak szilárd tüzelőanyagot, és a fűtéskorszerűsítések során a felhasznált tüzelőanyag mennyisége is mérséklődött. Miskolcon földgáz üzemű fűtésrendszereket alkalmaznak a József Attila úti telephelyen és a Búza téri pályaudvaron egyaránt. A Központi telephelyen több év alatt végbement fűtésrekonstrukcióhoz kapcsolódva a Társaság 2009-ben végrehajtotta az iroda épületének teljes homlokzat javítását, szigetelését és a nyílászárók cseréjét is, tovább csökkentve ezzel a földgáz felhasználás mértékét. Továbbá, tulajdonosi támogatás felhasználásával, 2009-ben végrehajtották a Sátoraljaújhelyi Műszaki-forgalmi telep fűtésrekonstrukcióját és az irodaház homlokzatjavítási és szigetelési munkálatait is. Az elavult fűtési rendszer cseréjével a tüzelőolaj felhasználás teljes egészében kiváltásra került ben tulajdonosi támogatás segítségével sikerült megvalósítani 5 telephely, köztük a miskolci Központi telep kipufogógáz elvezető rendszereinek rekonstrukcióját. A kivitelezés során az elavult ventilátorokat nagyobb teljesítményű, korszerűbb berendezésekre cserélték. Vízgazdálkodás, víztisztaság-védelem A telephelyek vízfelhasználása több forrásból biztosított. A közmű szolgáltatók által nyújtott 17

18 vízkészletet csak a szociális létesítmények ellátására, emberi felhasználás céljából veszik igénybe. Ipari feladataik elvégzéséhez a telepeken létesített kutak gyengébb minőségű vizét alkalmazzák. A Társaság vízfelhasználásánál elsődleges szempont a takarékosság elve, mely érdekében a fogyasztást rendszeresen figyelemmel kísérik, így elérhető, hogy az indokolatlanul megnövekvő fogyasztás oka (pl. csőtörés) azonnal kiszűrhető legyen. A Miskolc, József Attila úti telepen elválasztó rendszerű csatornahálózat működik. A kommunális eredetű szennyvíz a területileg illetékes szolgáltató csatornahálózatába kerül bevezetésre, míg a tárolótéren keletkező csapadékvíz a záportározóban gyűlik össze. Így megakadályozható az esetleges olajfolyások, elcsurgások kommunális csatornahálózatba való bejutása. A gépkocsi mosáskor keletkező szennyvíz tisztítása több lépcsős tisztítórendszeren keresztül történik, majd a tisztított víz friss víz pótlásával ismételten gépkocsi mosásra használható, vagy a befogadóba (Szinva patak) vezethető. Ugyanezen a tisztító rendszeren halad keresztül a záportározóban összegyűjtött csapadékvíz is, amely ezáltal szintén alkalmassá válik gépkocsi mosásra. A miskolci telepen 15 m3/h kapacitású konténeres szennyvíztisztító rendszer üzemel. A technológiai előírás betartása, és a rendszeres karbantartás mellett a szennyvízvizsgálatok során kapott analitikai eredmények minden esetben határérték alatt maradnak. Az olajtartalmat jellemző, ún. szerves oldószer extrakt (SZOE) értéket rendszeresen 5 mg/l körül mérik (határérték: 10 mg/l). A jogszabályi előírásnak megfelelően az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott ún. önellenőrzési terv szerint, a MIVÍZ Kft. akkreditált laboratóriuma évente minimálisan 4 alkalommal végez szennyvízvizsgálatot a József Attila úti telepen. Hulladékgazdálkodás A Társaság a különböző típusú hulladékokat a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és végrehajtási utasításainak megfelelően kezeli. Szelektíven gyűjtik a kommunális, az ipari nem veszélyes és a veszélyes hulladékot, és gondoskodnak azok hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról Mennyiség [kg] A diagram a miskolci telephelyen keletkezett és ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladék mennyiségének változását mutatja években. A miskolci telephelyről ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladék mennyiségének változása A hulladékgazdálkodás területén végrehajtott fejlesztések során, a Központi telephelyen beszerzésre került egy papírprés, mely segítségével a veszélyes hulladéknak számító festékes papír tömörítését végzik. Ezzel az üzemi veszélyeshulladék-gyűjtő tárolói kapacitása optimalizálható, valamint csökken adott hulladék szállítási gyakorisága, ami költségmegtakarítást eredményez. Időszak Kármentesítés A múltból eredő károk felmérésére irányuló vizsgálatok több telephelyen tártak fel szennyeződést. 18

19 Általában az üzemanyag kutak és a volt olajtároló helyek környéke bizonyult szennyezettnek. Ez a probléma a Miskolc, József Attila úti telepet is érinti, ahol a szennyeződés lehatárolása, valamint felszámolásának műszaki megtervezése is lezajlott 2007-ben ban elkezdődött a kármentesítő és monitoring rendszer kiépítése, melynek műszaki átadására a próbaüzem sikeres befejezését követően február 3-án került sor. A kármentesítő rendszerek szakszerű, előírások szerinti üzemeltetésével a környezet-károsodás 2013-ig felszámolásra kerül. Környezetirányítási rendszer A BORSOD VOLÁN Zrt. az igényes, ellenőrzött működés érdekében az elmúlt években fokozatosan alakította ki az egységes irányítási rendszert. A társaság rendelkezik az - EN ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási, - EN ISO 14001:2004 szabványnak megfelelő környezetirányítási, - OHSAS 18001:2007 szabványnak megfelelő MEBIR irányítási rendszerekkel, melyet a DEKRA Intertek Certification GmbH által kiállított tanúsítványok igazolnak. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése terén nagy jelentőségű a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának tevékenysége is. A hatóság a gépjárművek által okozott légszennyezés mértékét az időszakos műszaki vizsgák, valamint a közúti ellenőrzések alkalmával vizsgálja. Amennyiben a vizsgálat alapján az adott jármű károsanyag kibocsátása a megengedett mértéknél magasabb, a környezetvédelmi igazolólap korlátozására, illetve a szükséges beállítások elvégeztetésére kerül sor. A évben megvizsgált járművek darabszáma, a saját és külső vizsgaállomásokon db volt, amely tartalmazza a forgalomba helyezés előtti és az időszakos műszaki vizsga darabszámokat, megyei szinten. A város gépjárműállományára vonatkozóan csak megközelítő információval rendelkezünk: Motorkerékpár: Személygépkocsi és utánfutója: Tehergépkocsi, autóbusz, vontató: Mezőgazdasági vontató, lassú jármű: db db db db A megvizsgált darabszámok arányában az életkori összetétel: 1990 előtti, forgalomba helyezett járművek: 1991 és 1999 közötti, forgalomba helyezett járművek: 2000 és 2007 közötti, forgalomba helyezett járművek: db db db A darabszámok azt bizonyítják, hogy a város járműállománya fiatalodik. A megvizsgált járművek arányában a meghiányolási mutatók, korlátozottan alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kapott járművek esetében 7 % között mozog a megyénkben, ami megfelel az 19

20 országos átlagnak, figyelembe véve azt a tényt is, hogy csak a hatósági vizsgáló állomásokon történik szankcionálás, a külső vizsgahelyeken nem, mert megjavítják a járművet. Az Uniós jogharmonizációnak köszönhetően a káros anyag kibocsátást szigorú rendeletek szabályozzák, szigorodott a környezetvédelmi felülvizsgálat végzése is. Nem Uniós országból csak EURO-IV minősítésű környezetvédelmi tulajdonságokkal rendelkező jármű helyezhető forgalomba. A gazdasági válság hatására a járműpark fiatalodása az új jármű eladások visszaesése miatt megtorpant, viszont az elöregedett járművek gazdaságtalan üzemeltetésük révén egyre nagyobb arányban kerülnek ki a forgalomból. A leírtak alapján kijelenthető, hogy a járművek által okozott környezetszennyezés csökkent. Környezetvédelmi felülvizsgálatok Miskolc területén a környezetvédelmi felülvizsgálatokat végző szervizek száma 53 db, ebből 52 helyen végzik benzinüzemű, 53 helyen dízelüzemű, 3 helyen pedig benzin-cseppfolyós gáz kettős üzemű gépkocsik vizsgálatát végzik. A környezetvédelmi felülvizsgálatok darabszámát illetően megyei adatokat tudunk megadni: Felülvizsgált járművek darabszáma megyénkben: Javítással megfeleltek: db db A járművek 84,6%-a személygépkocsi volt évben. A tavalyi évhez képest nőtt a legalacsonyabb környezetvédelmi osztályban szereplő járművek aránya. A személygépkocsi kategóriában az összes megvizsgált jármű 27%, 3,5 tonna alatti tehergépkocsiknál, autóbuszoknál 23%, a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépkocsik autóbuszok esetében 46%, a vontatóknál pedig 34%. Kétütemű személygépkocsikból csökkent a járművek száma, 2009 évben 628 db jelent meg felülvizsgálaton, melyből csupán 86 db van ellátva katalizátorral. Közúti ellenőrzések során is történt környezetvédelmi állapot ellenőrzés, összesen 6498 db, amelyből 8 db jármű nem felelt meg az előírásoknak. Allergizáló hatású növények Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának miskolci állomása február 4-én kezdte meg a légköri allergének monitorozását. A pollenszezont a legkorábban virító, kora tavaszi erős allergénnek számító mogyoró kezdte meg Miskolcon február 3-án. A évben a városban magasabb volt a légkör pollenterheltsége, mint az előző évben. Nemcsak az allergén növények pollenkoncentrációja emelkedett meg jelentős mértékben, hanem a pollenterhelt napok száma is. 20

21 A tavaszi allergén fák közül Miskolcon az éger és a nyír ért el nagyon magas napi koncentrációt. A fák virágzását követte április végén, az egyik leggyakoribb, allergiás reakciót kiváltó növénycsoport, a pázsitfűfélék virágzása. Ennek a pollenszórási periódusa a leghosszabb az allergén növények közül. Miskolcon április szeptember 22. között detektálta az ÁNTSZ a pollenszemeit. Pollenkibocsátásuk többször elérte a nagyon magas szintet. A nyár legallergénebb növénye a parlagfű, amely 2008-ban Miskolcon július 20-tól november 1-ig volt jelen a csapdákban. Miskolcon 13 olyan napot regisztráltak, amikor a parlagfű pollenkoncentrációja meghaladta a nagyon magas szintet, a parlagfű napi maximuma a kétszeresére emelkedett. A szintén allergén üröm és libatopfélék a parlagfűvel nagyjából egy időben szórják virágporukat, ezért az allergiások számára az augusztus-október közötti időszak a legnehezebb az év folyamán. Ennek a két növénynek a napi mennyisége szerencsére nem érte el a nagyon magas szintet. A többi allergén növény (pl. útifű, lórom) koncentrációja nem volt számottevő. A nyári, őszi időszak jellemző növénye még a csalán, azonban ennek a növénynek a virágpora csak ritkán okoz allergiás reakciókat. Miskolc város pollenösszetételéről elmondható, hogy főleg tavasszal érezhető a Bükk hegységnek és a szomszédos parkoknak a közelsége, ezeknek a természetes és mesterséges vegetációja befolyásolja a mért adatokat. Pollenkoncentráció alakulása Miskolcon összpollenszá Parlagf

22 Parlagfű A légszennyezést is jelentő allergén növényi pollenek mennyiségének csökkentése érdekében az allergén növényekkel kapcsolatos ismeretek, valamint vonatkozó előírások minél alaposabb megismertetése érdekében a legerősebben allergizáló hatású növényfajtákról (parlagfű, üröm, libatop, lórom, útifű, pázsitfű) lakossági tájékoztató szórólapokat készíttettünk, melyeket a lakosság számára elérhetővé tettünk. Az első számú közellenség 22

23 A vonatkozó helyi rendeleti előírások betartását az elmúlt évben is ellenőriztük, mely tevékenységünket a Közterület-felügyelet vizsgálatai egészítettek ki. A városi közterületek gyommentesítése során az elmúlt évben is éltünk a közhasznú munkások alkalmazásának lehetőségével. A parlagfű irtásra rendelkezésre álló 5 millió Ft-ból a kertészeti területi kimutatásban nem szereplő közterület 250 em2 felületén allergén növények kétszeri kaszálással történő irtására került sor. A Tűzoltóság tájékoztatása szerint 2009-ben Miskolcon és környezetében kb. 450 esetben kellett szabadtéri, elsősorban szárazfű, avar, bozótos, szemét tüzet megfékezniük. Ez a szám sajnos csak időjárásfüggő, mivel más az esetszám csökkentését jelentősen befolyásoló körülmény nem változott a területen. Még az ország jelentős területével összehasonlításban is lényegesen magasabbak az ilyen jellegű tüzek száma, nem beszélve a nyugat-európai adatokról ahol szinte nem is ismerik a szárazfű tűz fogalmát. Bár 2001-ben új Kormány rendeletben szabályozták a levegő védelmének érdekében a szabadtéri tűzgyújtás szabályait, azonban a miskolci Tűzoltóság vonulási számaiban ez nem tükröződik. Az alapvető probléma a jelentős külterületi hétvégi házas övezetekben a tulajdonosi szemlélet elmaradottságában, valamint a szintén jelentős, be nem épített parlagon álló földterületek kezelésében mutatkozik. A fejlettebb országrészekkel és országokkal való összehasonlításban is 23

24 ezek okozzák a különbséget. Még kedvező időjárási körülmények között is csak akkor keletkezhet ilyen nagyszámú szárazfű tűzeset, ha van olyan földterület, amelyen ez kialakulhat, ahol sokszor méteres gaz nő, mert a tulajdonosa, kezelője nem megfelelő gazda. Évekre visszamenően kimutatható, hogy ismétlődnek az érintett területekre történő vonulások, mert így a tulajdonosoknak és a környező lakosságnak egyszerűbb, és kevésbé költséges, munkaigényes a terület időszakos megtisztítása. A szokásos propaganda jellegű tűzmegelőző tevékenység mellett, megkereséssel élt a Tűzoltóság Miskolc közterületekért felelős, illetékes főosztályához, hogy az általuk használt - helyrajzi számokkal feltöltött - helymeghatározó eszközök beszerzésével, be tudják azonosítani a leégett területeket. Az ezen eszközökkel szerezhető információk lehetőséget nyújthatnak a tűzoltók következetesebb hatósági munkájában, alapot szolgáltathatnak (pl.) környezetvédelmi szankció kezdeményezéséhez. Az Önkormányzat évi tevékenysége, valamint a III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása: A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése az elmúlt időszakban ilyen jellegű vizsgálatra főként a tömegközlekedési járművek vonatkozásában került sor a rendszer felülvizsgálata kapcsán. Általános jellegű vizsgálatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság területi szerve végzett A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése terén sajnos kedvező eredményekről nem adhatunk számot. Az alapvetően gazdasági kényszer miatt megvalósított tömegközlekedési átszervezések nem az effajta közlekedési mód vonzerejének növelése irányába hatottak a) Alacsony emissziójú (gázüzemű) tömegközlekedési járművek alkalmazási lehetőségét az MVK Zrt. folyamatosan vizsgálja. A magas beszerzési költségek és a kapcsolódó infrastruktúrális háttér kialakításának költségei a jelen gazdasági helyzetben sajnos nem teszik reális alternatívává az ilyen gépjárművek üzembe állítását A turisztikailag frekventált területek gépjármű forgalmának csökkentése érdekében az Önkormányzat közvetett intézkedéseket foganatosított. Ezek között említhetjük a kamionforgalom korlátozását, valamint a zónás parkolási rendszer üzemeltetését, illetve helyenként a behajtási tilalmak alkalmazását A városban működő ipari üzemek emissziójának csökkentésére konkrét hatósági eszközökkel az Önkormányzat nem rendelkezik. A területi környezetvédelmi hatósággal folyamatosan párbeszédet folytatunk a témakörben. A Polgármesteri Hivatalhoz érkező ipari jellegű légszennyezéssel összefüggő - problémákat a Hatósághoz továbbítjuk, a lehetőség szerinti intézkedés megtételének érdekében A légszennyezéssel járó ipari technológiák telepítése az elmúlt időszakban nem volt jellemző városunkban. Utolsó alkalommal a városi fűtőerőmű létesítése kapcsán merült fel az esetleges légszennyező hatás 24

25 kérdése. Az erőmű füstgáz elvezetése azonban nem új pontforrás létesítésével valósult meg, hanem a meglévő fűtőművi magas kéménybe csatlakoztatással került megoldásra A salakhalna felszámolása környezetvédelmi engedéllyel rendelkező társaság által végezve folyamatosan történik. A tervek szerint néhány éven belül nem kell szenvedni ettől a tényezőtől Az egyik ilyen legnagyobb tüzelőberendezés üzemeltető céggel, a MIHŐ Kft.-vel felvettük a kapcsolatot, kezdeményeztük a nitrogénszegény égők alkalmazását. A MIHŐ Kft. részéről történtek ezirányú lépések, és a megvalósuló fejlesztéseik kapcsán szem előtt tartják korszerű berendezések alkalmazását. A további nagy tüzelőberendezések üzemeltetőivel (pl. Cementgyár) folyamatosan kezdeményezünk konzultációt a NOx emissziójának csökkentése érdekében A Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése érdekében felvettük a kapcsolatot az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel. Az intézkedési terv kialakításához szükséges alapinformációk megismerése érdekében megkerestük a területi környezetvédelmi hatóságot a térség levegőminőségi helyzetének megismerése érdekében, illetve javaslatokat kértünk a lehetséges szennyezettség csökkentési módokra, megoldásokra. Az információk alapján intézkedési terv összeállítására került sor, mely a szállópor terhelés, az NOx, valamint az ózonszennyezés csökkentésére irányuló javaslatokat fogalmaz meg. A térségben fokozott közterületi takarítással, illetve lehetőség szerinti forgalomszervezési intézkedésekkel igyekszünk a környezetterhelést csökkenteni A Sajó-völgyben működő légszennyező ipari üzemek emissziójának kontrollja tekintetében hatáskörrel, technikai eszközökkel, szakemberekkel az Önkormányzat nem rendelkezik, a jogkört a területi környezetvédelmi hatóság látja el, a kapcsolódó adatok az adatbázisukban találhatók A 2007-ben elfogadott komposztálási program -ban foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat több módon is segítette a lakosság kerti hulladék komposztálását. Közel 1000 komposztkeret kiadására és igény szerint aprítékolók kölcsönzésére került sor. A felmerülő kérdések kapcsán a környezeti tanácsadó iroda és komposztálási referens is rendelkezésre állt. A házi komposztálást népszerűsítő rendezvény megtartására, illetve plakátok elkészítésére is sor került az elmúlt időszakban. A komposztálási ismeretek bemutatása érdekében városi bemutató komposztkert kialakítására is sor került az Avasi arborétum területén, ahol az érdeklődők gyakorlati tanácsadást kaphatnak a komposztálással kapcsolatos kérdésekről. 25

26 Megérkeztek a szétosztásra váró komposztkeretek A benzinkutak légszennyező hatásának csökkentése érdekében a területi környezetvédelmi hatóság engedélyt, illetve szakhatósági hozzájárulást csak pisztolygáz-visszavezető rendszerrel ellátott létesítményekre ad ki. Ennek megfelelően a benzinkutak légszennyező hatása napjainkban nem tekinthető jelentősnek c-d, Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések körében lakossági tájékoztatásra, előzetes figyelemfelhívásra, illetve az önkéntes jogkövető magatartást nem tanúsítókkal szemben hatósági intézkedések foganatosítására (felszólítás, kötelezés, kényszer-kaszálás) került sor az elmúlt év során is. Az allergén növényekkel kapcsolatos helyi rendelet felülvizsgálatára még nem került sor, ugyanakkor a témakörben létező országos érvényű szabályozás (Növényvédelmi törvény) a teendő intézkedésekhez megfelelő jogi alapot biztosít Miskolc klimatikus sajátosságainak, jellemzőinek megismerésére és monitorozására szolgáló tanulmány készítésére, illetve vizsgálatok elvégzésére anyagi eszközök hiányában az elmúlt időszakban nem került sor. A témakörrel kapcsolatban információkat a város klímavédelmi, levegőtisztaság-védelmi programja (Ökológiai Intézet 2001) tartalmaz. 26

27 2.2. Élővizek Földünk felszínének 2/3 részét víz borítja A szárazföldek élővilága - benne az ember - a folyvást pótlódó édesvizekre van utalva. A víz életet adó elem. Az élet fenntartásához kifogyhatatlan készletekre lenne szükségünk. A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban, mint forrás, patak és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek. A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza, de a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak. A felszín alatti vizek külön csoportját alkotják a karsztvizek, a mészkő és dolomit hézagaiban, repedéseiben, járataiban található vizek. Általában vízzáró réteggel fedettek, ezáltal védettek a felszíni szennyeződésektől. Vannak olyan területek, ahol közvetlen kapcsolatba is kerülhetnek a felszínnel, mert a védelmet adó vízzáró réteg hiányzik. Hasonlóképpen a talajvízhez, ezáltal a karsztvíz is ki van téve az elszennyeződésnek. Felszíni, felszín alatti vízvédelem Felszíni vizek minősége Miskolc város jelentősebb felszíni vízfolyásai a Sajó folyó, a Szinva- és a Hejő-patak. A Hejő-patak vízminőségét a Felügyelőség rendszeresen nem ellenőrzi, viszont az alkalomszerű vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízminősége általában jó. A Hejő-patakot a város területén jelentősebb pontszerű szennyezés nem éri, vizének minőségét a 27

28 területi bemosódások és a mederben, mederoldalon elhelyezett szemét, hulladék befolyásolják kedvezőtlenül. A felszíni vizek megfigyelésére és állapotértékelésére - az EU Víz Keretirányelvhez (VKI) (2000/60/EK) igazodva két éves alapozó vizsgálat után új monitoring rendszer került bevezetésre január 1-jétől. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének rendjét a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet szabályozza. A Sajó vízminőségének vizsgálatára évben Sajópüspökinél, Sajószentpéternél és Sajólád szelvényekben került sor az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által. A vizsgálat eredményei, a Sajóba történő szennyvíz bebocsátások nyilvántartása és az ÉMI-KTVF tapasztalatai szerint Miskolc térségében az előző évek vízminőségéhez képest jelentős változás nem történt a Sajó vízminőségében. A Szinva-patak vízminőségét az EU Víz Keretirányelvének végrehajtása során átalakított felszíni víz monitoring rendszerben az ivóvízkivételre használt, vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet szerint évben a Papírgyár felett, a 14,5 fkm-nél 12 alkalommal vizsgálta a Felügyelőség. A Szinva patak kiépített partja a belvárosban A felszíni alatti vizek minőségére vonatkozóan nem rendelkezik a Felügyelőség olyan megfigyelő rendszerrel, mely Miskolc város területén a felszín alatti vizek minőségének változásairól átfogó képet adna. Az esetenként, elsősorban rendkívüli talaj-, talajvízszennyezésekhez kötött mérési adatok csak lokális jellegű vízminőség változásra utalnak, melyek értékei alapvetően egy-egy vizsgált területhez köthetőek. 28

29 Az EU Víz Keretirányelv alapján kialakított felszín alatti monitoring során évben a Garadnaforrásnál 2 alkalommal történt vízmintavétel és laboratóriumi vizsgálat. Természetes fürdővizek Miskolc vonzáskörzetében több, olyan bányató van, melyet a lakosság előszeretettel használ fürdőzésre (Mályi-tó, Debreceni-tó, Gólem-tó, Középső-tó, Kistokaji-tó, stb.) Ezek a víztestek nem fürdési célra létesültek, nem kijelölt fürdőhelyek, ami azt jelenti, hogy üzemeltetőjük nincs, tehát sem a rendszeres vízminőségi monitoring, sem az előírt közegészségügyi feltételek nem biztosítottak. Továbbá, balesetvédelmi okokból aggályosnak tekinthető, hogy teljesen ismeretlenek a mederviszonyok, és arról sincs tudomása senkinek (a bánya üzemeltetőjén kívül), hogy a tavak fenekén esetlegesen milyen műtárgyak találhatóak (kábelkötegek, hulladékok, stb.). Külön meg kell említeni a felhagyott, vízzel telt bányagödrök esetében a gödör melletti bányafal omlásveszélyét is. Tehát több olyan ismeretlen körülmény van, amelyek halálos kimenetelű balesetek okozói is lehetnek egy-egy ilyen tavon, és amelyek eleve kizárják a fürdővíz használat engedélyezésének lehetőségét, vagy a fürdőhely kijelölését. Felszíni vizek állapota, használata: Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú vízügyi hatóság által hivatalból megküldött vízjogi engedélyek, valamint az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyásokon hivatalból történő megkeresések alapján az Igazgatóság nyilvántartja az engedéllyel üzemelő és a tervezett felszíni vízhasználatokat. A évi nyilvántartás szerint Miskolc közigazgatási területén 3 helyen van engedélyezett vízkivétel, melyek ipari célúak. Ezen vízigények a Szinva-patakon és a Hejő-patakon jelentkeznek. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a lekötött felszíni vízkészlet, mely egyrészt a Diósgyőri Acélmű leállásával, másrészt a MÁV gazdaságtalan üzemeltetésű Hejő vízkivételi művének leállításával magyarázható. A Szinva-patakon a Diósgyőri Acélmű és a Diósgyőri Papírgyár vízigénye évben összesen m3/év volt. A Diósgyőri Acélmű közel az engedélyezett vízmennyiséget használta fel, míg a Diósgyőri Papírgyár csak a lekötött vízkészlet 69 %-át. A Hejő-patakon vízkivétel nem történt. Az engedéllyel rendelkező MÁV Zrt. a lekötött vízkészletet évben minimálisra csökkentette, a felszíni vízkivételi művének felhagyását és rekultivációját tervezi. A város közigazgatási határán belül lévő víztározók és záportározók a következők: Hámori-tó Sebesvízi tározók Pénzpataki tavak Tapolcai csónakázó tó Avas D-0-0 záportározó Ormoséri-záportározó 29

30 Pece I. záportározó Pece II. záportározó Pece III. záportározó Pece IV. záportározó Északi iparterület I. záportározó Északi iparterület II. záportározó Az Igazgatóság tudomása szerint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről ezen vízilétesítmények hatósági, műszaki felülvizsgálatára évben nem került sor. Az Igazgatóság működési területén lévő felszíni vízfolyások meghatározott gyakoriságú mennyiségi méréseit az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Monitoring Csoportja végzi. A felszíni vizek környezeti és vízminőségi állapota Az Igazgatóság működési területén lévő felszíni vízfolyások, vízterek környezeti állapotának, vízminőségi állapotának rendszeres, meghatározott gyakoriságú, és alkalomszerű ellenőrzését az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) akkreditált laboratóriuma végzi a vonatkozó jogszabályok szerint év során Miskolc térségében az Igazgatóság szervezete részéről érdemi környezeti-, vízminőségi kárelhárítási beavatkozást is igénylő rendkívüli szennyezés nem történt, azonban 2 esetben olyan rendkívüli eseményről, illetve vízszennyezésről szereztünk tudomást, ami a vonatkozó bejelentések/észlelések alapján a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálást igényelt. Ezek rövid összefoglalóját tájékoztatásul az alábbiakban rögzítjük: Esemény: Olajszennyezés a Sajó-folyón Ideje, időtartama: április 17. Oka, okozója: Miskolc városi csatornahálózaton történt dugulás Készültség fokozata, időtartama: Intézkedések: kárelhárítási eszközök biztosítása (Üzemeltető végezte a kárelhárítást) Esemény leírása: A MIVÍZ Kft április 17-én értesítette az Igazgatóságot, hogy április 16-án a délutáni óráktól folyamatosan fennálló és nagy mennyiségű olajszennyezés érkezik a Miskolc városi szennyvíztisztító telepükre a József Attila főgyűjtő csatornán keresztül. Az üzemeltető MIVÍZ Kft. a rendelkezésükre álló eszközzel próbálta megakadályozni, hogy az olajszennyezés a biológiai tisztító egységre és a befogadó Sajó folyóba kerüljön. Az olajszennyezés ellen a kárelhárítási tervnek megfelelően a homokfogó előtt visszaduzzasztással és perlitszórással védekeztek. Az időközben a csatornahálózaton végzett vizsgálataik szerint a József Attila út kivezető szakaszának (Zsigmondi utcától kifelé) valamelyik akna nélküli bekötéséből származhatott az olajszennyezés. Az Igazgatóság 122 m SANOL hurkát szállított a Miskolci Szennyvíztisztító telepre, hogy hatékonyabbá tegye a védekezést illetve megakadályozza az olajszennyezés bekerülését a Sajó folyóba, valamint személyi erőforrásának közreműködését is felajánlotta a kárelhárítási munkák 30

31 végzéséhez, ami azonban nem vált szükségessé. A hatékony védekezés eredményeként a biológiai fokozatban, és a Sajóba távozó tisztított szennyvíz minőségben romlás nem következett be. A szennyezés április 17-én 24 óra körül megszűnt. A MIVÍZ Kft. a védekezéssel párhuzamosan a csatornarendszeren vizsgálatot folytatott, aminek eredményeként eljutott a József A. úti főgyűjtő Borsod Volán, MVK Zrt. vonaláig. Itt találtak egy részleges csatornadugulás által visszatartott jelentős olajmennyiséget. A szennyezés eredetét azonban nem erre a területre helyezték, mert a környező telephelyek bekötővezetékein olajnyomokat nem találtak. Feltételezésük szerint a helyi, lokális dugulás miatt hosszabb idő alatt összegyülemlett olaj áttört a duguláson és ez okozta az akkut szennyezést. A csatornahálózat felsőbb szakaszán a szennyezés tényleges forrásának azonosításáról nincs tudomásunk. Esemény: Sajó-folyó olajszennyezése Ideje, időtartama: május 29. Oka, okozója: Miskolc városi csapadékcsatornából történő bemosódás Készültség fokozata, időtartama: Intézkedések: helyszíni szemle, I. fokú hatóságtól intézkedés kérése Esemény leírása: Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMIKTVF) május 29-én 7,10 órakor értesítette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletét, hogy a Sajó-folyón Miskolc térségében olajszennyezésről kapott bejelentést. A szennyezést Miskolc Keleti Kapu térségében, a METRO áruház mögötti Sajó szakaszon egy horgász észlelte, aki az esetről bejelentést tett a Miskolc Városi Tűzoltóság ügyeletére. A Tűzoltóság ügyelete az eseményről értesítette az Émi-KTVF-et. A bejelentés szerint a Sajó-folyó METRO áruház mögötti szakaszán teljes szélességben, foltokban a felszínen úszó, filmszerű olajszennyezést észleltek. A hajnali órákban Miskolc térségében jelentős csapadék hullott. Az Igazgatóság figyelőszolgálata - a korábbi hasonló eseményeket figyelembe véve - a helyszínen ellenőrizte a Miskolc városi csapadékvíz-elvezető rendszer Sajó-folyóba torkollásainak térségét, és az alábbiakat állapította meg: A Sajó-folyón foltokban, vékony-, filmszerű rétegben olajszennyeződés volt tapasztalható. A szennyezés a Sajó-folyón felfelé haladva a Miskolc városi felszín alatti csapadékvíz elvezető csatorna rendszer 1. számú (Sajószigeti úti) csapadékvíz átemelőjénél lévő csapadékvíz betorkollásig volt megfigyelhető csökkenő mértékben, afölött a Sajó szemrevételezéssel tisztának tűnt. A hajnali órákban Miskolc térségében jelentős csapadékmennyiség hullott, a helyszíni ellenőrzés időpontjában a városi csapadékvíz elvezető rendszer csatornáján olajos, iszapos szennyezett csapadékvíz befolyás volt tapasztalható, aminek mértéke szemmel láthatóan csökkent. 31

32 A Sajó-folyón megfigyelhető vékony, filmszerű olajszennyezést vélhetően a városi csapadékvíz elvezető csatornarendszerben korábban folyamatosan kiülepedő szennyeződések nagy mennyiségű csapadék hatására történő kimosódása okozta, ami a csapadék megszűnésével, és a csapadékelvezető rendszer kiürülésével megszűnik. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatairól az ÉMI-KTVF ügyeletesét telefonon tájékoztatták. Az elmúlt években csapadékos időjárás alkalmával fenti probléma rendszeresen jelentkezik. A városi csapadékvíz-elvezető csatornarendszer üzemeltetője részéről a szennyezések okának kivizsgálására, azok ismétlődésének megszüntetésére az Igazgatóság tudomása szerint hathatós intézkedés nem történt, ezért kezdeményezték az Émi-KTVF felé a szennyezés mértékének meghatározása érdekében vízminőség vizsgálatok végzését, és az eredmények függvényében az üzemeltető felé a szükséges hatósági intézkedés megtételét. Felszín alatti vizek állapota, használata Az Igazgatóság Miskolc város területén mintegy 79 db vízhasználati telepet, illetve azokhoz kapcsolódóan 155 db felszín alatti vízre telepített vízilétesítményt tart nyilván (forrásfoglalás, üzemelő kutak, figyelőkutak). Változást egy-egy kisebb ipar üzem vízigénye (nem számottevő) jelenthet, amelyet saját kútból kívánnak biztosítani, így ezek az üzemek leválnak a városi ivóvízhálózatról vagy csökkentik a vízátvételt. Ezek a város éves vízigényét jelentős mértékben nem befolyásolják. Miskolc város közigazgatási területén havi rendszerességgel vízhozammérést a Szinva-patak as szelvényében, a T01752 Szinva-patak Diósgyőr vízrajzi törzsállomáson végez az Igazgatóság. Az említett állomáson korábban vízállás észlelés és regisztrálás is történt. Az üzemeltetést az utóbbi években lehetetlenné tette az állomás többszöri megrongálása (vízmércelapok felfeszítése és eltulajdonítása, valamint a műszerház rendszeres megrongálása). Ennek következményeként az állomásról a vízállás-vízhozam összefüggések (QH-görbe) elkészítéséhez elengedhetetlen vízállás adatsor nem áll rendelkezésre. A következőkben a teljesség igénye nélkül azokat az információkat és adatokat ismertetjük, amelyek a Felügyelőség által az Igazgatóságnak megküldött vízjogi engedélyekből rendelkezésre állnak, illetve amelyeket az üzemeltetők jelentettek. Ivóvízellátás, vízbázisvédelem Miskolc város ivóvízellátása továbbra is döntő mértékben a helyi vízbázisokra (karsztvíz) alapozva történik. Az ivóvízellátó rendszer üzemeltetője a MIVÍZ Kft. A karsztvíz negatív irányú mennyiségi, vagy minőségi változása esetén vízátvétel, illetve vízpótlás lehetséges az ÉRV Zrt. Keleti Csúcsvízműve felől. A város karsztvízből történő évi ivóvíz-felhasználásáról adatokkal jelen pillanatban még nem rendelkezünk évben 9,5 millió m3 volt, amely jelentős csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. (2007 évben 11,68 m3, évben 10,97 millió m3, 2005 évben 14,5 millió m3, évben 32

33 15,10 millió m3, évben 15,87 millió m3, évben 15,35 millió m3, évben 16,03 millió m3) évi adatok szerint a város db lakásából 74087, valamint 4575 db közület, továbbá 2136 db üdülőegység csatlakozik a közműves ivóvízellátó hálózatra. Ez 99 %-os rákötési arányt jelent. A város részére kitermelt ivóvíz mennyisége évben m3/év, az elosztás technológiai szükséglete (hálózatmosatások, tárolótér-takarítások, stb.) m3/év. Előzőek alapján az elosztásra ténylegesen rendelkezésre álló vízmennyiség 2008-ben m3/év volt, amely ,2 m3/d átlagos vízmennyiségnek felel meg. Miskolc város lakossága a statisztikák szerint január 1-jén fő volt. A fenti napi átlagos ivóvízfogyasztás ennek figyelembe vételével tehát 153 l/fő,d fajlagos vízigénynek felel meg. A korábban bekövetkezett karsztvíz-szennyezések miatt a város ivóvízellátásának mintegy felét biztosító Tapolcai vízmű technológiai fejlesztését irányozta elő a város, valamint a MIVÍZ Kft. Ennek kapcsán a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.3.0/B kétfordulós pályázati rendszerére Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt címmel nyújtott be pályázati dokumentációt, amelynek első fordulójára, amelyre 85 %-os támogatási aránnyal Ft támogatást nyert. A tervezett technológiai sor ultraszűrési elven alapuló berendezés-csoportot, valamint UV és hagyományos klór-alapú fertőtlenítési eljárást foglal magába, amely a karsztvízben esetenként megnövekvő lebegőanyag mennyiségének és az ahhoz kapcsolódó kórokozó mikróbák egyedszámának határérték alá történő csökkentését valósítja meg. A beruházás jelenleg az engedélyes és egyéb tervek készítésének fázisában tart. Ezzel párhuzamosan a város ivóvízbázisainak komplex védelembe helyezésére vonatkozó törekvéseket is megkezdték. Ennek keretében Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata címmel pályázati dokumentáció került benyújtásra a KEOP 2.2.3/A Üzemelő vízbázisok diagnosztikai fázisa nevű pályázati rendszerre, amelynek keretében 100 %-os támogatási aránnyal Ft támogatást nyert. A karsztvíz-védelem érdekében a /1987. sz. ÉVIZIG határozattal került kijelölésre a város ivóvízellátásába bekapcsolt karsztforrások hidrogeológiai védőidoma. A hivatkozott határozat évben, változatlan formában érvényben maradt. A KEOP-2.2.3/A pályázat keretében a védőidom vizsgálata a jelenleg hatályos jogszabályok szerint folyamatban van Az Igazgatóság a Tavi-forrási vízmű belső és külső védőterületét a /1968. sz. határozatával, a Szentgyörgy-forrás külső védőövezetét a /92. sz. határozatával jelölte ki. Ezek a határozatok jelenleg is érvényben vannak, azok előírásai nem hagyhatók figyelmen kívül. Újabb felszín alatti vízilétesítmények Az Igazgatóság nyilvántartása szerint évben Miskolc város közigazgatási területén felszín alatti vízre tervezett újabb vízilétesítmény létesítéséhez vagy üzembe helyezéséhez az illetékes 33

34 vízügyi hatóság (Émi-KTVF) néhány termelő és monitoring kút esetében adott ki vízjogi engedélyt. Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén Az ÉKÖVÍZIG nyilvántartása szerint évben Miskolc város közigazgatási területén új hévízkút létesüléséről nincs tudomásunk. Az elmúlt 4 évhez hasonlóan még mindig előtérben van a MIVÍZ Kft. által üzemeltetett hévízkutak védelmének kérdése, a kutak vízjogi engedélyezettségének rendezése. Továbbra is indokolt, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a hévízbázisok 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. A térségben a hévízkivételek évről-évre nőnek. Az eddig megismert vízföldtani felépítés alapján, Miskolc környékén a hidegvizet adó karszt és a melegvizet adó karszt egymással kapcsolatban áll. A hévíz túlzott kitermelése a vízhőmérséklet csökkenését vonja maga után, mert a termálvizes rendszerben kialakuló depresszió hatására a hidegvíz és a melegvíz keveredési folyamatában tovább nő a hidegvizes áramlási rendszer szerepe. A hévízkészlet védelme érdekében szükség van arra, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a meglévő hévízkutak, hévízforrások 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. Amíg ez nem történik meg, addig újabb és újabb konfliktust jelent a hévízkészlet, ill. a meglévő hévízkivételek védelmének és az új hévízkutak létesítésének egymással szembenálló igénye. A Tapolcai barlangfürdő az egyik legnagyobb hévíz felhasználó A talajvízszint alakulása Miskolc város közigazgatási területén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3 db - az Országos felszín közeli törzshálózathoz tartozó - talajvízszint észlelő kutat üzemeltet. 34

35 A kutak legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza A kút neve Miskolc(mBf)(m) Miskolc Miskolc törzsszáma Koordináták EOV X EOV Y Peremmagasság (m) 164,91 114,26 115,30 Terepmagasság (m) 164,66 113,84 114,53 Talpmélység csőperemtől (mbf) 5,30 7,20 10,82 A kutak évi adatsorait ábrázoló grafikonok a függelékben találhatók. Az egyik grafikonokon az OMSZ állomáson mért csapadékadatokat, a évben észlelt talajvízállások havi átlagait, valamint összehasonlításként a kútban észlelt sokévi átlagvízállás adatokat tüntettük fel. A könnyebb értékelhetőség kedvéért a vízszinteket ezen a grafikonon terepszint alatt ábrázoltuk. A másik grafikonon a kutakban mért, illetve regisztrált vízállás adatokat ábrázoltuk. Az ábrákon a helyi hatások, befolyásoló tényezők okozta változások jobban láthatók. Ezeken a grafikonokon a vízállások mérése és ábrázolása minden esetben a csőperemtől történt. A törzsszámú kút az Árvíz utcában létesült évben. A kútban mért évi talajvízállások havi átlagait a sokévi átlagvízállás adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a kút nyugalmi vízszintje december hó kivételével folyamatosan a sokévi átlag alatt, de annak közelében mozgott az év folyamán. A sokévi átlagvízállástól való legnagyobb eltérés cm, amely október és november hónapokban tapasztalható. A 2009 decemberében mért talajvízszint csak néhány cm-rel haladja meg a sokévi átlagot. A másik grafikonon jobban érzékelhetők az év folyamán történt vízszintváltozások. Kiemelkedő a március első felében, valamint a november elejétől december végéig tapasztalható folyamatos vízszintemelkedés. Az előbbi a tavaszi hóolvadásnak, az utóbbi a nagy mennyiségű csapadéknak köszönhető. A törzsszámú kút a Besenyői úton létesült évben. A évi talajvízállás adatokat a sokévi átlaggal összehasonlítva ennél a kútnál is megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint folyamatosan a sokévi átlagértékek alatt maradt. A sokévi átlagtól való legnagyobb eltérés októberben tapasztalható, mely meghaladja a 70 cm-t. A következő grafikonon látható, hogy a talajvízszint január közepétől március közepéig emelkedik a tavaszi hóolvadásnak köszönhetően, majd március közepétől november elejéig néhány kisebb vízszintemelkedéstől eltekintve, - melyek június-júliusban, illetve szeptember elején figyelhetők meg - csökkenés tapasztalható. A nagy mennyiségű csapadék miatt november elejétől december elejéig folyamatos az emelkedés. Az év legmagasabb vízszint értéke március közepén volt mérhető, majd november elejéig fokozatos csökkenéssel éri el a év legalacsonyabb értéket. A törzsszámú kutat Igazgatóságunk év szeptemberében létesítette a Fonoda úton, a SAVIÉP Kft. telephelyének területén. A kútban mért nyugalmi vízállást a lehullott csapadékokon kívül jelentős mértékben befolyásolja a Sajó vízszintjének változása. A kút vízállásának változásában a folyón levonuló árhullámokat jól követő kiugró értékek is láthatók. A sokévi átlagvízállásokkal összehasonlítva a havi átlagvízállásokat megállapítható, hogy a talajvízállás a sokévi átlagot csak február-március hónapokban lépi túl, az év többi részében a sokévi átlag alatt marad. A legnagyobb eltérés 70 cm körüli, ami júniusban figyelhető meg. A következő grafikonon 35

36 jól látható, hogy a legmagasabb talajvízállás érték decemberben tapasztalható, de februárban, márciusban, novemberben is tapasztalhatók kiugró értékek. Összefoglalva elmondható, hogy évben az átlagvízállásokhoz képest jelentős mértékben alacsonyabb vízállások nem fordultak elő. Mindhárom kút esetében megállapítható, hogy az év tavaszi időszakában, illetve decemberben vízszintemelkedés volt tapasztalható. A nyugalmi vízszintek szinte minden esetben a sokévi átlagvízállások alatt helyezkedtek el. Szennyvízelvezetés, -tisztítás Miskolc város szennyvízelvezetése döntő mértékben gravitációs csatornákkal, egyes helyeken nyomott rendszerű elvezetéssel történik. Az összegyűjtött szennyvizet a városi szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó-folyó fkm szelvénye. Az üzemelő szennyvíztisztító telep fogadja Felsőzsolca város, továbbá Arnót és Szirmabesenyő községek szennyvizeit is. A telep fogadja továbbá a GW-Borsodvíz Kft. üzemeltetésében lévő Alsózsolca, Bükkszentkereszt, Kistokaj, Mályi és Nyékládháza településeken kiépített csatornahálózattal összegyűjtött és elvezetett szennyvizeket is. A szennyvízelvezető és -tisztító rendszer üzemeltetője a MIVÍZ Kft évi adatok szerint a város db lakásából 67854, valamint 4575 db közület és 589 db üdülőegység csatlakozik a közműves szennyvízelvezető hálózatra. Ez 90%-os rákötési arányt jelent. Miskolc város közigazgatási területén közműves szennyvízgyűjtő rendszerrel elvezetett kommunális szennyvíz mennyisége évben m3/év volt. Ez m3/d átlagos napi szennyvízmennyiségnek felel meg. Ezen belül a háztartásokból elvezetett mennyiség m3/ év, míg az egyéb helyről (intézmények, előtisztított ipari szennyvíz, stb.) elvezetett mennyiség m3/év volt évben Miskolc város tekintetében összesen m3/év szippantott szennyvizet szállítottak a központi szennyvíztisztító telepre. Miskolc város lakossága a statisztikák szerint január 1-jén fő volt. A háztartásokból származó napi átlagos szennyvízmennyiség ennek figyelembe vételével tehát kb. 83,4 l/fő,d fajlagos szennyvízkibocsátásnak felel meg. A városi szennyvíztisztító telepre évben mindösszesen m3/év szennyvíz került bevezetésre. Ez ,5 m3/d átlagos értéknek felel meg. Ennek megoszlása: Miskolc város területéről érkező szennyvíz: m3/év Felsőzsolca város területéről érkező szennyvíz: m3/év Arnót község területéről, a Felsőzsolca városi rendszeren keresztül érkező szennyvíz: m3/év Szirmabesenyő község területéről érkező szennyvíz: m3/év a GW-Borsodvíz Kft. üzemeltetési területéről átadott szennyvíz (pl. Bükkszentkereszt): m3/év Miskolc város területről szállított szippantott szennyvíz: m3/év A tisztítóműbe kerülő csapadékvíz: m3/év 36

37 A szennyvíztisztítóba érkező csapadékvíz a teljes vízmennyiség több, mint 25 %-át teszi ki, amely problémát okoz a telep működésében. Miskolc város csatornázatlan utcáinak szennyvízcsatornázására, valamint a város két nagy szennyvíz-főgyűjtőjének átépítésére, illetve a miskolci regionális szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozattal történő bővítésére, továbbá modern iszapkezelő technológia kiépítésére a város sikertelenül pályázott a KEOP pályázatán. A jövőben javasolt az ipari jellegű szennyvizet bebocsátó üzemek, valamint a városi szennyvízelvezető hálózatot és a tisztítótelepet hidraulikailag feleslegesen lekötő csapadékvízbevezetések fokozott ellenőrzése és az ebből eredő problémák preventív jellegű kiküszöbölését célzó intézkedések megtétele. Az Önkormányzat évi tevékenysége, valamint a III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása: A mellékvízfolyások, záportározók fenntartására rendelkezésre álló 2 millió Ft-os előirányzatból kifizetésre került 1,7 millió Ft a város területén található mellékvízfolyások két alkalommal történő medertisztítási, növényzet és cserjeirtási munkáira szolgált. Az avasi mélyszivárgók fenntartására biztosított előirányzatból 4,4 millió Ft összegben az Avas keleti domboldalán található mélyszivárgó vezetékrendszer fenntartására került sor. A közterületi árkok fenntartására fordított 7,3 millió Ft-ból elkészült a Csemetekert u., Benkő S. u. vízelvezető árok rekonstrukciója, a Bányamécs u. csapadékvíz elvezetés kialakítása, a Kis-Erenyő patak mederburkolat rekonstrukciója, illetve kisebb volumenű javítási munkák elvégzésére is sor került. A lakossági bejelentések megoldására rendelkezésre álló 10,4 millió Ft előirányzat csaknem teljes felhasználásával a város területén található vízelvezető rendszerek karbantartási, felújítási, illetve építési feladatai valósultak meg. A társulatok érdekeltségi hozzájárulása címen biztosított 2,5 millió Ft-ból az év végéig 2,2 millió Ft került kifizetésre a belterületi, illetve külterületi ingatlanok után a Garadna és Délborsod-Bükkalja Vízjogi Társaságok részére. A helyi vízkárelhárításra jóváhagyott keretösszegből 15,6 millió Ft felhasználásával a belvízkárok megelőzése, illetve megszüntetése volt a feladat. Az előirányzat terhére elkészült a Mogyoró u-i csapadékvíz elvezetés kiépítésének második üteme. A balesetveszélyes folyókák javítására rendelkezésre álló 2 millió Ft-os előirányzat a városban található fedlapos folyókák, felszíni vízelvezetők javítására szolgált. A feladattal összefüggésben 0,7 millió Ft kifizetésére került sor. A tűzi víztározók fenntartására előirányzott 5 millió Ft biztosított fedezetet a város lakótelepein lévő tűzvédelmi célokat szolgáló tározók folyamatos fenntartására, készenlétben tartására, illetve kisebb javítások elvégzésére. A feladat műszaki teljesítése 100%. 37

38 Kommunális folyékony hulladék elhelyezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból december végéig közel 3 millió Ft-os kifizetés történt. A csapadékcsatorna üzemeltetésre rendelkezésre álló 75,2 millió Ft-os előirányzat terhére az Önkormányzat a MIVÍZ Kft-nek a zárt rendszerű csapadékcsatorna üzemeltetésére és karbantartására kötött megállapodás szerint átalánydíjat fizet. A pénzügyi teljesítés a beszámolási időszak végéig 56 millió Ft volt, a fel nem használt előirányzat igénybevételére I. negyedévében kerül sor. A szakfeladat egyéb tételeire ivóvízszállításra, a Lillafüredi vízesés, Tapolca Békás tó vízpótlására, valamint az üdülőhelyi ivókutak vízdíjára, javítására összesen 3,5 millió Ft pénzügyi felhasználás történt. A környezetvédelmi program szerinti feladatok végrehajtása: A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyezőforrások felszámolását a MIVÍZ Kft., mint a vízbázisok egyfajta kezelője, folyamatosan végzi. Az ivóvízszennyezés kapcsán ez a fajta tevékenység intenzívebbé vált A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken a talajterhelési díj rendszeres, következetes alkalmazásával történik A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítására az Önkormányzat az évente rendelkezésre álló anyagi források mértékében folyamatosan tesz intézkedéseket. Sajnálatos módon az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására hatásos megoldást találni ezidáig nem sikerült A város kisvízfolyásainak abszolút természet közeli állapotúvá tétele jelentősebb anyagi eszközöket igényel, mely pillanatnyilag nem áll rendelkezésre A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése jelentősebb mértékben az ilyen jellegű beruházások hiányában - az elmúlt év során sajnos nem valósult meg A városi csapadékvíz elvezető hálózat teljes körű, átfogó felülvizsgálatára nem került sor az elmúlt év során, azonban a felszín alatti rendszer tekintetében a MIVÍZ Kft, míg a felszíni rendszer vonatkozásában a Miskolci Városgazda Kht. rendszeres ellenőrzéseket végzett és a szükséges beavatkozásokat kezdeményezte Az Avasi mélyszivárgó fenntartásának kereteiben az Avas keleti domboldalán található mélyszivárgó vezetékrendszer fenntartása mely kétszeri állapotfelvételből illetve a jelentés alapján elrendelt tisztítási illetve kamerázási munkákból, balesetveszély elhárításból áll valósult meg. A rendelkezésre álló 4,4 millió Ft teljes egészében felhasználást nyert. 38

39 2. 3. A föld A föld nemcsak a "lábunk nyomát", régmúlt történelmünk titkait őrzi, de létünk alapja: otthonainkat építjük rá, vizet nyerünk belőle, rajta termesztjük a növényeket és belőle vonjuk ki az olyan nyersanyagokat, mint az agyag, homok és kavics. Földünk, ahogy a világűrből látható A talaj több mint egy halom homok és szerves anyag; olyan lenyűgöző rendszer, amelyben sokféle természetes folyamat zajlik, és amelyben az élet több formája is megtalálható. A talaj öntisztuló, pufferoló, raktározó képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti és felszín feletti vizek, valamint az élővilág védelméhez, a levegőből kiülepedő, kimosódó szennyezőanyagok asszimilációjához. Fontos tehát e környezeti elemünk védelme. A talajok minőségi állapota országos mérésének, megfigyelésének, a változások figyelemmel kísérésének, értékelésének, valamint az adatok nyilvántartásának feladatát jogszabályok rögzítik. Az állapotváltozás észlelésére megfigyelő rendszer került kiépítésre. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer első működő alrendszereként valósult meg. 43

40 A tényleges észlelés 1992-ben kezdődött meg. A TIM az ország egész területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A mérési pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki. A mérőhálózat 1236 ponton -- melyből csak cca. 100 található B.-A.-Z. megyében -- 3 típusú észlelést foglal magában: - országos törzs mérőhálózat ("I"-pontok) - speciális (degradálódott területek, ivóvízbázis védőterületek, fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője, erősen szennyezett ipari körzetek, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezésre igénybevett területek, erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőöveztek, hulladéklerakók, roncsolt felületek, közlekedés által érintett területek, katonai létesítmények, természetvédelmi területek, környezetvédelmi szempontból érzékeny területek.) ("S"-pontok) - erdészeti mérőhelyek ("E"-pontok) A talajszennyezettség értékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók: - az évente (ph, nitrit, nitrát tartalom) - a 3 évente (humusztartalom, P, K, Ca, Mg tartalom) - a 6 évente (biológiai aktivitás vizsgálatok, toxikus anyag tartalom) - valamint az esetenkénti, egyedileg (pl. szerves mikroszennyezők, erózió) elvégzett mérésekre. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy Miskolc és környezetének talajminősége általában megfelelőnek minősíthető, illetőleg, hogy az az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által végzett eseti vizsgálatok eredményei is alátámasztják ezen megállapításokat. Termőföld Talajvédelem január 04-én hatályba lépett a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv., melynek előírásai, megtartva a hatályon kívül helyezett a termőföldről szóló évi LV. tv. VI. fejezetének (Talajvédelem) előírásait, új jogintézményt és a talajvédelmi előírások és követelmények pontosabb megfogalmazását rögzíti. A termőföldön történő beruházások esetében a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell. 44

41 A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. Amennyiben a mentett humuszos termőréteg előbbi felhasználására nincs lehetőség, úgy a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható a talajvédelmi járulék megfizetése után. Fenti eseteken túl a termőföld talajának humuszos termőrétegének eltávolítása tilos év során Miskolc város közigazgatási területén található termőföldek esetében a talajvédelmi hatóság a talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli megbontását, illetve eltávolítása több esetben észlelte és folytatta le hatósági eljárását. A talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli megbontását, illetve eltávolítását különböző létesítmények építését megelőző tereprendezés, illetve illegális külszíni bányanyitást megelőzően végezték. A vonatkozó jogszabályok értelmében az ingatlannyilvántartási adatok szerinti termőföldeken a talaj humuszos termőrétegének megbontása, illetve eltávolítása csak a talajvédelmi hatóság adott tevékenység megalapozó tervdokumentáció jóváhagyását követően kerülhet sor. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet április 30-án hatályát vesztette és helyette életbe lépett a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra is. Továbbá a rendelet rögzíti a nitrátérzékeny területeken folytatandó Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait, illetve adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket állapít meg egyes mezőgazdasági gazdálkodók részére. Károsító helyzet alakulása Miskolcon és környékén Növényvédelem A 2009-ben későn tavaszodott, ennek ellenére a felmelegedési tendencia egész év folyamán érvényesült (éves szinten a havi átlaghőmérsékleti értékek a többéves átlagot 1,86 C -kal meghaladták). A csapadékeloszlás egyenlőtlen volt, áprilisban és májusban eső alig hullott. Június, július csapadékosabb volt; novemberben, decemberben jelentős mennyiség esett, aminek következtében a lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlagot 146 mm-el meghaladta. 45

42 A év időjárása és a sokévi átlag értékek viszonya Miskolcon csapadék (m m ) hőm ér séklet ( C) január február március havi c s apadék 2009 április május sokév i átlag c sapadék június július hav i átlag hőmérésk let 2009 augusztus szeptember október november december sokév i átlag C A fákat minden évben rengeteg negatív hatás éri, amit még továbbfokoz a szárazság és légköri aszály is. A víz nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A városi körülmények között a csapadék a fákat körülvevő betonról, aszfaltról a csatornákba kerül, nagy részük a növények számára nem hasznosul. Elegendő víz hiányában a növények csak vegetálnak, nem jutnak tápanyaghoz, nem fejlődnek megfelelően, elveszítik ellenálló képességüket. A szennyezett környezet, a tápanyagszegény városi talaj, a talajba szivárgó só a fák állapotának további gyengülését eredményezik. A felsorolt tényezők különböző száradásos tüneteket okoznak, melyek általában a levélszélektől indulnak, végső esetben korai levélhullást okozhatnak. A nyári hónapokban látható volt, hogy az utak aszfaltja, illetve a járdák betonja fölé lógó faágak levelei a sugárzó hőtől, ill. a kipufogógáztól perzselődtek. Növényvédelmi szempontból a kártevők közül a nem kezelt területeken kiemelendő az aranyfarú lepke, a levéltetvek, az atkák, a vadgesztenyelevél aknázómoly, a platán csipkéspoloska -, a kórokozók közül a gnomónia, lisztharmat, valamint a monília. Aranyfarú lepke (Euprochtis chrysorrhoea): 2009-ben az első lepkék május végén jelentek meg a fénycsapdákban, a rajzás erős volt; helyenként a város széli vadrózsás, kökényes sövényekben jelentős számú téli hernyófészek fordult elő ben a nem kezelt, erdőhöz közeli részeken jelentős lárvakártétel kialakulására kell számítani. Humán-egészségügyi szempontból is számottevő, mert a hernyók szőre bőr- és szem irritációt okoz. Levéltetvek (Aphididae): A nedvesebb periódust követően a nemzedékek egymást követték, az őszi időjárás kedvezett a telelő tojások lerakásához ben is nagy számban károsíthat. 46

43 Atkák (Acaridae): A szárazság és melegkedvelő kártevő számára optimálisak voltak a környezeti feltételek, augusztus végére jelentős mértékben felszaporodott ben is számolni kell kártételével, főleg a nyári hónapokban várható nagyobb kártétel kialakulása. Vadgesztenyelevél aknázómoly (Cameraria ohridella): A kártétele a kezelt területeken is észlelhető volt, hiszen a pénzhiány miatt a 3. generáció elleni védekezés elmaradt. Továbbra sem részesült kezelésben néhány temető, ahol 2. és 3. nemzedék esetében jelentős fertőzési gócok alakultak ki ben a nem kezelt területeken várhatóan komoly fertőzés alakulhat ki. Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata): 2009-ben nyár végére a fák egy részén feltűnő kártétel alakult ki ben is számolni kell jelenlétével. A nedvesebb periódust követően a platánfákon az apiognomoniás (Apiognomonia veneta) -, a csonthéjasokon a moníliás (Monilia laxa) megbetegedés volt nagyobb arányú. A vegetációs időszak második felében a lisztharmat vált jelentőssé ben a környezeti tényezők függvényében fog változni a megbetegedés mértéke, amit az alkalmazott fungicides kezelések mérsékelni tudnak Továbbra is elsőrendű feladatnak tekinthető a zöldövezetek felületének növelése, a kivágott, idősebb fák helyett újak ültetése, illetve a már meg lévő növényállomány egészségi állapotának megtartása, javítása, ami a nagyvárosok, így Miskolc számára különösen fontos. A parkok, fasorok gondozott, egészséges növényállománya nemcsak árnyékot ad, hanem tisztább, oxigéndúsabb levegőt biztosít. A föld-, talajvédelem terén évben folytatott Önkormányzati tevékenység: A kézi takarításból és hulladékgyűjtők ürítéséből származó hulladékot az AVE Miskolc Kft miskolci és Hejőpapiban lévő lerakóhelyeire szállítja a Városgazda Kft ben az átadott kommunális hulladék mennyisége 1606 tonna volt. Az illegális szemét elszállítására biztosított 20 millió Ft-os előirányzatból a városban keletkező illegális hulladéklerakók felszámolására 13,2 millió Ft került átutalásra. A feladat végrehajtásával összefüggésben év végéig 909,8 tonna hulladékot szállítottak el. Az Önkormányzat hatósági tevékenysége során a föld-, talajvédelmi előírások érvényre juttatására törekszik. Az elmúlt évben is számos intézkedést kezdeményeztünk a potenciális talajszennyezést jelentő szabálytalan feltöltések, hulladék elhelyezések kapcsán. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása: sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi 5.1. A civil kezdeményezésre létrejött hulladék-kommandó tevékenységét az elmúlt évben a megelőző időszaktól alacsonyabb intenzitással végezte. Akcióikról a helyi média rendszeresen beszámolt. 47

44 A hulladék-kommandó az illegális hulladéklerakások feltérképezésén, a tetten ért elkövetők felelősségre vonásán kívül környezeti tudatformáló tevékenységet is kifejt. A potenciális talajszennyezési veszélyt jelentő illegális hulladéklerakások megelőzése érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó szórólapokat készíttettünk ( Hulladékhegyek árnyékában címmel) 5.2. Részletes talajállapot feltérképezés megvalósulására - anyagi fedezet hiányában - az elmúlt év során sem kerülhetett sor A volt állami vállalatok telephelyein történő szennyezettség felmérés koordinálása terén az Önkormányzat konkrét intézkedési, beavatkozási jogkörrel nem rendelkezik, a területi környezetvédelmi hatóság állami program keretében végzi ezt a feladatot Az avasi mozgásérzékelő rendszer karbantartása, kismértékű bővítése, valamint a vizsgálat kiértékelése megtörtént. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy az érintett térségben veszélyes az épített és a természeti környezet elemeit veszélyeztető - talajmozgások nincsenek. Az elmúlt időszakban a bányászati tevékenységet végző vállalkozások körében bekövetkező változások az alábányászottsági helyzet korrekt rögzítéséhez szükséges információk beszerzését megnehezítik, így ezidáig városi alábányászottsági térkép összeállítására nem került sor, az továbbra is a közeljövő feladata A Polgármesteri Hivatal a hatósági eljárásokban a termőföld védelmi szempontokat következetesen érvényre juttatja, a vonatkozó központi és helyi jogszabályi előírások betartásával, illetve betartatásával. 48

45 3. A TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 3.1. Települési környezet Épített és természeti környezetünk állapota mindannyiunkat érint, hiszen nap mint nap a városban, vagy a város környéki területeken tartózkodunk, és szembesülünk azzal. Mivel közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja a bennünket körülvevő környezet, fontos hogy megőrzéséről, állapotának folyamatos javításáról gondoskodjunk A települési környezet tisztasága A város köztisztasági helyzetét, közterületi rendjét illetően sajnos az e helyen már korábban is rögzített megállapításokat ismételhetjük, azaz továbbra sem lehet a megelégedettség hangján szólni a város köztisztaságának, közterületi rendjének állapotáról. Ennek fő okaként újra csak a nemtörődöm, felelőtlen emberi magatartás jelölhető meg. Sajnálatos módon a fokozott önkormányzati erőfeszítések ellenére sem tapasztalható a területen lényeges javulás, hiszen a fegyelmezetlen kutya sétáltatók, a notórius szemetelők, a művészi hajlamaikat a köztéri elemek és a felújított épületek elcsúfításával kiélő graffitizők tevékenységének nyomai folyamatosan szemeink elé tárulnak. A köztisztaság, közterületi rend fenntartása és javítása érdekében a Közterület-felügyelet az elmúlt évben is fokozott ellenőrző tevékenységet fejtett ki. A szabálysértések túlnyomó része a közterületek tisztántartásával volt kapcsolatos. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. az év folyamán is napi rendszerességgel végezte a város közterületeinek takarítását. Ezen felül a belváros frekventált területeinek takarítását munkaszüneti napokon folyamatosan végzik, az idegenforgalmi szezonban a takarítás kiterjedt Tapolca és Lillafüred térségére is. A város köztisztasági helyzetének és közrendjének javítása érdekében kifejtett tevékenység: Gépi seprés útmosás NILFISK seprő és KÄRCHER hulladékfelszedő gépeikkel a belváros közterületeit folyamatosan takarította a Városgazda Kft. A gépek fenntartási költsége 2009-ben eft-ba került. Az MVK Kft. megrendelésére az olajjal jelentős mértékben szennyezett Szemere utcai buszmegálló közút felületét tisztították meg. 49

46 Olajjal szennyezett közút tisztítás előtt...közben......és tisztítás után 50

47 Szemétszállítás és elhelyezés A kézi takarításból és hulladékgyűjtők ürítéséből származó hulladékot az AVE Miskolc Kft miskolci és Hejőpapiban lévő lerakóhelyeire szállítják ben az átadott kommunális hulladék mennyisége 1606 tonna volt. Illegális szemét elszállítása Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Polgármesteri Hivatal, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség elrendelése, képviselői kérések, illetve saját műszaki ellenőreik jelzése alapján végzi a Városgazda Kft ben 909,8 tonna hulladékot szállítottak el illegális hulladéklerakók felszámolása során. Látványos és fenntartható javulást értek el a Bábonyibérc környezetében. Szemetes terület a Bábonyibérc környezetében takarítás előtt... és takarítás után 51

48 Szúnyogírtás, rágcsálóírtás Az év során hat földi és két légi biológiai irtással sikerült a szúnyogok elszaporodását lárva állapotban megakadályozni, így nem volt szükség az egész várost érintő légi kémiai irtás elrendelésére. Rágcsálóirtást tervszerűen a város szennyvíz és csapadékvíz aknáiban, valamint az élővízfolyások mellett végzett a Kft. alvállalkozó bevonásával. Gépi és kézi síktalanítás 2009 első három hónapjában, valamint az év utolsó két hónapjában a korábbi években megszokottól lényegesen nagyobb volt a havas napok száma. Így a felhasznált szóróanyag mennyisége is nőtt és a következők szerint alakult: Útszóró só 732 tonna Kalciumklorid liter A kultúrakövető városi állatfajok helyzete az Állategészségügyi Telep adatai alapján: Összehasonlításként megadjuk a évi adatokat is: db Bekerült élő eb: 1226 Bekerült élő macska: 111 Eb tetem leadás, begyűjtés 333 Macska,egyéb tetem leadás, begyűjt. 305 Élve kiadott eb, macska 305 Eutanázia eb: 890 Eutanázia macska 104 Átadott veszélyes hulladék kg db Az elmúlt év fejlesztései, eredményei A Városgazda Kft ben városüzemeltetési közszolgáltatási tevékenységének egészére érvényes ISO 9001 és ISO szabványoknak megfelelő minőség- és környezetirányítási rendszert vezetett be. Az Önkormányzat által végzett köztisztasági tevékenység évre vonatkozó főbb mutatói az alábbiak: A köztisztasági feladatokra 2009-ben rendelkezésre álló 161,5 millió Ft előirányzatból év végéig 127,6 millió Ft (79%) átutalása történt meg a feladatokat ellátó Városgazda Nonprofit Kft. részére. Ezen belül a gépi seprésre, útmosásra előirányzott 8 millió Ft-os előirányzatból 7,5 millió Ft nyert felhasználást. Az illegális szemét elszállítására biztosított 20 millió Ft-os előirányzatból a városban keletkező illegális hulladéklerakók felszámolására 13,2 millió Ft került átutalásra. A feladat végrehajtásával 52

49 összefüggésben év végéig 909,8 tonna hulladékot szállítottak el. A város szennyvízcsatorna-hálózatában a felszínen a nyílt vízfolyások mederpartjain kötelezően elvégzendő rágcsálóirtásra 3,7 millió Ft, míg biológiai és kémiai szúnyogirtásra 8,4 millió Ft pénzügyi teljesítés jelentkezett. A feladatcsoport legnagyobb kiadási tételét a gépi síkosságmentesítés tételsoron kifizetésre került 41,1 millió Ft jelenti. A szóróanyag beszerzése, bekeverése és az előzőleg bekevert anyagok tárolása egyaránt az AVE Miskolc Kft. telephelyén történik megrendelés alapján. Az előirányzat terhére 732,4 tonna útszóró só, liter kalciumklorid, 994,6 tonna homok került beszerzésre. A beszámolási időszak végéig 8,3 millió Ft pénzügyi teljesítés történt, a fennmaradó összeg felhasználása 2010-ben realizálódik. A kézi takarítás munkálataira a közterületi járdák, parkolók, terek vonatkozásában, valamint a lakásszövetkezetek 10 méteres sávjain kívül eső területeken került sor. A beszámolási időszak végéig a felhasználásra került közel 8 millió Ft-ból a város frekventált területein állandó jelenlétet biztosított a Városgazda Nonprofit Kft. 2-2 közmunkás segítségével. A kézi takarításból származó 1606 tonna hulladék a szemétszállítás és elhelyezése tételsorra biztosított előirányzat terhére került elszállításra az AVE Miskolc Kft. telephelyére. Ez utóbbi feladat költségkihatása 20,4 millió Ft volt. A kézi síktalanításra kifizetett 9,3 millió Ft-ból az időjárás függvényében a kézi takarítású területeken végzett kézi síkosság-mentesítési feladatokat a Városgazda Nonprofit Kft. A köztisztasági feladatok között található egyéb tételekre buszvárók takarítása és síkosságmentesítése, tavaszi nagytakarítás, őszi takarítás, illetve a közúti balesetek utáni takarítás munkálataira összességében 7,7 millió Ft nyert felhasználást. Növényvédelemre, a város közterületein lévő vadgesztenye és platánfák kártévő elleni védekezésére közel 6 millió Ft átutalás történt. A gondozásba nem vont önkormányzati területek kaszálására az év végéig 14,2 millió Ft felhasználás történt. A feladatcsoport további tételsoraira edényes növények gondozása, játszóeszközök karbantartása, elbontása, utcabútorok fenntartása, homokozók fenntartása, fa- és cserjetelepítés, Európa liget játszóeszköz pótlás, Avas Senior park kerítésépítés összesen 32,7 millió Ft került kifizetésre. 53

50 Kommunális hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés kérdése az országos helyzethez hasonlóan Miskolcon is talán a környezetvédelem egyik legproblematikusabb területe. Miskolcon önkormányzati rendelettel szabályozott közszolgáltatás keretében az AVE Miskolc Kft. látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat. Begyűjtött hulladékok mennyisége, összetétele Beszállított kommunális hulladék mennyisége Miskolc ( ) Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló Tömeg (kg) Származási hely József Attila úti hulladékudvar Bogáncs úti hulladékudvar Lórántffy Zsuzsanna úti hulladékudvar Miskolci lakosság Miskolci közület Összesen: Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztálójára kerülő begyűjtött hulladék mennyisége (2009) 54

51 Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásokban keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történő külön gyűjtését jelenti. A szelektíven gyűjtött szilárd hulladék értékes, hiszen újrahasznosítható. Másodnyersanyag keletkezik belőle, amit újra fel lehet használni a termékgyártáshoz (pl. papírból újra papír). A másodnyersanyagok felhasználása ugyanakkor jelentős energia- és nyersanyag-takarékossággal is jár, mivel ezek a folyamatok már kevesebb technológiai lépést igényelnek. A hulladékok szelektív gyűjtésével csökken a kommunális gyűjtőedényekbe kerülő hulladék mennyisége, ezáltal a lerakók és a környezet terhelése is egyaránt. AZ AVE Miskolc Kft óta indította el a szelektív gyűjtőszigetek kihelyezését Miskolcon és környékén. A gyűjtősziget olyan szelektív gyűjtési megoldás, ahol az egyes szelektíven gyűjtött agyagtípusok külön edényekben kerülnek elhelyezésre. Az edények általában a hulladéktípusoknak megfelelően különböző jelölésűek. A gyűjtőszigetek rendeltetésszerű használatában, a speciálisan kialakított bedobónyílások mellett elhelyezett piktogrammok segítik a lakosságot. A kék címkés konténerbe dobjuk a papír hulladékot: kartondobozok, hullámpapír, csomagoló anyag, újságpapír, irodai papír, könyvek, prospektusok. A fehér címkés konténerbe dobjuk az üveg hulladékokat: befőttes, szörpös, sörös, üdítős üveg, mindenféle öblösüveg. A sárga címkés konténerbe kell bedobni laposra taposva a műanyag palackokat: üdítős, ásványvizes, vissza nem váltható puha PET palackokat, illetve ide kerülnek az italoskartonok is (üdítős és tejes dobozok). Több fórumon felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gazdaságos gyűjtés érdekében bedobás előtt tapossák laposra a palackokat, hogy több hely maradjon a gyűjtőedényzetben, illetve hogy a konténerekbe csak tiszta hulladékot dobjon a lakosság, hiszen a szennyezett hulladék nem alkalmas újrahasznosításra. Miskolc város közigazgatási területén 113 db gyűjtősziget áll rendelkezésre a hasznosítható anyagok gyűjtéséhez. Ezekben papír, műanyag és üveghulladékok gyűjthetők, de a közeljövőben a fém hulladékok gyűjtésére is lesz lehetőség. Az így összegyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbiakban részletezzük: 55

52 Téves feltételezés a lakosság részéről, hogy a hulladékokat nincs értelme szelektíven gyűjteni, mert úgyis egy helyre, összeöntve ürítik más hulladékokkal. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez nem így történik, hiszen az AVE Miskolc Kft. speciális, erre kialakított osztott rekeszes gépjárművekkel végzi a szelektív hulladékok ürítését, így igaz, egy járművön, de külön rekeszben kerül elhelyezésre a műanyag, papír és az üveg. Szelektív hulladékgyűjtő edények ürítése Szelektív gyűjtésnél használt osztott rekeszes gépjármű 56

53 Sajnos még mindig nagy problémát jelent a rongálások (firkálás) mellett az is, hogy a szigetek közvetlen környezetében kommunális hulladékot helyeznek el. Illegálisan lerakott kommunális hulladék a szelektív szigetek mellett Ennek mennyiségét a 2009 es évre vonatkozóan a következő táblázat mutatja: Gyűjtőszigetek mellől összegyűjtött kommunális hulladék mennyisége (2009) Az AVE Miskolc Kft. sok energiát fektet abba, hogy a lehető legszélesebb körben tudatosítsa a lakosságban, hogy a hulladék nem feltétlenül szemét. A véglegesen lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére törekedve igyekeznek hatást gyakorolni a város lakóira, hogy a háztartásaikban keletkező hulladékok hasznosítható frakcióit külön gyűjtsék. A hulladékudvarok nem csak a hulladékgazdálkodási törvény által előírt szerves hulladékhányad csökkentését és kezelését hivatottak megoldani, hanem a lakosságnak is segítséget nyújtanak hasznosítható, veszélyes és lomhulladékaik ingyenes elhelyezésében. 57

54 Jelenleg 3 hulladékudvart üzemeltet a Társaság, amelyek kialakításánál fontos szempont volt, hogy a város lakosságának felesleges hulladékát minél kisebb távolságra kelljen elszállítania. Reméljük, hogy ez által az esetlegesen előforduló illegális szemétlerakás is csökkenni fog. A lakosság veszélyes hulladék esetén 100 kg, nem veszélyes hulladékok tekintetében 250 kg mennyiséget helyezhet el ingyen az alábbi hulladékfajtákból: Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevői (pl. hulladékká vált csomagolóanyagok, műanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.) Háztartási műszaki hulladékok (TV, hűtőszekrény, mosógép, stb.) Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok) Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) Nagydarabos lomhulladékok (bútorok) Gumiabroncs Építési törmelék (mosdó, csempe, WC kagyló, vakolat) A szelektivitás nagyon fontos, ezért a beérkező hulladékokat fajtánként, külön az erre a célra alkalmazott EWC kóddal és megnevezéssel ellátott gyűjtőkonténerekben helyezik el. A hulladékok átvételéhez, kezeléséhez az AVE Miskolc Kft. megfelelő engedélyekkel rendelkezik, így aki rájuk bízza hulladékát, biztos lehet abban, hogy az a szabályoknak megfelelően kerül ártalmatlanításra, illetve újrahasznosításra. 58

55 A három hulladékudvarba történt összes beszállítás 2009-es évre vonatkozóan: A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a 2008-as évhez képest mind az ügyfelek száma (885 fővel), mind a beszállított hulladék összsúlya (336 tonnával) növekvő tendenciát mutat. Továbbra is megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségben beszállított hulladék típusok az alábbiak: - törmelék - lom - zöld hulladék Gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hulladékudvarok egyre inkább kedvelt szelektív gyűjtési lehetőséget jelentenek a lakosok körében. Ennek ellenére még mindig hiányosak az információik, rendszeresen érkezik megkeresés (telefon, ) az udvarok nyitvatartására, az elhelyezhető hulladékok típusára, a beszállítható mennyiségekre vonatkozóan. A lakosok, ügyfelek általi negatívumok az alábbi tényezőkben mutatkoztak meg: Miért csak az adott, előírt mennyiségeket lehet egy lakosnak elhelyezni? Miért kell a lakosnak lakcímkártyát felmutatnia? Miért nem veszünk át minden típusú hulladékot (pl: higany)? Miért nem mi szállítjuk el hulladékát? 59

56 I. sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása II. sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása III.sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása 60

57 Lomtalanítás Az AVE Miskolc Kft a 2009-es év tavaszán és őszén is végzett lomtalanítást Miskolcon és vidéken egyaránt, amely során a lakosság számára feleslegessé vált lomokat, bútorokat, gyűjtötték össze, kivéve a veszélyes, kommunális és zöldhulladékokat. Ezen tevékenységgel is szeretnének hozzájárulni a környezet terhelésének csökkentéséhez. A tavaszi lomtalanítás február 16- június 24 ig tartott, míg az őszi augusztus 17. és november 30. között zajlott le. A lakosságot a számla mellé csatolt szórólapokon értesítették ezen időpontokról. Beszállított lomtalanítási hulladék mennyiségek: 61

58 Az előző évekhez képest, a es évet tekintve Miskolcon lényegesen nőtt (kb. 70 t-val), míg vidéken kis mértékben csökkent a begyűjtött lom hulladék mennyisége. A lomtalanítást egy polipkanalas gépjármű beszerzésével tették gördülékenyebbé. Fenyőfagyűjtés A karácsonyi ünnepeket követően ismét megtörtént a karácsonyfa gyűjtési akció. Januárban négy alkalommal (hétvégenként) szállítják el a lakosság által kihelyezett fenyőfákat a társasházi övezetből. Családi házas és zöldövezetben a kukaedények mellé kihelyezett fenyőfákat az ürítési napokon szállítják el. Begyűjtött mennyiségek: Többlethulladék elhelyezése, zárt konténertároló Az AVE Miskolc Kft a 2009-es évben is lehetőséget biztosított a lakosság körében a többlethulladék elszállítására. A kommunális többlethulladékot az erre a célra alkalmazandó piros színű, még a zöldhulladékot a fehér színű zsákban helyezhetik el a lakosok, melyet az ürítés alkalmával szállítanak el munkatársaik. Erre azért van szükség, mert sok esetben tapasztalható, hogy az ingatlanok, ill. a szelektív gyűjtőszigetek közvetlen környezetében többlethulladék keletkezik. Reméljük, hogy ezzel és a többi, az Ave Miskolc Kft. által nyújtott lehetőséggel (hulladékudvarok, lomtalanítás) megelőzhetjük az illegális hulladéklerakást, megőrizhetjük lakóhelyeink tisztaságát. 62

59 A guberálás visszaszorítása érdekében az AVE Miskolc Kft. már ben elkezdte forgalmazni és telepíteni mind a társasházak, mind az ipari cégek felé a zárható konténertárolókat. E tekintetben is sikerességről számolhatunk be. Zárható konténertároló A zárható konténertárolók főbb jellemzői a következők: speciális egyedi sorszámmal ellátott biztonsági zárbetéttel van ellátva ST 20/1-es zártszelvény vázon nyugvó kerítésrendszer, rozsdamentes szerelvényekkel, tüzihorganyzott felülettel, melyre 10év átrozsdásodási garanciát vállal a Kft. a szeméttároló konténert körbefogó kerítés az egyik oldalán nyitható, egyszárnyú ajtóval van ellátva a szerkezet fedése trapézborda-merevítésű horganyzott acéllemez. Tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság, elsősorban a társasházak részéről ezen tárolási lehetőség felől, hiszen a 2008 as évhez viszonyítva ugrásszerűen megnőtt a Kft. által lezárt edények száma. 63

60 Miskolcon tehát jelenleg 504 db edény van zárható konténertárolóba helyezve, melyből 188 db -t, vagyis közel 40% -t az AVE Miskolc Kft. helyezett ki. Inert hulladékkezelő Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciája, nem megfelelő kezelése, a hulladék lerakóhelyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét okozhatja. Ezen hulladékok környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladattá vált, ezért az AVE Miskolc Kft nyarán megnyitotta inert hulladékkezelőjét a Sajószigeti úton, közvetlenül a József Attila úti telephely mellett. Az inert hulladék az építés-bontás volumenétől, illetve a kivitelezést végző cég igényeitől függően vagy a keletkezési helyszínen, vagy a telephelyre történő beszállítást követően kerül feldolgozásra (mobil röpítőtörő és osztályozó géppel). A telephelyen feldolgozott, illetve az oda már szelektálás, feldolgozás után beszállított inert hulladék hasznosítható frakciói a telephelyen értékesítésre kerülnek, egyrészt építőipari, útépítési újrahasznosításra, másrészt kommunális hulladéklerakóban töltő-, fedőanyagként való deponálásra. A feldolgozásra és újrahasznosításra nem alkalmas frakciók Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ depóniáján kerülnek lerakásra, ártalmatlanításra. Mobil röpítőtörő és osztályozó gép 64

61 A beszállított mennyiségeket az alábbi táblázatok foglalják össze: Hejőpapi telephely bejárata 65

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. Miskolc belvárosa

1. BEVEZETÉS. Miskolc belvárosa 1. BEVEZETÉS 1998. óta minden évben az előző év legfontosabb környezet-és természetvédelmi feladatairól, eseményeiről beszámoló készül, illetve a város környezeti állapotával kapcsolatos főbb információk

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás tűzvédelmi előírásai

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás tűzvédelmi előírásai Kéményseprő-ipari közszolgáltatás tűzvédelmi előírásai Előadó Zsákai Lajos tűzoltó alezredes Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Részletesebben

1 Módosította az 50/2007. (12. 28.) sz. Ör. 1. -a, mely hatályos 2008. január 1-től

1 Módosította az 50/2007. (12. 28.) sz. Ör. 1. -a, mely hatályos 2008. január 1-től Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 88. sz. Önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE TÁJÉKOZTATÓ. a 2012. évi környezetvédelmi hatósági ellenőrzési tevékenységről

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE TÁJÉKOZTATÓ. a 2012. évi környezetvédelmi hatósági ellenőrzési tevékenységről MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE TÁJÉKOZTATÓ a 2012. évi környezetvédelmi hatósági ellenőrzési tevékenységről 2012. évben a környezetvédelmi hatósági ellenőrzések - az év elején meghatározott

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 38/1996. (IX. 1.) számú. r e n d e l e t e ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 38/1996. (IX. 1.) számú. r e n d e l e t e ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 38/1996. (IX. 1.) számú r e n d e l e t e a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás igénybevételéről A Közgyűlés az 1995. évi XLII. törvény 4..(4) bekezdésében

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. Szám: 04/187-9/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Területfejlesztési, Területrendezési

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza város szmog riadó tervéről szóló 32/201 0.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2004.(VI. 04.) önkormányzati rendelete a levegőminőség védelméről módosította: 31/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelet 20/2011.V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. 2014. November 4. Monostoriné Ország Mária A Dunastyr az ENI csoportban Az olasz Eni az egyik legnagyobb energiával

Részletesebben

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt.

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Bemutatkozás Csepel Művek központi anyagvizsgálója 1983-től AGMI Anyagvizsgáló

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/1997. (XI.6.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban Környezeti megfelelés s a gyakorlatban 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap 2010. június 17. Nagy Gréta DANDELION Kft. DANDELION Kft. 1 I. Szabályoz lyozás s hatékonys konysága érvényes szankció A közigazgatási

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/1997. (XI.6.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben