A m. kir. kincstári erdőségek halasvizei.

Átírás

1 Ennekutána kötelességünknek tartjuk őszinte köszönetet mondani mindazoknak, kik a tanulmányút sikeréhez áldozatkészségükkel, vendégszeretetükkel és a kalauzolásban kifejtett, valóban önfeláldozó fáradozásukkal hozzájárulni szívesek voltak. Fogadja különös köszönetünket Nagyszeben városa és erdőmestere, a szászhétbirák testülete, a Magyar-Olasz Erdőipar Részvénytársaság s mindazon községek és ipartelepek tisztikarukkal együtt, amelyeknek szívességét a gyakorlat folyamán igénybevettük. Kiváló köszönet illeti meg Bogdán Géza kir. erdőfelügyelő urat, ki a tanulmányút tervezetét oly nagy körültekintéssel állította össze s ki a kiránduláson, mint fővezetőnk, elejétől végig résztvett, továbbá Pfalz Károly ny. m. kir. erdőtanácsos urat, ki mint a szász-hétbirák erdőhivatalának főnöke, a havasi kiránduláson volt állandó vezérünk és elszállásolunk; köszönetet mondunk Sümegit Ignácz m. kir. főerdőtanácsos urnák, a nagyszebeni állami erdőhivatal főnökének s végül a járási erdőgondnokságok vezetőinek, kiknek a kalauzolás és rendezés nehéz feladatából szintén jelentékeny rész jutott. A látottak folytán bebizonyult, hogy Nagyszeben környéke tanulságos látnivalóinál fogva erdészeti tanulmányutak megtartására igen alkalmas, miért is valószínű, hogy a jövőben hazánknak ezt a részét is rendszeresen fel fogjuk keresni. t>? j c>* A m. kir. kincstári erdőségek halasvizei. (1910. évi állapot.) Irta : Simonffy Gyula. (Folytatás.) B) Különleges rész. Miután az eddigiekben a kincstári erdészet kezelésében levő halasvizeket s ezek állapotát nagy általánosságban és körvonalakban ismertettük, áttértünk azoknak az egyes erdőhivatali központok szerint való részletezésére. I. A zsarnóczai m. kir. erdó'htvatal vizei Bars, Hont, Zólyom és Turócz vármegyék határaiban m tengerszinfeletti magasságok között terülnek el.

2 Nevezetesebb folyók és patakok e kerületben a következők: a Garam folyó, a Fehérviz, a Vapena, a Feketeviz, a Dallosi, a Brezniczki, a Szkelno, a Kelő, a Madarasaljai, a Megova, a Prohoczka, a Dóczy-fürészi, az Erdősurány-bellusdolinai, Viczianka, a Madlovamaczkovai, a Bohács-dolinai, Reichau patak. Az összes 541 kat. hold ölet kitevő vízterület az. egyes erdőgondnokságok között a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1. a körmöczbányai erdőgondnokság a jalnai a geletneki a bródi a garamrévi a szélaknai» A selmeczbányai erdőgondnokság kezelése alatt halasviz nincs. Az erdőhivatal kerületébe eső Garam folyamszakasz (mellékpatakok nélkül) két halászati társulat kötelékébe tartozik és pedig a felsőbesnyő-saskőváraljai szakasz a felsőbesnyő-garamrudnói,*) a Garamberzencze határába eső szakasz a szomszédos beszterczebányai erdőigazgatóság által kezelt Garam-szakaszokkal együtt a Zólyomvármegyei Halászati Társulat kötelékébe.**) Az erdőhivatal vizei, bár a lakottabb városi központoktól való távolabbi fekvés, a sporthalászok csekélyebb száma, az ellenőrzés nehézségei aránylag kedvezőtlen körülmények, halászati szempontból értékeseknek mondhatók. Az erdőhivatal vizei, a körmöczbányai erdőgondnokság Lauterseifen" nevü patakjától eltekintve, amely a Turócz patak egyik mellékága, mind a Garam folyó vizkörnyékéhez tartoznak. A vizek a pisztráng és a márna szintájába sorozhatok s mint fő halfajok a márna, a csuka, a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng említendők. A hajdani szép rákállományt évek között az európaszerte fellépett rákpestis itt sem kímélte meg, ugy hogy manapság rák csak a jalnai, geletneki, bródi és a szélaknai erdőgondnokság egyes vizeiben található elvétve. *) Alapszabályait jóváhagyta az évi sz. F. M. r. *') Alapszabályait jóváhagyta az évi sz. F. M. r.

3 A halnépesség általában véve közepes sűrűségű s az előző időkhöz képest apadást mutat. Az erdőgondnokságok közül halászatilag a legértékesebbek a jalnai, a bródi és a garamrévi erdőgondnokságok vizei, mig a körmöczbányai és szélaknai vizei alárendelt jelentőségűek. A halászatra nézve kártékony befolyást gyakorló körülmények közül emlitendő a dinamittal s maszlaggal nagy, sőt az itteni bányásznép által igen nagy mértékben űzött orvhalászat, főkép a Garamon. Ezenkívül a geletneki erdőgondnokságban néhány vizifürész, a bródiban kenderáztatók, a garamréviben a hodrusbányai zuzómüvek szennyezik a vizet. Itt-ott vízimalmok is akadályozzák a halak vándorlását. Tutajozás folyik az egész Garamon. Mesterséges haltenyésztés czéljaira szolgálnak a jalnai és a bródi erdőgondnokságban épült halköltőházak, összesen 16 darab kaliforniai rendszerű költőedénynyel felszerelve. A költőházak az utolsó időben évenként darab szivárványos és darab sebes pisztráng-ikrát költettek, melyből darab zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 73%. A zsenge ivadék továbbnevelésére szolgál a jalnai erdőgondnokságban az év folyamán létesített 2 és a bródi erdőgondnokságban létesített 1 ivadéknevelő tó. A tavakat az orsz. halászati felügyelőség tervezte; összes kiterjedéseik 670 D-öl. A költőházból kikerülő zsenge ivadéknak egynyaras koráig, tehát őszig való nevelésére szolgálnak. E tekintetben az okszerű üzem mintáiul szolgálhatnak. Az itt emiitett költőházakból, illetőleg ivadéknevelő tavakból nyert halanyagon kivül amelylyel a mellékpatakokat népesitik be a zsarnóczai erdőhivatal darab süllőikrát is helyezett a Garam vizébe; továbbá a geletneki erdőgondnokság saját patakjaiban tenyészrákkal már négy év óta végez telepítési kísérleteket. A kísérletnek eddig talán az idő rövidsége miatt csekély eredménye mutatkozik. Az erdőhivatal kerületében a patakok halászata éríékesitetlen ; a Garam folyó halászati jogát pedig az emiitett két halászati társulat adja bérbe s a befolyó jövedelmet területarány szerint osztja szét a tagok közt. Összesen 457 kat. hold 1234 D-öl vízterület évi 120 K bérösszegért van bérbe adva, a bérbeadott terület 1 kat. holdjára tehát 26, az összes vízterület 1 holdjára pedig 22 fillér esik.

4 II. A beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság vizei Zólyom vármegye határában m tengerszinfeletti magasságban terülnek el nevezetesebb folyók és patakok: a Garam folyó, a Vaczoki, illetve a Hutna, a Lenyuszka, a Zubra, a Sebesér, a Cselnó, a Vieszkova, a Jeczenye vagy Proszredna, a Sucha vagy Bikkal, a Lomnista, a Borosznó, a Bukócz, a Szobotnyicza, a Mezőköz, a Vászna, a Uhljarszka, a Svarczova, a Lipcse, a Nyemcze és Szelese, az Ohegy, a Badini, a Bien, a Brezniczki, a Szalatna, a Ponyászló, a Szekér, a Rohozna, a Brotovo, a Salling, a Fekete,, a Napvölgy, a Vidrás, a Kőviz, a Cserpatak. Az összesen 560 kat. hold 613 -ölet kitevő vízterület az: egyes erdőgondnokságok szerint a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1. vaczoki erdőgondnokság benesházai rezsőparti garampéteri jeczenyei garamszentandrási luezatői zólyomlipcsei óhegyi» beszterczebányai erdőbádonyi zólyomi * mihálytelki» dobrocsi karámi kisgarami cserpataki sziklai 7 Az erdőigazgatóság egész vízhálózata, a Garam folyó s mellékvizei, a Zólyomvármegyei Halászati Társulat kötelékébe tartozik s igy ezekben a vizekben a halászati jog csupán az évi sz. földm. miniszteri rendelettel jóváhagyott társulati üzemterv korlátai között gyakorolható. Az üzemterv értelmében a Garam folyón a halászati jog

5 tulajdonosa jogát a társulati kereten belől önállóan csak az esetben értékesítheti, ha vizterülete legalább 50 kat. hold s a vízfolyás egész szélességére kiterjed; az ennél kisebb vizterülettel biró jogtulajdonosok halászati jogaikat csak egymással egyesülve hasznosíthatják és pedig akár házi kezelésben, akár bérbeadás utján. A üzemtervnek eme rendelkezése folytán a jogtulajdonosok specziális érdekeinek lehető figyelembevételével a Garam folyó s a vele üzemtervileg egyesitett kisebb patakokból hasznosítási területek (11) alakíttattak oly módon, hogy egy-egy hasznosítási terület kiterjedése kat. hold között változik és határai a községek határaival esnek össze. Hasonló elvek alapján alakíttattak külön hasznosítási területekké a társulat kötelékébe vont nagyobb patakok, azzal a különbséggel, hogy a vizek különválasztása nem bizonyos kat. hold számától tétetett függővé, hanem csupán attól, hogy a társulati czél és érdek sérelme nélkül külön hasznosításra alkalmasak-e? Halrajzi szempontból a vizek a márna és pisztráng régiójához tartoznak. Főhalfajok: a harcsa, a márna, a pénzes pér, a szivárványos és sebes pisztráng, továbbá a galócza. Ez utóbbira vonatkozólag feljegyezni érdemes, hogy mint betelepített halfaj fordul a Garamban elő. A földmivelésügyi minisztérium az orsz. halászati felügyelőség utján 1902., 1903., évben a közalapítványi uradalom birtokán lévő Köttl-féle znióváraljai tógazdaságból vásárolt összesen 2510 drb egynyaras galóczaivadékot bocsáttatott ott szabadon; az eredmény kielégítő, mert a jelentések szerint máris több szépen fejlődött galóczát fogtak a Garamban. A halnépesség általában véve közepes sűrűségű, különösen a főfolyóban, a Garamban. Az átlagnál ritkább a népesség a zólyomi, a dobrocsi, a kisgarami és a sziklai erdőgondnokságok kerületeiben, de mindamellett az egész erdőigazgatóság kerületében határozottan gyarapodóban van. A rákot az erdőigazgatóság egyes vizeiben az évben észlelt rákvész erősen megtizedelte, úgyhogy jelenleg már csak a rezsőparti, garampéteri, a jeczenyei, a garamszentandrási, a luczatői, a zólyomlipcsei, a beszterczebányai, az erdőbádonyi, a mihálytelki, a dobrocsi, a karámi erdőgondnokságok egyes vizeiben, főleg a Garamban található gyér számban.

6 Az erdőigazgatóság által kezelt vizek s általában a halászat a többi erdőhivatali központok által kezelt halászatok között kiváló helyet foglal el. Ezen kivételes helyzet a vizek természetes alkalmasságán kivül egyrészt annak köszönhető, hogy az erdőigazgatóság volt és jelenlegi tisztviselő személyzete mindig nagy érdeklődéssel és szeretettel karolta fel a halászat ügyeit s ilyeténképen a halászat művelése régibb múltra tekinthet vissza, másrészt a Zólyomvármegyei Halászati Társulat is érezteti jótékony befolyását, a haltenyésztés és halvédelem s általában a közérdeknek a magánérdekkel helyesen alkalmazott összeegyeztetése körül. A Zólyomvármegyei Halászati Társulat működése példaszerű s egyúttal bizonyítéka annak is, hogy amennyiben a társulatba tömörült halászati jogtulajdonosok helyes érzékkel birnak saját érdekeiken kivül a közérdek iránt is, számottevő eredményeket tudnak elérni, mint ezt alább az értékesítés kérdésénél látni fogjuk. Miután Beszterczebányán és vidékén a mező- és erdőgazdasági, valamint az ipari kultúra magasabb fokon áll, könnyen belátható, hogy ott a természetes vizek halászatának számos nehézséggel kell megküzdeni. Beszterczebánya fejlett erdőgazdasága mellett számos völgyzárógát, duzzasztó mű, úsztató csatorna van a vizeken, úgyhogy ezek miatt egyik-másik helyen a halállomány teljesen hiányzik. A haltenyésztést akadályozó, illetve gátló építmények és üzemek az egyes erdőgondnokságok kerületében a következők: a vaczoki erdőgondnokságban úsztató csatornák, az usztatás és tutajozás, vizfogógát; a benesházai erdőgondnokságban úsztató csatornák, vizfogógát; a rezsőparti erdőgondnokságban úsztató csatornák, czementből épült gátak,*) tutajozás, usztatás, a zólyombrezói vasgyár szennyvizei; a garampéteri erdőgondnokságban a zólyombrezói vasgyár szennyvizei ; a feczenyei erdőgondnokságban úsztató csatorna, malomgátak ; *) Ilyenfajta gátak építése óta, megfelelő tartózkodási hely hiányában, a rákállomány eltűnt.

7 a garamszentandrási erdőgondnokságban a tutajozás, a zólyombrezói vasgyár szennyvizei; a luczatői erdőgondnokságban a tutajozás és a malomgátak ; a zólyomlipcsei erdőgondnokságban ugyanazok, továbbá kékfestőipari és papírgyári szennyvizek; a beszterczebányai erdőgazdaságban tutajozás, papír-, puskapor- és papírgyári szennyvizek; az erdőbádonyi erdőgondnokságban az Unió vasgyár szennyvizei és gátjai; a zólyomi erdőgondnokságban fürészüzem; a dobrocsi erdőgondnokságban usztatás; gereb; művek; a kisgarami erdőgondnokságban usztatás, völgyzárógát és a cserpataki erdőgondnokságban völgyzárógát és duzzasztó a sziklai erdőgondnokságban völgyzárógát. Az orvhalászat, egyes erdőgondnokság kedvezőtlenebb viszonyaitól eltekintve, nem nagymérvű, bár annak minden módja, különösen a dinamitozás szokásos. A fejlett gazdaság és iparral, valamint a kártételekkel járó nehézségekkel szemben az erdőigazgatóság, illetőleg a társulat tevékenysége főkép a vizek okszerű és rendszeres népesitése és az orvhalászat megakadályozásában áll. Népesitési czélra szolgálnak a rezsőparti, a jeczenyei, a luczatői, az óhegyi és a cserpataki erdőgondnokságok kerületében épült halköltőházak, amelyek összesen 46 darab kaliforniai rendszerű költőedénynyel vannak felszerelve és darab sebes, darab szivárványos, darab skót és darab boszniai pisztrángikrát költetnek. A költés eredménye zsenge ivadék, vagyis az összes ikramennyiségnek 81%-a. Ezen 219 ezer zsenge ivadékon kivül a bérlők még darab ivadékot helyeztek a bérelt vizekbe; ezek közül 2000 darab skót pisztrángivadékot a garamszentandrási erdőgondnokság kerületében. Ivadéknevelő tó van a jeczenyei erdőgondnokság kerületében 40 D-öl, ivadékkibocsátó medencze pedig a cserpatakiban három, egyenként 18 D-öl kiterjedéssel. Pisztrángon kivül népesítettek még a zólyomi erdőgondnokság

8 kerületében darab süllőikrával az ottani bérlő költségére, továbbá az év' folyamán 4300 darab rákkal a luczatői és beszterczebányai erdőgondnokság kerületében csekély, illetőleg még nem éppen észlelhető eredménynyel. A halászati jogot részint bérlet, részint házi kezelés utján értékesitik; kis részben pedig értékesitetlen. A 18 erdőgondnokság közül tisztán bérletileg értékesiti halasvizeit 5, tisztán házi kezelés utján 7, vegyesen 3, nem értékesiti 3. Egészben véve bérletileg értékesül 359 kat. hold 120 -öl évenként 1180 K 85 fillérrel, házi kezelés utján 177 kat. hold 465 -öl 329 K 27 fillérrel, tehát előbbi holdanként 3 K 28 fillér, utóbbi 1 K 85 fillér évi átlagos bruttó jövedelemmel. Ha az értékesitetlen területet is számításba veszszük, ez esetben 1 kat. hold vízterület 2 K 69 fillér évi jövedelmet eredményez. Ezen jövedelmezőségi adatok helyes összehasonlítása végett meg kell jegyeznem, hogy a bérleti értékesítéssel elért magasabb jövedelem a bérletileg értékesített vizek kiváló halászati viszonyainak, a sportkedvelő intelligens közönség nagy számának és sportszeretetének, továbbá a halászati társulat buzgó és eredményes működésének tudható be. Említésre méltó, hogy a társulattá alakulás, tehát év óta a társulati vízterület (nemcsak kincstári) évi jövedelme 362%-al emelkedett.*) A házi kezelés mellett elért kevesebb átlagos jövedelem itt onnan származik, hogy egyik-másik erdőgondnokságban a házilag kezelt halasvizek kisebb értékűek és a forgalomtól távol esnek, halállományuk lehalászása s üzleti értékesítése pedig többrendbeli nehézségekbe ütközik s még szervezetlen. III. A liptóujvári m. kir. erdőhivatal vizei Liptó és Szepes vármegyék határában m tengerszinfeletti magasságban feküsznek és kivéve a tátrai erdőgondnokság kerületében lévő Poprád és Dunajecz folyókat, valamint ezek mellékvizeit, amelyek az Északi-tenger vizvidékéhez tartoznak, az összes vizek a Vág folyó vizkörnyékébe esnek. Nevezetesebb folyó- és patakvizek a következők: a Fehér-, Fekete- és Egyesiilt-Vág, az Árva, a Poprád és & Dunajecz folyók, *) L. Halászat XI. évfolyam, 12. sz.

9 a Lubochna, a Szalatni, a Csermán, a Blatna, a Revucsánka és Luzsna, a Likava, a Lucsanka, a Ztáíű, a Maluzsinka, a Bocza, az Ipolicza, a Plevó, a Hoskova, a Drjeczna dolina, a Siroka, a Rosztoka, a Medvedze, a Dikula, az Andrasovó, a Zodjár, a Benkovó, a Bielauszkó, a 7j/zo, a Roprova, a Dovalovecz, a Nagytarpatak és a Kőpatak patakok. Az összesen 568 kat. hold 1533 D-ölet kitevő vízterület erdőgondnokságok szerint a következőkép oszlik meg: kat. hold -öl 1. fenyőházai erdőgondnokság osszadai» likavai» liptóujvári faraktárgondnokság maluzsinai erdőgondnokság szvarini» feketevági» teplicskai» vichodnai tátrai» A tátrai erdőgondnokságra vonatkozólag megjegyzendő, hogy a földmivelésügyi miniszter által évi sz. a. kiadott szervezeti szabályzat értelmében az ezen szabályzatban felsorolt birtoktárgyak az erdők kivételével a liptóujvári főerdőhivatal ügyköréből kivétettek s azok központi kezelésével a tátrai felügyelő bízatott meg. A fenyőházi és likavai erdőgondnokságok kerületébe eső vizek közül az Árva és Vág folyók mellékpatakjaik nélkül a Liptómegyei Vágvizi,*) a tátrai erdőgondnokság kerületébe eső vizek egyrésze pedig a Poprádvölgyi Halászati Társulat**) kötelékébe tartozik. A Liptómegyei Vágvizi Halászati Társulatra vonatkozólag megjegyzendő, hogy miután a megalakult társulat alapszabályszerü kötelességét nem teljesítette, illetőleg tevékenységének semmi jelét sem adta, a kötelékéhez tartozó vizek halászati jogának *) Alapszabályai jóváhagyva évi F. M. r. **) Alapszabályait jóváhagyta az évi sz. F. M. r.

10 hatósági (kényszer) bérbeadása a törvény 47. -a alapján elrendeltetett.*) Halrajzi szempontból a vizek a márna és a pisztráng szintájához tartoznak s mint főhalfajajok a márnán kivül a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng, a sport szempontjából annyira becses galócza, végül a Poprád és Dunajecz folyókban az Északitenger nemes halai, a lazacz és az angolna emlitendő. A feketevági erdőgondnokságban ezenkívül telepítés folytán előfordul a skót pisztráng is. Rák található még a likavai erdőgondnokság Lucsanka nevü patakjában bőven, a liptóujvári faraktár, a szvarini és a vichodnai erdőgondnokságok egyes vizeiben gyér számmal. A halnépesség általában véve gyenge, közepes és a múlthoz képest apadóban van, kivéve az osszadai erdőgondnokság kerületét, ahol gyarapodás észlelhető. Az átlagnál kedvezőtlenebbek a viszonyok a fenyőházai, likavai, liptóujvári, maluzsinai, vichodnai és tátrai erdőgondnokságok kerületében. A halállomány apadását, amely különösen a Vágban észlelhető, az ezen vidéken erősen fejlődő ipari élet, illetőleg az ennek nyomán keletkező gyári vállalatok szennyvizei okozzák. A Vág folyó hajdan hires galóczaállományának is ez okozta pusztulását, mert bár az ipari vállalatok csupán a Liptóujvár alatti folyószakasz mentén keletkeztek, de amig az ivás végett alulról a forrásvidék felé törekvő anyahalak a szennyezett vizben akadályra, sőt vesztükre találnak, viszont ugyanez a veszedelem fenyegeti a forrásvidéken életet nyert zsenge és ennél idősebb ivadékot fejlődése arányában ösztönszerűleg lefelé törekvő vándorlása, illetőleg a mélyebb telelő helyekre való igyekvés közben. A gyári szennyvizek pusztító hatásának tulajdonitható a Vág rákállományának csökkenése is. Mindezekhez járul még az ezen kerületben meglehetős nagymértékben elterjedt orvhalászat, amelynek főkép éjjel űzött módja és a dinamitozás szokásos. A haléletre káros befolyást gyakorló körülmények erdőgondnokságonként a következők: a fenyőházai erdőgondnokságban a Rózsahegyen alapított négy gyári vállalat, ezek közül mint leg- *) L évi F. M. r.

11 veszedelmesebbek az ottani czellulóze- és papírgyárak szennyvizei, továbbá a Lubochna patakban egy nagyobb vízesés és a tutajozás; a likavai erdőgondnokságban az említett gyári szennyvizek, több vízimalom és egy természetes vízesés, továbbá a tutajozás; a liptóujvári faraktárgondnokságban a tutajozás; a maluzsinai erdőgondnokságban hasonlókép a tutajozás, az usztatás és a duzzasztó művek; a szvarini erdőgondnokságban tutajozás és usztatás; a feketevági erdőgondnokságban ugyanazok és a völgyzárok; a teplicskai erdőgondnokságban usztatás, tutajozás és malomgátak; és általában véve mindenütt, ahol a halászati jog a mederben megoszlik, a társtulajdonosoknak mértéktelenül űzött halászása. A haltenyésztés előmozdítására szolgálnak a fenyőházai, osszadai, feketevági, teplicskai és a tátrai erdőgondnokságok kerületében épült költőházak, összesen 44 drb., kaliforniai költőedénynyel felszerelve. A költőházak az utóbbi évek alatt évenként drb. sebes és drb. szivárványos pisztrángikrát költöttek, melyből drb. zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 85%. Terv szerint létesült mesterséges ivadéknevelő tó van a tátrai erdőgondnokság kerületében 6 drb., egyenként 30 D-öl, továbbá Osszadán 4 drb., egyenként D-öl terjedelemben. Ez utóbbiak állapota jelenleg elhanyagolt s ezért nincsenek üzemben. A főerdőhivatal kerületében a halászati jog értékesítése tulnyomólag házi kezelés, bárczázás utján történik. A kerületbeli erdőgondnokságok közül 3 bérletileg, 5 házilag, 1 vegyesen értékesiti halasvizeit; 1-nél a halászat értékesitetlen. Bérletileg értékesíttetik 407 kat. hold, 954 D-öl, 600 K évi bér, tehát holdanként 1 K 47 f, házilag 153 kat. hold, 495 D-öl, 829 K 80 f, tehát holdanként 5 K 42 f bruttó jövedelemmel. Az összes, állandóan vizzel borított terület 568 kat. hold, öl egy kat. holdjára tehát 2 K 51 f évi bérjövedelem esik. Ha az itt közölt adatokat a beszterczebányai erdőigazgatóság adataival összehasonlítjuk, akkor itt éppen ellenkezőleg: a házilag kezelt halasvizek jövedelme a nagyobb, világos jeléül annak, hogy

12 ezen főerdőhivatal kerületében igen értékes halászterületekkel rendelkezünk. A természeti viszonyok jóságán kivül értékessé teszi e vizeket kedvező fekvésük, ut- és vasúthálózatuk, a tátrai fürdők és felvidéki művelt városi központokhoz való közelségük. Ezek a vizek vannak elsősorban hivatva arra, hogy belterjes művelés által aránylag nagyobb jövedelmet hajtókká váljanak s hogy a tátrai fürdőkbe sereglő vendégek utján a sporthalászat iránti előszeretet hazánkban általánosabbá tegyék. A liptóujvári főerdőhivatal kerületében Vichodnán rendszeres üzemű pisztrángos tógazdaság és ikratermelő központ létesítése is tervbe vétetett s miután ehhez elvileg a földmivelésügyi minisztérium évi sz. rendeletével hozzájárult remélhető, hogy a vonatkozó műszaki tervek és költségvetés alapján a tervezetet rövidebb időn belül a végrehajtás fogja követni. IV. A tótsóvári m. kir. erdőhivatal vizei Sáros, Abauj-Torna, Szepes és Borsod vármegyék határában m tengerszinfeletti magasságban terülnek el és azokhoz, a jelentéktelenebb erektől eltekintve, a következő nagyobb patakok tartoznak: a Kamenecz, a Rosuczka voda, a Delna, az Ida (Réka), az Óvizi, a Sebesvölgyi a Szomolnoki, a Nagymedenczevölgyi, a Landstrasse s a Oaradna patakok. A vizek medre összesen 46 kat. hold 515 D-öl területű. Ez a terület az egyes erdőgondnokságok között a következőleg oszlik meg: kat. hold -öl 1. zborói erdőgondnokság delnakakasfalvi erdőgondnokság aranyidai» óvizi» szomolnoki» szentléleki « A diósgyőri, ujhutai, mocsolyási, parasznyai és a keczerpekléni erdőgondnokságok kezelése alatt ezidószerint halasviz nincs. Az erdőhivatal vizei a Tisza vízrendszeréhez és a pisztráng szintájához tartoznak. Mint főhalfajok a sebes és szivárványos pisztráng említendők. Rák gyér számban található a zborói, delnakakasfalvi és szentléleki erdőgondnokság kerületében. A rák ezelőtt itt is bővebben volt, de az 1903., években fellépett rákvész

13 az állományt erősen megtizedelte. A halnépesség általában véve ritka. Az átlagnál sürübb a népesség az óvizi, ritkább a zborói erdőgondnokság kerületében. A haléletre befolyást gyakorló, illetve a gátló körülmények az egyes erdőgondnokságokban a következők: a zborói erdőgondnokságban szeszgyári szennyvíz; a delnakakasfalvi erdőgondnokságban duzzasztó mű; az aranyidai erdőgondnokságban aranyérczzuzóművek és bányák szennyvizei; a szentléleki erdőgondnokságban a kincstári munkástelepről kikerülő szennyvizek. Az orvhalászat mérsékelt és annak kézieszközökkel, helyenként vizeitereléssel folytatott módja (dugázás) szokásos. Az erdőhivatal kerületében külön a költés czéljaira épült költőház nincs. E helyett a felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvénytársaság tárnáit használják fel erre a czélra, nagyobb ezer darab ikrát befogadó, fából készült rácsos ládákat helyezvén el azokban. Ikraköltetéssel foglalkozik az óvizi erdőgondnokság az u. n. Teréz-táróban 5 drb., a szomolnoki erdőgondnokság a sebesvölgyi táróban 2 drb. rácsos ládával. Nevezett erdőgondnokságok legutóbbi idényben drb. sebes és drb. szivárványos pisztrángikrát költettek, melyből drb. zsenge hali vadék származott, tehát a költési eredmény 60%. Az igy nyert ivadékon kivül népesitést végzett a bérlő kassai halásztársaság*) darab zsenge pisztrángivadékkal. Külön ivadéknevelés czéljaira szolgáló tó szintén nincs az erdőhivatal kerületében, e helyett az óvizi erdőgondnokságban a Sebesvölgy 1 1 holtágában nevelik egynyaras koráig az ivadékot. Az erdőhivatal kerületéhez tartozó erdőgondnokságok közül 5-nek halasvize nincs, 3-ban a halászat értékesitetlen, 3-ban pedig bérletileg értékesitik. Bérbe van adva összesen 12 kat. hold 1040 D-öl terület évi 120 K haszonbérért; egy kat. hold bérbeadott területre tehát 9 K 37 f, az összes vízterület egy kat. holdjára pedig 2 K 59 f esik. A szentléleki erdőgondnokságban Lillafüreden tervbe van véve *) Sportegyesület.

14 pisztrángos tógazdaság és egy nagyobb üzemű halköltőház építése, úgyhogy az itt lévő Hámori tó" rendszeres népesítessél szintén a haltermelés körébe vonatnék. A tó jelenleg bányászati üzemi czélokra szolgál ugyan, de az üzem a tónak évenként egyszeri teljes lecsapolását megengedi s igy misem áll útjában a tó intenzív halászati művelésének. A vonatkozó műszaki tervek s a költségvetés készen vannak s miután az építkezéshez a földmivelésügyi minisztérium elvben már hozzájárult, a kivitelnek lényeges akadályai nincsenek. V. Az ungvári m. kir. erdőhivatal vizei Ung, Bereg, Szabolcs vármegyék határában m tengerszinfeletti magasságok között terülnek el és a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. Fekvés szerint a kerületbeli vizek két főcsoportra oszlanak; egyik rész a Szabolcs vármegyébe eső Tisza folyó, amely a vizek zömétől félreesik és közvetlen a főerdőhivatal adminisztrácziója alatt áll, másik rész az Ung folyó és mellékvizei. Névszerint a következő nevezetesebb folyó- és patakvizek tartoznak ide: a Tisza és Ung folyók, a Czigányos, a Visnyi, a Szirova, a Vulsava, a Szvinyisza, a Hluboki, a Lyutanka, a Mali, a Veliki, az Urlya, a Termaczu, a Kamenicza, a Mocsárki, az Ulicsi, a Viharosi, a Rosztoki, a Stuzsicza, az Eszterág, a Ternovszki, a Szokoló, a Huszáré, a Csórni, a Tichá, a Paraszinszki, a Zsornova, az Iváncsuszki, a Kurniroszi, az Ormafalvi, a Huszna, a Liszkovecz, a Bisztra, a Lubnya, a Klokotiva, a Rúzsa, a Turicza, a Zvur, a Mosin, a Túrja, a Sípot, a Bisztricza, a Szoloni, a Bacsava, a Bukovi, a Falubjánka, a Lyutka patakok. Az összesen 1633 kat. hold 517 -ölet. kitevő, állandóan vizzel borított terület, erdőgondnokságonként a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1 központi kezelésben radvánczi erdőgondnokságban ókemenczei bercsényifalvai csontosi fenyvesvölgyi turjaremetei» 1 0 á 8. poroskői sóháti» havasközi

15 A hátmegi erdőgondnokság kezelésében ezidőszerint halasviz nincs. A főerdőhivatal vizei a dévér, márna és pisztráng regiójához tartoznak, halfaunája tehát meglehetős változatos. A tiszai rész főhalfajai a dévér, ponty, kecsege, harcsa, süllő, általában a Tisza középső szakaszának halai; az ungi résznek a kecsegén kivül az előbbiek, továbbá a márna, csuka, pénzes pér, sebes és szivárványos pisztráng a lakói. A rák előfordul még az ókemenczei erdőgondnokságban kevés, a bercsényi falvai, csontosi, boroskői és a sóháti erdőgondnokságok egyes vizeiben gyér számmal, a többi helyeken kipusztult. A halnépesség különböző; általában véve ritka. Az átlagnál kedvezőbb az arány a radvánczi és bercsényifalvai erdőgondnokságok. Ung folyó szakaszaiban, a csontosi erdőgondnokság egész kerületében, a poroskői erdőgondnokság Sípos" nevü patakában, kedvezőtlenebb a sóháti és havasközi erdőgondnokságok kerületében. A haltenyésztésre többé-kevésbbé kártékony befolyást gyakorolnak a havasközi erdőgondnokság kerületében a régi idő óta folyó fausztatás, az ókemenczei, turjaremetei és havasköri erdőgondnokságok kerületében az ott épített duzzasztóművek, az ókemenczei erdőgondnokságban, a Perecsenyben létesített vegyi gyár és a magyar államvasutak talpfatelitő telepe; a turjaremetei erdőgondnokság kerületében Rónafüreden, a talpkéreg-gyár, több vizifürész és malmok, a poroskői erdőgondnokság kerületében Turjasebesen a Bantlin-féle vegyi gyár szennyvizei. Egyes erdőgondnoksági kerületektől eltekintve az orvhalászat kisebb mérvű és azt különböző kézi eszközökkel, továbbá masz- ' gg l< de leginkább dinamitozással űzik. a a A halállomány emelését vannak hivatva előmozdítani az ókemenczei, csontosi, fegyvesvölgyi és a turjaremetei erdőgondnokságok kerületeiben épített halköltőházak, összesen 36 kaliforniai költőedénynyel felszerelve. A költőházak darab sebes és darab szivárványos pisztrángikrát költettek egy idényben, melyből darab zsenge ivadék származott, a költési eredmény tehát 34%. Ivadéknevelő tó van a fenyvesvölgyi erdőgondnokság kerületében 97 d-öl kiterjedésben.

16 A főerdőhivatal kerületéhez tartozó halasvizek legnagyobb része a kizsarolt halállomány emelése érdekében tilalom alatt áll, egy tekintélyes része évig a vadászattal együtt van bérbeadva kis részben bérletileg értékesitik. Az erdőgondnokságok közül egynek halasvize nincs, nyolcznak a halászati jogát a vadászattal együtt értékesitik, illetőleg az részben, vagy egészben tilalom alatt áll, egyben pedig önállóan van bérbeadva. Bérbe van adva összesen 497 kat. hold 1561 D-öl 390 K 50 f évi bérért, tehát holdanként 78 f-rel. A vízterület többi, vagyis 1135 kat. hold 556 D-öl része az, amely részben tilalom alatt áll (körülbelül 65%), részben a vadászati joggal együtt adják bérbe (35%), ez az utóbbi rész a halászatilag értékesebb, miután a vadászterületek közé ékelt patakok nagyobb része pisztrángos viz. VI. A bustyaházai m. kir. erdőhivatal vizei Máramaros vármegyében m tengerszinfeletfi magasságok közt terülnek el és egészben a Tisza folyó vízrendszeréhez tartoznak. A nevezetesebb folyó- és patakvizek névszerint a következők: a Tisza, Talabor, Taracz és Nagyág folyók, a Horodilovo, a Kvaszovecz, a Bradulova, a Strimba, a Suchár, a Hersovecz és Nyegrovecz, a Jaszenovecz, a Rosztoka, az Ozeránka, a Csornarika, a Peszarika, a Javorovecz, a Kraszna, a Mokránka, a Janovecz, a Bertyánka, a Plaiszka, a Padcsurni, a Turbát és Turbaczil, a Hladin, az Okulszki, a Qropjanecz, a Bertyanek, a Nagyberty, a Suchi, a Teresulka, a Procska, a Jablonicza, a Bisztrik, a Teresei és a Lonka patakok. Az összesen 848 kat. hold 849 D-ölet kitevő vízterület erdőgondnokság szerint a következőkben oszlik meg: kat. hold D-öl 1. huszti erdőgondnokság bustyaházai alsókalocsai felsőszinevéri németmokrai» bruszturai királymezői felső erdőgondnokság alsó dombói «

17 A técsői erdőgondnokság kerületében ezidőszerint halászatilag hasznosítható vízterület nincs. A vizek a márna és pisztráng régiójába esnek s mint ilyeneknek főhalfajai a márna, a galócza, a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng. A márna elterjedési határára vonatkozólag mint halrajzi szempontból érdekes jelenség megemlítendő, hogy e halfaj az alsókalocsai erdőgondnokság Suchár nevü patakjában 552 m tengerszinfeletti magasságon felül is előfordul. Rák található az alsókalocsai erdőgondnokság Bradulova és Suchár nevü patakjaiban elég szép számmal, továbbá a dombói erdőgondnokság kerületében a Taracz folyóban. A halnépesség különböző; egyes helyeken ritka, máshol közepes sűrűségű és a mult időhöz képest, 1 2 pataktól eltekintve, inkább apadóban van. A halnépesség közepes sűrűségű a Nagyág folyóban (huszti erdőgondnokság), a Talabor fekvő részében, a suchári és kalnoveczi régi vizfogókban (alsókalocsai erdőgondnokság), az Ozirnya tóban (felsőszinevéri erdőgondnokság), a Mokranka és Janovecz patakok és mellékágaiban (németmokrai erdőgondnokság), a Turbát patak és mellékágaiban (bruszturai erdőgondnokság), a Teresulka és a Taracz folyó felső szakaszában (királymezői felső és alsó erdőgondnokság). A haléletre kedvezőtlen befolyást gyakorló körülmények az erdőhivatalnak úgyszólván egész erdőterületére kiterjedő tutajozás, a bustyaházai, alsókalocsai, felsőszinevéri, németmokrai, bruszturai s a királymezői felső és alsó erdőgondnokságok kerületében épült völgyzárak és duzzasztó művek, amelyek a halak vándorlását akadályozzák. Az orvhalászat elég gyakori s annak minden módja, de leginkább a legveszedelmesebb fajtája, maszlaggal és dinamittal űzött halászás szokásos. Vizet szennyező ipari vállalatok nincsenek, legfeljebb az alsókalocsai erdőgondnokság Hersovecz patakjának torkolatánál űzött timáripart lehetne ilyennek nevezni. Halköltőház van a felsőszinvéri, németmokrai és bruszturai erdőgondnokságok kerületében, összesen 18 kaliforniai költőedénynyel fölszerelve. Ezek közül gyakorlati kivitel és külső csíny tekintetében a németmokrai érdemli meg különösen a figyelmet. A költőházak drb. sebes és drb. szivárványos

18 pisztrángikrát költettek, melyből legutóbb drb. zsenge ivadék kelt ki; a költés eredménye tehát 72%. Ezen zsenge ivadék vizbe való bocsátásán kivül a hajdan szép rákállománynyal biró patakok ismételt benépesítése végett a dombói és a técsői erdőgondnokságok kerületében történtek kísérletek. Ezen kísérletek közül a dombói amely a és években 279 drb. tenyészrák kihelyezéséből állott bevált; a técsői 500 darabbal az év folyamán végzett kísérlet ellenben eredménytelen maradt. A bustyaházai erdőhivatal kerületében a halászati jog értékesitetlen 8, bérletileg értékesített 1 erdőgondnokságban. Bérbe van adva 192 kat. hold 611 D-öl vízterület 48 K 70 f évi bérért, amelyből tehát 1 kat. holdjára 25 f esik, az összes vízterület 1 kat. holdjára pedig csupán 5 fillér. A különben halászati szempontból igen becses vizek értékesítésének legnagyobb akadálya a forgalomtól, a vasutaktól és a nagyobb városi központoktól való távoli sok esetben km-nyire eső fekvés. Remélhető azonban, hogy az itteni vizeknek intenzivebb művelése és ápolása, valamint ma már a lehetetlenségek közé nem tartozó nagy távolságra való halszállitás kérdésének helyes megoldásával a halászatból tekintélyes jövedelem lesz elérhető, különösen azokban az erdőgondnokságokban, ahol a közel jövőben a erdőüzemet beszüntetik, ami által a folyó- és patakszakaszok, valamint a vízszállítás czéljaira szolgáló vízgyűjtők s egyéb berendezések felszabadulnak, illetőleg mint pl. a felsőszinevéri gondnokságnál, a berendezések okszerű és jövedelmező halászati üzem czéljaira felhasználhatókká válnak. VII. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság vizei Máramaros vármegye határában m tengerszinfeletti magasságban terülnek el és három nagy csoportba tagozódva, kivétel nélkül a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. A nevezetesebb folyó- és patakvizek névszerint felsorolva a következők: a Fehér-, Fekete-, Egyesült-Tisza, a Vissó, az Iza folyók; a Lazescsina, a Studena, a Lopuszanka, a Kozmiszczek, a a Forenok, a Szeredni, a Pletyki, a Hosszupatak, a Markovecz, a Bahenszki, a László, a Kevele, a Szvidovecz, a Frostinecz, a Kis- és Nagyberlebás, a Borvizvölgyi, a Radomir, a Farkasvölgyi, a Vidrás, a Pálvölgyi, a Bogdán, a Sesul, a Rohnyeszka, a Soskás,

19 a Balczatul, a Stohovecz, az Uhorszki, a Haverla, a Brebenpeszka, a Turkulecz, a Fejér, a Javornik. a Nagy-Roszis, a Lihi, a Kaszó, a Szopurka, a Szeredna és a Krajna Rika, a Mara, a Ruszkova, Rika, a Párgyi, a Borsotin, a Kirva, a Szokoló, a Vasér, a Fájna a Losztun, a Stebiora patakok. Az összesen 1212 kat. hold 445 -ölet kitevő vízterület erdőgondnokságok szerint a következőleg oszlik meg: kat. hold -öl 1. mezőháti erdőgondnokság feketetiszai kevelei rahói tiszaközi bogdáni fehértiszai fejérpataki nagybocskói nagybocskói faraktárgondnokság gyertyán ligeti erdőgondnokság máramarosszigeti» havasközi vaséri A rónaszéki és visói erdőgondnokság kezelése alatt ezidőszerint halasviz nincs. Halrajzi szempontból a vizek a márna és a pisztráng régiójába esnek; főhalfajaik: a sebes pisztráng, a pénzes pér, a menyhal, a márna és a Tisza folyó felső szakaszán a galócza. Rák található a rahói, fejérpataki, nagybocskói és a máramarosszigeti erdőgondnokság kerületében. A halnépesség általában véve ritka, sőt helyenként igen ritka, ami az erdőigazgatóság véleménye szerint a tutajozási és usztatási üzem, az e vidéken nagyon gyakori nyári zivatarok és záporesők, továbbá az orvhalászat káros hatásának tudható be. Tutajozás, illetőleg usztatás folyik a mezőháti, feketetiszai, kevelei, tiszaközi, bogdáni, fehértiszai, fejérpataki, nagybocskói, gyertyánligeti, havasmezői és a vaséri erdőgondnokságok kerületei-

20 ben. A tutajozás és usztatás lehetővé tétele czéljából a kerületben 1 faragott kőből, 13 fából, 2 fából és földből épült vízgyűjtő, 2 gereb és 5 bukógát van használatban, tehát olyan művek, amelyek a halak szabad vándorlását akadályozzák. Az orvhalászat általában véve mérsékelt, bár vannak környékek, igy különösen a Tisza folyónak alsóbb, az ellenőrzéstől távolabb eső szakaszai, ahol az gyakori és annak minden módja, de leginkább a dinamitozás szokásos. Vizet szennyező ipari vállalatok, a nagybocskói erdőgondnokság kerületébe eső Klotild-féle vegyi gyáron kivül nincsenek, de viszont helyenként a sóbányákból kiszivárgó és kifolyó vizek veszélyeztetik a halállományt. A halállomány emelése végett az erdőigazgatóság már 1898-ban létesített a vaséri erdőgondnokság kerületében, 1906-ban a rahói, bogdáni, fehértiszai, mezőháti és feketetiszai kerületében 1 1 halköltőházat, erdőgondnokságok amelyek összesen 45 költőedénynyel vannak felszerelve. Ezek közül 6 Coste-, 39 pedig kaliforniai rendszerű. A költőházak év folyamán darab sebes, darab szivárványos pisztrángot és 5000 darab pataki saiblingot költettek, melyből darab zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 61 /o. Ivadéknevelő tavak nincsenek. A máramarosszigeti erdőigazgatóság kerületéhez tartozó vizek halászati joga legnagyobb részében értékesitetlen. 14 erdőgondnokság közül 12-ben értékesitetlen, l-ben a vadászati joggal együtt van bérbeadva s csupán 1 értékesiti halastavait. Bérbe van adva összesen 46 kat. hold 1300 D-öl évi 10 K 20 fillér mellett, tehát holdanként 22 fillérrel, igy tehát az összes vízterület 1 kat. holdjára 1 fillér sem esik. Az értékesítésnek ezen erdőigazgatóság kerületében ugyanazok az akadályai, mint a bustyaházaiban. Mint ott, ugy itt is remélhető, hogy a vizek intenzivebb halászati művelése, a házilagos kezelés behozatala utján jelentékeny jövedelem lesz elérhető. (Folyt. köv.> ó ú% ó