Regionális gazdaságtan

Átírás

1 Regionális gazdaságtan Dr. Fábián Attila Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet

2 Úgy egy évvel ezelőtt többé-kevésbé hirtelen ráébredtem, hogy mint nemzetközi közgazdaságtannal foglalkozó közgazdász, egész eddigi szakmai pályafutásom során gazdaságföldrajzról gondolkoztam és írtam, anélkül hogy ennek tudatában lettem volna Krugman 2

3 Regionális tudomány Közgazdaságtan alapkérdései: Mit? Kinek? Hogyan? Regionális, térbeli megközelítés: Hol? A TÉR az 1950-es évektől kerül előtérbe, Új tudományterület születik, Különböző tér értelmezések születnek. 3

4 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány TÉR a társadalmi, gazdasági folyamatok térben zajlanak A tér: különböző sajátosságokkal meghatározható, pl. természeti, táji adottságok, infrastrukturális ellátottság, az ott élő emberek Szintjei: Makroterek világ, országcsoportok, ország Regionális terek nagytérség, mezokörzet, megye, kistérség, kistáj, vonzáskörzet Lokális terek település, lakókörzet, városrész Mikroterek család, háztartás 4

5 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány Társadalomtudomány Legfontosabb alakja: Walter Isard 1975 Introduction to Regional Science Első tudományos műhely: Pennsylvaniai Egyetem A regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk. Isard 5

6 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány Más megközelítésben: A regionális tudomány a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmait, e- lemeit és módszereit egységes rendszerbe foglaló, a társadalmi és gazdasági jelenségeket és folyamatokat ezek felhasználásával vizsgáló tudományág. Horváth Gyula 6

7 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány Földrajztudomány Szociológiatudomány Közgazdaságtudomány REGIONÁIS TUDOMÁNY Műszaki tudomány Politika- és államtudományok 7

8 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány Nemes Nagy József 4 fő irányzatot határoz meg: 1. Az igazi tértudomány a földrajz 2. A regionális tudomány új diszciplína a földrajz helyett 3. Regionális tudományok: az összes térbeli társadalmi problémát vizsgáló tudományterület együttese 4. Regionális tudomány önálló diszciplína 8

9 Regionális gazdaságtan A regionális tudomány Főbb kutatási témák: - A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése (térbeli munkamegosztás, ipari telephelyválasztás, agglomerálódás, externáliák, ) - Térszervezés és strukturálás (területfelhasználás, urbanizáció, társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatok, ) - Területi interakciók (nemzetközi és regionális kereskedelem, tényezők áramlása, migráció, ) - Regionális fejlődés (területi egyenlőtlenségek, gazdasági növekedés, területfejlesztés, területi tervezés, regionális politika, ) 9

10 Régió A regionális gazdaságtani vizsgálatok elsődleges területi egysége a régió rugalmasan értelmezhető gyűjtőfogalom. A régió olyan földrajzi egység, amely valamilyen entitás alapján alakul ki, amely entitástól a régió több, minőségileg más, mint a részek összessége. Hoover A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé-kevésbé megadható térség. 10

11 Regionális gazdaságtan Régió Benko 3 régiótípus 1. Tervezési, programozási régió közigazgatási, területi tervezési kategória 2. Csomóponti régió a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése 3. Homogén régió egységes természeti, társadalmi és gazdasági jellemzők 11

12 Regionális gazdaságtan Régió Tervezési, programozási régió Intézményi tér eleme Adminisztratív területi beosztás Közigazgatási egység Közszolgáltatási egység Statisztikai egység - NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszer Normatív régiók politikai akarat, függőség (pl. közszolgáltatások gazdaságos ellátása) Magyarországon 7 db NUTS 2-es régió, korábbi megyékből, megye határok mentén Funkcionális régiók fejlesztési régiók (pl. természetikörnyezeti, társadalmi-gazdasági jellemzők alapján) megye határoktól független gazdasági együttműködésen alapszik 12

13 Regionális gazdaságtan Régió közvetlenül a központi kormányzat alatt önkormányzati szint képviseleti hatalommal választott regionális tanács 13

14 14

15 Regionális gazdaságtan Régió Csomóponti régió Gazdasági térszerveződés, a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése, gazdasági szereplők interakciói alapján Gazdasági folyamatok áramlása (pl. beszállítói kapcsolatok, kereskedelmi kapcsolatok intenzitása) Centrum és vonzáskörzete (pl. bevásárlóközpont vagy nagyváros, agglomerációs térség, ingázási övezetek) 15

16 Csomóponti elv alapján kialakuló területrendszer a) mozgás b) hálózat c) csomópontok d) hierarchiák e) régiók f) diffúzió (növekedés, fejl.) Haggett,

17 Regionális kutatási irányok Nemes Nagy (1998) Térbeli áramlások migráció, tőke, termékek szolgáltatások, információk térbeli diffúziója Hálózatok - közlekedési és kommunikációs rendszerek, infrastrukturális rendszerek Településhálózatok Központok szerepkörei, egymás közötti viszonyrendszer Időbeli és térbeli kapcsolatok Multidiszciplinariátás 17

18 Homogén régiók Hasonlóság elvén lehatárolható területi egységek, ahol a térstruktúrát azonos elemek folyamatosan és tartósan jellemzik. Földrajzi régiók (pl. Alföld) Ipari régiók (pl. Miskolc és térsége) Idegenforgalmi régiók (pl. Balaton) Városi régiók (pl. Budapest és agglomerációja) A lehatárolás, elsősorban statisztikai jellemzők a- lapján történik. 18

19 Régiók tipizálása Haggett (1933-) 3 alaptípus 1. Egyjellemzős régió egy meghatározó szempont dominál (hegyvidéki régió) 2. Többjellemzős régió - több mutató kombinálása (magas munkanélküliség alacsony iskolázottság) 3. Totális régió komplex, összetett jelenség, nem lehet egy jellemzőt kiemelni (szerves társadalmi-gazdasági-történelmi egység) 19

20 Régióformáló folyamatok TÉRSÉG Regionalizáció Horizontális térfelosztás Körzetesítés Határok Regionalizálódás a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős Kohézió Regionalizmus térségi tudat, intézményesülés Identitás, irányítás RÉGIÓ 20

21 Tér és Idő Az emberi élet térbeli és időbeli folyamatainak vizsgálata Térbeli és időbeli dimenziók Időbeli: hosszú-, közép- és rövidtáv Térbeli: többfajta értelmezés létezik Mészáros (2000): Matematikai térértelmezés (geometria - térbeli pontok helyzetének leírása, pl. városi növekedés) Fizikai tér (a terek kölcsönhatásainak elemzése, pl. utazási idő, szállítási költségek, stb. centrum-periféria) Társadalmi-gazdasági tér (gazdasági viszonyok és kapcsolatok egymásra épülése, kölcsönhatásai, rendszere) Viselkedési, mentális tér (eltér a fizikai és a mentális térhasználat, idő és térhasználat optimalizálás) Kibertér (IKT, a tér kitágul, az idő összezsugorodik és felgyorsul információ áramlás) 21

22 Térszervezés Területfejlesztés, területi fejlődés (minőségi változás életminőség) Területi egyenlőtlenségek (szükségszerű velejáró a térbeli változásoknak) Regionális politika (az egyenlőtlenségek kiegyenlítési kísérlete hosszútávon) 22

23 Regionális gazdaságtan A közgazdaságtudományon belül a gazdaság működésének alapvető térbeli törvényszerűségeit elsősorban a regionális gazdaságtan vizsgálja. (Tér-társadalom vizsgálat, gyakorlatiassá tétel, emberi dimenzió, tér és idő együttesség) A térbeliség szerepének felerősödésével új irányzatok születtek: új gazdaságföldrajz - TÉRBELISÉG (KRUGMAN), új nemzetközi közgazdaságtan, új növekedéselmélet új globális pénzügyi rendszerek 23

24 Új Gazdasági Földrajz KRUGMAN (1991) a gazdasági tevékenységek térben zajlanak általános térbeli egyensúlyelmélet (sűrűsödés) területi egyenlőtlenségek törvényszerűek Nemzetközi közgazdaságtan és regionális gazdaságtan kapcsolatai (a külső folyamatok megértéséhez szükséges a belső folyamatok ismerete) lokális extern hatások és specializációk vizsgálata a külső hatások kiemelésével 24

25 Modern üzleti tudományok PORTER globális iparágak vállalatainak verseny-stratégiája lokális, regionális verseny környezet elemzésén keresztül Gazdaságfejlesztési stratégiák tartós lokális versenyelőnyökön is nyugszanak (magasan specializált szakértelem, tudás, intézmények, üzleti szolgáltatások, versenytársak, igényes vásárlói környezet koncentrációja) Agglomerációs előnyök Extern hatások Globális-lokális paradoxon 25

26 Globalizációs folyamatok Erősödő globális verseny Döntő tényezővé válik a földrajzi elhelyezkedés: lokális előnyök Térbeli koncentráció (20-80%) (agglomerációk, klaszterek) Liberalizációs politikák a nemzetközi kereskedelemben (WTO, pénzügyi és versenypolitikai liberalizáció, szabad tőkemozgás, légiközlekedés növ., telephely mobilitás, termelési tényezők szabad áramlása, erősödő jogi garanciák ) Információs és kommunikációs technológiák Hálózatosodás (valamennyi piacon erősödő verseny, input globalizáció, külpontostelephely kereskedelem, összefonódások növek.) 26

27 Regionális GDP adatok az Európai Unióban és a ig csatlakozott államokban (EU átlag=100%, GDP/fő (PPS) 2007, %) Canarias (E) Guadeloupe Martinique RÈunion (F) (F) Guyane (F) (F) < Madeira (P) AÁores (P) >=125 nincs adat Kypros 27 SIG16

28 28

29 Globális gazdaság Transznacionális vállalatok (gyors terjeszkedés, értéklánc-rendszerek kiépülése, eltérő globális/lokális stratégia) Technológiák (az ugrásszerű innovációk növekedése, infokommunikációs technológia tartalom növekedés, tudástranszfer, gyors adaptációs képesség) Nemzetközi integrációk erősödése (EU, OPEC) Globális pénzügyi rendszerek (globális pénzintézeti koordinációval) Egységesülő fogyasztási igények 29

30 Térszerveződési szintek Lokális gazdaság település és agglomerációja Regionális gazdaság helyspecifikus, gazdasági, társadalmi, kulturális jellemzők kialakulása, speciális szaktudás core competence Nemzetgazdaság szűkülő önálló gazdaságpolitika, fontos kulturális, társadalmi, politikai, szabályozási funkciók fennmaradása Szupranacionális gazdaság (EU, EFTA..) növekvő és egységesülő piac, szabad tényezőáramlás Világgazdaság? (Transznacionális - Globális) 30

31 Globális-lokális paradoxon Globális verseny bármit, bárhonnan, bármikor, bárhová, Globális vállalatok globális versenystratégiákkal Globalizálódó piacok termelési tényezők piaca Technológiák globális terjedése információk áramlása egyidejű és határtalan Lokális telephelyek könnyen helyettesíthető, alacsony bérköltségű tevékenységek decentralizációja) a vállalatok stratégiai fontosságú tevékenységei koncentrálódnak a centrumban! Erősödő lokalizációs tényezők A tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak 31

32 Globális-lokális paradoxon GLOBÁLIS A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással. a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják a piaci szereplők közötti információk áramlása egyidejű és határtalan globális verseny és piac bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová 32

33 Globális-lokális paradoxon GLOBÁLIS A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással. a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják a piaci szereplők közötti információk áramlása egyidejű és határtalan globális verseny és piac bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová Forrás: Rechnitzer, Porter és Lengyel alapján 33

34 Regionális specializáció A régiók gazdasága erősen specializálódik (a növekvő globális piac következtében) Szűkösen, egy-egy régióban rendelkezésre álló tényezők Komparatív előnyök és méretgazdaságosság érvényesítése (n d Q= f(nk, nl, nd) Nemzetközi és regionális munkamegosztás Tartós kooperációk vállalatok között (innováció) együttműködve versenyezni hálózatosodsás Regionális klaszterek (erőforrás kihaszn. optim.) 34

35 Regionális specializáció Kettős vetület: 1. Fejlett centrumokban erősödő koncentráció, magasabb rendű vállalati versenyelőnyök, helyi szinergiák, externáliák 2. Fejletlenebb térségben a vállalatok alacsonyabban jövedelmező tevékenységei zajlanak, alacsony versenyelőny, sztenderdizált termelés Összességében: erősödő területi különbségek!! 35

36 Globális verseny új tényezői Társadalmi tőke munkafegyelem, megbízhatóság, megfelelően hozzáállás, igényesség, pontosság, együttműködés) Nem tárgyi javak (know-how vagyon) Tudástőke (szellemi potenciál) Kapcsolati tőke Lokálisan koncentrálódó tényezők!!! 36

37 Regionális gazdaságtan vizsgálati területei Globális vállalatok költségtípusai szállítási költségek minimalizálása, outsourcing Vertikális dezintegráció alvállalkozók bekapcsolása, dekoncentrált termelési tevékenység Telephelyválasztás méretgazdaságosság kiaknázása, tranzakciós költségek csökkentése,nagyméretű telephelyek kialakítása Üzleti szolgáltatások növekvő szerepe általában lokális együttműködések Tudásalapú gazdaság felértékelődése tudástermelés, tudástranszfer, K+F Lokális társadalmi, kulturális környezet (munkafegyelem, vállalkozási készség, kreativitás, vallás, értékrend, együttműködés, bizalom, helyi érdekegyeztetés, lobbik, korrupció, civil szervezetek,.) 37

38 Egy pont gazdaság térbeli gazdaság Közgazdasági kategóriák Piac Ár Verseny Egy pont gazdaság Egységes Tökéletes Térben kiterjesztett gazdaság differenciált Nem tökéletes Informáltság Piaci magatartás Helyettesíthetőség Tökéletes Racionális Korlátlan Térben aszimmetrikus Térben korlátozott racionalitás Inputok térbeli elhelyezkedése korlátozott Gazdasági egyensúly Általános egyensúly Térbeli parciális egyensúly 38

39 A regionális gazdaságtan főbb fejlődési szakaszai Három nagy szakasz különíthető el: 1. Szellemi előfutárok Térbeli kiterjesztés Általános térgazdaságan napjainkig 39

40 Szellemi előfutárok időszaka Smith, Ricardo - munkamegosztás Marshall extern hatások, iparági körzet, lokális externáliák Weber ipari telephelyelméletek, szállítási költség Johann von Thünen távolság, pontszerű térbeli piac 40

41 Térbeli kiterjesztés időszaka 20. század első fele A neoklasszikus közgazdaságtan kiterjesztése a távolság fogalmával Hoover a verseny térbeli jellemzői, monopóliumok, térbeli árdiszkrimináció, ipari telephelyelmélet Városrobbanás Christaller központi helyek elmélete, városhierarchia Lösch általános térbeli egyensúlyelmélet 41

42 Általános térgazdaságtan 20. század második fele Általános közgazdaságtudományi térelmélet kialakulása Isard fogalmi, módszertani megalapozás, általános telephelyelmélet, regionális tudomány intézményesülése Solow, Samuelson egyensúlyi modellek térbeli értelmezése Növekvő piacgazdaság, növekedési pólusok Krugman térbeli koncentráció Globális versenystratégiák Porter agglomerációs előnyök, regionális klaszterek, helyi üzleti környezet Empirikus vizsgálatok, gyakorlatias szemlélet 42

43 Regionális gazdaságtan részterületei Település-gazdaságtan, városgazdaságtan, városi területhasználat Telephelyelméletek Regionális mikroökonómia Regionális makroökonómia Alkalmazott regionális gazdaságtan Regionális politika, területfejlesztés, területi tervezés és programozás 43