MMK Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozat

Átírás

1 MMK Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozat A Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata Szakértői Minősítő Testületének ügyrendje Budapest június

2 1. A Szakértői Minősítő Testület feladata A Magyar Mérnöki Kamara (továbbiakban: MMK) Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata (továbbiakban: Tagozat) tagjainak kérelmére a Tagozat Szakértői Minősítő Testülete (továbbiakban: SzMT) szakmailag véleményezi az 1. mellékletben felsorolt szakterületeken, vagy azok valamely részterületén a szakmai megfelelőséget. A SzMT, amennyiben megfelelőnek tartja a kérelmező felkészültségét, akkor a MMK illetékes szervezetei felé javaslatot tesz a Jogosultsági vagy Tanúsítási Okirat (továbbiakban, ebben a dokumentumban: Okirat) kiadására, azaz kérésre szakmai minősítést végez. A kiadott Okirat a Tagozat szakmai területén a szakmagyakorlás feltétele. A kiállított Okirat érvényessége 5 év, ami kérésre újabb eljárás lefolytatásával meghosszabbítható. A MMK Tanúsítási és Továbbképzési Szabályzata rendelkezik a tagjai számára a mérnöki tevékenységgel kapcsolatos minősítési szolgáltatás rendjéről, szakterületekről, minősítő eljárásról, a továbbképzési kötelezettségről és díjazásról. 2. A Szakértői Minősítő Testület szervezete 2.1. A SzMT tagjait a Tagozat közgyűlése választja A SzMT-nek elnöke és a három szakterületnek (anyagmozgatógépek, építőgépek, felvonók) megfelelően legalább három-három tagja van. A SzMT elnökét a testület első ülésen a tagok maguk közül választják meg. A SzMT működése területén aláírási jogosultsága annak elnökének, illetve akadályoztatása esetén a Tagozat elnökének van A SzMT elnökének feladata a SzMT munkájának irányítása, ellenőrzése valamint közreműködés a minősítő munkában. A SzMT elnöke a tagok közül adott feladat ellátására elnökhelyettest jelölhet ki A SzMT elnökének felelőssége az Okirat kiadásához szükséges javaslat megtételéhez szükséges eljárás lefolytatása, a döntés meghozatala és annak mellékleteivel együtt továbbítása a felkérő részére A SzMT elnökének feladata és kötelezettsége az Okirat kiadásához szükséges javaslat megtételéhez szükséges eljárás lefolytatásához benyújtott, valamint a munkafolyamat során keletkezett dokumentumok iktatása, kezelése. A SzMT elnöke köteles a Tagozat elnökét a SzMT munkájáról havonta tájékoztatni A SzMT elnöke a Tagozat alapszabálya szerint hivatalból tagja a Tagozat elnökségének. 3. A Tagozat szakértői minősítéseinek követelményrendszere A szakmai minősítési folyamat megkezdésének feltétele: a kérelmező érvényes MMK tagsága és az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok benyújtása. A dokumentumok: - új eljárás lefolytatásához a 2., vagy a 3. melléklet szerinti oklevél másolata és szakmai önéletrajz, 2

3 - a jogosultság meghosszabbításakor az utolsó öt év szakmai tevékenységének rövid öszszefoglalója, annak értékelése és a 3.3. pont szerint a teljesített továbbképzések igazolása Szakirányú végzettség Tervezők, műszaki vezetők, valamint szakértők, tervellenőrök és műszaki ellenőrök szakirányú végzettsége: Tervezők, műszaki vezetők, valamint szakértők, tervellenőrök és műszaki ellenőrök esetében szakirányú végzettségnek minősül a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, vagy a közlekedésmérnöki oklevél, valamint az ezekre honosított külföldön szerzett oklevél a 2. melléklet szerint Az alapképzésben (BSc, főiskola) és a mesterképzésben (MSc, egyetem) szerzett mérnöki oklevél akkor minősül szakirányúnak, ha a képzés célja és tartalma (tantárgyai, szakiránya) a kért tevékenységi körnek megfelel A szakirányt a SzMT az oklevél, esetenként a leckekönyv alapján állapítja meg a 3. melléklet szerint Amikor az egyetemi, vagy főiskolai végzettség nem szerepel a 3. mellékletben, akkor az legalább kétéves főiskolai vagy egyetemi szintű szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) oklevél megszerzésével szakirányúvá válik, ha a továbbképzés szakterülete megfelel a kérelmezett szakértői terület ismeretanyagának Részlegesen szakirányú, az alapképzettséggel igazolt végzettség esetén egyéni mérlegelés alapján akkor adható pozitív vélemény, ha a kért szakértői területeken a kérelmező szakmai gyakorlati ideje meghaladja az előírt időt és szakmai tevékenysége egyértelműen bizonyítja, hogy a szakirányú végzettséghez tartozó ismereteket elsajátította Szakmai gyakorlat Tervezők, műszaki vezetők, valamint szakértők, tervellenőrök és műszaki ellenőrök szakirányú gyakorlata: Szakmai gyakorlati évnek minősül az oklevél megszerzése után végzett tervezési, fejlesztési, kutatási, gyártási, üzemeltetési, vizsgálói, szaktanácsadói, műszaki beruházási és ellenőri, valamint a felsőfokú képzésben végzett oktatói tevékenység A szakmai gyakorlat meg kell, hogy feleljen a kért szakmai részterületnek (1.sz. melléklet) és alá kell támasztania a szakmai tevékenységre való felkészültséget, jártasságot Az 1.sz. melléklet szerinti részterület indokolt esetben- tovább szűkíthető. A 4.sz. melléklet szerinti okiraton a részterület jelzése mellett a szűkítést is fel kell tüntetni Az előírt szakmai gyakorlati idő tervezők, műszaki vezetők, valamint szakértők, tervellenőrök és műszaki ellenőrök esetében 5 év. 3

4 3.3. Továbbképzési kötelezettség Az Okirattal rendelkező tagozati tagot rendszeres továbbképzési kötelezettség terheli, aminek teljesítését az Okirat lejáratát követő hosszabbítási eljáráskor kell igazolni az 5. sz. melléklet szerintiekkel A szakmai továbbképzés teljesítése alól felmentés nincs Hosszabbítási eljáráskor akkor teljesített a továbbképzési kötelezettség, ha a lejárt Okirat kiállítási időpontjától számítva évente 4 x fél napról (fél nap: 4 x 45 ), [vagy 4 kredit, ill. továbbképzési pontról] a Tagozat szakterülethez illeszkedő tárgykörben tartott képzésről nyújt be igazolást a kérelmező. Több, a Tagozathoz tartozó szakterület esetén a továbbképzésnek minden részterületet legalább egyszer érintenie kell az 5 év során! Új eljárások esetén a korábbi szakmai továbbképzésekről szóló igazolások becsatolása célszerű, de hiányuk nem kizáró követelmény A szakmai továbbképzés szakterületi és részszakterületi oktatandó témáit minden tárgyévre a Tagozat elnöksége határozza meg. A továbbképzési témakörök olyan részekre is bonthatók, amelyek időben tagolt formában kerülnek előadásra A szakmai továbbképzések szakmai irányítása, az előadási (törzs) anyagok jóváhagyása, az előadók kijelölése a Tagozat kompetenciája, szervezése a Tagozat és/vagy a területi kamarák feladata. A képzések számának, időbeni és regionális eloszlásának alkalmasnak kell lennie a tagság pontba foglalt továbbképzési kötelezettségének teljesítésére A MMK szervezeti egységei és Tudásközpontja gondoskodik a továbbképzések szervezéséről, koordinálásáról, valamint az adatok nyilvántartásáról, továbbá a más tagozatok által szervezett, a ponttal összhangban lévő képzésekről A továbbképzést szervező Tudásközpont, vagy Megyei Kamara felelőssége a gazdaságilag legalább nullaszaldós lebonyolítás, a vonatkozó MMK határozatok figyelembevételével, úgy a nyilvántartási, mint a számlázási folyamatok vonatkozásában. A költségek kifizetése után képződő nyereséget a MMK számlájára szervező befizeti. 4. A Szakértői Minősítő Testület szakmai-minősítő eljárásának rendje 4.1. A SzMT havonta ülésezik. Munkáját az MMK előírásai és a hatályos jogszabályok figyelembevételével, valamint a jelen szabályzat szerint végzi A dokumentum-hiányos (pl. diploma-másolat, szakmai önéletrajz, továbbképzések igazolása stb.) minősítési kérelmeket a SzMT nem tárgyalja. A hiányos kérelmeket iktatás és jegyzőkönyvezés után esetleges kiegészítési felszólítással a SzMT visszaküldi a benyújtónak A hiánytalan minősítési kérelmeket és ha van a Területi Kamara állásfoglalást is, annak figyelembevételével az elnök a SzMT soron következő bizottsági ülésén, a szakterületileg illetékes három taggal véleményezteti A SzMT szakmai véleményét a szakterületileg illetékes SzMT tag hiányában egy, az elnök által felkért külső szakértő kamarai tag is kiegészítheti A minősítési kérelmekről a SzMT elnöke nyilvántartást vezet. A kitöltött, a minősítők által aláírt minősítési jegyzőkönyveket időrendben gyűjti, és 5 évig megőrzi A véleményezésben résztvevők és a kérelmező között összeférhetetlenség nem állhat fenn A minősítő folyamat minden lépését jegyzőkönyvi űrlapon kell dokumentálni, az egyes álláspontokat a véleményezők aláírásukkal látják el Amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján a testületi tagok nem tudnak egyértelműen véleményt alkotni, akkor a kérelmezőt a dokumentumok kiegészítésére és/vagy személyes meghallgatásra lehet felkérni. 4

5 4.9. A rész-jegyzőkönyvek végleges megállapításait a SzMT ülés összesítő jegyzőkönyve tartalmazza, melyet az elnök készít el és ír alá A véleményalkotás egyes fázisai új kérelem esetén: Iskolai végzettség: egyetemi, vagy főiskolai oklevél megléte és a 2. mellékletnek való megfelelősége, vagy részletes kreditvizsgálat és elemzés a 3. melléklet szerint Szakterületen való jártasság vizsgálata, azaz az előírt gyakorlati idő, és a gyakorlat szakterületének a szakmai önéletrajzban rögzítetteket alapján való értékelése, figyelembe véve a jelölttel való kölcsönös egyetértésen történő behatárolást A véleményalkotás egyes fázisai lejárt Okirat megújításakor: Az eljárás megegyezik a pontban rögzítettekkel Vizsgálni kell, hogy a kérelmező eleget tett-e a továbbképzési kötelezettségének. A továbbképzés nem teljesítése kizáró ok, ekkor a kérést el kell utasítani A minősítő eljárás lefolytatása után a SzMT jegyzőkönyvi véleménye az alábbi négy eset egyike: - a kért tanúsítás megadását, vagy meghosszabbítását javasolja; - egyes tanúsítás(ok) szakterületeinek megadását javasolja, más(oka)t elutasítja (az elutasítások részletes indoklásával) az 1. melléklet szerint; - a kért tanúsítás(ok) végleges megadásának elhalasztását javasolja (részletesen meghatározva az okát és az elfogadás feltételét); - a kért Okirat(ok) megadását nem javasolja (részletes indoklással) Az összesített szakmai véleményt, jegyzőkönyvet a SzMT elnöke írja alá, és azt a kérelmező beadott dokumentumaival együtt megküldi a benyújtónak A minősítő eljárás alapján kiadandó Okirat formája és tartalma a szakterületeknek megfelelőn tegyen eleget a 4. mellékletben található mintának. 5. A Szakértői Minősítő Testület határozatának felülvizsgálata 5.1. A SzMT határozatának szakmai felülvizsgálatára a Tagozat Elnöksége jogosult A Tagozat Elnöksége szakmai véleményét a Tagozat elnöke indoklással küldi meg a MMK illetékes szervezetei részére A határozat felülvizsgálatában döntési joggal az első fokon eljáró személy nem vehet részt. A jelen szabályzatot öt oldal terjedelemben, négy melléklettel és két függelékkel a Tagozat Elnöksége 2015.március 16-án (Jk.3.5.pont)elfogadta és jóváhagyásra a MMK elnöksége elé terjeszti, azzal, hogy a függelék mely a szabályzatnak csak tájékoztató része folyamatos aktualizálása a SzMT elnökének feladata. Némethy Zoltán MMK AÉFT elnök A szabályzatot az MMK elnöksége án jóváhagyta. Barsiné Pataky Etelka MMK elnök 5

6 1. melléklet Főcsoport és csoport Szakértők (SZ), tervezők (T), tervellenőrök (TE), műszaki vezetők (V), műszaki ellenőrök (E) Jelzetek A.) Emelőgépek (esetleges szűkítésekkel) Állandó telepítésű emelőgépek a (kivéve toronydaruk) b Toronydaruk c Önjáró daruk d Járműemelők G-D-36 e Személyemelők, mozgóállványok, emelőasztalok f Targoncák g Színháztechnikai berendezések B.) Anyagmozgatás Anyagmozgatógépek, az emelőgépek kivételével, a csomagológépek b Mobil rakodógép, rakodás-gépesítés G-D-31 W-K3-6 C.) Építőgépek a Földmunkagépek b Útépítő gépek Anyagelőkészítés, bedolgozás gépei, c építőipari kisgépek d Egyéb építőgépek e Építésgépesítés G-D-39 G-D-40 G-D-41 ÉG SZASZ4 D.) Felvonók és mozgólépcsők a Felvonók b Mozgólépcsők AF AM 6

7 2. melléklet Leckekönyvi felülvizsgálat nélkül elfogadhatók az alábbi intézményekben szerzett nevesített oklevelek (ha azokban a szakirány neve is feltüntetésre került): Egyetemi szintű oklevél: intézmény oklevél megnevezése szak/szakirány Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) korábban BME Miskolci Egyetem korábban Nehézipari Műszaki Egyetem okl. gépészmérnöki okl. közlekedésmérnöki okl. villamosmérnöki okl. gépészmérnöki géptervező szak, egyéb gépész szakirány közlekedésmérnöki szak, anyagmozgató-gépész szakirány; építőgépész szakirány erősáramú szak, gépesítési és automatizálási szakirány; villamos gépek és készülékek szakirány géptervező szak, egyéb gépész szakirány Főiskolai szintű oklevél: intézmény oklevél megnevezése szak/szakirány Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara - korábban Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara, ill. Pollack Mihály Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kara - korábban Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Gépészeti Kar villamosmérnöki gépészmérnöki mérés-és irányítástechnika szakirány, felvonós ágazat építőgépész szak 7

8 3. melléklet Leckekönyvi felülvizsgálat alapján elfogadhatók lehetnek a szerzett nevesített oklevelek (ha azokban a szakirány neve is feltüntetésre került): Alapkövetelmény: Gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, vagy villamosmérnöki oklevél, főiskolai (BSc), vagy egyetemi (MSc) szinten Tantárgycsoport: Tantárgyak (alternatív megnevezésekkel) Teljesítendő kreditérték Szakmai törzsanyagból: géprajz, műszaki rajz, műszaki kommunikáció, CAD 3 anyagismeret, gépipari, villamos-ipari anyagtechnoló- gia 4 Differenciált szakmai ismeretekből: gépelemek, géptan, erő- és munkagépek 8 villamosságtan, villamos készülékek, villamos gépek, villamos energia-átalakítók 12 méréstechnika, villamos és nem-villamos mérések 8 elektronika, digitális technika, vezérléstechnika, automatika, irányítástechnika 13 villamos hajtások, mechanizmusok, pneumatikus és hidraulikus hajtások 8 anyagmozgató gépek, építőgépek, felvonók tantárgyai 18 gépszerkesztés, géptervezés, terméktervezés 6 komplex tervezés, CAD-rendszerek 12 szabályozástechnika, teljesítmény-elektronika, rendszerirányítás 14 informatikai alkalmazások, programozás, intelligens vezérlők 6 Szakdolgozat: bemutatás esetén

9 4. melléklet.megyei MÉRNÖKI KAMARA SZAKÉRTŐI TANÚSÍTVÁNY Dátum: Iktatószám: Ügyintéző: A Magyar Mérnöki Kamara tanúsítja, hogy NÉV kamarai regisztrációs száma: születési helye: ideje: anyja neve: lakcíme: végzettsége: oklevelének kiállítója: száma: a Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógép, Építőgépek és Felvonók Tagozatának tagja, valamint azt, hogy a Tagozat Szakértői Minősítő Testülete nevezett tevékenységét megvizsgálta és a csatolt dokumentumok, szakmai információk alapján őt (a szakterület kódszáma és megnevezése ) szakterületen a szakértői munkavégzés követelményének teljesítésére megfelelőnek ítélte. Ötévenként, a mérnöki kamarai illetékes szabályzatában meghatározott továbbképzési feltételek teljesítését igazolni kell. Tájékoztatom, hogy a határnapig történő teljesítés igazolásának az elmulasztása, a szakértői névjegyzékből való törlést vonja maga után. Az igazolások teljes körű benyújtása esetén a továbbképzési időszak újra kezdődik. A továbbképzés teljesítésének az igazolása a kérelmező feladata. A továbbképzési időszak napjával indul. Fent nevezett a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény, az egyéb hatályos jogszabályok, valamint a kamarai szabályzatok, így az Etikai-Fegyelmi Szabályzat rendelkezései alapján fejti ki tevékenységét..... Tagozat elnöke. Megyei Mérnök Kamara elnöke 9

10 5. melléklet Törzsszám: 18/2015/0009 MINTA IGAZOLÁS Mérkök László Regisztrációs szám: 188 (kamarai azonosító: cím:..) napján részt vett az MMK Anyagmozgatógépek Építőgépek Felvonók Tagozata által elismert szakmai képzésen,.városban Emelőgépek időszerű ismeretei szakértőknek továbbképzésen. Teljesített pontérték: 1 pont (0,5 nap) A programszervező megnevezése és elérhetőségei: BpPmMK 1097 Budapest Angyal utca 1-3 Dr Temesvári jenő: Budapest, PH. szervező 1. Építési Tagozat 11. Gáz- és Olajipari Tagozat 2. Tartószerkezeti Tagozat 12. Energetikai Tagozat 3. Épületgépészeti Tagozat 13. Elektrotechnikai Tagozat 4. Közlekedési Tagozat 14. Geotechnikai Tagozat 5. Hírközlési és informatikai T. 15. Szilárdásvány bányászati T. 6. Vízgazdálkodási és vízép. T. 16. Vegyészmérnöki Tagozat 7. Környezetvédelmi Tagozat 17. Egészségügyi műszaki T. 8. Tűzvédelmi Tagozat 18. Anyagmozgató gépek, építőgépek és felvonók T. 9. Agrár Tagozat 19. Geodéziai és geoinformatikai. T. 10. Gépészeti Tagozat 20. Munkabiztonsági Tagozat 10

11 Függelék 1. A Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozat Szakmai Minősítő testülete munkájához kapcsolódó hatályos jogszabályok (1) évi LVIII. Törvény a tervező-, és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról (2) 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról (3) LXXVIII. sz. Építési törvény (4) 266/2013. (VII. 11.) Korm. r az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről (5) 522/2013. (XII. 30.) Korm. r a (4) módosítása (6) 146/2014. (V. 5.) Korm. r a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról (7) 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (8) 16/2008. (VII. 30.) NFGM r. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (9) 14/2010. (II. 5.) Korm. r. a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenységről (10) 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EÜM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről (11) 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről felsorolt követelmények 11

12 Emlékeztető Függelék 2. 1.) Tárgy: Szakmai továbbképzések szervezése. 2.) Jelenlévők: Berényiné Nagy Mária, Némethy Zoltán, Szőllőssy Gábor: az Aéf.Tag. kezdeményezésére, Kassa Ferenc elnök úr utasítás alapján a tárgyat áttekintették. 3.) Előzmények: i) A közel múltban bekövetkezett jogszabályi változások, valamint az ezeket követő MMK szabályozatok új helyzetet teremtettek, úgy a szakmai továbbképzések szervezése, mint a szakmai hozzáértés bizonylatolása vonatkozásában. ii) Az MMK 20 szakmai tagozata közül egyeseknél az eljárási rend szabályozott, másoknál csak részben, vagy alig szabályozott Ez utóbbi kategóriába tartozik az Aéf. Tagozat, mely egyrészt a több éve bevált továbbképzést folytatni kívánja, de megkísérelte annak szervezését az MK-k felé tolni valamiféle együttműködés keretében. Ez első lépésként a legnagyobb MK-val, a BpMK val látszott ez célszerűnek. 4.) Megállapítások: Jelenlévők a vonatkozó rendeleteket, szabályzatokat valamint a BpMk. szervezési és gazdálkodási rendjét, továbbá a tagozat eddigi továbbképzési gyakorlatát áttekintették, és az alábbiakat állapították meg: i) Szakmai továbbképzésre valamennyi tagunknak változatlanuk szüksége van, s ennek biztosítása a Tagozatoknak erkölcsi kötelessége azokon a területek is, ahol azt jogszabály nem írja elő. ii) Az MMK Tanúsítási és Továbbképzési Szabályzata és Tanúsítási Szabályzata a 266/2013. (VII. 11) korm. sz. rendeletre épül, mely az Aéf. tagozatnak csak a felvonós részét érintette, de a 146/2014. (V. 5) korm. sz. rendelet megjelenésével ez is megszűnt. iii) Azokon a területeken melyekre a Továbbképzési Szabályzat nem vonatkozik, -és ilyen ma már az Aéf.Tag. teljes területe- előírásait iránymutatónak kell tekinteni. iv) A tagozatok kötelesek a képzések szakmai oldalát biztosítani, és a továbbképzéseket a bevált gyakorlat szerint folytatni mindaddig, amíg a Továbbképzési Szabályzat korszerűsítése minden szakterület egységes kezelését lehetővé teszi. 5.) Következmény: Tárgyaló felek a fentiekről Kassai Ferenc elnök urat tájékoztatták, aki azzal egyetért, nyomatékosan hangsúlyozva úgy az egységes szabályozás szükségességét, mint az ütőképes szervezési háttér megteremtését. Budapest, október 6. Összeállította: Némethy Zoltán 12