Az MMK Munkabiztonsági Tagozat feladata, szerepe. Dr. Váró György elnök

Átírás

1 Az MMK Munkabiztonsági Tagozat feladata, szerepe Dr. Váró György elnök

2 Történelem Az évi XVII. Törvénycikkel létrehozott Budapesti Mérnöki Kamarát a második világháborút követően létrejött új rendszer feloszlatta, helyébe a Szovjetunóban bevezetett szervezetek mintájára műszaki és tudományos egyesületeket hoztak létre között a mérnökkamara funkcióit az így létrejött szakmai egyesületek országos szövetsége látta el, a szigorúan centrálisan szervezett állami hierarchia merev keretei között. Az évben bekövetkezett rendszerváltás nyomán a különböző szakmai testületekben egyre sürgetőbben fogalmazódott meg az igény a Nyugat-Európában már jól működő és a korábban hazánkban is jól funkcionáló hivatásrendi kamarák felállítására.

3 Történelem A mérnöki kamara létrehozására a kilencvenes évek elején több kezdeményezés is történt. Az így szerzet tapasztalatok erdőjeként hozta létre a magyar parlament a mérnöki tevékenységeket szabályozó kamarai törvényt Július hó 10. napján jelent meg a Magyar Közlönyben a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény. A jogszabály által jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenység - ennek értelmében - csak a törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A kamarai törvény szerint a kamarai tagság feltételeinek megfelelő természetes személyek hozzákmlétre a megyi és fővárosi kamarákat.

4 Történelem Az így megalakult területi kamarák a Törvényben meghatározott módon hozzák létre a Magyar Mérnöki kamara elnevezéssel az országos mérnöki kamarát. A törvény kötelező jelleggel írja elő a Magyar Mérnöki Kamarán belül szakmai tagozatok létrehozását [2. (4) bekezdés]. A törvényi minimum feltételek szerint önálló szakmai tagozatként kellett létrehozni a Magyar Mérnöki Kamarán belül a a többi tagozat mellett a Munkabiztonsági Tagozatot. A törvény szerint a szakmai tagozatok létrehozásáról a Kamara országos alapszabályában kellett intézkedni. Ennek megfelelően a Magyar Mérnöki Kamara január hó 11. napján elfogadott alapszabálya hozta létre a Magyar Mérnöki Kamara Munkabiztonsági Tagozatát.

5 A tagság képzettségi feltételei 1. Felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettségként (alap-szakképesítésként) a) csak államilag elismert hazai felsőoktatási intézményben és csak államilag elismert szakon - esetleg a szakirány megjelölésével is kiadott aa) egyetemi végzettség vagy ab) főiskolai végzettség vagy b) valamely külföldi felsőoktatási intézményben szerzett és a módosított 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet alapján a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által az aa) vagy az ab) alpontban megadott végzettséggel (szakképesítéssel) egyenértékű szakképesítésként honosított végzettség ismerhető el.

6 A tagság képzettségi feltételei 2. Felsőfokú munkavédelmi szakképesítésként a) az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. vagy jogelődjei által kiadott aa) egyetemi munkavédelmi szakmérnöki oklevél vagy ab) főiskolai munkavédelmi szakmérnöki oklevél vagy ac) munkavédelmi szakmérnöki oklevél vagy ad) munkavédelmi szaküzemmérnöki oklevél vagy ae) munkavédelmi üzemmérnöki végzettséget igazoló bizonyítvány vagy af) felsőfokú munkavédelmi szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy ag) az Országos Képzési Jegyzék szakképzési azonosító száma szerinti munkavédelmi menedzser szakképesítés,

7 A tagság képzettségi feltételei b) a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kara által kiadott ba) munkavédelmi szakmérnöki oklevél vagy bb) munkavédelmi szaküzemmérnöki oklevél c) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által kiadott ca) mezőgazdasági munkavédelmi szakmérnöki oklevél vagy cb) gépészmérnöki végzettséget igazoló, biztonságtechnika vagy munkabiztonság szakirány megjelöléssel kiegészített oklevél d) a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara által kiadott gépészmérnöki végzettséget igazoló, munkabiztonság szakirány megjelöléssel kiegészített oklevél e) államilag elismert felsőoktatási intézményben szeptember 1-je után megkezdett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett, munkavédelmi vagy munkabiztonsági szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél ismerhető el.

8 A Tagozat és a munkavédelem kapcsolata A Munkabiztonsági Tagozat számára alapvető kérdés az, hogy a hozzá tartozó tevékenységek szakmai színvonala miként biztosítható, illetőleg milyen módszerekkel fejleszthető. Különösen fontos ez a kérdés azoknál a területeknél, ahol a szakmai színvonal megfelelőségétől a munkavállalók egészsége és biztonsága közvetlenül függ. Azt gondolom, nem szorul bizonyításra, hogy a munkahelyi egészség és a munkahelyi biztonság területe, a munkavédelem ilyen szakmai terület. Úgy gondolom, a Munkabiztonsági Tagozat tevékenységének meghatározásánál az elnökségnek figyelembe kell venni a valóságot, amely napjainkban jelen van, és amely alapvetően befolyásolja a munkabiztonsági tevékenység színvonalát, illetőleg annak megítélését a munkáltatók részéről.

9 A Tagozat és a munkavédelem kapcsolata Az érthető és természetes, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkáltatók arra törekszenek, hogy az egyes nem termelő tevékenységekre (ilyen a munkabiztonság is) minél kevesebbet fordítsanak. De ez a kerüljön minél kevesebbe munkáltatói gondolkodásmód miatt alakult ki a szabad piacon az az etikátlan munkabiztonsági gyakorlat, hogy a munkabiztonsági szakemberek egymás alá ígérve olyan áron vállalják el egyes munkabiztonsági feladatok elvégzését (pl. kockázatértékelés), amely alapvetően befolyásolja a munkáltató munkavédelmi helyzetét.

10 A Tagozat és a munkavédelem kapcsolata Sajnos tényként kell kijelenteni, hogy a munkavédelem jelenlegi társadalmi-, politikai- és gazdasági megítélése nem egyértelmű, a munkavédelem sok helyütt, mint pusztán adminisztratív teher jelenik meg és nagyon nehéz ezt a nézetet kibillenteni a helyéből, és a munkavállaló egészségére és biztonságára, mint versenyképességi tényezőre, irányítani a figyelmet. Még egy probléma, aminek nem látom a megoldását. A jelenlegi szabályok szerint a munkabiztonsági szakma gyakorlásához nem kötelező a kamarai tagság, így a szakmai etikai kérdésekben a Tagozat csak a kamarai tagok esetében tud eljárni az etikátlan munkabiztonsági gyakorlat ellen.

11 A Tagozat és a munkavédelem kapcsolata A Tagozati munkának tehát az kell, hogy legyen az alapvető célja, hogy elérje, a munkabiztonsági szakma presztízse, a szakmai elismertsége az értékének megfelelő helyre kerüljön. Ennek érdekében: meg kívánja teremteni a szakmai értékek szerinti működés etikai feltételrendszerét, ki akarja alakítani a folyamatos szakmai továbbképzések rendszerét, támogatni kívánja a szakértői jogosultsággal rendelkező munkabiztonsági szakemberek értékmegjelenítési, illetőleg értékképviseleti munkáját.

12 A Tagozat célkitűzései A Tagozat célkitűzéseit a jogszabályok, a Kamara szabályzatai, továbbá együttműködési megállapodások keretei között igyekszik elérni, tevékenységének fókuszában az elmúlt időszakban az alábbi célterületek álltak: szakmai továbbképzések, konzultációk tartása, jó munkahelyi gyakorlatok összegyűjtése, díjazása, szakmai kapcsolatok kialakítása, illetve fejlesztése (munkavédelmi hatóság, MOK foglalkozás-egészségügyi tagozat, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület stb.), részvétel jogszabályok fejlesztésében, szakmai érdekképviseleti tevékenység, szakmai jogosultságok másodfokú elbírálása.

13 A Tagozat és a Munkavédelmi Hatóság kapcsolata Az együttműködés keretei a következők: 1. Az MVF és az MMKMT közös munkacsoportot működtet a munkavédelmi szakértői jogosultsággal kapcsolatos jogszabályok továbbfejlesztésének, a jogosultsággal rendelkező szakértők kreditpont rendszerű továbbképzése jogi szabályozásának előkészítése érdekében. A munkacsoport létszámát, eljárását, feladatait a Felek közvetlen egyeztetés útján határozták meg. 2. Az MVF az MMKMT részére véleményezésre megküldi az előkészítés alatt levő jogszabályok tervezeteit, illetve minden olyan, a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabály-tervezetet, amely MVF általi előkészítése során szükségessé válik az MMKMT szakmai véleményének beszerzése. Az MMKMT a részére megküldött tervezeteket az MVF részére véleményezi.

14 A Tagozat és a Munkavédelmi Hatóság kapcsolata 3. Az MMKMT a hatályos munkavédelmi szabályok módosítására, vagy új jogszabály kiadására vonatkozó javaslatát megküldi az MVF részére. Az MVF a javaslat értékelése után tájékoztatást ad az MMKMT részére a kialakított szakmai álláspontjáról, valamint arról, hogy a javaslat álláspontja szerint jogalkotási tervbe vehető-e. 4. A Felek a munkabiztonsági szakértői engedélyezéssel összefüggő feladatok teljesítése érdekében egymással egyeztethetnek, megkeresésre konkrét ügyben - a szakértői engedélyezést szabályozó, és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között - egymásnak tájékoztatást adhatnak. A Felek együttműködnek az engedélyezési eljárás egységes gyakorlatának kialakítása érdekében.

15 A Tagozat és a szakértői minősítés A Munkabiztonsági Tagozat Szakértői Minősítő Testülete (továbbiakban SZMT) a 354/2009.(XII. 30.) Korm. rendeletben részletezett szakági bontású szakterületeken a szakértői jogosultság elbírálásához, illetve felülvizsgálatához szakmai véleményt készít a területi kamara részére, annak előterjesztése alapján. 1. Iskolai végzettség, szakképesítés Az SZMT véleményezési körébe tartozó jogosultsághoz felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettség (alapszakképesítés) és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítés szükséges.

16 A Tagozat és a szakértői minősítés 2. Szakirányú szakmai gyakorlat 2.1.A szakértői feljogosítás elnyeréséhez a felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítés megszerzését követően legalább 5 év munkavédelmi (munkabiztonsági) területen folytatott szakmai gyakorlat szükséges Munkavédelmi (munkabiztonsági) területen folytatott szakmai tevékenységként a következő munkakörök, tevékenységek vehetők figyelembe: a)munkavédelmi (munkabiztonsági) munkakör (gazdálkodó szervezetnél), b)munkavédelmi (munkabiztonsági) vállalkozói tevékenység, c)munkavédelmi (munkabiztonsági) hatósági munkakör (pl. felügyelő),

17 A Tagozat és a szakértői minősítés d)felsőoktatási intézmény graduális képzésében tantárgyfelelősként oktatta da) a Munkavédelem tantárgyat, db) a kérelmezett szakterületnek megfelelő ágazati (pl. Gépipari, Vegyipari, Építőipari) Biztonságtechnika tantárgyat, dc) a kérelmezett szakterületnek megfelelő tantárgyat (pl. világítástechnika, zaj- és rezgésvédelem, munkaszervezés, ergonómia), e)felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakirányú képzésben végzett oktatói tevékenység, f)a kérelmezett szakterületnek megfelelő téma munkavédelmi (munkabiztonsági) szempontú tudományos kutatása, g)jogszabályi felhatalmazás alapján működő vizsgálóintézet vizsgálója, h)akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgálója. Az a)-h) pontokban nem említett munkaköröket, tevékenységeket az SZMT egyedi vizsgálat alapján értékeli.

18 A Tagozat és a szakértői minősítés 2.3. Szakmai gyakorlati időként a) főállás esetén a tényleges időtartamot, b)nem főállás esetén a tényleges időtartam arányosan átszámított értékét, c)egyidejűleg végzett különböző tevékenységek esetén az egyes tevékenységek tényleges időtartamának arányosan átszámított értékeiből adódó összes időtartamot kell figyelembe venni. 2.4.A választott szakterületen felsőfokú végzettség szakmai feltételeit kell igazolni (pl. MB-5-SZ közlekedésmérnök, gépészmérnök, mezőgazdasági gépészmérnök). Ettől eltérő felsőfokú végezettség esetén a kérelmezőnek kell igazolnia a felsőfokú végzettség szakirányúságát.

19 Köszönöm a figyelmet.