A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályának felülvizsgálata. Konzultációs dokumentum

Átírás

1 A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályának felülvizsgálata 1. Bevezetés Konzultációs dokumentum A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya 1 (továbbiakban: a hajógyártási keretszabály vagy keretszabály) rögzíti a Bizottság számára a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatások értékelésének szabályait. A hajógyártási keretszabály január 1-jén lépett hatályba, és kezdetben hároméves időszakra volt alkalmazandó. A Bizottság azóta két alkalommal döntött e keretszabály alkalmazásának további meghosszabbításáról: 2006-ban 2 kétéves és 2008-ban 3 hároméves időszakra hosszabbította meg. A hajógyártási keretszabály ennek megfelelően jelenleg december 31-ig alkalmazandó. Mivel a keretszabály 2011 végén hatályát veszti, a Bizottság szolgálatai megkezdték a keretszabály alkalmazásából adódó eredmények értékelését, hogy eldöntsék, hogy továbbra is szükséges-e a keretszabály alkalmazása, módosítani kell-e azt vagy pedig 2011-es hatályvesztésével kapcsolatban nincs szükség további lépésekre. E konzultáció célja tehát, hogy felkérje a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy adjanak visszajelzést a hajógyártási keretszabály alkalmazásáról. A konzultáció egyben a keretszabály jövőjére vonatkozó hatásvizsgálat részét is képezi, amelyet a bizottsági szolgálatok az alkalmazandó iránymutatások 4 alapján fognak elvégezni. A hajógyártás azon kevés ágazatok egyike, amelyekre még mindig a horizontális (nem ágazatspecifikus) szabályoktól eltérő egyedi állami támogatási szabályozás vonatkozik. Eddig mindezt részben korábbra visszavezethető okokkal, részben pedig a hajógyártási piac különösen az általános vélekedés szerint ciklikus többletkapacitással küzdő világpiac bizonyos sajátosságaival indokolták. A keretszabály a következő általános elven alapul: a hajógyártás támogatható a horizontális állami támogatási eszközök keretében, kivéve azokban az esetekben, amikor a hajógyártási keretszabály különös rendelkezéseket határoz meg. E különös rendelkezések a következő területeket érintik: kutatási, fejlesztési és innovációs támogatás 5, üzembezárási támogatás, foglalkoztatási támogatás, exporthitel, fejlesztési támogatás és regionális támogatás. 1 2 HL C 317., , 11. o. Lásd a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleményt (HL C 260., , 7. o.). 3 Lásd a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleményt (HL C 173., , 3. o.). 4 Lásd a Bizottság hatásvizsgálatra vonatkozó iránymutatásait 5 E konzultáció nem vonatkozik a kutatási keretprogram (ötödik, hatodik és hetedik keretprogram) alapján finanszírozott projektekre.

2 Mivel a hajógyártás a horizontális állami támogatási eszközök keretében is támogatható, a konzultációnak kifejezetten hozzá kell járulnia annak eldöntéséhez is, hogy indokoltak-e még a hajógyártási keretszabály különös rendelkezései. A Bizottság a hajógyártási keretszabály különös rendelkezései értelmében ez idáig összesen mintegy 35 határozatot hozott. Ez az adat a támogatási programokra és a programokon kívüli ad hoc támogatásokra vonatkozó határozatokat egyaránt magába foglalja. 6. A Bizottság szolgálatai a keretszabállyal kapcsolatban rendelkezésre álló tapasztalat alapján a jelenlegi szakaszban kérdésesnek tartják, hogy továbbra is szükségesek-e az üzembezárási támogatásra és a foglalkoztatási támogatásra vonatkozó különös rendelkezések, mivel a keretszabály 2004-es alkalmazása óta nem érkezett üzembezárási támogatásra és a foglalkoztatási támogatásra vonatkozó bejelentés. Hasonlóképpen, a hajógyártáshoz kapcsolódó külön regionális támogatási rendszer fenntartásának szükségessége attól függhet, hogy még mindig jellemző-e a ciklikus többletkapacitás az uniós hajógyártási iparra. A tagállamoktól eddig beérkezett jelentések fényében úgy tűnik, hogy az innovációs támogatást a keretszabály egyéb rendelkezéseinél gyakrabban veszik igénybe. A Bizottság szolgálatainak azonban további értékeléseket kell végeznie e szabályok hatékonyságáról, valamint az uniós hajógyárak és általában véve az uniós hajógyártási ipar innovációjára és versenyképességére gyakorolt hatásukról. A tagállamok exporthitelre és fejlesztési támogatásra vonatkozó bejelentéseit rendszerint az államilag támogatott exporthitelekre vonatkozó iránymutatásokról szóló OECD-megállapodás és a hajókra vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megállapodás alapján értékelik. E két megállapodásra a hajógyártási keretszabály is hivatkozik. Az e felülvizsgálat keretében elvégzendő alaposabb elemzés megállapításaitól függetlenül úgy tűnik, hogy e szabályok alkalmazásánál nem merültek fel különösebb problémák. Az uniós hajógyártási ipar jelenlegi nehézségei közül néhány (legalábbis részben) a gazdasági és pénzügyi válsághoz kötődik. Példaképpen említhető erre, hogy a jelentős keresletet felmutató időszak után 2009/2010 táján drasztikusan visszaesett az új hajók iránti kereslet. Ezen túlmenően egyes hajógyárak és hajótulajdonosok nehezen jutnak finanszírozáshoz. A bizottsági szolgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdasági és pénzügyi válsághoz fűződő problémákat elsősorban a gazdasági válság megoldását célzó állami támogatási intézkedések 7 keretében kell értékelni. A konzultáció elvileg a hajógyártási keretszabály jelenlegi alkalmazási körére korlátozódik, a felülvizsgálat fő célkitűzése így az, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor az állami támogatási szabályok általános szerkezetét is egyszerűsítse. A Bizottság szolgálatai azonban hajlandóak minden egyéb olyan kérdés megvizsgálására, ami fontos lehet a hajógyártási ágazatnak nyújtott állami támogatások szempontjából. 2. A konzultációhoz való hozzájárulás 6 A Bizottság valamennyi határozatát közzéteszik a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. E honlapon a keresés ágazat/tagállam/év alapján lehetséges 7 Lásd 2

3 A tagállamokat és más érdekelt feleket ezennel felkérjük, hogy válaszolják meg a kérdőívet. A válaszok az EU bármely hivatalos nyelvén megküldhetők. Tekintettel arra, hogy az egyes nyelveken beérkezett észrevételek lefordítása késést okozhat, üdvözölnénk, ha a válaszokat a Bizottság valamelyik munkanyelvén (angol, francia vagy német) készült fordítás kísérné. Emellett szívesen látjuk a kérdőív keretein túlmutató egyéb észrevételeket is. Egyes kérdések kifejezetten a tagállamoknak vagy bizonyos érdekelt feleknek szólnak. A válaszadóknak tehát nem kell minden kérdést megválaszolniuk. Amennyiben bizonyos kérdések Önt nem érintik, válaszában tüntesse fel: nem alkalmazható. A válaszok beküldésének határideje: 2010/12/06. A válaszokat kérjük a következő címre küldeni: European Commission (Európai Bizottság), DG COMP (Versenypolitikai Főigazgatóság), State aid registry (Állami Támogatások Iktatási Osztálya), 1049 Brussels (Brüsszel), HT 2656 hivatkozás feltüntetésével; illetve lehetőleg a következő címre: Stateaidgreffe@ec.europa.eu. A bizottsági szolgálatok a kérdőívre adott válaszokat előreláthatólag a honlapon közzéteszik. Emiatt kérjük, hogy amennyiben a válaszadók nem kívánják nyilvánosságra hozni kilétüket vagy válaszuk egyes részeit, azt egyértelműen jelezzék és a válasz mellé mellékeljék annak betekinthető változatát. Amennyiben nem jelölik meg a bizalmas részeket, a Versenypolitikai Főigazgatóság abból indul ki, hogy a válasz nem tartalmaz bizalmas részeket, és azt teljes egészében közzéteszi. 3

4 KÉRDŐÍV A VÁLASZADÓ ADATAI Az EUROPA honlapon a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat lásd: Egyedi adatvédelmi nyilatkozat A konzultáció során beérkezett válaszokat és észrevételeket a válaszadó nevével együtt közzétesszük az interneten, kivéve ha a válaszadó nem járul hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, mivel az megítélése szerint jogos érdekeinek sérelméhez vezetne. Ebben az esetben a válaszokat és észrevételeket a válaszadó neve nélkül lehet közzétenni. Ellenkező esetben a válaszok és észrevételek közzétételére nem kerül sor, és a Bizottság elvileg azok tartalmát sem veszi figyelembe. Kérjük, adja meg személyes elérhetőségét. Név Képviselt szervezet neve Hely (ország) címe: Kérjük, ismertesse az Ön által képviselt vállalkozás/szervezet/szövetség fő tevékenységét. Amennyiben Ön hajógyár képviselője, részletezze a hajógyár által előállított legfőbb terméktípusokat. A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A.1. a) A hajógyártási keretszabály hatóságok által történő alkalmazása Nyújtottak az Ön tagállamának hatóságai 2004 óta állami támogatást a hajógyártási keretszabály értelmében? Ha igen: Kérjük, ismertesse az Ön tagállamának hatósága által 2004 és 2010 júniusa között a hajógyártási keretszabály értelmében éves szinten nyújtott támogatás teljes összegét (millió EUR-ban). Kérjük, adja meg a támogatási összegeket a keretszabály egyes rendelkezései szerint, lehetőleg azt is feltüntetve, hogy a támogatást jóváhagyott állami támogatási program keretében vagy egyéni támogatásként adták: Kutatási támogatás Üzembezárási támogatás Foglalkoztatási támogatás Exporthitelek Fejlesztési támogatás Regionális támogatás Kérjük, jelölje meg, hogy a fenti időszakban a hajógyártási keretszabály értelmében összesen hány kedvezményezett részesült támogatásban. Kérjük, részletezze, hogy a 4

5 kedvezményezettek a) hajógyárak, b) kapcsolódó jogalanyok vagy c) hajótulajdonosok voltak. Milyen tapasztalatokkal rendelkezik általánosságban a hajógyártási keretszabály alkalmazását illetően? Melyek a támogatás pozitív/negatív hatásai különös tekintettel az alábbiakra? Milyen hatást gyakorol az uniós hajógyártási ipar világpiaci versenyhelyzetére? Hatással van-e a hajógyártási ipar hatékonyságára, illetve termelékenységére?? Hatással van-e az egyes vállalkozásokra vagy meghatározott régiókra? Hatással van-e az iparág foglalkoztatási szintjére például a létrehozott vagy megszüntetett munkahelyek tekintetében? Hogyan járul hozzá a hajógyártási keretszabály értelmében nyújtott támogatás az uniós hajógyártási ipar szakosodásához? Javít-e a munkavállalók képzettségén, a környezetvédelmi feltételeken és a termékeken? Hogyan értékeli a keretszabály alkalmazásához kapcsolódó adminisztratív terheket? A.1. b) A hajógyártási keretszabály alkalmazása az érintett felek értékelése Részesült az Ön vállalkozása vagy szövetségének tagjai 2004 és 2010 júniusa között a hajógyártási keretszabály értelmében nyújtott támogatásban? Ha igen: Kérjük, ismertesse az Ön vállalkozása által 2004 és 2010 júniusa között a hajógyártási keretszabály értelmében éves szinten kapott támogatás teljes összegét (millió EUR-ban). Kérjük, adja meg a támogatási összegeket a keretszabály egyes rendelkezései szerint, lehetőleg azt is feltüntetve, hogy a támogatást jóváhagyott állami támogatási program keretében vagy egyéni támogatásként adták: Kutatási támogatás Üzembezárási támogatás Foglalkoztatási támogatás Exporthitelek Fejlesztési támogatás Regionális támogatás Milyen tapasztalatokkal rendelkezik általánosságban a hajógyártási keretszabály alkalmazását illetően? Melyek a támogatás pozitív/negatív hatásai különös tekintettel az alábbiakra? Milyen hatást gyakorol az uniós hajógyártási ipar világpiaci versenyhelyzetére? Hatással van-e a hajógyártási ipar termelékenységére? 5

6 Hatással van-e az egyes vállalkozásokra vagy meghatározott régiókra? Hatással van-e az iparág foglalkoztatási szintjére például a létrehozott vagy megszűntetett munkahelyek tekintetében? Hogyan járul hozzá a hajógyártási keretszabály értelmében nyújtott támogatás az uniós hajógyártási ipar szakosodásához? Javít-e a munkavállalók képzettségén, a környezetvédelmi feltételeken és a termékeken? Hogyan értékeli a keretszabály alkalmazásához kapcsolódó adminisztratív terheket? A.2. A hajógyártás javára egyéb állami támogatási eszközök keretében nyújtott támogatások hatóságoktól kért információk Ahogy azt már az előbbiekben is említettük, a hajógyártás támogatható horizontális állami támogatási eszközök, mint például a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 8 (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás), a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás 9 (a továbbiakban: környezetvédelmi iránymutatás), a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere 10 (a továbbiakban: K+F+I keretrendszer) és a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez létrehozott ideiglenes keretszabály 11 (a továbbiakban: ideiglenes keretszabály) keretében. A Bizottság szolgálatai fel kívánják mérni a hajógyártási keretszabály keretében nyújtott támogatásoknak a horizontális állami támogatási eszközök keretében nyújtott támogatásokhoz mért viszonylagos jelentőségét. Amennyiben az Ön tagállamának hatóságai nyújtottak a hajógyártás számára állami támogatást a hajógyártási keretszabálytól eltérő egyéb állami támogatás keretében: Kérjük, ismertesse a hajógyártáshoz a horizontális állami támogatási eszközök keretében 2004 és 2010 júniusa között éves szinten nyújtott támogatás teljes összegét (millió EURban) a jogalap feltüntetésével. Kérjük, ismertesse, hogy 2004 és 2010 júniusa között éves szinten a hajógyártási támogatások hány százalékát nyújtották a hajógyártási keretszabály, illetve hány százalékát horizontális állami támogatási eszközök keretében (a jogalap feltüntetésével). A.3. Piaci helyzetkép A hajógyártási keretszabály preambulumában megállapítja, hogy a hajógyártási ágazatot érintő egyes különleges tényezőknek tükröződniük kell a Bizottságnak az állami támogatás ellenőrzésére vonatkozó politikájában. A keretszabály (3) bekezdésének a) pontja a különleges állami támogatási rendszert igazoló tényezők között kifejezetten említést tesz a 8 HL C 244., , 2. o. Lásd továbbá ezen iránymutatás meghosszabbítását: HL C 156., , 3. o. 9 HL C 82., , 1. o. 10 HL C 323., , 1. o. 11 Lásd HL C 83., , 1. o. és későbbi módosítások: HL C 261., és HL C 303., , 6. o. 6

7 többletkapacitásról, a nyomott árakról és a világ hajógyártási piacán uralkodó kereskedelmi torzulásokról. Hogyan jellemezné az uniós hajógyártási kapacitás elmúlt évtizedbeli alakulását? Milyen következtetéseket von le e fejleményekből a kapacitás közép és hosszú távú alakulását illetően? Jellemző-e Ön szerint többletkapacitás (vagy annak veszélye) az Ön hajógyárának/vállalkozásának piaci szegmensében? Ha igen, kérjük, piaci szegmensenként becsülje fel a többletkapacitást. Véleménye szerint strukturális (a piaci ciklusok ellenére is fennálló) vagy inkább a jelenlegi ( es) helyzethez kötődő többletkapacitásról van-e szó? Gyakorol-e Ön szerint a többletkapacitás további árleszorító hatást az érintett piaci szegmensben? Válaszát részletesen fejtse ki. Kérjük, részletezze, Ön szerint hogyan alakult az uniós hajógyártási iparon belüli foglalkoztatás. Kérjük, különösen térjen ki arra, hogyan befolyásolta ezen iparágban a foglalkoztatást a gazdasági és pénzügyi válság. Milyenek a jövőbeli kilátások e tekintetben? Mennek-e végbe Ön szerint az uniós hajógyártási iparon belül olyan strukturális változások, amelyek a hajógyártásra vonatkozó állami támogatási rendszer módosítását igényelnék? Válaszát részletesen fejtse ki. Léteznek-e Ön szerint a világ hajógyártási piacán olyan jelentős kereskedelmi torzulások, amelyek kihatással lennének az Ön hajógyárának/vállalkozásának piaci szegmensére? Ha igen, kérjük írja le e torzulások jellegét 12 és az Ön tevékenységére való kihatásukat. A. 4. A hajógyártási tevékenységek finanszírozása Kérjük, ismertesse, rendszerint mely módon finanszírozzák (forgótőkével történő finanszírozás) a hajógyártást az Ön vállalkozása/tagállama esetében. E tekintetben változtak-e a megszokott finanszírozási források a gazdasági és pénzügyi válság következtében? Kérjük, fejtse ki. Az Ön (hajógyártóként, hajótulajdonosként vagy tagállami hatóság képviselőjeként szerzett) tapasztalata alapján a hajógyártásban milyen az állami finanszírozás (állami támogatás és bármely egyéb állami hozzájárulás, pl. piaci árfolyamon biztosított előlegfizetési garanciák), és a magánfinanszírozás aránya? Ön szerint milyen szerepet játszanak rövid/közép/hosszú távon az állami támogatások a hajógyártás finanszírozásában? B. RÉSZ: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ALKALMAZÁSI KÖR A hajógyártási keretszabály 2. szakasza a következőképpen definiálja a hajógyártást: önjáró tengerjáró kereskedelmi hajók gyártása a Közösség területén. A 2 szakasz d) pontja pedig meghatározza a keretszabály értelmében támogatható önjáró tengerjáró kereskedelmi hajók kategóriáit, amelyek a következőképpen foglalhatók össze: utas- és/vagy áruszállításra használt, legalább 100 bruttó tonna űrtartalmú hajók, különleges szolgáltatás nyújtására szánt, legalább 100 bruttó tonna űrtartalmú hajók, legalább 365 kw teljesítményű vontatóhajók, legalább 100 bruttó tonna űrtartalmú halászhajók, az exporthitelek és fejlesztési támogatások tekintetében, ha azok megfelelnek a vonatkozó OECD-megállapodásnak, valamint a halászati 12 A torzulások lehetséges példái a más országok által nyújtott támogatások. 7

8 és akvakultúra-ágazatban az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályoknak, a fent említett hajók befejezetlen, lebegő és mozgó hajóteste. A hajógyártási keretszabály 3.1. szakasza definiálja a keretszabály alkalmazási körét: A hajógyártási támogatás magában foglalja a hajógyárnak, kapcsolódó jogalanynak, hajótulajdonosnak és harmadik félnek közvetve vagy közvetlenül hajók gyártására, javítására vagy átalakítására nyújtott támogatást. Ön szerint a keretszabály 2. szakasza helyesen tükrözi az uniós hajógyártási ipar tevékenységeit? Ha nem, hogyan lehetne rajta módosítani? Kérjük, indokolja válaszát. Egyetért Ön a keretszabály alkalmazási körével? Ön szerint a keretszabálynak a hajógyártóknak, hajótulajdonosoknak és harmadik feleknek nyújtott állami támogatásra vagy kizárólag a hajógyártóknak nyújtott állami támogatásra kell kiterjednie? Ha nem, a harmadik felek mely típusai részesülhetnek/részesülhetnének támogatásban? Vannak-e Ön szerint átfedések a hajógyártási keretszabály és a hajózási ágazat számára nyújtott támogatások bizottsági jóváhagyásának szabályait meghatározó tengeri szállítási iránymutatás 13 különösen annak a beruházási támogatásról szóló rendelkezései között? Egyéb észrevételek a keretszabály alkalmazási körét illetően: Kérjük, indokolja válaszát. C. RÉSZ: KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK C.1. rész Kutatási, fejlesztési és innovációs támogatás A hajógyártás támogatható mind a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerének (K+F+I keretrendszer) 14 horizontális szabályai, mind pedig a hajógyártási keretszabályban szereplő innovációs támogatásról szóló különös rendelkezések alapján. A hajógyártási keretszabály szerint az innováció innovatív termékek és eljárások ipari alkalmazására vonatkozik, vagyis a Közösségben ezen ágazat területén a tudomány állásához képest technológiai szempontból új vagy alapvetően továbbfejlesztett termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódik, amelyeknél a technológiai vagy ipari meghibásodás kockázatát adottnak kell tekinteni (a hajógyártási keretszabály (15) bekezdése). Az innovációs támogatás kapcsán ezen rendelkezés csak a hajógyártásra vonatkozik. A keretszabály bizonyos sajátosságokkal támasztja alá, hogy a hajógyártási ágazat a többi ágazattól eltérő. E sajátosságok közé tartozik: a rövid gyártási sorozat, a gyártott egységek mérete, értéke és bonyolultsága, valamint, hogy a prototípusok általában kereskedelmi célokat szolgálnak (a hajógyártási keretszabály (7) bekezdése). Az innovációs támogatás emellett a Közösségben található hajógyárak nagyobb hatékonyságának és versenyképességének ösztönzése céljából került be a hajógyártási keretszabályba (a hajógyártási keretszabály (5) bekezdése). 13 A Bizottság C(2004) 43. számú közleménye Közösségi iránymutatás a tengeri szállításnak nyújtott állami támogatásról, HL C 13., , 3. o.. 14 Lásd a fenti 9. lábjegyzetet. 8

9 A Bizottság ez idáig hét tagállam esetében hagyott jóvá innovációs támogatási programot, továbbá egy programon kívüli ad hoc innovációs támogatást. A támogatásokat a Bizottság a hajógyártási keretszabályban előírt feltételek alapján értékeli. E feltételek további, az innovációs támogatási programok engedélyezéséről szóló határozatokban megszabott feltételekkel egészülnek ki, Ide sorolható többek között a bejelentési értékhatár és a projekt innovatív jellegét igazoló, független szakértő által kiállított tanúsítvány. A bizottsági szolgálatok különösen értékelni kívánják azt, hogy az innovációs támogatás jelenlegi szabályai mennyire alkalmasak az uniós hajógyárak nagyobb hatékonyságának és versenyképességének ösztönzésére. Kérjük, példaképpen ismertessen az innovációs támogatás keretében finanszírozott projekteket, és tüntesse fel e projektek innovatív részét. Kérjük, jelölje meg, hogy e projektek leginkább a) a hajógyár innovatív eljárásaira, b) hajóprototípusokra vagy c) termékek alkatrészeire vonatkoztak-e. Az Ön hajógyára teljes működési költségének százalékában kifejezve éves szinten mennyit költ K+F költségekre? E költségek hány százalékát használták fel egyértelműen innovációs projektekre? Az Ön hajógyárában egy adott évben (a gyártott hajók számának vagy a bevételnek százalékában kifejezve) hány innovatív projektet 15 hajtanak végre? Ön szerint a hajógyára (vagy a hajógyárak általánosságban) az innovációs támogatás nélkül is készítenek majd innovatív hajókat/projekteket, ahogy azt rendes körülmények között a piac követeli? Ha nem, kérjük részletezze, miért. Tapasztalata szerint vannak-e olyan helyzetek, amelyekben az innovatív projektet állami támogatás nélkül is végrehajtják/végrehajthatják? Ismer olyan helyzeteket, amikor nem járt sikerrel az innovációs támogatásért benyújtott pályázat? Ha volt ilyen eset, végrehajtották-e ennek ellenére a projektet? Kérjük, fejtse ki. A hajótulajdonos igényei befolyásolják a projekt innovációs szempontjait vagy a hajógyár, az alkatrész-beszállító vagy más kezdeményezése alapján fejlesztik ki azokat? A projekt innovációs szempontjait rendszerint egy teljes hajógyártási sorozathoz vagy a hajótulajdonos egyedi műszaki leírása alapján egyetlen egy hajóhoz használják-e fel? Kérjük, adjon gyakorlati példákat. Az innovációs támogatás hozzájárult-e Ön szerint a hajógyártási keretszabály hatálybalépése óta az Ön hajógyára/az uniós hajógyártási ipar hatékonyságának és versenyképességének javításához? Könnyíti-e új termelési módszerek, technológiák és termékek bevezetését és elterjedését? Ösztönzi vagy akadályozza a kutatást és a fejlesztést? Megfelelő eszközt nyújtanak-e az innovációs támogatás jelenlegi szabályai e célok eléréséhez? Vagy szükség lenne esetleg alternatív szabályokra/eszközökre az uniós hajógyárak hatékonyságának és versenyképességének ösztönzéséhez? Válaszát konkrét példákkal részletesen fejtse ki. Kérjük, becsülje fel az innovációs támogatásnak az Ön hajógyárára gyakorolt gazdasági hatását. Kérjük, fejtse ki, hogy jártak-e környezetvédelmi előnyökkel is az innovációs támogatásban részesült projektek. 15 Innovatívnak a hajógyártási keretszabály értelmében (a Közösségben ezen ágazat területén a tudomány állásához képest létezőhöz viszonyítva) innovatívnak minősíthető projektek értendőek. 9

10 Tapasztalt-e bármilyen problémát az innovációs támogatás jelenlegi szabályainak alkalmazását illetően? Úgy ítéli-e meg, hogy az országában jelenleg hatályos szabályok túlságosan komplexek/visszatartó erejűek? Ön szerint szükséges-e felülvizsgálni a bejelentési értékhatárt? Ha igen, kérjük részletezze és térjen ki arra is, hogy Ön szerint hogyan kellene módosítani a szabályokat. Ön szerint a zöldebb hajók építésére irányuló innovációs támogatás hatékonyabb lehetne a jelenleginél? Ön szerint előnyösebb lenne-e, ha az innováció egyéb típusait kizárnák az innovációs támogatásból és csak a zöldebb hajókhoz kapcsolódó innováció lenne támogatható? Vagy éppen ellenkező véleményen van és az alkalmazási kör kiterjesztését javasolja? Kérjük, fejtse ki, milyen jellegű módosításokat támogatna. Válaszát kérjük, támassza alá. Szükséges-e Ön szerint a horizontális K+F+I keretrendszer alapján nyújtott támogatások mellett fenntartani a hajógyártási innovációs támogatást? Kérjük, indokolja válaszát. Az állami támogatáson kívül léteznek Ön szerint olyan szakpolitikai eszközök, amelyek javíthatnának a hajógyártási ágazat innovációs tevékenységeinek feltételein (pl. szabályozási eszközök, hálózatok jobb kiépítése, információk koordinálása és terjesztése, oktatás és munkaerőpiac)? C.2. rész Üzembezárási támogatás Az üzembezárási támogatás az általában ciklikus többletkapacitással küzdőnek tartott ágazatban a gazdaságilag életképtelen kapacitás csökkentését kívánja elősegíteni (a hajógyártási keretszabály 5. szakaszának b) pontja). A hajógyártás az egyetlen üzembezárási támogatásra jogosult gazdasági ágazat. A hajógyártási keretszabály 2004-es hatálybalépése óta nem jelentettek be üzembezárási támogatást, a Bizottság azonban a jelenlegi keretszabály előtti 1540/98/EK rendelet 16 alapján értékelt néhány korábbi üzembezárási támogatással kapcsolatos ügyet. Mi volt a támogatás fő célja (az üzleti tevékenység fenntartása/csökkentése, a foglalkoztatás fenntartása/csökkentése, cégbezárás, tevékenységváltás) azokban az esetekben, amikor egy pénzügyi nehézségekkel küszködő hajógyár támogatásért folyamodott? Mit gondol, az elmúlt években bezárt hajógyárak miért nem folyamodtak üzembezárási támogatásért a hajógyártási keretszabály keretében? Tapasztalt bármilyen problémát, ami akadályozta volna az üzembezárási támogatás jelenlegi szabályainak alkalmazását? Ha igen, kérjük részletezze és térjen ki arra is, hogy hogyan kellene módosítani a szabályokat Igazolható-e az üzembezárási támogatás további fenntartása különösen egyéb, olyan meglévő támogatási eszközök fényében, amelyek hasonló költségek fedezéséhez megfelelő jogalapot biztosíthatnak? Vannak-e Ön szerint átfedések az üzembezárási támogatás címén és a képzési támogatás címén támogatható költségek között? Vannak-e Ön szerint átfedések az üzembezárási támogatás és a szerkezetátalakítás szociális költségeinek fedezésére nyújtott támogatás (a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás pontja) között? A környezetvédelmi iránymutatásnak a szennyezett területek szennyeződésmentesítése tekintetében nyújtott támogatásról szóló rendelkezése elegendő-e az üzembezárással járó szennyeződésmentesítéshez? 16 HL L 202., , 1. o. 10

11 Vannak-e továbbá Ön szerint átfedések az üzembezárási támogatás és a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás között abban az értelemben, hogy egy hajógyár részleges bezárása esetén a bezárás a hajógyár életképességének visszaszerzéséhez szükséges szerkezetátalakítási költségek részét képezné, és ezáltal üzembezárási támogatás nyújtásával és a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján is finaszírozható lenne? Az üzembezárási támogatás megszüntetése milyen hatást gyakorolna az uniós hajógyártási iparra? És mivel járna további alkalmazása? Kérjük, indokolja válaszát. C.3. rész Regionális támogatás A hajógyártási keretszabály értelmében nyújtott regionális támogatásról szóló rendelkezések kimondják, hogy támogatást a meglévő hajógyárak továbbfejlesztésébe és korszerűsítésébe történő befektetéshez kell nyújtani, ( ) célja a meglévő létesítmények termelékenységének a javítása. A Bizottság számos határozatában 17 rávilágított arra, hogy e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a termelékenység emelkedésével nem járó kapacitásnövelés nem támogatható. Ellentétben a közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás 18 (a továbbiakban: regionális támogatásokról szóló iránymutatás) értelmében más ágazatok számára engedélyezettekkel, a hajógyártási keretszabály jelenlegi rendelkezése alapján új hajógyárak vagy új kapacitás létrehozása nem lehetséges. Ezen túlmenően a hajógyártás javára nyújtott regionális támogatásra a regionális támogatásokról szóló iránymutatás rendes szabályaiban előírtaknál alacsonyabb támogatási intenzitás vonatkozik. Véleménye szerint hány hajógyár található az Ön tagállamának támogatott területein? A tagállamában mely régióinak kedveztek leginkább a hajógyártási ágazatban nyújtott állami támogatások? Milyen viszonylagos jelentőséggel bírnak gazdasági és társadalmi szempontból az Ön régiójában működő hajógyárak? Kérjük, adjon számszerű becslést. Kérjük, ismertesse röviden a 2004 óta regionális támogatásban részesült projektek típusait? Megvalósíthatóak lennének ugyanezen projektek támogatás nélkül is? Amennyiben nem, kérjük indokolja meg. Amennyiben tovább alkalmazzák a hajógyártási keretszabály regionális támogatásra vonatkozó jelenlegi szabályait, megfelel-e Ön szerint e szabályok alkalmazási köre és a bennük előírt támogatási intenzitás a hajógyártási iparban szükséges beruházási típusoknak? Kérjük, indokolja meg. Akadályozná-e a hajógyártási iparban történő beruházásokat, ha betiltanák a hajógyártás javára nyújtott regionális támogatást (ahogy az például az acélágazatban történt)? Kérjük, fejtse ki. Fennállna-e a versenytorzulás fokozott veszélye, amennyiben a közös szabályokhoz igazítanák a hajógyártás javára nyújtott regionális támogatás szabályait, tekintettel a hajógyártási piac ciklikus jellegére és azon tényre, hogy csak a támogatott területeken működő hajógyárak lennének támogathatók a regionális támogatás keretében? Törekednek-e Ön szerint az európai hajógyártók a termelési kapacitás növelésére? 17 Lásd a C 6/2006 Volkswerft Stralsund, a C 05/2006 Rolandwerft, a C 21/2006 Komarno, az N 35/2007 Peene Werft és az N 445/2006 Rolandwerft II ügyet. 18 HL C 54., , 13. o. 11

12 Ösztönözheti-e őket a regionális támogatás erre? Egy ciklikus többletkapacitással küszködő ágazatban helyes lépés-e Ön szerint az, hogy állami támogatás segítségével teremtenek új kapacitást? A hajógyárak régióira nézve gyakorolt-e Ön szerint pozitív hatást a regionális támogatás? Ha igen, kérjük, adjon meg konkrét példákat. Tapasztalt bármilyen problémát a regionális támogatás jelenlegi szabályainak értelmezését vagy alkalmazását illetően? Ha igen, kérjük részletezze és térjen ki arra is, hogy hogyan kellene módosítani a szabályokat C.4. rész Foglalkoztatási támogatás hatóságoktól kért értékelés A hajógyártási keretszabály értelmében a munkahelyteremtéshez, a hátrányos helyzetben lévő vagy fogyatékossággal élő munkavállalók felvételéhez, valamint a hátrányos helyzetben lévő vagy fogyatékossággal élő munkavállalók alkalmazásánál felmerülő többletköltségek fedezésére biztosított támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősül, amennyiben megfelel a lényegi horizontális szabályoknak 19. A keretszabály hatálybalépése óta azonban megváltoztak a horizontális szabályok. A munkahelyteremtéshez nyújtott támogatás már nem engedélyezett, kivéve, ha az a hajógyártásra nem alkalmazandó regionális támogatásokról szóló iránymutatás szerinti induló beruházási projekt részét képezi A hátrányos helyzetben lévő vagy fogyatékossággal élő munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás a hajógyártásra alkalmazható általános csoportmentességi rendelet 20 alapján csoportmentességet élvezhet. A keretszabály hatálybalépése óta nem érkezett foglalkoztatási támogatásra vonatkozó bejelentés. A fentiek fényében kijelenthető, hogy a hajógyártási keretszabályban szereplő foglalkoztatási támogatás jelenlegi rendelkezései a továbbiakban nem tűnnek indokoltnak. Ön egyetért ezzel? Ha nem, mi indokolná a rendelkezés további alkalmazását? C.5. rész Exporthitelek és fejlesztési támogatás Az exporthitelek és a fejlesztési támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősül, ha a támogatás megfelel az államilag támogatott exporthitelekre vonatkozó iránymutatásokról szóló évi OECD-megállapodásban és a hajókra vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megállapodásban foglalt feltételeknek. Az OECD-megállapodás más gazdasági ágazatokra is vonatkozik ugyan, a hajógyártási keretszabály azonban az egyetlen állami támogatási eszköz, amely különös rendelkezéseket tartalmaz az exporthitelekre és a fejlesztési támogatásra nézve. A fejlesztési támogatást illetően a keretszabály előírásai szerint a támogatásnak szükségesnek kell lennie, különböző hajógyárak nyújthatnak be rá pályázatot és adott esetben a közösségi közbeszerzési szabályokat kell rá alkalmazni. A Bizottság a keretszabály értelmében számos exporthitel-rendszert és fejlesztési támogatásra vonatkozó egyedi bejelentést hagyott jóvá. 19 Korábban az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337., ) vonatkozó szabályai alapján. E rendelet előírta azon a feltételeket, amelyek mellett a munkahelyteremtésre irányuló támogatási rendszerek mentesülhettek az előzetes bejelentés kötelezettsége alól. A hajógyártási ágazat azonban nem tartozott alkalmazási körébe, 20 Lásd a csoportmentességi rendelet 9. szakaszát. 12

13 Amennyiben Ön hatóság nevében válaszol e konzultációs dokumentumra, kérjük, adjon információkat a keretszabály 2004-es hatálybalépése óta a jóváhagyott exporthitelrendszer keretében nyújtott támogatások összegéről (az odaítélt támogatás összege és kedvezményezettek száma éves szinten). Amennyiben Ön hajótulajdonos, kérjük, adjon információkat a keretszabály 2004-es hatálybalépése óta az exporthitel-rendszer keretében kapott támogatásokról. Hasznos-e Ön szerint az exporthitelekre és a fejlesztési támogatásra vonatkozó különös rendelkezések további alkalmazása a hajóépítésben? Milyen hozzáadott értéket biztosítanak Ön szerint e rendelkezések? Tapasztalt bármilyen problémát az exporthitelek és a fejlesztési támogatás szabályainak alkalmazását illetően? Ha igen, kérjük részletezze és térjen ki arra is, hogy Ön szerint szükséges-e e szabályok módosítása? Válaszát részletesen fejtse ki. C.6. rész Bejelentési és jelentéstételi kötelezettség hatóságoktól kért értékelés A keretszabály 27. és 28. pontja különleges bejelentési és jelentéstételi kötelezettséget ír elő: Milyen tapasztalatai vannak e rendelkezések betartásával kapcsolatban? Vannak Ön szerint olyan alternatív intézkedések, amelyekkel biztosítható a keretszabály rendelkezéseinek való megfelelés? D. RÉSZ: A HAJÓGYÁRTÁSI KERETSZABÁLY JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK / EGYÉB KÉRDÉSEK Van-e a hajógyártási keretszabály alkalmazásával kapcsolatban egyéb észrevétele vagy módosító javaslata olyan kérdésekben, amelyek nem szerepeltek az előbbiek során? Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb lépés: a hajógyártási keretszabályt a) továbbra is alkalmazni kellene b) módosítani kellene vagy c) 2011-es hatályvesztésével kapcsolatban nincs szükség további lépésekre és ezt követően a hajógyártásra is a közös szabályokat kellene alkalmazni Válaszát részletesen fejtse ki. Amennyiben úgy véli, hogy e felülvizsgálat szempontjából bármely dokumentum vagy tanulmány fontosnak bizonyulhat, kérjük, nyújtsa be annak másolatát. Kérjük, tüntesse fel, hogy a Bizottság szolgálatai megkereshetik-e Önt, ha a benyújtott információkkal kapcsolatban további kérdéseik merülnének fel. KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZOLT ERRE A KÉRDŐÍVRE! 13