kitartást. Az államosított zsidó vagyonnal az államháztartás hiányát is fedezni lehetett, sőt ez tette lehetővé a német gazdasági követelések

Átírás

1 Út a magyarországi Holokauszt felé (Magyarország története, Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban, főszerkesztő: Romsics Ignác, Kossuth Kiadó) 1941-ben Magyarország csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. A német szövetség rendkívül népszerű volt az addigi terület-visszaszerző sikerek miatt, illetve a német zsidó-ellenes fajvédelmi politika is megfelelt a magyarországi keresztény középosztály számára. Az antiszemitizmus széleskörű támogatottságára utal az 1921-es Numerus Clausus, amely a felsőoktatásban csökkentette a zsidók arányát, az I., a II. és a III. zsidótörvény is, amelyek különböző mértékben, de folyamatosan szorították vissza a zsidók foglalkoztatását és számos korlátozást léptettek életbe velük szembe. A különböző antiszemita intézkedésekkel a keresztény középosztály kiszorította a zsidó származású rétegeket az értelmiségi pályák jelentős részéről, 1942 végéig a családtagokat is beleszámítva zsidónak minősített személy vesztette el állását és több százmillió pengő jövedelem került keresztény" kézbe. Az antiszemita törvények közül augusztus 8-án hirdették ki az évi XV. törvénycikket, amely egyszerre rendelkezett a kártékonynak minősített zsidók, romák és egészségügyi kockázatot jelentő személyek egészséges keresztényekkel történő házasságának tilalmáról, valamint a kívánatosnak tartott párkapcsolatok anyagi támogatásáról. Emellett 1941 és 1944 között több száz, a zsidóság jogait súlyosan korlátozó törvény és kormányrendelet született. Ezek kapcsán 1942-ig német nyomásgyakorlás egyáltalán nem állapítható meg. Horthy ugyan már a II. zsidótörvényt is túl szigorúnak tartotta, de ő sem merte felvállalni a tiltakozást. Minden zsidóellenes törvényt jóváhagyott, bár lehetősége lett volna arra, hogy azokat a parlamentnek visszaküldje. Csupán annyit tett, hogy a legradikálisabbat, a zsidóság teljes vagyontalanítását szorgalmazó javaslatot nem engedte a parlamentben tárgyalás elé. A hadműveletek megindulása után egyes kormánytényezők hozzáláttak rég dédelgetett tervük, a Magyarországra menekült hontalannak minősített zsidók deportálásának végrehajtására. Ebben szövetségesük volt a honvéd vezérkar vezetése is. Kárpátalján és a fővárosban néhány hét alatt gyűjtőtáborokat szerveztek és az összegyűjtött mintegy főt Kamenyec-Podolszkij térségébe deportálták. Semmilyen gondoskodás nem történt az elhurcoltak életfeltételeinek biztosításáról, akiknek ráadásul egy háború sújtotta térségben kellett egzisztenciájukról gondoskodni: közöttük azonnal járvány és éhínség ütötte fel a fejét. Ezért az akció ellen a németek, akik nem voltak felkészülve több tízezer ember elhelyezésére és még tömeggyilkossági tapasztalataik sem voltak, azonnal tiltakoztak, ami a magyar deportálásokat azonban egyáltalán nem állította le. A helyzetet az SS radikálisai oldották" meg: augusztus végén született meg az első döntés egy öt számjegyű tömeggyilkossági akcióról. Német részről először 1942 őszén említették, hogy elégedetlenek az ország zsidópolitikájával. Észrevételeikkel arra hívták fel a figyelmet, hogy Szlovákiához és a nyugat-európai országokhoz hasonlóan Magyarországnak is be kellene vezetnie a sárga csillagot, a gettósítást és egyéb haladó szellemű" törvényeket januárjában fajul odáig a helyzet, hogy Martin Luther német belügyi államtitkár azt közölje: kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy a zsidókérdés rendezése" még a háború ideje alatt megtörténjen. A magyarokkal szemben elégedetlen és bizalmatlan Hitler március 19-én megszállta az országot, miután az olasz és a szovjet fronton is visszaszorították a német csapatokat. A megszállás békés volt, mivel sem a magyar honvédség, sem a lakosság nem tanúsított ellenállást. A megszállókkal együtt érkező Einsatzgruppénak, az SS különleges bevetési csoportjának Magyarországon is ugyanazt a feladatot kellett megoldania, mint a Szovjetunióban, azzal a különbséggel, hogy a letartóztatásokat a magyarok rendőrséggel közösen foganatosította. Vezetője Adolf Eichmann Sturmbannführer, a korábbi megsemmisítő tervek egyik kidolgozója volt. Mivel teljes különítménye irodistástul, sofőröstül és titkárnőstül is csak személyből állt, ezért az együttműködés elengedhetetlen volt, hiszen a tervek több ezer személy letartóztatását irányozták elő. Eichmann nemcsak a politikai ellenségnek tekintett személyek ellen tervezett akciókat, hanem a magyar zsidóság deportálása is foglalkoztatta, de a közvélekedéssel szemben március 19-én még nem létezett német terv a teljes magyar zsidóság deportálására, illetve ennek pontos menetrendjére. Azt, hogy a zsidókkal mi történjen, a magyar kollaboráns kormánnyal együtt, a gazdasági és katonai szempontok figyelembevételével kellett eldönteni. Eichmann mindenesetre azonnal hozzálátott a Zsidó Tanácsok felállításához, amelyeknek a gettósítás és vagyontalanítás során fontos szerepet szánt. Az SS utasításait ugyanis részben a kollaborálásra kényszerített zsidó vezetőknek kellett kivitelezniük. Magyarország megszállásával megkezdődhetett a már évek óta propagált teljes antiszemita vagyontalanítási és újraosztási akció is. Meg kell jegyeznünk, hogy ez egyáltalán nem ártott a megszállók népszerűségének. Ellenkezőleg: a zsidóság kifosztása stabilizálóan hatott a közállapotokra. A deportálások által lehetővé tett vagyonosztogatás sokak számára értelmessé tette a tengely oldalán történő

2 kitartást. Az államosított zsidó vagyonnal az államháztartás hiányát is fedezni lehetett, sőt ez tette lehetővé a német gazdasági követelések teljesítését is. Bár a közigazgatási apparátus legfelső szintjén számos elbocsátás történt (41 főispánból 29-et bocsátottak el és a polgármesterek kétharmadát nyugdíjazták), alsóbb szinten hivatalnokok százezrei vállalkoztak honfitársaik kiválogatására, gettósítására és kifosztására. A folyamatban a csendőrség és a rendőrség mellett a polgármesteri hivatalok, a MÁV, a takarékpénztárak, a falusi jegyzők, az ügyvédi, orvosi és mérnöki kamarák és más társadalmi szervezetek is részt vettek. További százezrek kerültek különféle igénylések és árverések kapcsán érintkezésbe zsidó vagyontárgyakkal. Sokan elrejtettek vagyontárgyakat, részben barátságból, részben részesedésért. Egy kisebbség arra is hajlandó volt, hogy életét is kockára tegye zsidó származású barátaiért. Német és magyar hivatalok között azonban csak amiatt tört ki nyílt konfliktus, hogy kinek jusson a deportált zsidóság vagyona. Horthy sértődötten a Várba vonult vissza és közölte, hogy nem tart igényt arra, hogy a kormány rendeleteit előzetes jóváhagyás céljából bemutassák neki. Ez a gesztus ugyan alkalmas volt arra, hogy a személyes felelősség egy része alól formálisan kivonja magát, hatásában azonban rendkívül kártékonynak bizonyult. A közigazgatás és a lakosság egyaránt gondolhatta azt, hogy az események a kormányzó jóváhagyásával történnek. Nem lebecsülhető, hogy a magyar társadalom nem március 19-e után szembesült először azzal, hogyan lehet rasszista indokokkal olcsón vagy ingyen mások vagyontárgyaihoz és bevételeihez jutni után indult el ugyanis az a folyamat, hogy zsidóktól megvontak iparengedélyeket és jogosítványokat, melyeket őskereszténynek minősített állampolgárok kaphattak meg. A zsidó ingatlanvagyonokról 1939 óta külön nyilvántartást vezettek a földhivatalok. Ehhez hasonlóan már 1942 óta bejelentési kötelezettség terhelte a nagyobb értékű zsidó pénz- és bankbetéteket is. Adatszolgáltatás tekintetében az állam minden információ birtokában volt már a német megszállás előtt. Az március 29-étől kezdve megindult a zsidóellenes intézkedések áradata. Az akció fő irányítói Baky László és Endre László belügyi államtitkárok voltak. A zsidónak minősítetteket sárga csillag viselésére kötelezték és gettókba telepítették. Takarékbetétkönyveiket sárga csillagos betétkönyvekre kellett kicserélniük, amelyekből pénzt csak minimális mértékben vehettek fel. Több százezer ember nyugdíjjogosultságát megvonták, munkaviszonyukat megszüntették, vagyonukat az utolsó szögig leltárba vették, autóikat, biciklijeiket, rádióikat, telefonjaikat és szinte minden egyéb luxusnak számító értéküket elkobozták. A kisebbekből néhány hét leforgása alatt a vidéki nagyvárosokban létesített gettókba koncentrálták az üldözötteket. Ezekben a higiénia követelményekről semmilyen előzetes gondoskodás nem történt. Eichmann a már korábban jól bevált módszer szerint Magyarországon is zsidótanácsokat létesített és ezekre bízta az SS deportálást előkészítő intézkedéseinek jó részét. Ezek tagjait a mézesmadzag és a korbács politikájával kényszerítette együttműködésre A gettókban elképesztő higiéniai állapotok uralkodtak. Május 15-étől megindultak a deportáló szerelvények Auschwitz, a legnagyobb munkaerő-elosztó és megsemmisítő tábor felé. A magyar hatóságok deportálási igyekezete Eichmann legmerészebb várakozásait is felülmúlta. A hat hét alatt beérkező ember nagy részének megsemmisítésével a haláltábor kapacitásai sem tudtak lépést tartani, a krematóriumok kéményei megrepedtek és egyes szerelvényeknek napokig ellátás nélkül kellett vesztegelniük a tábor előtti rámpákon. Csak Budapesten maradt el a gettósítás, itt megelégedtek azzal, hogy a többségében zsidók által lakott házakat sárga csillaggal jelölték és a csillagos házakban" lakó keresztényeknek önkéntes alapon zsidó cserelakást ajánlottak fel. A deportálások és az ezzel összefüggő intézményes és tömeges rablás körülményei rettenetesek voltak. Nemcsak a jegygyűrűket vették el, annak érdekében, hogy ne kerülhessen külföldre nemzeti vagyon", a gettókban a magyar csendőrök a nőket hüvelyi motozással vizsgálták át. A gettók kiürítése után a helyi közigazgatás árveréseket is tartott a megmaradt vagyontárgyak egy részéből. Tömegessé váltak a zsidó vagyont" kiigénylő feljelentések. Gondot a kormányzat számára csupán az jelentett, hogy esetleg szánalom ébred a lakosságban az üldözöttek iránt. Sztójay miniszterelnök az június 10-ei minisztertanácson maga is aggodalmaskodott, hogy az atrocitások sajnos filoszemitizmushoz vezethetnek. Ezért 'humánusan' kell lebonyolítani a deportálásokat." A deportálások okozta svéd, svájci, vatikáni és szövetséges tiltakozások, a Horthyhoz eljuttatott Auschwitz-jegyzőkönyvek, valamint az június 6-i sikeres franciaországi szövetséges partraszállás a kormányzót végül cselekvésre sarkallták. Talán nem véletlen egybeesés, hogy ezen a napon írt először levelet Hitlernek, amelyben erélyesen tiltakozott a letartóztatások és a megszállás miatt. A felbátorodott kormányzó a hónap folyamán az auschwitzi jegyzőkönyvet is megkapta, de már korábban is voltak információi a holokausztról június 26-án, a koronatanácson követelte Endre László és Baky László belügyi államtitkárok leváltását, július 6-án az 1. páncéloshadosztályt Budára rendelve megtiltotta a további deportálásokat és elérte az említettek menesztését. Vidéken a zsidótlanítás" ekkorra azonban már befejeződött, Magyarországon zsidók csak munkaszolgálatosként vagy a budapesti csillagos házakban maradtak.

3 1944. október 15-én, a sikertelen kiugrási kísérlet után Szálasi Ferenc és a nyilasok vették át a hatalmat német támogatással a szovjetek által még meg nem szállt nyugati területek és Budapest felett. Szálasi a zsidók deportálását értékes munkaórák elajándékozásának" minősítette, és azt szorgalmazta, hogy a zsidók Magyarországon dolgozzanak, vagy pusztuljanak el. A nyilas terror keretében október 26-án Nemzeti Számonkérő Szervezet néven külön szervezetet állítottak fel a katonaszökevények, a békepártiak és a zsidók üldözésére. Ennek tagjai tömeggyilkosságok és rablások sorozatát követték el. A kivégzések különösen sok áldozatot követeltek a fővárosban, ahol még ebben az időben is több mint zsidó élt. Közülük mintegy ember vált a többnyire Duna-parton végrehajtott gyilkosságok áldozatává. November közepétől a védettséggel rendelkező zsidókat a XIII. kerületi nemzetközi gettóba, mintegy embert pedig a VII. kerületi gettóba zsúfoltak össze. Élelmiszer és fűtőanyag csak minimális mennyiségben állt rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan gyalogmenetben mintegy embert hajtottak a német-magyar határon épülő Birodalmi Védőállás felé, a lemaradókat agyonlőtték. A magyar emberveszteségek a német, lengyel, jugoszláv és szovjet adatok után következnek és ezzel a legmagasabb kategóriába tartoznak. A 14,6 milliós összlakosságból (194l-es határok) körülbelül katonai és polgári áldozatot sirattak. A civilek közül mintegy személyt zsidó származása miatt üldöztek és gyilkoltak meg. A bombázásoknak között ember esett áldozatul. Legalább polgári személy hunyt el a harcok következtében. Krausz Dezsőné, Rozália 12:05 19:17 Grüner Miklós 1:48 5:39 Somogyi Sándorné, Rózsika 32:25 37:12 Kis Ervin 1:27:35 1:29:14, 1:59:20 2:04:00 Kun Ágnes 05:02 09:58 1. Hogyan befolyásolták a zsidótörvények az érintettek személyes kapcsolatait? 2. Hogyan befolyásolták a zsidótörvények az érintettek munkalehetőségeit? 3. Milyen életkörülmények uralkodtak a gettókban? 4. Hogyan használták ki a gettókba gyűjtött zsidókat? 5. Mi történt a zsidók vagyonával a gettósítás után? 6. Miért hihették el az áldozatok a deportálás előtt, hogy nem fenyegeti veszély őket? 7. Véleményed szerint volt lehetőség arra, hogy a deportálás előtt elmeneküljenek az áldozatok?

4 Szemelvények a magyarországi zsidóság életét korlátozó törvényekből és rendeletekből XXV. Törvénycikk. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beíratkozás szabályozásáról 1. A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az ik tanév kezdetétől csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be, és csak a megállapított létszám-kereten belül. Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az államszámviteltanra beiratkozókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja. 2. Az 1. rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók. 3. Az 1. intézkedései szerint beiratkozóknak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie. A beiratkozási engedélynek az 1. rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz. Az engedély megadásánál a nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiséghez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedét. Hasonlóképpen csak az illetékes kar (műegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. 4. Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás és közoktatásügyi miniszter hajtja végre XV. t.-c. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról 4. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beszámítani: a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet; b) azt, aki az évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek tagja; c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem izraelita felekezet tagja. 7. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának nyolcvan százalékát el nem éri, a 4. első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig veheti fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. A 4. második bekezdését a jelen esetében is meglehetősen alkalmazni kell IV. Törvénycikk. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 1. A jelen törvény alkalmazásának szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek szülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. Az előző bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki az évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, ha szülői közül csak az egyik és nagyszülői közül is legfeljebb kettő volt az izraelita felekezet tagja és ha mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztény felekezet tagja volt és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, 3. Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. 4. Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává választani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. (A 4. tovább részletezi a választási korlátozásokat.) 5. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. Ez a rendelkezés a társadalombiztosító intézetek szerződött és ideiglenesen megbízott orvosaira is irányadó. A biztosító intézet elnöke az intézet zsidó szerződött orvosainak szerződéses jogviszonyát egy évi felmondással megszüntetheti. A közép- a középfokú és a szakiskolában oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat, továbbá a zsidó községi jegyzőket (körjegyzőket) az évi január hó 1. napjáig, a zsidó kir. ítélőbírákat és a kir. ügyészségek zsidó tagjait az évi január hó 1. napjával nyugdíjazni kell. Illetőleg az erre vonatkozó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani. Nem terjed ki ez a rendelkezés arra, aki az előbb meghatározott időpont eltelte előtt a közszolgálat más ágában nyer alkalmazást. 7. Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg.

5 9. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. 10. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. 11 Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként befolyást gyakorol. 17. A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a [ ] zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát ne haladja meg XV. A házassági jog módosításáról 9. Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen -ban meghatározott tilalma alá. 15. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kívül nemileg közösül, vagy aki magyar honos tisztességes nemzsidó nőt házasságon kívüli nemi közösülés céljára a maga vagy más zsidó részére megszerez, vagy megszerezni törekszik. A jelen alkalmazásban zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az. Izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén, tekintet nélkül származására az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitközség tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintete alá, ha őmaga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s emellett, mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt, vagy közokiratban magáénak elismerte vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította. Zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek. V. Büntető rendelkezések 14. Az a magyar honos nemzsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nemzsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nemzsidó nővel a 9. -ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntethető. Ugyanígy büntetendő az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a 9. -ban foglalt házassági akadály áll fenn és a házasság megkötésénél közreműködik. Ha pedig a polgári tisztviselő gondatlanságból működik közre az ilyen házasság megkötésnél, vétséget követ el s büntetése három hónapig terjedhető fogház XIV. tc. 3. (1) Zsidók leventeképzésben nem részesülnek. (2) Zsidó hadkötelesek sem a honvédség, sem a csendőrség kötelékében fegyveres szolgálatot nem teljesíthetnek. 4. (1) A zsidókat a leventekötelezettség helyett a kisegítő szolgálatra való előképzés terheli XV. tc. A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól 2. Zsidó nem szerezhet jogügylettel vagy árverés útján mezőgazdasági ingatlant (ingatlan használati illetőséget), kis- és nagyközségben pedig egyéb ingatlant sem évi Rendelete, az XIV. tc.-ben a zsidók hadkötelezettségére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról 2. a zsidók a kisegítő szolgálatukat mind békében, mind háború idején rendszerint munkásalakulatoknál teljesíthetik, a honvédség érdekében azonban kivételesen más nem fegyveres szolgálatokra is alkalmazhatók. A rendeletben meghatározzák a karszalag színét is. Ennek értemében a zsidó munkaszolgálatosok részére kötelező a citromsárga karszalag viselése, azok, akik valamely keresztény hitfelekezet tagjai, de zsidó származásúak fehér karszalagot kötelesek viselni. Rendfokozatot zsidó nem viselhet, ezért minden tiszti nyilvántartásból törölni kell. A rendeletet december 24-én adták ki. Rendeletek Tára, IV. kötet o évi M. E. rendelete, a zsidók megkülönböztető jelzéséről 1. A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően minden 6. életévét betöltött zsidó személy nemre való tekintet nélkül köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan-varrással 10x10 cm átmérőjű szövet-, selyem- vagy bársonyanyagból készült, ťkanárisárgať színű, hatágú csillagot viselni április 5. Sztójai Döme m. e. Rendeletek Tára, I. kötet o. 6163/ B. M. res. Tárgy zsidók lakhelyének kijelölése A magyar királyi kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt épületekben, illetőleg gettóban nyer elhelyezést. Kivételt képeznek a hadifontosságú üzemekben, bányáknál és nagyobb vállalatoknál, földbirtokoknál alkalmazott, azok a szakképzett zsidók, akiknek azonnali felváltása az üzem termelését megakadályozná. A nem hadifontosságú üzemeknél, bányáknál és nagyobb vállalatoknál azonban a felváltást azonnal végre kell hajtani, és azok élére az illető vállalat, üzem, stb. személyzetéből a legmegfelelőbbet kell teljes jogkörrel állítani. Ezeket a törvényhatóságok által kiküldött bizottságok állapítják meg. Pótlásukról a hatóságok már most gondoskodjanak. Amint azonban a leváltás lehetősége megvan, melyre a területileg illetékes közigazgatási hatóságok vezetőjének törekedni kell, hogy ez mielőbb megtörténhessék, azonnal illetőleg egy szakképzett gondnokot jelöljön ki és állítsa az üzem, vagy vállalat stb. élére teljes jogú felelősséggel.

6 A zsidók összeszedését a területileg illetékes rendőrség és a magyar királyi csendőrség végzi. Szükség esetén a csendőrség, városokban a m. kir. rendőrségnek karhatalmi segélyt nyújt. A német biztonsági rendőrség tanácsadó szervként a helyszínre ki fog szállni, akikkel a zavartalan együttműködésre különös súlyt kell helyezni. A vármegyei törvényhatóságok a zsidók számarányához viszonyítva a megfelelő helyen és számban azonnal létesítsenek gyűjtőtáborokat. Azok helyét a közbiztonsági államtitkárnak jelentsék be. Minden városban vagy nagyobb községben, ahol a zsidók számaránya külön zsidóépületek létesítését indokolja, ezeknek kijelölésére a rendőrhatóságok saját hatáskörükben már most intézkedjenek, mert a gyűjtőtáborokban csak az állambiztonsági szempontból veszélyes zsidók maradnak vissza, amíg a többiek zsidóházakban nyernek elhelyezést. Zsidó épületül azokat az épületeket kell kijelölni, ahol a zsidók tömegesen laknak. Ezekből az ott lakó nem zsidó származásúakat a rendőrhatóság a zsidók által kiürített hasonló értékű és bérű lakásokba a megfelelő területrészen végrehajtott tisztogatási akció befejezését követő 30 napon belül telepítse ki, hogy a gyűjtőtáborokból kihelyezett zsidókat a zsidó épületekben annak idején azonnal el lehessen helyezni. A zsidók összegyűjtésével és elszállításával egyidejűleg a helyi hatóságok bizottságokat jelöljenek ki, melyek a zsidók lakásait és üzleteit az eljáró rendőri és csendőri közegekkel együtt lezáratják és külön-külön azonnal lepecsételik. A kulcsokat a zsidó nevével és pontos lakcímével ellátott lepecsételt borítékban az eljáró közegek a gyűjtőtábor parancsnokának adják át. Azokat a romlandó tárgyakat és azokat az élőállatokat, amelyek termelési célokat nem szolgálnak, a városi hatóságok és községi elöljáróságok vegyék át. Ezeket elsősorban a honvédség és a közbiztonsági szervek, másodsorban helyi közellátás céljaira kell igénybe venni. Pénzt és értéket (arany, ezüstneműek, részvények stb.) az előbb említett eljáró szervek vegyék őrizetbe, és azok mindenneműségét feltüntető rövid jegyzék és ellenjegyzék ellenében adják át a városi hatóságoknak és községi elöljáróságoknak. Ezeket az értékeket a községi elöljáróságok három napon belül a tisztogatási terület központjában székelő Nemzeti Bank fiókjához tartoznak beszállítani Ezeket a központokat a tisztogatási akciót vezető rendészeti szervek esetenként állapítják meg. Az elszállítás foglyonként vonaton, szükség esetén város, illetve községi elöljáróságok által kirendelt élőfogatokon történjék. Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk lévő ruházatot, legfeljebb két váltás fehérneműt és fejenként legalább 14 napi élelmet, továbbá legfeljebb 50 kg-os poggyászt, melyben ágyneműk, takarók, matracok súlya is bentfoglaltaknak, vihetnek magukkal. Pénzt, ékszereket, arany és más értéktárgyat nem. A zsidók összeszedését az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosvásárhelyi, kolozsvári, miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi, székesfehérvári és budapesti csendőrkerületek, illetve ezek területén fekvő rendőrhatóságok felügyeleti területe, legvégül Budapest Székesfőváros. Az illetékes csendőrkerületi parancsnokságok és rendőrség rendelkezésére állnak az összes karhatalmi századok és a nekik alárendelt tanalakulatok. Karhatalmak igénylésénél legyenek figyelemmel arra, hogy a kerületek határának lezárása addig kell tartson, amíg a zsidók összeszedése a szomszéd kerületekben is megtörténik. Az összeszedésre vonatkozólag a csendőrkerületi parancsnokságok és rendőrhatóságok lépjenek egymással szoros érintkezésbe, hogy a tisztogatási akció együtt, egy időben és közösen történjen. A lakásukon fel nem talált zsidók körözését a szokásos módon jelen rendeletemre való hivatkozással kérje. Lakásukkal egyébként úgy kell eljárni, mint az elfogatott zsidókéval. Felhívom a hatóságok figyelmét arra is, hogy az idegen államok területéről ide menekült összes zsidók kivétel nélkül a kommunistákkal egyenlő elbánás alá esnek, tehát kivétel nélkül gyűjtőtáborokban helyezendők el Kétes zsidók szintén gyűjtőtáborokba szállítandók, tisztázásuk ott történik. Jelen rendeletem szigorúan bizalmasan kezelendő, és a hatóságok, illetőleg parancsnokságok vezetői felelősek azért, hogy erről senki a tisztogatási akció megkezdése előtt tudomást ne szerezzen. Kapják: Valamennyi alispán és polgármester, Kárpátalja Kormányzói Biztosa, valamennyi csendőrkerületi parancsnokság, valamennyi csendőrnyomozó alosztály parancsnoka, m. kir. csendőrség központi nyomozóparancsnoksága, a budapesti és vidéki rendőrkapitányság, a m. kir. Állambiztonsági rendészet vezetője, a galántai csendőrhatalmi zászlóalj és a nagyváradi csendőr tanzászlóalj parancsnoka. Ezt a rendeletemet a m. kir. csendőrség felügyelője is megkapta. Budapest, április. 7. Baky László Országos Levéltár. M. K. 6/ évi M. E. sz. rendelete, a zsidók utazásának korlátozásáról Megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett sem közlekedés, sem szállítás céljára személygépjárművet nem használhat, írásbeli engedély nélkül sem közforgalmú vagy korlátolt közforgalmú vasúton, sem közforgalomra berendezett személyszállító hajón, sem közhasználatú társasgépkocsin nem utazhat. A korlátozás nem vonatkozik a BSZKRT és BHÉV, valamint az egyes városok belterületén közlekedő vasutak és társasgépkocsijáratok vonalaira április 7. Sztójai Döme m. e. Rendeletek Tára, I. kötet o évi M. E. sz. rendelete, a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának és foglalkoztatásának megszüntetéséről A munkaadó az alkalmazottak 25%-ának foglalkoztatottságát április 30-ig, további 25% foglalkoztatását május 31-ig, a fennmaradó zsidó alkalmazottak foglalkoztatását fokozatosan, de legkésőbb szeptember 30-ig meg kell szüntetni április 25. Sztójay Döme m. e. Rendeletek Tára, I. kötet o évi M. E. sz. rendelete, a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása A mellékletben felsorolt 114 magyar és 34 külföldi zsidó szerzőt a könyvtári forgalomból ki kell vonni, ezekről kimutatást készíteni és a sajtóügyek kormánybiztosának bemutatni, a köteteket június 15-ig összegyűjtve beszállítani a beszolgáltató költségére térítésként a hulladékpapír hatóságilag megállapított árát térítik, a beszolgáltatott könyveket bezúzzák április 30. Sztójay Döme m. e. Belügyi Közlöny, sz o.

7 1944. évi 55. B. M. sz. rendelete, zsidóknak a vendéglátó üzemek látogatásában való korlátozásáról Az M. E. sz. rendeletben megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók csak törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt szállodákat, penziókat, vendéglőket, kávéházakat, korcsmákat, italméréseket, és más hasonló üzemeket látogathatnak, ha a zsidók részére kijelölt külön helyiség nincs, akkor a napnak csak meghatározott szakaszában látogathatják. A vendéglátó üzemekben ételmenüket csak helyben fogyasztásra szolgáltathatnak ki május 15. V. Jaross Andor b. m. Rendeletek Tára, II. kötet o évi B. M. sz rendelete, zsidóknak nyilvános szórakozóhelyek látogatásától való eltiltásáról Az /1944. sz. M. E. sz. rendeletben megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidók nyilvános szórakozó helyeket (színház, kabaré, mozi, cirkusz, hangversenyterem, éjjeli mulató stb.) nem látogathatják. A törvényhatóság első tisztviselője engedélyt adhat kizárólag zsidók részére rendezendő színielőadásra vagy hangversenyre, és mozik meghatározott előadásaira május 25. V. Jaross Andor b. m. Rendeletek Tára, II. kötet o.