Agyagásványok dielektromos állandója
|
|
- Ida Szalainé
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földtani Közlöny. Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1972) Agyagásványok dielektromos állandója Dr. Juhász Zoltán (7 ábrával, 5 táblázattal) Két elektromos töltés között vákuumban mért F 0 erő F-re csökken, ha a két töltés közötti térben nem-vezető anyag, dielektrikum van. F 0 = ef Az anyagi tulajdonságtól függő e arányossági tényezőt az anyag állandójának nevezzük. dielektromos Ugyanígy megváltozik a kondenzátorok levegőben mért C 0 kapacitása is, ha a kondenzátor lemezei közé e dielektromos állandójú anyagot helyezünk: С e C 0 Ez utóbbi összefüggés segítségével állapítható meg a különböző anyagok dielektromos állandója a legegyszerűbben. Az elektromos erő, illetve a kondenzátor kapacitásának dielektrikumban való megváltozása arra vezethető vissza, hogy elektromos erőtérben a dielektrikum pozitív és negatív töltései elmozdulnak (dielektromos polarizáció). A dielektromos polarizáció három részből tevődik össze (EEDEY-GBÚZ, SCHAY, 1964). 1. az elektronpolarizációból: az elektromos erőtérben az atomok elektronburka deformálódik, tehát a pozitív és negatív töltések középpontja közötti távolság megváltozik, anélkül azonban, hogy a molekulán, illetve kristályon belül az atomok egymáshoz viszonyított távolsága, térbeli elrendezése is megváltozna; 2. az atompolarizációból: a kristályrácsban (ill. molekulában) a külső elektromos tér hatására az atomok egymás közötti távolsága változást szenved, ami a kristály virtuális töltés-középpontjainak térbeli eltolódásával jár együtt; 3. irányítási polarizációból : a kristályban (ill. molekulában) már meglevő elektromos dipólusok az elektromos mezőben rendeződnek, ami szintén a pozitív és negatív töltésközéppont egymás közötti távolságának megváltozását idézi elő. A teljes polarizáció az elektron-, atom- és irányítási-polarizáció összege. A kristályszerkezetben már meglevő, illetve az elektromos térben keletkezett dipólusok a dipólusmomentummal: a pozitív és negatív töltések és azok középpontjai közötti távolság szorzatával jellemezhetők. Minél nagyobb az elektromos töltés és azok egymásközötti távolsága, annál nagyobb az anyag dipólusmomentuma is. Mind a dielektromos polarizáció, mind a dipólusmomentum vektormennyiség. Izotrop dielektrikumban e vektorok iránya egybeesik a térerősség vektorának irányával és nagyságuk adott anyagoknál arányos a térerősséggel. Anizotrop anyagoknál ellenben a polarizáció nagysága részint a térerősség nagyságától, részint a külső elektromos tér vektorának a kristálytani tengelyekhez viszonyított irányától is függ. A dipólusmomentum és a dielektromos állandó között egyértelmű összefüggés van (MOSOTTI CLATJSIUS formula) :
2 302 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet (ahol = dielektromos állandó, n = a részecskék száma, /.ii = dipólusmomentum, E = a molekulára ható elektromos tér erőssége). Ebből következik, hogy az anizotrop kristályok dielektromos állandója is függ az elektromos tér vektorának a kristálytani tengelyre vonatkoztatott irányától. A kristályos szilárd testek esetében (PABHOMBNKO, 1965) főleg elektron- és atompolarizációra számíthatunk (ezeknek összege az ún. eltolódási polarizáció"), mivel csak gáz- és folyékony halmazállapotban van meg annak lehetősége, hogy molekulacsoportok az elektromos tér irányában szabadon elforduljanak, tehát irányítási polarizáció lépjen fel. Az eltolódási polarizáció kialakulása az idő függvénye. Általában az elektronpolarizáció létrejöttének ideje 10~ I Ä sec, míg az atompolarizációé sec. Ezért az eltolódási polarizáció és ezen keresztül a kristályos, szilárd testek váltóáramú berendezéssel mért dielektromos állandója is a frekvencia függvénye. Nagy frekvenciájú váltakozó térben mint amilyen a fény is a dielektromos állandó nagysága csak az elektronpolarizációtól függ és ezért kisebb is, mint a kis frekvencia mellett mért dielektromos állandó. Ha a dielektromos állandót a fény frekvenciájának megfelelő elektromos erőtérben határozzuk meg, akkor MAXWEix-féle elmélet szerint a dielektromos állandó a törésmutató négyzetével azonos és kizárólag az elektronpolarizációtól függ. Ennél kisebb frekvenciánál az elektronpolarizáció mellett az atompolarizáció is meghatározza a dielektromos állandót, ezért utóbbi nagyobb, mint a törésmutató négyzete. HOWELL és LICASTBO (1961) a dielektromos állandó változását a frekvencia függvényében az 1. ábrán bemutatott séma szerint ábrázolja, bevezetve az irányítási polarizáción felül (melyet dipól-polarizációnak neveznek és néhány kristályvizet tartalmazó kristálynál leírnak) az ún. szerkezeti polarizációt is, melyet az anyagban levő vezető- és félvezető zárványokban a töltések lassú felhalmozódására vezetnek vissza. E töltések a dielektromos állandót jelentősen megnövelik. Míg az elektronpolarizáció alig változik a hőmérséklettel, addig az atompolarizáeió a DEBYE-féle elmélet szerint a hőmérséklettel fordítottan arányos. Ezért a legtöbb ásvány dielektromos állandója a hőmérséklet növekedésekor csökken. Hevítés közben az ásványok dielektromos állandójának relatív változását FÖLDVÁKINÉ (1961) vizsgálta dinamikus módszerrel. A kristályok dielektromos állandója az atomokat összetartó kötőerők természetétől, a rácshibáktól, valamint az elektromos szempontból vett szimmetriájától függ. PARHOMENKO (1965) sokféle ásványtípus dielektromos állandóját vizsgálva rámutat az azonos típusú ásványok fajsúlya, keménysége és a kristály rácsenergiája közötti összefüggésekre. A dielektromos állandó mérése az ásványok belső szerkezetének megismerését célzó kutatás egyik fontos eszköze lehet. Az ásványok dielektromos állandójának meghatározását azonban igen sok tényező megnehezíti. Értékét ugyanis a kristály elektromos térben való hely /. ábra. A kristályos anyagok polarizációja HOWELL és LICASTRO szerint
3 J и h á s z : Agyagásványok dielektromos állandója 303 zetén, a mérésnél alkalmazott frekvencián és hőmérsékleten kívül nagymértékben módosítja az ásvány nedvességtartalma, a szennyező ionok mennyisége és minősége, az egyéb jelenlevő ásványokkal való esetleges kölcsönhatások és nem utolsó sorban az alkalmazott vizsgálati módszer is. Ezért az irodalmi közleményekben megjelent (azonos ásványokra vonatkozó) dielektromos állandó értékek sokszor jelentősen különböznek egvmástól (PABHOMENKO, 1965). Míg a makroszkópos kristályok, üvegek, kerámiák stb. dielektromos állandójának meghatározása megfelelő próbatestek kialakításával viszonylag könnyen keresztülvihető, addig a mikroszkópos, esetleg szubmikroszkópos méretű kristályoké mint amilyenek az agyagásványok is már igen nehéz feladat. Az agyagból készített próbatestek ugyanis rendkívül finom kapilláris hálózattal átszőtt pórusos rendszerek, amelyeknek pórusaiban a szemcsék felületi erőinek hatása alatt többé-kevésbé orientált vízmolekulák (adszorpciós, kapilláris és,,szabad"-víz) helyezkednek el. A csak nehezen eltávolítható és főleg a mérés alatt körülményes módszerekkel távoltartható víz nagy dielektromos állandója miatt a viszonylag kis dielektromos állandójú szilikátok meghatározását bizonytalanná teszi. További nehézséget jelent az is, hogy az agyagásványokhoz kötött vízben a felülethez pontosan meg nem határozható erőkkel kapcsolódó ionok és szabad elektrolitok is vannak, melyek a vizsgált anyag vezetőképességét sokszor több nagyságrenddel megnövelik. Az elektromos vezetőképességet és dielektromos állandót a tömörítés mértéke tehát a rétegen belül az érintkező szemcsék felületének nagysága is befolyásolja. Teljesen kiszárított és szárazon tartott agyagásványok őrlemények dielektromos állandójának mérését a próbatest összenyomásakor (a mintatartóba való préseléskor) fellépő elektromos töltések is pontatlanná teszik. A nedvesen formázott próbatestek repedés mentes szárítása sokszor megoldhatatlan nehézséget jelent. Végül rá kell mutatni arra is, hogy az agyagok szennyeződései maguk is többnyire igen finom szemcsék, az agyagásványokkal bensőséges keveréket képeznek, így egymás dielektromos állandóját többé-kevésbé befolyásolják. I. A kísérleti eljárás leírása a) A mérés elve A bevezetőben érintett hibaforrások miatt az agyagok dielektromos állandójának meghatározására kidolgozott eljárás során a következőket kellett figyelembe vennünk: 1. A kristályfelületi és kapilláris víz zavaró hatásának kiküszöbölése érdekében a vizsgálatot teljesen kiszárított mintákkal kellett végezni és gondoskodni kellett arról, hogy a minta a mérés alatt a levegőből ne vegyen fel vizet. 2. A mechanikai behatáskor keletkezett töltések, valamint az ásványszemcsék kölcsönös zavaró hatását ki kellett küszöbölni. 3. Az ásványszemcsék érintkezését a szemcsefelületi vezetés elkerülése érdekében meg kellett akadályozni.
4 304 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet Ezeket a kívánalmakat úgy elégítettük ki, hogy a finomra porított és teljesen kiszárított agyagokat olvasztott paraffinban diszpergáltuk, majd a keverékből készített próbatest dielektromos állandóját mértük, szobahőmérsékletre való lehűtés után. 1. Az agyagminta finomra porításakor (60 nu^-nél kisebb szemcsékre való őrlés) feltételezhető, hogy a különnemű aggregált ásványszemcsék nagy része egymástól szétválik. A mechanikai feltárással tehát az ásványok kölcsönös zavaró hatása jelentősen csökkenthető. 2. A kiszárításkor alkalmazott hőmérsékletnek korlátot szab az agyagok szerkezeti vizének eltávozása, ami a kristályszerkezet mélyreható változását idézheti elő. Ezért a szárítást nem tanácsos 110 C fölött végezni. Ezen a hőmérsékleten azonban különösen a bentonitoknál az adszorpciós víz egy része még nem távozik el. Tapasztalatunk azonban az volt, hogy ha a bentonitokat paraffinnal együtt melegítjük, akkor a felületi vízmolekulákat az olvadt paraffin kiszorítja és gyakorlatilag teljesen vízmentes ásványpreparátumot nyerünk. A hidrofób paraffinnal körülvett ásványszemcsék lehűtés után már nem képesek ismét vizet felvenni. 3. A paraffin használata nemcsak azért bizonyult előnyösnek, mert a még megengedhető hőmérsékleten a keverék könnyen előállítható (lágyuláspontja viszonylag alacsony) és a lehűtött próbatest is minden nehézség nélkül alakítható, hanem azért is, mert kis dielektromos állandójú anyag lévén, az ásványok dielektromos állandójának meghatározását nem zavarja, az egyes szemcséket egymástól jól szigetelő réteggel elkülöníti, kémiailag az agyagásványokkal szemben indifferens és az ásványszemcsék felületével is csak kis mértékben lép kölcsönhatásba. b) A mérés kivitele A vizsgálandó agyagmintát 60 m^-nál finomabbra való porítás után 110 C -on két órán át szárítottuk és az agyagot közvetlenül a szárítószekrényből való kivétel után, tehát még melegen a paraffinba öntöttük. Az agyag/paraffin arányt úgy választottuk meg, hogy a keverék könnyen önthető legyen. Állandó intenzív keverés mellett az elegyet addig melegítettük, amíg a levegő el nem távozott (a habzás meg nem szűnt) és még ezután is 15 percig (ilyenkor előnyös a vákuum-szárítószekrény használata), majd olyan szétszedhető formába öntöttük, mellyel 5x80 mm-es korongalakú próbatestek voltak készíthetők. Lassú lehűtés közben az összehúzódó anyagot az öntőnyíláson át meleg keverékkel pótoltuk. Amikor a keverék esetleges egyenetlenségeit csiszolással kijavítottuk (nagyon ügyelve arra, hogy a korong két lapja pontosan párhuzamos legyen). Öntés közben -- különösen, ha az öntőforma lapjai függőlegesek elkerülhetetlen az ásványszemcsék részleges kiülepedése, tehát a próbatest nem homogén. Ezért sablon segítségével a mérőcella átmérőjének megfelelő méretre faragtuk a korong oldalait is (76 mm). A próbatest geometriai méreteit és tömegét lemértük, ebből a próbatest sűrűsége kiszámítható volt. Ismerve a tiszta ásványminta és a paraffin sűrűségét, a próbatest összetétele (térfogat %-ban) kiszámítható. A próbatestet ezután a szórt elektromos tér leárnyékolására műanyagból készült gyűrűbe fogtuk és dielektromos állandóját lemértük. Méréseinknél Orion TR 9701 típusú mérőhidat, Orion 1132 típusú oszcillátort, mint áramforrást és Orion 1151 típusú oszcilloszinkroszkópot mint null-indikátort hasz-
5 Juhász: Agyagásványok dielektromos állandója 305 náltunk. A méréseket 1 Kc frekvencia és 30 V kimenő feszültség alkalmazásával végeztük. Minden mérést három különböző összetételű próbatesttel végeztük el. c) A dielektromos állandó számítása, a mérésadatok értékelése Keverékek dielektromos állandójának számítására többféle képletet javasoltak (PARHOMENKO, 1965), melyeknek egy része tapasztalatunk szerint nem volt alkalmas a paraffin-ásványelegyben a tiszta ásvány dielektromos állandójának meghatározására, másik része pedig csak megközelítő eredményt adott. Ezért különböző anyagokból változó összetételű próbatestet készítettünk és lemérve a dielektromos állandójukat, empirikusan állapítottuk meg a koncentráció és a dielektromos állandó közötti összefüggést. Tapasztalatunk szerint abban a koncentráció-tartományban, melyben a próbatest készítése miatt (egyrészről az önthetőség és megfelelő szilárdság, másrészről a gátolt ülepedés) dolgoznunk kellett, a legjobb eredményt a következő formulával kaptuk: ahol V D e e m = az ásványminta (keresett) dielektromos állandója, tp = a tiszta paraffin dielektromos állandója, e = a próbatest dielektromos állandója, Vp = a paraffin térfogat-százaléka a próbatestben, V m = az ásványminta térfogat-százaléka a próbatestben. A próbatest összetételét sűrűsége alapján számítottuk ki: ' m v m = E ~ q P- 100 és Qm Q P V p = V m g = a próbatest sűrűsége, Q m a minta sűrűsége, Q p = a paraffin sűrűsége. Az egyenlet érvényességét a 2. ábrán mutatjuk be, vegytiszta konyhasó, 99,1% Si0 2 tartalmú homokőrlemény, előzőleg lemért, majd elporított üveglap és bentonit esetében. Az ábrán feltüntettük a tiszta (V m 100%) konyhasó és kvarc irodalmi adatokból vett (NÁRAI-SZABÓ, 1958) értékét, valamint az üveglap dielektromos állandóját is. Meg kell jegyeznünk, hogy a kvarcnál a különböző kristálytani tengelyek irányában mért dielektromos állandó középértékével számoltunk, mivel feltehető, hogy a paraffinban diszpergált kvarcszemcsék kristálytani tengelyeinek az elektromos tér vektorával bezárt szöge valamennyi lehetséges változatot felveszi, egyenlő valószínűséggel. Az egyenesek (2. ábra) a V m = 0 tengelyt egy pontban metszik akkor, ha a dielektromos állandó méréseket a próbatest elkészítése után azonos idő múlva végeztük el. Ez a pont a tiszta paraffin látszólagos dielektromos állandója, mely valamivel kisebb, (1,97) mint a ténylegesen mért dielektromos
6 306 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet 2. tibra. A próbatest (iielektromos állandójának változása az ásványpor mennyiségének függvényében állandó (2,07). Számításainkat a látszólagos dielektromos állandóval végeztük, melyet több anyagnál ellenőriztünk. Ha a próbatesteket hosszabb ideig állni hagyjuk, akkor általában a dielektromos állandó növekedése tapasztalható. Ennek okát az ásványok és paraffin kölcsönhatásában láttuk, tekintettel arra, hogy ha az ilyen megnövekedett dielektromos állandójú próbatesteket megolvasztottuk és újra öntöttük, az eredeti dielektromos állandót kaptuk vissza. (Ha az ásvány dielektromos állandója változott volna meg az állás alatt, akkor újraöntés után is magas értéket kaptunk volna.) A hosszabb ideig pihentetett próbatestek dielektromos állandójára is érvényes a megadott formula, csakhogy ilyenkor e p látszólagos dielektromos állandó megváltozik. Ezért helyes, ha mindig legalább három különböző összetételű próbatestet készítünk és e p értékét grafikusan is ellenőrizzük. Gondosan végrehajtott méréseknél a meghatározás pontossága 5 rel.% alatt van. d) Asványkeverékek dielektromos állandója A legtöbb esetben nem tiszta ásványpreparátum, hanem a kísérő ásványokkal szennyezett kőzetminta áll a méréshez rendelkezésünkre. Ilyenkor a keresett ásvány dielektromos állandóját az ásványtani összetétel és a szennyeződések dielektromos állandójának ismeretében számítással kell meghatároznunk.
7 J и húsz : Agyagásványok dielektromos állandója 307 Feltételeztük, hogy ha a porítással olyan fokú feltárást sikerült elérni, hogy a szomszédos ásványszemcsék zavaró hatása megszűnik (aminek veszélye a konglomerátumokban mindig fennáll), akkor a tiszta ásványok dielektromos állandójának meghatározására megadott fenti formula az egyes komponensekre külön-külön is igaz. Ebből viszont az is következik, hogy a keverék dielektromos állandója additive tevődik össze a tiszta komponensek térfogatszázalékos arányában vett dielektromos állandójából. A feltevés helyességéről kísérleti úton győződtünk meg: különböző ismert (tiszta állapotban lemért) dielektromos állandójú ásványőiieményeket változó arányban összekevertünk és lemértük a keverékek dielektromos állandóját. Mint a példaként (3. ábra) bemutatott bentonithomok keverékek adataiból is kitűnik, a dielektromos állandók additivitása érvényesnek tekinthető. A pontos ásványtani összetétel és az egyes szennyező ásványok dielektromos állandójának (melyeket előzetes méréssel kell meghatározni) ismeretében a keresett ásvány dielektromos állandóját tehát a következő képlettel számíthatjuk ki: emi = e v m 2 i i = L E mi A számítás menete az I. táblázatból kiolvasható. A számítás menete a dielektromos állandó megállapításakor Airvag; bentonit táblázat Soly%, m Sűrűség, g m_ «..V Pirit 0,16 5,00 0,03 0,08 45,80 3,7 Kalcit 1,05 2,70 0, ,50 6,9 Pöldpát 3,30 2, , ,00 2,65 1, , Erisztobalit 17,90 2, ,90 4,90 102,6 Összesen ,8 Montmorillonit 72,53 2,78 26,20 71,40 927,2 Összesen 97,94 2,67 36, ,0 Tiszta montmorillonit 13, AO e hornok bentonit o. ábra. Bentonit és homok keverékek dielektromos állandója
8 308 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet II. Méréseredmények A kísérletekhez használt ásványminták ásványos összetételét a röntgen-, termoanalitikai- és kémiai analitikai elemzési adatok összevetésével számítottuk ki. Néhány fontosabb kísérő ásvány dielektromos állandóját tiszta preparátumokkal állapítottuk meg. Az agyagásványok dielektromos állandóját a természetes agyagokra vonatkozó mérésekből, számítás útján határoztuk meg A mérésadatokat a II. táblázat tartalmazza. Ásványminták összetétele és mért dielektromos állandója //. tábláza Minta Megnevezése Mm. Számbavett ásvánj os alkotók téri. % Gl. Pp. Q. Kr. Pi. Ke. Li. Ka Istenmezeje-hangyabolyosi bent. felső réteg 57,3 9,2 8,0 23,4 0,2 1,9 9,05 2. Istenmezeje-hangyabolyosi bent. középső réteg 55,7 7,7 9,6 22,9 0,2 3,8 0,1 10,80 3. Istenmezeje-hangyabolyosi bent. alsó réteg 71,4 3,5 3,1 20,9 0,1 1Д 10,70 4. Pétervásári bentonit sárga típus 60,2 12,4 3,4 22,5 1,0 0,5 7,75 5. Pétervásári bentonit szürke típus 58,6 8,0 4,6 26,5 0,3 1,7 0,3 15,20 6. Mád-koldúi bentonit 60,0 6,3 9,4 24,3 15,41 7. Mád-hercegkövesi bentonit 46,6 12,3 8,9 31,8 0,4 8,05 8. Mád-holtvölgyi bentonit 47,4 6,8 12,9 32,8 0,1 11,10 9. Rátkai bentonit 30,0 16,1 3,9 49,4 0,6 7, Rátkai kaolin 4,0 92,1 3,9 7, Zettlitzi kaolin 87,0 6,6 6,4 8, Sárisápi kaolin 65,2 8,4 26,4 11, Szegi kaolin 92,2 2,2 1,5 4,1 8, Cserszegtomaji agyag 69,3 21,4 9,3 5, Füzérradványi illit 8,0 43,1 0,9 46,0 6, Úrkúti glaukonit , Diósdi mosott homok 100 4, Székesfehérvári aplit 67,0 33,0 5,20 Mm = montmorillonit Ka = kaolinit II = illit Gl = glaukonit Fp = földpát Q = kvarc Kr = krisztobalit Pi = pirit Ke = kalcit, dolomit Li = limonit A tiszta agyagásványokra vonatkozó számítások eredményeként a következők voltak megállapíthatók: a) Montmorillonitok Ismeretes, hogy a különböző származású montmorillonitok kémiai összetétele és ebből kifolyólag elemi cellájuk töltése nem állandó. A cellaösszetételt különböző módszerekkel lehet kiszámítani, ezek a módszerek egymástól némileg eltérő eredményekre vezetnek. A montmorillonit cellatöltésének számításánál mi a ténylegesen lemért és a tiszta montmorillonitra vetített kationcsere kapacitásból, illetve a lecserélt ionok mennyiségéből indultunk ki, majd a cella képletét a montmorillonitra számított kémiai összetétel és a cellatöltés alapján állapítottuk meg. A tokajhegyaljai bentonitok esetében a le nem cserélhető K-ionokat a cellatöltéséből levontuk (JUHÁSZ KAKASYNÉ, 1958). A megvizsgált kilenc hazai bentonit-minta montmorillonitjának összetételét, töltését és dielektromos állandóját a III. táblázatban foglaltuk össze.
9 ] и h á s z : Agyagásványok dielektromos állandója 309 Montmorillonitok elemi cellája és számított dielektromos állandója III. tábláza t Inaktív ionok Minta Tetraéderes pozícióbaj] Oktaédere* pozícióban Nem cserélhető Cserélhető Cella töltés Si'+ AP + Al 3 + Fe» Pe 2 + K + Ca! + K + Na ,52 7,66 7,75 7,94 7,98 7,67 7,35 6,90 7,10 0,48 0,34 0,25 0,06 0,02 0,33 0,65 1,10 0,90 2,74 2,81 2,91 2,62 2,64 3,05 3,38 2,23 2,97 0,34 0,23 0,21 0,30 0,36 0,26 0,22 0,39 0, ,07 0,01 0,01 0,03 1,04 1,06 0,95 1,19 1,00 0,62 0,44 0,18 0,55 0,06 0,84 0,43 0,06 0,02 0,15 0,21 0,16 0,16 0,10 0,06 0,16 0,39 0,43 0,31 0,22 0,28 0,36 0,33 0,43 0,31 0,01 0,03 0,01 0,02 0,03 0,04 0,02 0,08 0,02 0, , ,01 0, ,ul 0,95 0,97 0,96 0,93 0,99 1,09 0,94 1,01 0,97 11,9 14,4 13,0 9,2 21,9 22,2 11,0 17,9 13,8 Bár a megvizsgált minták száma nagyonis kevés volt ahhoz, hogy következtetéseket próbáljunk azokból levonni, mégis feltűnő, hogy az elemi cella töltésének növekedésével a montmorillonitok dielektromos állandója egyértelműen növekszik (4. ábra) s 1A со ,9 0,9A 0,98 1,02 1,06 1,10 cellatöltés 4. ábra. A montmorillonitok dielektromos állandója és cellatöltése Ь) Kaolinok A tiszta kaolinitek dielektromos állandója szintén elég széles értékhatárok között változik (IV. táblázat). A viszonylag nagyméretű dickites rátkai kaoli 11 dielektromos állandója kisebb, mint a rosszabbul kristályosodott zettlitzi, ill. sárisápi kaoliné. Utóbbi dielektromos állandója feltűnően magas. Még vizsga" latra szorul, hogy ennek oka a kaolinitban, vagy esetleg a kaolin valamilyen számba nem vett szennyeződésében keresendő. A szegi kaolin (kaolin-d típus) és a cserszegtomaji kaolin (halloizites) alacsony dielektromos állandójának magyarázatát abban látjuk, hogy kevésbé rendezett szerkezeteknél a töltések lokális kiegyenlítődésére nagyobb a lehetőség, mint a jobban kifejlett kristályoknál.
10 1 310 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet Kaolinitek számított dielektromos állandója IV. táblázat Minta Dielektromos állandó eredeti savazott anyag 10 'fi 6, ,6 7, Д 14 6Д 5,9 Savazás után valamennyi vizsgált minta dielektromos állandója csökkent, jelezvén, hogy a pozitív H-ionok részben a negatív töltésű szilikátrácsba képesek húzódni, ami a kristály permanens dipólus-momentumának és polarizációjának csökkenését eredményezi. c) Egyéb ásványok Az V. táblázatban feltüntetett egyéb szilikát és néhány más ásvány dielektromos állandója, valamint a kristályokban uralkodó kötéstípusok jellege, a töltések térbeli elhelyezkedése között analógia állapítható meg. ányok számított dielektromos állandója V. táblázat Minta 1 ^ a y S V/ l l i V mecnevezése l Dielektromos száma ~ \ állandó 15 Iliit 8,9 16 Glaukonit j 10,5 17 Ктагс 4,85 18 Földpát Szfalent 7,9 20 Pirit J 45,S 21 Limonit! Anhidrit ' Kalcit 6,95 24 I Dolomit : 6,75 25 i Bart 10,20 III. Kísérletek a. bentonit dielektromos állandójának megváltoztatására A bentonit dielektromos állandóját többféle módszerrel is sikerült mesterségesen megváltoztatnunk: a) A bentonitot rezgő-malomban különböző ideig szárazon őröltük, majd az őrlemények dielektromos állandóját meghatároztuk. A méréseredményeket az 5. ábrán tüntettük fel. A dielektromos állandó kezdeti növekedése összhangban van azzal a korábbi megállapításunkkal (BARNA, MARSCHALLKO, 1956), mely szerint az őrlés kezdeti szakaszában a friss törési felületek a montmorillonit 001 lapjával
11 Juhász: Agyagásványok dielektromos állandója 311 párhuzamosan, tehát a hármas szilikátrétegek között alakulnak ki. Ennek következtében a friss felületre került, korábban a rétegek között lekötött Ca ionok az egész rendszer dipólus momentumát megnövelik. Hosszabb őrlés után a felületi Ca ionok és a negatív szilikátrétegek közötti kötés erősségének növekedése a dielektromos állandó csökkenését idézi elő. Mintegy másfél órás őrlés után a kristályszerkezet amorffá válása is megindul a közölt mechanikai energia hatására. Az ezt megelőző aktiválódással (a kationcsere képesség is növekszik) függ össze a dielektromos állandó újabb növekedése, míg a 4 óránál további őrlés után annak csökkenése a kristályszerkezet leépülésével és a belső, ellentétes előjelű töltések távolságának csökkenésével értelmezhető (ilyenkor a kationcsere kapacitás is csökken). b) Hasonló eredményre vezetett a következő kísérlet is: a bentonitból híg vizes szuszpenziót készítettünk, gyors fordulatú propelleres keverővel különböző ideig kevertük, majd a szuszpenziót bepárlással víztelenítettük. Rheológiai változásaival összhangban melyet BARNA és MARSCHALLKO vizsgáltak behatóan (1956) a dielektromos állandó kezdeti növekedése, majd csökkenése volt tapasztalható (6. ábra). c) A dielektromos állandó változását tudtuk előidézni a vizes szuszpenziók savval való kezelésével is. A szuszpenziókhoz változó mennyiségű HCl-t adtunk, majd Cl~ mentesre mostuk, bepároltuk és lemértük a le nem cserélt Ca 2+ mennyiségét, valamint a bentonit dielektromos állandóját. A méréseredményeket a 7. ábrán mutatjuk be. Mint látható, 4 7 ph között amikor a cserélhető Ca mennyisége még csak kis mértékben változott a dielektromos állandó szembeötlő növekedése volt tapasztalható. Valószínű, hogy a gyenge savazás a szilikátréteg és a cserélhető kationok közötti kötést fellazítja, ami a dielektromos állandó növekedését eredményezi. Nagyobb sav-koncentrációnál egyre több Ca 2+ cserélődik ki H + ionra. A kis méretű protonok behúzódnak a szilikátrácsba és a negatív töltéseket lokálisan közömbösítik, ami a dielektromos állandó csökkenését idézi elő. Ez a hatás fokozódik, ha a savas szuszpenziót főzzük is. 5. ábra. A bentonit dielektromos állandója, különböző 6. ábra. A bentonit dielektromos állandójának változása ideig tartó őrlés után a szemcsék dezaggregálása után
12 312 Földtani Közlöny 102. kötet, 3 4. füzet d) A bentonitot 10%-os KOH-val főztük, dialízissel tisztítottuk, víztelenítettük és dielektromos állandóját lemértük. Röntgenelemzés szerint a bentonitból a krisztobalit teljes mennyisége kioldódott, az eredetileg A-ös bázisreflexio 12 A-re csökkent Cserélhető Ca 2+ mge/ioog 7. ábra. A bentonit dielektromos állandója különböző mértékű savazás után A montmorillonitra vonatkoztatott dielektromos állandó változása: eredeti mintában: 13,0 KOH-val főzött mintában: 15,4 E kísérletekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az agyagásványok dielektromos állandóját az ásványt ért korábbi behatások (mechanokémiai, rheológiai, kémiai és felületi hatások) messzemenően befolyásolják. Ezek a hatások nemcsak a dielektromos állandó, hanem az egyéb fiziko-kémiai tulajdonságok változásait is előidézik. Összefoglalás Vizsgálati módszert dolgoztunk ki agyagásványok dielektromos állandójának meghatározására. A kidolgozott módszerrel néhány hazai előfordulás anyagát megvizsgált uk. Megállapítottuk, hogy: 1. A montmorillonitok dielektromos állandója az elemi cella elektromos töltésével együtt növekedett; 2. A kaolinok dielektromos állandója erősen változó és a kristályosodottság mértékével összefügg; 3. A bentonit dielektromos állandója őrléssel, továbbá szuszpendálva erélyes keveréssel, savas és lúgos kezeléssel mesterségesen megváltoztatható; 4. A kaolinok dielektromos állandója savas kezelés után csökkent.
13 Juhász: Agyagásványok dielektromos állandója 313 Irodalom BARX\, J., MARSCHÄLLEN, В. (1956): Das Theologische Verhalten wássriger Bentonitdispersionen. Acta Technica, XV, (1-2) 77. old. EKDEY-GBÚZ T., SCHAY G. (1964): Elméleti fizikai kémia. Tankönyvkiadó, Bp. Földváriné VOGL, M. (1961): Dielektrische Untersuchungen an Tonmineralien. Acta Univ. Carolinae, Geol. Supl HOWELL, В. F., LICASTRO, P. H. (1961): Dielectric Dehaviour of Hocks and Minerals. Amer. Mineralog. 46. JUHÁSZ Z. (1969): A bentonitok őrlésekor végbemenő kristályszerkezeti változások. Földtani Közlöny, old. JUHÁSZ, Z., KAKASY, GY.KÉ (1967). Influence of Potassium Ions on the Stability of Suspensions of Bentonité from Mád. Acta Geologica, Tom. 11. (4) pp NARAY-SZABÓ I. (1958): Szervetlen kémia. Akad. Kiadó, Bp. PARH031ENK0, E. J. (1965): Elektricseszkie szvoisztva gornyik porod. Akad. Nauk. SzSzSzR, Moszkva. 7 Földtani Közlöny
Elektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
Kötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
Vezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
Elektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
Pótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
Elektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek
Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
Zeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak
Zeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak Mucsi Gábor, Bohács Katalin, Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem), Dallos Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bevezető Zeolitos savanyú
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
Magyarkuti András. Nanofizika szeminárium JC Március 29. 1
Magyarkuti András Nanofizika szeminárium - JC 2012. Március 29. Nanofizika szeminárium JC 2012. Március 29. 1 Abstract Az áram jelentős részéhez a grafén csík szélén lokalizált állapotok járulnak hozzá
7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel
3. aboratóriumi gyakorlat Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel. dolgozat célja oltmérők, ampermérők használata áramköri elemek mérésénél, mérési hibák megállapítása és azok függősége a használt mérőműszerek
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
Az elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
A tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
A kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
Elektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
Mérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?
Oszcillátorok Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Töltsük fel az ábrán látható kondenzátor egy megadott U feszültségre, majd zárjuk az áramkört az ábrán látható módon. Mind a tekercsen, mind
Elektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
Mágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Magnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel
Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel Előadó: Zsély István Gyula Készült Sziráki Laura, Szalma József 2012 előadása alapján Laborelőkészítő előadás,
Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
Jegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3)
Jegyzőkönyv a hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról () Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 2008-11-19, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 2008-11-26 A mérés célja A feladat két anyag
a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG
ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy
azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
Halmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
Amit a kapacitív gabona nedvességmérésről tudni kell
Szemestermények korszerű szárítási, tárolási, feldolgozási és mérési technológiái Gödöllő, 2018 Amit a kapacitív gabona nedvességmérésről tudni kell Dr. Gillay Zoltán, adjunktus Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi
Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet
A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,
Fázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.
OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL 2018. március 3. TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje (három
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK
A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin
Aktuátorok korszerű anyagai. Készítette: Tomozi György
Aktuátorok korszerű anyagai Készítette: Tomozi György Technológiai fejlődés iránya Mikro nanotechnológia egyre kisebb aktuátorok egyre gyorsabb aktuátorok nem feltétlenül villamos, hanem egyéb csatolás
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 22. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól
TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
Energiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Méréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?
1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
Bentonit-homok keverékből épített szigetelőrétegek vízzárósága a gyakorlatban. Szabó Attila
Bentonit-homok keverékből épített szigetelőrétegek vízzárósága a gyakorlatban Szabó Attila doktorandusz Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék VIII. Széchy Károly emlékülés, 2002. február
Kondenzált anyagok fizikája 1. zárthelyi dolgozat
Név: Neptun-kód: Kondenzált anyagok fizikája 1. zárthelyi dolgozat 2015. november 5. 16 00 18 00 Fontosabb tudnivalók Ne felejtse el beírni a nevét és a Neptun-kódját a fenti üres mezőkbe. Minden feladat
W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem