Források: Tóth G. (2001): Környezeti teljesítményértékelés KÖVET-INEM kézikönyv Tóth G. (2002): Vállalatok környezeti teljesítményének értékelése.

Átírás

1 Források: Tóth G. (2001): Környezeti teljesítményértékelés KÖVET-INEM kézikönyv Tóth G. (2002): Vállalatok környezeti teljesítményének értékelése. Doktori értekezés Berényi L. (2004): Környezettudatosság-központú teljesítményértékelő modell. Környezeti teljesítmény gazdasági érdek. Torma A. (2007): A környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszerei és az anyagáram-elemzés kapcsolatrendszere. Doktori értekezés

2 Környezeti teljesítmény értékelés fogalma Tóth (2001) szerint A vállalat környezeti terhelésének összessége, valamint az ennek csökkentésére tett erőfeszítések. Kettős megközelítés! Vonatkozik a működés, a termék és szolgáltatás környezetkárosító hatásaira (rendes működés). A KTÉ nem egzakt módszer. Egyre inkább az öko-hatékonysággal azonosul a gyakorlatban. A hatékonyság javulását teszi mérhetővé és nyomon követhetővé.

3 Környezeti teljesítményértékelés fajtái 1. A Ktv. által megszabott teljesítményértékelés, amit a környezetvédelmi felülvizsgálattal azonos feltételekkel lehet elvégezni. (12/1996. KTM rendelet) 2. A KIR (ISO 14001) rendszer működtetésének környezeti teljesítményértékelése (a KIR mérhető eredményei, folyamatos javulás nyomon követése) Környezeti teljesítménye minden vállalatnak van, még ha KIR nincs is! 3. A szervezet tagjainak egyéni környezettudatosságára épített vállalati magatartás ISO 14031: A környezeti tényezők irányításának, kézbentartásának eredménye a szervezetnél.

4 A környezeti teljesítmény értékelésének három alapvető esete van (Berényi, 2004): hatóságilag kötelező értékelés; beszállítói értékelés; önkéntes teljesítményértékelés.

5 A KTÉ módszerek jellemzői Legalább az elvárható szinten objektív Pozitív és negatív irányban kiegyensúlyozott Egyenlő esélyeket biztosít a különböző iparágakban működő vállalatoknak Megfelelő mennyiségű és minőségű információn (mérőszámokon) alapul Két-három legfontosabb célja között szerepel a környezeti teljesítmény javítása Alapvetően önkéntes jellegű

6 A lényegtelen elemek elhanyagolásával vagy az adatok aggregálásával áttekinthető mennyiségű információtömeget alkot A vállalatvezetés és kívülállók számára is érthető rendszerré áll össze Vizsgálati egysége a vállalat, esetleg annak telephelye Legalább egy cégnél a gyakorlatban is alkalmazták

7 A KTÉ módszerei (Tóth, 2001; Torma, 2007)

8 A KTÉ céljai 1. Költségmegtakarítás; 2. Előírások betartása; 3. Hatékonyabb irányítás; 4. Cég piaci értékének, piaci pozíciójának fokozása; 5. Jó hírnév; 6. Dolgozók motiválása; 7. Környezeti teljesítmény javítása; A célnak megfelelő KTÉ módszer kiválasztása

9 A KTÉ egyes módszerei és fő céljaik (Tóth, 2001) Cél Érdekcsoport KTÉ módszer Költségmegtakarítás vállalatvezetés Öko-mérleg, környezeti költségszámítás, öko-hatékonysági értékelés Előírások betartása Hatóság, társadalom, vállalatvezetés Környezeti besorolás Hatékonyabb irányítás Vállalatvezetés EPE- ISO 14031, KIR hatásértékelés, környezeti teljesítmény index Piaci helyzet megszilárdítása, a cég értékének növelése Vállalatvezetés, tulajdonosok Környezeti minősítés, összevetés (benchmarking) Jóhír, megítélés Vállalatvezetés Környezeti jelentés Dolgozók motiválása, a környezetvédelem szervezeti helyének megszilárdítása Környezeti teljesítmény javítása Környezetvédelmi szakemberek, vállalatvezetés Társadalom Geografikus módszer EPE- ISO Öko-pontok, hatásokba való átszámítás, környezeti teljesítmény index

10 ISO 14031: 2013 Environmental management. Environmental performance evaluation EPE Környezeti teljesítményértékelés mérőszámokkal Az ISO 14031:2013 szabvány iránymutatást ad a vállalati környezeti teljesítményértékelés megtervezéséhez és alkalmazásához. Minden szervezet számára használható típustól, mérettől, helytől, felépítéstől függetlenül. Az ISO 14031:2013 nem ad meg környezeti teljesítmény szinteket. Az ISO 14031:2013 szabvány útmutatása a szervezet saját környezeti teljesítményértékelő módszerének kidolgozásához nyújt segítséget, ami magában foglalja a jogi megfelelősség iránti elkötelezettséget, a szennyezés megelőzését és a folyamatos fejlődést.

11 Az EPE egy mérőszám alapú módszer, mely mögött a terhelés állapotváltozás intézkedés mechanizmus húzódik. E szerint a környezeti teljesítményértékelésnek ki kell terjednie a környezeti tényezők terhelésének mérésére (figyelemmel kiépítésére), a tevékenységünk hatására a környezetben bekövetkező változásokra, valamint az irányítás hatékonyságára. Mindez PDCA ciklus keretében valósul meg, azaz az intézkedések eredményessége a következő értékelési ciklusban a másik két tényezőn át nyomon követhető. (Berényi, 2004) Fizikai működés mérőszámai Irányítási teljesítmény mérőszámai Környezetállapot mérőszámai

12 A mérőszámok előnyei és hátrányai Előnyök Jól mutatják az időbeli fejlődést Segítenek feltárni az optimalizálás lehetőségeit Megmutatják a gyenge pontokat Alkalmasak környezeti célok megfogalmazására és figyelésére Jól kommunikálhatóak Hátrányok Alacsony aggregációs szint Ez nehezíti az összehasonlítást

13 A mérőszámok EPE szerinti osztályozása (Tóth, 2002)

14 A mérőszámok típusai Közvetlen mérőszámok vagy számítások Relatív mérőszámok vagy számítások Indexált Aggregált Súlyozott Pénzben kifejezett Természetes mértékegységben kifejezett Vállalat Telephely Folyamat/termék Tóth G. (2002)

15 A mérőszámokkal szemben támasztott követelmények Összehasonlíthatóság Célszerűség Egyensúly, reprezentativitás Folytonosság Aktualitás Érthetőség Költséghatékonyság

16 KTÉ folyamata Tóth, 2002

17 Tervezés Meglévő mérőszámok összegyűjtése, újak alkotása, a rendszer felállítása 1. Oktatás: a KTÉ használóinak és végrehajtóinak 2. Műhelymegbeszélés: a KTÉ céljainak és végrehajtásának tisztázása 3. Dokumentumok átvizsgálása 4. Lehetséges mérőszámok összegyűjtése 5. Lényeges mérőszákok kiválasztása

18 Végrehajtás Különböző nyilvántartásokból, mérésekből, vállalati dokumentumokból és egyéb rendszerekből kell összegyűjteni az adatokat. 1. Mérőszám értékek összegyűjtése 2. Háttértáblázatok kitöltése (mérőszám-rendszer: mérőszám megnevezése, kiszámítása, mértékegység, érték) 3. Eljárások kialakítása (mérőszám-űrlap) 4. Értékelés és felhasználás (grafikus ábrázolás, indexszámítás, kommunikáció)

19 Ellenőrzés és javítás 1. Ellenőrzés: a KTÉ rendszer összehasonlítása a kezdeti célokkal, a szabvány ellenőrző listájának használata 2. Felhasználók tájékoztatása és műhelymegbeszélés: A KTÉ rendszer ismertetése a felsővezetők részére, közös javaslatok megfogalmazása: A dolgozók motiválása a jobb környezeti teljesítményre A környezeti célok jobb számszerűsíthetősége A KTÉ továbbfejlesztése 3. Visszacsatolás

20 A szabvány ellenőrző listája (Tóth, 2002)

21

22 Ökológiai mérleg: egy elemzési módszer, amely lehetővé teszi, hogy az élő környezetünknek okozott különböző ártalmakat felbecsüljük. Teljes körű anyag- és energiamérlegek Fő céljai: Költségek csökkentése Pazarlások, megtakarítási lehetőségek feltárása

23 Ökológiai mérleg Célja az, hogy közös nevezőre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok felhasználásából származik. Ökológiai mérleg készítés: egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése. Az ökomérleg 4 részterülete: Vállalati mérleg Folyamatmérleg Termékmérleg Telephelyi mérleg

24 Az öko-mérleg az alábbiakat rögzíti: Minden bevitt anyag nyersanyagok, segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok és termékek Megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, radioaktivitás Energiaveszteség (Termék)kibocsátások késztermékek és félkész termékek, a lehető legpontosabb mennyiségi adatokat alapul véve

25 Vállalati mérleg Tulajdonképpen egy input-output mérleg, a vállalati anyag- és energia inputot az anyag- és energia outputtal állítja szembe. Input: a felhasznált anyag- és energia Output: termékek, anyagi- és energetikai kibocsátások

26 Folyamatmérleg Segítségével rendszerbe lehet foglalni a vállalati termelési folyamatokat. A kiindulási alapot az egyes termelési folyamatok területi, időbeli, ill. termékre vonatkozó elhatárolása jelenti. Ezt követően minden egyes folyamathoz össze kell állítani az anyag- és energiafolyamatok input-output mátrixát.

27 Termékmérleg Feladata a termelt termékek környezeti hatásainak értékelése. Az értékelésnek ki kell terjednie a termék ökológiai életciklusának egészére. Az életciklus alapján egy termék vizsgálatát hatásfázisokra bontva kell végezni. A hatásfázisok a következők: Anyag- és energiavétel a természetből, Termelés, Fogyasztás, Hulladékgazdálkodás, Szállítás az előző fázisokon belül és közöttük.

28 A termékmérleget ki kell terjeszteni az adott üzemen belüli termelést megelőző fázisra, melyet nevezhetünk az előállítást szükségszerűen megelőző munkafázisnak, előmunkálatnak. Ugyancsak része kell, hogy legyen a termékmérlegnek a termék további életútjának elemzése, az elosztási- és a fogyasztási fázisban felhasznált anyagok és energia számbavétele, továbbá a hulladékfázis vizsgálata. A termék-életciklus minden fázisát térben és időben is elhatárolva külön kell vizsgálni és leírni.

29 Telephelyi mérleg A mérlegkészítés szempontjából azt jelenti, hogy a vállalati tevékenységek környezeti hatásainak vizsgálatát ki kell terjeszteni a vállalati raktárak, egyéb létesítmények területére is.

30 Bemeneti oldal Nyersanyagok Segédanyagok Üzemanyagok Beszerzett alkatrészek Alapanyagok Fogyóeszközök Kimeneti oldal Félkész termékek Kész- és melléktermékek Hulladék Szennyvíz Folyamat energia Hulladék hő Selejt, forgács, stb. (Tóth, 2001)

31 Tóth, 2002

32 Lépések A vizsgálat céljának és tárgyának definiálása A vizsgálandó rendszer (és a rendszerhatárok) pontos meghatározása A vizsgált időintervallum meghatározása A vizsgált rendszer (folyamat) részekre bontása Anyagforgalmi diagram készítése Anyagmérleg készítése Értelmezés, következtetések

33 Az öko-mérleg adatforrásai Könyvelés Beszerzés és készletgazdálkodás adatai Értékesítés adatai Normák, előírások, eljárások Beszállítók adatai (kísérőlevél, számla, anyagösszetétel) Hatósági bevallások Saját mérések és vizsgálatok jegyzőkönyvei Egyéb

34 Berényi, 2004

35 A szervezeti háttér szempontja vizsgálja, hogy milyen lehetőséghalmazzal, erőforrásokkal bír a szervezet annak tekintetében, hogy környezeti kapcsolatait megismerje, elemezze, értékelje és befolyásolja. A szervezeti szándék szempontja kapocs-szerepet tölt be a háttér és az eredmények között. A szervezet azon céljainak és elképzelésének számba vételét jelenti környezeti és gazdasági aspektusból egyaránt, melyek megmutatják, mely környezeti tényezők milyen módon kívánják teljesítményüket fokozni. A szervezeti eredmények szempontja azt vizsgálja, hogy a működés során milyen pozitív és negatív hatásokat fejtettek ki szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatban. E szempont gazdasági megfontolásból - tartalmazza az üzleti eredmények kategóriáját, hiszen hosszú távon, fenntartható módon a megfelelő szervezet-környezet kapcsolatkezelés elengedhetetlen feltétele az üzletileg sikeres működés.

36 A szervezeti háttér szempontja komplex elemzést igényel. Vizsgálja a szervezeti kultúrát, a struktúrát és a stratégiát, melynek hármasa a szervezetek működésének alapvető jellemzője. A szervezeti háttéren belül a kulturális háttér elemei a következőek: - Értékrendszeri sajátosságok - Vezetők jellemzői - Beosztottak jellemezői

37 A vezetők szerepét két okból szükséges kiemelni. Egyrészt hatalmi pozíciójuknál fogva, másrészt példakép-szerepük miatt. A vezetés jellemzője, hogy az erőforrások fölötti rendelkezési joggal bírnak, tehát ennek a rétegnek van meg a lehetősége arra, hogy a különböző környezeti teljesítményű megoldások között válasszanak. A beosztottak személyiségének vizsgálata azért jelenik meg, mert a szervezeten belüli az ő tevékenységük lesz a környezeti teljesítmény közvetlen kiváltója. Megtalálva azon motivációs pontokat, mellyel környezettudatos(abb) irányba lehet befolyásolni viselkedésüket, hatékonyabb együttműködés érhető el.

38 A stratégiai háttér szempontja nem a vállalati célok és akcióprogramok tartalmi minőségét vizsgálja, hanem annak módszertani megalapozottságát, struktúrához való illeszkedését, valamint a stratégia szervezeten belüli ismertségét és elfogadottságát. A strukturális háttér szempontjának elemei a következőek: - Műszaki-technológiai háttér - Partnerkapcsolatok - Irányítási rendszer - Informatikai háttér

39 A műszaki-technológiai háttér a jelen folyamatok eszközhátterének számba vételét és értékelését jelenti környezeti szempontból. Az épületek, gépek, berendezések színvonala, állapota, erőforrás-felhasználása, emissziós paramétereinek feltárása megalapozza a környezeti teljesítmény javítását célzó beruházások megvalósítását. A partnerkapcsolatok nem csupán a szervezettel üzleti kapcsolatban állókkal való kommunikációt és együttműködést jelenti, hanem ide tartoznak a társadalmi, közigazgatási szervezetek, továbbá a helyi környezetben élő szomszédos háztartások és szervezetek is. Az irányítási rendszer a szervezeti döntéshozatal, a belső kommunikáció és a participáció minőségét vizsgálja, az informatikai háttér pedig a szervezet működését támogató információk előállításának, továbbításának, tárolásának és felhasználásának módozatait.

40 A szervezeti szándék szempontja a stratégia tartalmi kérdéseivel foglalkozik. Itt kell számba venni az igénybe vett környezeti tényezőket, ezek állapotát, továbbá a teljesítmény javítása érdekében tett intézkedések célkitűzéseit. Ezen célokat legalább stratégiai és operatív szintre bontva kell megjeleníteni, környezeti és gazdasági aspektusból egyaránt vizsgálva.

41 A szervezeti eredmények szempontjának vizsgált elemei a következőek: - Környezeti tényezőket érintő hatások - Társadalmi hatások - Dolgozói hatások - Üzleti eredmények

42 A környezeti hatások tulajdonképpen a szervezeti szándék szempontban kitűzött célok, a környezetei teljesítmény minőségét vizsgálja. A társadalmi hatások komplex módon értékelik a szervezet tevékenységének társadalmi elfogadottságát, és a partnerkapcsolatok kezelésének eredményességét. A dolgozói hatás a szervezeten belüli elemek motiváltságát, és elégedettségét méri. Az üzleti eredmények a szervezet üzleti sikerességét veszi számba, a fent említett fenntarthatósági szempontból.

43 Környezettudatosságra épített teljesítményértékelés modellje Berényi, 2004 SZERVEZETI HÁTTÉR Kulturális háttér Értékrend Vezetők Beosztottak Stratégiai háttér Stratégia Strukturális háttér Műszaki-technikai háttér Partnerkapcsolatok Irányítási rendszer Informatikai háttér SZERVEZETI SZÁNDÉK Környezeti célok Gazdasági célok Stratégiai célok Operatív célok SZERVEZETI EREDMÉNYEK Környezeti hatások Társadalmi hatások Dolgozói hatások Üzleti eredmények Tanulás és fejlesztés

44 Egyéb felhasznált források: Kósi K. és Valkó L. /2008/: Környezetmenedzsment. Budapest, Typotex Valkó L. Kósi K. Herczeg M. /2001/: Környezetmenedzsment (Tanári kézikönyv). Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest