PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció

Átírás

1 IACI SZERKEZETEK MEGT30A04 3. hét, -. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció RN: 5. fejezet : :5 AF4 Kupcsik Réka

2 Emlékeztető Miért olcsóbb a diákbérlet, mint a felnőtt? Ezen a héten Miért árulnak S, M, L, XL előfizetéseket a telekommunikációs cégek? Jövő héten Miért olcsóbb (gyakran) egy menü, mint az elemei külön-külön? hét múlva 3 hét múlva:. zh (!)

3 Árdiszkrimináció (ÁD): nem egységes árképzés Ugyanazon a piacon különböző árak alkalmazása: Különböző fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron Ugyanazon fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron (vásárlási körülményektől függően: pl. vásárolt mennyiség, a vásárlás időpontja) Árak eltéréseinek lehetséges okai: Árdiszkrimináció (ugyanazon vállalat árai különböznek) Egyéb okok (pl. mennyiségtől függő költségmegtakarítás, szállítási költségtől függő ár, termékek közti minőségi vagy egyéb különbségek) Tiltsuk-e az árdiszkriminációt? jó-e a fogyasztónak az árdiszkrimináció? társadalmi jóléti hatások elemzése

4 iaci szerkezet és nem egységes árképzés Tökéletes verseny árelfogadás egyetlen ár (p==mc) Nem tökéletes verseny: piaci hatalom, azaz >=MC egy terméknek többféle ára is lehet nem egységes árképzés (árdiszkrimináció)

5 Az egységes monopolár hátrányai a társadalom és a monopolista számára m, MC, MC fogyasztói többlet holtteherveszteség MC TV MC M M R D termelői többlet TV D TV TV A holtteher-veszteség az a terület, amennyivel a tökéletes verseny esetéhez képest kisebb a társadalmi többlet. Elvileg a fogyasztók és a monopólium is növelni tudná a többletét, ha pl. (az eredeti M mennyiség M áron való megvétele/eladása után) a maradék ( TV - M ) termék TV áron gazdát cserélhetne. Erre viszont a monopólium nem hajlandó akkor, ha az eredeti M mennyiséget is a határköltséggel megegyező árakon kellene eladnia. Ha a monopólium nem kényszerül arra, hogy az összes fogyasztónak azonos áron adja a terméket, hanem a különböző fizetési hajlandóságú vevőknek más-más árat állapíthat meg, növelheti a profitját, ráadásul így esetenként a HTV is csökkenthető.

6 Miért alkalmaznak a vállalatok árdiszkriminációt? Cél: profit növelése Output növelés (Δ) hatása (a negatív meredekségű kereslet feltétel!):. Δ TR nő. Δ TR csökken TR/ ( )/ Árdiszkrimináció szerepe: a.hatás kiküszöbölése pótlólagos termék eladása úgy, hogy csak a pótlólagos termék ára, és ne az átlagár csökkenjen rofitnövelés forrása: fogyasztói többlet vagy holtteher-veszteség Ha árdiszkriminációval többet ad el az összjólét is nő (holtteherveszteség csökken) ( / )

7 Az árdiszkrimináció alkalmazásának feltételei iaci hatalom (negatív keresleti görbe) Azonosítási probléma: fogyasztók fizetési hajlandóságának, egyéni keresletének ismerete többletinformáció Arbitrázs megakadályozása: aki olcsóbban vesz, továbbadhatná a magas fizetési hajlandóságú fogyasztóknak a vállalat által szabott árnál olcsóbban a viszonteladást, újraértékesítést (arbitrázst) meg kell tudni akadályozni

8 Az arbitrázs lehetősége csökken, ha szolgáltatásról van szó nem jár a garancia a második tulajdonosnak nem tökéletesen ugyanaz a termék kerül a különböző fogyasztói csoportokhoz tranzakciós költségek terhelik azt szerződés tiltja a vállalat felvásárolja a magas árrugalmasságú vevőit, és csak az alacsony árrugalmasságúaknak ad el kifelé (köztes termék esetén) kormányzati szabályozás tiltja/ellene ösztönöz

9 Megjegyzések Nem csak a különböző meghirdetett árak lehetnek az árdiszkrimináció eszközei Informáltság alapján történő HÁD: a magas listaárakat csak a jól informált fogyasztók teszik szóvá, elég, ha ők kapnak kedvezményt Időráfordítás-különbség melletti HÁD: csak azok kapnak kedvezményt, akik valamilyen időigényesebb módon vásárolnak, pl. az üzletben veszik át a rendelést házhozszállítás helyett Időben történő árdiszkrimináció: később olcsóbb lesz a termék, de ezt nem mindenki hajlandó kivárni

10 Az árdiszkrimináció formái igou-féle árdiszkriminációs formák (90) a vállalat számára elérhető információ különbözősége miatt a fogyasztói többlet elsajátítása különböző mértékben és módon lehetséges Elsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció (EÁD) tökéletes információ a fogyasztók fizetési hajlandóságáról Fogyasztói többlet teljes elvonása Másodfokú árdiszkrimináció (MÁD): az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, de a csoportokat nem tudja beazonosítani Fogyasztói többlet részleges elvonása Harmadfokú árdiszkrimináció (HÁD): csak az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, és a csoportokat be tudja azonosítani Fogyasztói többlet részleges elvonása

11 HÁD (csoportos árképzés, lineáris ár) Megfigyelhető jellemzők (különböző fizetési hajlandóság) ennek alapján fogyasztói csoportok szétválasztása l. életkor, státusz, jövedelem (diákkedvezmények), idő értéke - kényelem (légitársaságok), földrajzi elhelyezkedés stb. A különböző csoportoknak más-más árat határozunk meg egy-egy csoporton belül az egységár azonos, és ez különbözik más csoportok áraitól Lineáris árképzés: a teljes fizetendő összeg (avagy a TR) egyenesen arányos a vásárolt mennyiséggel egy piacon

12 A HÁD logikája Általánosan D, D, q +q = Π = TR-TC = TR + TR TC = [(p *q )+(p *q )] - TC(q +q ) optimumban: (q ) = (q ) = () = MC() Árképzési szabály: A határbevételek minden piacon egyenlők A határbevétel egyenlő a határköltséggel, ahol a határköltséget az aggregált kibocsátás szintjén mérjük! A határköltség nem különbözik a piacokon

13 Harmadfokú árdiszkrimináció A vállalatnak el kell tudnia különíteni az eltérő keresleti jellemzőkkel (fizetési hajlandósággal) bíró vevői csoportokat éldáinkban feltételezzük, hogy két ilyen jól elkülöníthető csoportunk ( piacunk ) létezik (pl. diákok ill. mindenki más) Feltételezzük, hogy a nekik kínált termékek egyforma minőségűek, és a határköltség megegyezik a különböző csoportok/piacok kiszolgálása esetén (de: MC( + )) Az utolsó eladott termékre jutó határbevétel meg kell egyezzen az összes piacon ( = ), máskülönben a vállalat növelhetné a profitját az eladások átcsoportosítása révén (ehhez a magasabb határbevételű piacon kell többet eladnia).

14 Ár Ár Ár Tankönyvi példa Az összkeresleti görbe kiszámítása: keresleti görbék horizontális összege Egyesült Államok , ha Európa , ha Együttes 9 5, , 30, 4, , , Mennyiség Mennyiség Mennyiség =+

15 Ár Ár Ár Tankönyvi példa Diszkriminációmentes árképzés (állandó MC mellett) Egyesült Államok Európa 36 4 MC ,75 0, MC Mennyiség Mennyiség Együttes 36 4, 3; 30, , 3; 30 4, 3 MC ,5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=4 6=4 =6,5>3 Ekkor p=30-*6,5=7 =9-7/4=4,75 =6-7/4=,75 TT=(7-4)*6,5=84,5 FT =0,5*(36-7)*4,75= =45,5 FT =0,5*(4-7)*,75= =6,5 FT=FT +FT =5,5 W= TT+FT=35,75 D MC D MC D MC

16 Ár Ár Tankönyvi példa Csoportos árképzés (HÁD) esetén Egyesült Államok Európa 36 4 MC MC MC , Mennyiség Mennyiség 4 8 MC 4 Harmadfokú árdiszkrimináció esetén: =3/8=4<4,75 =0/8=,5>,75 változatlanul 6,5 =36-4*4=0>7 =4-4*,5=4<7 TT=(0-4)*4+(4-4)*,5=89>84,5 FT =0,5*(36-0)*4=3<45,5 FT =0,5*(4-4)*,5=,5>6,5 FT=FT +FT =44,5<5,5 W=TT+FT=33,5<35,75 D MC D MC

17 HÁD és a kereslet árrugalmassága piac, azonos MC =dtr/d=d(p*)/d=p*(d/d)+(dp/d)*=p*+(dp/d)*(/p)*p=p*(+/) i = i ( + / i ), ahol a kereslet árrugalmassága A harmadfokú árdiszkrimináció szabálya: (q ) = (q ) = MC() így ( + / ) = ( + / ), ebből ahol a kereslet árrugalmasságának abszolút értéke Tehát ha < p > p, azaz az árrugalmasabb csoport vásárolhat kedvezményes áron.. /

18 Emlékeztető a kereslet saját árrugalmasságáról p p 0 p=-a *q, illetve p=-a *q q=(-p)/a, illetve q=(-p)/a dq/dp=-/a, illetve dq/dp=-/a ε=(dq/dp)*p 0 /q 0 Azaz ε i =(dq/dp)*p 0 /q i ε i = dq/dp *p 0 /q i =(/A i )*p 0 /[(-p 0 )/A i ]= = p 0 /(-p 0 ) a rugalmasság megegyezik p C C p 0 p=c -A*q, illetve p=c -A*q q=(c -p)/a, illetve q=(c -p)/a dq/dp=-/a mindkét egyenesnél ε=(dq/dp)*p 0 /q 0 Azaz ε i =(dq/dp)*p 0 /q i ε i = dq/dp *p 0 /q i =(/A)*p 0 /[(C i -p 0 )/A]= = p 0 /(C i -p 0 ) Ha C >C C -p 0 >C -p 0 (C -p 0 )*p 0 >(C -p 0 )*p 0 p 0 /(C -p 0 )>p 0 /(C -p 0 ) ε > ε A A q C A C A q

19 Az optimum jellemzői (lineáris D és konstans MC) Az optimumban = = MC() alapján: ; ; ; ; ; * * c A c A c A A c A c A c A c MC A A i i i i i i i i i

20 Feladatgyűjtemény 89./. teszt Az alábbiak közül mivel magyarázható az árdiszkrimináció? A. A vállalatot alapvetően az motiválja az árdiszkriminációban, hogy hírnévre tegyen szert.. Az árdiszkrimináció segítségével a vállalat növelni tudja profitját. C. Az árdiszkrimináció a kormányzat eszköze arra, hogy növelje a társadalmi jólétet. D. Az árdiszkrimináció segítségével a tökéletesen versenyző vállalat kiszoríthatja versenytársait a piacról.

21 Feladatgyűjtemény 9./3. teszt Egy monopólium két piacra termel. Az inverz keresleti függvények p =400- q és p =400-q. A határköltség állandó és kisebb 400-nál. A vállalat harmadfokú árdiszkriminációt alkalmazhat. A. A monopólium ugyanolyan árat kér a két piacon.. Az. piacon magasabb árat kér, mint a másodikon. C. Az. piacon alacsonyabb árat kér, mint a másodikon. D. Ennyi információ alapján nem lehet választani az előző lehetőségek közül.

22 Feladatgyűjtemény 93./5. teszt Kétpiacos harmadfokú árdiszkrimináció esetén mindig azon a piacon magasabb az ár, ahol A. a kereslet árrugalmassága abszolút értékben kisebb.. a kereslet árrugalmassága abszolút értékben nagyobb. C. nagyobb a fogyasztók létszáma. D. kisebb a fogyasztók létszáma.

23 Feladatgyűjtemény 93./6. teszt Egy monopólium két piacra termel. A kereslet árrugalmassága mindkét piacon állandó. Az árrugalmasság az. piacon -, a. piacon -5. A monopólium harmadfokú árdiszkriminációt alkalmaz. Ha az ár a. piacon 0 forint, akkor az. piacon A. 5;. 0; C. 4; D. 5; E. 6.

24 Feladatgyűjtemény 94./9. teszt Egy monopolista két piacon értékesíti termékét. A kereslet árrugalmassága mindkét piacon állandó, az. piacon -4, a. piacon -0. A profitmaximumot biztosító p /p árarány A. /5;. 5/; C. 5/6; D. 6/5; E. 7/40; F. 40/7.

25 Feladatgyűjtemény 305./5. Egy monopólium két piacon adja el a termékét. A piaci inverz keresleti függvények: p =00-q és p =30-q. MC=0, FC=0 a) Ha egységes árat alkalmaz, akkor hány egységet és milyen áron ad el az egyes piacokon? Mekkora a profit és a fogyasztói többlet a két piacon? b) Hány egységet és milyen áron ad el az egyes piacokon, ha harmadfokú árdiszkriminációt alkalmazhat? Mekkora a profit és a fogyasztói többlet a két piacon? c) Melyik piac vevőinek kedvezőbb a harmadfokú árdiszkrimináció az egységes árak alkalmazásánál? Melyik piac vevőinek és miért kedvezőtlenebb a harmadfokú árdiszkrimináció? Jobban jár-e a monopólium az árdiszkriminációval?

26 Feladatgyűjtemény 307./3. A Journal of Science tudományos folyóirat iránti éves keresletet a q = p egyenlet írja le a fejlett országokban, és a q = p egyenlet a fejlődő országokban (az árakat dollárban, a mennyiséget példányszámban mérve). A folyóirat kiadása a példányszámtól függetlenül évi dollár költséggel jár, ezen felül a kiadás példányonkénti határköltsége MC=0. Ha nem adják ki a folyóiratot, akkor semmilyen költség nem merül fel. a) Hány példányt adnak el a folyóiratból a fejlett, illetve a fejlődő országokban és milyen áron, ha a folyóiratot a világ bármely országában ugyanazon az áron lehet megrendelni? b) Milyen árat kér a kiadó a folyóiratért a két országcsoportban, ha lehetősége van különböző árakat megállapítani? Mekkora a kiadó profitja?

27 Harmadfokú árdiszkrimináció általánosan Ha MC nem konstans Először meg kell határoznunk a piaci keresletet és az ehhez tartozó határbevételt, aminek szakadása lesz, ezt követően ( + )-t, amit egyenlővé teszünk MC( + )-vel, majd a megoldás birtokában -et és -t tesszük egyenlővé a kapott MC( + )-vel. Azonban egyenletrendszerként is megoldható: =MC és =MC élda (kvadratikus költségfüggvény, lineáris inverz kereslet: i =A i i i esetén): Először meg kell határoznunk ( + )-t: Ezt követően pedig a profitmaximum is meghatározható az () = MC() feltételből Miután meghatároztuk az optimális eladási mennyiséget ( * )-t, piaconként kell megoldanunk az i = MC( * ) profitmaximalizálási problémát. Mivel -nek szakadása van, lehetséges, hogy kétszer metszi MC-t, ebben az esetben további vizsgálatot igényel, mikor nagyobb az elérhető profit. Illetve lehet a szakadás előtt az egyetlen metszéspont, ekkor előfordulhat, hogy a HÁD lehetősége mellett is csak az egyik piacra termel. ; ; ) ( ) ( A A d c MC d c C 0) ( A A A A p A A A A i i i i

28 Ár Ár Ár Tankönyvi példa Diszkriminációmentes árképzés (növekvő határköltség mellett) Egyesült Államok Mennyiség Európa ,75, Mennyiség Együttes 36 4, 3; 30, , 3; 30 4, 3 TC 0,75 0,5 MC 0,75 0, ,5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0,75+0,5* 9,5=4,5 =6,5>3 Ekkor p=30-*6,5=7 =9-7/4=4,75 =6-7/4=,75 TT=(7-0,75)*6,5- -0,5*6,5 =95,065 FT =0,5*(36-7)*4,75= =45,5 FT =0,5*(4-7)*,75= =6,5 FT=FT +FT =5,5 W= TT+FT=46,35 D D D MC

29 Ár Ár Ár Tankönyvi példa Egyesült Államok Harmadfokú árdiszkrimináció (növekvő határköltség mellett) p 4 MC , Mennyiség Európa MC p,5 4 Mennyiség , Együttes 36 4, 3; 30, , 3; 30 4, 3 MC 0,75 / Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0,75+0,5* 9,5=4,5 =6,5>3 Ekkor MC=0,75+0,5*6,5=4 = + =4+,5=6,5 TT=4*0+,5*4- -0,75*6,5-0,5*6,5 = =99,565 FT =0,5*(36-0)*4=3 FT =0,5*(4-4)*,5= =,5 FT=FT +FT =44,5 W= TT+FT=44,065 D D D MC

30 Feladatgyűjtemény 308./37. Egy monopol vállalat két különböző piacon értékesíti termékét. Lehetősége van harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazására, amit meg is tesz. Az első piacon a keresleti függvény: q =5-0,5p, a másodikon pedig q =60-p. A monopólium költségfüggvénye: c()=4+0+. Milyen egységáron és mennyit ad el a monopólium a két piacon?

31 Harmadfokú árdiszkrimináció és jólét gyenge piac: erős piac < u > u D U D G G: max. jólétnöv L: min. U MC MC L jólétcsökk Δ Δ ΔW < G L = ( U MC)Δ + ( U MC)Δ = = ( U MC)(Δ + Δ ), ha Δ + Δ =0 ΔW < 0 Jólét növelés szükséges feltétele: a mennyiség növekedése. (p U az egységes ár)

32 élda jólétnövelő HÁD. Ha az egységes ár mellett a második (gyenge) piacon nincs kereslet csak az erős piacot szolgálják ki ekkor a HÁD teszi lehetővé a gyenge piac kiszolgálását (többletmennyiség) a fogyasztói többlet és a profit is nő tehát a HÁD növeli a jólétet. Egységes ár mellett mindkét piacon van kereslet ( két helyen metszi MC-t szaggatott vonal!), de nagyobb a profit, ha csak az egyik (erős) piacon ad el. A HÁD ekkor is növeli a jólétet. p D ' D' MC

33 Ár Ár Ár Tankönyvi példa Egyesült Államok 36 4 Korábbi példánk (magasabb, állandó határköltség mellett) 36 8 MC Mennyiség p MC Európa 4 4 MC p 0,5 0 0,5 5 0 MC 0 Mennyiség ,5 HÁD nélkül 36 4, 3; 30, , 3; 30 4, 3 MC Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0 0=4 =,5<3 Tehát 3 =MC 36-8=0 6=8 = 3 p=36-4*=8, ami mellett =9-8/4= és =0 lenne egységes ár esetén = + =+0,5=,5> TT, FT és W egyaránt egyértelműen nő a HÁD hatására D MC D MC Csak ha van ÁD! D MC

34 Harmadfokú árdiszkrimináció jóléti hatásai Hatékonyságveszteség és forrásai >MC holtteher-veszteség Fogyasztási hatékonyságveszteség: fogyasztók fizetési határhajlandósága különböző mivel nincs újraértékesítés, nem hatékony az elosztás Az arbitrázs tiltása és a nem egységes árképzés miatt még az adott output sem hatékonyan kerül a fogyasztókhoz Káros jószágok fogyasztásával járhat az alacsonyabb ár elérése l. sorbaállás Azonos (vagy kisebb) output esetén nagyobb hatékonyság-veszteség, mint a nem diszkrimináló monopóliumnál! Lineáris keresleti görbe: az ÁD nem változtatja az outputot, ha egységes ár mellett mindkét piacon eladnak jólétcsökkentő az ÁD Jólét növelés szükséges feltétele: output növelése az árdiszkriminációval (pl. ha ÁD hiányában csak az egyik piacon ad el a vállalat)

35 Feladatgyűjtemény 9./. teszt Egy monopolista harmadfokú árdiszkriminációt alkalmaz. A keresleti függvények és a vállalat költségfüggvénye olyan, hogy ha nem alkalmazna árdiszkriminációt, akkor csak az egyik piacon értékesítené termékét. Ekkor a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása A. mindkét fogyasztói csoport számára hátrányos az egységes ár alkalmazásához képest.. az egységes ár alkalmazásának areto-javítása. C. az egyik fogyasztói csoport számára előnyös, a másik számára hátrányos az egységes ár alkalmazásához képest. D. csökkenti a fogyasztói többletet.

36 Feladatgyűjtemény 9./. teszt Kétpiacos harmadfokú árdiszkrimináció optimális termelési mennyiségére az alábbiak közül a következő összefüggésnek kell fennállnia (q és q az első, illetve a második piacon értékesített mennyiséget jelöli, a teljes bevétel és teljes költség deriváltja minden termelési szinten meghatározható): A. MC(q )=(q +q ). MC(q )= (q ) C. (q )= (q ) D. MC(q )=MC(q )

37 Feladatgyűjtemény 94./30. teszt Az alábbi állítások közül melyik igaz biztosan harmadfokú árdiszkrimináció esetén? A. A fogyasztói többlet nagyobb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra.. A fogyasztói többlet kisebb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. C. A termelői többlet nagyobb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. D. A termelői többlet kisebb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. E. Egyik előző válasz sem helyes.

38 Feladatgyűjtemény 94./3. teszt Az alábbi állítások közül melyik igaz biztosan harmadfokú árdiszkrimináció esetén? A. Minden fogyasztó magasabb árat fizet, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra.. Minden fogyasztó alacsonyabb árat fizet, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. C. A piacon értékesített összmennyiség mindig több, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. D. A piacon értékesített összmennyiség mindig kevesebb, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. E. Az egyik előző válasz sem helyes.

39 Extra feladat Egy termék piacán két fogyasztói csoportot tudunk elkülöníteni: az alacsonyabb keresletű A csoportot, melynek kereslete: =-p és a magasabb keresletű csoportot, ahol a kereslet: =30-p. Az előállítás határköltsége: MC=4. a) Mennyivel növeli meg a vállalat profitját a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása az egységes monopolista árhoz képest? b) Jóléti szempontból melyik jobb ebben az esetben: az egységes monopolista ár vagy a harmadfokú árdiszkrimináció? Válaszát számítással igazolja!

40 Extra feladat Egy termék piacán két fogyasztói csoportot tudunk elkülöníteni: az alacsonyabb keresletű A csoportot, melynek kereslete: =-p és a magasabb keresletű csoportot, ahol a kereslet: =0-p. Az előállítás határköltsége: MC=4. a) Mennyivel növeli meg a vállalat profitját a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása az egységes monopolista árhoz képest? b) Jóléti szempontból melyik jobb ebben az esetben: az egységes monopolista ár vagy a harmadfokú árdiszkrimináció? Válaszát számítással igazolja!

41 Extra feladat Hasonlítsuk össze az előző két feladatot jóléti szempontból!

42 Harmadfokú árdiszkrimináció differenciált termékek esetén Eltérő minőségű termékek, szolgáltatások: l. usiness class és turistaosztályú légi utazás Ugyanazon jószág különböző variációinak eltérő ára csak akkor minősülhet árdiszkriminációnak, ha az árban lévő különbséget a felmerülő költségkülönbségek nem támasztják alá. Nettó ár: Egy differenciált termék ára a megkülönböztetés költségének levonásával. éldául nem tekinthető árdiszkriminációnak: 750$-t elkérni egy extra blokkolásgátlóért, ha ennek beszerelése az autóba éppen 750$-ba kerül.

43 Hogyan segítheti a termékdifferenciálás az árdiszkrimináció megvalósítását? Az árdiszkrimináció érdekében a vállalatnak meg kell határoznia, hogy ki kicsoda a keresleti görbe mentén, és megelőzni az arbitrázst Ebben segíthetnek a termék eltérő minőségű változatai ( verziói, modelljei). Különböző fogyasztó-típusok a termék különböző változatait vásárolhatják meg, és ezáltal vásárlási döntésükben megmutatkozik, kik is ők valójában; egyben az újraértékesítés problémája is leküzdhető. Ennek érdekében akár a termék plusz költséggel való lebutítása (crimping) is kifizetődő lehet. l. Wolfram Mathematica teljes és (buta) diák verzió.

44 Ár (ezer) Ár eszélhetünk-e árdiszkriminációról? Azonos-e a nettó ár? , usiness class MC MC MC Turistaosztály E MC E E E 40 E E E E E MC MC E E E E Mennyiség Mennyiség D MC D MC

45 További feladatok Harmadfokú árdiszkrimináció: Számolás: 306./6-30., 307./3-34., 308./ és Teszt: 9./7-8., 9./9-0., 93./4. és 7-8., 94./3.

46 Köszönöm a figyelmet! Fogadóóra: hétfőn :30-4:00 A8 kupcsikr@kgt.bme.hu