NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Átírás

1 Európai Parlament Jogi Bizottság NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: Az Egyesült Királyság Alsóházának indokolással ellátott véleménye a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítési rendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0491 C8-0366/ /0236(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolással ellátott véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. Az Egyesült Királyság Alsóháza a mellékelt, indokolással ellátott véleményt nyilvánította a fent említett rendeletre irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\ docx PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 MELLÉKLET Az Alsóház indokolással ellátott véleménye a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikke alapján benyújtva az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, Az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatok: a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítési rendszerének létrehozásáról szóló rendeletjavaslat (a javaslat) 1 i. Az Egyesült Királyság Alsóháza először is megjegyzi, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv (a jegyzőkönyv) alkalmazandó a javaslatra, mivel az a Bizottságtól származó javaslat 2 és jogalkotási aktus tervezete 3. ii. Az Egyesült Királyság Alsóháza úgy véli, hogy a javaslat nem felel meg az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében 4 és a jegyzőkönyvben foglalt követelményeknek az alábbi okokból: a) nem eléggé egyértelmű, hogy a 4. cikk a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt-e az uniós szinten szükséges fellépés és azon fellépések között, amelyeket leghelyesebb a tagállamokra bízni, mivel nem utal kifejezetten a tagállamok azon lehetőségére, hogy továbbra is magasabb szintű biztonsági előírásokat alkalmazzanak a légi közlekedési berendezések vonatkozásában (a 300/2008/EK rendelet által megengedett szigorúbb intézkedések ); b) a Bizottság hatásvizsgálatában nem támasztja alá megfelelően az uniós szintű fellépés szükségességét, mivel túlságosan messzemenő következtetéseket von le egy 18 tagállamra korlátozódó felmérés alapján, amelyek szerint nem valószínű, hogy a tagállamok javítanak a légiközlekedés-védelmi berendezések vizsgálatával kapcsolatos jelenlegi együttműködésükön; c) a légiközlekedés-védelmi berendezések belső piacának javítására irányuló uniós szintű fellépés állítólagos haszna veszélybe kerül a megnövekedett bürokrácia és a valamennyi tagállamban bevezetett közös tanúsítási rendszerrel kapcsolatos követelményeknek való megfeleléshez, illetve az annak biztosításához kapcsolódó költségek miatt, hogy a berendezésekre vonatkozó előírásokat rendkívüli fontos nemzetbiztonsági kérdésként bizalmasan kezeljék; valamint 1 a Tanács dokumentuma: 12090/ kiegészítés, COM (16) cikk 3 A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul amely rendes jogalkotási eljárást határoz meg, és nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe. 4 Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy [a] szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. PE v /12 NP\ docx

3 d) az uniós fellépés és a nemzeti szintű mérlegelési jogkör közötti egyensúlyt jobban el lehetne érni, ha a javaslat jogszabályi formáját tekintve irányelvre és nem rendeletre irányulna, és így biztosítana bizonyos rugalmasságot a tagállamok számára abban, hogy milyen módon hajtják végre költséghatékonyan a közös tanúsítási rendszerhez szükséges infrastruktúrát. NP\ docx 3/12 PE v01-00

4 A Parlament Alsóháza Európai Ügyek Vizsgálóbizottsága A légi közlekedés védelme A es parlamenti ülésszak 16. jelentése A bizottság által október 26-án megvitatott dokumentumok, többek között a következők megvitatására irányuló ajánlások: A légi közlekedés védelme Jelentés, hivatalos jegyzőkönyvvel, a bizonyítékok jegyzőkönyvével és függelékekkel együtt Az Alsóház kérésére október 26-án nyomtatva. PE v /12 NP\ docx

5 A légi közlekedés védelme A bizottság értékelése Jogi és politikai szempontból fontos A bizottság határozata A vizsgálat még nincs lezárva; Az A európai bizottságban november 3-a előtt megvitatandó, indokolással ellátott vélemény; a Közlekedési Bizottság és a Belügyi Bizottság figyelmébe további kért információk A dokumentum részletei Jogalap többségi szavazás Szervezeti egység A légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítéséről szóló rendeletjavaslat EUMSZ 114. cikk, rendes jogalkotási eljárás, minősített Közlekedés Dokumentumszám (38123), 12090/ kiegészítés, COM(16) 491 Összefoglalás és a bizottság következtetései 1.1 A légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat a tagállamok által ellenőrzik 1, általában a 44 tagállamot számláló Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) által páneurópai szinten meghatározott műszaki követelmények alapján. Ez a tagállamok közötti harmonizáció magas fokát biztosítja. A bizottság azonban úgy véli, hogy ez nem elegendő, és azt javasolja, hogy egy olyan formálisabb és jogilag kötelező erejű tanúsítási eljárást kell alkalmazni az EU-n belül, amely nagy vonalakban a közúti gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó jelenlegi engedélyezési rendszeren, valamint az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) előírásain alapul. 1.2 A Bizottság belső piaccal kapcsolatos intézkedésként nyújtja be a javaslatát, azzal érvelve, hogy az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) jelenlegi rendszere csak egy részleges harmonizáció, és a tagállamok által alkalmazott különböző gyakorlatok általában a piac szétaprózódásához vezetnek. A Bizottság azt állítja, hogy szabványosításhoz való teljes mértékben kötelező erejű, összehangolt megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy javítsák az uniós vállalatok versenyképességét ebben a gyártóipari ágazatban. 1.3 A kormány kimondja, hogy nem fogadja el a Bizottság azon érvelését, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás Szerződés szerinti elvének. A következőkkel kapcsolatban vannak fenntartásai: a tagállamok légiközlekedés-védelmi rendelet keretében biztosított azon lehetőségének csökkentése, hogy az e rendelet által előírtaknál szigorúbb intézkedéseket hozzanak; 1 Tisztában vagyunk vele, hogy ezt az ellenőrzést eredetileg a légiközlekedés-védelmi berendezések műszaki előírásairól szóló 300/2008/EK rendeletben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon, komitológiai eljáráson keresztül gyakorolták. A nemzeti szakértők részt vettek egy bizottságban, amely hogy kedvező vagy kedvezőtlen véleményt adhatott egy intézkedésre vonatkozóan, és kedvezőtlen vélemény esetén a kérdést végül a Tanácsban (az EP ellenvetése hiányában) oldották meg. A tagállamok ellenőrzését az EUMSZ új 291. cikke alapján végrehajtási jogi aktusokon alapuló eljárásként megtartották. NP\ docx 5/12 PE v01-00

6 a bizalmas információk felfedésének veszélye; a megnövekedett bürokrácia veszélye; valamint annak a lehetősége, hogy a Bizottság egy alternatív felügyeleti testületet kíván létrehozni az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) helyett. 1.4 A javasolt rendelet nem feltétlenül hasznos. Lehetségesnek véljük, hogy a javaslat a Brexit előtt az Egyesült Királyságra is alkalmazandó lesz, bár megjegyezzük, hogy az átmeneti rendelkezések jelenlegi szövegezése szerint nem valószínű, hogy teljes mértékben 1. Ezért gondosan megvizsgáltuk, hogy a javaslat megfelel-e a szubszidiaritás elvének. A következő fenntartásaink vannak: a) nem eléggé egyértelmű, hogy a 4. cikk a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt-e az uniós szinten szükséges fellépés és azon fellépések között, amelyeket leghelyesebb a tagállamokra bízni, mivel nem utal kifejezetten a tagállamok azon lehetőségére, hogy továbbra is magasabb szintű biztonsági előírásokat alkalmazzanak a légi közlekedési berendezések vonatkozásában (a 300/2008/EK rendelet által megengedett szigorúbb intézkedések ); b) a Bizottság hatásvizsgálatában nem támasztja alá megfelelően az uniós szintű fellépés szükségességét, mivel túlságosan messzemenő következtetéseket von le egy 18 tagállamban végzett felmérésen alapuló bizonyítékok alapján, amelyek szerint nem valószínű, hogy a tagállamok javítanak a légiközlekedés-védelmi berendezések vizsgálatával kapcsolatos jelenlegi együttműködésükön; valamint c) a légiközlekedés-védelmi berendezések belső piacának javítására irányuló uniós szintű fellépés állítólagos haszna veszélybe kerül a megnövekedett bürokrácia és a valamennyi tagállamban bevezetett közös tanúsítási rendszerrel kapcsolatos követelményeknek való megfeleléshez, illetve az annak biztosításához kapcsolódó költségek miatt, hogy a berendezésekre vonatkozó előírásokat rendkívüli fontos nemzetbiztonsági kérdésként bizalmasan kezeljék. 1.5 Javasoljuk ezért, hogy az Alsóház adja ki az e fejezethez csatolt, indokolással ellátott véleményt és azt november 3. előtt nyújtsa be az uniós intézményeknek. Ennek érdekében kérjük, hogy a kormány sürgősen szervezze meg a szükséges vitát. 1.6 A kormány által említett fenntartásokkal kapcsolatban még e javaslatnak a Coreperben való tárgyalása előtt szeretnénk megtudni, hogy e fenntartásokat hogyan kezelik. Ez alatt a dokumentumot továbbra is vizsgálják. 1.7 Ezt a fejezetet és a dokumentumot a Közlekedési Bizottság és a Belügyi Bizottság figyelmébe ajánljuk. 1 A javaslat a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ideiglenesen azt javasolják, hogy a hatályba lépést követően egy évig lesz alkalmazandó. A tagállamok azonban a hatálybalépést követő három évig továbbra is jóváhagyhatják a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezéseket a nemzeti jogszabályaik szerint. PE v /12 NP\ docx

7 A dokumentumok részletes adatai A légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítési rendszerének létrehozására irányuló rendeletjavaslat (38123), 12090/ kiegészítés, COM(16) 491. Háttér 1.8 A légiközlekedés-védelmi átvizsgálás módszereire és a kapcsolódó azonosítási képességekre vonatkozó uniós követelményeket a 300/2008/EK rendelet tartalmazza. Az ehhez használt berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat azonban a tagállamok által ellenőrzik, általában a 44 tagállamot számláló Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) által páneurópai szinten meghatározott műszaki követelmények alapján. Ez a tagállamok közötti harmonizáció magas fokát biztosítja. A Bizottság azonban úgy véli, hogy ez nem elegendő. A dokumentum 1.9 A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az EU-n belül egy formálisabb és jogilag kötelező erejű, az ECAC szabványain alapuló tanúsítási eljárás érvényesüljön. A Bizottság által javasolt rendelet célja egy, a repülőtéri biztonsági berendezésekre (mint például a röntgensugaras poggyászvizsgáló gépek, fémérzékelő kapuk és biztonsági szkennerek) vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő tanúsítási rendszer bevezetése. A javaslathoz mellékleteket csatoltak, amelyek meghatározzák a javasolt szabványokat és tanúsítványokat, illetve tartalmaznak egy hatásvizsgálatot és annak összefoglalóját A Bizottság belső piaccal kapcsolatos intézkedésként nyújtja be a javaslatát. Ennek a hatásvizsgálatban meghatározott oka, hogy az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) jelenlegi rendszere csak egy részleges harmonizáció, és a tagállamok által alkalmazott különböző gyakorlatok általában a piac szétaprózódásához vezetnek. A Bizottság azt állítja, hogy szabványosításhoz való teljes mértékben kötelező erejű, összehangolt megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy javítsák az uniós vállalatok versenyképességét ebben a gyártóipari ágazatban A javasolt modelltanúsítvány nagy vonalakban a közúti gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó jelenlegi engedélyezési rendszeren alapul: az egyes tagállamoknak kötelező lenne kijelölni egy, az uniós biztonsági szabályoknak való megfelelést biztosító légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések megfelelőségének jóváhagyásáért felelős szervet, amely a prototípus tesztelése alapján EU-típusjóváhagyási engedélyt adna ki.; ha egy tagállam típusjóváhagyást ad ki egy gyártónak egy berendezés adott modelljére vonatkozóan, ez a típusjóváhagyás érvényes lesz az EU egész területén; a gyártó ezt követően megfelelőségi nyilatkozatot ad ki minden egyes olyan berendezéshez, amelyet az EU-típusjóváhagyási engedéllyel összhangban gyártottak.; valamint NP\ docx 7/12 PE v01-00

8 ezt egy gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárás támogatná, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gyártási rendszer alkalmas legyen arra, hogy a gyártás során fenntartsa a tesztelt prototípus szabványával azonos szintet. A kormány álláspontja október 19-i indokolásában a közlekedési minisztérium parlamenti helyettes államtitkára (Lord Ahmad) először is megjegyzi, hogy a Bizottság a következő kijelentéseket teszi a javaslat bevezetésében, amikor szubszidiaritást tárgyalja: E rendelet célja nevezetesen a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezés uniós típus-jóváhagyására vonatkozó igazgatási és eljárási követelményekről szóló szabályok megállapítása. Valójában, ha a tagállamok saját maguk ilyen kezdeményezést szándékoztak indítani, azt megtehették volna már az ECAC közös értékelési eljárásrendszerének 1 létrehozásakor. A tagállamok között a megfelelőségi nyilatkozat kölcsönös elismerésével együtt járó uniós típus-jóváhagyási rendszer létrehozása terjedelme és hatása miatt csak uniós szinten valósítható meg A miniszter ezt követően megjegyzi, hogy: a kormány egyetért azzal, hogy a légi közlekedés biztonsága jellegénél fogva nemzetközi szintű probléma, ezért helyénvaló, hogy közös alapvető védelmi előírásokról állapodjanak meg uniós szinten; a fenyegetettség szintje azonban tagállamonként eltérő, és fontos, hogy a tagállamok kellő rugalmassággal rendelkezzenek ahhoz, hogy adott esetben szigorúbb intézkedéseket vezessenek be konkrét fenyegetések kezelése érdekében; ezeket a különbségeket elismeri légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK keretrendelet is, amelynek 6. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kockázatértékeléstől függően szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben ezek az intézkedések helyénvalóak, objektívek, megkülönböztetésmentesek és arányosak a kockázattal; az Egyesült Királyság számos szigorúbb intézkedést vezetett be, amelyek az uniós alapintézkedésekhez képest kiegészítő biztonsági intézkedéseket és korlátozásokat határoznak meg; a kormány nem ért egyet a Bizottság azon véleményével, hogy magas biztonsági normákat csak egy, a biztonsági berendezésekre vonatkozó hivatalos uniós típusjóváhagyási rendszer révén lehet végrehajtani; az ECAC jelenlegi közös értékelési eljárásrendszere, amely 44 ECACtagállamban lehetővé teszi a műszaki szabványok kevésbé formális alapon történő 1 A közös értékelési eljárásrendszer, amelyet a biztonsági berendezések ECAC-szabványok szerinti teszteléséhez (de nem tanúsításához) használnak. PE v /12 NP\ docx

9 harmonizációját, és amely rendkívül fontos a globális normák meghatározásában, sikeres modellként szolgált az új légiközlekedés-védelmi berendezések előmozdítása, szabályozása és tesztelése terén, fenntartva ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot a tagállamok számára; a Bizottság javaslatából úgy tűnik hiányzik ez a rugalmasság hiánya, és ez esetleg akadályozhatja az Egyesült Királyság azon képességét, hogy bevezesse a szükséges szigorúbb intézkedéseket; valamint a kormány ezért továbbra is meg van győződve arról, hogy a javaslat a jelenlegi szövegezés szerint az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban indokolt A politikai következményekkel kapcsolatban a miniszter megismétli asz ismert szólamot, hogy a Brexit időpontjáig az Egyesült Királyság továbbra is az Unió teljes jogú tagja, az uniós tagsággal járó jogok és kötelezettségek érvényesek, és ezen időszak alatt a kormány folytatni fogja az uniós jogszabályok tárgyalását, végrehajtását és alkalmazását. Hozzáteszi, hogy e tárgyalások eredménye fogja meghatározni, hogy milyen szabályozást kell alkalmazni az uniós jogszabályok tekintetében a jövőben, miután az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból A miniszter ezt követően kifejti, hogy míg elsőre úgy tűnhet, hogy a repülőtéri átvizsgáló berendezések műszaki előírásait szabályozó harmonizált jóváhagyási rendszer összeegyeztethető a belső piac célkitűzéseivel, az új berendezések tesztelésére vonatkozó, az ECAC szabványain alapuló jelenlegi rendszer jól működött, és a kormány meglátása szerint a légi közlekedés biztonsági célkitűzéseinek megvalósítása érdekében nincs szükség a módosítására, illetve az sem világos, hogy mindez jótékony hatással lesz-e az EU gyártóipara számára. Kifejti továbbá, hogy a kormány javaslattal kapcsolatos álláspontja még megfontolás alatt áll, ugyanakkor több konkrét potenciális aggodalom merült fel a javasolt rendszerrel kapcsolatban, az alábbiak szerint: A tagállamok szigorúbb intézkedések bevezetésével kapcsolatos lehetőségének csökkentése miközben a javasolt rendelet nem módosítaná a 300/2008/EK rendelet szigorúbb intézkedésekre vonatkozó rendelkezését, ez a rendelkezés összeegyeztethetetlen a berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványokkal; például ha az Egyesült Királyság egy adott robbanóanyagból kisebb mennyiségeket (vagy bármilyen mennyiséget egy új robbanóanyagból) is szeretne felderíteni, de egységes piaci indokok miatt nem lenne képes az EU által minősített átvizsgáló berendezés amely nem tudta elérni ezt a magasabb érzékelési kapacitást használatát megakadályozni, akkor ez akadályozná az Egyesült Királyság szigorúbb intézkedések alkalmazására való képességét, és így alacsonyabb biztonsági szintet eredményezne; A bizalmas információk felfedésének veszélye a legtöbb gyártóipari ágazattól eltérően, ahol a tesztelési követelmények és módszerek nyitva állnak a nyilvánosság előtt, a légiközlekedés-védelmi NP\ docx 9/12 PE v01-00

10 berendezéseknek olyan előírásoknak kell megfelelniük, amelyek nyilvánvaló okokból szigorúan bizalmasak; (például) a gépjárműgyártókkal ellentétben, a biztonsági berendezések gyártói nem kapnak pontos tájékoztatást arról, hogy milyen szabványoknak kell megfelelniük; a tesztelést végző alkalmazottaknak megfelelő szintű biztonsági felhatalmazással kell rendelkezniük; a piac megnyitása a verseny növelése érdekében azzal a kockázattal jár, hogy veszélybe sodorják a jelenlegi ECAC-rendszer magas fokú adatbiztonságát; Megnövekedett bürokrácia a Bizottság által tervezett rendszer szükségtelen szabályozási szinteket és komplexitást vezet be a jelenlegi ECAC-rendszerbe, többek között azt, hogy tagállamonként hoznak létre illetékes jóváhagyó szervet, ami nem jár további biztonsági előnyökkel és esetleg lassítja az új berendezések bevezetésére irányuló eljárást; bár az iparág néhány képviselője (gyártók és repülőterek) a jelenlegi ECACrendszerrel kapcsolatos korábbi aggodalmak miatt eredetileg egyetértett az egész Unióra kiterjedő jóváhagyási rendszer elvével, ezeket az aggodalmakat már nagyrészt orvosolták, és ennek következtében a kormány úgy véli, hogy csökkent a külön uniós rendszer ágazati támogatása A miniszter azt állítja, hogy a Bizottsággal folytatott megbeszélések azt jelezték, hogy a Bizottság azt tervezi, hogy a tesztelési eljárás (többek között a tesztelési létesítmények tanúsítása) továbbra is az ECAC ellenőrzése alatt álljon, de ez nem szerepel kimondottan a javaslat szövegében, és előfordulhat, hogy egy alternatív felügyeleti szervet irányoznak elő A konzultációval és a Bizottságnak a javaslat hatására vonatkozó értékelésével kapcsolatban a miniszter kifejti, hogy: a Bizottság március és június között nyilvános konzultációt tartott és 37 választ kapott, ami arra enged következtetni, hogy a jogalkotási megközelítés általános támogatottságot élvez; valamint a Bizottság hatásvizsgálata egy átfogó dokumentum, de évi adatokon alapul, és nem tükrözi teljes mértékben az ECAC közös értékelési eljárásrendszerének újabb fejlesztéseit 1.18 A miniszter azt állítja, hogy nem várható, hogy a javaslat jelentős pénzügyi hatást gyakorol majd az iparra a jelenlegi ECAC-rendszerhez képest, és hogy az EU vagy a kormányra nézve sem lesz jelentős pénzügyi hatása. A bizottság korábbi jelentései PE v /12 NP\ docx

11 Nincsenek. Melléklet: Az Alsóház indokolással ellátott véleménye a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikke alapján benyújtva az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek Tárgy: a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések uniós minősítési rendszerének létrehozásáról szóló rendeletjavaslat (a javaslat) 1 i. Az Egyesült Királyság Alsóháza először is megjegyzi, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv (a jegyzőkönyv) alkalmazandó a javaslatra, mivel az a Bizottságtól származó javaslat 2 és jogalkotási aktus tervezete. 3 ii. Az Egyesült Királyság Alsóháza úgy véli, hogy a javaslat nem felel meg az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében 4 és a jegyzőkönyvben foglalt követelményeknek az alábbi okokból: a) nem eléggé egyértelmű, hogy a 4. cikk a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt-e az uniós szinten szükséges intézkedések és azon intézkedések között, amelyeket leghelyesebb a tagállamokra bízni, mivel nem utal kifejezetten a tagállamok azon lehetőségére, hogy továbbra is magasabb szintű biztonsági előírásokat alkalmazzanak a légi közlekedési berendezések vonatkozásában (a 300/2008/EK rendelet által megengedett szigorúbb intézkedések ); b) a Bizottság hatásvizsgálatában nem támasztja alá megfelelően az uniós szintű fellépés szükségességét, mivel túlságosan messzemenő következtetéseket von le egy 18 tagállamra korlátozódó felmérés alapján, amelyek szerint nem valószínű, hogy a tagállamok javítanak a légiközlekedés-védelmi berendezések vizsgálatával kapcsolatos jelenlegi együttműködésükön; c) a légiközlekedés-védelmi berendezések belső piacának javítására irányuló uniós szintű fellépés állítólagos haszna veszélybe kerül a megnövekedett bürokrácia és a valamennyi tagállamban bevezetett közös tanúsítási rendszerrel kapcsolatos követelményeknek való megfeleléshez, illetve az annak biztosításához kapcsolódó költségek miatt, hogy a berendezésekre vonatkozó előírásokat rendkívüli fontos nemzetbiztonsági kérdésként bizalmasan kezeljék; valamint 1 a Tanács dokumentuma: 12090/ kiegészítés, COM (16) cikk 3 A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul amely rendes jogalkotási eljárást határoz meg, és nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe. 4 Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy [a] szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. NP\ docx 11/12 PE v01-00

12 d) az uniós fellépés és a nemzeti szintű mérlegelési jogkör közötti egyensúlyt jobban el lehetne érni, ha a javaslat jogszabályi formáját tekintve irányelvre és nem rendeletre irányulna, és így biztosítana bizonyos rugalmasságot a tagállamok számára abban, hogy milyen módon hajtják végre költséghatékonyan a közös tanúsítási rendszerhez szükséges infrastruktúrát. PE v /12 NP\ docx