DOMOLOS-ZSIBÓT HORGÁSZ EGYESÜLET SZIGETVÁR ALAPSZABÁLYA 2016.

Átírás

1 DOMOLOS-ZSIBÓT HORGÁSZ EGYESÜLET SZIGETVÁR MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Készült: 2 eredeti példányban Egy példány: 18 oldal 1

2 Domolos Zsibót Horgász Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Az egyesület neve: 1.. Domolos Zsibót Horgász Egyesület Székhelye: Szigetvár, Radován tér 11. Az egyesület működési területe: Az egyesület vízterületei: Az egyesület jogállása: Szigetvár és térsége Domolosi tó és a Zsibóti tó Tagsági viszonyon alapuló, önkéntesen létrehozott, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, önkormányzattal rendelkező, demokratikus működésű civil szervezet. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, a bíróságon bejegyzett szakmai szervezet, melynek célja a horgászat feltételeinek biztosítása, tagjai részére a horgászcélú tevékenység szervezése. Az egyesület pecsétjei: (körbélyegző) (fejbélyegző) 2.. Az egyesület céljai: 1) Tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőségek biztosítása, a horgászegyesület hagyományainak ápolása. 2) A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, érdekegyeztetés az állami, önkormányzati és egyéb szervekkel. 3) A horgásznak a jogszabályok, a társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelése, a horgászkezelésű víz értékmegőrző fejlődésének biztosítása, horgászcélú gazdálkodás. 4) Ifjúsági és gyermek horgászok sporthorgászatra való nevelése, horgászvizsgáztatás és horgászok képzése. 5) Horgászversenyek rendezése, horgásztábor szervezése. 2

3 6) Jó gazda gondosságával kezeli az egyesület tulajdonában levő vagyont, horgászvizet, tervszerű haltelepítést végez. Közhasznú tevékenységei: 1) Közfeladatként ellátja a vízterület természet és környezetének védelmét, annak tisztán tartását, parlagfű mentesítését, halasítását, (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) alapján). 2) Az egészséges életmódra való nevelés részeként az ifjúsági és gyermek sporthorgászat támogatása, illetve a horgászsport, mint szabadidős tevékenység megteremtése közcélú feladatként (2004. évi I. tv. a sportról 49. c)-e) és a évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 15 alapján). 3.. Az egyesület a 2. -ban meghatározott célkitűzések érdekében: Biztosítja a tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és a helyi rendelkezéseket. A közgyűlés által elfogadott horgászcélú szolgáltatást végez, amely miden tagot egyaránt megillet. Helyi rendelkezések: 1) A horgászat ideje: mindenkori horgászrend szerint. 2) Kifogható mennyiség: mindenkori horgászrend előírása szerint. 3) Használható horgász készségek száma: a vonatkozó jogszabályok, az országos és helyi horgászrend szabályai szerint. 4) A horgászengedélyek befizetési határideje a tárgy év március 31.-ig. Azok a tagok, akik ezt nem teljesítik, abban az évben horgászengedélyt nem kaphatnak. Aki az egyesület tagdíját tárgy év március 31.-ig nem fizeti be, az már csak új tagként vehető fel az egyesületbe, lásd: 5.. (4) bekezdésében feltüntetett belépési díj befizetése mellett. 5) Korszerű halgazdálkodás folytatása, horgászcélú szakszerű telepítések végzése a kezelésünkben lévő vízterületeken. Tagsági viszonyon alapuló egyéb, horgászcélú közösségi, civil szolgáltatást végez. 6) Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászra vonatkozó jogszabályok, előírások és az országos, valamint a helyi horgászrend szabályainak megtartását. 7) Segíti a hatóságokat az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztaságának megőrzésében és természet védelmében. 8) Halfogó és horgászattal kapcsolatos versenyek megrendezése. 9) Biztosítja tagjai számára a horgászattal összefüggő szakmai ismeretek bővítését. 3

4 4.. Az egyesület a Horgász Egyesületek Baranya megyei Szövetsége tagjaként fejti ki működését. Az egyesület és a Szövetség kapcsolataira a szövetség szabályai az irányadó. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól anyagi támogatást nem kap. Sem helyi sem országos képviselőjelöltet nem állít, azokat sem erkölcsi sem anyagi módon nem támogatja. Az egyesület tagjai: 5.. 1) Az egyesület teljes jogú tagjai, továbbá az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő ifjúsági és kedvezményezett felnőtt tagjai lehetnek. 2) Az egyesületnek az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma évi CII. törvény 43. (1) bekezdés) illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgászfegyelmi büntetés hatálya alatt. 3) Ifjúsági tagnak, horgászvizsgával rendelkező 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. A 18 éven aluli személyek csak a szülő (törvényes képviselő) beleegyezésével léphetnek be az egyesületbe. 4) Az egyesületben újonnan belépő tag a közgyűlés által megállapított első halasítást és tóépítési hozzájárulást köteles fizetni. Az elnökség indokolt esetben egyéni elbírálás alapján kedvezményt adhat. Az újonnan belépő ifjúsági tagoknak kedvezményes belépési díjat kell fizetni. 5) Az egyesület tagja lehet nem magyar állampolgárságú egyén is. 6) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. 6.. A belépési szándékot az egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell kinyilvánítani. A felvételről az egyesület elnöksége dönt, a tagsági díjak befizetési határideje után. Az indoklást is tartalmazó határozatot, a felvételt kérővel közölni kell. A felvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be írásban az egyesület közgyűléséhez, kézhezvételtől számított 15 napon belül. 7.. A teljes jogú tagokat a jogszabályokban foglaltak alapján egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik. 4

5 A tagoknak jogukban áll: 1) Az egyesület útján állami horgászjegyet igényelni. 2) A horgászjegy birtokában a horgászathoz szükséges iratokat megkérni, azokban meghatározott feltételek mellett a tagság tulajdonában lévő vízen horgászni. 3) Az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni. 4) Az egyesület teljes jogú tagjait közgyűlésen személyes tanácskozási, indítványozási és szavazati jog illeti meg. A jogszabályokban megállapított feltételek esetén az egyesület bármely tisztségére megválasztható. 5) Az ifjúsági tagok szavazati joggal rendelkeznek, tisztségekre nem választhatók. 6) Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A tagok kötelesek: 7) Az alapszabályt, közgyűlés, az egyesület választott szerveinek határozatait megtartani. 8) Védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a testületek által megállapított belső szabályozás szerinti tagdíjakat az előírt határidőig az egyesület pénztárába befizetni. 9) Az egyesület közgyűlésen részt venni, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, a célkitűzések megvalósításában. 10) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet illetve az egyes vízterületeken érvényes továbbá korlátozó intézkedéseket megtartani. 11) A fogási eredménynaplót az előírás szerint vezetni és az erre megállapított határidőig (jogszabály által megjelölt időpontig, lásd érvényben lévő fogási napló) az egyesület elnökségének megküldeni. 12) A vizek tisztasága felett őrködni, az esetleges vízszennyeződéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület elnökségével haladéktalanul közölni kell. 13) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. 5

6 A tagság megszűnik: 1) Elhalálozás 2) Kilépés 8.. 3) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával 4) Kizárás következtében a) Elhalálozás vagy kizárás esetén a tagdíj-befizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett és egyéb díjak vissza nem követelhetők. b) Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag által már befizetett díjak vissza nem követelhetők. Ennek elmulasztása esetén a tag köteles a következő évi tagdíjat is megfizetni az egyesületnek. E kötelezettség alól az év közben kilépő tagot az egyesület elnöksége egyéni elbírálás alapján egészben vagy részben mentesíti. c) Tagsági jogviszony felmondása: ha a tag az alapszabályban leírt tagsági feltételeknek nem felel meg (pl.: aki tárgyévi tagdíjjal, vagy egyéb díjakkal hátralékban van), az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. d) Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, melyre az érintett tagot meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy távolmaradása az ügy elintézését nem gátolja. Az indítvánnyal érintett figyelmét fel kell hívni továbbá arra, hogy védekezését, az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját írásban is előterjesztheti, biztosítani kell a további védekezési lehetőséget, indokai előterjesztésére a lehetőséget, és az ügy tárgyalásán jogi képviselő segítségét is igénybe veheti. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tag a kizárásról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Bírósághoz fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezés elbírálásáig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja. 9.. Az egyesület szervei és működésük 1) A Horgászegyesület tagsági díjon alapuló civil szervezet. 2) Az egyesület testületi ülései (elnökségi ülés, közgyűlés) akkor határozatképesek, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszor összehívott közgyűlés az 6

7 eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyben az ismételt közgyűlést kell megtartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes. A meghívót legalább nyolc nappal a közgyűlés előtt meg kell küldeni az egyesület tagjainak. A második taggyűlés az eredeti időponthoz viszonyítva fél órán belül összehívható. A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, kivéve a tisztségviselők választását, amely jelölőlista és a szavazólap alapján történik oly módon, hogy a legtöbb szavazatot kapottak lesznek a választott tisztségviselők. A szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az egyesület alapszabályának módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik, a szavazati jogot személyesen gyakorolhatja. 3) Az egyesület közgyűlése választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveit. A választás öt évre szól. A testületnek és tagjaik a választóiknak beszámolni kötelesek. Ha feladataikat nem megfelelően látják el, a közgyűlés bármikor visszahívhatja őket. Visszahívás nyílt szavazással, minősített (jelen lévők 2/3-os) szótöbbséggel történik. 4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két egyesületi tag írja alá. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. A közgyűlésen hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti, illetve a horgásztónál kifüggesztésre kerül. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt 5) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az: a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 7

8 10.. 1) Az egyesület szervei: a) Közgyűlés b) Elnökség c) Fegyelmi bizottság d) Felügyelő bizottság 2) Az elnökség, a felügyelő bizottság, a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 3) Az (1) bek. b), c), d) pontjában felsorolt szervek tagjaivá csak büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet megválasztani. 1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. 2) A közgyűlés: 11. a) Elfogadja, módosítja az egyesület alapszabályát, b) Kimondja az egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, és szétválását. c) Meghatározza a megválasztandó testületek (elnökség, fegyelmi bizottság, felügyelő bizottság) taglétszámát. Megválasztja és visszahívhatja az egyesület elnökét, titkárát, gazdasági felelősét, az elnökség többi tagját, valamint a fegyelmi bizottság elnökét, tagjait és a felügyelő bizottság elnökét, tagjait. d) Megállapítja és elfogadja az egyesület költségvetését. e) Elfogadja a zárszámadást és vagyonmérleget. Felhatalmazza az elnökséget a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra. Az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása. f) Megállapítja a tagok évi tagdíját, és egyéb díjakat. A tagdíjat tárgy év március 31.-ig kell megfizetni, melyet az egyesület számlájára utalással vagy készpénzben a házipénztárba kell teljesíteni. g) Dönt a tagsági jogviszony felmondása, tag kizárása ügyében. h) Dönt esetleges ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan illetve vagyoni tárgyak elidegenítéséről. 8

9 i) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. j) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. k) Megsemmisíti az elnökség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatait. l) Beszámoltatja a fegyelmi és a felügyelő bizottságot munkájáról. m) Megtárgyalja az elnökség éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját. n) Másodfokon eljár az elnökség, fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyében illetve dönt a tagfelvételt elutasító elnökségi határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben. o) Költségvetésben állapítja meg az elnökség költségtérítését. p) Meghatározza az egyesület érdekében évente elvégezendő közösségi munka módját, illetőleg pénzbeli megváltásának rendjét. (7.. tagok kötelességi 6. pontja). q) Megállapítja az országos Horgászrend keretei között a kezelésben lévő vízterületek horgászrendjét. r) A végelszámoló kijelölése ) A közgyűlést rendes ülésre évente egy alkalommal össze kell hívni. a) Rendkívüli ülést kell tartani, ha azt: Az egyesület tagjainak egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri. Az elnökség, a felügyelő bizottság szükségesnek tartja. A felügyelő szerv írásban indítványozza. Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi. Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy Az egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2) A közgyűlést az egyesület elnöke, tartós akadályoztatása esetén a titkár, vagy az elnökség tagjai közül kijelölt két fő hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az 9

10 ülés kitűzött időpontja előtt legalább nyolc nappal írásban meg kell küldeni az egyesület tagjainak. 3) A testületi ülések meghívóinak tartalmaznia kell: - az egyesület nevét és székhelyét; - az ülés idejének és helyszínének megjelölését; - az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés az ülését az elnökség által meghívóban megjelölt helyen tartja. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 4) A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a titkár elnököl. A gyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két egyesületi tag írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A közgyűlésen hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti, illetve a horgásztónál lévő hirdetőtáblára kerül kifüggesztésre. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt ) Az elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatinak végrehajtásáról, valamint biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát. 2) Az egyesület elnöksége az alábbiakból áll: (elnök, titkár, gazdasági felelős, horgászmester, társadalmi munkafelelős). 10

11 14.. Az elnökség: 1) Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti tárgysorozatát, a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése. 2) Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított körben, költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat. 3) A tagság nyilvántartása. 4) Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése. 5) Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. 6) Az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése. 7) Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése. 8) Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése. 9) Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. 10) Határoz a tagok felvétele, tárgyában, kitüntetések adományozásában. 11) Meghatározza, hogy az elnökség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el. 12) Tagjai sorából megválasztja képviselőit a Szövetség megyei küldöttközgyűlésébe. 13) A költségvetés keretében határoz egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése kérdésében és más díjkedvezmény nyújtásáról. 14) Első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében. Másodfokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében. 15) Megállapítja a halfogó és egyéb versenyek, valamint más rendezvényeken a versenyfeltételeket, a verseny időpontját, díját, ezen kívül kijelölt közösségi munka alóli felmentés kérésében. 11

12 16) Egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő okokra való tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében. 17) Munkabizottságot hoz létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatköröket és beszámoltatja azokat munkájáról. 18) Meghatározza saját munkatervét. 19) Gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületen, azokat rendszeresen halasítja. Szükség szerint dönt a horgászhelyeknek a tagok közti elosztásáról ) Az elnökség szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni ha, ezt: a) Az elnökség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri, b) Az egyesület elnöke, illetőleg a felügyelő bizottság szükségesnek tartja. 2) Az elnökség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatás esetén a titkár hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. 3) Az elnökség üléseire a választott elnökségi tagokon kívül még meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét is. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4) A közgyűlésen hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti, illetve a horgásztónál lévő hirdetőtáblára kerül kifüggesztésre Az egyesület vezető tisztségviselői: a) elnök b) titkár c) gazdasági felelős d) Felügyelő bizottság elnöke e) Fegyelmi bizottság elnöke Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 12

13 A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben. A vezető tisztségviselők megbízása megszűnik: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, b) a tisztségviselő lemondásával, A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. c) a tisztségviselő egyesületi tagságának megszűnésével, d) visszahívással, Ha a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül tisztségéből visszahívja - legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A Közgyűlés visszahívhatja a tisztségviselőt fegyelmi vétség következményeként, vagy ha a Bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltotta, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmazott. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt a visszahívott taggal igazolhatóan közölték. A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a Bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az egyesület alapszabályával. Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. e) a tisztségviselő halálával, f) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, g) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, h) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével Az egyesület elnöke: 1) Képviseli az egyesületet, illetőleg az elnökség egyes tagjait, megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével. 2) Összehívja a közgyűlést és küldöttközgyűlést, az elnökség üléseit, azon elnököl. 3) Ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett. Ellátja a gazdálkodásból és vagyonkezelésből származó feladatokat. 4) A költségvetés keretein belül utalványozási jogkört gyakorol, munkaszerződéseket köt, munkáltatói jogokat gyakorol. 5) Az elnököt a munkájában a titkár segíti, akadályoztatás esetén helyettesíti, írásos megbízatásban foglaltak alapján. 13

14 18.. Az egyesület titkára: 1) Előkészíti a közgyűlést és elnökség elő kerülő előterjesztéseket. 2) Gondoskodik a küldöttközgyűlés, a közgyűlés és az elnökség ülései jegyzőkönyveinek vezetéséről. 3) Irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit. 4) Szervezi az egyesület rendezvényeit 5) Segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat Az egyesület gazdasági felelőse: 1) Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről. 2) Okmányolt számadásokat vezet a pénz és vagyonkezelésről. 3) Elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és az elnökség, majd a közgyűlés elé terjeszti. A horgászmester: 1) Megszervezi az egyesület hasznosításában lévő vízterületek halasítását, gondoskodik a haltételek kedvező áron történő beszerzéséről. 2) Összehangolja, megszervezi az ellenőrzési munkákat a vízterületeken. Társadalmi munkafelelős: 1) A vízterületek partján a fűnyírási, bozótolási, parlagfű mentesítési munkák szervezése. Nád és vízi növényzet levágásának megszervezése. 2) Környezetvédelmi munkák, társadalmi munkák szervezése, szemétgyűjtés összehangolása A fegyelmi bizottság: 1) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A fegyelmi bizottság elnökből, kettő tagból áll. 2) A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek, illetve nem lehetnek az elnökség vagy a felügyelő bizottság tagjai. 14

15 3) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztségét be nem töltő tagjainak valamint az elnökség és felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyébe. 4) A bizottság eljárása a MOHOSZ és az egyesületi fegyelmi szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók. 5) A bizottság negyedévenként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és felelősségre vonási gyakorlatról az elnökséget, a közgyűlésen pedig beszámol munkájáról Felügyelő bizottság: 1) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A felügyelő bizottság elnökből, kettő tagból áll. 2) A bizottság elnöke és tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek. 3) A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatinak végrehajtását, továbbá a közgyűlés kivételével az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését. Negyedévenként pedig a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet valamint a gazdálkodást. 4) A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyeit megvizsgálni. 5) A bizottság ellenőrzése során hiányosságot vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét. 6) A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni. 7) A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésein. A bizottság munkaterv alapján dolgozik. 8) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben. 15

16 Az egyesület jogi személyisége és vagyona: 1) Az egyesület jogi személy ) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják. 3) Az egyesület bevételei tagdíjakból és a közgyűlés által megállapított díjakból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő bevételekből, támogatásokból és adományokból áll. Az egyesület tagsági díjon alapuló civil szervezetként, mint önálló jogi személy, nonprofit tevékenységgel, éves költségvetés alapján gazdálkodik. 4) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. 5) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a gazdasági felelős és a felügyelő bizottság elnöke felelősek Az egyesület megszűnése 1) Megszűnik az egyesület: a) feloszlását a Közgyűlés kimondja, b) másik horgász egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), c) a Bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a Bíróság a megszűnését megállapítja, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. 2.) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik ha: - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az elnökség jár el. 3.) A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén: a.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. b.) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel 16

17 szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 4.) Rendelkezés a fennmaradó vagyonról: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra ) Az egyesületi törvényességi ellenőrzését az Ügyészség látja el, míg a törvényességi felügyeletet az egyesületet nyilvántartó Bíróság. Az egyesület jogi személy, jogállására, működésére a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény és a kapcsolódó jogszabályok irányadók. Szigetvár, április elnök Záradék Jelen alapszabályt a Domolos-Zsibót Horgász Egyesület közgyűlésén, április 24. napján megjelent tagok nyílt szavazást követően, a. sz. közgyűlési határozattal fogadták el és a kiemelt részek kerültek módosításra. Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. A felsorolt, változtatásokkal érintett részek a szövegkörnyezetüktől megkülönböztethetően eltérő színnel, dőlt aláhúzott betűvel vannak jelölve, a törölt részek áthúzott betűvel. Módosításra került pontok: 2..; 7..; c), d) pont; pont; pont; f) pont; pont; 16.. d), e) és d) pont;

18 elnök (bélyegző) tanú tanú Szigetvár, április