Kálmán Béla 70 éves. ő ösztönzésére

Átírás

1 KRÓNIKAzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Kálmán Béla 70 éves Kálmán Béla február 28-án született a Sopron megyei Lakompakon nyolcgyermekes családban. 14 éves volt, amikor elvesztette édesapját, és a támasz nélkül maradt család csak nagy nehézségek árán tudta a_gimnáziumi tanulmányok folytatásához az anyagi feltételeket megteremteni számára. Egyetemi tanulmányait Budapesten_végezte magyar-francia szakon. Tanárai közül különösen Gombocz Zoltán,volt rá nagy hatással, azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxw ő ösztönzésére kezdett nyelvészettel foglalkozni ban szerzett diplomát, majd ezt követően különböző gimnáziumokban tanított. A háború, a katonáskodás és a hadifogság évei után a budapesti egyetem bölcsészettudományi karának dékáni titkára lett, de közben-megbízott óraadóként nyelvészetet is tanított től három éven át a Nyelvtudományi Intézetben dolgozott ben nevezték ki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzorává. Tudományos munkásságáért 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1982-ben rendes tagjává választották. Bár már professzori kinevezése előtt jelentős nyelvtudományi munkásságot végzett, tudósi pályája Debrecenbe kerülése után teljesedett ki. Nemzetközileg is elismert szaktekintélye a finnugor nyelvtudománynak: tanulmányok tömege, szövegközlé- 173

2 sek, egyetemi tankönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon való aktív részvétele mutatják ez irányú érdeklődését, tevékenységét. De a finnugrisztika mellett is mindig talált időt kedvelt területének, a magyar nyelvjárásoknak a kutatására. Ő írta a tárgy egyetemi tank;jnyveit, egyik legaktivabb gyűjtője volt a Magyar Nyelvjárások Atlaszának. Emellett szöveg- és táj szóközlések, munkamenetleírások, tudomány történeti és kutatásmódszertani összefoglalások is születtek tollából. Jelentősek magyar nyelvtörténeti és leíró nyelvészeti kutatásai is. Kálmán Béla munkásságában fontos helyet foglalna:k el névtani tárgyú művei. Az 1948-ban írt "Négyes név J. Komárom megyei Martosról" /~TI~y.XLIV, / és a "Tulajdonnevekből lett köznevek /Msn. XVII, 90--1/ c. tanulmányai jelzik, hogy igen korán Itfelfedeztelta maga számára a nyelvtudománynak ezt a sajátos területét. Névtani témájú dolgozatai a hatvanas évek elejétől szaporodnak meg igazán. "A XVI. századi jobbágyneveinkhez" /MNyj. VII, /, "Az álnév" /Alföld 1962/ / c. cikkei, névtani kötetek ismertetése stb. jelzik ezt a fokozott érdeklődést. Ilyen előzmények után jelent meg 1967-ben "A nevek világa" /Gondolat Kiadó, Bp,, / c. önálló ismeretterjesztő műve. A magyar és nemzetközi névtani kutatások eredményeire támaszkodó kötet sok új eredményt is tartalmaz. A könyv a tulajdonnevekről szóló általános elméleti bevezető után két nagy fejezetre tagolódik: a személynevekre és földrajzi nevekre. A személynevek fejezetében nemcsak a magyar, hanem a külföld~ személynévadás legfontosabb jellemzőit is ' tárgyalja. A földrajzi nevek között az ország- és tartománynevek, népnevek, víznevek, hegynevek, helységnevek, utcanevek és dűlőnevek kategóriáit különíti el. Szól még a földrajzi nevek változásáról, az irodalmi helynévadásról, a földrajzi nevek kutatásának történetéről és a magyar személynévkutatásról. A befejezésben felsorolja a legfontosabb szakirodal- Dat, és mutatót közöl a tárgyalt nevekről. Gazdag mondanivaló- 174

3 ját nem fölényeskedve, hanem világos, közérthető stílusban fogalmazza meg. A tartalomnak észyxwvutsrqponmlkjihgfe f yxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjih ozrnának ez a szerencsés összhangja a magyarázata a könyv nagy népszerűségének. Tudjuk, az első kiadás 3850 példánya szinte hetek alatt elfogyott, ezért a kiadó még kétszer, 1969-ben és 1973-ban is kiadta a művet ban pedig megjelent a könyv helyenként módosított angol nyelvú változata is /"The World of Names", A Study in Hungarian Onomatology. Bp., 1978/. Jelentőségéről ezt írja egyik méltatója: "TudománYUnk megismertetése a kűlfölddel, eredményeinek népszerűsítése különösen fontos és hasznos. Ezt vállalta és valósította meg Kálmán Béla angol nydvú könyve " /HAJDO MIHÁLY~ NyK. I.JCnI. 441/. -- A kötet munkálataival párhuzamosan mega:z.a,poro<ltak' a szerző egyéb névtáni jellegű cikkei is. A tel,je:~rségigénye nélkül soroljunk :i.ttfel néhányat: "Helynévkutatás é,s szóf'öldri;l.jz" /NytudÉrt. 58. sz /, "A népetimólógia helységneveinkbén"! N y r. XCI, 1--11/, ItAmerikai magyar helyn~v~k'\ il{ytuqé+!t.70. sz. 42-5/, "Hogyan keletkezte 1ta helységn'évek?" {mk.. XXX, /. "Buda vidéki hely~ nevek a ~ században" IMNYj ~ XXIi, /, "Fej ér megyei helynevek a 18--1'9.:siázadbán.'~-lú.o:~xx:rrr,58-95/, "Vezetéknevek és 't,örténelem U!Nbt&t{sz. 9-13/, "Madárnévi ~;edetú helynév-e a Ludvég?" /uo. 6. az, 46-8/. Kálmán Béla névtani munkásságát méltatva'nem feledkezhetünk meg tudományos i.smeretterj esz'tó tevékenységéről sem. Ünnepeltünkról köztudott, hogy egyik l.eg:fáradhatatlanabb elóadója a Magyar Nyelv' Hete országosés Hajdú-Bihar megyei rendezvényeinek. Ezeken szívesen beszél a névtudomány egyes kérdéseiről is, mindig érdekfeszitóen, iebilincselően. De a különböző folyóiratokban, het,i- é8 napilapokban is sok névtani jellegű cikke látott már napvilágot. Nem húzódik vissza a tudományos közélettói sem. A névtanosok nemzetközi szervezete /Internacional Centre of Onomastics/ magyar delegátusának tagjaként már többször képviselte á nemzetközi konferenciákon a magyar névtanosokat. Ott szerzett 175

4 tapasztalatairól nemcsak a szűkebb szakmai közvéleményt, h~~em a nagyközönséget is tájékoztatta JliNévtani kongresszus Bez-nberi'", Hajdú-bihariNapló, márc. 7.; na XIV. nemzetközi névtani kongresszus,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcba A n n Arbor, aug " MNy. LXXVIII, 243/. Mint a DAB Társadalomtudományi I. Szakbizottságának elnöke tekintélyét latba vetve segíti elő a Szabolcs-Szatmárban és Hajdú-Biharban folyó földrajzinévi gyújtőmunkát, eredményeinek publikálását. Több névtani témájú szakdolgozat, doktori és kandidátusi értekezés irányitója, felkért birálója. S ami a névtanosokat a legközelebbről érinti: 1977-től, a Névtani Mun-. kaközösség megalakulásától kezdve Kálmán Béla tölti be munkaközösségünkben az elnöki tisztet. Tanácsaival, gazdag tapasztalatainak átadásával ily módon is tevékenyen segíti a névtudomány előrehaladását, a fiatalabb névtanos generáció szakmai fej lődését. A magyar névtanosok őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntik a 70 éves Kálmán Bélát. Kívánunk neki nagyon jó egészséget, további termékeny esztendőket a névtan és az egész magyar nyelvtudomány javára. KÁLNÁSI ÁRPÁD Henri Draye A nemzetközi névtudományt jelentős veszteség érte február 2-án: nem sokkal ez után vettük ugy~~is a hirt, hogy a ltemzetközi Névtudományi Bizottság Jaz ICOS/ főtitkára, Henri Draye váratlanul elhqnyt. Nem látjuk már jellegzetes, magas alakját felt1lnni a nemzetközi rendezvényeken és nem hallhatjuk többé előadásait, nem lordulhatunk hozzá többé tanácsért! Kifinomult, anekdotázó magánbeszélgetéseit sem élvezhetjük többé. 176

5 Henri Draye Leuvenben, Bonnban és Lipcsében folytatott egyetemi tanulmányai után 1934-ben doktorált a belga germán és román nyelvhatár ethnolingvisztikai Jelenségeiről írt mul~kájával óta a Flamand Helynévkutató Intézet munkatársa, &~i később felvette a Névtudományi Intézet nevet, természetesen a kutatás megfelelő kiterjesztésévei. Ennek az Intézetnek lett 1966-ban igazgatója ben kapta a megtisztelő feladatot, hogy álljon a Nemzetközi Névtudományi Bizottság élére, és hála fáradhatatlan tevékenységének, személyes kapcsolatainak a nevezett leuveni intézmény valóban a névtudományi kutatások nemzetközi Itkohójávátl tudott válni. A Bizottság folyóiratát, az ~ GÍmú nagymultú folyóiratot kisegítette gazdasági jellegű nehézségeiből, profilját megfelelően átalakította, korszerűvé tette. A nemzetközi névtudományi- kongresszusok sikere -- legalábbis az utóbbi 15 év során -- nagyban múlott egyéni szervezőképességén. Mi magyarok igen sokat köszönhetünk Henri Draye profeszszornak. A Onoma hasábjain állandóan helyet adott magyar névtudományi vonatkozásoknak. Szivélyes kapcsolatban állt 11ikesy Sándorral és később Ördög Ferenccel, az Onoma magyarországi munkatársaival. Természetesen nemcsak azokat a magyar névkutatókat tartotta számon, akikhez levelezés~ munkatársi viszony kötötte, mindenről, szinte mindenkiről tudott. Haz~~kban folyó névtudományi kiadványokat jól ismerte. FolyóiratUL~k munkatársai közül is kevesen tudják, hogy a Névt&~i Értesítő 1. szfu~átyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba ő maga ismertette az Onomábffi~/XXIII [i97~ /. Elismeréssel adózott a más országokban is jóindulatú irigységgel szemlélt magyar megyei földrajzinév-gyújtemények munkála- I tai szervezőinek és kiadóinak. Ugy vélte, hogy a magyar eredményeket nem szabad nemz.ezyxwvutsrqponmlkjihgfedcb t kö zí.leg elsikkadni bagyrrí,, és legalábbis egy nagyobb szabású konferenciát kellene szervezni ezen eredj:lényeknemzetközi megismertet~sére, megvitatására. 177

6 1982-ben jelen volt az idén, 1984-ben Lipcsében megrendezendő 15. Nemzetközi Névtudományi Kongresszus előkészítésén.itt, expozéjábán az 1t1984-inévtudományi kongresszus lt megneve-, zés helyett kétszer az "1983-i névtudományi kongresszus" kifejezést használta, tévesen, majd humorosan megjegyezte, hogy "ha véletlenül harmadszor is 1983-at mondanék, kérem,gondoljanak minden további nélkül 1984-et lt Nem gondoltuk volna, hogy ezt az általa talán tudat alatt ennyire került évszámot Ő már nem érheti meg. Személyében a magyar névtudományt is pótolhatatlan veszteség érte; barátot, jóakarót veszítettünk el benne.zyxwvutsrqpon B m B É L A 178,