Beszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet kollégiumának évi munkájáról

Átírás

1 Beszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet kollégiumának évi munkájáról a 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet 31. alapján március 20. Dr. Kákai László kollégiumi elnök 1

2 A kollégium a Civil tv., valamint a 5/2012 (II.16.) KIM rendelet alapján 2016-ban a következő pályázatokat írta ki: civil szervezetek működési programjainak támogatására civil szervezetek szakmai célú támogatására civil szervezetek normatív célú támogatására 2

3 A kollégium évi működési célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 9 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 2577 döntést hozott, ami 52%-a a évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, en vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CiC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés nem érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban történő 3

4 bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és ben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így nem fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel az EPER rendszer a bírálathoz nem megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Ezt jól mutatják a számok is, a évi pályázatok esetében a szervezetek csupán 1, 85%-a kapta meg az általuk igényelt támogatás teljes összegét (ez 2015-ben 1,8% volt), ezzel szemben a szervezetek 61,8% kapta meg az általuk igényelt támogatás 50% vagy annál kevesebb összeget (2015-ben ez az arány csupán 70% volt). Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 2,5-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény (ez jóval kevesebb, mint a 2015-ös kiírásban, ahol a különbség 7 szeres volt) ban 1110 pályázat érkezett, amiből 1031 pályázat volt érvényes. Összehasonlítva 2015-höz képest jelentősen csökkent a működési támogatásra benyújtott pályázatok száma (2015-ben 2574 db pályázat érkezett, melyből 2235 volt érvényes). Továbbra is rossz megoldásnak tartjuk a civil törvény NEA-ra vonatkozó szakaszának forrásmegosztás kérdésére vonatkozó szabályozását. Hiszen a kollégiumok eltérő célú és feladatú elvek mentén jöttek létre, amelyek azonban nem tükröződnek a pályázati kiírásban (sem a működési, sem pedig a szakmai). A 2017-es kiírásnál azonban a Tanács új megosztást léptetett érvénybe, így a Közösségi Környezet Kollégiumhoz, kulturális és hagyományőrzés tevékenységet folytató szervezetek már nem pályázhatnak (azok a Nemzeti Összetartozás Kollégiumhoz kerültek). Ennek köszönhetően 2017-ben a évi szervezetekhez képest közel 50%-os csökkenés következett be, mind a működési, mind pedig a szakmai pályázatoknál, azaz ennyivel kevesebb szervezet adott be pályázatot a kollégiumhoz. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban nem szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Ugyanakkor továbbra is változatlan az a tanácsi gyakorlat, hogy szinte ugyanazokat a működési igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a működési támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha nem. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak 4

5 nagyobb lehetőséget a kollégiumok a működési pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. Ugyan így változtatni kellene a kollégiumok által elosztható összeg nagyságát illetően is. Hiszen az egyes kollégiumokhoz pályázó szervezetek száma nagyon eltérő, így az egységesen meghatározott összegek rontják az esélyegyenlőséget, hiszen nem mindegy hogy 599 millió Ft-ra 2574 szervezet pályázik vagy csak 500. Így ennek megváltoztatása rendkívül aktuális, ugyanakkor a 2012-es, 2013 és 2014-es és 2015-ös év tapasztalatai nem voltak elegendőek arra vonatkozóan, hogy ezt az anomáliát a 2016-os működési pályázatoknál megváltoztassa a minisztérium. A változás 2017-ben ugyan történt, azonban annak a kollégiumi rendszert érintő hatásai még nem ismertek. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: visszatérítendő/vissza nem térítendő- 100% támogatási előleg; beszámoló elfogadásár követően folytonos folyósítás részben visszatérítendő: nem releváns visszatérítendő: 3 db vissza nem térítendő: 1107 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 274 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: nem releváns h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; i) benyújtott pályázatok száma: 1110 db, érvényes pályázatok száma: 1031 darab, arányuk az összes pályázathoz: 92,88 %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: nem releváns, mivel formai hiánypótlásra nincs lehetőség érvénytelen pályázatok száma: 79 darab, arányuk az összes pályázathoz: 7,11 % a hiánypótlások leggyakoribb okai; nem releváns, mivel formai hiánypótlásra nincs lehetőség j) a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: nem releváns k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma: 377 db, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 33,96 %, a felhasznált támogatási források összege: Ft 5

6 l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 257, 89% m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,85% n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 61,80% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye neve Beérkezett Nyertes Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom 20 8 Nógrád 25 9 Pest Somogy 36 6 Szabolcs-Szatmár- Bereg 45 9 Tolna Vas Veszprém Zala 48 16

7 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló elfogadott részben elfogadott részben ,26 % ,26 % 0 0 q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A FAIR rendszer is megjelent a 2017-es pályázatoknál, így jelenleg két elektronikus felület fut párhuzamosan (EPER és FAIR), ami viszont a bírálatot lassítja le. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. Talán ennek is köszönhetően a kollégium a működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. Ezt jól mutatják a számok is, hogy a évi pályázatok esetében mutatkozó 339 érvénytelen (az összes pályázathoz viszonyítva 13,1%) pályázathoz képest 2016-ban csupán 79 (az összes pályázathoz viszonyítva 7,11%) volt érvénytelen. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2016-os évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudtak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 7

8 A kollégium évi szakmai célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 9 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 2577 döntést hozott, ami 52%-a a évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, en vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CIC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés nem érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok, valamint a párban történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és 8

9 ben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így nem fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel az EPER rendszer a bírálathoz nem megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, ennek csupán az 50 százalékos minimum támogatási határ szabott korlátot, így sok esetben a minimum (azaz 50 százalék) támogatási összeget ítéltük meg. Ezt jól mutatják a számok is, a évi pályázatok esetében a szervezetek csupán 1, 73%-a kapta meg az általuk igényelt támogatás teljes összegét (ez 2015-ben 1, 74% volt), ezzel szemben a szervezetek 66,95% kapta meg az általuk igényelt támogatás 50% vagy annál kevesebb összeget (2015-ben ez az arány csupán 29, 02% volt). Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 1,8-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény (ez jóval kevesebb, mint a 2015-ös kiírásban, ahol a különbség 9 szeres volt) ban 1616 pályázat érkezett, amiből 1477 pályázat volt érvényes. Összehasonlítva 2015-höz képest jelentősen csökkent a szakmai támogatásra benyújtott pályázatok száma (2015-ben 2139db pályázat érkezett, melyből 1700 volt érvényes). Továbbra is rossz megoldásnak tartjuk a civil törvény NEA-ra vonatkozó szakaszának forrásmegosztás kérdésére vonatkozó szabályozását. Hiszen a kollégiumok eltérő célú és feladatú elvek mentén jöttek létre, amelyek azonban nem tükröződnek a pályázati kiírásban (sem a működési, sem pedig a szakmai). A 2017-es kiírásnál azonban a Tanács új megosztást léptetett érvénybe, így a Közösségi Környezet Kollégiumhoz, kulturális és hagyományőrzés tevékenységet folytató szervezetek már nem pályázhatnak (azok a Nemzeti Összetartozás Kollégiumhoz kerültek). Ennek köszönhetően 2017-ben a évi szervezetekhez képest közel 50%-os csökkenés következett be, mind a működési, mind pedig a szakmai pályázatoknál, azaz ennyivel kevesebb szervezet adott be pályázatot a kollégiumhoz. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban nem szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Ugyanakkor továbbra is változatlan az a tanácsi gyakorlat, hogy szinte ugyanazokat a működési igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a működési támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha nem. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak nagyobb lehetőséget a kollégiumok a működési pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. 9

10 Ugyanígy változtatni kellene a kollégiumok által elosztható összeg nagyságát illetően is. Hiszen az egyes kollégiumokhoz pályázó szervezetek száma nagyon eltérő, így az egységesen meghatározott összegek rontják az esélyegyenlőséget, hiszen nem mindegy, hogy 599 millió Ft-ra 2574 szervezet pályázik vagy csak 500. Így ennek megváltoztatása rendkívül aktuális, ugyanakkor a 2012-es, 2013 és 2014-es és 2015-ös év tapasztalatai nem voltak elegendőek arra vonatkozóan, hogy ezt az anomáliát a 2016-os működési pályázatoknál megváltoztassa a minisztérium. A változás 2017-ben ugyan történt, azonban annak a kollégiumi rendszert érintő hatásai még nem ismertek. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: visszatérítendő/vissza nem térítendő- 100% támogatási előleg; beszámoló elfogadásár követően folytonos folyósítás részben visszatérítendő: nem releváns visszatérítendő: 8 db vissza nem térítendő: 1608 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 96 db h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 1616 db, érvényes pályázatok száma: 1477 darab, arányuk az összes pályázathoz: 91,39 %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem releváns, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség érvénytelen pályázatok száma: 139 darab, arányuk az összes pályázathoz: 20,52 % i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai; nem volt hiánypótlás a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: nem releváns k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; l) Nyertes pályázatok száma: 230 db, aránya az összes benyújtott pályázatokhoz képest: 14,23 % a felhasznált támogatási források összege: Ft a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; a nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 156,87 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,74 % 10

11 n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 29,02% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye neve Beérkezett Nyertes Bács-Kiskun 72 9 Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér 58 8 Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves 42 3 Jász-Nagykun-Szolnok 50 3 Komárom-Esztergom 31 2 Nógrád 49 2 Pest Somogy 55 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 82 6 Tolna 28 2 Vas 53 6 Veszprém 44 3 Zala 53 1 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; 11

12 pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló elfogadott részben elfogadott részben ,86 % ,86 % 0 0 q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A FAIR rendszer is megjelent a 2017-es pályázatoknál, így jelenleg két elektronikus felület fut párhuzamosan (EPER és FAIR), ami viszont a bírálatot lassítja le. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. Talán ennek is köszönhetően a kollégium a működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. Ezt jól mutatja az is, hogy a évi pályázatok esetében mutatkozó 439 érvénytelen (az összes pályázathoz viszonyítva 20,52%) pályázathoz képest 2016-ban csupán 139 (az összes pályázathoz viszonyítva 8,6%) volt érvénytelen A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2016-os évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 12

13 A kollégium évi normatív célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének harmadik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 9 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 2577 döntést hozott, ami 52%-a a évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 90%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, en vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CIC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés nem érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A normatív pályázó szervezetek száma nem volt túl nagy és annak kötöttsége miatt viszonylag rövid idő alatt sikerült a bírálatot a kollégiumnak elvégeznie. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; 13

14 A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kerüljön megítélésre a támogatási összeg. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került, túl igény a keretösszeghez képest nem mutatkozott. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: visszatérítendő/vissza nem térítendő- 100% támogatási előleg; beszámoló elfogadásár követően folytonos folyósítás részben visszatérítendő: nem releváns visszatérítendő: nincs vissza nem térítendő: 78 db szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 2 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: nem releváns h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; i) benyújtott pályázatok száma: 78 db, érvényes pályázatok száma: 54 darab, arányuk az összes pályázathoz: 88,46%, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: nem releváns, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség érvénytelen pályázatok száma: 9 darab, arányuk az összes pályázathoz: 11,53% a hiánypótlások leggyakoribb okai; nem volt hiánypótlás mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség j) a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: Ft pályázatokon igényelt támogatások összege: nem releváns k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma: 69 db, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 88,46%, a felhasznált támogatási források összege: Ft 14

15 l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 100 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 100,0 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; nem releváns! o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye neve Beérkezett Nyertes Bács-Kiskun 1 1 Baranya 2 1 Békés 3 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 3 Budapest Csongrád 2 2 Fejér 4 4 Hajdú-Bihar 6 6 Heves 3 1 Jász-Nagykun-Szolnok 5 4 Komárom-Esztergom 2 2 Nógrád 2 2 Pest 7 5 Somogy 4 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 1 Tolna 2 2 Vas 3 2 Veszprém

16 Zala 1 1 p) az elfogadott, az, a részben szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; pénzügyi beszámoló szakmai beszámoló elfogadott részben elfogadott részben q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A FAIR rendszer is megjelent a 2017-es pályázatoknál, így jelenleg két elektronikus felület fut párhuzamosan (EPER és FAIR), ami viszont a bírálatot lassítja le. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. Talán ennek is köszönhetően a kollégium a működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez részben (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. Ezt jól mutatja az is, hogy a évi pályázatok esetében mutatkozó 29 érvénytelen (az összes pályázathoz viszonyítva 43,94%) pályázathoz képest 2016-ban csupán 9 (az összes pályázathoz viszonyítva 11,53%) volt érvénytelen A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2016-os évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 16