TERMÉSZETISMERET TANMENET
|
|
- Miklós Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TERMÉSZETISMERET TANMENET 16 óra Tér és idő Honnan ered a természetről nyert tudásunk? Mi a szerepe tudásunkban a tapasztalatnak? Hogyan rögzíthetjük, hogyan adhatjuk át másoknak tapasztalatainkat? Mikor mondhatjuk, hogy értjük egy jelenség okát? Miben segíthet minket a megszerzett tudás? Objektív (ellenőrizhető) ismeretre tervszerűen végzett megfigyelések vagy kísérletek értelmezése útján juthatunk. Egy jelenség okaként megadhatjuk az anyagát, a felépítését, a létrehozó hatást vagy a jelenség célját (funkcióját) - vagy ezek közül többet is. Magyarázatainkat sejtések, feltevések, szabályok, modellek vagy törvények formájában fogalmazhatjuk meg. A tudás a felismert összefüggések miatt biztonságot ad. Kísérlet, megfigyelés, modell, törvény, objektívszubjektív, ok-okozat, indoklás Mozgások leírása Hogyan értelmezhető a mozgás? Mit jelent a mozgás viszonylagossága? A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők ismerete, biztos használata. Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás; a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggéseinek alkalmazása. Másodperc, perc, óra, nap, évszak, év, elmozdulás, út, sebesség, gyorsulás, szabadesés gyorsulása Éggömb és földgömb Hogyan (mihez képest) adhatom meg helyzetemet vagy más testek helyzetét a térben? Hogyan mérhetem meg a közvetlenül nem elérhető testek távolságát? Milyen összefüggéseket ismerhetek föl térképek segítségével? Az arányosság, hasonlóság mérhetővé teszi a közvetlenül nem elérhetőt is (háromszögelés, Thalész tétel) Az égitestek (Földről látható) helyzete alapján tájolhatunk (gnómon, észak-dél). A Föld és az égitestek egymáshoz viszonyított helyzete alapján megadható az égi térkép (csillagképek) és a földi koordináták is (fokhálózat) Térkép, égtáj, arányosság, méretarány, háromszögelés, fokhálózat, GPS. 1
2 Az égi óra Hogyan (mihez képest) adhatom meg egy időtartam hosszát? Mi az év, az évszak, a nap hosszának mértéke? Hogyan határozható meg az idő a forgó Föld felszínének különböző pontjain? Állandóság és változás Mitől függ a változások iránya és gyorsasága? Mikor alakul ki egyensúly, mikor megfordíthatatlan egy változás? Lendület A mozgás teljesebb leírása egy új mennyiség bevezetésével. Miért jellemzi jobban mozgó testet a lendülete, mint a sebessége? Hogyan jelentkezik a mindennapokban a lendületmegmaradás? Az időegységeket az ókortól kezdve periodikus csillagászati jelenségek segítségével adták meg (év, évszak, nap). A nap az égitestek (Földről látható) körmozgásának periódusideje, az év két nyári napforduló közt eltelt időszak. A napközéppontú világkép alapján egy nap a Föld egyetlen tengely körüli fordulatához, az év pedig ahhoz szükséges idő, hogy a Föld egyszer megkerülje a Napot. Egy hely földrajzi szélességét a Sarkcsillag látóhatárral bezárt szögével, hosszúsági fokát pedig az angliai Greenwich helyzetéhez viszonyítva adják meg. A kémiai reakciók sebességét az anyagi minőség, a hőmérséklet és a katalizátorok szabják meg. Zárt rendszerben dinamikus egyensúly áll be, nyílt rendszerekben egy-irányú vagy ismétlődő folyamatok indulnak meg. Több testből álló rendszer kvalitatív leírása. A jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. A lendület megmaradás felismerése a mindennapokban: rakétameghajtás. A lendületmegmaradás felismerése zárt rendszerben. Ciklikus változás, nap, év, évszak, napfordulók, napés földközéppontú világkép, időzóna. Reakciósebesség, energiaigényes és energiatermelő folyamat, aktiválási energia, katalizátor, indikátor, dinamikus egyensúly, zárt és nyílt rendszer. Lendület, tömeg, lendületmegmaradás. 2
3 Erő Mi okozza a mozgásállapot megváltozását? Hogyan jelenik meg a súrlódás a mindennapokban? Távolhatás Hogyan hatnak egymásra a testek érintkezés nélkül? Mit jelent a kétféle mágneses, illetve elektromos töltés? Mi a hasonlóság és különbözőség a mágneses, elektrosztatikus és gravitációs jelenségek között? Az elektromosság, mágnesesség és tömegvonzás, mint kölcsönhatás megismerése. 17. Áttekintés, ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Newton, I és III. törvényének kvalitatív, II törvényének kvantitatív ismerete és alkalmazása. Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A mágnesesség, az elektromos mező, a tömegvonzás ismerete. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erő, súrlódás, súrlódási erő, tömegvonzás, súly, erő mértékegységei. Mágneses pólusok, elektromos töltések, térerősség, mező, tömegvonzás, súlytalanság, elektron. 6 óra Sokaság Halmazállapotok Gázok halmazállapota (Gáz van) A halmazállapot felismerése. Milyen változások mehetnek végbe a gázban, és hogy an változnak közben a jellemzői? Az gáztörvények (Boyle Mariotte, Gay Lussactörvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. Térfogat, nyomás, sűrűség, hőmérséklet, hőmérsékleti skála, abszolút nulla fok. 3
4 Folyadékok Egyszerű bizonyítás a fizikában matematika segítségével. Mitől folyadék a folyadék? Áramlás Milyen élettani hatása van az áramlásnak? Miben különbözik a nyugvó és áramló gáz és folyadék? "Folyó az erekben". A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás készsége, Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések levonása..hidraulikus emelő működési elvének felismerése a mindennapokban. Bernoulli - elv és hatásai megjelenésének, porlasztásnak felismerése a mindennapokban folyadékok és gázok esetében. A Magnus hatás felismerése. Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő. Áramlás, örvény, porlasztó. 12 óra A gép forog (mechanika) Arisztotelész Kozmosza. Időjárás Munka és energia, külső erők (földrajz), keringés, légzés, mozgás Milyen energia, hogyan idézi elő az időjárás változásait? Hogyan függ össze a levegő mozgása, hőmérséklete és a csapadék-képződés? A legtöbb időjárási jelenség közvetve vagy közvetlenül a Nap energiájának egyenlőtlen eloszlására vezethető vissza. A fölemelkedő levegő lehűl, a bármilyen okból lehűlő levegőből a vízgőz a harmatponton kicsapódik. Áramló hideg és meleg levegő találkozásakor (frontok) örvénylő légáramlatok keletkeznek (ciklonok, anticiklonok). Légnyomás, szél, relatív páratartalom, hőmérő, barométer, harmatpont, ciklon, anticiklon, időjárási front. 4
5 Vizek a talajban Mi szabja meg a folyóvizek mennyiségét, áramlásuk sebességét? Hogyan juthatunk jó minőségű vízhez, hogyan gazdálkodhatunk vele? A csapadék nagy része a talajon átáramolva jut a felszín alatti és a felszíni vízfolyásokba. A felszín alatti vizek a gravitáció hatására a vízzáró rétegeket követve áramlanak. Feladatunk a talaj, a felszín alatti vizek és a folyók természetéhez alkalmazkodó életmód megtalálása és követése. Talaj, árvíz, talajvíz, rétegvíz Energiát adunk Mi a kapcsolat a munka és az energia között? Miért nincs örökmozgó? A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok megkülönböztetése konkrét példákban. Az energia, munka fogalmának ismerete, elemi alkalmazása. A különböző mechanikai energiafajták ismerete. Egyszerű kvantitatív összefüggések ismerete és alkalmazása. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Munka, energia, gyorsítási, emelési munka, mozgási,helyzeti energia, energiafajta, hő, munka/energia mértékegységei Teljesítmény Mi a teljesítmény? Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlenségének felismerése: Egyszerű gépek felismerése és ésszerű használata a mindennapokban Mozduló élőlények Mi és hogyan magyarázható mechanikai elvek segítségével a mozgás és a légzés módjából? Vázrendszerünk az emelő elvén működik. Az ízületek segítségével elmozduló csontokat az izmok együttműködése juttatja a kívánt helyzetbe. A tüdőbe a mellkas térfogat-, ill. a tüdő nyomásváltozása miatt áramlik be a levegő. Teljesítmény, hatásfok, egyszerű gép, teljesítmény mértékegysége. Emelő, vázizom, csont, inak, hajlító és feszítő izom, ízület, be- és kilégzés. 5
6 Vérkeringés Mi a vér keringésének (ható) oka és funkciója? Mi biztosítja az egyirányúságot? Hogyan alkalmazkodik a keringési rendszer a változó igényekhez? Mi veszélyezteti az egészséges működést? Az egyirányú vérkeringést a szív munkája, a szívben és erekben levő billentyűk működése okozza. Az érfalak átmérőjének és rugalmasságának csökkenése (érelmeszesedés), a rögképződés (trombózis) és a szívizom elhalása (infarktus) a keringési rendszer veszélyes zavarai. Vérerek, szív, billentyűk, artéria, véna, kis- és nagyvérkör, vérnyomás, kockázati tényező, infarktus, trombózis. 36. Áttekintés, ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés 18 óra Formák és arányok Kémia, biokémia, optika Szépség és egészség Milyen testekben, jelenségekben figyelhetünk meg állandó arányokat? Milyen arányokat érzünk szépnek, vonzónak vagy megnyugtatónak? Hogyan fejezhetjük ki az arányok változását? Miből gondoljuk, hogy az anyag atomokból áll? Hogyan láthatunk bele egy molekula belsejébe: hogyan ismerhetjük meg szerkezetét és alakját? Milyen tulajdonságok függenek a molekulák szerkezetétől? Mi szabja meg az anyagok kölcsönös vonzódását vagy elkülönülését? A görög gondolkodók szerint a szépség és egészség a jó arányokkal, a pusztulás és betegség pedig ezek megbomlásával magyarázható. Az anyagmennyiségek vagy tömegek változó arányait a koncentráció és a százalék fogalma segítségével adhatjuk meg. A kémia tárgya a változatlan arányban kapcsolt elemek: a vegyületek vizsgálata. A vegyületek állandó tömegarányait úgy tudjuk magyarázni, ha föltételezzük, hogy ezeket jellemző tömegű részecskék, atomok kapcsolódása hozza létre (összegképlet). A nagymolekulákat legegyszerűbben jellemző viselkedésű atomcsoportok (funkciós csoportok) mozaikjaként írhatjuk le. Sok fizikai-kémia tulajdonság a molekulák közti vonzóerő nagyságától függ. Az apoláros molekuláknál ez kicsi, polárosoknál nagy. Keverék, oldat, vegyület, ötvözet, oldat, koncentráció, összegképlet, szerkezeti képlet, atomcsoportú, poláros és apoláros csoport. 6
7 A molekulák tulajdonságait az apoláros és poláros atomcsoportok aránya és elhelyezkedése is befolyásolja Atomi kirakós játék: az atomcsoportok. Rácstípusok Mi magyarázza a szilárd anyagok tartását, térbeli rendezettségét? Mi az oka, hogy a szilárd anyagok egy része vezeti az áramot (fémek), más részük csak megolvasztva vagy oldva (ionok), harmadik részük pedig szigetel? Hogyan jöhet létre rend, szabályos szerkezet a folyadékok határfelületén? A szilárd anyagok szabályos belső szerkezetét kristályrács alkotja. Elektromos tér hatására a fémekben elektronok mozdulnak el (delokalizált elektronok). Az ionrácsos vegyületek szigetelők, mert ezekben helyhez kötött anionok és kationok vannak a rácspontokon. Oldásuk vagy olvasztásuk után ezek már elmozdulhatnak, így az ionok vezetik az áramot. Az ionrácsos vegyületek összegképlete az alkotó ionok arányát jelzi (töltésegyensúly valósul meg). Poláros és apoláros csoportot is tartalmazó molekulák (felületaktív anyagok) poláros és apoláros folyadék (vagy levegő) határán rendezett szerkezetű hártyákat alkotnak. Kristályrács, elektron, fém, ion, anion, kation Egyre kisebb mégis ugyanaz Felépítés és lebontás Miért van szükségük egymásra a növényeknek és az állatoknak? Mi a kapcsolat a légzés és a táplálkozás között? Hogyan kapcsolja össze az anyagcseréjük az élőlényeket? Az élővilágban az autotróf élőlények felépítő folyamatai hozzák létre azokat a nagymolekulákat, melyek az összes heterotróf élőlény energiaforrásai. A lebontó, élősködő, ragadozó és növényevő fajok valamennyien heterotrófok. Az élőlények anyagcseréjük révén segíthetik is egymást (szimbiózis) és versenytársak is lehetnek. Mindez szervezetünkön belül is megvalósul. Cellulóz, keményítő, fehérjék, felépítés, lebontás (hidrolízis), kicsapódás. 7
8 ,21 Néhány alapegységből sokféle építmény. Anyagcsere Mi a szerepe az egyes szerveknek a tápanyagok lebontásában és a felépítésben? Milyen mennyiségi és minőségi feltételei vannak az egészséges táplálékozásnak? Az emésztés: hidrolízis. Ennek során szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket (zsírszerű anyagokat) bontunk alkotórészeikre. A felszívott tápanyagokat a vér a sejtekbe szállítja, ahol oxidálódnak, vagy más, felépítő folyamatokban vesznek részt. A kiválasztás feladata a vérben keringő anyagok helyes arányának fenntartása. A felépítő és lebontó anyagcsere aránya szabja meg a testalkatot, belső elvárásaink a magunkról alkotott testképet. Az ételek tartósítására akkor van szükség, ha hosszabb időn át szeretnénk elkerülni, hogy abban lebontó élőlények (gombák, baktériumok) szaporodjanak el. emésztés, felszívás, raktározás, kiválasztás, vitamin, tartósítószer, testalkat Felépítés és lebontás Miért van szükségük egymásra a növényeknek és az állatoknak? Mi a kapcsolat a légzés és a táplálkozás között? Hogyan kapcsolja össze az anyagcseréjük az élőlényeket? Az élővilágban az autotróf élőlények felépítő folyamatai hozzák létre azokat a nagymolekulákat, melyek az összes heterotróf élőlény energiaforrásai. A lebontó, élősködő, ragadozó és növényevő fajok valamennyien heterotrófok. Az élőlények anyagcseréjük révén segíthetik is egymást (szimbiózis) és versenytársak is lehetnek. Mindez szervezetünkön belül is megvalósul. cellulóz, keményítő, fehérjék, felépítés, lebontás (hidrolízis), kicsapódás. 8
9 Anyagáramlás szervezetünkben Mi a szerepe az egyes szerveknek a tápanyagok lebontásában és a felépítésben? Milyen mennyiségi és minőségi feltételei vannak az egészséges táplálkozásnak? Az emésztés: hidrolízis. Ennek során szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket (zsírszerű anyagokat) bontunk alkotórészeikre. A felszívott tápanyagokat a vér a sejtekbe szállítja, ahol oxidálódnak, vagy más, felépítő folyamatokban vesznek részt. A kiválasztás feladata a vérben keringő anyagok helyes arányának fenntartása. A felépítő és lebontó anyagcsere aránya szabja meg a testalkatot, belső elvárásaink a magunkról alkotott testképet. Az ételek tartósítására akkor van szükség, ha hosszabb időn át szeretnénk elkerülni, hogy abban lebontó élőlények (gombák, baktériumok) szaporodjanak el. Emésztés, felszívás, raktározás, kiválasztás, vitamin, tartósítószer, testalkat Hullámok Miben különbözik egymástól a test mozgása és a hullám terjedése? Milyen mechanikai hullámfajták vannak? A hullám felismerése a mindennapokban. A hullám jellemzőinek azonosítása a mindennapi jelenségekben. A terjedési sebesség, a hullámhossz és a frekvencia összefüggésének alkalmazása egyszerű számolási és megfigyeli feladatokban. Interferencia megfigyelése és kvalitatív leírása. Hullám, terjedés, terjedési sebesség, rezgésidő, frekvencia, terjedési sebesség, interferencia, amplitúdó, hang. 9
10 Optika Milyennek látjuk a világot a fény segítségével és miért éppen így? Miről szól az optika? A fénysugár útjának leírás. A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. Képalkotás ismerete a törési törvény egyszerű alkalmazása esetén. Síktükör képalkotásának ismerete. A tükrök és lencsék alkalmazása a mindennapokban. A látszólagos és valódi kép megkülönböztetése. Fényforrás, fénysugár, tükör, lencse, visszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés, valódi-, látszólagos kép A fény mint hullám Hogyan terjed a fény? Honnan származik a fény színe? Annak ismerete, hogy a fény egyfajta elektromágneses hullám. A fény színének, erősségének és a hullámtulajdonságnak kvalitatív kapcsolata. A szivárvány keletkezésének leírása. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei a mindennapokban..a színkeverések alapvető fajtái. Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, rádió, tv, stb.) A fény, mint elektromágneses hullám, fényelhajlás színbontás, színkeverés. 55. Áttekintés, ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés 8 óra A szervezet kibernetika, immunitás, hormonok, idegrendszer Gép és ember. A hormonok Hogyan érhető el egy szervezet belső állandósága, miközben a külső Az élőlények és a bonyolult gépek működése szabályozott: bennük negatív visszacsatolások útján Szabályozás, visszacsatolás, hormon, 10
11 körülmények folyamatosan változnak? Milyen úton szereznek tudomást egymás állapotáról sejtjeink, szerveink? Hogyan befolyásolják egymás működését? Milyen következményekkel járhat a szerveink közötti információáramlás megszakadása? viszonylagos belső állandóság valósul meg. A szabályozott működés feltétele a részek közti kommunikáció (információcsere). Ennek egyik útja az élőlényekben kémiai: hormonális szabályozás. A hormonok életműködéseket gyorsítanak vagy gátolnak, a testnedvek útján áramlanak és azokra a célsejtekre hatnak, melyek felületén megfelelő befogadó molekula (receptor) van. Sokszor nem a belső állandóság, hanem a környezet kihívásaira adott küzdelem a megfelelő válasz (stresszhelyzet). Erre a szervezet a tartalékok gyors mozgósításával válaszol. inzulin, cukorbetegség, stressz, adrenalin A reflex: válaszadás Az idegrendszer Hogyan jönnek létre és mi célt szolgálnak a bennünk keletkező érzetek? Mi a szerepe az érzelmeknek? Mitől függ az, hogy mit veszünk észre vagy mit tartunk fontosnak a külvilág jeleiből? Hogyan hatnak és miért veszélyesek a tudatmódosító szerek? A reflexek a külvilág ingereire adott válaszok, melyeket az idegsejtek közvetítenek. Az ingerek érzeteket keltenek, ezeket értelmezzük (tudatosan vagy öntudatlanul rendezzük) és minősítjük is (érzelmek). Az idegsejtjeink közti információátadást módosító szerek a drogok, melyek torzítják azok működését (hozzászokás, függőség). A helyes érzékelés és kiegyensúlyozott érzelmek a külső és belső világ közti összhang megteremtését szolgálják. Idegsejt, reflex, inger, érzet, ingerületátvivő anyag, drog, függőség, figyelem, illúzió. 11
12 A fertőzések megelőzése. Az immunitás Mi a fertőzések oka, és hogyan válhat ellenük védetté a szervezet? Mi módon különböztetjük meg saját testünk anyagait az idegenektől? Hogyan befolyásolja testi-lelki állapotunk a betegségekre való hajlamot? Immunrendszerünk a felszíni nagymolekulák (antigének) alapján különbözteti meg saját egészséges sejtjeinket az idegenektől vagy saját rendellenes működésű (pl. fertőzött) sejtjeinktől. Aktív immunitás akkor alakul ki, ha a szervezet megtanulta az ellenanyag termelést egy bizonyos idegen antigénnel szemben. Ezt használják ki a védőoltások. Az idegi, hormonális és immunrendszer kölcsönhatásban áll egymással. A problémákkal való aktív megküzdés növeli a kórokozókkal való megküzdés hatékonyságát is. Immunitás, higiéné, védőoltás, vércsoport, antigén, antitest, gyulladás, allergia, AIDS Külvilág és belvilág. A viselkedés Mi történik bennünk tanulás közben? Mitől függ a tanulás hatékonysága, tartóssága? Mire, meddig és miért emlékezünk? Mit felejtünk el? A tanulás a viselkedés adaptív megváltozása a tapasztalatok hatására. Tanulás során módosul bennünk a világ belső képe. Tanuláskor kapcsolatok jönnek létre vagy erősödnek meg addig külön-álló idegi területek között (ingertársítás, asszociációk). A tanulás eredményét az emlékezet rögzíti és teszi újból fölidézhetővé. Gondolkodásbeli különbségeinek részben abból következnek, hogy emlékezetében ki-ki másféle gondolati sémákat, lehetőségeket őriz, s ezért azonos helyzetben másképpen reagál. Tanult viselkedés, feltétlen és feltételes reflex, emlékezet, gondolati séma. 64. Áttekintés, ismétlés, rendszerezés, ellenőrzés 12
Osztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenFizika vizsgakövetelmény
Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenÖsszefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
Részletesebben1.) Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei
Információk! Biológia-Kémia illetve Fizika részből állítunk össze egy feladatlapot. 61%-tól megajánlott 2-est 71%- tól megajánlott 3-ast adunk. Aki 61% alatti teljesítményt nyújt neki kötelező szóbeliznie.
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenKövetelmény fizikából Általános iskola
Követelmény fizikából Általános iskola 7. osztály Bevezetés Megfigyelés, kísérlet mérés A testek mozgása Nyugalom és mozgás Az út és az idő mérése,jele,mértékegysége. Átváltások. A sebesség fogalma, jele,
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenTANMENET Fizika 7. évfolyam
TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenTanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.
Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenDR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET. Fizika tantárgy helyi tanterve Szakiskola. 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra
TERMÉSZETISMERET Fizika tantárgy helyi tanterve Szakiskola 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Témakörök-óraszámok Témakör Óraszám Hogyan működik a természettudomány? 1 A tudomány módszerei Tájékozódás térben
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
Részletesebben9. évfolyam I. MOZGÁSTAN
9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Részletesebben. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Részletesebben9. évfolyam 108 óra. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei
TERMÉSZETISMERET A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenAz osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály
Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
RészletesebbenAZ EGYENÁRAM HATÁSAI
AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,
RészletesebbenLegyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.
Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny tanév 8. évfolyam I. forduló Név: Név:... Iskola... Tanárod neve:...
Név:... Iskola... Tanárod neve:... A megoldott feladatlapot 2019. január 8-ig küldd el a SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (6722 Szeged, Szentháromság u. 2.) címére. A borítékra írd rá: Bor Pál
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
RészletesebbenFizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai
Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenFIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX:
EGRI BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX: 06-36-412 464 E-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY Készült: a központi Kerettanterv alapján:
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenElektromosság, áram, feszültség
Elektromosság, áram, feszültség Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK 2018. Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium 1) A dinamika alaptörvényei Newton-törvények példákkal. A testek tömegének értelmezése. Kísérletek:
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenA komplex természettudományos vizsga tételei
A komplex természettudományos vizsga tételei 1. A víz a) A molekula felépítése, szerkezete, jellemzői. A szerkezetből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (amfoter jellege, kémhatása). Szerepe környezetünkben
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
Részletesebbena természet logikája
Róka András a természet logikája Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük lük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I.
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. 1. C. B 3. B 4. C 5. B 6. A 7. D 8. D 9. A 10. C 11. C 1. A 13. C 14. B 15. B 16. B 17. D 18. B 19. C 0. B I. RÉSZ Összesen 0 pont 1 1. téma
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenFény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika
Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző
Részletesebben