Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság

Átírás

1 Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság MMK Budapest, október 1 24.

2 Természeti katasztrófák száma és között esemény/év Total Waterrelated Earthquake 2

3 A tíz legnagyobb árvíz 1900 óta Ssz Ország Év Áldozatok száma 1. Kína Kína Kína Kína Kína Kína Guatemala Kína Venezuela (Bolivia) Banglades

4 Árvízi események a világon 1900 óta Földrész Típus Események száma % Áldozatok száma % Érintettek száma % Kárérték % (millió fő) (millió USD) Afrika ,4 77, ,1 Parti árvíz ,2 43 Villám árvíz ,5 521 Folyami árvíz , Amerika ,1 62, ,0 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Ázsia ,4 2582,8 94, ,7 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Európa ,1 12,3 0, ,8 Parti árvíz ,6 343 Villám árvíz , Folyami árvíz , Óceánia , ,4 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Összesen ,

5 Az árvíz, mint veszélyforrás Az árvizek előfordulása nem katasztrófa, nem rendkívüli esemény, hanem természeti jelenség, a folyók vízjárásának természetes sajátossága A fejlődése során az árvíz a modern, ipari jellegű társadalmak számára veszélyes természeti jelenséggé vált Az árvízvédelmi műszaki rendszerek meghibásodása katasztrófahelyzetet eredményezhet A folyók és az ember kapcsolatának három-lépcsős folyamata: passzív, preventív és aktív kapcsolat 5

6 Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Hazánk vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpátmedence legmélyebb részén fekszik. Az ország km 2 -nyi területéből km 2 (22,8 %) a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97 %-a töltésekkel ár-mentesített. A mentesített ártér a következő adatokkal jellemezhető: - csaknem 700 településen 2,5 millió ember van kitéve árvízveszélynek, - itt található az ország megművelhető területének egyharmada, km 2 értékes mezőgazdasági földterület, - itt húzódik a vasutak 32 %-a, a közutak 15 %-a, - itt található több mint ipari üzem, - itt állítják elő az ország éves bruttó termelési értékének mintegy 25 %-át, 6

7 Magyarország árvízi kitettsége Alulfekvő ország Sík vidék Jelentős árvízi veszélyeztetettség Az árvizek külföldön keletkeznek 1-2 napos elérési idő 1-1,5 nap alatt 8-10 m vízszintemelkedés a felső szakaszokon Jelentős tartósság az alsó szakaszokon

8 Magyarország folyóinak sokévi közép vízhozama 8

9 A folyók fontosabb árvízi hidrológiai sajátosságai A hazai folyókon az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek Az árhullámok kialakulhatnak: hóolvadásból, csapadékból, vegyes eredetűek, Lehetnek: jeges és jégmentes árvizek Szélsőséges vízjárás: a kisvízi és az árvízi hozamok aránya: Duna - 1:20, Tisza - 1:80, Fekete-Körös- 1:1000 Nagyobb árvizek a Dunán átlagosan 10-12, a Tiszán 5-6 évente fordulhatnak elő Az árvizek időtartama: a nagy folyók felső szakaszán 5-20 nap, a középső és alsó szakaszokon nap Heves vízjárású mellékfolyókon (Felső-Tisza, Körösök): órán belül 8-10 m-es áradás 9

10 A magyar árvízvédelem négy pilléren" nyugszik: a nemzetközi együttműködésen, a védelmi rendszer mértékadó terhelésre történő kiépítésén, az árvízszint csökkentésén a nem szerkezeti módszerek fejlesztésén. 10

11 A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 11

12 A Tisza-völgy árvízi- és folyószabályozása Vásárhelyi féle szabályozás célja a hajózási viszonyok javítása és az árvízi biztonság párhuzamos megvalósítása volt. A koncepció lényege: A túlfejlett 102 kanyar mederátvágásával 452 km-rel (több, mint 37 %) rövidíteni a folyót Tiszaujlak (Vilok) és a torkolat között; Ing. Pál Vásárhelyi Árvízvédelmi töltéseket építeni a folyó két partján, a helyi viszonyoktól függően m szabad sávot hagyva a lefolyásnak. 12

13 Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere Elsőrendű védvonalak hossza mintegy 4200 km 13

14 Az árvízvédelmi fővédvonalak összesített adatai 14

15 Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET km2 ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK HOSSZA km

16 A töltésszerkezet kialakulása a többszöri töltésbővítés hatására a Tisza és mellékfolyói mentén 16

17 Árvízi szükségtározók a Tisza- völgyben A tározó adatai Neve Árvízi célú tározótérfogat (millió m 3 ) Vízfolyás neve Megjegyzés Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó 126,000 Szamos oldaltározó Beregi árvízszint-csökkentő tározó 58,000 Tisza oldaltározó Cigándi árvízszint-csökkentő tározó 94,000 Tisza oldaltározó Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó 97,000 Tisza oldaltározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó 99,000 Tisza oldaltározó Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 247,000 Tisza oldaltározó Bódvalenkei szükségtározó 2,000 Bódva oldaltározó Bódvaszilasi szükségtározó 1,000 Bódva oldaltározó Bódvarákói szükségtározó 1,500 Bódva oldaltározó Mátraverebélyi tározó 2,540 Zagyva völgyzárógátas Maconkai tározó 1,904 Zagyva völgyzárógátas Tarján-pataki tározó 2,667 Tarján-p. völgyzárógátas Jásztelki szükségtározó 13,000 Zagyva szükségtározó Borsóhalmi tározó vésztározó 23,500 Zagyva szükségtározó Mályvádi szükségtározó 75,000 Fekete - Körös oldaltározó Kis Delta szükségtározó 26,000 Fehér-Körös oldaltározó Mérgesi szükségtározó 87,200 Kettős- Körös, Sebes Körös oldaltározó Kutas I.-II. 36,500 Berettyó oldaltározó Halaspusztai 35,000 Berettyó, Sebes Körös oldaltározó 17

18 A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése VTT 18

19 Az árvízi vízállások növekedése Árvízszintek (cm) Tivadar: 120 év: 270 cm 1948 (848 cm) 1970 (865 cm) 2001 (1014 cm) 1998 (958 cm) Sárospatak cm Tokaj cm cm Vásárosnamény cm cm Szolnok cm cm Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény Tiszabecs cm cm Tivadar cm cm 28 hónap: új vízszint-rekordok 1998: : : : : : (744 cm) 1869 (744 cm) 1912 (790 cm) Évek 2001 Sárospatak Tokaj Szolnok 1999: : : : :

20 2001. március 6. Felső-Tisza, Tarpa térsége 20

21 A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) VIZSGÁLATOK: - külföldi vízgyűjtőkön fejlesztések - országon belüli lehetőségek: - töltésemelés, erősítés - ártér megnyitás, települések védelme - árapasztó csatornák stb. EREDMÉNY: árapasztás, árvízszintek csökkentése CÉL: a rendkívüli árvizek szintjének 1,0 m-rel való csökkentése VTT: - árvízi tározórendszer kialakítása, ártér reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel 1,5 millárd m 3 térfogatú árvízi tározó rendszer (10-12 db tározó) kiépítése - nagyvízi meder lefolyási viszonyok javítása - a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírások szerinti kiépítése mellett 21

22 VTT komplex program Egyenrangú cél: a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatai. VTT program elemei: - árvízvédelmi fejlesztés - érintett települések infrastrukturális fejlesztése (belterületi vízrendezés, szennyvíz csatornázás, szennyvíz tisztítás, összekötő utak felújítása, építése, kerékpár utak építése) - adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése (tájgazdálkodás) 22

23 VTT tervezett árvízvédelmi beavatkozások Megépült tározók ( ) Cigánd-tiszakarádi Tiszaroffi, Hanyi-Tiszasülyi, Nagykunsági, Szamos-Kraszna közi, Beregi 23

24 A megépült VTT-tározók összefoglaló adatai Projekt neve 1. Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés 2. Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó Támogatási összeg [Ft] Tározótérfogat [millió m 3 ] Műszaki átadás időpontja október október 3. Cigándi árvízszint-csökkentő tározó november 4. Hanyi Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 5. Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó október , április 6. Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó július Összes térfogat 721,4 Tározóépítés összes költsége (ebből KEOP forrás: Ft) 24

25 Vízmérce neve A megépült VTT tározók együttes vízszintcsökkentő hatása Cigándi, Nagykunsági, Hanyi-tiszasülyi és Tiszaroffi tározók Beregi és a Szamos- Kraszna-közi tározók Tiszabecs 0 Tivadar 50 Vásárosnamény 67 Záhony 55 Dombrád Tokaj Tiszadorogma 10 Kisköre-alsó 50 Tiszaroff 65 Szolnok 50 Csongrád 40 Szeged 30 25

26 A Cigánd-Tiszakarádi tározó A tározó főbb adatai: tározófelület 24,7 km 2, tározótérfogat 94 millió m 3, maximális tározási szint 99,00 mbf, új töltés koronaszintje 100,00 mbf, átlagos vízmélység 3,8 m, átlagos töltésmagasság 4,5 m. A tározó elhelyezkedése: ÉMVIZIG működési területén, a számú Bodrogközi ártéri öblözetben. Tisza jp tkm között Új töltések 24 km hosszban Érintett települések: Cigánd, Nagyrozvágy, Ricse, Pácin. 26

27 A Cigánd-Tiszakarádi tározó töltése és műtárgya 27

28 A Cigánd-Tiszakarádi beeresztő műtárgy építése Vízbevezetés a Tisza felől: 3 db 8 m széles, nyílásonként 2 db kiemelhető, nyomott szegmens táblás elzáráson keresztül és a két elválasztó pillérben kialakított mélyvezetésű 3x3 m keresztmetszetű csatornán történik. Az 5 db vízbevezető nyílás egyidejű vízátbocsátó képessége teljes megnyitás esetén kb. 540 m3/s. 28

29 VTT folytatása Előkészítés: KEOP A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program, stratégiai koncepció Megvalósítás: KEHOP Árvízvédelem kiemelt cél Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése 176 milliárd Ft Felső- Tisza árvízvédelmi rendszer fejlesztés Tisza-Túr tározó Közép- tiszai tározó VTT hullámtér rendezés Tisza-völgyi árvízvédelmi védvonalak fejlesztése 27 MFt 22 MFt 34 MFt 50 MFt 29

30 Nagyvízi mederkezelés 30

31 Lefolyási viszonyok romlása Maximális vízállások és vízhozamok alakulása a Tisza-Szolnok szelvényben év H max. Szolnok (cm) Q max. Szolnok (m 3 /sec) ~ 1 m Ugyanazon vízhozam 1 méterrel magasabb vízszinttel tudott csak levonulni Töltésemelés hatása rövid idő alatt elenyészik Kidobott pénz 31

32 Hullámterek változása Szigetköz, június Növényzet térnyerése Hordalék lerakódás Emberi bevatkozások 32

33 Parti növényzet 33

34 Erdősültség Elkészült az I. katonai térkép között Kitaibel Pál naplója: mai hullámterek, árterek kis mértékű erdősültsége Az elmúlt évtizedekben a hullámtér az erdőgazdálkodás színtere lett Erdősültség változása Szolnoki vasúti híd - Kiskörei duzzasztómű közötti szakaszon Év Hullámtér területe Mezőgazd. hasznosítású terület Erdőállomány (mezőgazd. terület) Egyéb fáscserjés Faállomány területi gyarapodás előző időszakhoz Faállomány területi gyarapodás kiinduló adathoz Kezdő és felmérési időszak közötti gyarapod ás (ha) (ha) (ha) (ha) (%) ,18 (8%) 2 809,53 (38 %) 475% 3 334,82 (45 %) 119% 564% ,82 (75%) 656,32 (9%) 167% 943% 1054% 34

35 Lefolyási viszonyok javítása-fenntartása Nagyvízi mederkezelés - Hullámterek rendezése Jelenleg A természetvédelmi szempontok ütközése az árvízlevezetéssel A művelési szándék ütközése az árvízlevezetéssel Az átgondolt területhasználat hiánya Gyanakvás a bizalom és a gesztusok hiánya Ami kell Nagyvízi mederkezelési terv Területhasználati tervek Kompromisszumok Nem tiltás szabályozás! 35

36 Nagyvízi mederkezelési tervezés célja Az árvizek nagyvízi mederben történő biztonságos levezetése A nagyvízi mederben fekvő területek kijelölése A nagyvízi meder jelenlegi lefolyási viszonyainak meghatározása A szükséges fenntartási feladatok rögzítése Fejlesztési lehetőségek feltárása az árvízi biztonság növelése érdekében 36

37 Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. Korm. rendelet alapján 67 db terv 34 folyóra Mintegy 3000 km 3000 km 2 37

38 NMT tartalmi követelmények (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) 1. A meglévő állapot ismertetése 2. Az előírásokat megalapozó vizsgálatok 2D hidrodinamikai modell (Q 1% ), a fajlagos vízhozamok alapján zonáció meghatározása 3. Előírások, tervezett intézkedések 4. Iratmellékletek 5. Rajz- és térképmellékletek 38

39 A nagyvízi meder felosztása, levezető sávok (zónák) Levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég levezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában; 39

40 3. Előírások, tervezett intézkedések Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások Területhasználat módosítás Növényzetszabályozás Övzátony rendezés A hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezése Az árvízhozamok megosztási lehetősége (árapasztó csatorna, mellékágak rehabilitációja) További árvízlevezető képesség javító beavatkozások (akadályok elbontása) Kanyarrendezés, partvédelem Építési előírások, üdülőterületek rendezése 40

41 Területhasználati előírások a nagyvízi meder zónáira Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér 41

42 Előírások, tervezett intézkedések A levezető sávok építési követelményei, szabályai A B C D E Építmény műszaki Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény követelményei Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni. A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátóképességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű (áteresz, hullámtéri hidak stb.) hozamátbocsátás megtartásával. Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni, annak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben. Új elhelyezése Nem megengedett. Az 5. (4) bekezdés a) c) pontja szerinti építmények. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. A 2 4. pont szerint, továbbá Meglevő üdülőterület beépítetlen telkén új épület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. Az itt elhelyezkedő létesítmények árvíz elleni védettségét biztosítani kell. Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése Nem megengedett. Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). A 2. és 3. pont szerint, de a földszint körbeépíthető, továbbá: Építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett. A 2 4. pont szerint, továbbá: Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven túl létesült épület legfeljebb 25 m2 alapterülettel történő bővítése. Intézkedések Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása. 42

43 A nagyvízi meder kijelölése: a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb (új szintek, felülvizsgálat) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Figyelmen kívül hagyható az árvízvédekezési tervben (vízügyi, önkormányzati) szereplő ideiglenes védmű által védett terület. Egyeztetések BM rendelet tartalma: Előírások (terv 3. pont), normaszöveg szerűen Rajzi mellékletek (terv 5. pont) szükség szerint BM rendelettel rendezni: Vízjogi engedélyeknél kötelező érvényű Be kell építeni a Körzeti Erdőtervekbe Természetvédelmi kezelési tervekbe Natura 2000 fenntartási tervekbe Településrendezési tervekbe

44 Mértékadó árvízszint MÁSZ 44

45 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) A mértékadó árvízszint a legfontosabb árvízvédelmi tervezési alapadat, Társadalom-politikai kérdés, (mire akarunk felkészülni, mire vagyunk képesek). Biztonságpolitikai kérdés, gazdasági kérdés, Nemzetközi együttműködési kérdés. 45

46 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Duna Budapest) : 142 év NV 720 cm 17 db NV 800 cm (III. fok) 7 db, ebből 4 az utóbbi 15 évben Budapest

47 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Tisza Szolnok) : 142 év NV 800 cm (III. fok) db NV 900 cm fölött 5 db, ebből 4 az utóbbi 18 évben Szolnok 3. Szoknk

48 Tisza hossz-szelvény Z mb LNV - MÁSZ MÁSZ, LNV SZINTEK ÉS KÜLÖNBSÉGEIK LNV (interpolált) MÁSZ DH (cm) ,0 100,0 200,0 300,0 fkm 400,0 500,0 600,0 700,0 48

49 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata Régi MÁSZ (1976) már nem az 1%-os vízszint Régi MÁSZ-ra kiépítés évente előforduló árvizek ellen nyújt védelmet Hamis biztonságtudat Veszélyhelyzetek számának növekedése Egyre drágább és kiszámíthatatlanabb védekezések 49

50 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) Előírás az árvízvédelmi művek kiépítési szintjére A XX. század első felében: egy korábban levonult árvíz maximális szintje 1976-tól: a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz lett az alábbi kivételekkel: a Duna Esztergom déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint, Budapest főváros, Győr és Szeged városok, valamint az algyői olajmező különösen magasfokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területét védő fővédvonalaknál, a számított 1000 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz a mértékadó től már a Dunán is a jégmentes árvizszintek statisztikájára alapozva lett meghatározva a mértékadó árvízszint. A mostani ( évi) felülvizsgálat során a vízállás statisztika alkalmazása helyett a vízhozam statisztika alapulvételével, a jelen állapot mederviszonyaival számolva határoztuk meg a mértékadó árvízszintet. 50

51 Árvízszintek alakulása

52 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Új MÁSZ - régi MÁSZ értékek vízfolyásonként [cm] Tisza Szamos Bodrog Sajó Hernád Zagyva Hármas-Körös Kettős-Körös Sebes-Körös Berettyó Hortobágy-Berettyó Maros Duna Rába Dráva Mura Sió Következmény: Nincs hamis biztonságtudat Nagyobb biztonságra építünk Hat évente felülvizsgálat A töltésrendszer jelenlegi kiépítettsége Magassághiányos: 82 % 52

53 Mobil gátak, mobil árvízvédelmi falak 53

54 Mi a mobil gát, és mobil árvízvédelmi fal? Árvízvédelmi töltés, illetve homokzsák helyett valami más! 54

55 Gátak Állandó gátak Ideiglenes gátak Időbeni meghatározás Mobil árvízvédelmi falak Mobil gátak Térbeni meghatározás Nagy helyigényű gátak Meghatározott helyszínre Kis helyigényű gátak Épületvédelmi rendszerek Szükség szerinti helyszínre Töltőanyag nélküli mobil gátak Töltőanyag felhasználásával építhető gátak Előre pontosan a helyszínhez igazítva méretezhetők Alkalmazás során becsléssel méretezhetők Vízépítési létesítmények, műtárgyak Védelmi szakfelszerelések 55

56 Mobil árvízvédelmi falak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható építmények és szerkezetek, amelynek szerkezeti részei védekezési időszakon kívül roncsolás mentesen elbontásra vagy elmozdításra kerülnek. Létesítésére településrendezési vagy idegenforgalmi okokból kerül sor. Mobil árvízvédelmi átjárók (kulissza nyílások): Rendeltetése: árvízmentes időszakokban az állandó védelmi létesítményeken keresztül történő közlekedés biztosítása A felhasználásakor stabil rendszerek, Helyhez kötöttek Rögzítettek Műtárgy, vízügyi építmény Az árvíz védelmi falak használata esetén, jogilag és műszakilag is meghatározható a védelmi képesség. 56

57 Külföldi példák 57

58 Szentendre 58

59 Szeged 59

60 Visegrád 60

61 Budafok Duna utca 61

62 Győr 62

63 Mobil gátak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható szerkezetek, amely védekezési időszakon kívül teljes mértékben elbontásra kerülnek. Műszaki és üzemeltetési tulajdonságainak figyelembevételével akárhol felépíthető. Kialakításának lényegi szempontja az árvíz védekezési feladatok ellátása. Védelmi szakfelszerelés Használata esetén nincs lehetőség jogilag meghatározható védelmi képesség előírására. Nem új technológia, csak jobb lett a marketingje 63

64 Az első hazai vízügyi kísérletek 1972 Vízzel töltött tömlők 64

65 Az ideiglenes homokzsákokból készült védelmi művek alkalmazásának gyakorisága Magyarországon 65% Nyúlgátépítés. 25% Bordás megtámasztás leterhelés. 5% Buzgár elfogás. 5% Egyéb: ellennyomó medence, mederelzárás, szivattyúállás, surranó építés, fóliaterhelés, útstabilizálás, stb. Ezek szerint a védekezési anyag felhasználás 35 % kiválthatatlan 65

66 Súly támasz rendszerek: További mobil gát típusok Tároló vagy konténer rendszerek: Zsák, és párna kialakítású rendszerek. (vízzel, levegővel, víz hatására duzzadó anyaggal és homokkal töltött) Tartály rendszerek: Merev és flexibilis Fékszárny kialakítású rendszerek: Fal rendszerek: Kitámasztó Gát lap 66

67 Mobil gát vásárlók, gáthossz szerinti megoszlása 1-50 (m) hos s z a (m) hos s z a (m) hos s z a 501 (m) felett hos s z a Mobil gát vásárlók több mint 50%-a méter hosszúságú mobil gátat vásárolt. Leggyakrabban objektum védelemre kívánják használni. (Ez nem képezi a vízügy fő feladatát) 67

68 Almásfüzitő Gáztöltő telep 68

69 Hideg Fagyott, rögös talaj Helyigény Sík terület Vízátfolyás Magasítás Gépigény Megközelítés Ismerté vált problémák 69

70 Települések árvízvédelme SZOLNOK 2000 TARPA 2001 TÁKOS

71 A települések árvízvédelmi biztonsága A Vgtv. feladatmegosztása szerint, jelenleg 49 db önkormányzati tulajdonú, elsőrendű árvízvédelmi művet tartunk nyilván. Összesített hosszuk 205 km, ez kereken 5 %-a az állami tulajdonúaknak. Jelentősebb településeink közül önkormányzati tulajdonú töltés védi Budapest, Győr, Szentendre, Baja, valamint Szolnok egyes részeit. Dunakanyari, Hernád-völgyi települések Amely településeket nem véd állami, vagy önkormányzati védmű, vízkárelhárítási tervet kell készíteniük (árvíz, belvíz, kisvízfolyások) Önkormányzati feladat Tervezői jogosultsággal rendelkező készítheti. 71

72 MMK tervezési segédlet MÓDSZERTANI SEGÉDLET A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA VÍZGAZDÁLKODÁSI- ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZATA április 72

73 Tartalomjegyzék 1. A védelmi terv készítésének alapozó munkarészei 1.1 A település általános jellemzői 1.2 A település vízrajzi leírása, természetföldrajzi és hidrometeorológiai jellemzői 1.3 A település vízkárok általi veszélyeztetettségének meghatározása 1.4 Védművek és védekezési lehetőségek 2. Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai és feladatai 2.1 Az elrendelés előzményei, információk 2.2 Védekezési fokozatok 3. Az önkormányzati védelmi szervezet feladatai 4. Cselekvési program 4.1 A felkészülési időszak feladatai és preventív jellegű beavatkozások 4.2 A védekezési időszak főbb feladatai 4.3 A védekezés megszűnését követő főbb feladatok 5. Védekezési időszakon kívüli feladatok 5.1 Felkészülés a védekezésre, preventív beavatkozások 5.2 A védképes állapot fenntartása 5.3 A védettség növelése érdekében elvégzendő fejlesztések 6.Korábbi védekezések tapasztalatainak értékelése 7. A terv kidolgozására vonatkozó tartalmi, formai ajánlások 73

74 Szöveges, táblázatos mellékletek Melléklet száma Melléklet címe M-1 Védekezési készültségi fokozat elrendelő határozat M-2 Védekezési készültségi fokozat megszüntető határozat M-3 Napi jelentés M-4 A vízkárelhárítás során foglalkoztatott létszám nyilvántartása M-5 A vízkárelhárítás során alkalmazott gépek és berendezések nyilvántartása M-6 A vízkárelhárítás során felhasznált anyagok nyilvántartása M-7 Összefoglaló jelentés M-8 Jegyzőkönyv az éves felülvizsgálathoz 74

75 Segédletek Segédlet száma Segédlet címe S-01 Az állami vízkárelhárítás irányítás rendszere és a résztvevők elérhetőségei S-02 Az önkormányzati védelmi szervezeti beosztás S-03 Települési vízkár-elhárítási szervezet felépítése S-04 A vízkárelhárításhoz igénybe vehető erőforrások adatai és beszerzési lehetőségei S-05 A védelmi napló vezetésének általános szabályai S-06 Ellenőrző lista a védelemvezető részére S-07 Vízrajzi adatszolgáltatók elérhetőségei S-08 Szakmai tanácsadók névjegyzéke S-09 Infrastruktúra-üzemeltetők elérhetőségei S-10 A vízkárelhárítással összefüggő jogszabályok jegyzéke S-11 A vízkárelhárítással összefüggő fogalom-meghatározások S-12 Tervjegyzék S-13 Tájékoztató a figyelőszolgálatot ellátó őrök részére S-14 A jellemző árvízi jelenségek okai, formái és a védekezés módja 75

76 Jogszabályok évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 76

77 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 77