Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság
|
|
- Katalin Gáspárné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság MMK Budapest, október 1 24.
2 Természeti katasztrófák száma és között esemény/év Total Waterrelated Earthquake 2
3 A tíz legnagyobb árvíz 1900 óta Ssz Ország Év Áldozatok száma 1. Kína Kína Kína Kína Kína Kína Guatemala Kína Venezuela (Bolivia) Banglades
4 Árvízi események a világon 1900 óta Földrész Típus Események száma % Áldozatok száma % Érintettek száma % Kárérték % (millió fő) (millió USD) Afrika ,4 77, ,1 Parti árvíz ,2 43 Villám árvíz ,5 521 Folyami árvíz , Amerika ,1 62, ,0 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Ázsia ,4 2582,8 94, ,7 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Európa ,1 12,3 0, ,8 Parti árvíz ,6 343 Villám árvíz , Folyami árvíz , Óceánia , ,4 Parti árvíz , Villám árvíz , Folyami árvíz , Összesen ,
5 Az árvíz, mint veszélyforrás Az árvizek előfordulása nem katasztrófa, nem rendkívüli esemény, hanem természeti jelenség, a folyók vízjárásának természetes sajátossága A fejlődése során az árvíz a modern, ipari jellegű társadalmak számára veszélyes természeti jelenséggé vált Az árvízvédelmi műszaki rendszerek meghibásodása katasztrófahelyzetet eredményezhet A folyók és az ember kapcsolatának három-lépcsős folyamata: passzív, preventív és aktív kapcsolat 5
6 Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Hazánk vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpátmedence legmélyebb részén fekszik. Az ország km 2 -nyi területéből km 2 (22,8 %) a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97 %-a töltésekkel ár-mentesített. A mentesített ártér a következő adatokkal jellemezhető: - csaknem 700 településen 2,5 millió ember van kitéve árvízveszélynek, - itt található az ország megművelhető területének egyharmada, km 2 értékes mezőgazdasági földterület, - itt húzódik a vasutak 32 %-a, a közutak 15 %-a, - itt található több mint ipari üzem, - itt állítják elő az ország éves bruttó termelési értékének mintegy 25 %-át, 6
7 Magyarország árvízi kitettsége Alulfekvő ország Sík vidék Jelentős árvízi veszélyeztetettség Az árvizek külföldön keletkeznek 1-2 napos elérési idő 1-1,5 nap alatt 8-10 m vízszintemelkedés a felső szakaszokon Jelentős tartósság az alsó szakaszokon
8 Magyarország folyóinak sokévi közép vízhozama 8
9 A folyók fontosabb árvízi hidrológiai sajátosságai A hazai folyókon az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek Az árhullámok kialakulhatnak: hóolvadásból, csapadékból, vegyes eredetűek, Lehetnek: jeges és jégmentes árvizek Szélsőséges vízjárás: a kisvízi és az árvízi hozamok aránya: Duna - 1:20, Tisza - 1:80, Fekete-Körös- 1:1000 Nagyobb árvizek a Dunán átlagosan 10-12, a Tiszán 5-6 évente fordulhatnak elő Az árvizek időtartama: a nagy folyók felső szakaszán 5-20 nap, a középső és alsó szakaszokon nap Heves vízjárású mellékfolyókon (Felső-Tisza, Körösök): órán belül 8-10 m-es áradás 9
10 A magyar árvízvédelem négy pilléren" nyugszik: a nemzetközi együttműködésen, a védelmi rendszer mértékadó terhelésre történő kiépítésén, az árvízszint csökkentésén a nem szerkezeti módszerek fejlesztésén. 10
11 A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 11
12 A Tisza-völgy árvízi- és folyószabályozása Vásárhelyi féle szabályozás célja a hajózási viszonyok javítása és az árvízi biztonság párhuzamos megvalósítása volt. A koncepció lényege: A túlfejlett 102 kanyar mederátvágásával 452 km-rel (több, mint 37 %) rövidíteni a folyót Tiszaujlak (Vilok) és a torkolat között; Ing. Pál Vásárhelyi Árvízvédelmi töltéseket építeni a folyó két partján, a helyi viszonyoktól függően m szabad sávot hagyva a lefolyásnak. 12
13 Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere Elsőrendű védvonalak hossza mintegy 4200 km 13
14 Az árvízvédelmi fővédvonalak összesített adatai 14
15 Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET km2 ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK HOSSZA km
16 A töltésszerkezet kialakulása a többszöri töltésbővítés hatására a Tisza és mellékfolyói mentén 16
17 Árvízi szükségtározók a Tisza- völgyben A tározó adatai Neve Árvízi célú tározótérfogat (millió m 3 ) Vízfolyás neve Megjegyzés Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó 126,000 Szamos oldaltározó Beregi árvízszint-csökkentő tározó 58,000 Tisza oldaltározó Cigándi árvízszint-csökkentő tározó 94,000 Tisza oldaltározó Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó 97,000 Tisza oldaltározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó 99,000 Tisza oldaltározó Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 247,000 Tisza oldaltározó Bódvalenkei szükségtározó 2,000 Bódva oldaltározó Bódvaszilasi szükségtározó 1,000 Bódva oldaltározó Bódvarákói szükségtározó 1,500 Bódva oldaltározó Mátraverebélyi tározó 2,540 Zagyva völgyzárógátas Maconkai tározó 1,904 Zagyva völgyzárógátas Tarján-pataki tározó 2,667 Tarján-p. völgyzárógátas Jásztelki szükségtározó 13,000 Zagyva szükségtározó Borsóhalmi tározó vésztározó 23,500 Zagyva szükségtározó Mályvádi szükségtározó 75,000 Fekete - Körös oldaltározó Kis Delta szükségtározó 26,000 Fehér-Körös oldaltározó Mérgesi szükségtározó 87,200 Kettős- Körös, Sebes Körös oldaltározó Kutas I.-II. 36,500 Berettyó oldaltározó Halaspusztai 35,000 Berettyó, Sebes Körös oldaltározó 17
18 A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése VTT 18
19 Az árvízi vízállások növekedése Árvízszintek (cm) Tivadar: 120 év: 270 cm 1948 (848 cm) 1970 (865 cm) 2001 (1014 cm) 1998 (958 cm) Sárospatak cm Tokaj cm cm Vásárosnamény cm cm Szolnok cm cm Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény Tiszabecs cm cm Tivadar cm cm 28 hónap: új vízszint-rekordok 1998: : : : : : (744 cm) 1869 (744 cm) 1912 (790 cm) Évek 2001 Sárospatak Tokaj Szolnok 1999: : : : :
20 2001. március 6. Felső-Tisza, Tarpa térsége 20
21 A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) VIZSGÁLATOK: - külföldi vízgyűjtőkön fejlesztések - országon belüli lehetőségek: - töltésemelés, erősítés - ártér megnyitás, települések védelme - árapasztó csatornák stb. EREDMÉNY: árapasztás, árvízszintek csökkentése CÉL: a rendkívüli árvizek szintjének 1,0 m-rel való csökkentése VTT: - árvízi tározórendszer kialakítása, ártér reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel 1,5 millárd m 3 térfogatú árvízi tározó rendszer (10-12 db tározó) kiépítése - nagyvízi meder lefolyási viszonyok javítása - a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírások szerinti kiépítése mellett 21
22 VTT komplex program Egyenrangú cél: a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatai. VTT program elemei: - árvízvédelmi fejlesztés - érintett települések infrastrukturális fejlesztése (belterületi vízrendezés, szennyvíz csatornázás, szennyvíz tisztítás, összekötő utak felújítása, építése, kerékpár utak építése) - adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése (tájgazdálkodás) 22
23 VTT tervezett árvízvédelmi beavatkozások Megépült tározók ( ) Cigánd-tiszakarádi Tiszaroffi, Hanyi-Tiszasülyi, Nagykunsági, Szamos-Kraszna közi, Beregi 23
24 A megépült VTT-tározók összefoglaló adatai Projekt neve 1. Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés 2. Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó Támogatási összeg [Ft] Tározótérfogat [millió m 3 ] Műszaki átadás időpontja október október 3. Cigándi árvízszint-csökkentő tározó november 4. Hanyi Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 5. Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó október , április 6. Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó július Összes térfogat 721,4 Tározóépítés összes költsége (ebből KEOP forrás: Ft) 24
25 Vízmérce neve A megépült VTT tározók együttes vízszintcsökkentő hatása Cigándi, Nagykunsági, Hanyi-tiszasülyi és Tiszaroffi tározók Beregi és a Szamos- Kraszna-közi tározók Tiszabecs 0 Tivadar 50 Vásárosnamény 67 Záhony 55 Dombrád Tokaj Tiszadorogma 10 Kisköre-alsó 50 Tiszaroff 65 Szolnok 50 Csongrád 40 Szeged 30 25
26 A Cigánd-Tiszakarádi tározó A tározó főbb adatai: tározófelület 24,7 km 2, tározótérfogat 94 millió m 3, maximális tározási szint 99,00 mbf, új töltés koronaszintje 100,00 mbf, átlagos vízmélység 3,8 m, átlagos töltésmagasság 4,5 m. A tározó elhelyezkedése: ÉMVIZIG működési területén, a számú Bodrogközi ártéri öblözetben. Tisza jp tkm között Új töltések 24 km hosszban Érintett települések: Cigánd, Nagyrozvágy, Ricse, Pácin. 26
27 A Cigánd-Tiszakarádi tározó töltése és műtárgya 27
28 A Cigánd-Tiszakarádi beeresztő műtárgy építése Vízbevezetés a Tisza felől: 3 db 8 m széles, nyílásonként 2 db kiemelhető, nyomott szegmens táblás elzáráson keresztül és a két elválasztó pillérben kialakított mélyvezetésű 3x3 m keresztmetszetű csatornán történik. Az 5 db vízbevezető nyílás egyidejű vízátbocsátó képessége teljes megnyitás esetén kb. 540 m3/s. 28
29 VTT folytatása Előkészítés: KEOP A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program, stratégiai koncepció Megvalósítás: KEHOP Árvízvédelem kiemelt cél Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése 176 milliárd Ft Felső- Tisza árvízvédelmi rendszer fejlesztés Tisza-Túr tározó Közép- tiszai tározó VTT hullámtér rendezés Tisza-völgyi árvízvédelmi védvonalak fejlesztése 27 MFt 22 MFt 34 MFt 50 MFt 29
30 Nagyvízi mederkezelés 30
31 Lefolyási viszonyok romlása Maximális vízállások és vízhozamok alakulása a Tisza-Szolnok szelvényben év H max. Szolnok (cm) Q max. Szolnok (m 3 /sec) ~ 1 m Ugyanazon vízhozam 1 méterrel magasabb vízszinttel tudott csak levonulni Töltésemelés hatása rövid idő alatt elenyészik Kidobott pénz 31
32 Hullámterek változása Szigetköz, június Növényzet térnyerése Hordalék lerakódás Emberi bevatkozások 32
33 Parti növényzet 33
34 Erdősültség Elkészült az I. katonai térkép között Kitaibel Pál naplója: mai hullámterek, árterek kis mértékű erdősültsége Az elmúlt évtizedekben a hullámtér az erdőgazdálkodás színtere lett Erdősültség változása Szolnoki vasúti híd - Kiskörei duzzasztómű közötti szakaszon Év Hullámtér területe Mezőgazd. hasznosítású terület Erdőállomány (mezőgazd. terület) Egyéb fáscserjés Faállomány területi gyarapodás előző időszakhoz Faállomány területi gyarapodás kiinduló adathoz Kezdő és felmérési időszak közötti gyarapod ás (ha) (ha) (ha) (ha) (%) ,18 (8%) 2 809,53 (38 %) 475% 3 334,82 (45 %) 119% 564% ,82 (75%) 656,32 (9%) 167% 943% 1054% 34
35 Lefolyási viszonyok javítása-fenntartása Nagyvízi mederkezelés - Hullámterek rendezése Jelenleg A természetvédelmi szempontok ütközése az árvízlevezetéssel A művelési szándék ütközése az árvízlevezetéssel Az átgondolt területhasználat hiánya Gyanakvás a bizalom és a gesztusok hiánya Ami kell Nagyvízi mederkezelési terv Területhasználati tervek Kompromisszumok Nem tiltás szabályozás! 35
36 Nagyvízi mederkezelési tervezés célja Az árvizek nagyvízi mederben történő biztonságos levezetése A nagyvízi mederben fekvő területek kijelölése A nagyvízi meder jelenlegi lefolyási viszonyainak meghatározása A szükséges fenntartási feladatok rögzítése Fejlesztési lehetőségek feltárása az árvízi biztonság növelése érdekében 36
37 Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. Korm. rendelet alapján 67 db terv 34 folyóra Mintegy 3000 km 3000 km 2 37
38 NMT tartalmi követelmények (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) 1. A meglévő állapot ismertetése 2. Az előírásokat megalapozó vizsgálatok 2D hidrodinamikai modell (Q 1% ), a fajlagos vízhozamok alapján zonáció meghatározása 3. Előírások, tervezett intézkedések 4. Iratmellékletek 5. Rajz- és térképmellékletek 38
39 A nagyvízi meder felosztása, levezető sávok (zónák) Levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég levezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában; 39
40 3. Előírások, tervezett intézkedések Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások Területhasználat módosítás Növényzetszabályozás Övzátony rendezés A hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezése Az árvízhozamok megosztási lehetősége (árapasztó csatorna, mellékágak rehabilitációja) További árvízlevezető képesség javító beavatkozások (akadályok elbontása) Kanyarrendezés, partvédelem Építési előírások, üdülőterületek rendezése 40
41 Területhasználati előírások a nagyvízi meder zónáira Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér 41
42 Előírások, tervezett intézkedések A levezető sávok építési követelményei, szabályai A B C D E Építmény műszaki Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény követelményei Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni. A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátóképességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű (áteresz, hullámtéri hidak stb.) hozamátbocsátás megtartásával. Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni, annak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben. Új elhelyezése Nem megengedett. Az 5. (4) bekezdés a) c) pontja szerinti építmények. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. A 2 4. pont szerint, továbbá Meglevő üdülőterület beépítetlen telkén új épület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. Az itt elhelyezkedő létesítmények árvíz elleni védettségét biztosítani kell. Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése Nem megengedett. Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). A 2. és 3. pont szerint, de a földszint körbeépíthető, továbbá: Építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett. A 2 4. pont szerint, továbbá: Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven túl létesült épület legfeljebb 25 m2 alapterülettel történő bővítése. Intézkedések Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása. 42
43 A nagyvízi meder kijelölése: a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb (új szintek, felülvizsgálat) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Figyelmen kívül hagyható az árvízvédekezési tervben (vízügyi, önkormányzati) szereplő ideiglenes védmű által védett terület. Egyeztetések BM rendelet tartalma: Előírások (terv 3. pont), normaszöveg szerűen Rajzi mellékletek (terv 5. pont) szükség szerint BM rendelettel rendezni: Vízjogi engedélyeknél kötelező érvényű Be kell építeni a Körzeti Erdőtervekbe Természetvédelmi kezelési tervekbe Natura 2000 fenntartási tervekbe Településrendezési tervekbe
44 Mértékadó árvízszint MÁSZ 44
45 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) A mértékadó árvízszint a legfontosabb árvízvédelmi tervezési alapadat, Társadalom-politikai kérdés, (mire akarunk felkészülni, mire vagyunk képesek). Biztonságpolitikai kérdés, gazdasági kérdés, Nemzetközi együttműködési kérdés. 45
46 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Duna Budapest) : 142 év NV 720 cm 17 db NV 800 cm (III. fok) 7 db, ebből 4 az utóbbi 15 évben Budapest
47 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Tisza Szolnok) : 142 év NV 800 cm (III. fok) db NV 900 cm fölött 5 db, ebből 4 az utóbbi 18 évben Szolnok 3. Szoknk
48 Tisza hossz-szelvény Z mb LNV - MÁSZ MÁSZ, LNV SZINTEK ÉS KÜLÖNBSÉGEIK LNV (interpolált) MÁSZ DH (cm) ,0 100,0 200,0 300,0 fkm 400,0 500,0 600,0 700,0 48
49 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata Régi MÁSZ (1976) már nem az 1%-os vízszint Régi MÁSZ-ra kiépítés évente előforduló árvizek ellen nyújt védelmet Hamis biztonságtudat Veszélyhelyzetek számának növekedése Egyre drágább és kiszámíthatatlanabb védekezések 49
50 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) Előírás az árvízvédelmi művek kiépítési szintjére A XX. század első felében: egy korábban levonult árvíz maximális szintje 1976-tól: a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz lett az alábbi kivételekkel: a Duna Esztergom déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint, Budapest főváros, Győr és Szeged városok, valamint az algyői olajmező különösen magasfokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területét védő fővédvonalaknál, a számított 1000 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz a mértékadó től már a Dunán is a jégmentes árvizszintek statisztikájára alapozva lett meghatározva a mértékadó árvízszint. A mostani ( évi) felülvizsgálat során a vízállás statisztika alkalmazása helyett a vízhozam statisztika alapulvételével, a jelen állapot mederviszonyaival számolva határoztuk meg a mértékadó árvízszintet. 50
51 Árvízszintek alakulása
52 A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Új MÁSZ - régi MÁSZ értékek vízfolyásonként [cm] Tisza Szamos Bodrog Sajó Hernád Zagyva Hármas-Körös Kettős-Körös Sebes-Körös Berettyó Hortobágy-Berettyó Maros Duna Rába Dráva Mura Sió Következmény: Nincs hamis biztonságtudat Nagyobb biztonságra építünk Hat évente felülvizsgálat A töltésrendszer jelenlegi kiépítettsége Magassághiányos: 82 % 52
53 Mobil gátak, mobil árvízvédelmi falak 53
54 Mi a mobil gát, és mobil árvízvédelmi fal? Árvízvédelmi töltés, illetve homokzsák helyett valami más! 54
55 Gátak Állandó gátak Ideiglenes gátak Időbeni meghatározás Mobil árvízvédelmi falak Mobil gátak Térbeni meghatározás Nagy helyigényű gátak Meghatározott helyszínre Kis helyigényű gátak Épületvédelmi rendszerek Szükség szerinti helyszínre Töltőanyag nélküli mobil gátak Töltőanyag felhasználásával építhető gátak Előre pontosan a helyszínhez igazítva méretezhetők Alkalmazás során becsléssel méretezhetők Vízépítési létesítmények, műtárgyak Védelmi szakfelszerelések 55
56 Mobil árvízvédelmi falak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható építmények és szerkezetek, amelynek szerkezeti részei védekezési időszakon kívül roncsolás mentesen elbontásra vagy elmozdításra kerülnek. Létesítésére településrendezési vagy idegenforgalmi okokból kerül sor. Mobil árvízvédelmi átjárók (kulissza nyílások): Rendeltetése: árvízmentes időszakokban az állandó védelmi létesítményeken keresztül történő közlekedés biztosítása A felhasználásakor stabil rendszerek, Helyhez kötöttek Rögzítettek Műtárgy, vízügyi építmény Az árvíz védelmi falak használata esetén, jogilag és műszakilag is meghatározható a védelmi képesség. 56
57 Külföldi példák 57
58 Szentendre 58
59 Szeged 59
60 Visegrád 60
61 Budafok Duna utca 61
62 Győr 62
63 Mobil gátak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható szerkezetek, amely védekezési időszakon kívül teljes mértékben elbontásra kerülnek. Műszaki és üzemeltetési tulajdonságainak figyelembevételével akárhol felépíthető. Kialakításának lényegi szempontja az árvíz védekezési feladatok ellátása. Védelmi szakfelszerelés Használata esetén nincs lehetőség jogilag meghatározható védelmi képesség előírására. Nem új technológia, csak jobb lett a marketingje 63
64 Az első hazai vízügyi kísérletek 1972 Vízzel töltött tömlők 64
65 Az ideiglenes homokzsákokból készült védelmi művek alkalmazásának gyakorisága Magyarországon 65% Nyúlgátépítés. 25% Bordás megtámasztás leterhelés. 5% Buzgár elfogás. 5% Egyéb: ellennyomó medence, mederelzárás, szivattyúállás, surranó építés, fóliaterhelés, útstabilizálás, stb. Ezek szerint a védekezési anyag felhasználás 35 % kiválthatatlan 65
66 Súly támasz rendszerek: További mobil gát típusok Tároló vagy konténer rendszerek: Zsák, és párna kialakítású rendszerek. (vízzel, levegővel, víz hatására duzzadó anyaggal és homokkal töltött) Tartály rendszerek: Merev és flexibilis Fékszárny kialakítású rendszerek: Fal rendszerek: Kitámasztó Gát lap 66
67 Mobil gát vásárlók, gáthossz szerinti megoszlása 1-50 (m) hos s z a (m) hos s z a (m) hos s z a 501 (m) felett hos s z a Mobil gát vásárlók több mint 50%-a méter hosszúságú mobil gátat vásárolt. Leggyakrabban objektum védelemre kívánják használni. (Ez nem képezi a vízügy fő feladatát) 67
68 Almásfüzitő Gáztöltő telep 68
69 Hideg Fagyott, rögös talaj Helyigény Sík terület Vízátfolyás Magasítás Gépigény Megközelítés Ismerté vált problémák 69
70 Települések árvízvédelme SZOLNOK 2000 TARPA 2001 TÁKOS
71 A települések árvízvédelmi biztonsága A Vgtv. feladatmegosztása szerint, jelenleg 49 db önkormányzati tulajdonú, elsőrendű árvízvédelmi művet tartunk nyilván. Összesített hosszuk 205 km, ez kereken 5 %-a az állami tulajdonúaknak. Jelentősebb településeink közül önkormányzati tulajdonú töltés védi Budapest, Győr, Szentendre, Baja, valamint Szolnok egyes részeit. Dunakanyari, Hernád-völgyi települések Amely településeket nem véd állami, vagy önkormányzati védmű, vízkárelhárítási tervet kell készíteniük (árvíz, belvíz, kisvízfolyások) Önkormányzati feladat Tervezői jogosultsággal rendelkező készítheti. 71
72 MMK tervezési segédlet MÓDSZERTANI SEGÉDLET A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA VÍZGAZDÁLKODÁSI- ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZATA április 72
73 Tartalomjegyzék 1. A védelmi terv készítésének alapozó munkarészei 1.1 A település általános jellemzői 1.2 A település vízrajzi leírása, természetföldrajzi és hidrometeorológiai jellemzői 1.3 A település vízkárok általi veszélyeztetettségének meghatározása 1.4 Védművek és védekezési lehetőségek 2. Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai és feladatai 2.1 Az elrendelés előzményei, információk 2.2 Védekezési fokozatok 3. Az önkormányzati védelmi szervezet feladatai 4. Cselekvési program 4.1 A felkészülési időszak feladatai és preventív jellegű beavatkozások 4.2 A védekezési időszak főbb feladatai 4.3 A védekezés megszűnését követő főbb feladatok 5. Védekezési időszakon kívüli feladatok 5.1 Felkészülés a védekezésre, preventív beavatkozások 5.2 A védképes állapot fenntartása 5.3 A védettség növelése érdekében elvégzendő fejlesztések 6.Korábbi védekezések tapasztalatainak értékelése 7. A terv kidolgozására vonatkozó tartalmi, formai ajánlások 73
74 Szöveges, táblázatos mellékletek Melléklet száma Melléklet címe M-1 Védekezési készültségi fokozat elrendelő határozat M-2 Védekezési készültségi fokozat megszüntető határozat M-3 Napi jelentés M-4 A vízkárelhárítás során foglalkoztatott létszám nyilvántartása M-5 A vízkárelhárítás során alkalmazott gépek és berendezések nyilvántartása M-6 A vízkárelhárítás során felhasznált anyagok nyilvántartása M-7 Összefoglaló jelentés M-8 Jegyzőkönyv az éves felülvizsgálathoz 74
75 Segédletek Segédlet száma Segédlet címe S-01 Az állami vízkárelhárítás irányítás rendszere és a résztvevők elérhetőségei S-02 Az önkormányzati védelmi szervezeti beosztás S-03 Települési vízkár-elhárítási szervezet felépítése S-04 A vízkárelhárításhoz igénybe vehető erőforrások adatai és beszerzési lehetőségei S-05 A védelmi napló vezetésének általános szabályai S-06 Ellenőrző lista a védelemvezető részére S-07 Vízrajzi adatszolgáltatók elérhetőségei S-08 Szakmai tanácsadók névjegyzéke S-09 Infrastruktúra-üzemeltetők elérhetőségei S-10 A vízkárelhárítással összefüggő jogszabályok jegyzéke S-11 A vízkárelhárítással összefüggő fogalom-meghatározások S-12 Tervjegyzék S-13 Tájékoztató a figyelőszolgálatot ellátó őrök részére S-14 A jellemző árvízi jelenségek okai, formái és a védekezés módja 75
76 Jogszabályok évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 76
77 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 77
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA
A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenTelepülési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.
Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai Kistelek 2014. május 15. Célja: vizek kártétel nélküli kezelése elvezetése, felkészülés a belvizi és árvizi helyzetekre Cselekvési
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenAlkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben. Árvízvédelmi helyzetkép
Árvízvédelmi helyzetkép Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben KLIMAVÁLTOZÁS VÍZJÁRÁS ÁRVÍZI KOCKÁZATOK Paks, 2016.03.25. Alsó-Duna-völgyi
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenA Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása
Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenEötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet
Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Pekáryné Mindszenti Csilla Előterjeszti:
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ
BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
Részletesebben21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A
ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A KIINDULÁS: Mihez kell árvízvédelmi terv? Árvízvédelmi szakaszok nyilvántartási tervei jogszabály szabályozza Települések vízkárelhárítási (árvízvédemi)
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenHelyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein
Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenA belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés
RészletesebbenTelepülési vízkárelhárítási tervek készítésének tapasztalatai
Települési vízkárelhárítási tervek készítésének tapasztalatai Előadó: Maller Márton (ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály) Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése Szeged,
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenAlapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas
Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenA Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása Előadó: FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenTERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartalom
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. III. IV. Építmények álló vízben Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. VII.
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Részletesebben2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Május hónap időjárását a sokévi átlagot meghaladó csapadék
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenVelencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
RészletesebbenKözponti beruházások projekt adatai
Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
RészletesebbenHIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:
OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
Részletesebben2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*
5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 30. szám 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Pekáryné Mindszenti Csilla Előterjeszti:
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
RészletesebbenA Váli-völgy vízrendezési feladatai
A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenFrissítve: április 5. 21:31 Netjogtár Hatály: 2018.III Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség
Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség 1. oldal 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt
Magyar joganyagok - 2015. évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 1. oldal 2015. évi CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről 1 Az
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenElőterjesztés. a Kormány részére
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/760/2011. Előterjesztés a Kormány részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebbenfejlesztései február 17.
VTT programhoz kapcsolódó települések belvíz-védelmi védelmi fejlesztései Általános tájékoztató 2011. február 17. Tájékoztató háttere 2004. évi LXVII. VTT. Törvény: hazai és EU forrásokból kell megvalósítani
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
RészletesebbenVédelmi szakaszok üzemelési szabályzatai mit, miért, hogyan?
Védelmi szakaszok üzemelési szabályzatai mit, miért, hogyan? Készítette: Asztalos Tamás Keviterv Akva Mérnöki Vállalkozási Kft. Bevezetés Az egyes Vízügyi Igazgatóságok árvízvédelmi szakaszok szempontjából
Részletesebben2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb
RészletesebbenA Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés
MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottsága előadói ülése, 215. 2. 1., Győr Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés Dr. Krámer Tamás BME
RészletesebbenKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
Részletesebben