tudtak volna. 1 A nyugat-magyarországi felkelés augusztus 28-tól november 6-ig tartott.

Átírás

1 BEVEZETŐ Ausztriát, mint a vesztes Osztrák Magyar Monarchia egyik örökösét május 2-án hívták meg a Szövetséges és Társult Hatalmak a békekonferenciára. A szerződő felek a megnyitón és a záróülésen találkoztak, béketárgyalás Ausztria esetében sem volt. Az osztrák békedelegáció Karl Renner kancellár vezetésével május 12-én utazott el Bécsből és a békefeltételek átnyújtására még több, mint három hetet vártak. Az Osztrák Császárságtól a békeszerződés június 2-i tervezete szerint területeket csatolnak át Lengyelországhoz, Csehszlovákiához, a Szerb Horvát Szlovén Királysághoz, Olaszországhoz és Romániához. Az osztrák békedelegáció minden elcsatolni tervezett területen népszavazást javasolt. Ezen kérése nem talált meghallgatásra, annál inkább a Nyugat-Magyarországot érintő területi igénye. Az július 20-án átadott második tervezet Nyugat-Magyarország német többségű területeit népszavazás nélkül Ausztriának ítélte szeptember 10-én a Saint Germain-i békeszerződés aláírásával Ausztria számára befejeződött az első világháború. Az antant életre ítélte" az Osztrák Köztársaságot. Franciaország nem tudta végleg megszerezni a Rajna bal partját, így ellenezte az Anschlusst, és igenelte a független Ausztriát. Megajándékozták Burgenlanddal, hogy meghozzák életkedvét, hogy csendben tűrje a területi veszteségeket, hogy megfékezze az Anschluss-mozgalmat, végül, mert nem történt szélsőbaloldali hatalomátvétel. A békeszerződés egyedül Dél-Karintiában írt elő népszavazást, ahol határháború tört ki decemberében a szerb hadsereg és a megalakuló Heimwehr között. Ausztria területi igényei etnikailag megalapozottak voltak, de az igazság" a győztesek oldalán állt. Olaszországgal vitatott Tirol (27000 km 2, lakos, 57% német). Az április 26-i londoni titkos szerződés Olaszországnak ígérte Dél-Tirolt egészen a Brenner-hágóig. A háború után az osztrák kormány etnikai alapú megosztást javasolt Dél-Tirol északi része ugyanis 82%-ban németlakta volt, a lakosság független államot" deklarált, hiába. Végül a Svájchoz csatolás ötletét is elvetették. A békekonferencia nem engedett, így egész Dél- Tirol (Trentino) Olaszországé lett 3

2 A délszláv állammal vitatott Dél-Karintia (3400 km 2, lakos, 58% német). A békeszerződés 50. cikkelye kimondta, hogy a ratifikálástól (1920. július 14.) számított három hónapon belül népszavazást kell tartani Dél-Karintia sorsáról szeptember 10. után a délszláv csapatok kivonultak a klagenfurti területről (600 km 2, lakos, 92,5% német), de megálltak az Arnoldstein Ferlach Völkermarkt Bleiburg vonalon, ez lesz a déli terület (2800 km 2, lakos, 68,2% szlovén) északi határa október 10-én a déli A-zóna 59%-kai Ausztria mellett dönt, így a klagenfurti B-zóna három hét múlva esedékes népszavazása értelmét veszti. Magyarországgal vitatott Nyugat-Magyarország vagy Burgenland (4010 km 2, lakos, 74,4% német). Ε területet a trianoni békeszerződés is Ausztriának ítéli, csakhogy a fiatal Osztrák Köztársaság ezt nem tudja realizálni. A nagyhatalmak pedig nem sietnek segítségére. Magyarország mindent megtesz nyugati végvidékéért, még egy felkelés 1 kirobbanását is támogatja. Végül olasz segítséggel megegyezés születik Velencében október 13- án. A velencei egyezmény alapján Sopronban és környékén (256,8 km 2, lakos, 54,9 % német) népszavazást tartanak december án a lakosság kétharmada Magyarország mellett dönt. Ausztria máig változatlan keleti határa csak 1923-ban a határkiigazítás után alakul ki. Csehszlovákiával vitatott a Szudéta-vidék (26,6 ezer km 2,3,5 milló lakos, 97% német). A Cseh-, Morva-medencét körülvevő színtiszta német terület november 30-án Német-Csehország néven csatlakozott Német- Ausztriához. 2 Tescheni Sziléziát osztrák cseh lengyel kondomíniummá nyilvánították végén a csehszlovák csapatok megkezdik a németlakta területek annektálását. Az osztrák kormány elutasította az ellenállást, Renner a békekonferenciában bízott, de hiába. 3,4 millió szudéta-német került Csehszlovákia fennhatósága alá. 3 Az Osztrák Magyar Monarchia osztrák részétől ( km 2, 28,6 millió lakos, 35,6% német) elszakadt: Bukovina, Galícia, Szilézia, Csehország, Morvaország, Dél-Tirol, Krajna, Dél-Stájerország, Görz-Gradisca, Trieszt, 1 A nyugat-magyarországi felkelés augusztus 28-tól november 6-ig tartott. 2 A békeszerződés nemcsak az Anschlusst, de a Német-Ausztria elnevezést is megtiltotta. 3 Őszintén szólva földrajzi okokból Ausztriához csatlakozni csak a határmenti teriiletek tudtak volna. 4

3 Isztria és Dalmácia. Az Osztrák Köztársaság valóban a maradék (83800 km 2, 6,6 millió lakos, 97,7% német). Saint Germain-ben ugyan egy nemzetállam született, csakhogy a német nemzet két államba kényszerült. Ausztria északi és déli határai nem jutottak nyugvópontra, hisz a szomszédban ott a nagy testvér, a német etnikum pedig észak és dél felé egyaránt túlnyúlt az új határokon, holott lehetett volna etnikai határokat húzni. A későbbi Anschlusst természetesen nem akadályozta volna meg, de jelzi, hogy mennyire gondolták komolyan a győztesek a népek önrendelkezési jogát. Ausztria március 14-én Németország része lesz Ostmark néven. A Harmadik Birodalom bukása után Ausztriát az 1937-es határok közt restaurálják. így elmondható, hogy az Osztrák Köztársaság 1923-ra kialakult határai, leszámítva az közötti időszakot, a mai napig változatlanok. A Függelék alapján kiderül, hogy Saint Germain-ben és Trianonban ugyanazt az osztrák magyar határt írták elő. Az 1. számú térkép segítségével nyomon követhető, mely államok részesedtek a Monarchia területéből. A 2. számú térkép a békeszerződésben előírt osztrák határ beazonosításában segít, tartalmazva a dokumentumban szereplő fontosabb földrajzi objektumokat és az Ausztriát érintő népszavazási területeket. A 3. számú térkép Ausztria (és Burgenland) keleti határának kialakulását mutatja be. 5

4 BIBLIOGRÁFIA FEJTŐ FERENC: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria Magyarország szétrombolása. Minerva Atlantisz Medvetánc, Budapest FOGARASSY LÁSZLÓ: A soproni népszavazás. Soproni Szemle (SSZ) szám. pp FOGARASSY LÁSZLÓ: A soproni népszavazás helye Európa korabeli diplomáciai történetében. SSZ szám pp FOGARASSY LÁSZLÓ: Határmenti események Burgenland megalakulásától az új határvonal megállapításáig. SSZ szám pp GERŐ ANDRÁS [szerk.]: Sorsdöntések. Göncöl, Budapest KEREKES LAJOS: Ausztria hatvan éve Gondolat, Budapest Köztes-Európa (Térképgyűjtemény) Összeállította: PÁNDI LA- JOS. Osiris Századvég, Budapest ORMOS MÁRIA: Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban Gordiusz Kiadó, Győr SIKLÓS ANDRÁS: A Habsburg-birodalom felbomlása Kossuth, Budapest Sóós KATALIN: Burgenland az európai politikában Akadémiai, Budapest ZSIGA TIBOR: Burgenland, vagy Nyugat-Magyarország? Kiadja A BMKE, Felsőőr ZSIGA TIBOR: Communitas Fidelissima" Szentpéterfa A magyar osztrák határmegállapítás 1922/23 Kiadó Corn Kft, Szombathely, ZSIGA TIBOR: Horthy ellen, a királyért. Gondolat, Budapest ZSIGA TIBOR: Nyugat-Magyarország igénylői. Kapu szám pp

5 AZ OSZTRÁK BÉKESZERZŐDÉS SAINT GERMAIN SZEPTEMBER 10. II. rész Ausztria határai 27. cikkely Ausztria határait az alábbiak szerint kell rögzíteni (lásd a csatolt térképet): 1. Svájccal és Liechtensteinnel: A jelenlegi határok maradjanak meg. 2. Olaszországgal: A 2645-ös ponttól (Graben J.) keletre a 2619-es pontig (Klopaier Spitz), egy vonalat kell húzni a Reschen 4 Nauders úton lévő 1483-as ponton áthaladó területen; onnan keletre a 3505-ös pontig (Dreiherrn Spitz), az Inn medencéjétől délre és az Adigetól északra fekvő vízválasztó; onnan délkeletre a 2545-ös pontig (Marchkinkele), a Dráva 5 medencéjétől nyugatra és az Adigetól keletre lévő területek közti vízválasztó; onnan délkeletre a 2483-as pontig (Helm Spitz) egy vonalat kell húzni a Dráva és Winn-bach 6 valamint Arnbach közötti területen onnan kelet délkeletre a 2050-es pontig (Ostternig) kb. 9 kilométerre északnyugatra Tarvistól, 7 a Dráva-medencétől délre és következésképpen a Sextenbach, a Piave és a Tagliamento medrétől északra levő területek közti vízválasztó; ettől kelet délkeletre az 1492-es pontig (kb. 2 kilométerre nyugatra Thörltől), a Gail és a Gailitz közötti vízválasztó; ettől keletre az 1509-es pontig (Pec 8 ), egy vonal húzandó a Gai- 4 A német néven szereplő, de épp Saint Germain-ben elcsatolt települések mai neveit a lábjegyzetben közlöm. így Reschen ma Résia. 5 A magyar Dráva, a német Drau az eredeti szövegben angol néven (Drave) szerepel. 6 Prato alla Drava 7 Tarvisio. 8 Németül Ofen, e pont lett Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia határának közös pontja. 7

6 litzon keresztül Thörl város és állomástól délre az 1270-es ponton áthaladva (Cabin Berg). 3. A déli területekről és a klagenfurti területről 9 а Π. Szekció Ш. Része rendelkezik (Európáról rendelkező Politikai Cikkelyek): Az 1509-es ponttól (Pec) keletre az 1817-es pontig (Mallestiger) a Karavankák hegygerince; vonal húzandó a Mallenitzen és Faak közti vasúton átmenő területen, amely érinti a 666-os pontot (Polana); az 1817-es ponttól (Mallestiger) északkeleti irányban egészen a Dráváig, Villachtól 6 kilométerre keletre a folyó kanyarulatának keleti partján lévő vasúti hídtól délkeletre 1 kilométerre levő pontig, Ettől délkeleti irányban a St. Martin felett 2 kilométerre északra elhelyezkedő pontig a Dráva-folyam; ettől északi irányba a 87l-es magassági pontig kb. 10 kilométerre Villachtól kelet északkeletre, egy megközelítőleg délről észak felé futó vonal rögzítendő a területen; 10 ettől kelet északkeletre a 725-ös ponthoz közel választandó pontig amely kb. 10 kilométerre van Klagenfurttól északnyugatra, a St. Veit és Klagenfurt kerületek között levő adminisztrációs határ, egy vonal húzandó az 1069-e (Taubenbühel), 1045-ös (Gailenberg) és a 815-ös (Freudenberg) pontokon áthaladó területen; ettől keletre az 1075-ös ponttól nyugatra (Steinbruch Kogel) egy pont választandó, a St. Veit és Klagenfurt közötti adminisztratív határtól északkeletre a Gurkon lévő pontig ahol Völkermarkt kerület határa elhagyja a folyót, egy vonal húzandó az 1076-os ponton keresztül húzódó területen; ettől északkeletre az 1899-es pontig (Speikkogel), a St. Veit és Völkermarkt közötti adminisztratív határ; ettől délkeletre a 842-es pontig (Kasparsteintől 1 kilométerre nyugatra), Völkermarkt kerület északkeleti határa; ettől keletre az 1522-es pontig (Hühner Kogel) egy vonal húzandó a Lavamündtől északra eső területen. 4. A Szerb Horvát Szlovén Állammal közös határról а Π. Szekció Ш. Része rendelkezik (Európáról szóló Politikai Cikkelyek): Az 1522-es ponttól (Hühner Kogel) keletre a 917-es pontig (St. Lorenzen) egy vonal húzandó az 1330-as pontot érintő területen; ettől keletre ad- 9 Az Ausztria harárai című rész 3. pontja a dél-karintiai teriilet északi határait úja le. 10 Ez kb. a Mallestiger Faak Dráva-kanyar vonala. 8

7 dig a pontig ahol találkozik Marburg u és Leibnitz kerületek adminisztratív határával, a Drávától északra és a Saggautól délre eső területek közötti vízválasztó; ettől északkeletre addig a pontig ahol az adminisztrációs határ találkozik a Murával, a fent említett közigazgatási határ; innen addig a pontig, ahol találkozik Ausztria és Magyarország 1867-es régi határával, kb. 5 kilométerre Radkersburgtól, a Mura sodorvonala; ettől északra a 400-as pontig, kb. 16 kilométerre északra Radkersburgtól, Ausztria és Magyarország es régi határa; ettől északkeletre a Rába és a Mura 12 közti vízválasztó területén rögzítendő pontig, kb. 2 kilométerre keletre Tokától, 13 e pont Ausztria, Magyarország és a Szerb Horvát Szlovén Állam határának közös pontja, egy vonal húzandó Bónisfalva 14 és Gedoudvar 15 községek közti területen. 5. Magyarországgal: A fent definiált ponttól északkeletre a 353-as pontig, kb. 6 kilométerre észak északkeletre Szentgotthárdtól, egy vonal húzandó a 353-as ponton (Janke Berg) áthaladó területen, azután a Radkersburg Szentgotthárd úttól nyugatra valamint Nagyfalva (Mogersdorf), Németlak (Deutsch Minihof) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) falvaktól keletre; ettől északkeleti irányba a 234-es pontig kb. 7 kilométerre észak északkeletre Pinkamindszenttől, egy vonal húzandó a 322 ponton (Hochkogel) áthaladó területen, ezután Zsámánd (Reinersdorf), Németbükkös (Deutsch Bieling), és Karácsfa (Hagensdorf) falvaktól délre valamint Nagysároslak (Moschendorf) és Pinkamindszent között; ettől északra a 883-as pontig (Írott-Kő) kb. 9 kilométerre délnyugatra Kőszegtől, egy vonal húzandó a 241-es, 260-as és 273-as pontokon áthaladó területen, ezután Nagynardától és Rohonctól (Rechnitz) keletre valamint Dozmattól és Búcsútól 16 nyugatra; ettől északkeletre a 265-ös pontig (Kamenje) kb. 2 kilométerre Fülestől (Nikitsch) délkeletre, egy vonal húzandó a Ren- 11 Maribor (Szlovénia) 12 Az eredeti szövegben a folyók német nevei: Raab és Mur szerepelnek. 13 Tauka 14 Bonisdorf 15 Rontott településnév, talán Deutsch Minihofról (Németlak) lehet szó. 16 A nyugat-magyarországi településnevek illetve a Fertő-tó neve innentől az eredeti szövegben németül szerepel, amit magyarra átírtam (mellétéve a német nevet), hogy egyveretű és a trianoni békeszerződés szövegével könnyebben összevethető legyen. 9

8 dektől (Liebing), Ólmodtól és Locsmándtól (Lutzmannsburg) délkeletre fekvő területeken valamint Kőszegtől és a Kőszeg és Salamonfalva (Salmannsdorf) közötti úttól északnyugatra; ettől északra a Fertő-tó (Neusiedler See) déli partjáig a Fertőboz és Hidegség között választandó pontig, egy vonal húzandó a Fülestől (Nikitsch) és Nagycenktől keletre fekvő területen, valamint Kövesdtől 17 és Németperesztegtől nyugatra; ettől északra a 115-ös pontig kb. 8 kilométerre délnyugatra Mosonszentjánostól egy vonal húzandó amely Pomogytól (Pamhagen) és a Fertő-tó (Neusiedler See) 117-es pontot tartalmazó szigetétől délre halad. A Mexikó-puszta 18 állomásról északnyugatra futó vasúti elágazást Magyarországnak hagyja, ületve a teljes Hansági Főcsatornát (Einser Kanal); ettől északra az Antonienhoftól 1 kilométerre nyugatra választandó pontig (Köpcsénytől, Kittsee, keletre), amely közös pontja Ausztria, Magyarország és a Cseh-Szlovák Állam határának, egy vonal húzandó, teljes egészében Magyarországnak hagyva a Csorna Oroszvár (Karlburg) vasútvonalat, érintve Hegyeshalom, Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) nyugati részét és Horvátjárfalut (Kroatisch Jahrndorf/Jarovce) valamint Mosontarcsa (Andau) keleti részét, Miklóshalmát (Nickelsdorf), és Köpcsényt (Kittsee). 6. A Cseh-Szlovák Állammal: A fent definiált ponttól északnyugatra az 1867-es régi osztrák-magyar határ kanyarulatáig, kb. 2,5 kilométerre Bergtől északkeletre, 19 egy vonal rögzítendő kb. 2 kilométerre Köpcsénytől(Kittsee) északra a Köpcsény Pozsony (Pressburg /Bratislava) úton áthaladó területen; ettől északra a Dunafolyam főágának sodorvonalán 20 választandó pontig, a pozsonyi hídtól kb. 4,5 kilométerre felfelé, egy vonal húzandó a területen, amennyire lehet követve az 1867-es régi osztrák magyar határt; ettől nyugatra a Morava (March) 21 torkolatáig a Duna-folyam főágának sodorvonala; a Morava- és 17 Sopronkövesd 18 Ma Fertőújlak. A szövegben Mexikó-puszta vasútállomásáról van szó. 19 Megtévesztő, mert a magyar csehszlovák határ 1920-tól 1947-ig Ligetfalu (ma Petrzalka) déli határában húzódott, így a hármashatár" Köpcsény és Antonienhof között volt megtalálható. A magyar Duna, a német Donau, az eredeti szövegben angol néven (Danube) szerepel. 20 A szövegben szereplő kifejezés: the principal channel of navigation of the Danube". 21 Magyaml: Morva-folyó 10

9 a Thaya-folyón felfelé a Rabensburg Themenau út és a Rabensburg Lundenburg 22 vasút kereszteződésétől kb. 2 kilométerre délkeletre választandó pontig; ettől nyugat északnyugatra Alsó-Ausztria és Morvaország közötti régi közigazgatási határon lévő pontig, amely kb. 400 méterre délre van attól a ponttól ahol ez a határ metszi a Nickolsburg Ferdsberg 23 vasútvonalat; egy vonal rögzítendő a 187-es ponton (Dlouhyvrch), a 22l-es (Rosenbergen), a 223-as (Wolfsberg), a 29 l-es (Raistenberg), a 249-es és 279-es (Kallerhaide) pontokon áthaladó területen; ettől nyugat északnyugatra a fent említett közigazgatási határ; ettől nyugatra a Franzensthal községtől 3 kilométerre keletre választandó pontig, a régi közigazgatási határ Alsó-Ausztria és Csehország között; egy vonal húzandó a Zuggers és Breitensee közötti területen, ezután a Lainsitz feletti hídtól legdélkeletebbre eső ponton keresztül, Ausztriának hagyva Gmünd városát, a Cseh Szlovák Államnak pedig a vasútállomást és a Gmünd Budweis, 24 továbbá a Gmünd Wittingau 25 vasutak kereszteződését, ezután érintve az 524-es pontot (Grundbühel), az 577-es pontot (Höhenbergtől északra) és a 68 l-es (Lagerberg) pontot; ettől délnyugatra a fent említett közigazgatási határ; ezután északnyugatra a Csehország és Felső-Ausztria közti régi közigazgatási határ a német határral való találkozásig. 7. Németországgal: Az augusztus 3-i határ. 28. cikkely A jelenlegi Szerződésben leírt határok ki vannak jelölve egy 1: méretarányú térképen, amelyet a szerződéshez csatoltunk. Ha a szöveg és a térkép között eltérés jelentkezne, akkor a szövegben foglaltak érvényesek. 22 Breclav 23 Brezi 24 Ceské Budéjovice 25 Trebon 11

10 29. cikkely A Határ Bizottságoknak melyek összetétele a jelenlegi szerződés által rögzített, illetve a Szövetségesek és az érdekelt államok közötti szerződésben lesz meghatározva ki kell jelölniük a határokat a területen. Nemcsak a területek kijelölésében lesz hatalmuk, hanem ha valamelyik érdekelt állam kéréssel fordul hozzájuk, és ha a Bizottság meggyőződött a kérés jogosságáról. Ez nem vonatkozik az augusztusi nemzetközi határokra, ahol a Bizottságok feladata a jelzőtáblák és hatáqelek visszaállítására korlátozódik. Meg kell próbálniuk mindkét esetben a Szerződésekben leírtakat betartani, figyelembe véve a lehetséges közigazgatási határokat és a helyi gazdasági érdekeket. A Bizottság döntéseit többségi szavazatok alapján fogadják el, és ezek minden résztvevő számára kötelező érvényűek. A Határ Bizottságok költségein a két érdekelt állam egyenlő mértékben osztozik. 30. cikkely Ami a vizek által definiált határokat illeti, a folyam" vagy csatorna" kifejezések 26 a jelen Szerződés leírása alapján a következőket jelentik: a nem hajózható folyók esetében a vízfolyam sodorvonala, a hajózható folyók esetében a hajózási fővonal sodorvonala. A Határ Bizottságok döntik el, hogy a határvonal kövesse-e a folyó vagy csatorna változásait (amelyek bekövetkezhetnek), vagy pedig a jelenlegi Szerződésben megállapított határt kell-e kijelölni. 31. cikkely Az érdekelt államok kötelesek az összes hivatalos dokumentumot a Bizottságok számára benyújtani, különösen a régi határok rögzítéséről szóló egyezmények másolatait, nagy méretarányú térképeket, ha léteznek, geodéziai adatokat, nem publikált felméréseket, a határt alkotó vízfolyásokban bekövetkező változásokról szóló információkat. Szintén kötelesek utasítani a helyi önkormányzatokat a dokumentumok beszolgáltatására, különös tekintettel a térképekre, telekkönyvekre, és felké- 26 Az eredeti szövegben the phrases course or channel". 12

11 résre részletekkel kell szolgálniuk a tulajdonviszonyokról, a helyi gazdasági kapcsolatokról és más szükséges információról. 32. cikkely Az érdekelt államok kötelesek segíteni a Határ Bizottságokat, akár közvetlen úton, vagy helyi önkormányzatokon keresztül, mindenben ami a közlekedést, az elszállásolást, a munkát, a szükséges anyagot (jelzőtábla, cölöpök) illeti. 33. cikkely Az érdekelt államok kötelesek a Bizottság által felállított trigonometrikus pontokat, jeleket, határjelző cölöpöket őrizni. 34. cikkely A cölöpöket úgy helyezik el, hogy láthatóak legyenek, meg lesznek számozva és helyzetük, valamint számuk fel lesz tüntetve egy kartográfiai dokumentumon. 35. cikkely A határokat definiáló jegyzőkönyvekből, térképekből és csatolt dokumentumokból három példány készül, amelyből két másolat a két érintett állam kormányának kerül átadásra, a harmadik példány pedig a Francia Köztársaság számára, aki eredeti másolatokat biztosít a békeszerződést aláíró Hatalmak számára. 13

12

13 FÜGGELÉK A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS TRIANON JÚNIUS 4. II. rész Magyarország határai 27. cikk Magyarország határai következőképen állapítatnak meg (lásd a csatolt térképet): 1. Ausztriával: Antonienhoftól (Köpcsénytől keletre) nyugatra körülbelül 1 kilométer távolságnyira választandó ponttól, amely hármas határpontja Magyarországnak, Ausztriának és Cseh Szlovákországnak, dél felé a Mosonszentjánostól délnyugatra körülbelül 8 kilométerre fekvő 115. magassági pontig; a helyszínén megállapítandó vonal, amely teljesen magyar területen hagyja az oroszvárcsornai vasútvonalat, Horvátjárfalutól és Pusztasomoijától nyugatra, Köpcsénytől, Németjárfalutól, Miklóshalmától és Mosontarcsától keletre halad; innen nyugat felé a Fertő-tó déli partján Fertőboz és Hidegség közt választandó pontig; a helyszínén megállapítandó vonal, amely Pomogytól délre halad, Magyarországnak hagyja az egész Főcsatornát és helyiérdekű vasútvonalat, amely Mexikó állomásról északnyugat felé vezet, metszi a Fertő-tavat és a szigettől, amelyen a 117. magassági pont van, délre halad: innen dél felé a 265. pontig (Kamenje) körülbelül 2 kilométerre Fülestől délkeletre: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagycenktől és Fülestől keletre, Németperesztegtől és Kövesdtől nyugatra halad: innen délnyugat felé a 883. magassági pontig (írott-kő) körülbelül 9 kilométerre Kőszegtől délnyugatra: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Locsmándtól, Ólmodtól és Rendektől délkeletre, Kőszegtől és az e helységből Salamonfalvára vezető úttól északnyugatra halad: innen dél felé a 234. magassági pontig, körülbelül 7 kilométerre Pinkamindszenttől észak északkeletre: a helyszínén megállapí- 15

14 tandó vonal, amely Rohonctól és Nagynardától keletre, Búcsútól és Dozmattól nyugatra, azután pedig a 273., 260. és 241. magassági pontokon át halad: innen általában délnyugati irányban a 353. magassági pontig, körülbelül 6 kilométerre Szentgotthárdtól észak északkeletre: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagysároslak és Pinkamindszent között, Karácsfa, Németbükkös és Zsámánd községektől délre, azután pedig a 323. magassági ponton (Hochkogel) át halad; innen délnyugat felé, a Rába és a Mura medencéinek vízválasztó vonalán Tokától keletre, körülbelül 2 kilométer távolságnyira megállapítandó pontig, amely hármas határpontja Ausztriának, Magyarországnak és a Szerb Horvát Szlovén Államnak: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Rábakeresztúr, Németlak és Nagyfalva községektől keletre, a radkersburg szentgotthárdi úttól nyugatra és a 353. ponton át halad. 16

15 TÉRKÉPEK

16

17

18 20 2. számú térkép: Ausztria határai a Saint Germain-i béke alapján

19 .. > I «Pozsony osztrák-magyar hatar 1921-ig * «Λ Jkigetfalu a békeszerződésekben megállapított határ A ^ f r ш s ι "jarmui ' KSpcsíoyl. magyar-osztrák határ 1923-til V.'^Oroszvár S 'I с. Ц Fertő-fa' -7 Feltorony /I f = 7 *<Г I \ I / I Mosontarcsa 'H«*»"»- I joños Ajratva -ι. y C ^ L ^ ^ " 'l *Nagycenk Felsôfwlya Loes mán dv y» Zsira.V', Λ ^^ trntód Wirott-ко \ Felsőőr Rohont î\ Sopronküvesd C $ i 3 i Ä l r «Szombathely kiskeresztem. I \, ^ elhorvotlövo ; Pornóapáti «.с / j ( Némehflvár Nagy-'v / 5 ""^*^ * sárostak /!)» IWruCSni Karácsfa C(* nrihuiniiiua Pinkamindszent Rabokért sztür lovászod Ungyfalva V t ^'Szentgotthárd J* Gyanafalva / I.^'Bonisfalva ' 30 km Raji: Málnámé Kaua Katalin 3. számú térkép: Magyar osztrák határmegállapítás