Az absztrakt festészet születéséről, dióhéjban

Átírás

1 A B O R N E M I S Z A P É T E R T Á R S A S Á G K U L T U R Á L I S É R T E S Í T Ő J E Új sorozat, II. évfolyam, 3. (10) szám Bécs, 2007 március Az absztrakt festészet születéséről, dióhéjban A tartalomból: Évszázadok óta a természet másolását tekintették a képzőművészet (a festészet és a szobrászat) egyedüli céljának az európai kultúrában. Pedig ennek számos ellenpéldájával is találkozhatunk az elmúlt évszázadok, évezredek művészetében szerte a világban. Ezt érjük tetten az ornamentális művészet legkülönbözőbb megjelenési formáiban is, ahol alkotóik "lemondva" a figuratív ábrázolásról, témakörüket a vonalak, geometrikus felületek, színfoltok, eszköztárából merítik. Ez adódhatott vallási alapon történő tabuizálásból (köztudott, hogy a mohamedán hit elveti a figuratív képalkotást) de a díszítés egyszerű igényéből is, melynek nyomai megtalálhatók a délamerikai indián őskultúrákhoz tartozó antik leleteken, csakúgy, mint az ókori görögök tárgyakon, vagy az ősi kínai kerámiákon, vagy akár a világszerte napjainkban is születő népművészeti alkotásokon is. Willam Turner: Eső, füst és sebesség (1843) Csak a 19. század közepétől, a fotográfia színre léptével kezdett felszabadulni a festészet e ránehezedő elvárás a természet hű ábrázolásának - korlátaitól. Igazi forradalomként tartják számon a művészettörténészek a francia impresszionisták (Manet, Pissaro, Degas, Renoir, Monet) munkásságát. Pedig már őket is megelőzte időben az angol Willam Turner, aki már 1843-ban megfestette a Rain, steam and speed (Eső, füst és sebesség) című vásznát, melyen a robogó vonatnak, mint tárgyi valóságnak már csak maradványai ismerhetők fel. Az impresszionisták a levegő, fény, és víz megfoghatatlan impresszióinak festői kifejezését tűzték ki célúkként. Alkotásaikon az alakok, arcok, tárgyak körvonalai mindinkább elmosódnak, feloldódva az őket körülvevő fényzuhatagban, mégis átélhetően ábrázolva például egy nyári nap bódító hangulatát. Ez a már egyértelműen antinaturalista irányzat a neoimpresszionizmusban teljesedik ki. Képviselői (Seurat, Signac) felismerték, hogy a színek és a formák önmagukban véve, tárgytól függetlenül is erős kifejezőerővel rendelkeznek. MEGHÍVÓ: Vendégünk Csáji Attila fényművész én, 17,30 (3. oldal) CSÁJI ATTILA A látható világ táguló határairól (4.-5. oldal) id, ORBÁN ISTVÁN Márciusi krónika (6. oldal) MEGHÍVÓ: A Duna TV szerepe én, 19,00 (6. oldal) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Húsvét JUHÁSZ GYULA Húsvétra (7. oldal) FIGYELŐ Előzetes, kiállítások, színházi hírek (8. oldal) Szerintük a festő "színei skáláján játszik", s a festészet nem más, mint "színmuzsika". Ebben az időszakban a 19. század utolsó éveiben két erős külső befolyás is éri az európai, és ezen belül a franciaországi festészetet: a japán metszetek és a primitív (afrikai) faragások felfedezése. Ezek hatása egyértelműen kimutatható Van Gogh és Gaugin alkotásaiban is. A leegyszerűsödött formák, kontúrok, a nagy színfelületek használata jellemzik az új irányzatot, melyből aztán egy mozgalom, a fauvizmus nő ki, élükön Henri Matissal és André Derainnel. Folytatás a 2. oldalon

2 2. II./ március Folytatás az 1. oldalról A fauvok (vadak) fellázadnak a neoimpresszionizmus módszeressége ellen, náluk a szín helyettesíti a kompozíciót, tudatosan alkalmazva az árnyalás nélküli, durva kontrasztokat, a sík, tiszta színfelületeket. Magyar vonatkozásban említésre méltó, hogy több Párizsban tartózkodó fiatal magyar festő is bekapcsolódott a fauvok mozgalmába (Czóbel Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Ziffer Sándor, Galimberti Sándor, Kernstok Károly és mások), akik közül néhányan Matiss tanítványai voltak. Többen közülük a nagybányai művésztelepen is alkottak, a nyarat általában Nagybányán, a telet pedig Párizsban töltve. A modern nonfiguratív, tárgynélküli, absztrakt festészet megszületése mégis Vaszilij Kandinszkij ( ) orosz festő nevéhez fűződik. Ez első hallásra talán meglepően hangzik, de a fentebb felsorolt előzmények Kandinszkij számára sem voltak ismeretlenek ben megtekintve a francia impresszionisták moszkvai kiállítását, felfedezi, hogy azok a "tárggyal felületesen bánnak", és hogy "itt a maga a festészet kerül előtérbe". Majd később több alkalommal is (1902, 1906, 1907) Párizsban tartózkodik. Kandinszkijnál is felbukkan a festészet és a zene között kitapintható párhuzam. "... Irigyeltem a muzsikusokat, akik művészetet tudnak alkotni anélkül, hogy valami 'realisztikusat beszélnének el'. A szín azonban számomra éppen olyan kifejezőnek tűnt, mint amilyen a zenei hang" írja. Feljegyzéseiből tudjuk azt is, hogy céljául tűzte ki azt, hogy festészetével, a zenéhez hasonlóan, közvetlenül az emberek tudatalattijára, kedélyére, Kandinszkij: Impresszió III (koncert) érzelmeire hasson. A legenda szerint egyik képét véletlenül fejjel lefelé akasztotta műterme falára, és akkor döbbent rá, hogy a dolgok közötti összefüggések (tárgyias ábrázolás!) elvesztik fontosságukat, helyettük a színek közötti kapcsolatok válva jelentőssé. Ezt az utat már tudatosan vállalva, képein egyre inkább eltávolodik a valós környezet ábrázolásától. Végül 1908-ban (ekkor már Bajorországban él) megfesti első absztrakt akvarelljét, melyhez szerinte orosz parasztruhák színfoltjai inspirálták. Kandinszkij: első absztrakt akvarell Nemsokára, 1910-ben megírja az "Über das Geistige in der Kunst" ("A szellemiség a művészetben") című tanulmányát, melyben az absztrakt művészet létjogosultságát egy "belső szükségszerűségből" adódó igényből vezeti le. Végezetül, ha feltesszük a kérdést, hogy mennyire elfogadott napjainkban, 100 évvel megszületése után az absztrakt, mint stílus, akkor arra a (meglepő?) következtetésre jutunk, hogy az utóbbi évtizedekben már többször is lezártnak, halottnak kikiáltott figuratív festészet, még műértő körökben is sokkal elfogadottabb, keresettebb, magasabb aukciós árakat elérő irányzat maradt. Úgy tűnik, hogy egy absztrakt kép nézőjének nehezére esik hasonlóan átélni ugyanazt, mint ami természetesnek tűnik számára az alapjában elvont, csakis érzelmeket kifejező zene hallgatása közben. Furcsa ellentét, hogy éppen a kortárs zenében, az ott gyakran alkalmazott tárgyiasság (utca- vagy gépzaj, zörejek, emberi vagy állati hangok) az, amit nehezebben tud "megemészteni" a hallgatóság, továbbra is a klasszikus zenére jellemző absztrakt jelleghez ragaszkodva. Tubák Csaba

3 II./ március 3. M E G H Í V Ó a Bornemisza Péter Társaság következő estjére, Meghívottunk: Csáji Attila Festőművész, grafikus, fényművész, holográfus, a Magyar Művészeti Akadémia Tagja a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke április 1-én vasárnap du. 17:30 órakor Az előadás helyszíne: Bécs, Capistrangasse 2/15 Vendégünk Csáji Attila A jelenkori magyar képzőművészet kiemelkedő egyénisége: festőművész, grafikus, fényművész, holográfus. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgárd egyik fő szervezője (a Szürenon kiállítás, az "R" kiállítás, a Balatonboglári Kápolna-tárlatok koncepciójának kialakítója). Nagy mértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart, és az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek. A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr.Kroó Norbert a magyar-országi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletez ki az un. szuperpozíciós módszert. (nemzetközi szabadalom 1980) Ezután számos európai országból kap meghívást előadásokra és bemutatókra (Koppenhága: Bella Center, Finnország: Finnlandia Palota, Stuttgart: Messepallast stb.) ben Soros ösztöndíjat kap (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology / CAVS fényművészeti munkássága alapján taggá választja ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozza az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) 1993-ban taggá választja. A rendszerváltást követően aktív közéleti tevékenységet folytat, részt vesz a magyar művészeti élet átszervezésében. Így meghatározó szerepe volt a Szinyei Társaság ujjászervezésében, melynek első elnökévé választják. A Művészeti Alap átszervezését követően a MAOE első elnöke lesz, majd a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Szakkuratóriumának az elnöke től a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke. Nemzetközi Fény-szimpóziumokat szervez Egerben, a Kepes Múzeumban.(2003-ban az ötödiket). A Magyar Művészeti Akadémia Tagja. Mintegy 450 kiállításon vett részt, köztük olyan nemzetközileg kiemelkedő tárlatokon mint a Párizsi Modern Művészeti Múzeum ELECTRA 83 című tárlata, az első művészeti holográfiai világkiállításon, a LICHT-BLICKÉN (egyetlen keleteurópai meghívottként), a 60-as évek művészetét bemutató tárlaton a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeum Túl a művészeten c. külföldön is több helyen bemutatott kiállításán ben Koppenhágában a LUX EUROPEA-n a dán rendezők fényenviroment -jét központi motívumnak választják. Munkái számos múzeumban és magángyűjteményben megtalálhatók, mint például a Magyar Nemzeti Galériában, Szent István király Múzeumban, a Janus Pannonius Múzeumban, Ludwig Múzeumban, a Kinshani és Szöuli Modern Múzeumban, a Kozawa Gyűjteményben (Tokyo), az MIT gyűjteményben (Cambridge), a Poznani Nemzeti Múzeumban, a Szcecini Múzeumban, Brassói Múzeumban.

4 4. II./ március Csáji Attila A látható világ táguló határairól (részletek) A létező összekapcsolása a láthatóval sok évszázados tévhit. "Azt hiszem el, amit látok", halljuk még ma is visszatérően, noha az értelem ilyen jellegű bezáródása, ma már szinte groteszk humor s a kijelentőt sokkal inkább jellemzi, mint a valóságot. Sajátos paradoxonként van azonban ebben a tamáskodásban pozitív mozzanat is - a töprengésre késztető kétely -, ha nem torkollik merev konklúziókba, és érintkezik azzal az elementáris igénnyel, hogy el kívánjuk rendezni magunkban a világot. A mai ember a műszerek segítségével kitágította az érzékelhetőség Csáji Attila: Laser Envioroment Kiscelli Múzeum (2006) körét. Századunkban a műszerek kulcsfontosságúakká váltak. A látvány kiterjesztésében szinte rímelnek ezek a műszerek a század első fele kitűnő festőjének, Paul Kleenek a kijelentésére: "A művész feladata nem a látható visszatükrözése, hanem a láthatóvá tevés." A műszerek új világot teremtenek a szem számára is, láthatóvá teszik a másként láthatatlant és az embert egy folyamatosan táguló világba vezetik. De a művészet is ezt teszi. Nem a külvilágot tükrözi pusztán vissza, hanem folytatja az isteni munkát, a teremtést. Láthatóvá teszi a láthatatlant. Nagyfokú naivitás lenne azt hinni, hogy a természettudomány felfedezéseinek a nyomában kullog, s hatására született mondjuk az absztrakt festészet. A képi világ öntörvényű valóságát tárja fel, miközben sugárzóvá változtatja az anyagot, s olyan tulajdonságokkal ruházza fel, mely az emberben és az anyagban csak virtuálisként, csirájában létezett. A műszerek az anyag láthatatlan tartományait teszik megközelíthetővé és érzékeink számára is artikulálttá, a művész a belső láthatatlant menti át az érzékelhetőség tartományába és az érzékelhetőség öntörvényű virtualitásait bontja ki. A fényművészet az avantgárdban gyökerezik. E századi ősei az avantgárd klasszikusai közé tartoznak. Moholy Nagy László volt az aki fény és tér modulátorával valamint írásaival lefektette az alapokat a Bauhausban. Amit a jövő fényfestőinek a feladatairól mondott közismertek. Az a meghitt viszony, amit a képzőművésznek szerinte ki kell alakítania a fény tiszta ragyogásával, az interferenciákkal, a prizmákkal, lencsékkel, a különböző optikai eszközökkel az utóbbi évtizedekben vált különösen időszerűvé, hiszen a szemünk előtt bontakozik ki egy optoelektronikai forradalom, mely megsokszorozza lehetőségeit. Ezek a lehetőségek nem maguktól bomlanak ki. Szükség van művészek, tudósok, műszaki szakemberek együttműködésére, ahogy ezt Kepes György hangsúlyozta, és Cambridge-be, a Massachusetts Institute of Technology keretében létrehozta a CAVS-t a világ első olyam intézetét, ahol ez gyakorlattá vált. Ma már a vizuális művészetek határai összemosódnak, a képzőművészek fotóhasználata és fotósok képzőművésszé válása egymást kiteljesítő folyamat. A gép bekerült a műalkotásokba a kinetikus művészetben és esztétikai valósággá vált, hogy aztán a tiszta fényművészetben a kinetikus konstrukciók eltűnjenek a nézők szeme elől, és teljessé váljék a látvány dematerializációja. A láthatóság alap-oka a fény, önmaga vált a látvány forrásává. A művész által artikulált immateriálisan áramló fény folyékony lebegése a nézőben azt az érzetet kelti, mintha a mű születésének részese lenne - hasonlóan ahhoz, amikor egy hangversenyt élőben hallgathat. A fény environmentekben a néző a folyamatosan változó mű belsejébe kerül s annak mintegy részévé válik. Az élmény ereje ezáltal is fokozódik. A hetvenes évek közepén kezdtem abba a kalandba, mely a lézer képi lehetőségeinek a kutatásában, egy virtuális, láthatóvá tehető világ eddig ismeretlen tartományaiba vezetett s komoly nemzetközi érdeklődést keltett.

5 II./ március 5. A lézerfény három alapvető tulajdonsága: a nagyfokú irányíthatóság, az egy pontba koncentrált nagy fényerő és a monokromatikusság, valamint az ebből fakadó koherencia, illetve interferencia képesség - eltérő képi lehetőséget hordoz. A látható világ határainak a tágításához nagymértékben hozzájárultak. A lézerfény interferencia képességére épül a holográfia. Gábor Dénes fedezte fel Angliában 1948-ban az eljárást, amikor egy gyönyörű húsvét délelőtt, egy teniszpályán várakozva - rádöbbent arra, hogy a koherens fénnyaláb amplitudójához és fázisához kötött információ interferencia mintázat formájában intenzitás értékké alakulhat, amely fényérzékeny lemezen rögzíthető. A keletkező kép a tér teljes, szemünk helyzetének megfelelően változó tárgyviszonylatait jelenítheti meg. Ezt az interferencia mintázatot hologramnak nevezte el. Mindez jóval a lézerek felfedezése előtt történt. A hatvanas évektől, a koherens fénnyalábot biztosító lézerek felfedezésével jutott a holográfia olyan eszközhöz, amely a Csáji Attila: Lightbridge (Fényhíd), Esztergom Párkány (1997) tudomány és a művészetek új területeit nyitotta meg. "Nincs nagyobb öröm a kutató számára, mint látni azt, hogy elgondolása láncreakcióként fejlődik tovább, és a tudomány egy új fejezetének teremti meg alapját", írta Gábor Dénes 1971 áprilisában. A hologramnak, mint látványnak elsődleges élménye abból a sajátos mágiából származik, hogy a látványnak teljes térbeli képét adja - az üveg vagy a filmsíkján - s mindezt nem a szem megtévesztésére építve, hanem térbelileg differenciált, változó információként. És így már, mint reprodukció is magával ragadó. A művész számára azonban ezen túl számos más, a hologram sajátosságaiból fakadó probléma felvetése és tisztázása az, ami megkerülhetetlen. Milyen új vizuális gondolatok, a térnek, a tömegnek, a színnek, a formának, az anyagszerűségnek milyen új összefüggései tárhatók fel ezzel az eszközzel? Hogyan változtatja meg képi érzékelés és az idő viszonyát a síkon? Alkalmas e arra, hogy akár elvont elképzelések képileg érzékelhető formáit teremtse meg? Mennyiben és hogyan tágítja a vizuális kifejezés határait? A kérdésekre a válaszok most vannak születőben. Egyik hologramom címe: A szifonban egy pohár víz van. Egy átlagos kijelentés, amelyhez hasonló számtalanszor elhangzik naponta. A hologram hétköznapi képtelenséget mutat be egy egyszerű képben. Egy szifont látunk amelynek áttetsző belsejében egy pohár víz villog. Kijelentéseink fogalmivá szimplifikálódnak. Abszurditása mellett elmegyünk észrevétlenül. A valóság csak akkor tárul fel, ha friss viszonyba kerülünk vele. Máskülönben elfedi a közhely. A hétköznapok abszurditása egyik alap jellemzője Hun-Jarryának. Egy másik hologram cím: A forradalom egyik periódusa. A hologramon egy kéz látható, egyik ujjával az égre mutatva. Ahogy elhaladunk előtte váratlanul kiegészül. Az új végén, zsonglőr mutatványként, egy utcakő jelenik meg, a proletáriátus fegyvere. Csak egy villanásnyira látszik, a következő pillanatban a láthatósági szög váltása elnyeli. Két tojás: Egy hatalmas rusztikus kőtömb lebeg egy tojás felett. Mezei Ottó azt írta e hologramról, hogy mágikus erejű hatásával túlszárnyalja René Magritte megnövesztett, két dimenziós fétiseit. S hadd zárjak R. Jakson, a New York-i holográfiai múzeum kitűnő művészettörténészének a gondolatával: "A lézertechnológia a 20..században azt a szerepet tölti be, mint a nyomdai eljárás a 15. században. Mindkettő radikálisan új kommunikációs eszközként jelent- Csáji: A szifonban egy pohár víz kezett, olyan eszközként, mely a kor legfejlettebb technológiáján alapul. A kor legvállalkozóbb szellemű művészei mindkettőt hamar átvették, mint olyan eszközt, mely a kreatív üzenetet, valamivel szélesebb körben terjesztheti, mint korábban. A modern művész számára semmivel sem rendkívülibb a lézertechnika felhasználása, mint a sajtógép alkalmazása volt Albrecht Dürernek".

6 6. II./ március id. Orbán István Márciusi krónika Lengyel Ferenc és Balázs Imre József már a Bécsi Posta februári számában bemutatta Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi írót, akit március 4.-én a Bornemisza Társaságban nagy érdeklődés fogadott. Ő maga írói munkájáról alig beszélt. Felolvasta egy még nem publikált novellája részletét, majd bővebben az általa szerkesztett Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat újraindításának és életben tartásának nehézségeivel foglalkozott. Szilágyi elhozta a lap 474., illetve az idei évfolyam 4. számát, amelyből látható, mily körültekintés kell ahhoz, hogy megállja helyét más patinás irodalmi folyóiratok között. Mindenek előtt szembetűnő, hogy a szerkesztés nagy figyelmet szentel a költészet és a próza, valamint a generációk egyensúlyának. Egyed Emese tollából az első oldalon két finom vers (mi őt kolozsvári irodalomtörténész-tanárként ismerhettük meg Bécsben), Simonffy Józseftől pedig odébb egy egész oldalnyi olvasható; A nagy Kilometrik gyűjtőcímen fiatal, kezdő költők-írók bemutatására további öt oldalt szán a lap az összesen húszból. A prózai részben Lászlóffy Aladár, a lap főmunkatársa (vezércikk helyett) arról elmélkedik, hogy a világ nem csak a siralom, de a félműveltség völgye is, majd Bogdán László regényrészlete, Gyulai Levente írása Mészöly Miklósról és Szőcs István szellemes "Merengés"-ei következnek. A közelmúltban tragikus körülmények közt elhunyt költőnek, Nagy Gáspárnak, a Helikon Szakolczay Lajos és Radics Éva cikkeivel állít emléket. - Érdekes és érdemes lesz figyelemmel kísérni a Helikon szerzőinek további útját. Az estet Nagy Csongor gitárjátéka és Pongrácz Károly eredeti úti hangulat-festményei és portréi kísérték. * 1956-ra a bécsi magyar közösség két rendezvénye emlékeztetett márciusban: az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem által kiadott 50 év című kötet bemutatóján a Bécs-belvárosi református templomban és dr. Juhász László 1956-os dokumentumfilmjének ausztriai ősbemutatóján, a Központi Szövetség előadótermében. A Szabadegyetem tanulmánykötetét Balla Bálint és Szőlősy Pál rendezte sajtó alá a korábban kiadott Harminc év folytatásaként. Azt annak idején szemtanúk, kortársak beszámolói, kommentárjai, értékelései tették hitelessé. A jelen kötet értéke, hogy hidat épít a még élők (akik közül maholnap már senki sincs, aki még megszólalhatna), és azok meglátásai közt, kik már a következményekbe születtek bele s így csak másodkézből szállt rájuk 1956 hagyatéka. Juhász a forradalom egyik kevésbé ismert fejezetének állít képletes szobrot a Megszólalt a győri vaskakas című filmjével, melyben ötven éves távlatból, mint egyike az utolsó túlélőknek kísér végig az akkori eseményeken. Dokumentációja Tegnapló címen könyv alakban is megjelenik. * Március idusát, a magyarok világszerte legnagyobb közös nemzeti ünnepét, Bécsben 14.-én a hajdani testőrségi palotában a Nagykövetség napsugaras fogadásán, és 17.-én, a Collegium Hungaricumban, az itteni magyar egyesületek közös emlékünnepén ültük meg. Ott dr. Horváth István nagykövet méltatta a nap és közös ünneplésének jelentőségét, itt pedig dr. Fónagy Zoltán, a Collegium igazgatója, és dr. Deák Ernő, a Központi Szövetség elnöke bevezetői után dr. Görömbei András debreceni professzor mondott ünnepi beszédet. * A magyar irodalomtörténetnek márciusban is volt gyásza: 89 éves korában Budapesten elhunyt Lengyel Balázs, a második világháborúból ocsúdó, az Újhold folyóirat köré csoportosult fiatal írók, "a Nyugat negyedik nemzedéke" utolsó élő tagja október 16.-án volt a Bornemisza Társaság vendége. MEGHÍVÓ A DUNA TV SZEREPE AZ IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉBEN Filmrészletek CSELÉNYI LÁSZLÓ (elnök) és VARGA EDIT (műsorvezető) referátuma az Európa Club rendezvénye közösen a Bornemisza Péter Társasággal április 12-én, csütörtökön 19:00 órakor Bécs II., Hollandstrasse 4., COLLEGIUM HUNGARICUM

7 II./ március 7. Kosztolányi Dezső: Húsvét Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt - kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember. Csáji Attila: Rovás jelek Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Csáji Attila: Rovás jelek Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

8 8. II./ március ELŐZETES A Bornemisza Péter Társaság májusra tervezett előadása: találkozás L. Simon László József Attila-díjas íróval, vizuális költővel és szerkesztővel, a Magyar Írószövetség titkárával. Az estet bevezeti és moderálja: Bújdosó Alpár. Cím és időpont: Bécs 6., Capistrangasse 2/15, vasárnap, május 6-án, 17:30 órakor. KIÁLLÍTÁSOK PASSION FOR ART (A művészet, mint szenvedély) Fennállásának 35-ik évfordulója alkalmából március 18-án, az Essl házspár több mint nemzetközileg elismert alkotással rendelkező gyűjteményéből kiválasztott mintegy 400 műből álló jubileumi kiállítás nyílt a klosterneuburgi Essl múzeumban. Cím: Sammlung Essl Museum, An der Donau-Au 1., Klosterneuburg / Bécs. Nyitva: kedd vasárnap óráig, szerdán este is, óráig (akkor ingyenes!). A kiállítás 2007 augusztus 26-án zár. EROS in der Kunst der Moderne (EROS a modern művészetben) A BA-CA Kunstforum legújabb kiállítása arra az izgalmas kérdésre próbál választ adni, miért annyira lenyűgöző az erótika mint téma a művészek számára. A kiállított művek széles palettája kiterjed a 19. század végi nagy francia alkotókra (Paul Cézanne, Edouard Manet, Henri de Toulouse-Lautrec, Auguste Rodin) csakúgy, mint az osztrák Gustav Klimtre és Egon Schielere. De itt láthatjuk a klasszikus modern festők (Pablo Picasso, Kees van Dongen, Joan Miró) vagy a szürrealista mesterek (Max Ernst, Man Ray, Salvador Dalí) erotikus témájú alkotásait is. A kiállítás 2007 július 22-ig (16 éven aluliak csak szülői felügyelet mellett!) tekinthető meg. Cím: Bécs., 1. kerület, Freyung 8. SZÍNHÁZ Három előadással is Budapesten vendégszerepel április elején a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház, a Thália színházban: április 3.: Samuel Beckett: Godot-ra várva (rendezte Tompa Gábor), április 4.: John M. Synge: A nyugati világ bajnoka (rendezte Bocsárdi László), április 5.: William Shakespeare: Lear Király (rendezte Bocsárdi László). A Lear király főszerepében Nemes Leventét, a színház volt igazgatóját láthatjuk, akit a magyar állam 2007 március 15-én Jászai Mari-díjjal tüntetett ki. Absender: P.b.b. Péter Bornemisza Gesellschaft A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Österreichische Post AG Info.Mail Entgelt bezahlt Wiener Post Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung. Erscheinungsort: Wien Verlagspostamt: A-1060 Wien Medieninhaber und Herausgeber: Péter Bornemisza Gesellschaft, A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Tel.: +43/ Fax: +43/ zoltan_ka@yahoo.com Redaktion: Zoltán Kászoni Bankverbindung: Creditanstalt Bankverein, A-1011 Wien, Schottengasse 6 BLZ: Konto Nr , IBAN: AT ; SWIFT (BIC): BKAUATWW Lapunk letölthető a BPT honlapjáról: