Kincses Áron A KÁRPÁT-MEDENCE EZREDFORDULÓ UTÁNI MIGRÁCIÓS HÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYAR NÉZİPONTBÓL

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Vezetı: Dr. Gábris Gyula DSc egyetemi tanár FÖLDRAJZ METEOROLÓGIA PROGRAM Vezetı: Dr. Nemes Nagy József DSc egyetemi tanár Kincses Áron A KÁRPÁT-MEDENCE EZREDFORDULÓ UTÁNI MIGRÁCIÓS HÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYAR NÉZİPONTBÓL DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉMAVEZETİ: LANGERNÉ DR. RÉDEI MÁRIA HABIL. EGYETEMI DOCENS, AZ MTA DOKTORA TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI TANSZÉK BUDAPEST 2010

2 I. Témaválasztás, célkitőzés Az utóbbi évtizedekben Európa migrációs szerepe felértékelıdött. Napjainkra a nyugat és déleurópai államok többsége sokmilliós külföldön született lakossággal rendelkezik. A nemzetközi vándorlás témája a fogyó nyugati társadalmak fenntarthatóságával, a gazdasági globalizációval, vagy a klímaváltozással (környezeti migráció) kapcsolatosan is egyre többször elıtérbe kerül. A magyar folyamatok aktualitásnak is számos oka van. A közép-európai országok a 90-es évek rendszerváltozásai után a gazdasági felzárkózásnak és az integrációnak köszönhetıen rendre befogadó térségekké váltak. Magyarország és a szomszéd országok életében ez a jelenség merıben új helyzetet teremtett, mivel eddig inkább az elvándorlások voltak a jellemzık. Így a migráció magyarországi kutatása, a befogadó helyzet biztonsági, haszonelvő továbbgondolása nem tekint vissza hosszú múltra, fıként nem földrajzi nézıpontból. A legtöbben a környezı országokból érkeznek hazánkba. Így a Magyarországot érintı migráció nem pusztán az elınyök minél hatékonyabb kihasználása, a kockázatok mérséklése miatt lényeges, hanem mert a határokon túl nyúló hatási folytán befolyásolja a magyar etnikumú népesség területi elhelyezkedését a Kárpát-medencében. E kettısség, valamint a nemzetközi vándorlás karakterisztikájának mélyebb megértése okán Magyarország számára különösen lényeges a Kárpát-medencei migrációs küldı és fogadó területek feltérképezése, összekapcsolása, amely eddig még nem történt meg. A nemzetközi vándorlás témájának stratégiai fontosságát mutatja az Európai Unió bel- és igazságügyi célkitőzései közt formálódó közös menekültügyi és bevándorlási politika, vagy a Schengeni Egyezmény is (elsısorban a belsı határırizet megszüntetése és a külsı határok közös ellenırzése). A hazai célok és az uniós közös politikák megalapozásához, hatékonyságának növeléséhez szükséges a magyar migrációs helyzet áttekintése, melyben véleményem szerint a földrajzi szemlélet kihagyhatatlan elem. II. A dolgozat felépítése A dolgozat tematikáját tekintve két nagy részre elméleti áttekintés, empirikus vizsgálat, szerkezetét tekintve öt fı szakaszra (fejezetre) osztható: A bevezetés utáni elsı részben (2. fejezet) a nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, feldolgozása alapján kísérletet teszek a nemzetközi vándorlás általános kiváltó okainak, 1

3 hatásainak, differenciáló tényezıinek meghatározására, értékelésére és a II. világháború utáni globális nemzetközi trendek rövid összefoglalására, értékelem hatásukat a hazai folyamatokra. Az empirikus vizsgálatokat a rendelkezésre álló adatok bemutatásával kezdem, ahol kulcsszerepet játszanak a területi migrációs (honnan hová) mátrixok. A 3. fejezetben a Magyarországot érintı nemzetközi vándorlás térbeli vetületeit elemzem. Bemutatom az ezredforduló után Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok demográfiai, gazdasági, területi jellemzıinek különbözıségét a már itt élıkhöz képest. A 4. fejezetben a hazánkban élı migránsok bevándorlás elıtti települései, megyéi állnak az analízis középpontjában. Így lehetıvé válik a szomszédos országokból hazánkba érkezık jelenlegi és eredeti lakóhelyei közötti kapcsolatok elemzése, érintve a Kárpát-medencei országoknak a Magyarországra vándorlások miatti népességváltozásait is és között. A következı pontban (5. fejezet) a magyar céltelepülések Kárpát-medencei migrációs összeköttetéseinek idıbeli, térbeli változásait elemzem az ezredforduló utáni években, valamint az eloszlásuk jellemzıire igyekszem magyarázatot találni. III. A felhasznált módszerek A kapcsolódó szakirodalmat minden fejezetnél áttekintettem. A nemzetközi vándorlás trendjeit bemutató részben törekedtem a leginkább átfogó helyzetismertetésre. A forrásterületek vizsgálata lehetıséget biztosított a Kárpát-medencei országok migrációs irodalmának megismertetésére, mely több esetben hazai szemléletváltást indokolhat. A dolgozat egyik újítása a vizsgálati szint. A forrás és célterületek részletessége olyan betekintést nyújt Magyarország migrációs viszonyaiba, ami a hazai és nemzetközi földrajzi és migrációs szakirodalomból is hiányzott. A dolgozatban a releváns magyar migrációs adatbázisok (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatbázisa, illetve ezen alapuló Központi Statisztikai Hivatal adatállománya) január 1-jei és január 1-jei eszmei idıpontra vonatkozó állományi adatait használtam. A konkrét elemzések alapjául szolgáló adatok nem voltak közvetlenül elérhetıek, külön besorolásokra volt szükség, mely a disszertáció készítésének szerves részét képezte. A területi migrációs adatmátrixok összeállítása elıtt és közben számos problémával szembesültem. Az elsıdleges nehézséget az jelentette, hogy nem egy elıre megadott települési listából válogathat a tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi állampolgár a születési helyének megadásakor. Így gépelési, helyesírási 2

4 hibák, különbözı nyelveken megadott településnevek, településrészek, különféle megadási módok nehezítik a megfelelı besorolások megkeresését. A települési szintő adatok beazonosítása után az adatok NUTS3 szintre integrálása közben szembesültem a következı nehézséggel. Ez a területi osztályozási szint a legtöbb szomszédos országra rendelkezésre áll. Szerbia és Ukrajna kivételt képeznek. Szerbia esetén a legvalószínőbb NUTS3 beosztást alkalmaztam, míg Ukrajnában nem létezik ilyen beosztás. Az oblaszty szint integráltabb, a rajon pedig részletesebb ennél. Mivel itt Ukrajnán belül leginkább Kárpátalját vizsgáltam, így a finomabb beosztást alkalmaztam. A földrajzi adatmátrixba jelentıs mennyiségő társadalmi-gazdasági adatot iskolai végzettség, kor, foglalkozás, gazdasági aktivitás, stb. építettem be. A területi adatok elemzése általánosan kereszttáblák és területi adatmátrixok segítségével történt. A külföldiek magyar népességtıl való társadalmi-gazdasági jellegzetességeinek és a migráció hatásainak elemzése során különféle relatív és parciális átlagokkal, eltartottsági, diszkrepancia indexekkel számoltam. A népesség területi koncentrációjának számszerősítéséhez az elméleti termodinamikában ismert statisztikus hımérsékletet értelmeztem. A Magyarországra vándorlás miatt a szomszédos országok teljes és magyar etnikumú népességváltozásának NUTS3 szintő meghatározásához pont, intervallum és aránybecsléseket alkalmaztam. A külföldiek magyarországi állományi és áramlási adatai közötti kapcsolatot korrelációs és determinációs együtthatókkal számszerősítettem, majd a helyzetpotenciál mutatók segítségével képet formáltam arról, hogy a különbözı állampolgárságú külföldiek hogyan, milyen összetételben használják hazánk területét, mint potenciális letelepedési célpontokat. A magyar települések Kárpátmedencére kiterjedı migrációs hálózatainak vizsgálatához a hálózatelmélet eredményeit használtam, illetve eloszlásvizsgálatokat végeztem. Az eredmények bemutatásához a tematikus térképek ArcView, a diagramok Microsoft Excel programmal készültek. IV. Az eredmények, következtetések 1. Az értekezés széleskörő szakirodalmi hátterére támaszkodva kísérletet tettem a szomszédos országokból Magyarországra irányuló nemzetközi vándorlás okainak, folyamatainak, hatásainak komplexebb kontextusba helyezésére, melyben a földrajzi megközelítésnek kiemelt szerepet szántam. Ennek elsı lépéseként a világban tapasztalható migrációs trendeket, a vándorlást kiváltó okokat tekintettem át. Megállapítottam, hogy a II. világháború 3

5 óta Európa migrációs szerepe nagymértékben megváltozott. Egyrészt az európai migránsok arányai jelentısen visszaszorultak a világban, másrészt Európa jelentıs befogadó térség lett, ahol több migráns él, mint Észak-Amerikában. Magyarország a globális, kontinenseken átívelı világmérető migrációban (a többi közép- európai országhoz hasonlóan) geopolitikai helyzeténél fogva csak kisebb mértékben vesz részt. Hazánk célpont a Kárpát-medence népessége számára, következésként inkább a kistávolságú nemzetközi vándorlások a jellemzık. 2. Dolgozatban részletesen kifejtett elemzések alapján az ezredfordulót követı (Magyarország felé irányuló) Kárpát-medencei vándorlásokat a következı fı okokkal magyarázom: a gazdasági viszonyok és a térszerkezet (át)alakulása, a rendszerváltást követı privatizációk, munkanélküliség, regionális fejlettségbeli különbségek fokozódása; vállalkozások alapítása, tıkebefektetések (gazdasági eredető motivációk), fiatal generációk tanulási célú (meghatározott ideig tartó, vagy tartós) kitelepülése, ingázása (tanulási célú migráció, ingázás), etnocentrikus migráció (kontaktzóna), Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció (politikai és gazdasági motívumok). 3. Véleményem szerint a hazai migrációs folyamatok alakulására egyértelmő hatást fog gyakorolni a közeljövıben a hazai népességfogyás, öregedı korstruktúra (push faktor), szomszédos országokban élı magyar nemzetiségőek (módosuló?) migrációs törekvései, a hazai gazdaság munkaerı szükséglete (pull faktor). 4. Kiemelt célom volt az ezredforduló utáni, Magyarországot érintı migrációs forrásterületek feltárása és a fogadó területekkel való kapcsolatuk feltérképezése a nemzetközi vándorok társadalmi, gazdasági tulajdonságaira kiterjedıen. A cél elérése érdekében egy komplex migrációs honnan-hová vándorlási mátrixot készítettem, mely a nemzetközi migráció tanulmányozása során eddig elérhetetlen volt. Így Magyarország migrációs helyzetét a lehetıségekhez mérten olyan részletes területi szinten próbáltam meg föltárni, ami eddig a szakirodalomból gyakorlatilag hiányzott. 5. A vándorlások magyar célterületeinek analízise alapján megállapítottam, hogy a határokon átnyúló mobilitás hatása a rendszerváltás óta számottevı mértékben alakította a lakosság (és az adófizetık) számát, fiatalító effektusával és szellemi tıke növekedésével az összetételét, 4

6 valamint koncentráltabb külföldi lakóhelyválasztás következtében a területi elhelyezkedését. A külföldi állampolgárok által preferált területeken jelentısen befolyásolják a regionális társadalmi-gazdasági folyamatokat. A nyelvi közösség ebben erıs motivációt jelent, így a beilleszkedés sokkal egyszerőbb, a migrációnak nagyobbak az elınyei Magyarországra nézve, mint általában más országokban. 6. A külföldiek területi elhelyezkedésérıl kimutattam, hogy domináns részük Budapesten és Pest megyében él, míg kisebb hányaduk a határmenti kistérségekben, illetve a Balaton környékén (1. ábra). Budapest globális célpontja a migránsoknak, ahol nem európai állampolgárok többsége lakik. Minél messzebbrıl érkeztek a migránsok, arányukban annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és a fıváros válik elsıdleges célpontukká. A migráció elsıdleges célterületei tehát a nagyvárosi centrumtérségek, ahol a kulturális-etnikai sokszínőség jellemzı, illetve a munkalehetıségek széles spektruma áll rendelkezésre. 1. Ábra: A Külföldi állampolgárok 100 lakosra esı aránya kistérségenként, január Eredményeim szerint a migránsok területi megoszlásában a keresetek regionális különbségei mellett meghatározó szerepe van a célterületek térbeli fekvésének is. Az új lakóhely választásában a gazdasági centrumterületek mellett a szomszédos fekvéső, határmenti ez esetben periférikus térségek is fontos szerepet játszanak, azaz a migrációs hajlandóság a gazdasági különbségekkel egyenes, míg a távolsággal legyen az topográfiai, vagy kulturális fordított arányban áll. E határrégiókat a telephelyelméletek tradicionálisan hátrányos területként szemlélték. A kedvezıtlen kép a globálissá váló piaci folyamatok és a regionális integrációk korában megváltozott. A határrégiók egyre inkább aktív kontakttérré alakulnak át. Ahogy Magyarország esetén Budapest migrációs centrum, úgy a határok mentén hasonló karakterisztikával rendelkezı, lokális centrum területek emelkednek ki. Nevezetesen Szeged, 5

7 Debrecen és Nyíregyháza. A Balaton környéke leginkább a régi Európai Uniós állampolgárokra jellemzı letelepedési hely, ahol sok a nyugdíjas. 8. A migráció Kárpát-medencei forrásterületeinek elemzése során minden ország esetében rövid leírást adtam az adott ország migrációs potenciáljáról, a vándorlások területi jellegzetességeirıl, demográfiai és gazdasági hatásairól, a magyar etnikum számáról, elhelyezkedésérıl és a két ország közötti migráció múltjáról, érintve az etnocentrikus migrációt, a schengeni határváltozásokat, az ingázások, cirkulációs migráció és a menekültek kérdéskörét is. A forrásterületek vizsgálata során elkészítettem a szomszédos országokra az elvándorlások települési térképeit (például a 2. ábra), majd országonként részletes elemzést adtam iskolai végzettségek, korcsoportok szerint. Megállapítottam, hogy a migránsok a forrás-országok határainak a közelébıl sokkal inkább a magyar határhoz közel telepszenek le mint a máshonnan érkezık, valamint a kivándorlási területeknek is vannak központként tekinthetı térségei. 2. Ábra: Magyarországon élı román állampolgárok az elvándorlás települése szerint, január A migrációs forrásterületek analízise szerint a január 1-jei állapot alapján NUTS3 régiók szerint a romániai Hargita, Maros, Bihar, Kolozs megyékbıl érkeztek a legtöbben Magyarországra. A vándorlások kumulált volumene egyöntetően növekedett 2008-ra, melyben Erdély megırizte vezetı szerepét. Kovászna és Szatmár megyék növekvı kibocsátásával a jelentıs romániai elvándorlási helyek területe kiszélesedett. Az erdélyi emisszióhoz felzárkóztak a vajdasági Észak-Bácska és Észak-Bánság körzetei, valamint a kárpátaljai Beregszászi járás is (3. ábra). Így a jelentıs küldı területek nagysága mellett a helyzetükben is változás következett be. Fontos leszögezni, hogy átlagosan a nagyobb 6

8 volumenő emigráció a romániai megyékbıl nem feltétlenül okoz akkora népességfogyást, mint a Vajdaság, vagy Kárpátalja határhoz közeli területein. Véleményem szerint az ezredforduló óta az elvándorlás következtében a kárpátaljai magyarság fogyása vált arányaiban a leggyorsabbá a Kárpát-medencében. 3. Ábra: Szomszédos országokból Magyarországra irányuló vándorlások NUTS3 szinten, január 1. S S S S S S S S S S Magyarországon tartózkodó külföldiek száma a jelenlegi lakóhely szerint S Magyarországon tartózkodó külföldiek száma az elvándorlás helye szerint S Magyarok aránya (%) - 1,50 1,51-10,00 10,01-15,00 15,01-35,00 35,01-50,00 50, A vándorlási mátrixok belsı tulajdonságai alapján 161 régióból a 19 magyar megyébe és Budapestre történı vándorlások jelentıs, folyamatosan növekvı koncentrálódását találtam. Megállapítottam, hogy január 1-jén Közép-Magyarország az erdélyi megyékbıl érkezık számára volt leginkább vonzó. A szomszédos országokból Magyarországra tartó teljes vándorlás közel 5%-a Hargita és Budapest között zajlott le, míg majdnem 4%-os a részesedése Maros megye és a magyar fıváros közötti mozgásoknak. A határmenti területeknek is nagy jelentısége volt. Az egymással határos megyék között intenzív áramlások alakultak ki. A legjelentısebbek az Észak-Bácska, Észak-Bánát és Csongrád, illetve a Beregszászi járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közti kapcsolatok ra Budapest és Pest megye szerepe felértékelıdött, míg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 7

9 és némileg Csongrád migrációs helyzete gyengült (4. ábra). Ennek oka a határhoz közeli forrás-települések migrációs kimerülése lehet. Véleményem szerint a késıbbiekben ezt ellensúlyozhatja ezekben a régiókban az a volumenében még gyenge, de arányaiban jelentıs növekedés, mely a határtól távolabbi területekrıl érkezık esetén figyeltem meg. 4. Ábra: Területi kapcsolatok a forrás és célrégiók között A vándorlás földrajzi, honnan-hová mátrix típusú megközelítése lehetıséget biztosított számomra a migrációs hálózatok tanulmányozására is. Dolgozatomban az áramlási és állományi adatok összevetésébıl azt találtam, hogy a külföldiek tudatosan választanak maguknak lakóhelyet, mégpedig nagy valószínőséggel azokban a kistérségekben, ahol honfitársaik már nagyobb számban letelepedtek, segítve ıket a vándorlás folyamatában, a munkahely keresésében, a lakhatás kérdésében. Így a migránsok területi elhelyezkedésének magyarázatában a jövedelmek regionális különbségei mellett fontos szerep jut a fogadó területek elhelyezkedésének, valamint a migráns hálózatoknak is. 12. Megállapítottam, hogy a szomszédos országok felıl Magyarországra tartó migráció magyar települési kapcsolatai skálafüggetlen topológiát mutatnak. A migrációs települési hálózatokban talált topológia oka, hogy a több kapcsolattal rendelkezı települések sokkal vonzóbban a migránsok számára, mint a kevesebb fokszámúak. Több összeköttetéssel a településbe jóval beágyazottabb a vándorlás. Nagyobb potenciális migráns népesség érhetı el a hálózatokon családi, baráti, rokoni kapcsolatokon keresztül. Magasabb valószínőséggel választ a vándorló népszerőbb, sok kapcsolattal rendelkezı települést, melyrıl így több információ áll rendelkezésére, mint olyat, melyrıl keveset tud. 8

10 V. Témához kapcsolódó publikációs jegyzék Könyv, könyvfejezet 1. Abkarovics Ildikó Kincses Áron Nagyné Forgács Eleonóra Tarnai Balázs (2003): Nemzetközi vándorlás idısorai KSH Budapest, p Kincses Áron (2004): Magyar állampolgárság megszerzése, KSH Budapest, p Kincses Áron (2005): A területfejlesztési szempontból elméletileg legkedvezıbb nyomvonal meghatározása. In: Tóth Géza (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. KSH Budapest, pp Kincses Áron (2005): Magyar állampolgárság megszerzése, KSH Budapest, p Kincses Áron (2006): Magyar állampolgárság megszerzése, KSH Budapest, p Halmi Erzsébet Kincses Áron Nagyné Forgács Eleonóra (2006): Nemzetközi vándorlás KSH Budapest, p.112. Tanulmány, cikk 1. Tóth Géza Kincses Áron (2007): Elérhetıségi modellek Tér és Társadalom, vol. XXI. no. 3. pp Rédei Mária Kincses Áron (2008): A szomszédból érkezı migránsok hatása a hazai társadalmi és gazdasági különbségekre Közép-Európai Közlemények, vol. 1. no.1. pp Illés Sándor Kincses Áron (2008): Foreign Retired Migrants in Hungary In Hungarian Statistical Review No 12, Vol 86. pp Éva Gárdos Annamária Sárosi Áron Kincses Eleonóra Nagy-Forgács (2008): Integrated Database of International Migration Statistics with a Particular Attention to Linking Data Sources In Hungarian Statistical Review No 12, Vol 86. pp Kincses Áron (2008): Romanian citizens in Hungary, Geographical Phorum Geographical Studies and Environment Protection, Year 7, No 7/2008, Craiova pp Kincses Áron (2009): A Magyarországon élı külföldiek területi elhelyezkedése, 2006 Tér és Társadalom XXXIII. évf. 2009/1 pp Kincses Áron (2009): Romanian international migrants in Hungary, Current Trends in Statistics in V6 regions, Czech Statistical Society, ISBN pp Illés Sándor Kincses Áron (2009): Cirkuláció és migráció Magyarország nemzetközi vándormozgalmában, Statisztikai Szemle 87. évfolyam: (7-8.szám) pp Tóth Géza Kincses Áron (2010): A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata. Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009/4 pp Karácsonyi Dávid Kincses Áron (2010): Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer, Területi Statisztika évf. 3.sz. pp Karácsonyi Dávid - Kincses Áron (2010): Az elvándorlás hatása a kárpátaljai magyarság helyzetére. Földrajzi közlemények 2010/1, szám (megjelenés alatt) 12. Tóth Géza- Kincses Áron (2010): Examining regional distribution of immigrants in Hungary, Migration letters, 2010/2 (megjelenés alatt) 13. Kincses Áron - Takács Zoltán (2010): Szerb állampolgárok Magyarországon, Területi Statisztika évf. 2.sz. pp Kincses Áron (2010): Román állampolgárok Magyarországon, Közép-Európai Közlemények 2010/2. szám 3. évfolyam/2. szám No 9. (megjelenés alatt) 9

11 15. Kincses Áron Rédei Mária (2010): Hungary at crossroad, The Romanian Journal of European Studies (RJES) No. 7-8/2009 (megjelenés alatt) 16. Tóth Géza Kincses Áron (2010): Regional Distribution of Immigrants in Hungary, Hungarian Geographical Bulletin 2010/2 (megjelenés alatt) Konferencia elıadások 1) Romanian citizens in Hungary. Current trends in statistics in V6 region, Czech Statistical Society, Prága, szeptember ) A Magyarországon élı külföldi állampolgárok gazdasági hatása az ezredforduló után, Magyar Regionális Tudományi Társaság, december 11-12, Gödöllı 3) Migration Situtation Between Hungary and Ukraine (Dr. Karácsonyi Dáviddal közös elıadás). Migration Challenges to the Visegrad Countries from Eastern Europe, Visegrad workshop on migration and security, Budapest, ZMNE, október 19. 4) Globális migráció és magyar hatása. "Paradigmaváltás a 21. század statisztikájában?" Magyar Statisztikai Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal közös konferenciájára, Budapest, január 29. 5) Kárpát-medencei migrációs forrásterületek vizsgálata magyar nézıpontból, ; Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, május 6. 6) Cirkuláris migráció Magyarországon. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a Magyar Statisztikai Társaság közös konferenciája, Budapest, május