pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében

Átírás

1 pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében

2 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet Szakmai Forrás Sorozat Kutatások X. Sorozatszerkesztő: Buda Béla és Demetrovics Zsolt

3 pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében Demetrovics Zsolt Paksi Borbála Dúll Andrea

4 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet National Institute for Drug Prevention 1134 Budapest, Tüzér u Tel: (+36 1) , Fax: (+36 1) L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino Italia T./F.: Szerzõk, 2009 L Harmattan Kiadó, 2009 ISBN A kiadásért felel Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetõk, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: harmattan@harmattan.hu A szöveget Tiszóczi Tamás gondozta. A borítóterv Pacher Nóra, a nyomdai elõkészítés Dávid Ildikó munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelõs vezetõ Kecskeméthy Péter.

5 5 Tartalom Felvinczi Katalin: Előszó Buda Béla: Plázák és ifjúság. Valóság és virtuális világok Dúll Andrea, Paksi Borbála, Demetrovics Zsolt: A helyfogyasztás színterei: a bevásárlóközpontok környezetpszichológiai elemzése A plázák mint szabadidős és beavatkozási színterek A vásárlás mindenki számára szükséglet, de sokaknak örömet is okoz Túl a vásárláson: a pláza mint összetett, sokfunkciós szociofizikai hely A vásárlás, a szabadidő és a szórakozás összekapcsolódását a pláza szociofizikai kontextusában markánsan alátámasztják a környezetpszichológiai vizsgálatok Élmények kellenek: kóstolás, érintés, ámulat, csodálat, borzongás, egyszóval: szórakozás Környezeti érzelem- és önszabályozás Kedvenc helyek, helyreállító környezetek Helyreállító környezetek és szabadidő Kikapcsolódás és csellengés a belső városban : társas helyfogyasztás a plázában A pláza mint félnyilvános hely: városi köztér vs. társas kontroll A bevásárlóközpontok kontextuális környezetpszichológiai elemzése: a magyarországi plázák környezetpszichológiai sajátosságai Milyen a plázázók szükségleteinek szociofizikai kontextusa? A környezetpszichológiai kutatás leírása Az elemzés módszerei és szempontjai A plázák környezetpszichológiai elemzése, típusok A plázák környezetpszichológiai elemzésének eredményei: összegzés Záró gondolatok Irodalom

6 6 Drog, család, személyiség Paksi Borbála, Arnold Petra, Demetrovics Zsolt: Fiatalok plázalátogatási szokásai és egészségmagatartása: kvantitatív összehasonlító elemzések Módszer Eredmények A évfolyamos nagyvárosi diákok A plázalátogatás kapcsolata a diákok szociodemográfiai jellemzőivel A plázalátogató diákok és az iskola A plázalátogató diákok szabadidő-eltöltési szokásai A plázalátogató diákok egészségmagatartása Fiatal felnőttek A plázalátogatás kapcsolata a nagyvárosi fiatal felnőttek szociodemográfiai jellemzőivel Társadalmi elhelyezkedés A plázalátogató fiatal felnőttek szabadidő-eltöltési szokásai A plázalátogatás jellemzői A plázalátogatók értékrendje A plázalátogatók szenvedélymagatartása Összegzés Irodalom Arnold Petra, Paksi Borbála, Forstner Máté, Demetrovics Zsolt: Plázalátogató fiatalok szabadidő-eltöltési szokásainak, valamint egészségmagatartásának kvalitatív vizsgálata Problémafelvetés A kvalitatív kutatás módszere Mintavétel A plázák kiválasztása A plázákon belüli helyszínek kiválasztása Interjúalanyok kiválasztása Interjúvázlat Mélyinterjú Fókuszcsoport Adatfelvétel Mélyinterjú Fókuszcsoport Adatfeldolgozási szempontok Az adatfeldolgozás módszere Módszertani megfontolások A plázalátogatók körében készített mélyinterjúk főbb eredményei

7 tartalom 7 A plázát gyakran látogató fiatalok szociodemográfiai jellemzői A plázát gyakran látogató fiatalok családi és iskolai helyzete A plázát gyakran látogató fiatalok szabadidő-eltöltési szokásai A plázát gyakran látogató fiatalok plázalátogatási szokásai A plázalátogatás gyakorisága A plázában eltöltött idő A plázalátogatás célja A leggyakrabban látogatott helyszínek a plázákban A plázalátogatás társas közege A plázát gyakran látogató fiatalok értékrendje A plázát gyakran látogató fiatalok bevásárlóközpontokkal szembeni attitűdje A plázát gyakran látogató fiatalok által fontosnak tartott materiális immateriális dolgok A plázát gyakran látogató fiatalok drogérintettsége A plázát gyakran látogató fiatalok drogokkal és drogfogyasztókkal szembeni attitűdjei A plázát gyakran látogató fiatalok drogokkal szembeni attitűdjei A plázát gyakran látogató fiatalok drogfogyasztókkal szembeni attitűdjei A drogfogyasztás hátterében meghúzódó tényezők A plázát gyakran látogató fiatalok pszichológiai jellemzői A plázát gyakran látogató fiatalok prevenciós szükségletei A plázát gyakran látogató fiatalok iskolai drogprevenciós programokkal kapcsolatos tapasztalatai, véleményei Ifjúsági Tanácsadó Irodák A plázákban dolgozók körében készült fókuszcsoportos interjúk főbb eredményei A fókuszcsoportok összetétele A plázbában dolgozók plázalátogatási szokásai Percepció a plázalátogató fiatalokról Plázalátogató fiatalokkal kapcsolatos történetek A fiatalok plázalátogatásának célja A plázát gyakran látogatók viselkedése A plázalátogató fiatalok drogérintettsége Ifjúsági tanácsadó irodák Összefoglalás Irodalom

8 8 Drog, család, személyiség A környezetpszichológiai elemzéshez Kun Bernadette, Kovacsics Leila, Felvinczi Katalin, Fábián Róbert, Vadász Piroska, Erdélyi István, Sebestyén Edit, Buda Béla, Demetrovics Zsolt: Alternatíva : múlt, jelen és jövő. Előzetes elképzelések és megvalósulás Bevezetés Fiatalok és a plázák világa Hazai eredmények: az elővizsgálatok legfontosabb tapasztalatai Egészségfejlesztési és alacsony küszöbű programok a bevásárlóközpontokban Az Alternatíva program beindításának feltételei A program szakmai tartalmának kialakítása Kapcsolatfelvétel a plázákkal A helyszín Az Alternatíva program A segítők A program külső megjelenésének és kereteinek kialakítása Az iroda felépítése Nyitva tartás Keretek és házirend A program szolgáltatásaival és látogatóival kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésének módszere A programban nyújtott szolgáltatások A program látogatói A tapasztalatok összegzése Alternatíva a jövőben lépések egy szolgáltató hálózat kialakítása felé Külső megjelenés Nyitva tartás A szolgáltatás jellege A segítők Belső és külső kapcsolattartás Záró gondolatok Köszönetnyilvánítás Irodalom melléklet A környezetpszichológiai elemzéshez készült szakértői színtér-leírások Vezérfonal a plázalátogató fiatalokkal készült mélyinterjúkhoz Vezérfonal a dolgozókkal készült fókuszcsoportokhoz

9 9 Felvinczi Katalin Előszó 2002 és 2005 között egy komplex, többkomponensű kutatásfejlesztési projekt ( Fények és árnyak prevenciós szükségletek és lehetőségek ) megvalósításában vett részt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, együttműködésben az MTA Pszichológiai Intézetével, a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjával és a Budapesti Szociális Forrásközponttal. A projekt célkitűzései az alábbiak szerint összegezhetőek: Az 1980-as években elindított Budapesti Longitudinális fejlődés vizsgálat keretében több alkalommal fejlődés- és személyiségpszichológiai vizsgálati módszerekkel vizsgált egykori gyerekek fiatal felnőttkori életmódjának, adaptációs lehetőségeinek, esetleges szerhasználati szokásainak vizsgálata, többek között azzal a céllal, hogy komplex diagnosztikus, prognosztikus megállapítások legyenek tehetők a legális és illegális szerhasználati viselkedésformák későbbi kialakulásának felbecslése, előrejelzése érdekében. A nagy bevásárlóközpontokat látogató fiatalok, fiatal felnőttek egészségmagatartásának, életmódjának, szabadidő-eltöltési szokásainak, esetleges prevenciós szükségleteinek feltárása kvalitatív és kvantitatív vizsgálati módszerek segítségével. A megismert szükségletek és életvezetési szokások ismeretében egy valóban a szükségleteket alapul vevő tervezési folyamat eredményeképpen egy újfajta, ez idáig Magyarországon előzmény nélküli prevenciós szolgáltatási forma kialakítása a bevásárlóközpontokban, illeszkedve azok belső világához. A kedvezőtlen szocioökonómiai státusú, az illegális szerhasználat szempontjából különösen veszélyeztetett fiatalok sajátos életvezetési szokásainak, segítő szolgáltatásokhoz való viszonyának megismerése elsősorban kvalitatív vizsgálati módszerek használatával. A feltárt szükségletekre érdemben reflektálni képes prevenciós-ártalomcsökkentő szolgáltatások kialakítása az érintettek számára. A magyarországi, elsősorban a közoktatási intézményekben működő prevenciós programok feltárása, a programok tartalmának, szervezeti jellemzőinek, területi elterjedtségének leírása, annak a módszertannak a kialakítása, melynek segítségével az ilyen jellegű intervenciók számba vehetők, majd utóbb eredmény- és folyamatértékelésük elvégezhetővé válik.

10 10 pláza, ifjúság, életmód A projekt megvalósítása során számos jelentősebb eredményt értünk el, közöttük több olyat, melyek utóbb fenntarthatónak bizonyultak, illetve amelyek további fejlesztések alapját teremtették meg. 1. Így elmondhatjuk, hogy megbízható képpel rendelkezünk a fiatalok (14 34 év közöttiek) plázalátogatási szokásairól, a szerhasználati magatartás, valamint az egyéb, egészséget veszélyeztető magatartásformák együttjárásairól a plázalátogatási szokások fényében. A projekt eredetileg nem tervezett lényeges eredménye, hogy elkészült a bevásárlóközpontok környezetpszichológiai leírása, valamint hogy megismerkedtünk a kvalitatív technikák alkalmazása révén a plázákat nagy gyakorisággal látogató fiatalok életcéljaival, szabadidő-eltöltési szokásaival, mely ismeretek jó, megbízható támpontot szolgáltattak a létesítendő tanácsadó irodák szakmai tartalmait, arculati elemeit illetően. 2. Örömteli és csak remélt eredménye volt a projekt keretében létrehozott fejlesztésnek, hogy a bevásárlóközpontokban létesített tanácsadói szolgáltatások rendkívül kedvező fogadtatásban részesültek a célcsoport körében; a végül is megvalósult két tanácsadó iroda látogatottsága minden elvárásunkat felülmúlta. 3. A kedvezőtlen élethelyzetű csoportok körében folytatott kutatások lehetővé tették, hogy megismerhetővé váljon ezen, életkörülményeiket tekintve rendkívül heterogén csoportok sajátos valóságészlelése, viszonya az ellátórendszer szereplőivel, valamint útmutatást adtak a szükséges és lehetséges szolgáltatások kialakításával kapcsolatban. 4. A prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése elnevezésű programelem valóban hozzásegített ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen a prevenciós programok európai sztenderdeknek is megfelelő leírásához, és nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy megfelelő alap teremtődjön ezen intervenciók majdani akkreditációjához, továbbá kialakult egy olyan módszertan, amely bármilyen más prevenciós színtéren folytatott értékelő munka alapját képezheti. Jelen kötet a lehetőségekhez mérten teljes körűen bemutatja a bevásárlóközpontok vonatkozásában végzett kutatási és termékfejlesztési tevékenységet, annak valamennyi örömteli és kedvezőtlen következményével. Örömtelinek kell tekintsük, hogy helyesen ismertük fel: a bevásárlóközpontok világa különösen nagy vonzerővel bír a fiatalok körében, a plázák nyújtotta tér és élményvilág messze nem merül ki a mindennapos beszerzésekben és az eleve, szándékoltan kínált szórakozási lehetőségek fogyasztásában. Ahogy a kötet tanulmányainak elemzéseiből kitűnik, a plázák manapság a fiatalok találkozásainak fontos színterévé váltak, a szabadidő-eltöltés új templomai gyanánt funkcionálnak. Minthogy színtérnek tekinthetők, a napi, szokásos életvezetés természetes elemeként a bevásárlóközpontokban gyakran megtalálhatók a fiatalok, fiatal felnőttek, akik

11 előszó 11 körében a kábítószerek kipróbálása, a droghasználat kockázata, elsősorban életkorukból adódóan, a legnagyobb. Amennyiben a bevásárlóközpontot színtérnek tekinthetjük, akkor indokolt az egészségfejlesztési, prevenciós intervenciót ott meghonosítani. Ezt a felismerésünket igazolta vissza a célközönség nem várt, csak remélt nagyfokú érdeklődése, az elindított szolgáltatások igénybevételi adatai. Természetesen egy ilyen projekt, illetve egy ilyen fejlesztés nem képes csak kedvező tapasztalatokat hordozni. Kedvezőtlen körülményként kellett értékelnünk a bevásárlóközpontok menedzsmentjének vonakodását, hogy részt vállaljanak a projekt megvalósításában, hogy lehetőséget, helyet, kedvezményeket biztosítsanak ezen szolgáltatások elindítása érdekében. Természetesen ezt a tapasztalatot sem tarthatjuk különösebben meglepőnek, hiszen jól tudjuk, hogy általában a népesség körében a kábítószer-probléma, a kábítószert használó vagy azzal próbálkozó rendkívül kedvezőtlen megítélésnek örvend. Továbbá ismeretes az is, hogy ha bárhol megjelenik a probléma kezelésére hivatott szolgáltatás, az felveti a gyanút, hogy ott a probléma az átlagosnál nagyobb mértékben van jelen. Ebből is jól látszik, hogy a társadalom kábítószer-probléma iránti érzékenyítése, a probléma iránti társadalmi felelősségvállalás kialakítása terén még számos tennivaló van. Reményeink szerint ez a kötet, ami a probléma sajátosságai és a rá adott válasz tekintetében is átfogó tájékoztatást ad, hozzájárul a helyzet elfogulatlan értelmezéséhez, meghozza a kedvet további ALTERNATÍVA-irodák létesítéséhez, újfajta együttműködések kimunkálásához, valamint a szükségletek minél árnyaltabb megismeréséhez és az azokra reflektáló szolgáltatási modalitások kialakításához. Budapest, február 21. Dr. Felvinczi Katalin

12

13 13 Buda Béla Plázák és ifjúság. Valóság és virtuális világok Az ipari társadalmak nagyvárosaiban a nagy bevásárlóközpontok a posztmodern létforma különös színterei. A nyolcvanas években az észak-amerikai metropoliszokban jelentek meg, azután meghódították Nyugat-Európát, majd a posztszocialista országokat is. Nem véletlen, hogy elnevezésükre a pláza kifejezés terjedt el. Minden nyelvben vannak pontos, leíró fogalmak, mint amilyen a magyar bevásárlóközpont (az angolban is a shopping mall a hivatalos név, a németben az Einkaufszentrum stb.). De hát az óriáscsarnokokra, a szemkápráztató fogyasztási nagyüzemekre gondolva mégis jobbnak tűnik a pláza, hiszen érezzük, hogy nem elsősorban a bevásárlás itt a lényeg. Vannak hagyományos nagyáruházak, diszkontüzletek, bevásárlóutcák és -árkádok, vannak városrészek, ahol minden üzlet megtalálható, vagy éppen bizonyos szaküzletek tömege kínálja ugyanazt a fogyasztási cikket mindenfajta változatban, minőségben. Ide már több mint fél évszázada jár egy-egy nagyváros közönsége, ha a pénzét akarja elkölteni. Minden fogyasztási színvonalnak megvannak a maga jellegzetes helyei, az áruházak pl. minden réteget kiszolgálnak. Ha Londont veszszük, van C&A, de van Selfridge is, vannak az Oxford Street áruházai, de a West End speciális üzletei még nagyobb kínálatot vonultatnak fel. A pláza Amerikában nyílt terekre is használatos kifejezése a mexikói és más, dél-amerikai városok, vagy az Ibériai-félsziget hangulatos közösségi találkozóhelyeit idézi. Ezek a felhőkarcolók tereibe is beviszik a délies légkört. A betonrengeteg közepette is képesek felidézni olyan társas klímát, amely időzésre lófrálásra, nézelődésre, üldögélésre csábít, ahol mindig történik valami. Itt is az üzletek adják a keretet, de itt minden kapható különleges szakboltokban, rendszerint a téren bódékban és asztaloknál is árulnak valamit, a portálok kinyúlnak a járdára, sok a kiülős kávézó, bár és étterem, amit az eredeti latin plázákon az időjárás közvetlenül is lehetővé tesz. Ezt itt gyakran mesterségesen hozzák létre, fedett teraszok, üvegfalak, melegítő lámpák és fűtőtestek a mérsékelt égöv alatt is megengedik a részvételt a tér életében. A modern bevásárlóközpontban mindez óriási épületben és sok emeleten van együtt, vagyis a tér nem csupán horizontális, hanem vertikális is, karzatok, mozgólépcsők és felvonók vonzzák magukhoz a tekintetet, a reklám még nagyobb felületeket tölt be, és még különlegesebb formában mutatkozik, hiszen a fedett és

14 14 pláza, ifjúság, életmód kondicionális légtérben a legkényesebb technika is biztonságosan alkalmazható. Mindig szól a zene, mindig áradnak hirdetmények hangjai, állandó a zsivaj, nevetés. Kinyílik tehát a tér vertikálisan is, mint a dombokra épült nagyvárosok lejtőin, ahol vigalmi negyedek találhatók, pl. az athéni Plaka ilyen. Rómában a Spanyol lépcső környéke, vagy a lisszaboni óváros stb. Fény, csillogás, színek tarkasága, javak és lehetőségek hihetetlen bősége van itt együtt. Nyilvánvaló, hogy a bevásárlóközpontok az áruházak és üzleti területek természetes evolúciója keretében alakultak ki, nem csak úgy kitalálták őket, de a fejlődésben lényeges lépés lehetett, amikor kiterjesztették a plázákba letelepített hétköznapi szolgáltatások körét, bevitték a bankfiókokat és a közéleti hivatalokat is, és a plázák kommunikációs központtá váltak. Az utóbbihoz természetesen kellett a számítástechnika általános elterjedése, a mobiltelefon, vagy a kábelhálózatok mai sűrű szövevénye, amely új korszakot hozott a televíziózásban, mindenkihez elviszi az internetet, és mindenki számára lehetővé tette a saját fogyasztási világának megteremtését a zene területén. A klasszikus plázát a köztér és a járdák limitálják, a hagyomány a belvárosi tereken szobrokat és emlékműveket helyezett el, parkok és virágágyások vesznek el helyet. A modern plázában minden arra szolgál, hogy a fogyasztói igények nyerjenek kielégülést és kapjanak ingereket arra, hogy vásárlási, fogyasztási akciókba menjenek át, vagy legalábbis befészkeljék magukat a fantáziába, és vágyakat generáljanak, amelyek a pláza hatását sokszorosítják és tartósítják az emberekben. A modern plázák ahogy ma a társadalomtudományokban mondják tematizálnak és diskurzusokat szülnek. Lényegük a társas program, a szabadidő újszerű felhasználása, többcélúan, rendszerint minden szokványos feladat lebonyolítására. Lehet pénzt kivenni vagy banki tranzakciókat intézni, postára menni, utazást szervezni, majd amikor a sürgős dolgokon túl vagyunk, moziba lehet menni, a legkülönbözőbb nyilvános terekben lehet beszélgetni és ételt-italt kapni. Vannak padok is, ahová szabadon lehet leülni, fogyasztási kényszer nélkül, persze, ezek nem tengenek túl, a pláza távol van a fórumtól vagy az agorától, itt a mozgáson van a hangsúly. De ugyanúgy lehet randevút adni a plázák bejáratánál vagy előtereiben, mint valaha a Nemzetinél, ahol a hatos megállt, és ahol régi, jellegzetes elektromos óra nyújtott biztos támpontot. A tematizáció természetesen az áruk és a fogyasztási élmények kapcsán vált markánssá, a diskurzusok az életformák, életminták, a közéleti viszonyok körül jönnek létre, ha a találkozások megtörténnek, látszólag a plázától függetlenül. Hiszen ezek az élet dolgai és témái, csak itt a sajátos ingerek hozzák elő és erősítik fel őket. Itt olyan szimbolikus közegben vannak az emberek, amely minden aktualitást felvet. Itt minden, amiről beszélni szoktunk, virtuális világként megelevenedik. Az új filmek, a társas utak kínálatai, a legújabb modellek az elektronikus szerkezetekből, a divatcikkek, a különleges éttermek vagy bárok felidéznek távoli, de

15 Plázák és ifjúság 15 a mai városi embernek nagyon fontos rendszereket, amelyek kontextusaiban meg lehet beszélni a kölcsönösen érdekes ügyeket, jelenségeket. A pláza ingervilága itt összefüggésekben, egészlegesen ( Gestalt -ban) hat. Még Nyugat-Európában is, de nálunk különösen, a pláza a modernizáció csúcspontja. Funkcionális külső- és belsőépítészeti alkotások a bevásárlóközpontok, a reklám és a marketing minden vívmánya elevenen látható, a kínálat szédületes. Itt megvan az a fíling, amit eddig csak a legfejlettebb külföld nyújtott, és amit a szocializmus évtizedeiben oly sokan nélkülöztek. Szokták mondani, hogy a nagyáruház a fogyasztói társadalom új temploma, a pláza egyenesen katedrális vagy bazilika, szinte szakrális tér, amelyben bonyolult magatartási normák érvényesülnek. Bizonyos áhítat és komolyság uralkodik. A szép és drága holmik, szolgáltatások úgy hatnak, mint ahogyan az Újszövetség ismert leírása szerint az ördög próbálta Jézust elkápráztatni, megmutatva a gazdag világot, felajánlva, hogy az mind az övé lehet. A bevásárlóközpont közhatalmilag is szabályozott tér, biztonsági őrök, diszkrét, de gyorsan aktiválható rendőri jelenlét igyekszik kiszűrni a devianciát; az igazi szakadtak ide nem jöhetnek. Ez a fő különbségek egyike, amelyek a köztértől megkülönböztetik. Utcán, aluljáróban, bankok vagy nagyáruházak előtt hajléktalanok verhetnek tanyát a nyugat-európai fővárosokban is, a közjárműveken kopott és tisztátalan embereket kell kerülgetni, a plázákba fel kell öltözni. Az ünnepi felöltözés a pláza egyik jellegzetessége. Bárki megfigyelheti, hogy az egyes korosztályok és csoportalakzatok külleme más ezekben, mint a nyilvános helyeken általában, mint az említett áruházakban, a gyorséttermekben vagy akár az ügyfélszolgálatokon. Itt a divat minden válfaját mutatják az emberek, és egyben figyelik is. A komolyságot az is biztosítja, hogy itt bemérheti magát mindenki, itt a kortárscsoporthoz vagy a baráti körhöz is jobban lehet viszonyítani önmagunkat, hiszen ez más, mint az iskola vagy a munkahely. A nyüzsgő forgatag az önprezentációs formák összes változatát megjeleníti, az itt nyert benyomások, a keletkező érzések, hangulatok sokáig visszhangzanak. A nyüzsgés szempontjából lényeges, hogy a pláza vendéglátóhelyei nyitottak a közlekedőfolyosók felé. A pláza társas színtér, de a fogyasztói világba tartozni akaró magányos embernek is van itt helye. Ha betartja a szabályokat, szabad a tér számára, csellenghet, ha akar, még olyan országokban is, ahol akár táblák is hirdetik a törvények által alátámasztott tilalmat: no loitering itt nem lehet lődörögni, céltalanul tartózkodni. A pláza hívogatja a fogyasztói értékeket követő, alkalmazkodó szolid, rendes magányosokat; szívesen veszi, hogy ezek fogyasztják a látványt és a teret, amely a társas együttlét visszfényében még érdekesebbé válik. Az üzletek is nyíltak a közterek felé, a divatcikkek felpróbálása, az elektronikus szerkezetek körüli családi vagy baráti megbeszélések szuggesztív ereje igen nagy. Ha valaki egyedül is rendszeresen jár a plázába, az ott uralkodó lelkület hívévé válik. Ezért is nagy találmány a napi szükségletek és a közösségi ügyintézés betelepítése a plázába,

16 16 pláza, ifjúság, életmód a konkrét céllal menő magányos ember is a szimbolikus világok hatása alá kerül. Ugyanakkor nemcsak arra kell gondolni, hogy azután valaki társ hiányában, egyedüllétét kompenzálandó szokik be. A plázában régi ismerősökkel lehet találkozni, lehet ismerkedni, vannak társas játékformák, amelyekhez kapcsolódni lehet. Aki magányosan feltárja a plázák útvesztőit, legközelebb partnerét vagy barátait vezeti oda. A szimbolikus világok az ifjúság számára készültek. Az ifjúsági kultúra szellemében fogantak, a fogalom olyan értelmében, amelyet már az ötvenes évek nyugati nagyvárosaiban leírtak. Az ifjúság önálló társadalmi erő lett. Nagyságában is kiterjedt. A korai tizenéves már ifjúság a fogyasztás és a divat szempontjából, hiszen a számára fontossá vált árukat és szolgáltatásokat szülein át megszerzi magának. A fiatal felnőtt már részben önálló gazdasági tényező. A szülőknek és felnőtt családtagoknak figyelemmel kell kísérniük az ifjúság elfogadott társadalmi igényeit és megnyilvánulásait, hiszen a fiatalok ezekkel óhatatlanul kapcsolatba hozzák őket. Különleges, sajátos tematizációk és diskurzusok folynak nemzedékek között is, hiszen a fiataloknak meg kell győzniük, befolyásolniuk kell a felnőtteket. A fiatal divatok és életminták a felnőttekre is hatnak. Az ifjúsági kultúrához lassanként a szülők és a középkorúak is csatlakozni akarnak, ez a fogalom speciális tartalma. A gyorsan változó mai társadalomban mind több ember mind nagyobb távlatban halasztja, késlelteti saját felnőtté válását. Még nyitva akarja hagyni a lehetőségeit az önazonosság véglegesítését illetően. Ez a posztmodern társadalomlélektan egyik fő dilemmája. Ezzel összefügg a házasságok számának csökkenése, a házasságkötés életidejének kitolódása, ugyanakkor felezési idejének rövidülése, a megnövekedett földrajzi mobilitás, a pálfordulás, a hagyományos életmódok, pályák gyors elhagyása, az önmegvalósítás különleges útjainak kultusza stb. Mindezek a fiatal felnőttkorban bekövetkező mintatanulás, illetve a mentalitási formálódás során alakulnak ki, gyakorlatilag öntudatlanul, automatikusan. Pl. a plázákban manifesztálódnak azok az értékek, narratívák és szabályok, amelyek e vonatkozásban irányadók, és amelyeket a média (is) kelt, erősít, változtat. A pláza része az álomvilágnak, amelynek révén a teljesítményelv, a hedonizmus, a fogyasztói lelkület kialakul és működik az emberekben. Az öntudatlanság a lélektani befogadás és beépülés döntéseire vonatkozik. A fiatalok körül a valóság szimbolikus keretei szinte hiánytalanul lefedik a szubjektív tapasztalatokat. Akár jól adaptált modern emberek, akár lúzerek a környezet felnőttjei, a fogyasztói világot élik, ezt közvetíti a televízió, és ez válik látványossá a plázában. A kortárscsoportok szubkultúrája összefonódik a plázakultúrával a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók között vagy a fiatal munkavállalók körében. Nagyon bonyolult kölcsönhatások dinamizálják itt a tanulási folyamatokat, amelyek gyakran gyors változásokat idéznek elő, és amelyek nyomán rejtett virtuális orientációs GPS -ek, weboldalak, programalgoritmusok dolgoznak a fi-

17 Plázák és ifjúság 17 atalokban. Minden téren megvannak a véleményvezérek, a modellek, akiket előszeretettel utánoznak, ha már a rá vonatkozó mintákat felvették. A reklám leképezi a külső sajátosságokat, a jó külsejű, trendi fiatalok ezek, akik élvezettel jelenítik meg vagy fogyasztják a jelképes értékeket. Ha ezeket a mintákat valóságos személyek is hordozzák, pl. a plázák terében vagy az ismeretségi körben, a hatás gyors és nagyarányú lehet. Nagyon messze vezető implikációi vannak mindennek. Különösen annak, hogy a hatások a felzárkózni nem tudókra is erősek, és különösen bizonyos külsőségek vagy életstílusbeli vonások alkalmasak a kompenzációkra és virtuális csatlakozásokra. Felzárkózni nem tudók pedig sokan vannak, legalább az ifjúság bizonyos szakaszában gyakori a fájdalmas magányosság, a kapcsolati nehézség, a kisebbségi érzés, az önértékelési krízis, a teljesítményzavar és a következményes meghiúsulás. Az uralkodó érték- és szimbólumvilág ilyenkor a fantázián át lehet vigasztaló, erőt adó. A szubjektív bajok idején a frusztrációt átélő fiatal régóta szívesen menekül a nyilvánosság szimbolikusan kitüntetett tereibe, amilyen régen volt a korzó, vagy a nyugati nagyvárosokban a belváros, a downtown (ahogyan ezt a Petula Clark által világhírűvé tett dal kifejezi, a sajátos várakozás és életérzés megfogalmazásával). A sokféle fiatalkori fejlődési nehézség és kihívás, valamint a posztmodern mintákat agresszíven közvetítő média- és plázavilág nem előnyös a lelki egészség szempontjából. A szimbolikus világok kiragadnak a kapcsolatok és a szervezeti beilleszkedés valós normái és kölcsönösségei, személyközi kompetenciaigényei közül. A narcisztikus én-élmények felé terelnek. Képi információfogyasztás az első viselkedésforma, amely visszaéléses jellegű, ezt az elektronikus játékok kiegészítik, illetve ezeknek teret adnak a számítógép lehetőségei. Fiatal felnőttkorra általánossá és természetessé válik a túlzott és a valóságban nehezen megtalálhatóan erős ingerszükséglet, amely sokak számára az életmód meghatározója lesz. A hangulat és a közérzet kémiai szabályozó eszközei is könnyen és gyorsan adódnak át az ifjúsági kultúrában, amelyben a fiatalok ki tudják vonni magukat a felnőtt kontroll alól. Dohányzás és alkohol aggasztóan gyakori (nemkívánatos mellékhatásaikkal és szövődményeikkel együtt) már a korai tizenévesek között. Megjelennek a drogok is, elsősorban intenzív új élmények érdekében, kisebb részben a kortárscsoport könynyen teljesíthető elvárásai nyomán. Tudjuk, hogy a tiltott kábítószernek minősülő vagy a más célra készített pszichotróp anyagokat kipróbálók és társas használók csak kis része válik problémás esetté vagy függővé, ám a szerek és a valóságot a szerhasználat aktusában és élményében még inkább virtualizáló viselkedésformák sok kárt okozhatnak. Késleltetik a lelki fejlődést, a társas önmegvalósítást és a stabil önazonosság létrejöttét. A droghasználat egyik aggasztó sajátossága, hogy az esetek többségében ez hoszszú ideig nem tünet, nem öngyógyszerelés (amit a labilis személyiségszerkezetű