pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében"

Átírás

1 pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében

2 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet Szakmai Forrás Sorozat Kutatások X. Sorozatszerkesztő: Buda Béla és Demetrovics Zsolt

3 pláza, ifjúság, életmód Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében Demetrovics Zsolt Paksi Borbála Dúll Andrea

4 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet National Institute for Drug Prevention 1134 Budapest, Tüzér u Tel: (+36 1) , Fax: (+36 1) L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino Italia T./F.: Szerzõk, 2009 L Harmattan Kiadó, 2009 ISBN A kiadásért felel Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetõk, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: A szöveget Tiszóczi Tamás gondozta. A borítóterv Pacher Nóra, a nyomdai elõkészítés Dávid Ildikó munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelõs vezetõ Kecskeméthy Péter.

5 5 Tartalom Felvinczi Katalin: Előszó Buda Béla: Plázák és ifjúság. Valóság és virtuális világok Dúll Andrea, Paksi Borbála, Demetrovics Zsolt: A helyfogyasztás színterei: a bevásárlóközpontok környezetpszichológiai elemzése A plázák mint szabadidős és beavatkozási színterek A vásárlás mindenki számára szükséglet, de sokaknak örömet is okoz Túl a vásárláson: a pláza mint összetett, sokfunkciós szociofizikai hely A vásárlás, a szabadidő és a szórakozás összekapcsolódását a pláza szociofizikai kontextusában markánsan alátámasztják a környezetpszichológiai vizsgálatok Élmények kellenek: kóstolás, érintés, ámulat, csodálat, borzongás, egyszóval: szórakozás Környezeti érzelem- és önszabályozás Kedvenc helyek, helyreállító környezetek Helyreállító környezetek és szabadidő Kikapcsolódás és csellengés a belső városban : társas helyfogyasztás a plázában A pláza mint félnyilvános hely: városi köztér vs. társas kontroll A bevásárlóközpontok kontextuális környezetpszichológiai elemzése: a magyarországi plázák környezetpszichológiai sajátosságai Milyen a plázázók szükségleteinek szociofizikai kontextusa? A környezetpszichológiai kutatás leírása Az elemzés módszerei és szempontjai A plázák környezetpszichológiai elemzése, típusok A plázák környezetpszichológiai elemzésének eredményei: összegzés Záró gondolatok Irodalom

6 6 Drog, család, személyiség Paksi Borbála, Arnold Petra, Demetrovics Zsolt: Fiatalok plázalátogatási szokásai és egészségmagatartása: kvantitatív összehasonlító elemzések Módszer Eredmények A évfolyamos nagyvárosi diákok A plázalátogatás kapcsolata a diákok szociodemográfiai jellemzőivel A plázalátogató diákok és az iskola A plázalátogató diákok szabadidő-eltöltési szokásai A plázalátogató diákok egészségmagatartása Fiatal felnőttek A plázalátogatás kapcsolata a nagyvárosi fiatal felnőttek szociodemográfiai jellemzőivel Társadalmi elhelyezkedés A plázalátogató fiatal felnőttek szabadidő-eltöltési szokásai A plázalátogatás jellemzői A plázalátogatók értékrendje A plázalátogatók szenvedélymagatartása Összegzés Irodalom Arnold Petra, Paksi Borbála, Forstner Máté, Demetrovics Zsolt: Plázalátogató fiatalok szabadidő-eltöltési szokásainak, valamint egészségmagatartásának kvalitatív vizsgálata Problémafelvetés A kvalitatív kutatás módszere Mintavétel A plázák kiválasztása A plázákon belüli helyszínek kiválasztása Interjúalanyok kiválasztása Interjúvázlat Mélyinterjú Fókuszcsoport Adatfelvétel Mélyinterjú Fókuszcsoport Adatfeldolgozási szempontok Az adatfeldolgozás módszere Módszertani megfontolások A plázalátogatók körében készített mélyinterjúk főbb eredményei

7 tartalom 7 A plázát gyakran látogató fiatalok szociodemográfiai jellemzői A plázát gyakran látogató fiatalok családi és iskolai helyzete A plázát gyakran látogató fiatalok szabadidő-eltöltési szokásai A plázát gyakran látogató fiatalok plázalátogatási szokásai A plázalátogatás gyakorisága A plázában eltöltött idő A plázalátogatás célja A leggyakrabban látogatott helyszínek a plázákban A plázalátogatás társas közege A plázát gyakran látogató fiatalok értékrendje A plázát gyakran látogató fiatalok bevásárlóközpontokkal szembeni attitűdje A plázát gyakran látogató fiatalok által fontosnak tartott materiális immateriális dolgok A plázát gyakran látogató fiatalok drogérintettsége A plázát gyakran látogató fiatalok drogokkal és drogfogyasztókkal szembeni attitűdjei A plázát gyakran látogató fiatalok drogokkal szembeni attitűdjei A plázát gyakran látogató fiatalok drogfogyasztókkal szembeni attitűdjei A drogfogyasztás hátterében meghúzódó tényezők A plázát gyakran látogató fiatalok pszichológiai jellemzői A plázát gyakran látogató fiatalok prevenciós szükségletei A plázát gyakran látogató fiatalok iskolai drogprevenciós programokkal kapcsolatos tapasztalatai, véleményei Ifjúsági Tanácsadó Irodák A plázákban dolgozók körében készült fókuszcsoportos interjúk főbb eredményei A fókuszcsoportok összetétele A plázbában dolgozók plázalátogatási szokásai Percepció a plázalátogató fiatalokról Plázalátogató fiatalokkal kapcsolatos történetek A fiatalok plázalátogatásának célja A plázát gyakran látogatók viselkedése A plázalátogató fiatalok drogérintettsége Ifjúsági tanácsadó irodák Összefoglalás Irodalom

8 8 Drog, család, személyiség A környezetpszichológiai elemzéshez Kun Bernadette, Kovacsics Leila, Felvinczi Katalin, Fábián Róbert, Vadász Piroska, Erdélyi István, Sebestyén Edit, Buda Béla, Demetrovics Zsolt: Alternatíva : múlt, jelen és jövő. Előzetes elképzelések és megvalósulás Bevezetés Fiatalok és a plázák világa Hazai eredmények: az elővizsgálatok legfontosabb tapasztalatai Egészségfejlesztési és alacsony küszöbű programok a bevásárlóközpontokban Az Alternatíva program beindításának feltételei A program szakmai tartalmának kialakítása Kapcsolatfelvétel a plázákkal A helyszín Az Alternatíva program A segítők A program külső megjelenésének és kereteinek kialakítása Az iroda felépítése Nyitva tartás Keretek és házirend A program szolgáltatásaival és látogatóival kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésének módszere A programban nyújtott szolgáltatások A program látogatói A tapasztalatok összegzése Alternatíva a jövőben lépések egy szolgáltató hálózat kialakítása felé Külső megjelenés Nyitva tartás A szolgáltatás jellege A segítők Belső és külső kapcsolattartás Záró gondolatok Köszönetnyilvánítás Irodalom melléklet A környezetpszichológiai elemzéshez készült szakértői színtér-leírások Vezérfonal a plázalátogató fiatalokkal készült mélyinterjúkhoz Vezérfonal a dolgozókkal készült fókuszcsoportokhoz

9 9 Felvinczi Katalin Előszó 2002 és 2005 között egy komplex, többkomponensű kutatásfejlesztési projekt ( Fények és árnyak prevenciós szükségletek és lehetőségek ) megvalósításában vett részt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, együttműködésben az MTA Pszichológiai Intézetével, a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjával és a Budapesti Szociális Forrásközponttal. A projekt célkitűzései az alábbiak szerint összegezhetőek: Az 1980-as években elindított Budapesti Longitudinális fejlődés vizsgálat keretében több alkalommal fejlődés- és személyiségpszichológiai vizsgálati módszerekkel vizsgált egykori gyerekek fiatal felnőttkori életmódjának, adaptációs lehetőségeinek, esetleges szerhasználati szokásainak vizsgálata, többek között azzal a céllal, hogy komplex diagnosztikus, prognosztikus megállapítások legyenek tehetők a legális és illegális szerhasználati viselkedésformák későbbi kialakulásának felbecslése, előrejelzése érdekében. A nagy bevásárlóközpontokat látogató fiatalok, fiatal felnőttek egészségmagatartásának, életmódjának, szabadidő-eltöltési szokásainak, esetleges prevenciós szükségleteinek feltárása kvalitatív és kvantitatív vizsgálati módszerek segítségével. A megismert szükségletek és életvezetési szokások ismeretében egy valóban a szükségleteket alapul vevő tervezési folyamat eredményeképpen egy újfajta, ez idáig Magyarországon előzmény nélküli prevenciós szolgáltatási forma kialakítása a bevásárlóközpontokban, illeszkedve azok belső világához. A kedvezőtlen szocioökonómiai státusú, az illegális szerhasználat szempontjából különösen veszélyeztetett fiatalok sajátos életvezetési szokásainak, segítő szolgáltatásokhoz való viszonyának megismerése elsősorban kvalitatív vizsgálati módszerek használatával. A feltárt szükségletekre érdemben reflektálni képes prevenciós-ártalomcsökkentő szolgáltatások kialakítása az érintettek számára. A magyarországi, elsősorban a közoktatási intézményekben működő prevenciós programok feltárása, a programok tartalmának, szervezeti jellemzőinek, területi elterjedtségének leírása, annak a módszertannak a kialakítása, melynek segítségével az ilyen jellegű intervenciók számba vehetők, majd utóbb eredmény- és folyamatértékelésük elvégezhetővé válik.

10 10 pláza, ifjúság, életmód A projekt megvalósítása során számos jelentősebb eredményt értünk el, közöttük több olyat, melyek utóbb fenntarthatónak bizonyultak, illetve amelyek további fejlesztések alapját teremtették meg. 1. Így elmondhatjuk, hogy megbízható képpel rendelkezünk a fiatalok (14 34 év közöttiek) plázalátogatási szokásairól, a szerhasználati magatartás, valamint az egyéb, egészséget veszélyeztető magatartásformák együttjárásairól a plázalátogatási szokások fényében. A projekt eredetileg nem tervezett lényeges eredménye, hogy elkészült a bevásárlóközpontok környezetpszichológiai leírása, valamint hogy megismerkedtünk a kvalitatív technikák alkalmazása révén a plázákat nagy gyakorisággal látogató fiatalok életcéljaival, szabadidő-eltöltési szokásaival, mely ismeretek jó, megbízható támpontot szolgáltattak a létesítendő tanácsadó irodák szakmai tartalmait, arculati elemeit illetően. 2. Örömteli és csak remélt eredménye volt a projekt keretében létrehozott fejlesztésnek, hogy a bevásárlóközpontokban létesített tanácsadói szolgáltatások rendkívül kedvező fogadtatásban részesültek a célcsoport körében; a végül is megvalósult két tanácsadó iroda látogatottsága minden elvárásunkat felülmúlta. 3. A kedvezőtlen élethelyzetű csoportok körében folytatott kutatások lehetővé tették, hogy megismerhetővé váljon ezen, életkörülményeiket tekintve rendkívül heterogén csoportok sajátos valóságészlelése, viszonya az ellátórendszer szereplőivel, valamint útmutatást adtak a szükséges és lehetséges szolgáltatások kialakításával kapcsolatban. 4. A prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése elnevezésű programelem valóban hozzásegített ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen a prevenciós programok európai sztenderdeknek is megfelelő leírásához, és nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy megfelelő alap teremtődjön ezen intervenciók majdani akkreditációjához, továbbá kialakult egy olyan módszertan, amely bármilyen más prevenciós színtéren folytatott értékelő munka alapját képezheti. Jelen kötet a lehetőségekhez mérten teljes körűen bemutatja a bevásárlóközpontok vonatkozásában végzett kutatási és termékfejlesztési tevékenységet, annak valamennyi örömteli és kedvezőtlen következményével. Örömtelinek kell tekintsük, hogy helyesen ismertük fel: a bevásárlóközpontok világa különösen nagy vonzerővel bír a fiatalok körében, a plázák nyújtotta tér és élményvilág messze nem merül ki a mindennapos beszerzésekben és az eleve, szándékoltan kínált szórakozási lehetőségek fogyasztásában. Ahogy a kötet tanulmányainak elemzéseiből kitűnik, a plázák manapság a fiatalok találkozásainak fontos színterévé váltak, a szabadidő-eltöltés új templomai gyanánt funkcionálnak. Minthogy színtérnek tekinthetők, a napi, szokásos életvezetés természetes elemeként a bevásárlóközpontokban gyakran megtalálhatók a fiatalok, fiatal felnőttek, akik

11 előszó 11 körében a kábítószerek kipróbálása, a droghasználat kockázata, elsősorban életkorukból adódóan, a legnagyobb. Amennyiben a bevásárlóközpontot színtérnek tekinthetjük, akkor indokolt az egészségfejlesztési, prevenciós intervenciót ott meghonosítani. Ezt a felismerésünket igazolta vissza a célközönség nem várt, csak remélt nagyfokú érdeklődése, az elindított szolgáltatások igénybevételi adatai. Természetesen egy ilyen projekt, illetve egy ilyen fejlesztés nem képes csak kedvező tapasztalatokat hordozni. Kedvezőtlen körülményként kellett értékelnünk a bevásárlóközpontok menedzsmentjének vonakodását, hogy részt vállaljanak a projekt megvalósításában, hogy lehetőséget, helyet, kedvezményeket biztosítsanak ezen szolgáltatások elindítása érdekében. Természetesen ezt a tapasztalatot sem tarthatjuk különösebben meglepőnek, hiszen jól tudjuk, hogy általában a népesség körében a kábítószer-probléma, a kábítószert használó vagy azzal próbálkozó rendkívül kedvezőtlen megítélésnek örvend. Továbbá ismeretes az is, hogy ha bárhol megjelenik a probléma kezelésére hivatott szolgáltatás, az felveti a gyanút, hogy ott a probléma az átlagosnál nagyobb mértékben van jelen. Ebből is jól látszik, hogy a társadalom kábítószer-probléma iránti érzékenyítése, a probléma iránti társadalmi felelősségvállalás kialakítása terén még számos tennivaló van. Reményeink szerint ez a kötet, ami a probléma sajátosságai és a rá adott válasz tekintetében is átfogó tájékoztatást ad, hozzájárul a helyzet elfogulatlan értelmezéséhez, meghozza a kedvet további ALTERNATÍVA-irodák létesítéséhez, újfajta együttműködések kimunkálásához, valamint a szükségletek minél árnyaltabb megismeréséhez és az azokra reflektáló szolgáltatási modalitások kialakításához. Budapest, február 21. Dr. Felvinczi Katalin

12

13 13 Buda Béla Plázák és ifjúság. Valóság és virtuális világok Az ipari társadalmak nagyvárosaiban a nagy bevásárlóközpontok a posztmodern létforma különös színterei. A nyolcvanas években az észak-amerikai metropoliszokban jelentek meg, azután meghódították Nyugat-Európát, majd a posztszocialista országokat is. Nem véletlen, hogy elnevezésükre a pláza kifejezés terjedt el. Minden nyelvben vannak pontos, leíró fogalmak, mint amilyen a magyar bevásárlóközpont (az angolban is a shopping mall a hivatalos név, a németben az Einkaufszentrum stb.). De hát az óriáscsarnokokra, a szemkápráztató fogyasztási nagyüzemekre gondolva mégis jobbnak tűnik a pláza, hiszen érezzük, hogy nem elsősorban a bevásárlás itt a lényeg. Vannak hagyományos nagyáruházak, diszkontüzletek, bevásárlóutcák és -árkádok, vannak városrészek, ahol minden üzlet megtalálható, vagy éppen bizonyos szaküzletek tömege kínálja ugyanazt a fogyasztási cikket mindenfajta változatban, minőségben. Ide már több mint fél évszázada jár egy-egy nagyváros közönsége, ha a pénzét akarja elkölteni. Minden fogyasztási színvonalnak megvannak a maga jellegzetes helyei, az áruházak pl. minden réteget kiszolgálnak. Ha Londont veszszük, van C&A, de van Selfridge is, vannak az Oxford Street áruházai, de a West End speciális üzletei még nagyobb kínálatot vonultatnak fel. A pláza Amerikában nyílt terekre is használatos kifejezése a mexikói és más, dél-amerikai városok, vagy az Ibériai-félsziget hangulatos közösségi találkozóhelyeit idézi. Ezek a felhőkarcolók tereibe is beviszik a délies légkört. A betonrengeteg közepette is képesek felidézni olyan társas klímát, amely időzésre lófrálásra, nézelődésre, üldögélésre csábít, ahol mindig történik valami. Itt is az üzletek adják a keretet, de itt minden kapható különleges szakboltokban, rendszerint a téren bódékban és asztaloknál is árulnak valamit, a portálok kinyúlnak a járdára, sok a kiülős kávézó, bár és étterem, amit az eredeti latin plázákon az időjárás közvetlenül is lehetővé tesz. Ezt itt gyakran mesterségesen hozzák létre, fedett teraszok, üvegfalak, melegítő lámpák és fűtőtestek a mérsékelt égöv alatt is megengedik a részvételt a tér életében. A modern bevásárlóközpontban mindez óriási épületben és sok emeleten van együtt, vagyis a tér nem csupán horizontális, hanem vertikális is, karzatok, mozgólépcsők és felvonók vonzzák magukhoz a tekintetet, a reklám még nagyobb felületeket tölt be, és még különlegesebb formában mutatkozik, hiszen a fedett és

14 14 pláza, ifjúság, életmód kondicionális légtérben a legkényesebb technika is biztonságosan alkalmazható. Mindig szól a zene, mindig áradnak hirdetmények hangjai, állandó a zsivaj, nevetés. Kinyílik tehát a tér vertikálisan is, mint a dombokra épült nagyvárosok lejtőin, ahol vigalmi negyedek találhatók, pl. az athéni Plaka ilyen. Rómában a Spanyol lépcső környéke, vagy a lisszaboni óváros stb. Fény, csillogás, színek tarkasága, javak és lehetőségek hihetetlen bősége van itt együtt. Nyilvánvaló, hogy a bevásárlóközpontok az áruházak és üzleti területek természetes evolúciója keretében alakultak ki, nem csak úgy kitalálták őket, de a fejlődésben lényeges lépés lehetett, amikor kiterjesztették a plázákba letelepített hétköznapi szolgáltatások körét, bevitték a bankfiókokat és a közéleti hivatalokat is, és a plázák kommunikációs központtá váltak. Az utóbbihoz természetesen kellett a számítástechnika általános elterjedése, a mobiltelefon, vagy a kábelhálózatok mai sűrű szövevénye, amely új korszakot hozott a televíziózásban, mindenkihez elviszi az internetet, és mindenki számára lehetővé tette a saját fogyasztási világának megteremtését a zene területén. A klasszikus plázát a köztér és a járdák limitálják, a hagyomány a belvárosi tereken szobrokat és emlékműveket helyezett el, parkok és virágágyások vesznek el helyet. A modern plázában minden arra szolgál, hogy a fogyasztói igények nyerjenek kielégülést és kapjanak ingereket arra, hogy vásárlási, fogyasztási akciókba menjenek át, vagy legalábbis befészkeljék magukat a fantáziába, és vágyakat generáljanak, amelyek a pláza hatását sokszorosítják és tartósítják az emberekben. A modern plázák ahogy ma a társadalomtudományokban mondják tematizálnak és diskurzusokat szülnek. Lényegük a társas program, a szabadidő újszerű felhasználása, többcélúan, rendszerint minden szokványos feladat lebonyolítására. Lehet pénzt kivenni vagy banki tranzakciókat intézni, postára menni, utazást szervezni, majd amikor a sürgős dolgokon túl vagyunk, moziba lehet menni, a legkülönbözőbb nyilvános terekben lehet beszélgetni és ételt-italt kapni. Vannak padok is, ahová szabadon lehet leülni, fogyasztási kényszer nélkül, persze, ezek nem tengenek túl, a pláza távol van a fórumtól vagy az agorától, itt a mozgáson van a hangsúly. De ugyanúgy lehet randevút adni a plázák bejáratánál vagy előtereiben, mint valaha a Nemzetinél, ahol a hatos megállt, és ahol régi, jellegzetes elektromos óra nyújtott biztos támpontot. A tematizáció természetesen az áruk és a fogyasztási élmények kapcsán vált markánssá, a diskurzusok az életformák, életminták, a közéleti viszonyok körül jönnek létre, ha a találkozások megtörténnek, látszólag a plázától függetlenül. Hiszen ezek az élet dolgai és témái, csak itt a sajátos ingerek hozzák elő és erősítik fel őket. Itt olyan szimbolikus közegben vannak az emberek, amely minden aktualitást felvet. Itt minden, amiről beszélni szoktunk, virtuális világként megelevenedik. Az új filmek, a társas utak kínálatai, a legújabb modellek az elektronikus szerkezetekből, a divatcikkek, a különleges éttermek vagy bárok felidéznek távoli, de

15 Plázák és ifjúság 15 a mai városi embernek nagyon fontos rendszereket, amelyek kontextusaiban meg lehet beszélni a kölcsönösen érdekes ügyeket, jelenségeket. A pláza ingervilága itt összefüggésekben, egészlegesen ( Gestalt -ban) hat. Még Nyugat-Európában is, de nálunk különösen, a pláza a modernizáció csúcspontja. Funkcionális külső- és belsőépítészeti alkotások a bevásárlóközpontok, a reklám és a marketing minden vívmánya elevenen látható, a kínálat szédületes. Itt megvan az a fíling, amit eddig csak a legfejlettebb külföld nyújtott, és amit a szocializmus évtizedeiben oly sokan nélkülöztek. Szokták mondani, hogy a nagyáruház a fogyasztói társadalom új temploma, a pláza egyenesen katedrális vagy bazilika, szinte szakrális tér, amelyben bonyolult magatartási normák érvényesülnek. Bizonyos áhítat és komolyság uralkodik. A szép és drága holmik, szolgáltatások úgy hatnak, mint ahogyan az Újszövetség ismert leírása szerint az ördög próbálta Jézust elkápráztatni, megmutatva a gazdag világot, felajánlva, hogy az mind az övé lehet. A bevásárlóközpont közhatalmilag is szabályozott tér, biztonsági őrök, diszkrét, de gyorsan aktiválható rendőri jelenlét igyekszik kiszűrni a devianciát; az igazi szakadtak ide nem jöhetnek. Ez a fő különbségek egyike, amelyek a köztértől megkülönböztetik. Utcán, aluljáróban, bankok vagy nagyáruházak előtt hajléktalanok verhetnek tanyát a nyugat-európai fővárosokban is, a közjárműveken kopott és tisztátalan embereket kell kerülgetni, a plázákba fel kell öltözni. Az ünnepi felöltözés a pláza egyik jellegzetessége. Bárki megfigyelheti, hogy az egyes korosztályok és csoportalakzatok külleme más ezekben, mint a nyilvános helyeken általában, mint az említett áruházakban, a gyorséttermekben vagy akár az ügyfélszolgálatokon. Itt a divat minden válfaját mutatják az emberek, és egyben figyelik is. A komolyságot az is biztosítja, hogy itt bemérheti magát mindenki, itt a kortárscsoporthoz vagy a baráti körhöz is jobban lehet viszonyítani önmagunkat, hiszen ez más, mint az iskola vagy a munkahely. A nyüzsgő forgatag az önprezentációs formák összes változatát megjeleníti, az itt nyert benyomások, a keletkező érzések, hangulatok sokáig visszhangzanak. A nyüzsgés szempontjából lényeges, hogy a pláza vendéglátóhelyei nyitottak a közlekedőfolyosók felé. A pláza társas színtér, de a fogyasztói világba tartozni akaró magányos embernek is van itt helye. Ha betartja a szabályokat, szabad a tér számára, csellenghet, ha akar, még olyan országokban is, ahol akár táblák is hirdetik a törvények által alátámasztott tilalmat: no loitering itt nem lehet lődörögni, céltalanul tartózkodni. A pláza hívogatja a fogyasztói értékeket követő, alkalmazkodó szolid, rendes magányosokat; szívesen veszi, hogy ezek fogyasztják a látványt és a teret, amely a társas együttlét visszfényében még érdekesebbé válik. Az üzletek is nyíltak a közterek felé, a divatcikkek felpróbálása, az elektronikus szerkezetek körüli családi vagy baráti megbeszélések szuggesztív ereje igen nagy. Ha valaki egyedül is rendszeresen jár a plázába, az ott uralkodó lelkület hívévé válik. Ezért is nagy találmány a napi szükségletek és a közösségi ügyintézés betelepítése a plázába,

16 16 pláza, ifjúság, életmód a konkrét céllal menő magányos ember is a szimbolikus világok hatása alá kerül. Ugyanakkor nemcsak arra kell gondolni, hogy azután valaki társ hiányában, egyedüllétét kompenzálandó szokik be. A plázában régi ismerősökkel lehet találkozni, lehet ismerkedni, vannak társas játékformák, amelyekhez kapcsolódni lehet. Aki magányosan feltárja a plázák útvesztőit, legközelebb partnerét vagy barátait vezeti oda. A szimbolikus világok az ifjúság számára készültek. Az ifjúsági kultúra szellemében fogantak, a fogalom olyan értelmében, amelyet már az ötvenes évek nyugati nagyvárosaiban leírtak. Az ifjúság önálló társadalmi erő lett. Nagyságában is kiterjedt. A korai tizenéves már ifjúság a fogyasztás és a divat szempontjából, hiszen a számára fontossá vált árukat és szolgáltatásokat szülein át megszerzi magának. A fiatal felnőtt már részben önálló gazdasági tényező. A szülőknek és felnőtt családtagoknak figyelemmel kell kísérniük az ifjúság elfogadott társadalmi igényeit és megnyilvánulásait, hiszen a fiatalok ezekkel óhatatlanul kapcsolatba hozzák őket. Különleges, sajátos tematizációk és diskurzusok folynak nemzedékek között is, hiszen a fiataloknak meg kell győzniük, befolyásolniuk kell a felnőtteket. A fiatal divatok és életminták a felnőttekre is hatnak. Az ifjúsági kultúrához lassanként a szülők és a középkorúak is csatlakozni akarnak, ez a fogalom speciális tartalma. A gyorsan változó mai társadalomban mind több ember mind nagyobb távlatban halasztja, késlelteti saját felnőtté válását. Még nyitva akarja hagyni a lehetőségeit az önazonosság véglegesítését illetően. Ez a posztmodern társadalomlélektan egyik fő dilemmája. Ezzel összefügg a házasságok számának csökkenése, a házasságkötés életidejének kitolódása, ugyanakkor felezési idejének rövidülése, a megnövekedett földrajzi mobilitás, a pálfordulás, a hagyományos életmódok, pályák gyors elhagyása, az önmegvalósítás különleges útjainak kultusza stb. Mindezek a fiatal felnőttkorban bekövetkező mintatanulás, illetve a mentalitási formálódás során alakulnak ki, gyakorlatilag öntudatlanul, automatikusan. Pl. a plázákban manifesztálódnak azok az értékek, narratívák és szabályok, amelyek e vonatkozásban irányadók, és amelyeket a média (is) kelt, erősít, változtat. A pláza része az álomvilágnak, amelynek révén a teljesítményelv, a hedonizmus, a fogyasztói lelkület kialakul és működik az emberekben. Az öntudatlanság a lélektani befogadás és beépülés döntéseire vonatkozik. A fiatalok körül a valóság szimbolikus keretei szinte hiánytalanul lefedik a szubjektív tapasztalatokat. Akár jól adaptált modern emberek, akár lúzerek a környezet felnőttjei, a fogyasztói világot élik, ezt közvetíti a televízió, és ez válik látványossá a plázában. A kortárscsoportok szubkultúrája összefonódik a plázakultúrával a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók között vagy a fiatal munkavállalók körében. Nagyon bonyolult kölcsönhatások dinamizálják itt a tanulási folyamatokat, amelyek gyakran gyors változásokat idéznek elő, és amelyek nyomán rejtett virtuális orientációs GPS -ek, weboldalak, programalgoritmusok dolgoznak a fi-

17 Plázák és ifjúság 17 atalokban. Minden téren megvannak a véleményvezérek, a modellek, akiket előszeretettel utánoznak, ha már a rá vonatkozó mintákat felvették. A reklám leképezi a külső sajátosságokat, a jó külsejű, trendi fiatalok ezek, akik élvezettel jelenítik meg vagy fogyasztják a jelképes értékeket. Ha ezeket a mintákat valóságos személyek is hordozzák, pl. a plázák terében vagy az ismeretségi körben, a hatás gyors és nagyarányú lehet. Nagyon messze vezető implikációi vannak mindennek. Különösen annak, hogy a hatások a felzárkózni nem tudókra is erősek, és különösen bizonyos külsőségek vagy életstílusbeli vonások alkalmasak a kompenzációkra és virtuális csatlakozásokra. Felzárkózni nem tudók pedig sokan vannak, legalább az ifjúság bizonyos szakaszában gyakori a fájdalmas magányosság, a kapcsolati nehézség, a kisebbségi érzés, az önértékelési krízis, a teljesítményzavar és a következményes meghiúsulás. Az uralkodó érték- és szimbólumvilág ilyenkor a fantázián át lehet vigasztaló, erőt adó. A szubjektív bajok idején a frusztrációt átélő fiatal régóta szívesen menekül a nyilvánosság szimbolikusan kitüntetett tereibe, amilyen régen volt a korzó, vagy a nyugati nagyvárosokban a belváros, a downtown (ahogyan ezt a Petula Clark által világhírűvé tett dal kifejezi, a sajátos várakozás és életérzés megfogalmazásával). A sokféle fiatalkori fejlődési nehézség és kihívás, valamint a posztmodern mintákat agresszíven közvetítő média- és plázavilág nem előnyös a lelki egészség szempontjából. A szimbolikus világok kiragadnak a kapcsolatok és a szervezeti beilleszkedés valós normái és kölcsönösségei, személyközi kompetenciaigényei közül. A narcisztikus én-élmények felé terelnek. Képi információfogyasztás az első viselkedésforma, amely visszaéléses jellegű, ezt az elektronikus játékok kiegészítik, illetve ezeknek teret adnak a számítógép lehetőségei. Fiatal felnőttkorra általánossá és természetessé válik a túlzott és a valóságban nehezen megtalálhatóan erős ingerszükséglet, amely sokak számára az életmód meghatározója lesz. A hangulat és a közérzet kémiai szabályozó eszközei is könnyen és gyorsan adódnak át az ifjúsági kultúrában, amelyben a fiatalok ki tudják vonni magukat a felnőtt kontroll alól. Dohányzás és alkohol aggasztóan gyakori (nemkívánatos mellékhatásaikkal és szövődményeikkel együtt) már a korai tizenévesek között. Megjelennek a drogok is, elsősorban intenzív új élmények érdekében, kisebb részben a kortárscsoport könynyen teljesíthető elvárásai nyomán. Tudjuk, hogy a tiltott kábítószernek minősülő vagy a más célra készített pszichotróp anyagokat kipróbálók és társas használók csak kis része válik problémás esetté vagy függővé, ám a szerek és a valóságot a szerhasználat aktusában és élményében még inkább virtualizáló viselkedésformák sok kárt okozhatnak. Késleltetik a lelki fejlődést, a társas önmegvalósítást és a stabil önazonosság létrejöttét. A droghasználat egyik aggasztó sajátossága, hogy az esetek többségében ez hoszszú ideig nem tünet, nem öngyógyszerelés (amit a labilis személyiségszerkezetű

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése 2014. november 27-28. Jóna László okleveles településmérnök, tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Drogkutatások Magyarországon: helyzetértékelés és következtetések

Drogkutatások Magyarországon: helyzetértékelés és következtetések Drogkutatások és drogpolitika Prioritások, szükségletek, finanszírozás c. Konferencia Budapest, 2010. február 18. Drogkutatások Magyarországon: helyzetértékelés és következtetések Demetrovics Zsolt 1,2

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium

Részletesebben

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest,

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Paksi Borbála

Oktatói önéletrajz Paksi Borbála tudományos munkatárs Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1982-1987 BCE (akkor MKKE), Közgazdász-tanár szak

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ KERBER

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

eredményeinek összesítése

eredményeinek összesítése Burgenland és Nyugat-Magyarország kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásai körében végzett rejtett értékelési tesztek eredményeinek összesítése 2012. július A viszgálat CÉLKITŰZÉSE Az infrastruktúra,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

ÉLŐ JELENTÉS A DROGPREVENCIÓ AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL. Paksi Borbála, Felvinczi Katalin

ÉLŐ JELENTÉS A DROGPREVENCIÓ AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL. Paksi Borbála, Felvinczi Katalin Paksi Borbála, Felvinczi Katalin ÉLŐ JELENTÉS A DROGPREVENCIÓ AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA 2015. NOVEMBER 26-28. SIÓFOK Projekt azonosító:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár Wessling Pálinka konferencia 2014. Május 21. Budapest A kutatás módszertana (1) Kvalitatív

Részletesebben

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA. Takács Erika SE EMK május 28.

A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA. Takács Erika SE EMK május 28. A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA Takács Erika SE EMK 2015. május 28. Az akkreditációs pilot hatásvizsgálatának célja Átfogó cél: A pilot projekt eredményez-e változásokat az egészségügyi szolgáltató

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA XVIII. rész TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA A Városi Életminőség auditja a város által nyújtott életminőség elemekkel és a város által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség, amely a

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében

Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat dr. Farkas Attila Erik - állandó szakértő Digitális Jólét Program - Új típusú veszélyforrások megjelenése,

Részletesebben