Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 14-én nyílik meg

Átírás

1 Háttéranyag Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 14-én nyílik meg Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 14-én nyitja meg hatvanötödik ülésszakát, az Egyesült Nemzetek New York-i főhadiszállásán. A megnyitó hetet követően az állam- és kormányfők szeptember között, három napos, magas szintű plenáris ülést tartanak a Millenniumi fejlesztési célokról (Mfc-csúcs) (További információk: Az éves, általános vita, ami hagyományosan az állam- és kormányfők, valamint a miniszterek beszédeit is magában foglalja, szeptember 23-án, csütörtökön veszi kezdetét, és szeptember 30-ig tart. Más kulcsfontosságú kérdések mellett a Közgyűlés szót ejt majd az alábbiakról: Millenniumi fejlesztési célok beleértve az Mfc-csúcs megvitatását is Klímaváltozás Élelmiszerbiztonság Veszélyeztetett, és konfliktus után lévő országok helyreállítása és megerősítése Leszerelés Az Egyesült Nemzetek reformja, beleértve a Biztonsági Tanácsot, valamint a Közgyűlés munkájának felélesztését, és a Békeépítő bizottság, illetve az Emberi Jogi Tanács felülvizsgálatát. A 2011 szeptemberének közepén zajló hatvanötödik ülésszakon számos más jelentős eseményre is sor kerül majd szeptember 22-én a Biodiverzitás nemzetközi évének támogatására rendeznek magas szintű ülést. (További információk: A hét későbbi részében, szeptember én a Közgyűlés magas szintű felülvizsgálatot tart, az olyan kis szigeten elterülő államok veszélyeztetettségének megszüntetésére tett lépések felmérésére, amelyek a Mauritius Stratégiát alkalmazták. A program e veszélyeztetett országtípusok sajátos fejlődési problémáit célozza olyan kérdésekben, mint a környezeti gazdálkodás, a közlekedés, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés. Idén, december 14-én a Közgyűlés emlékülést tart a mérföldkőnek számító Gyarmati Országoknak és Népeknek Biztosított Függetlenségről Szóló Nyilatkozat elfogadásának tizenötödik évfordulója alkalmából. Még ezt megelőzően felülvizsgálják majd a Közgyűlés által 2001-ben elfogadott Elkötelezettségi Nyilatkozat a HIV-ről/AIDS-ről által lefektetett célok kapcsán elért eredményeket. (További információ: Szintén a hatvanötödik ülésszak alatt, 2011-ben kerül sor a törökországi Isztambulban megrendezett Egyesült Nemzetek Negyedik Konferenciája a Legkevésbé Fejlett Országokról elnevezésű programra is. (További információ: Fórum a nemzetek közötti tárgyalásokra Az 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nyomán megalkotott Közgyűlés központi szerepet tölt be, mint az Egyesült Nemzetek legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. Az Egyesült Nemzetek 192 tagállamából összeálló Közgyűlés egyedülálló fórumot kínál az Alapokmány által említett, a nemzetek közötti minden ügyet érintő tárgyalásokra. Ugyanakkor jelentős szerepet játszik az irányadásban és a nemzetközi jog kodifikációjában is. A Közgyűlés évről-évre rendszeresen összeül szeptember és december között és minden más időpontban is, amikor szükséges. 1

2 A Közgyűlés feladatai és jogkörei Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és jogköre az alábbiakra terjed ki: vizsgálja, és ajánlásokat tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló együttműködés alapelveire, beleértve a leszerelés alapelveit is; megtárgyal bármely olyan kérdést, amely a nemzetközi békére és biztonságra vonatkozik, és javaslatokat tesz a megoldásra. Kivéve, amikor egy vitás kérdést vagy helyzetet a Biztonsági Tanács éppen tárgyal; a fenti kivétellel összhangban megtárgyal bármely kérdést, amely az Alapokmány hatáskörébe, illetve az Egyesült Nemzetek bármely szervének hatás- és feladatkörébe tartozik, és azokra vonatkozó ajánlásokat tesz; tanulmányok elkészítését kezdeményezi, és ajánlásokat tesz, hogy előmozdítsa a nemzetközi politikai együttműködést, a nemzetközi jog fejlesztését és kodifikálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok megvalósítását mindenki számára és a nemzetközi együttműködés segítését gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi területeken; ajánlásokat tesz bármely olyan helyzet békés rendezésére, amely a nemzetek közötti baráti kapcsolatok gyengítéséhez vezethet; megkapja és megvizsgálja a Biztonsági Tanácstól és az Egyesült Nemzetek más szerveitől származó jelentéseket; megvizsgálja és jóváhagyja az Egyesült Nemzetek költségvetését és meghatározza a tagállamok hozzájárulásának arányait; megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint az Egyesült Nemzetek más tanácsainak és szerveinek tagjait, továbbá a Biztonsági Tanács javaslatára kinevezi a főtitkárt. Az november 3-án meghozott Együttesen a békéért határozat (377. határozat (V)) értelmében a Közgyűlés amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy valamilyen erőszakos cselekedet veszélye még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt. A Közgyűlés azonnal megfontolhatja az ügyet, továbbá javaslatokat tehet a tagoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös intézkedésre (Lásd lentebb: rendkívüli ülésszakok és rendkívüli sürgős ülésszakok )- Bár a Közgyűlésnek felhatalmazása csak arra van, hogy a jogkörébe tartozó kérdéseket illetően nem kötelező érvényű javaslatokat tegyen a tagállamoknak, mégis politikai, gazdasági, humanitárius, társadalmi és jogi tevékenységeket kezdeményezett, amelyek világszerte emberek millióinak életére voltak hatással. A 2000-ben elfogadott mérföldkő, a Millenniumi Nyilatkozat, valamint a 2005-ös Világcsúcs záródokumentuma tükrözik a tagállamok elkötelezettségét, amennyiben speciális célokat igyekeznek elérni a béke, biztonság, lefegyverzés, továbbá a fejlődés és a szegénység megszűntetése érdekében. Ugyanakkor elősegítik az emberi jogok és a jogrend védelmét, közös környezetünk védelmét, Afrika sajátos igényeinek kielégítését valamint az Egyesült Nemzetek erősítését. A konszenzus keresése A Közgyűlés minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Egyes különleges kérdések eldöntése, mint a béke és biztonság ügyében tett javaslatok, a Biztonsági- valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, továbbá a költségvetési kérdések eldöntése kétharmados támogatást igényel, ám más kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntenek el. A közelmúltban, azért, hogy a Közgyűlés döntéseinek támogatását erősítsék, különös erőfeszítések történtek, hogy a kérdéseket ne egyszerű szótöbbséggel, hanem konszenzussal oldják meg. Az elnök, miután megbeszélést folytatott, és megállapodásra jutott a delegációkkal, javasolhatja, hogy egy-egy határozat szavazás nélkül kerüljön elfogadásra. 2

3 A Közgyűlés munkájának felélesztése Az elmúlt három évben folyamatos erőfeszítések történtek, hogy a Közgyűlés munkáját célzottabbá és aktuálisabbá tegyék. Ez a kérdés az 58. ülésszak speciális prioritásává lett, és a Közgyűlés további ülésszakai is nagy erőfeszítéseket tettek a napirend korszerűsítésére, és a főbizottságok munkamódszere gyakorlatának fejlesztésére. Továbbá a Központi Bizottság szerepének növelésére, valamint az elnök szerepének, hatáskörének erősítésére és a Közgyűlés főtitkárválasztó folyamatának ellenőrzésére. Hatvanadik ülésén a Közgyűlés elfogadta a szeptember 8-i 60/286-os határozathoz kapcsolt szöveget, ami biztatta a nemzetközi közösséget, hogy folytasson informális, interaktív vitákat a mindenkori legfontosabb kérdésekről. Az Ad Hoc Munkacsoport által a Közgyűlés munkájának újraélesztése tárgyában elfogadott szöveg szintén felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy tegyen javaslatokat ezen interaktív vitákra vonatkozóan. A 64. ülésszak folyamán két tematikus, interaktív vitát folytattak le: a leszerelésről, valamint a nemzetközi biztonságról és az Egyesült Nemzetek békefenntartásáról. A főtitkár bevett gyakorlatává vált, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a Közgyűlés informális találkozóiról, legutóbbi utazásairól és tevékenységéről. Ezek a tájékoztatások jó lehetőséget biztosítanak a főtitkár és a tagállamok közötti kommunikációra, és feltehetően a hatvanötödik ülésszakon is gyakorlatban maradnak. Az Közgyűlése elnökének, elnökhelyetteseinek és a főbizottságok elnökeinek megválasztása. Munkájának jelenleg is zajló felélesztése és a működésről szóló 30-as szabály következtében a Közgyűlés elnökét, alelnökeit és a fő bizottságok elnökeit legalább három hónappal az új ülésszak kezdete előtt választják, hogy tovább erősítsék a fő bizottságok, tanácsok és a közgyűlés közötti koordinációt és a munka előkészítését. Központi bizottság A Központi bizottság, amely a Közgyűlés elnökéből, a 21 alelnökből valamint a hat fő bizottság vezetőiből áll, javaslatokat tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadásával, a napirendi pontok összegyűjtésével és a Közgyűlés munkájának megszervezésével kapcsolatban. (A napirenddel kapcsolatos további információkhoz: Az elmúlt néhány ülésszak folyamán a Központi bizottság szerepe tovább erősödött az informális találkozók és tájékoztatók révén. Ezek minden tagállam előtt nyitva állnak, és olyan speciális ügyekkel foglalkoznak, amelyek éppen tárgyalás alatt állnak vagy amelyek a Közgyűlés munkájával kapcsolatosak. Szavazatszámláló Bizottság A Szavazatszámláló Bizottságot a Közgyűlés nevezi ki minden ülésszak elején. A Bizottság a Közgyűlésnek tesz jelentést a képviselők szavazatairól. Általános vita A hatvanötödik ülésszak folyamán az éves általános vita, amely lehetőséget ad a tagállamoknak a jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére, szeptember 23-án, csütörtökön kerül megrendezésre. A vita egy igen átfogó téma: Újra megerősíteni az Egyesült Nemzetek szerepét a globális kormányzásban kapcsán kerül megrendezésre. E témajavaslatot a hatvanötödik ülésszak elnökjelöltje, őméltósága Joseph Diess úr nyújtotta be Svájcból. Annak gyakorlata, hogy sajátos, globális jelentőséggel bíró témát választanak az ülésszakra, 2003-ra tekint vissza, amikor a Közgyűlés eldöntötte, hogy kezdeményez egy a 192 tagból álló szervezet hatókörének és szerepének erősítésére irányuló fejlesztést (58/126-os határozat 2003 decemberéből). Hagyományos, kilenc munkanapból álló ülésezés helyett (amelyet a 2003 márciusában elfogadott 47/301-es határozat írt elő) az idei év általános vitája hét napig tart majd, így lesz lehetséges a fentebb említett, magas szintű találkozók megtartására is. A főtitkár közvetlenül az általános vita előtt 3

4 terjeszti majd be jelentését a Szervezet működéséről. Ennek gyakorlata a hatvankettedik ülésszakon alakult ki. Hat főbizottság Miután az általános vita véget ér, a Közgyűlés megkezdi lényeges napirendi pontjainak megtárgyalását. Mivel a Közgyűlésnek rendkívül sok üggyel kell foglalkoznia (a hatvannegyedik ülésszakon például több, mint 170 ügy volt), azokat az ügyeket, amelyek a hat főbizottság valamelyikének munkájához tartoznak, a Közgyűlés átutalja ezeknek. Az egyes bizottságok megtárgyalják a kérdéseket, és ahol lehetséges figyelembe veszik az egyes államok álláspontját is, majd, legtöbbször határozattervezetek és döntéstervezetek formájában, prezentálják javaslataikat a Közgyűlés plenáris ülése előtt. A hat főbizottság a Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (Első Bizottság), amely leszerelési és ezzel kapcsolatban nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik; A Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság), ami olyan széleskörű politikai ügyekkel foglalkozik, amelyeket semmilyen más bizottság vagy a Közgyűlés nem érint. Többek között dekolonializációval, az Egyesült Nemzetek Közel-Keleti Palesztin Menekültekkel Foglalkozó Segély- és Munkaügynökségével (UNRWA) és a palesztin nép emberi jogaival; A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Második Bizottság), ami gazdasági kérdésekkel foglalkozik, továbbá a Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (Harmadik Bizottság), ami szociális és humanitárius ügyekkel foglalkozik; Az Adminisztratív és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság), ami az Egyesült Nemzetek adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik; Végül a Jogi Bizottság (Hatodik Bizottság), ami nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik. Egyes napirendi elemekkel, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül, plenáris ülése során foglalkozik. A Közgyűlés munkacsoportjai A Közgyűlés a múltban engedélyt adott munkacsoportok létrehozására, hogy azok behatóbban foglalkozhassanak jelentős kérdésekkel, és cselekvési javaslatokat tehessenek a Közgyűlésnek. Ezek közé tartozik a Közgyűlés munkájának felélesztésére törekvő ad hoc bizottság is, ami munkáját talán a hatvanötödik ülésszak folyamán is folytatni fogja. Térségi csoportok Az évek során különböző nem formális, térségi csoportosulások alakultak ki a Közgyűlésben, mint a konzultáció, és az ügyrendi munka elősegítésének eszközei. E csoportok a következők: Afrikai államok, Ázsiai államok, Kelet-európai államok, Latin-amerikai és karibi államok, Nyugat-európai és más államok. A Közgyűlés elnökének tisztsége rotációs rendszerben váltakozik a regionális csoportok között. A hatvanötödik ülésszakra a Nyugat-európai és más államok csoportjának javaslata alapján választották meg az elnököt. Rendkívüli ülésszakok, Rendkívüli sürgős ülésszakok A rendes ülésszakon túl a Közgyűlés rendkívüli vagy rendkívüli sürgős ülésszakokra is összeülhet. Máig a Közgyűlés 28 alkalommal gyűlt össze rendkívüli ülésszakra olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek különleges figyelmet igényeltek. Köztük volt a palesztinok kérdése, az Egyesült Nemzetek finanszírozása, Namíbia kérdése, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, az apartheid, a drogok, a környezet, a népesedés, a nők, a szociális fejlődés, az emberi közösségek és a HIV/AIDS. A Közgyűlés huszonnyolcadik rendkívüli ülését január 24-én tartották, és a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulója jegyében tartották. Tíz esetben a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyult, ezért rendkívüli sürgős ülésszakot tartottak. Ennek apropója volt Magyarország (1956), Szuez (1956), a Közel-Kelet (1958, 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980, 1982), Namíbia (1981), a megszállt Arab területek (1982), és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, valamint a Palesztin területeken végrehajtott illegális izraeli akciók (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2009). A Közgyűlés 4

5 2009.január 16-án azt is eldöntötte, hogy tizedik rendkívüli sürgős ülését átmenetileg felfüggeszti, és hogy engedélyezi a Közgyűlés elnökének, hogy a tagállamok kérése nyomán később folytassa az ülésszakot. Továbbvinni a Közgyűlés munkáját Az Egyesült Nemzetek munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapszik, amelyeket az alábbi módokon hajtanak végre: Bizottságok és más szervek révén, amelyeket a Közgyűlés állít fel, hogy tanulmányozzon, és jelentéseket készítsen speciális ügyekről, mint a leszerelés, a világűr, a békefenntartás, a gazdasági fejlődés, a környezet és az emberi jogok. Az Egyesült Nemzetek Titkársága a főtitkár és a nemzetközi civil szolgákból álló munkatársai révén. Kiadta az Egyesült Nemzetek Tájékoztatási Irodája augusztus 3000 DPI/2557 (Az ENSZ Bécsi Információs Irodájának fordítása) 5