A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 143 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv (átdolgozás) 60. cikkének (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv (átdolgozás) 60. cikkének (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról 1. BEVEZETÉS Az Európai Parlament és a Tanács november 21-én elfogadta az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelvet (átdolgozás) 1. Az irányelv 60. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghatározott feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv bizonyos más cikkei alapján. Ezek az alábbiak: a 20. cikk (5) bekezdése (az engedélyt kérelmező vállalkozások által benyújtandó információk), a 35. cikk (3) bekezdése (teljesítményösztönző rendszer késési kategóriák), a 43. cikk (2) bekezdése (elosztási folyamat) és az 56. cikk (13) bekezdése (az igazgatási szervhez benyújtandó könyvelési adatok). A Bizottság felhatalmazása december 15-től kezdődően öt évre szól. Az irányelv 60. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak legkésőbb az ötéves időszak lejárta előtt kilenc hónappal, azaz március 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy hogyan használta fel a szóban forgó felhatalmazást. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik további ötéves időszakokkal, kivéve ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb az adott időszak vége előtt három hónappal kifogást emel a meghosszabbítás ellen. 2. A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ELFOGADÁSÁRA SZÓLÓ FELHATALMAZÁSÁNAK FELHASZNÁLÁSA A 20. cikk (5) bekezdésében említett hatáskörök A 20. cikk megállapítja a vasúti szállítási szolgáltatások működtetésére engedélyt kérelmező vállalkozások megfelelő pénzügyi teljesítőképességével kapcsolatos követelményeket. A 20. cikk (1) bekezdése szerint az adott vállalkozásnak bizonyítani kell tudnia, hogy reális feltételek alapján egy 12 hónapos időszak során meg tud felelni a tényleges és lehetséges kötelezettségeinek. A 20. cikk (2) bekezdése szerint az engedélyező hatóság a megfelelő pénzügyi helyzetet elsősorban a vállalkozó vasúti társaság éves beszámolója révén, illetve azon engedélyt kérelmező vállalkozások esetében, amelyek nem tudnak éves beszámolót bemutatni, a mérleg alapján ellenőrzi. Valamennyi engedélyt kérelmező vállalkozás köteles megadni legalább az irányelv III. mellékletben felsorolt adatokat. Ide tartoznak a rendelkezésre álló anyagi eszközökre, a működőtőkére, a kapcsolódó költségekre, az adókra és a társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó információk. A 20. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a III. melléklet átvett egyes, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében és mellékletében szereplő rendelkezéseket. 1 HL L 343., , 32. o. 2

3 A 20. cikk (5) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy az engedélyező hatóságok által szerzett tapasztalatok vagy a vasúti szállítási piac alakulása fényében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a vasúti szállítás piacán bekövetkező fejleményeket, de eddig nem találta úgy, hogy a III. mellékletben előírt információszolgáltatás sürgős felülvizsgálatra szorulna, ezért eddig nem került sor e területet érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A Bizottságra ruházott hatáskörnek azonban továbbra is érvényben kell maradnia, hiszen a III. melléklet felülvizsgálata több területen is szükségessé válhat a jövőben. Például a melléklet jelenlegi szövege nem írja elő kifejezetten, hogy az engedélyező hatóság részére nyújtott tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt az információt, hogy az anyagi eszközök, a tőke és a társasági vagyon az EU-n belül vagy azon kívül találhatók-e. Az engedélyező hatóságok tapasztalatától és a külföldi beruházók magatartásától függően szükség lehet az ilyen információk bekérésére, mely esetben szükségessé válhat, hogy a Bizottság a jövőben felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. A 35. cikk (3) bekezdésében említett hatáskörök A 35. cikk létrehozza a teljesítményösztönző rendszerek keretét: az infrastruktúra-díjképzési rendszereknek a teljesítményösztönző rendszer segítségével a vasúti hálózat zavarainak minimalizálására és a vasúthálózat teljesítményének javítására kell ösztönözniük a vállalkozó vasúti társaságokat és a pályahálózat-működtetőket. Egy ilyen rendszerbe beletartozhatnak a hálózat üzemelését zavaró tevékenységekért kiszabott büntetések, a zavarok által sújtott társaságok számára fizetett kártérítések, valamint a terv feletti teljesítményért járó jutalmak. A teljesítményösztönző rendszernek az irányelv VI. mellékletének 2. pontjában meghatározott alapelvei alkalmazandók a hálózat egészére (pl. a késési kategóriák listája, a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetések kiszámításának alapvető eljárási szabályai, valamint a békéltető eljárás biztosításának kötelezettsége). A 35. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a VI. melléklet 2. c) pontjának módosítására. A VI. melléklet 2. c) pontja felsorolja azokat a késési kategóriákat és alkategóriákat, amelyek valamelyikébe minden késésnek besorolhatónak kell lennie. A lista a vasúti piac alakulása, valamint az igazgatási szervek, a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok tapasztalatai alapján módosítható. A kategóriák módosításának az iparágban bevált gyakorlatot kell követniük. A 35. cikk (1) és (2) bekezdése a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (1) és (2) bekezdésének egyes rendelkezéseit vette át. A VI. mellékletben szereplő részletes rendelkezéseket azonban elsőként a 2012/34/EU irányelv határozta meg. A tagállamoknak hatályba kellett léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az említett irányelvnek június 16-ig megfeleljenek. Nem minden tagállam tett időben eleget e kötelezettségnek. Egyes tagállamokban az átültetési folyamat még 2017 elején sem zárult le. A 35. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság a vasúti piac alakulása, valamint az igazgatási szervek, a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok tapasztalatai alapján fogadhat el jogi aktusokat. Tekintettel az átültetés késedelmes voltára és arra, hogy az irányelvet csak 2015 júniusáig kellett átültetni, az eddigi tapasztalatok nem indokolják a VI. melléklet felülvizsgálatát. Ezért eddig nem került sor e területet érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. 3

4 Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a VI. melléklet késési kategóriái a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) A vasúthálózat forgalmi teljesítményének minőségi elemzések céljából történő értékelése a késések kódolására és a késések okának besorolására szolgáló eljárás című dokumentumán 2 alapulnak. Mivel az UIC a vasúti együttműködés nemzetközi szervezete, ez a dokumentum tükrözi az ágazatban nemzetközi szinten bevált gyakorlatot. A dokumentumot először 1990-ben fogadták el, és azóta négyszer módosították. Ez arra utal, hogy az ágazat szemlélete folyamatosan fejlődik ezen a területen, emiatt pedig szükség esetén felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat. A Bizottságnak ezért az elkövetkező években szüksége lehet a szóban forgó felhatalmazásra. A 43. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörök A 43. cikk úgy rendelkezik, hogy a pályahálózat-működtetők kötelesek betartani a kapacitáselosztás VII. mellékletben meghatározott ütemtervét. A 43. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a VII. melléklet módosítására. Az összes pályahálózat-működtetővel folytatott konzultációt követően a Bizottság módosíthatja a VII. mellékletet az elosztási folyamattal kapcsolatos operatív megfontolások figyelembevétele érdekében. A módosításokat annak alapján kell végrehajtani, hogy a tapasztalat szerint hogyan lehet biztosítani a hatékony elosztást, illetve beépíteni a pályahálózat-működtetőknek az infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos szempontjait. A 43. cikk és a VII. melléklet átvett egyes, a 2001/14/EK irányelv 18. cikkében és III. mellékletében foglalt rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések néhány kivételtől eltekintve azonosak. A kapacitáselosztás uniós jogi kerete nem olyan régen még a 2012/34/EU irányelvben (és korábban a 2001/14/EK irányelvben) a menetrendre vonatkozóan meghatározott alapszabályoktól eltekintve meglehetősen kezdetleges volt, és az ágazat nem tudott magától átfogó közös megközelítést kialakítani. A RailNetEurope (RNE), a pályahálózat-működtetőknek a kapacitáselosztás kérdéseivel foglalkozó szervezete kidolgozott bizonyos iránymutatásokat és eljárásokat ezen a területen. Például 2013-ban az RNE elfogadta a tervezett ideiglenes kapacitáskorlátozások összehangolására/közzétételére vonatkozó iránymutatásait (Guidelines for coordination/publication of planned temporary capacity restrictions), majd 2015-ben felülvizsgálta őket. Ugyanakkor az RNE nem rendelkezik az iránymutatások érvényesítésére szolgáló eszközökkel, ezért az egyes pályahálózat-működtetők késleltethetik vagy akadályozhatják azok végrehajtását. Ezenkívül az RNE nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy módszeresen ellenőrizze az iránymutatásainak való megfelelést, és nem teszi közzé a megfelelőségre vonatkozó információkat vége óta valamennyi vasúti árufuvarozási folyosó a kapacitáselosztás közös keretét alkalmazza. Ez a keret, amelyet a folyosókkal foglalkozó igazgatótestületek fogadtak el, az olyan árufuvarozó vonatokra vonatkozik, amelyek az egyes árufuvarozási folyosók egyablakos ügyintézési rendszerei (C-OSS) által kínált kapacitást használják. Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus 2016 januárjában elkezdődött kidolgozása során a Bizottság olyan folyamat mellett döntött, amelynek keretében a vasúti társaságokkal és a pályahálózat-működtetőkkel egymástól függetlenül egyeztethet. Az érdekelt felekkel való szoros együttműködés során a Bizottság számos olyan kérdést azonosított, amelyeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kezelni kell

5 A Bizottság egyeztetett a végrehajtással és a menetrenddel kapcsolatos problémáikról a vasúti társaságokkal, különösen a nemzetközi fuvarozással foglalkozó vasúti társaságokkal. Ez a megközelítés a kisebb vállalkozások számára is lehetővé tette a véleménycserét és a tapasztalt működési korlátok bemutatását. A Bizottság ezzel egy időben konzultált a pályahálózat-működtetőkkel a kapacitáselosztás ütemtervéről. Ez a kérdés megvitatásra került a tagállamokkal 2016 első felében, valamint a képviseleti szervekkel is a 2016 júniusa és novembere között tartott kétoldalú megbeszélések keretében júliusában a Bizottság szakértői felhívást tett közzé, melynek célja az volt, hogy a vasúti piachoz való hozzáféréssel foglalkozó szakértői csoporton (GERM) belül alcsoportot hozzon létre a menetrenddel kapcsolatos kérdések megfontolása céljából. Az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések alapján úgy tűnt, hogy a VII. melléklet kapacitáselosztásra vonatkozó rendelkezéseit ki kell egészíteni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni néhány vasúti társaság azon igényét, hogy az évenként egyszeri alkalomnál nagyobb gyakorisággal foglalhassanak kapacitást, valamint annak érdekében, hogy az ideiglenes kapacitáskorlátozásokra vonatkozóan hamarabb álljon rendelkezésre információ, és hamarabb történjen egyeztetés és koordináció ban (októberben és novemberben) a GERM-alcsoport két ülésére került sor, ahol a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, az érdekelt felekkel folytatott korábbi eszmecserék eredményein alapuló tervezetét vitatták meg és dolgozták át. Ezt követően a tervezetet 2016 decemberében a GERM-közgyűlés elé terjesztették. A szakértői csoporttal 2017 márciusában újabb konzultációra fog sor kerülni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására várhatóan 2017 közepén kerül sor. Az ágazattal folytatott konzultáció során több olyan további pont merült fel, amelyek némelyikét még nem lehet uniós szintű jogi intézkedésekkel kezelni, mivel a kérdéses pontok nem eléggé kiforrottak ahhoz, hogy jogalkotási intézkedésekbe lehetne őket foglalni. Ezek közé tartoznak például a kapacitáselosztási problémákra új megoldást kínáló technológiai fejlesztések. Következésképpen a technológiai szempontok figyelembevétele érdekében adott esetben módosítani kell majd a menetrendre vonatkozó szabályokat. A 56. cikk (13) bekezdésében említett hatáskörök Az 56. cikk (12) bekezdése felhatalmazza az igazgatási szervet, hogy ellenőrzéseket végezzen vagy külső ellenőrzéseket kezdeményezzen azon rendelkezések betartásának ellenőrzésére, amelyek a vasúti szállítási tevékenységek, az infrastruktúra-működtetési tevékenységek és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek számviteli elkülönítésére vonatkoznak (az irányelv 6. és 13. cikkének megfelelően). Lehetővé teszi az igazgatási szerv számára a vonatkozó információk bekérését, különösen tekintettel a VIII. mellékletben felsorolt könyvelési adatokra. A VIII. melléklet részletesen meghatározza az igazgatási szervhez kérésre benyújtandó könyvelési adatokat, különös tekintettel a számviteli elkülönítésre, a pályahasználati díjak nyomon követésére és a pénzügyi teljesítményre vonatkozó adatokra. Az 56. cikk (13) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a VIII. melléklet módosítására. A VIII. melléklet módosítható a könyvelési és az ellenőrzési gyakorlat alakulása miatti kiigazítás és/vagy a számviteli elkülönítés ellenőrzéséhez szükséges további elemekkel történő kiegészítés érdekében. A 2012/34/EU irányelv 56. cikke (12) és (13) bekezdésének, valamint VIII. mellékletének nem volt közvetlen jogi előzménye. Mivel egyes tagállamok késve ültették át az irányelvet, és néhány igazgatási szerv csak a közelmúltban kapott kifejezett hatáskört a számviteli 5

6 elkülönítési követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére, az eddig összegyűlt tapasztalatok nem indokolják a VIII. melléklet felülvizsgálatát. E tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a számviteli elkülönítésre, a díjképzési szabályokra és a pályahálózat-működtetők pénzügyi teljesítményére vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése részletes és konkrét adatokat igényel. Az igazgatási szerveknek a VIII. melléklet alkalmazásával kapcsolatos gyakorlata fogja megmutatni, hogy az adatok részletessége csökkenthető-e, vagy a mellékletet felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján tovább kell pontosítani. E tapasztalat alapján tehát a későbbiekben szükségessé válhat, hogy a Bizottság éljen a felhatalmazása szerinti jogkörrel, és a könyvelési és az ellenőrzési gyakorlat alakulásának megfelelően kiigazítsa a VIII. mellékletet, illetőleg kiegészítse azt a számviteli elkülönítés ellenőrzéséhez szükséges mértékben. 3. KÖVETKEZTETÉSEK A 2012/34/EU irányelv 60. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az adott területen szerzett tapasztalatok alapján a 20. cikk (5) bekezdése, a 35. cikk (3) bekezdése, a 43. cikk (2) bekezdése és az 56. cikk (13) bekezdése vonatkozásában felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. A szerzett tapasztalatok eddig csak a 43. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazás felhasználására voltak elegendők. A kapacitáselosztásról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetével kapcsolatos megbeszélések előrehaladott szakaszban vannak, elsősorban azért, mert a vonatkozó rendelkezések a 2012/34/EU és a 2001/14/EK irányelvben több mint egy évtizede uniós szinten meghatározásra kerültek. Ésszerű abból kiindulni, hogy amint a 2012/34/EU irányelv átültetése teljes mértékben megtörténik, az érdekelt felek által szerzett tapasztalatok szükségessé tehetik, hogy a Bizottság a rákövetkező években az irányelv többi mellékletének módosítását is fontolóra vegye. 6