I. fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet területi hatálya

Átírás

1 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 1. pontjában és 23. (3) bekezdésében, (5) bekezdésének 5. és 6. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 14/A. (2) bekezdés c) pontjában és 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet területi hatálya E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Budapest Hatvan vasútvonal menti, az 1. számú mellékletet képező, Szabályozási Terven tervezési terület határa jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület) Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: Fekvőtelek: az olyan telek, amelynek mélysége kisebb a közterülethez csatlakozó oldala hosszánál. Fő rendeltetés szerinti épület: Az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület. Földszint: az építmény közvetlen terepszint feletti szintje. A földszint magasságát a szabályzat rendelkezéseinek értelmezése során, az épület szintszámmal meghatározott magasságának értelmezése során 4,5 méternek kell értelmezni. A telek szabályzatban megengedett földszintes 100%-os beépítettsége esetén ez az érték túlléphető. Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény. Közmű: víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszer, melyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-, tengeralatti kábel üzemeltető rendszer, illetve az energia termelés rendszere. Szintterület: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Teleknyúlvány: a földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító, legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél). Zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény: Minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja, illetve a normatívához nem kötött, káros környezeti hatásai a lakások rendeltetésszerű használatát zavarja. 2. 1/13

2 3. A rendelet mellékletei Mellékletek: 1. számú melléklet: Szabályozási Terv (1:4000). 2. számú melléklet: Építési övezetek és övezetek beépítési paramétereit tartalmazó táblázatok 3. számú melléklet: A Rendelet ábrái Közterület alakításra vonatkozó előírások (1) 6 m-nél keskenyebb közlekedési célú közterületről új gépjárműbehajtó nem létesíthető. (2) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető. (3) A közterületi pavilonok csak akkor létesíthetők (1. ábra), ha a) az nem akadályozza a terület kerékpáros- és gyalogosközlekedését, azaz: aa) az utca szélessége legalább 14 méter és ab) a gyalogos-sáv szélessége (LG) a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával legalább 2,5 méter és ac) a járda teljes szélessége (LJ) legalább 5 méter és ad) a gyalogos-sáv (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7. b) a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, c) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja, d) a pavilon szélessége nem haladhatja meg a 3,00 métert A táji és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 5. (1) A vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni. (2) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint kell kialakítani. (3) A kötelező zöldfelület számításánál a) A növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át. 6. Környezetvédelmi előírások (1) A gazdasági területeken kívül üzemi pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető. (2) A Területen keletkező csapadék- és csurgalékvizek megfelelő elvezetéséről vagy szikkasztásáról a telek területén belül gondoskodni kell. (3) Mélyfekvésű területen, terepszint alatti épületrészeket, egyéb építményeket csak geotechnikai és hidrogeológiai szakvélemény figyelembevételével lehet létesíteni. 6. 2/13

3 (4) A Területen a feltöltés kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. (5) A Területen található, a környezetet károsító hulladékot a terület-előkészítés során el kell távolítani. (6) A Területen keletkező hulladék átmeneti elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A Területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. 7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások Telekalakítás (1) Nyúlványos (nyeles) telek a) a már meghatározó módon felosztott telektömbön belül, b) az övezeti előírások figyelembevételével, c) egymás mellett maximálisan 2 teleknyéllel, csak akkor alakítható ki, ha a kialakítandó telek más módon közterületről, vagy magánútról nem közelíthető meg. A tömbbelsőben kialakítandó, önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére is alkalmas önálló nyúlványos telek minden esetben kialakítható. Új telektömb kiszabályozásánál nyúlványos telek nem alakítható ki. A teleknyúlvány (nyél) legfeljebb 40 méter hosszú lehet. (2) Fekvőtelek esetében lakóterületen: a) az előkert mélysége az érintett utcaszakaszon kialakult mérték, de legalább 3 méter, amennyiben a telek átlagos szélessége 15 méternél kisebb, egyéb esetben 5 méter, b) a hátsókert mélysége legalább az oda néző homlokzat tényleges magassága, de legalább 4 méter az építmények közötti távolságok megtartásával. 7. Elővásárlási jog 8. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az 1. számú függelékben meghatározott ingatlanokra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, és a vonatkozó jogszabályok keretei között a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása, valamint az alábbi célok megvalósítása érdekében: a) a település működésének biztosítása, b) a települési értékek megóvása, c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása, d) a városkép kedvezőbb alakítása, e) a közlekedés és parkolás javítása. 3/13

4 Kisajátítás 9. A közérdek érvényesítése, a településszerkezet kedvezőbb alakítása és a 10. (1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, az alább meghatározott ingatlanok esetében kisajátítási jog keletkezik: a) a szabályozási vonallal érintett telekrészek, b) a /10 hrsz-ú telek Ev övezettel érintett része. 8. Közművek előírásai 10. (1) Az építési övezeteket teljes közművesítettséggel kell ellátni. Egyedi szennyvízkezelő berendezés csak akkor létesíthető, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna. (2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat. (3) A telkeken keletkező szennyvizet, kizárólag a közcsatorna megvalósulásáig, ideiglenesen, ellenőrizhetően zártrendszerű szennyvíztározóban kell gyűjteni. Zártrendszerű szennyvíztározónak (közműpótlónak) tekinthető, ha a tározó vízzárósága az üzemelés alatt folyamatosan biztosított, az összegyűjtött szennyvíz elszállításának műszaki és tárgyi feltételei, valamint a szennyvíz tisztítása, és a tisztított szennyvíz elhelyezése biztosított. (4) A telkeken keletkező csapadékvizet a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, szürkevíz, illetve a felhasználásig történő tárolás). b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m2-t meghaladó telekterületen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni víz elvezetését a végbefogadóig biztosítani kell. c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. (5) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani. (6) Rétegvíz előfordulása miatt a Területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető. 9. Építmények funkciója és kialakítása Funkcióra vonatkozó előírások 11. (1) A Terület nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló új építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén: a) lakóterületek, b) intézményterületek. (2) Új kerthelyiséggel üzemelő, illetve új közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is. 4/13

5 (3) Új kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj ellen szükséges megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható. A beépítési módok sajátos előírásai 12. (1) Szabadonálló beépítés: Az oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja a terepszint alatt nem építhető be, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsitároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható. A meglévő és a szomszédos telken lévő növényzet megóvásának figyelembe vételével az egyik oldalkert a be- illetve kihajtás biztosítása érdekében a terepszint alatt beépíthető. (2) Oldalhatáron álló beépítés: a) Oldalhatárosan kialakított épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az övezetre előírt épületmagasság értékét. b) Az oldalhatáros beépítési mód szerinti építési helyen belül az épület egyik építési vonalának az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m-re kell elhelyezkedni, amennyiben az építési telek 12 m-nél szélesebb. (3) Zártsorú beépítés: Saroktelek esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési vonal a nem közterületi telekhatároktól mért legalább 6,0 méteres beépítetlen terület biztosításával alakítható ki. (2. ábra) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 13. (1) Az előkert mérete szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában: a) 5,0 méter, b) beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon kialakult méret, melyet igazolni kell. c) továbbá az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. (2) Az oldalkert mérete szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában az övezetre előírt épületmagasság értékének fele, a) de szabadonálló és ikres beépítés esetében legalább 3,0 méter; b) oldalhatáron álló, illetve hézagos zártsorúan kialakított építmény esetében ha az egyik érintett homlokzaton a jogszabályban megengedett szellőzőnyílások kivételével nyílás nincs, az építmények közötti távolságok megtartásával legalább 5,0 méter. (3) A hátsókert mérete szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában: a) Az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m. b) A zártsorú beépítési módú építési helyen nem zártsorúan kialakított épület esetében az épületek közötti távolságot az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell meghatározni. d) A fő funkciót kiegészítő építmény lakóövezetben a hátsó telekhatárok mentén is létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. 10. Járművek elhelyezése (1) A Területen a parkolást az OTÉK-ben meghatározottak szerint kell megoldani /13

6 (2) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületekről és az 500 m2-nél nagyobb, burkolt gazdasági területek belső felületéről összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz elvezető hálózatba. (3) Közintézmények, kereskedelmi-szolgáltató egységek, iskolák mellett, jogszabályban meghatározott számú, egységes kivitelű kerékpártolót kell elhelyezni. Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 m szabad szélességű járda biztosítható. (4) Intenzív kertvárosias lakóterületek (Lke) területén a) új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhely legalább 50 %-át főépületen belül kell biztosítani. b) a telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre, illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. c) a telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre, illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető. (5) A Gksz-1/04 jelű építési övezetben, a jogszabályban előírt gépjármű-férőhely elhelyezést az övezet területén kialakított közös parkolóban kell biztosítani. 11. Egyéb építmények elhelyezése 15. (1) Lakóterületen a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén elhelyezett épületre az alábbi előírások vonatkoznak: a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az bizonyíthatóan másképp nem oldható meg; b) kialakítása kerti építmény jellegű lehet, a telekhatártól 1,0 méteren belül; c) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb bruttó 30m² alapterületű lehet; d) az épület magassága, és telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert; (2) Hulladékgyűjtő építmény, -tartály a Területen a közterületi hulladékgyűjtő tartály kivételével csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető. II. fejezet Részletes építési övezeti és övezeti előírások 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei Intenzív kertvárosias lakóterületek (Lke) (1) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi épület), 16. 6/13

7 d) irodaépület, e) sportépítmény, valamint f) maximum 2000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület helyezhető el. (2) Az (1) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, az (1) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően: a) vendéglátási, kiskereskedelmi, b) irodai, szolgáltatási, c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, d) egészségügyi, szociális, egyházi, e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával. (3) A kertvárosi építési övezetek területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (4) Az építési övezetek területén a 14,0 m és annál szélesebb telkek esetén új épület és meglévő épület-bővítés utcára merőleges mélysége, közintézményi funkció esetén nem lehet több mint 25 méter, egyéb funkció esetén pedig nem lehet több 20,0 méternél. (5) Az övezetben a kialakítható telekméret ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek a vonatkozó övezeti kialakítható telek területének 2,5-szerese lehet. (6) Az építési övezetben lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet. (7) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani: a) utcai kerítést kialakult területen az egységes utcaképi megjelenés érdekében - fotókkal és műleírással igazolhatóan - az utcára jellemző anyagú és arányú, de legalább 30 % - ban áttört kialakítással, legfeljebb 1,80 m magassággal, b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető, c) hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető, kivéve a szomszédjogok védelme esetét, amikor környezetvédelmi okokból ez indokolt. Ebben az esetben hátsó és oldalsó telekhatáron a tömör kerítés legfeljebb 2,5 m magasságú lehet. A 2,0 m-nél magasabb tömör kerítés alapterülete a telek beépítettségébe beszámítandó. (8) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2m épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb lakás esetén legfeljebb 1,5 m2, 4, vagy annál több lakás esetén az alapterület 0,5 m2/lakás lehet. (9) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2m2 alapterületű szerszám-, szánkó tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható. (10) Az övezet kialakult beépítésű területein a) foghíjtelken, ha a szomszédos épület korlátozza a tervezett épület építési határvonalon történő elhelyezését, a szomszédos épületek közötti telepítési távolság a kötelező védőtávolság tűztávolság mértékéig csökkenthető. 7/13

8 b) Bővítéssel vagy megosztással keletkező új lakást megközelíteni, csak belső lépcsőházból vagy zárt légterű külső lépcsőházból lehet. (11) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezetei 17. (1) Lke-1/01 jelű intenzív kertvárosias lakóterületekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. (2) Lke-1/02 jelű intenzív kertvárosias lakóterületekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: oldalhatáron álló. b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el oly módon, hogy minden önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson. Az épületben legfeljebb 3 rendeltetési egység létesíthető. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. (3) Lke-1/03 jelű intenzív kertvárosias lakóterületekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek építési övezete 18. Vi-2/01 jelű intézményi területre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 2. számú táblázata tartalmazza. 8/13

9 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetei 19. (1) Gksz-1/ 01 jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el. c) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el. d) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (2) Gksz-1/02 jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: zártsorú. b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el. c) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el. d) A területen biztosítani kell a hátsókertek közterület felőli, gépjárművel történő megközelítését (áthajtó, hézagosan zártsorú beépítés). e) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (3) Gksz-1/03 jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (4) Gksz-1/04 jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: zártsorú. b) Az építési övezet területén elhelyezhető épületek zárt sora helyenként, legalább 12 m-es épületközzel megszakítható. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie. Az épületeket ebben az esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. c) A Pesti út melletti előkertben a telek lehatárolására kerítés nem építhető. d) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el. e) A fő funkciójú épületek földszintjén a Pesti út felőli homlokzaton csak a kereskedelemmel és szolgáltatással, ill. azok bejáratával kapcsolatos helyiségek helyezhetők el. Mellékhelyiség, iroda, gazdasági kiszolgáló helyiség elhelyezése nem megengedett. f) Az övezet területén a Pesti út és a Keresztúri út felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó közvetlenül nem létesíthető. g) Az övezet területén kerítés nem létesíthető. h) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek építési övezetei (1) Gksz-2/05 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló /13

10 b) A csapadékvizet csak késleltetett módon lehet a telekről elvezetni. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (2) Gksz-2/06 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Védőtávolságot nem igénylő üzemi tevékenység folytatható, raktározás vagy egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó funkcióhoz szükséges építmények helyezhetők el, amelyek káros környezeti hatásai a telekhatáron belül, a hatályos határértékek alatt maradnak. c) A Cinkotai úti telekhatártól mért 6,0 m széles sávjában, illetve a Cinkotai út 22,0 m-re szélesített sávjában új, a Cinkotai úttal párhuzamos nyomvonalú közművezeték, földalatti vagy föld feletti építmény nem helyezhető el. Az ebben a sávban meglévő közművek üzemeltetése, felújítása, új csatlakozások készítése, valamint új közműbekötések merőleges átvezetése lehetséges. d) Portaépület a kerítéssel összeépítve vagy önállóan kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el és az elhelyezésére szolgáló legfeljebb 150 m2- es területet építési helyként kell kezelni. e) Az építési övezetben a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei, az ellátó, szolgáltató építmények és a kutatás fejlesztés építményei helyezhetők el. A Liget sori telekhatárt kísérő 20 m széles kötelező zöldsávban lévő szivattyúház, vízmérőház és vasúti kimelegítőház kubatúrája szükség esetén bővíthető. Az itt található többi épület kubatúrája nem bővíthető. f) Üzemi termelő funkció nem telepíthető a Cinkotai úttal párhuzamos 95 m-es sávon belül, kivéve a meglévő, megmaradó üzemi épületet és annak engedélyezett bővítését. g) Tűz- és robbanásveszélyes anyag tárolása esetén a Cinkotai úti telekhatárral párhuzamosan 150 m-es védősáv alakítandó ki és ezen a sávon belül a még be nem épített telek esetében új lakóépület nem helyezhető el. h) Az építési hely határától függetlenül földalatti és föld feletti tároló tartályok az építménytávolságok és tűzrendészeti előírások megtartásával helyezhetők el. i) A /3 hrsz.-ú telken, illetve az ebből kialakítható telkeken az f) pontban meghatározottakon túlmenően parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el, a területen tárolt gipsziszap eltávolítása után. j) Az /20 és /21 hrsz.-ú telkeken, illetve az ezekből kialakítható telkeken a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; és a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. A telkek bejáratához egy db közös útcsatlakozás készülhet a Cinkotai útról. k) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (3) Gksz-2/07 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) Az építési övezetben csak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények - terményfeldolgozó, tároló - és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el. c) Az építési övezet területén a meghatározott oldalkert mérete: 15 m, a hátsókert mérete: 15 m. d) A burkolt felületek mértéke legfeljebb a telek 25 %-a lehet. e) A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem vízellátása egyedi kutakról biztosítható. 10/13

11 f) A területen önálló szennyvíztározó nem létesíthető. g) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. (4) Gksz-2/08 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területekre vonatkozó építési övezet előírásai: a) Beépítési mód: szabadonálló. b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei, az ellátó, szolgáltató építmények, a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. c) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület. d) A csapadékvizet csak késleltetett módon lehet a telekről elvezetni. e) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. 2. Beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek 21. (1) KÖu-1/01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonalas jelentős közlekedési építmények (gyorsforgalmi utak) elhelyezésére szolgáló területe. b) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. (2) KÖu-3/01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonalas jelentős közlekedési építmények (másodrendű főutak) elhelyezésére szolgáló területe. b) A /9 és /10 hrsz-ú telkek határán a lakóterület védelme érdekében zajvédő fal létesítendő. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. (3) KÖu-4/01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonalas jelentős közlekedési építmények (településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak) elhelyezésére szolgáló területe. b) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. (4) KÖk-01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a közlekedési célú területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területe. b) Az övezetben az Lke és a Vi övezetek mentén zajgátló védőfal létesítendő. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. Közterületek 22. KT-01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet az egyéb közterületek jelölésére szolgál. b) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. 11/13

12 Erdőterületek előírásai 23. Az erdőterületeken csak lábazat nélküli, drótfonatos, vadhálós kerítés létesíthető a beépíthető és kialakítható telekméret esetén, amennyiben annak szélessége meghaladja a 30m-t. Közjóléti erdők 24. (1) Ek-0 jelű övezet a) Az övezet a közjóléti erdők be nem építhető területei. b) Az övezet területén a OTÉK-ban meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. (2) Ek-01 jelű övezet a) Az övezet a közjóléti erdők területek övezete. b) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. (3) Ek-02 jelű övezet a) Az övezet a közjóléti erdők részletesen szabályozott területe. b) Az övezet üzemtervezett erdő területét erdészeti üzemterv alapján erdőgazdálkodási területként kell fenntartani. c) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. (4) Ek-03 jelű övezet a) Az övezet a közjóléti erdők, részletesen szabályozott területei. b) Az övezet területén az oldalkert szélessége: 15 m, a hátsókert szélessége: 15 m. c) Az előkertben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye, valamint a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktároló helyezhető el. d) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. Védelmi erdők 25. Ev-01 jelű övezet a) Az övezet az erdőterületek véderdők telepítésére szolgáló, részletesen szabályozott területe. b) Az övezet területén közlekedési építmények, távvezetékek és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. c) Az erdősítést a határoló út építésével egy időben kell végezni. d) Az övezeti paramétereket a 2. számú melléklet 6. számú táblázata tartalmazza. 12/13

13 III. fejezet Záró rendelkezések 26. (1) E rendelet az elfogadását követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület MÁV Budapest- Hatvan (80-as számú) vasútvonal menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 27/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete hatályon kívül kerül. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Cinkotai út MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal Keresztúri út kerülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 9/2017.(III. 17.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest XVII. kerület, Rákos-patak menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról 7/2018. (IV. 20.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (6) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. számú mellékletének 1. pontja helyébe az alábbi 1. pont lép: 1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 19/2018.(VIII.30.) önkormányzati rendelete Budapest augusztus 30. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző Riz Levente s.k. polgármester A rendelet kihirdetve: augusztus 30. napján. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 13/13

14

15

16 1. számú táblázat: övezeti kód Építési övezetek és övezetek beépítési paramétereit tartalmazó táblázatok telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint szintterületi mutatója Rendelet 2.sz. melléklete zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (m 2 /m 2 ) (%) (m) (m) Lke-1/01 SZ (18) , ,0 Lke-1/02 O (18) , ,0 Lke-1/03 SZ (18) , ,0 2. számú táblázat: övezeti kód telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint szintterületi mutatója zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (m 2 /m 2 ) (%) (m) (m) Vi-2/01 SZ számú táblázat: övezeti kód telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint szintterületi mutatója zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (m 2 /m 2 ) (%) (m) (m) Gksz-1/01 SZ ,0 35 3,0 7,5 Gksz-1/02 Z ,2 20-7,5 Gksz-1/03 SZ ,0 35-9,0 Gksz-1/04 SZ ,0 20 6,0 12,0 Gksz-2/05 SZ , ,5 Gksz-2/06 SZ , ,0* Gksz-2/07 SZ , ,5 Gksz-2/08 SZ , ,0* *Maximális gerincmagasság: 18,0 méter

17 4. számú táblázat: övezeti kód telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (%) (m) (m) KÖu-1/01 SZ ,2 KÖu-3/01 SZ ,2 KÖu-4/01 SZ ,2 KÖk-01 SZ KT-01 SZ ,2 5. számú táblázat: övezeti kód telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (%) (m) (m) Ek-0 SZ 3000* Ek-01 SZ 3000* ,0 7,5 Ek-02 SZ 3000* ,0 Ek-03 SZ 3000* ,0 * közlekedési létesítmény elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén kisebb telek is kialakítható 6. számú táblázat: övezeti kód telek beépítés módja területe szélessége beépítettsége terepszint zöldfelülete építmény alatt felett épületmagassága (m 2 ) (m) (%) (%) (%) (m) (m) Ev-01 SZ

18 Rendelet 3. sz. melléklete A rendelet ábrái biztonsági sáv 0,5 méter berendezési sáv biztonsági sáv 0,5 méter LG: gyalogos-sáv szabad szélessége min.2,5 méter (berendezési sáv nélkül) L G L J > 0,7 pavilon gyalogos-sáv utca járda LJ: gyalogos-sáv szabad szélessége épület 1. ábra: Pavilon elhelyezése Minimum 6,0 méter Minimum 6,0 méter utca utca 2. ábra: Az épület kialakítása saroktelken, zártsorú beépítési mód esetén

19 1. számú függelék Elővásárlási joggal érintett telkek listája hrsz elhelyezkedés /13 Rákos-patak menti erdőterület /4 Rákos-patak menti erdőterület /5 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /4 Rákos-patak menti erdőterület /2 Rákos-patak menti erdőterület /6 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /2 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /2 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /2 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /2 Rákos-patak menti erdőterület /1 Rákos-patak menti erdőterület /23 Rákos-patak menti erdőterület /24 Rákos-patak menti erdőterület /25 Rákos-patak menti erdőterület /26 Rákos-patak menti erdőterület /27 Rákos-patak menti erdőterület /28 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /1 Rákos-patak menti erdőterület Rákos-patak menti erdőterület /3 Rákos-patak menti erdőterület /4 Rákos-patak menti erdőterület Rákosligeti P+R parkoló Rákosligeti P+R parkoló /3 Rákosligeti P+R parkoló /4 Rákosligeti P+R parkoló /5 Rákosligeti P+R parkoló