Allianz Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata

Átírás

1 Allianz Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata Befektetési alapkezelői tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Befektetési alapkezelői tevékenységi engedély dátuma: június 5. Portfóliókezelési tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Portfóliókezelési tevékenységi engedély dátuma: június 5. Értékpapír-kölcsönzési tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Értékpapír-kölcsönzési tevékenységi engedély dátuma: június 5. Befektetési tanácsadási tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Befektetési tanácsadási tevékenység engedély dátuma: június 5. Hatályos: április 25. napjától Felügyelet neve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Honlapcíme:

2 Tartalomjegyzék Fogalmak... 3 Az Alapkezelő adatai Alkalmazási kör Az üzletszabályzat hatálya Az üzletszabályzat nyilvánossága II. A kapcsolattartás általános szabályai Általános együttműködési kötelezettség A közlésekre vonatkozó általános szabályok A közlések módja, azok fogadása III. Üzletfél azonosítására és képviseletére vonatkozó rendelkezések Az Üzletfél azonosítása Az Üzletfél képviselete Az Üzletfél Ügyfél-átvilágítás során rögzített adatairól az Alapkezelő által vezetett nyilvántartás Az Üzletfél tájékoztatása IV. Az Üzletfél minősítése és alkalmasságának vizsgálata Az ügyfél-kategóriák és minősítési szabályok Az Üzletfél alkalmasságának vizsgálata V. Az Alapkezelő tevékenységeinek részletes szabályai Alapkezelési tevékenység Portfóliókezelés Értékpapír-kölcsönzés Befektetési tanácsadás VI. Szerződéses feltételek szabályai A szerződések létrejöttére vonatkozó szabályok A szerződés megkötésének, megbízás teljesítésének megtagadása Az Üzletféllel történő elszámolás A szerződés megszűnése (elállás, felmondás) A szerződés módosítása VII. Egyéb rendelkezések Adatvédelem Az Alapkezelő szerződéses kötelezettségeinek átadása, az engedély visszavonása, visszaadása, a szerződéses állomány átruházása Üzletfél eszközeinek megóvását biztosító intézkedések Jogviták rendezése VIII. Mellékletek Legkedvezőbb Végrehajtási Szabályzat- Best execution policy A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó stratégia Összeférhetetlenségi Politika Panaszkezelési Szabályzat Kiszervezett tevékenységek köre Közvetítők jegyzéke Alkalmazott díjtételek Szerződésminták Alkalmassági kérdőív

3 I. Általános rendelkezések Fogalmak Amennyiben az Allianz Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) Üzletszabályzata, vagy az Alapkezelő és Ügyfele között a szolgáltatással kapcsolatban létrejött bármely szerződés, vagy a Felek bármelyike által a másik félhez intézett ilyen tárgyú jognyilatkozat másképp nem rendelkezik, akkor az Üzletszabályzatban, vagy az említett szerződésekben, illetve jognyilatkozatokban használt egyes fogalmak - függetlenül attól, hogy azokat kis, vagy nagy kezdőbetűvel, egyes- vagy többes-számban használják a Felek - az itt meghatározott jelentéssel bírnak. Eltérő jelentés használata az adott fogalom vonatkozásában csak a Felek kölcsönösen kifejezett írásba foglalt rendelkezésével történhet. alapcímlet: az értékpapírnak a kibocsátó által meghatározott azon legkisebb egysége, amely még önállóan megtestesíti az értékpapírban foglalt jogokat és kötelezettségeket Art.: az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ÁÉKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény pontjában meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank, vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt átruházható értékpapír: az az értékpapír, amelyet a forgalomba hozatala helye szerinti állam joga ilyenként ismer el munkanap: az a munkanap, amikor az Allianz Alapkezelő Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenységet végző fiókja(i) szolgáltatás nyújtása céljából nyitva áll(nak) az Üzletfelek számára Bat.: befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény befektetési vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres 3

4 gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy kiegészítő befektetési tevékenységet végez, figyelemmel a Bszt. 3. -ában meghatározott kivétel szabályokra Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény devizabelföldi: ilyen státuszúnak minősül: a) az a természetes személy, akinek illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolvány), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyazonosítóról kiadott hatósági igazolványa van; b) a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót ideértve az egyéni céget is és az önfoglalkoztatót) is; c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás vagy szervezet nevében tett jogügyletei cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, vagy azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot e) külföldön lévő külképviselet EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam elfogadható partner: a Bszt. 51. (1) bekezdése alapján az Üzletszabályzat II.2. pontjában ilyenként meghatározott ügyfél elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak bármely jogutódja FIFO: olyan készletértékelési eljárás, amely szerint az először beérkezett készlet kerül elsőként felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig az utolsó beszerzési árakat veszik alapul. Értékpapír eladáskor e módszer alkalmazása azt jelenti, hogy a számla javára időben először jóváírt értékpapírokat tekintik eladottnak 4

5 függő ügynök: a Bszt (1) bekezdése alapján kizárólag egy befektetési vállalkozás javára, megbízások felvételére és továbbítására vonatkozóan ügynöki tevékenységet végző vállalkozás honlap: címen keresztül elérhető internetes oldalak KELER Zrt.: a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. kollektív befektetési forma: a Bat pontjában meghatározott fogalom lakossági ügyfél: a II.2. pontban ilyenként meghatározott ügyfél limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás MNB: a Magyar Nemzeti Bank OTC: olyan, értékpapír bármilyen formában történő adásvételére irányuló szerződés, amelynek megkötésére a tőzsde és más szabályozott piac által erre a célra üzemeltett rendszeren kívül kerül sor, és amelyre a tőzsde, valamint más szabályozott piac szabályai nem vonatkoznak pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek pénzügyi eszköz: a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz, c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, 5

6 g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott eszköz, i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés, k) egyéb, az a) j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik, vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Pmtv.: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az Ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli Üzletfél: az, aki az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatást igénybe veszi. Jelen Üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási, valamint tájékozódási szabályok tekintetében a leendő (az Alapkezelővel szerződéses kapcsolatban még nem álló) ügyfelek is Üzletfélnek minősülnek Üzletszabályzat: jelen üzletszabályzat 6

7 szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: a) a Bszt.-ben meghatározott piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, b) megkülönböztetés mentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben szakmai ügyfél: a Bszt a alapján az Üzletszabályzat II.2. pontjában ilyenként meghatározott ügyfél származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi Tpt.: a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény vezető állású személy a Bat. szerint: a Bat pontjában ilyenként meghatározott személyek Az Alapkezelő adatai Az Alapkezelő neve: Allianz Alapkezelő Zrt. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút Az Alapkezelő honlapjának címe: Az Alapkezelő címe: alapkezelo@allianz.hu Az Alapkezelő telefonszáma: Az Alapkezelő panaszkezelésének telefonszáma: Az Alapkezelő faxszáma: Cégjegyzékszám: Adószám:

8 Felügyeleti hatóság neve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti hatóság honlapjának címe: Felügyeleti hatóság címe: Befektetési alapkezelői tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Befektetési alapkezelői tevékenységi engedély dátuma: június 5. Portfóliókezelési tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Portfóliókezelési tevékenységi engedély dátuma: június 5. Értékpapír-kölcsönzési tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Értékpapír-kölcsönzési tevékenységi engedély dátuma: június 5. Befektetési tanácsadási tevékenység engedély száma: E-III/554/2008 Befektetési tanácsadási tevékenység engedély dátuma: június 5. Az Alapkezelő üzleti órái: Hétfő péntekig 8:30 17:00 óra (Panasz esetén az Alapkezelő tágabb időintervallumban, munkanapokon 8.00 és óra csütörtökön 8.00 és óra között is fogadja a hívásokat a telefonszámon. Részletek az Alapkezelő Panaszkezelési Szabályzatában.) Az Alapkezelő közzétételi helyei: és a Alkalmazási kör Az Üzletszabályzat alkalmazásában a Felek az Üzletfél és az Alapkezelő. Üzletfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy természetes személy, amely/aki az Alapkezelőtől annak engedélyezett üzleti tevékenységi körében szolgáltatást vesz igénybe, továbbá, amennyiben jelen Üzletszabályzat másként nem rendelkezik, az előbbi személyi körön kívüli az a személy is amellyel/akivel az Alapkezelő az engedélyezett üzleti tevékenységei körében szerződést kötött. Az Alapkezelő engedélyezett tevékenységi körei a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvényben (Bat.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvényben (Bszt.) meghatározottak szerint az alábbiak: Az Alapkezelő főtevékenysége a Befektetési alapkezelés 8

9 Az Alapkezelő tevékenységei: Portfóliókezelés Bszt. 5. (1) bekezdés d) pont Befektetési tanácsadás Bszt. 5. (1) bekezdés e) pont A Bszt. 8. (5) bekezdés f) pontja alapján az Alapkezelő által végezhető egyéb tevékenység az értékpapír-kölcsönzés. Amennyiben jogszabály, vagy egyedi szerződés másképp nem rendelkezik, az Alapkezelő és az Üzletfél közötti jogviszonyra jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben valamely kérdésről sem a szerződés, sem az Üzletszabályzat nem rendelkezik, a Felek jogviszonyára a Bat., a Bszt., a kapcsolódó jogszabályok és a magyar polgári jog vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A jelen üzletszabályzatban foglalt ügyletekre ezen kívül a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a KELER Zrt. szabályzatai, valamint az Alapkezelő összeférhetetlenségről szóló szabályzatait is alkalmazni kell Az üzletszabályzat hatálya A jelen Üzletszabályzatot kell alkalmazni a Felek között az Üzletszabályzat hatálybalépése után létrejött minden olyan szerződésre, melynek tárgya az 1.1. pontjában felsorolt szolgáltatások bármelyike. Az Alapkezelő jogosult az Üzletszabályzatot bármikor egyoldalúan módosítani, illetve kiegészíteni. A módosított, illetve kiegészített Üzletszabályzatot az ügyvezető szerv jóváhagyását követő 8 napon belül a módosításokkal egységes szerkezetben az Alapkezelő a Felügyeletnek tájékoztatás céljából megküldi. A módosított Üzletszabályzatot a hatálybalépése után megkötött minden szerződésre alkalmazni kell. A módosításról az Alapkezelő az ügyfeleket hirdetmény útján értesíti. Amennyiben a módosításokkal az Üzletfél nem ért egyet, a hirdetmény közzétételétől számított 15 (tizenöt) napon belül az Alapkezelővel fennálló szerződést felmondhatja. Amennyiben az Üzletfél a felmondás jogával nem él, a módosított Üzletszabályzat rendelkezései - a közte és az 9

10 Alapkezelő között a módosított Üzletszabályzat hatályba lépését követően megkötött szerződésekre - irányadóak Az üzletszabályzat nyilvánossága Az Alapkezelő Üzletszabályzata nyilvános. Az Üzletszabályzatot az Alapkezelő az üzleti helyiségeiben hozzáférhető módon és megfelelő példányban elhelyezi és a honlapján is hozzáférhetővé teszi. II. A kapcsolattartás általános szabályai Az Üzletfél által az Alapkezelővel való kapcsolattartás során használható nyelv: magyar és angol. Az Alapkezelő elérhetősége: Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút Az Alapkezelő honlapjának címe: Az Alapkezelő címe: alapkezelo@allianz.hu Az Alapkezelő telefonszáma: Az Alapkezelő panaszkezelésének telefonszáma: Az Alapkezelő faxszáma: Általános együttműködési kötelezettség Az Alapkezelő és az Üzletfél amennyiben az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően, késedelem nélkül kötelesek értesíteni egymást a szerződés szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, valamint az azokban bekövetkezett változásokról. Az Üzletfél és az Alapkezelő a köztük fennálló szerződéssel összefüggésben egymáshoz intézett kérdésekre kötelesek idejében (azaz olyan határidőn belül, mely határidőn belül a másik Fél - figyelemmel a közlés módjára is - a Fél értesítését várhatta, illetve amely határidőn belül a másik Fél szerződéses kötelezettségeinek 10

11 még a közlés vételét követően is határidőben eleget tud tenni) válaszolni, valamint haladéktalanul felhívni egymás figyelmét az esetleges tévedésekre, mulasztásokra is. A Felek kötelesek mindent megtenni, hogy a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb az esedékesség másnapján (az a Fél, amelyik rendelkezik a teljesítési határnapon történő ellenőrzést lehetővé tevő rendszerrel, a határnapon) ellenőrizzék, esedékességkor megtörtént-e a másik Fél általi teljesítés. A teljesítés elmaradása esetén a jogosult Fél haladéktalanul köteles értesíteni kötelezettet. Ha nem érkezett meg időben valamely, az Üzletfél által az Alapkezelőtől várt értesítés, az Üzletfél köteles ezen, a megérkezésre feltételezett időponttól számított öt munkanapon belül értesíteni az Alapkezelőt. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Üzletfelet terhelik A közlésekre vonatkozó általános szabályok Mind a szóbeli, mind az írásbeli közléseket a Felek az egymás közt meglévő szerződésben utoljára megadott címre, illetve telefon-, telefaxszámra, elektronikus levélcímre (az Alapkezelő esetében ez jelen Üzletszabályzatban megadott adatokat jelenti) tehetik meg joghatályosan és szabályszerűen. Amennyiben az Üzletfél a szerződésben értesítési címét is feltünteti, szabályszerű közlésnek tekintendő az értesítési címre történő küldés is. Értesítési cím hiányában az Alapkezelő az írásbeli értesítést az Üzletfél székhelyére, annak hiányában telephelyére (természetes személynél lakhelyére, annak hiányában tartózkodási helyére) küldi, a fax küldeményeket pedig az Üzletfél szerződésben megadott fax számára továbbítja. Az Alapkezelő a leveleket jogosult normál postai levélküldeményként feladni. Bármely Fél által a másik Félhez intézett jognyilatkozata, beleértve a jognyilatkozat visszavonását is, az alábbi időpontokban lép hatályba, kivéve ha a Felek közti szerződés vagy az Üzletszabályzat valamely pontja ettől eltérően rendelkezik: Írásbeli közlés esetén: 11

12 a másik Félnek írásbeli formában személyesen átadott nyilatkozat az átadással, melynek megtörténtét a másik Fél az átvétel időpontját is feltüntető aláírásával igazolja; postai úton (levélben) eljuttatott közlés esetén: o tértivevényes postai küldemény esetén az ilyen küldemények kézbesítésére vonatkozó postai szabályok szerint kézbesítésnek minősülő időpont (beleértve a címzett általi tényleges átvétel tértivevényen feltüntetett időpontját); o minden más postai küldemény esetén a postai feladást követő 5. nap, azzal, hogy a postai feladást ajánlott szelvény, a postai feladást és érkezést az Alapkezelő küldeményeit nyilvántartó postai feladó- vagy átadókönyv, illetve ennek hiányában az Alapkezelő bármilyen olyan belső iratnyilvántartása vagy jegyzéke bizonyítja, amelyből a postai feladás és érkezés ténye kitűnik; telefaxon történő közlés esetén, a telefaxon történt iratküldést igazoló szelvényen feltüntetett időpont; bármely számítógépes rendszeren keresztüli közlés esetén a számítógép nyilvántartása szerinti időpont; amennyiben a fenti pontok alapján nem állapítható meg a jognyilatkozat hatályosulásának időpontja, az Alapkezelő nyilvántartásában feltüntetett adatok az irányadók. Szóbeli (beleértve a telefonon történt) közlés esetén a nyilatkozat másik Féllel történő közlésekor. Valamely jognyilatkozat (ajánlat, elfogadó nyilatkozat vagy bármilyen más akaratnyilvánítás) akkor érkezik meg a címzetthez, amikor azt vele szóban (telefonon) vagy a fenti pontokban írt módok valamelyikén közlik. Ha az Alapkezelő általi értesítésre az értesítés közlésétől számított egyéb rendelkezés hiányában 10 (tíz) napon belül az Üzletfél nem tesz észrevételt vagy kifogást, akkor Alapkezelő jogosult úgy tekinteni, hogy az Üzletfél az értesítésben foglaltakat tudomásul vette és elfogadta. A határidő elmulasztását a Felek jogvesztő hatályúnak tekintik. 12

13 A tekintetben, hogy valamely jognyilatkozatot a másik Féllel közöltek, azt a Felet terheli a bizonyítási teher, amely Fél e közlésre hivatkozik, arra jogot vagy igényt alapít. A nem szabályszerű közlésből eredő károk azt a Felet terhelik, amely a közlés megtételénél nem járt el szabályszerűen, kivéve, ha ez jelentős részben a másik Fél valamely kötelezettsége nem szerződésszerű teljesítésének tudható be. Egyéb esetekben az értesítések továbbítása során fellépő késedelemmel, hibákkal, félreértéssel, tévedéssel összefüggő károk az Üzletfél terhére esnek, kivéve, ha bizonyítható az Alapkezelő felelőssége azok előidézésében. Az Üzletfél tudatában van annak, hogy a telefon, a telefax, az elektronikus kapcsolattartási formák használata kockázattal ideértve az egyéb adatvédelmi kockázatokon túl az adataihoz jogosulatlan személy általi hozzáférést is - jár és felelősséget vállal minden, előbbiekben felsorolt módon adott jognyilatkozat hamisításából, valamint az átvitel, rögzítés során jelentkező technikai problémákból adódó kárért, illetve veszteségért. Egyúttal az Üzletfél elfogadja, hogy az Alapkezelő az e pontban megnevezett esetekben kizárja saját felelősségét. Az Üzletfél felel minden olyan kárért, amely az előbbiekben felsorolt módokon történő kapcsolattartás során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, beleértve az Üzletfél, illetve az Alapkezelő személyében, illetve a személy kilétében történő félreértést is, hacsak a kár nem az Alapkezelő hibájából ered. Bármelyik Fél a másik Félhez írásban eljuttatott nyilatkozatával kizárhatja, hogy a nyilatkozatának másik Fél általi kézhezvételét követő naptól kezdődően tőle a másik Fél levélben, és/vagy faxon és/vagy telefonon és/vagy elektronikus úton küldött nyilatkozatot elfogadjon A közlések módja, azok fogadása Telefonon történő közlések: Ellenkező értesítésig az Alapkezelő által szóban (telefonon) tett kötelezettségvállalás érvényességének feltétele, hogy amennyiben az Üzletfél volt a hívó Fél, az a hívást az Alapkezelő által időről-időre Üzletfelei tudomására hozott vezetékes telefonszámok egyikére 13

14 kezdeményezte. Az Alapkezelő az e célra megjelölt vezetékes telefonszámok esetleges változásáról (az új telefonszámok közlésével) az Üzletfeleket hirdetményben értesíti. Telefaxon történő közlések: Ellenkező értesítésig az Alapkezelő részére kizárólag az Üzletszabályzatban megjelölt telefax számra intézhetők joghatályosan, szabályszerűen telefax közlések. Személyes kézbesítés, illetve postai kézbesítés útján történő közlések: Azt a címet, amelyen az Alapkezelő részére joghatályosan, szabályszerűen közlések intézhetők levél, személyes, illetve postai kézbesítése útján, az Üzletszabályzat tartalmazza. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy munkanapokon 8:30 17:00-ig levelek, faxok, telefon, egyéb elektronikus üzenet átvételére, tudomásulvételére jogosult személy tartózkodjék az Alapkezelő székhelyén. (Panasz esetén az Alapkezelő tágabb időintervallumban, munkanapokon 8.00 és óra csütörtökön 8.00 és óra között is fogadja a hívásokat a telefonszámon. Részletek az Alapkezelő Panaszkezelési Szabályzatában, mely jelen szabályzat mellékletét képezi.) A megjelölt időszak letelte után érkező leveleket, faxokat, telefonüzeneteket, egyéb elektronikus üzeneteket ha azokat az Alapkezelő át is veszi a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni, kivéve, ha az Üzletszabályzat másként rendelkezik. Azonosítás telefonos közlés esetén: Az Üzletfél nevében az Alapkezelő a szerződés(ek)ben meghatározott kapcsolási számú telefonvonalon bejelentkező személy által szóban (telefonon) adott nyilatkozatokat az Üzletféltől származónak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, amikor a szóban nyilatkozó (telefonáló) által bemondott adatok alapján az Üzletfél és a telefonáló személy nem azonosítható (azokat az Üzletfél Alapkezelőnél nyilvántartott adataival egybevetve). Ebben az esetben Alapkezelő a szerződéskötést jogosult megtagadni. Azonosítás írásbeli közlés esetén: Az írásban eljuttatott értesítést az Üzletféltől származónak kell tekinteni, ha a nyilatkozat az Üzletszabályzat, illetve a szerződés(ek) szerinti szabályoknak megfelelően van aláírva. Az 14

15 Alapkezelő nem felel az Üzletfél, illetve képviselője aláírása hamisításából eredő károkért, ha a tőle elvárható gondossággal az aláírás hamis voltát nem ismerhette fel. Ha az Alapkezelő az Üzletfél, illetve képviselője aláírását hamisnak véli vagy a nyilatkozat egyéb okból nincs megfelelően aláírva, az Alapkezelő jogosult a nyilatkozatot nem elfogadni, amely esetben erről az Üzletfelet haladéktalanul értesíti. Egyes jognyilatkozatok hatályosulásához az Alapkezelő további feltételeket határozhat meg. Azonosítás a kóddal, elektronikus aláírással vagy jelszóval védett elektronikus kapcsolat esetén: A kóddal, elektronikus aláírással vagy jelszóval védett (a hívó fél azonosításához emberi közreműködést nem igénylő, zárt rendszerű) elektronikus kapcsolat esetén az Alapkezelő csak a kód/elektronikus aláírás/jelszó azonosságának vizsgálatával foglalkozik és nem vállal felelősséget a kóddal, elektronikus aláírással/jelszóval való visszaélésekből eredő károkért. Az előbbiek szerint nem védett elektronikus üzeneteket a Felek nem fogadnak el egymástól. Ha az Üzletfél az Alapkezelőtől érkező vagy ilyennek tűnő értesítést kap, de azt nem fogadja el érvényesnek, akkor e tényről köteles az értesítés beérkezésekor haladéktalanul, de legkésőbb az értesítés Üzletfélhez történő beérkezését követő munkanapon értesíteni az Alapkezelőt. Hangrögzítés: Az Alapkezelő az Üzletféllel szóban (telefonon) folytatott beszélgetéseit jogosult digitális hangrögzítő rendszerben tárolni (archiválni), amit az Alapkezelő az Üzletféllel esetlegesen felmerült viták során bizonyítási eszközként felhasználhat. A rögzített beszélgetések visszahallgatására, a hangfelvételekhez való hozzáférésre jogszabályban meghatározott személyeken kívül - az Alapkezelő vezérigazgatója által erre kijelölt személyeknek van jogosultsága, mindenkor az értékpapír-titokra vonatkozó szabályok keretei között. A hangfelvételek megőrzésének időtartamát az Alapkezelő határozza meg és arról az Üzletfelet az Üzletfél megkeresésére tájékoztatja. III. Üzletfél azonosítására és képviseletére vonatkozó rendelkezések 15

16 3.1. Az Üzletfél azonosítása Az Alapkezelő az üzleti kapcsolat létesítésekor írásban rögzíti az Üzletfél, valamint annak képviselője, illetve a meghatalmazottja, továbbá a kedvezmény megnyílásakor a kedvezményezett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (Pmtv.) szerinti azonosító adatait (a továbbiakban: Azonosítás), valamint elvégzi a személyazonosság ellenőrzését (a továbbiakban: Ügyfél-átvilágítás), felveszi a tényleges tulajdonos adatait és beszerzi az Üzletfél azon nyilatkozatát, hogy saját joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e vagy sem. Az Alapkezelő a Pmtv-ben meghatározott Ügyfél-átvilágítást minden olyan esetben szintén elvégzi, amikor azt a Pmtv. előírja, illetve ha a szerződést, vagy rendelkezést az Üzletfél olyan meghatalmazottja, illetve a nem természetes személy Üzletfél olyan képviselője kívánja aláírni, akiknek Ügyfél-átvilágítása még nem történt meg. Az Üzletfél, a képviselője, illetve meghatalmazottja Ügyfél-átvilágításához a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat, egyéb okiratokat köteles az Alapkezelőnek bemutatni, illetve rendelkezésére bocsátani. Az Alapkezelő az okmányok bemutatásakor ellenőrzi azok érvényességét is. Az azonosító okiratok (okmányok) természetes személy Üzletfél esetében Belföldi természetes személy esetében: a) személyi igazolvány, feltéve, ha az a lakcímet tartalmazza, vagy b) személyi igazolvány (kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy c) útlevél, a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy d) gépjárművezetői engedély (kizárólag kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt Külföldi természetes személy esetében: a) útlevél, vagy b) külföldi hatóság által kiállított személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy c) Magyarország rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély. A 14. életévét be nem töltött természetes személy esetében: a) személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy 16

17 b) útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány A lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi számot tartalmazó oldala az ügyfélátvilágítás során nem használható. Azonosságot igazoló okiratok (okmányok) nem természetes személy Üzletfél esetén Belföldi nem természetes személy esetében: a) gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve ha a cég bejegyzésére még nem került sor, a bírósághoz benyújtott bejegyzési kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza), egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói igazolványa, adószáma, illetőleg ennek hiányában annak igazolása, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, (adószám hiányában a hatósághoz benyújtott adóhatósági bejelentkezési kérelme); b) más szervezet esetén a nyilvántartásba vételről szóló, hatóság vagy bíróság által 30 napnál nem régebben kiállított okirat, ennek hiányában a hatósághoz vagy bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza). Külföldi nem természetes személy esetében: A saját joga szerinti, a kiállítástól számított 30 napnál nem régebbi bejegyző okirat vagy annak igazolása, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az Üzletfél képviseletére jogosult természetes személy képviseleti jogának igazolására alkalmas dokumentum (ha a nyilvántartásba vételt igazoló okirat az Üzletfél képviseletére jogosultat nem tartalmazza). Kétség esetén az Alapkezelő a fokozott ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez egyéb okiratokat, okmányokat is bekérhet. Amennyiben az Üzletfél az ügyfél-átvilágítás során, illetve képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát az Alapkezelő rendelkezésére, az Alapkezelő jogosult annak hitelesített magyar nyelvű fordítását kérni, vagy azt az Üzletfél hozzájárulásával az Üzletfél költségére lefordíttatni. Az okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért az Alapkezelő kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. 17

18 Külföldi hatóság által kiállított okirat esetén az Alapkezelő kéri, hogy az Üzletfél azt a kiállítás helye szerinti magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, illetve a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló évi 11. törvényerejű rendelet szerinti ún. Apostille csatolásával másolatban nyújtsa be. Kiemelt közszereplők ügyfél-átvilágítása Az ügyfél-átvilágítás során a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy Üzletfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni az Alapkezelő részére arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben az Üzletfél kiemelt közszereplőnek minősül, az írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a kiemelt közszereplők melyik jogszabályi kategóriájába tartozik. Az Alapkezelő megtagadja az üzleti kapcsolat létesítését, ügyleti megbízás végrehajtását, amennyiben a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy Üzletfél nem nyilatkozik írásban arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, ügyleti megbízás teljesítéséhez az Alapkezelő Compliance officerének előzetes jóváhagyása szükséges. Jóváhagyás hiányában az Alapkezelő kiemelt közszereplővel üzleti kapcsolatot nem létesít, a kiemelt közszereplő Üzletfél ügyleti megbízását nem teljesíti. Az azonosító adatok és a tényleges tulajdonos bejelentése Az Alapkezelő a természetes és nem természetes személy ügyfél által bemutatott okiratok alapján a személyazonosság megállapítását követően a jogszabály előírásainak megfelelő adatkört veszi nyilvántartásba (továbbiakban: Azonosító adatok). A nyilvántartásba vétel magába foglalja azokat az adatokat, amiket az Alapkezelő köteles rögzíteni a jogszabályi előírások szerint, valamint az Alapkezelő jogosult rögzíteni a jogszabály előírása szerint rögzíthető adatként meghatározott további adatokat, amennyiben azokat a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében szükségesnek tartja, illetve ha felmerül annak kockázata, hogy ilyen adatok rögzítése nélkül nem végezhető el minden kétséget kizáróan vagy késedelem nélkül az Ügyfél-átvilágítás. Az Alapkezelő köteles rögzíteni a távollevő, valamint a kiemelt közszereplő Üzletfél Azonosítása során a jogszabályban meghatározott Azonosító adatok teljes körét. 18

19 Az Azonosítás során az Üzletfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni az Alapkezelő részére arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el, illetve ad ügyleti megbízást. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat általános érvénnyel is megtehető azzal, hogy az Üzletfél köteles eseti tényleges tulajdonosi nyilatkozatot is tenni, ha az adott megbízás esetében a tényleges tulajdonos személye eltér az általános tényleges tulajdonosi nyilatkozatban megjelölt személytől. Az Alapkezelő az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzíti a tényleges tulajdonosnak a jogszabályban meghatározott azonosító adatait. Ha az Üzletféllel kötött szerződés fennállása alatt az Alapkezelőnek bármikor kétsége merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, minden további szerződés megkötését, illetve megbízás teljesítését megtagadja addig, amíg az Üzletfél nem tesz eleget az Alapkezelő írásbeli nyilatkozattételre szóló felhívásának. A nyilatkozattétel elmulasztásával összefüggésben keletkezett károkat az Üzletfél viseli. Az Alapkezelő az Üzletféltől, képviselőtől, meghatalmazottól csak azután fogad el megbízást, ha Azonosítása már megtörtént. Az Üzletfél köteles az általa az Alapkezelő rendelkezésére bocsátott Azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról az Alapkezelőt haladéktalanul értesíteni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, az ezzel összefüggésben keletkezett károkat az Üzletfél viseli. Az Alapkezelőnek jogában áll az Azonosítást vagy annak kiegészítését bármikor elvégezni. Az Alapkezelő köteles megtagadni a szerződés megkötését, illetve a pénzügyi művelet végrehajtását, vagy köteles megszüntetni a fennálló üzleti kapcsolatot, ha az Üzletfél, illetve a képviselő vagy meghatalmazott a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat nem mutatja be, vagy az okiratokat szerződéskötéskor nem bocsátja az Alapkezelő rendelkezésére, illetve az Azonosítást más módon megakadályozza, vagy nem tesz a tényleges tulajdonosra vonatkozóan nyilatkozatot vagy az Alapkezelő felhívására nem tesz ismételt tulajdonosi nyilatkozatot. Azon külföldi nem természetes személy Üzletfélnek, amely Magyarországon nem került sem cégbíróság, sem pedig más hatóság által nyilvántartásba vételre, a szerződés megkötésétől számítva háromévente a szerződés megkötésekor elvégzendő Azonosításra irányadó szabályok szerint igazolnia kell, hogy továbbra is szerepel a nyilvántartásba vevő hatóság nyilvántartásában. 19

20 Más szolgáltató által elvégzett Ügyfél-átvilágítási intézkedések Az Alapkezelő jogosult esetenként meghatározni, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az Ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeinek átadására jogosult bank(ok), egyéb szolgáltató(k) melyikétől fogadja el az ügyfél-átvilágítási intézkedések során rögzített adatokat, okmányok, illetve okiratok másolatát. Az Alapkezelő jogosult továbbá esetenként meghatározni, hogy más bank, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére bocsátja-e az Üzletfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfélátvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát. Az Alapkezelő kizárólag az érintett Üzletfél írásbeli hozzájárulása esetén bocsáthatja az Ügyfél-átvilágítás eredményét írásban igénylő más bank, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére az Üzletfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a rendelkezésre álló egyéb dokumentumok másolatát. Az Alapkezelő az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a Pmtv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - differenciáltan végzi, és minden esetben gondoskodik arról, hogy az Üzletfél azonosító adatai visszakereshetően rendelkezésre álljanak Az Üzletfél képviselete A képviselt és a képviselő viszonya Az Üzletfél más személy (képviselő) útján is köthet szerződést, vagy tehet egyéb jognyilatkozatot. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosulttá, illetve kötelezetté. A képviseleti jog alapja A képviseleti jog alapulhat jogszabályon, hatósági rendelkezésen, az Üzletfél - jogszabály szerinti létesítő okiratán és meghatalmazáson. A képviselő a jogszabályon, hatósági rendelkezésen alapuló képviselet esetén az ezen minőségét tanúsító okmány szerint; az Üzletfél - jogszabály szerinti - létesítő okiratán (alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés, stb.) alapuló képviselet esetében az abban megjelölt tisztséget viselő személy, a rá vonatkozó rendelkezések szerint; 20

21 a természetes személy meghatalmazó vagy az előbbi pontokban írtak szerint képviseleti joggal felruházott és a képviseleti jog továbbszármaztatására jogosult személy(ek) által köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás rendelkezései szerint járhat el az Üzletfél helyett és nevében. A képviseleti jog terjedelme több képviselő esetén Az Üzletfélnek több képviselője is lehet. Ebben az esetben a képviselők jogainak terjedelmét, az összeférhetetlenség feltételeit az Üzletfél köteles meghatározni, a képviselők személyének megjelölésekor. Amennyiben az Üzletfél e kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő jogosult valamennyi, az Üzletfél által képviseletére jogosult személyként megjelölt személy képviseleti jogát önállónak és korlátozás nélkülinek tekinteni, kivéve - nem természetes személy Üzletfél esetén - azt, ha az Üzletfél által az Alapkezelő részére átadott cégkivonatból vagy ezzel egyenértékű, az Üzletfél és a képviselők személyének azonosítására szolgáló dokumentumból kifejezetten más következik. Az Üzletfél terhére esik az, ha elmulasztja a képviseleti jog terjedelmének pontos meghatározását, vagy ha az általa e tekintetben az Alapkezelő részére szolgáltatott információk, átadott adatok vagy az előbbiek és az Alapkezelő rendelkezésére álló, egyéb - hiteles - forrásból származó információk, adatok között eltérés, ellentmondás van és ez kár bekövetkezéséhez vezet. A képviselő azonosítása A képviselő (személy) azonosságát az előírtak szerint köteles igazolni, s az igazolt adatoknak meg kell egyezniük a képviseleti jogot megalapozó dokumentumban feltüntetett adatokkal. Az Alapkezelő a képviselő(k) adatait és aláírása(i)t adatlapon rögzíti, mely adatokat a változások Alapkezelővel való formaszerű közléséig az Alapkezelő jogosult érvényesnek tekinteni. Az Üzletfél köteles a képviselő(k) személyében bekövetkezett, illetve elhatározott változást késedelem nélkül (a bekövetkezett változásról való tudomásszerzéstől, illetve az elhatározott változásoktól számított öt munkanapon belül) az Alapkezelővel közölni, s ezen közlés megtételével egyidejűleg gondoskodni arról, hogy mindazon adatok és dokumentumok rendelkezésre álljanak, amelyeket az Üzletszabályzat a képviselői minőség és a képviselő 21

22 személyének azonosításához előír, továbbá gondoskodni arról is, hogy az új képviselő(k) az Üzletszabályzat által meghatározott rendben az Alapkezelő rendelkezésére bocsássá(k) aláírásmintáj(uk)at. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből előálló minden kár az Üzletfelet terheli. Az Alapkezelő a képviselői minőség szabályszerű igazolásának tekinti a képviselő személyében elhatározott vagy adataiban bekövetkezett változást tartalmazó és az ilyen változás bejegyzésére, nyilvántartására jogosult bírósághoz/hatósághoz történt benyújtást igazoló dokumentumokat olyan esetekben, amikor az ilyen változások bejegyzésére az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a változás időpontjára visszaható hatállyal kerül sor. Az Üzletfél utóbb - a változások bejegyzésének elmaradása okán nem hivatkozhat az Alapkezelő által a jelen pontnak megfelelően az Üzletfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Üzletféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára. Hasonlóképpen nem hivatkozhat az Üzletfél az Alapkezelő által a jelen Üzletszabályzatnak megfelelően az Üzletfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Üzletféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára akkor sem, ha az Üzletfelet e körben olyan képviselő képviselte, aki általános (nyilvántartásra bejelentett vagy bejegyzett) cégképviseleti joggal nem rendelkezett, képviselőként azonban bejelentésre került az Üzletfél törvényes képviselője által. Az Üzletfél köteles azonban késedelem nélkül az Alapkezelő tudomására hozni, amennyiben a változások bejegyzésére utóbb bármely okból mégsem kerül sor (beleértve az erre irányuló kérelem visszavonását, avagy a bíróság/hatóság általi elutasítását). Az Üzletfél köteles a képviselő személyében elhatározott változások megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéséről rendelkező határozat másolatát - az eredeti felmutatása mellett - késedelem nélkül, de legkésőbb annak az Üzletfél általi átvételétől vagy egyéb módon való tudomásszerzésétől számított két munkanapon belül az Alapkezelőnek átadni. A meghatalmazás A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog Képviseleti jog a természetes személy Üzletfél vagy a - jogszabályon, hatósági rendelkezésen és a jogszabály szerinti létesítő okiraton alapuló - képviseleti jog jogosultja által adott szabályszerű meghatalmazáson is alapulhat. A meghatalmazás érvénye, a képviseleti jog terjedelme 22

23 A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog az Alapkezelővel szemben csak akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával kiállított meghatalmazást az Alapkezelővel az Üzletszabályzatban írtak szerint közölték. A meghatalmazás a tartalmára vonatkozó üzletszabályzati rendelkezések betartásával lehet o általános (több, tételesen meg nem határozott ügyletre és határozatlan időre szóló, visszavonásig érvényes); o általános, határozott időtartamra szóló; o eseti (egy vagy több meghatározott cselekményre, ügyletre szóló). A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes, azaz - amennyiben a meghatalmazó ettől eltérően nem rendelkezik - az Alapkezelő jogosult a meghatalmazott képviseleti jogát általánosnak tekinteni. A meghatalmazás visszavonása az Alapkezelővel szemben akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával írásban kiállított visszavonó nyilatkozatot az Alapkezelővel formaszerűen közölték. A meghatalmazást - a meghatalmazásban vagy annak formaszerű módosítását, visszavonását, korlátozását jelentő okiratban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - az Alapkezelő jogosult úgy tekinteni, hogy az abban meghatározott, vagy annak időbeli hatálya alatt kötött ügylettel, szerződéssel kapcsolatos minden jognyilatkozat és jogcselekmény, rendelkezés megtételére feljogosítja a meghatalmazottat, beleértve a szerződés megkötését, esetleges módosítását, s a teljesítéssel kapcsolatos elszámolást is. A meghatalmazással szembeni formai követelmények A meghatalmazás eredeti okiratként (köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratként) bocsátandó az Alapkezelő rendelkezésére. A külföldön kiállított meghatalmazások alakiságainak meg kell felelniük a külföldön kiállított okiratok felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A gazdasági társaság nevében kiállított meghatalmazásokat cégszerűen kell aláírni. Az Alapkezelő jogosult cégszerű aláírásnak tekinteni a gazdasági társaságok cégnevének feltüntetése mellett legalább egy személy aláírását tartalmazó meghatalmazást, kivéve, ha az Üzletfél által az Üzletfél azonosítására az Alapkezelő rendelkezésére 23

24 bocsátott dokumentumok tartalma nyilvánvalóvá teszi, hogy a meghatalmazás aláírása nem cégszerű. A meghatalmazással szembeni tartalmi követelmények A meghatalmazásnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek ismerete a meghatalmazó (az Üzletfél) és a meghatalmazott átvilágításához az Üzletszabályzat erre vonatkozó hatályos rendelkezései értelmében szükségesek. Abban az esetben, ha az Üzletfél nem természetes személy, a meghatalmazásnak tartalmaznia kell az ilyen Üzletfél mint meghatalmazó nevében a meghatalmazást aláíró személy képviselői minőségének közelebbi megjelölését (pl. gazdasági társaság vezető tisztségviselői minőségére való utalásként) is, csatolva a meghatalmazáshoz az ezen képviselői minőség igazolásához szükséges dokumentumokat is. A meghatalmazásnak ki kell terjednie a meghatalmazás érvényének meghatározására. Ennek hiánya esetén az Alapkezelő a jelen pont második alpontjában írtak szerint jogosult meghatározni a meghatalmazás érvényét. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jogra vonatkozó korlátozások Az Alapkezelő nem fogadja el az olyan meghatalmazást melyet a meghatalmazott adott további harmadik személy részére, kivéve, ha az eredeti meghatalmazó a meghatalmazásban feljogosította a meghatalmazottat arra, hogy feladata ellátásához helyettest vegyen igénybe és feltéve, hogy a meghatalmazással meghatalmazóként vagy meghatalmazottként érintett valamennyi személy hatályos jogszabályok és az Üzletszabályzat rendelkezései értelmében szükséges azonosításához szükséges adatok, okiratok rendelkezésre állnak; mely olyan - jogszabály, illetve létesítő okirat szerint - képviseletre jogosult személytől származik, aki képviseleti jogát a jogszabályok értelmében nem jogosult másra átruházni. Az Alapkezelő jogosult kizárni vagy korlátozni a meghatalmazás útján történő képviseletet Az Üzletfél Ügyfél-átvilágítás során rögzített adatairól az Alapkezelő által vezetett nyilvántartás Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy Üzletfelei és a képviseletükben eljáró személyek azonosító adatai visszakereshetően rendelkezésére álljanak. A Pmtv-ben rögzített 24

25 egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás kivételével ahol a szükséges adatokat az Üzletféllel kötött szerződés tartalmazza - az Üzletfél és képviselője(i) azonosítása és az Üzletféllel jövőbeni kapcsolattartás biztonsága érdekében az Üzletfél a Felek közti első szerződés megkötését megelőzően, illetve legkésőbb az első szerződés megkötésekor köteles az Alapkezelő által rögzíteni kívánt azonosító adatokat a valóságnak megfelelően és teljes körűen szolgáltatni. belföldi természetes személy esetén: családi és utónév, előző név, születéskori név; lakóhely; állampolgárság; anyja leánykori családi és utóneve; születési hely, idő; a személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum száma, típusa, az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése, betűjele, az okmány, időbeli érvényessége a kapcsolattartás biztonsága érdekében pedig: adóazonosító jel; értesítési cím, telefonszám, fax, bankszámlaszám; külföldi természetes személy esetén: a fentiekben a belföldi természetes személy esetére meghatározott adatok közül a személyi azonosító okmány alapján megállapítható adatok; magyarországi tartózkodási hely; magyarországi kézbesítési megbízott (amennyiben rendelkezik ilyennel) azonosítására alkalmas adatok. belföldi és külföldi nem természetes személy esetén: (cég)név, rövidített név; székhely; telephely, fióktelep; főtevékenység; cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási szám, a jegyzéket vezető bíróság/hatóság neve, címe; a képviseletére jogosultak neve, beosztása és az azonosításukhoz szükséges egyéb adatok, a képviseleti jog esetleges korlátozása; 25