A feltalálói tevékenységre vonatkozó bizonyítási és elbírálási tanulságok egy minden fórumot megjárt ügyben

Átírás

1 A feltalálói tevékenységre vonatkozó bizonyítási és elbírálási tanulságok egy minden fórumot megjárt ügyben

2 Expozíció a feltalálói tevékenység a szabadalmi jog egyik legproblémásabb kritériuma mesterséges fogalom, lényegében a joggyakorlat tölti meg konkrét tartalommal a fentieket párhuzamosan folyó nemzeti eljárások eltérő végkifejletei is mutatják

3 Nemzetközi példa Angiotech Pharmaceuticals v. Conor Medsystems, World Patent Court

4 Osztrák központú multinacionális szabadalmas (felperes) cég, hazai kkv kérelmező (alperes) lsz. magyar szabadalom Oldalkasza

5 Szabadalmi igénypont (leegyszerűsítve): Oldalkasza, hosszanti tartón lévő fülek és a fülek által közrefogott szendvics szerkezet részeinek felsorolása, az elemek alakjainak és a fülek rögzítési módjának specifikálása nélkül azzal jellemezve, hogy a vezetőbetétek kiemelkedésekkel (12) rendelkeznek, amelyek a fülek nyílásaiba (13) illeszkednek.

6 Megsemmisítési eljárás a feltalálói tevékenység hiányára alapozva 1. kérelmezői érv: a találmány egyszerű többszörözés eredménye Módszertani Útmutató: Az ilyen jellegű megoldások általában nyilvánvalóak a szakember számára, mivel a többszörözés eredményeként létrejövő hatás a többszörözés számával egyenes arányban jelentkezik, azaz kiszámítható. Az elsőbbség napja előtt évtizedekkel már forgalomban volt oldalkasza: egyetlen eltérés a főigényponti jellemzőktől, hogy minden vezetőbetét csak egyetlen kiemelkedéssel rendelkezik, amely a megfelelő fül egyetlen nyílásába illeszkedik.

7 2. kérelmezői érv: a találmány egyszerű kombináció eredménye a technika állása szerinti oldalkasza kombinációja a JP A irat szerinti kasza a támadott szabadaloméval azonos NSZO eltérő szendvics szerkezet a vezetőbetétek nem kiemelkedés/nyílás párokkal, hanem szegecsekkel és csavarokkal vannak rögzítve, de vezetőbetétekként két rögzítési pont van JP A

8 Az SZTNH határozata: mindkét kérelmezői érv elfogadása, teljes terjedelmű megsemmisítés a feltalálói tevékenység követelménye: a közt érdemben gazdagítsa a feltalálói tevékenység mércéje: a felek által nem vitatottan a mezőgazdasági gépgyártás területén jártas szakember a rögzítés többszörözése nem eredményez nem várt hatást, az ezáltal elérhető stabilabb rögzítés nem csak a szakember, hanem egy átlagos személy számára is egyértelmű következmény az SZTNH nem fogadta el szabadalmas azon érvelését, hogy a két pontos rögzítés új minőségi hatásként pontosabb, simább, hangtalanabb megvezetést tesz lehetővé, mert ezt a leírás nem említette, azaz nem volt része az eredeti találmányi felismerésnek utólag nem lehet a találmány célkitűzését módosítani és a feltalálói tevékenységet erre alapozni ezen túlmenően a kombinálhatóság is nyilvánvaló a szakember számára, a csap és a csavar is tekinthető valamiféle kiemelkedésnek

9 Megváltoztatási kérelem Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek Többszörözés: feltalálói, mert minőségi változást hozott egyes elemek alakjában, pl. immár nincs szükség arra, hogy a vezetőbetétet a hajlított füllel megtámasszuk, mint a technika állása szerinti megoldásban az elemek alakja nem jelenik meg a főigénypontban, így az alakok közötti különbség nem releváns ha egy rögzítés elég volt, nem merült fel a szakemberben, hogy többet kellene alkalmazni = szakmai előítélet legyőzése nem lenne méltányos egy olyan szabadalom, ami egy ismert megoldástól csak eggyel több rögzítési pontban tér el

10 Megváltoztatási kérelem (folyt.) Kombinálhatóság Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek a kombináció lehetősége nem merült volna fel a szakemberben, elsősorban az eltérő szerkezetek miatt a technika állása szerinti oldalkasza csupán abban tér el az 1. igénypont szerinti megoldástól, hogy vezetőbetétenként egyetlen rögzítési pont van a JP dokumentum azonos NSZO alatt és azonos termék kapcsán ismerteti a hiányzó jellemzőt, ezért a kombináció kézenfekvő

11 A Fővárosi Törvényszék végzése: a szabadalom fenntartása változatlan oltalmi körrel Többszörözéssel kapcsolatos indokolás: A FT elismerte, hogy az technika állásához képest az egyetlen különbség az egynél több rögzítési pont, de ez álláspontja szerint nemvárt, az egész oldalkasza konstrukcióját meghatározó, a repcekasza működését előnyösen befolyásoló többlethatással járt A Fővárosi Törvényszék által az indokolásban meghivatkozott nemvárt előnyök az ábrákon látható kiviteli alakra voltak helytállók, pl: lemezből hajlított, egyik szélén nyitott, igen lapos szerkezet, mely metszetben kétágú villaként írható le, amely lágy rugónak felel meg, nagyobb összeszorító erő érhető el a csavarral; oldallemezei négy helyen egy szakaszon ki vannak szélesítve tartófülként, melyek sík lemezdarabok is lehetnek, nincs szükség ferde hátra, csavaros felerősítésre, a vezetőbetétek nem kotyognak egyszerű felépítésű, kevesebb alkatrészből áll Megjegyzés: Mindezek az alak-jellemzők és rögzítési jellemzők a főigénypontban nem jelentek meg, és a leírás is deklarálta, hogy az ábrák csupán előnyös kiviteli alakok. A találmány nem ezekben a jellemzőkben tért el a technika állásától.

12 Többszörözéssel kapcsolatos indokolás (folyt.): a feltalálónak le kellett győznie azt az igen általános előítéletet, hogy ha valamiből egy is elég, akkor fölösleges abból többet alkalmazni Kombinálhatósággal kapcsolatos indokolás: A JP dokumentum szerkezete oly mértékben eltér a találmány szerinti megoldástól, hogy annak kombinálására sem ok, sem lehetőség nem volt Megjegyzés: A Fővárosi Törvényszék két olyan műszaki megállapítást is tett, melyek nem szerepeltek a benyújtott anyagokban és első ízben a végzésben jelentek meg: Ha a JP dokumentum szerinti megoldásban kiemelkedéseket alkalmaznánk csavar/csap helyett, az ismert szerkezet szétesne ezért sem kombinálható az ismert megoldással Az ábrákon látható elem-alakok alapján megállapítható, hogy a szabadalom szerinti megoldás jobb rugózási, rezgéscsillapítási képességgel rendelkezik, ami csökkenti az alkatrészek kopását

13 Fellebbezés Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek A FT nem igazolható, előzmények nélküli műszaki megállapításokat tett és vett figyelembe a döntésnél A FT által előzmények nélkül hivatkozott rugózási képesség-javulás csupán következménye a feltalálói tevékenység meglétének = az ezzel kapcsolatos okfejtés nem vezethet a döntés érdemi megkérdőjelezéséhez A FT által hivatkozott nemvárt többlethatások nem érvényesek a teljes oltalmi körre. Ha például a technika állása szerinti megoldást kiegészítenénk egy további rögzítési ponttal, az oltalmi körbe eső megoldást kapnánk ez esetben sem lennének jelen a nemvárt többlethatások = az oltalmi kör legalább egy részére biztosan nem áll fenn a feltalálói tevékenység tényleges technika állása az oltalmi körbe eső hipotetikus kiviteli alak Nem létezik ilyen hipotetikus kiviteli alak, az alapján tehát nem lehet korlátozni/megsemmisíteni

14 Fellebbezés (folyt.) Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek Kérelmező a másodfokú eljárásban két szakértői véleményt nyújtott be és ezekhez kapcsolódóan érvelt: az új bizonyítékok az első fokú döntés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányulnak, így fennáll a Pp. szerinti előterjesztési feltétel. Iparjogvédelmi Szakértői Testület szakvéleménye: A hipotetikus kiviteli alak beleesne az oltalmi körbe; a technika állásához képest az egyetlen különbség a rögzítési pontok száma. Igazságügyi Szakértői Szakvélemény: A szakember számára triviális a kombinálhatóság és hogy egy helyett kettő rögzítést is lehet alkalmazni, ez utóbbinak nincs nem-nyilvánvaló hatása. A FT előzmények nélküli műszaki megállapításai nem helytállóak, azaz a JP dokumentum szerinti szerkezet nem esne szét kiemelkedéses rögzítésnél és a rugózási képesség javulására sem lehet a szabadalom anyagából következtetni A szakértői vélemények a Pp. szerint elkésettek, ezért figyelmen kívül hagyandók. Az igazságügyi szakértői vélemény a szakembert szólíttatja meg, ezért új anterioritásnak (megsemmisítési oknak) is minősül, és ezért az Szt. szerint is elkésett.

15 A Fővárosi Ítélőtábla végzése: érdemben helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék végzését Indokolás: Az ÍT is elismerte, hogy az technika állásához képest az egyetlen különbség az egynél több rögzítési pont, de egyetértett a FT azon megállapításaival, hogy ez a különbség nemvárt, az egész oldalkasza konstrukcióját meghatározó, a repcekasza működését előnyösen befolyásoló többlethatással járt, és hogy a feltalálónak le kellett győznie azt az előítéletet, hogy ha valamiből egy is elég, akkor fölösleges abból többet alkalmazni Az ÍT szerint alaptalan a hipotetikus kiviteli alakkal kapcsolatos érvelés, mert ilyen berendezés nincs. Az a körülmény, hogy a FT még egyéb járulékos előnyöket is feltárt (ld. rugózási képesség) nem jelenti, hogy túllépte a vizsgálódás kereteit. A benyújtott szakértői vélemények tekintetében nem állnak fenn az új bizonyítékok előterjesztésének feltételei, így azokat az ÍT nem értékelhette.

16 Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem benyújtását követően: fordulatok az ügyben A nyerésre álló szabadalmas (felperes) csődbe ment A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megfordította a kimenetelt: a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a megváltoztatási kérelmet elutasította = a szabadalom megsemmisült

17 Kúria indokolása: A másodfokú eljárásban benyújtott szakértői vélemények: új bizonyítékkénti előterjesztés a Pp. szerint nem volt megengedhető, de a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a magánszakértői véleményben kifejtett álláspont a fél előadásaként értékelhető az azokban szereplő szakmai érveket tévesen hagyta figyelmen kívül a másodfokú bíróság (de: új Pp (4)) nem számítanak új megsemmisítési oknak, így az Szt. sem zárja ki azok figyelembevételét A Kúria a nyilvánvalóság kérdésében nem az ábrákon lévő kiviteli alakot, hanem a főigénypont szerinti találmányt tekintette: a kombinálhatóság kézenfekvő a többszörözés hatásai kiszámíthatók, így ahhoz nem kellett szakmai előítéletet leküzdeni

18 Kúria indokolása (folyt.): A FT által hivatkozott rugózási képességet a leírás nem említi, arra a leírásból és a rajzokról következtetni sem lehet. A leírásban nem említett előnyös hatás nem része az eredeti találmányi felismerésnek súlytalan az erre alapuló szabadalmasi érvelés A Kúria egyetért az SZTNH-val abban, hogy utólag nem lehet a találmány célkitűzését módosítani és a feltalálói tevékenységet erre alapozni (Párhuzam az SZTNH Módszertani Útmutatójával: A megoldandó műszaki probléma módosítása csak akkor engedhető meg, ha az eredetileg benyújtott bejelentésből az a szakember számára egyértelműen levezethető. )

19 Tanulságok: Jó minőségű szabadalmi bejelentési anyaggal kell a szabadalmaztatásnak nekiindulni ehhez elengedhetetlen a jó minőségű előzetes kutatás és a találmánynak a legközelebbi megoldásokra való vetítése a találmányi célkitűzés fokozott gondossággal történő megfogalmazása, nem elegendőek az általános deklarációk (pl. cél a technika állása szerinti megoldások javítása ) az aligénypontokra, a kisebb ötletekre is deklaráljuk az előnyös hatásokat, mert nem tudjuk, hogy mikor lesz rá szükség A megsemmisítési eljárásban szabadalmasként: ha a szabadalmazhatóság az oltalmi körnek legfeljebb csak egy részére állhat fenn és a szabadalmas arra nem vonul vissza, fennáll a teljes terjedelmű megsemmisítés veszélye A megsemmisítési eljárásban kérelmezőként: Küzdj, és bízva bízzál! Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület igénybevétele

20 Köszönöm a figyelmet!