A környezetet érő hatások jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezetet érő hatások jellemzői"

Átírás

1 A környezetet érő hatások jellemzői Együtthatás: Az ember környezeti befolyása kezdetektől fogva megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes környezeti összetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevői. Térbeli korlátlanság: A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A környezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissá válnak, sőt túlléphetnek a Föld határain.

2 Időbeli elhúzódás: Tovább erősíti a veszélyhelyzeteket és nehézzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivédésének, megelőzésének, a káros következmények enyhítésének esélyeit. Nehéz prognosztizálhatóság: A keletkező hatásmechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. Emberi tényező: hanyagság, mulasztás, vagy akár szándékos magatartás révén előidézett veszélyhelyzetek, káresemények lehetősége is nő.

3 Balesetek: Ki nem számítható következmények potenciális környezeti veszélye. Emberi értékek, érdekek rangsora: Hol jelennek meg a környezeti értékek? Nemzetközi környezetvédelmi jog Milyen környezeti problémákkal szembesülünk napjainkban? Erőforrások kihasználása? Levegő és vízminőség? Biodiverzitás? Éghajlat? Emberi egészség?

4 Miért nehéz megoldást találni? 1. LOKÁLIS SZENNYEZÉS GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ( potyautas problémák) 2. ÉSZAK - DÉL A környezetvédelem a gazdag államokat érdekli elsődlegesen. A környezet fokozott kiaknázása gyakran a szegény államok menekülése a fokozott társadalmi konfliktusok elől. 3. A JOGI SZABÁLYOZÁS LEMARADÁSA A környezet állapotának romlása gyorsabb mint a jogi szabályozás kialakulása. Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben ENSZ: ENSZ Programok: - UNEP (United Nations Environment Program): nemzetközi együttműködés elősegítése, szabályozási javaslatok és ajánlások kidolgozása, stb. ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO tengerügy, Meteorológiai Világszervezet COP-ok (Conference of Parties) Civil szervezetek (NGO): pl. Greenpeace

5 Jogforrások a nemzetközi környezetvédelemben 1. Nemzetközi szerződések A jogi vákuum betöltése, átfogó, globális, de puha egyezmények a keretegyezmények használata Probléma, definíciók, általános elvek és célkitűzések, puha kötelezettségvállalások, COP, titkárság, kutatás, pénz az egyezmények egymásra hivatkoznak, mellékletek/listák: gyakran a mellékletekben található a lényeg, sok a technikai lista Listák (fekete szürke, piros rózsaszín): pl. flóra és fauna védelem területén a súlyosan vagy kevésbé súlyosan veszélyeztetett élőhelyek, fajok meghatározására -> speciális bizottság vagy konferencia a lista módosítására

6 A nemzetközi szabályozás fő kihívásai I. Kezdeti szerződések jellemzői: Főként az erőforrások megfelelő felhasználására irányulnak víz, élővilág védelme pl egyezmény a medvefókák védelméről, 1946 (ICRW) Szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok A nemzetközi szabályozás fő kihívásai II. Új szerződés-típusok: globális veszélyforrások kezelésére Pl. ózonpajzs védelme, globális felmelegedés: közös de eltérő felelősség méltányosság bizonytalansági tényezők jelentősége nő elővigyázatosság elve az időtényező : rövid távú hosszú távú érdekek ütközése, a hátrányok még nem feltétlenül jelentkeznek végrehajtásából a végrehajtó felekre nézve nem származik közvetlen előny? költséges végrehajtás, egyértelmű vesztesek puhább ellenőrzési mechanizmusok, támogató struktúrák

7 A környezetjog elvei Tágabb értelemben Az egész környezetvédelem legáltalánosabb keretei. Pl.: 1973: Az Európai Közösség Tanácsa elfogadja az első környezeti akcióprogramot. Az első akcióprogram 1976-ig tartott, a célokat és alapelveket fogalmazta meg.

8 Alapelvek az első akcióprogramban - megelőzés A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál kell fellépni, és lehetőleg a szennyezés megakadályozását kell elérni End of pipe = csővégi szemlélet Elővigyázatosság A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására kell törekedni, kerülni kell az olyan felhasználásokat, amik az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítják, olyan technológiákat kell alkalmazni, amely a környezetet nem károsítja

9 Szennyező fizet A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie = Partnerség A környezetvédelem mindenki ügye, mindenkinek tisztában kell lenni annak fontosságával

10 Együttműködés Közösség és tagállamok hallassák a hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, és közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően lépjenek fel. Szubszidiaritás Ott kell cselekedni, ahol az a leghatékonyabb (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi).

11 Környezeti politikák harmonizálásának elve Fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. A magyar jogszabályokban megjelenő elvek (NKP I-II-III:) fenntartható fejlődés elve elővigyázatosság elve megelőzés elve partneri viszony gazdaszemlélet

12 károkozó felelősségének alapelve (szennyező, használó) gondoskodás elve (elővigyázatosság, megelőzés) hatékonyság elve( felelős gondolkodás, politikák integrálása, partneri viszony, megosztott felelősség elve, szubszidiaritás elve, regionalitás elve, információhoz való hozzáférés elve, környezeti mutatókkal indukált tervezés elve, társadalmi részvétel elve Szakosított elvek Szakterületekre vonatkoznak pl. speciálisan a hulladékra. Nemzetközi dokumentumokban is találkozunk velük.

13 Példa a szakosított elvekre a (régi és az új) Hulladékgazdálkodási törvény alapján Úgy kell végezni a tevékenységeket, hogy abból hulladék lehetőleg ne származzon, vagy a lehető legkevesebb keletkezzen...megelőzés elve. Azonos célra szolgáló termékek közül a termelés, fogyasztás során azt kell előnyben részesíteni, amelyik kisebb mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezet, illetve kisebb környezeti terheléssel jár...helyettesítés elve A hulladék termelőjének hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei a termék teljes életciklusára kiterjednek (ezt szerződéssel másra ruházhatja, +kivétel a lakosság fogyasztása során keletkező hulladék)...termelői felelősség elve.

14 A keletkezett hulladékot hasznosítani kell, ha az ökológiailag előnyös, technikailag lehetséges és gazdaságilag megalapozott... hasznosítás elve. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei megteremthetők, a hulladékot fajtánként, elkülönítve kell gyűjteni szelektív gyűjtés elve. A hulladék keletkezésének csökkenése, hasznosítása, kezelése, illetve azzal kapcsolatos bármely tevékenység során a környezetre a lehető legkisebb veszélyt, legkisebb terhelést eredményező megoldást kell alkalmazni, ha az nem jár a várható eredményhez képest aránytalanul nagy költséggel...hatékonyság elve

15 Szennyező fizet elve. A felelősség átruházhatósága a kezelést végző szolgáltatóra. A szándékosan előidézett következményekért a felelősség másra nem hárítható. Együttműködés elve...az érintett környezethasználók együttműködnek a jogalkotóval, illetve a hatóságokkal annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok a környezet védelmét hatékonyan szolgáló, tartós eredménnyel járó és megvalósítható jogokat és kötelezettségeket tartalmazzanak

16 (2012. évi CLXXXV. törvény a a hulladékról) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve:a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;

17 az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; a közelség elve: biztosítani kell, hogy hulladékgazdálkodási létesítmények hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

18 a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;

19 a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

20 Miért fontosak az alapelvek? Ma érvényesülő tendenciákon alapulnak, azok elméleti összegzései. Iránymutatást adnak a jogalkotás számára. Eligazítást adnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez Az alapelvek kifejtése

21 Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás Az ember magatartás, emberi tevékenység általában az elővigyázatosság szakasza A környezetre pot. hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete a megelőzés szakasza a tevékenység megvalósulási folyamata a negatív környezeti hatás a környezeti hatások halmozódása a megelőzés és a helyreállítás szakasza együttesen érvényesül Az elővigyázatosság a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik. Ártatlanság vélelme helyett bűnösség vélelme. Ártalmatlannak gondolt emberi tevékenységek kiválthatnak negatív környezeti hatásokat.

22 Megelőzés:az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve Fenntartható fejlődés: a gazdasági fejlődés tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. Ide tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladékok hasznosítási módjának keresése, termék-életciklus elemzés, stb.

23 Integráció: a környezeti érdekek védelmének szempontjai helyet kapnak a nem környezetvédelmi érdekű döntéshozatalban. pl. Kt : a környezetre várhatóan hatást gyakorló jogszabálytervezetek, vagy országos, illetve regionális hatást eredményező döntések elfogadása előtt azok potenciális környezeti hatásait is fel kell mérni. A vizsgálati elemzés elkészítése a döntés-előkészítő feladata. Igénybe vehető saját szakértő, külső szakértő, szakértői iroda egyaránt. Kivétel: önkormányzatokra nem vonatkozik.

24 Mit kell vizsgálni? A tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javítják a környezet állapotát? A tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet ill. a lakosságot? A hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedés bevezetéséhez? A közig. szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedés végrehajtására? Rendelkezésre állnak-e az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek? A tervszerűség elve információ gyűjtés - elemzés célkitűzés eszköz, intézmény, jogi és igazgatási keret meghatározása visszacsatolás, ellenőrzés beépítése

25 Az információ: nehéz az összes környezetre vonatkozó információ egyidejű megismerése - nem egyetlen szervezet kezeli. Egységes információs rendszer? Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer létrehozása, működtetése. Feladat: megnézni saját település objektumait és a rájuk vonatkozó adatokat (http://okir.kvvm.hu/) Nemzetközi összehasonlíthatóság! es Espooi Egyezmény: határokon túlterjedő hatású egyes létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatáról. Feltételezi olyan információs rendszer létét, melynek adatait más országok is elfogadják, illetve értelmezni és értékelni tudják.

26 tervezési szintek Országos döntéshozatali szint: beépülhet egy magasabb döntéshozatali szintbe (EU és tagállamok) általános, átfogó tervezés: Nemzeti Környezetvédelmi Program (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/ _nkp_hatarozat.pdf ) szakterületi tervek: természetvédelmi terv, hulladékgazdálkodás átfogó tervezése Regionális vagy területi döntéshozatal: az ország közigazgatási beosztásával kapcsolatos szintek (regionális tervezés - köfe (pl veszélyes hulladék); megyei szint (pl. megyei ök. környezetvédelmi program), megyei szint alatti körzetek) állami, vagy önkormányzati (járási) döntéshozatal (az előzőek bármelyike lehet) átfogó, vagy szakterületi tervezés.

27 Helyi döntéshozatal: az állami és önkormányzati szintű tervezés közötti feladatmegosztásban elsőbbsége van az ökknak (településhez kapcsolódó terület általános gazdája) jan.1-től bizonyos zöldfunkciók átkerültek a járásokhoz. Egyedi szintű - vállalati döntéshozatal: a vállalati menedzsmentnek részét kell hogy alkossa (ezt szolgálják a környezetvédelmi szabályozás egyes kötelező eszközei). A Kt. rendelkezése szerint a Nemzeti Környezetvédelmi Programot a Kormány dolgozza ki és az Országgyűlés fogadja el egy hatéves ciklusra vonatkozóan. Az első programot 1997 őszén fogadták el, a másodikat 2002-ben. A harmadik program közötti időszakra szól. További szintek a regionális környezetvédelmi programok (lehetőség) és az önkormányzati környezetvédelmi program(kötelezettség)

28 A települési önkormányzat környezetvédelmi programja Minimum tartalom: települési környezet tisztasága; csapadékvíz-elvezetés; kommunális szennyvízkezelés lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; ivóvízellátás; energiagazdálkodás zöldterület gazdálkodás feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai. Vázlat a települési önkormányzati program elkészítéséhez 1. Program stratégiájának meghatározása: irányelvek, melyekre a program épül (környezetjogi elvek és programkészítési elvek), módszer meghatározás (pl. társadalmi részvétel biztosításának módja, szakértői apparátus felderítése, team létrehozása) 2. Környezeti problémák és okok feltárása:települési sajátosságok. Ismerni kell az ország és a régió környezeti állapotát, erre épül a helyi környezeti állapot áttekintése. Okok tisztázása nélkül nem ér semmit! Lakossági ismeretek hasznosítása is értékes lehet!

29 3. A célkitűzések vázlata:az a célállapot amit a település elérni kíván. Vannak tudományos, kulturális, szociális, gazdasági elemei. A célok lehetnek rövid-, közép- és hosszú távúak. 4. Prioritások felállítása: Több cél, ki kell alakítani az értéksorrendet. Különböző célok összehangolását jelenti. 5. Cselekvési vázlatok: A cél elérésének módja. Elemezni kell a környezeti hatást, a költséghatékonyságot és a társadalmi hatásokat. Megvalósítható-e az adott cselekvési változat közigazgatási eszközökkel, kap-e támogatást az államigazgatástól, az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől. A program véglegesítése:a program tervezetét meg kell küldeni a szomszédos és érintett önkormányzatoknak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak. Tájékoztatni kell a társadalmat, célszerű közmeghallgatást tartani. A véglegesítés szakaszában fontos szerepet játszhatnak a környezetvédelmi egyesületek. Végrehajtás és a végrehajtás ellenőrzése:a mindennapos feladatok sora. (El kell fogadni az elhatározott jogszabályokat, kialakítani a hatósági gyakorlatot, felelősségre vonni a szennyezőket, megfelelően felhasználni a környezetvédelmi alapokat.)

30 Értékelés és visszacsatolás: A legalább kétévente sorra kerülő felülvizsgálat előkészítését szolgálja. Az előző szakasz ellenőrzésének tapasztalatait összegyűjtve meggyőződni arról, hogy mennyiben voltak a célkitűzések reálisak, a választott cselekvési lehetőségek alkalmasak a kitűzött cél elérésére. A szakasz végén áll a felülvizsgálat következtében szükséges módosítás, vagy az eddigiek megerősítése Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása Az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse. Az állam felelősséggel tartozik az állami szervek, és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért. Az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelősség érvényesül. (pl. felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály).

31 ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt és ha a... károsító... tevékenység a Kt... hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelősségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter, illetve ha nincs más felelős, akkor a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre. (Kt ) A társadalmi részvétel Riói Nyilatkozat 10. elve: A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt...stb.

32 Probléma: az elvi indokoltság elfogadása és hasznosságának megállapítása önmagukban nem feltétlenül vezet arra, hogy érvényesülni is fog a részvétel. Aarhusi Egyezmény (1998) - Mit takar a hatékony társadalmi részvétel? - (2001. évi LXXXI törvény) a környezetre és környezetet ért hatásokra vonatkozó oktatás; az információhoz való hozzájutás lehetősége; határozathozatal során véleménynyilvánítás lehetősége; határozathozatali eljárás áttekinthetősége; tevékenység megvalósulása utáni elemzés és ellenőrzés; jogérvényesítési rendszerek létezése;(környezetvédelmi egyesületek) független fórumok előtti jogorvoslat lehetősége Aktív információszolgáltatás (társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról): a miniszter évente jelentést tesz a Kormánynak az ország környezeti állapotának alakulásáról; Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek az NKP alakulásáról; a települési önkormányzat a lakóhelyi környezet alakulásáról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. Passzív információszolgáltatás: a társadalom tagjai, vagy csoportjai információt kérhetnek, az információ megadását csak indokolt esetben lehet elutasítani

33 Környezeti információ (Aarhusi egyezmény): a környezet elemeinek (levegő, atmoszféra, víz, talaj, föld, tájkép, természetes élőhelyek, biológiai sokféleség és annak összetevői beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is) illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; tényezők (anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések), amelyek befolyásolhatják a környezeti elemeket, gazdasági elemzések és becslések; emberi egészség és biztonság állapota, emberi élet, a kulturális helyszínek, épített környezet állapota. Közérdekű adat megszerzése kérelem az adatot kezelő szervhez; a kezelő szerv max. 15 napon belül válaszol; a közlésért legfeljebb a közléssel kapcsolatos költségek mértékének megfelelő díj kérhető (másolás, postaköltség); esetleges megtagadásról, indokokkal együtt 8 napon belül írásban értesíteni a kérelmezőt; ha nem teljesítették a kérést, a kérelmező a felvilágosítást megtagadó szerv ellen bírósághoz fordulhat 30 napon belül, a bíróság köteles soron kívül eljárni; a perben a bizonyítási teher a kérelmet megtagadó szerven van. ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, kötelezi a szervet az adat közlésére.

34 Jogalkotásban való részvétel: közvetlen részvétel: csak meghatározott esetekben = csak a környezetvédelmi egyesületekre vonatkozik! Nekik is be kell jelenteni a részvételi igényt a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, vagy önkormányzatnál. Hogy szereznek róla tudomást? (tárca hivatalos lapja) népszavazás; közmeghallgatás; tanácsadó testületek létrehozása a kp-i kormányzat és az önkormányzatok mellett; Alkotmánybíróság eljárása. Részvétel egyedi döntéshozatalban: általános eljárás kezdeményezési jog: a környezet védelme érdekében, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás esetén (Kt. 99. ) ügyféli jog (környezetvédelmi egyesületek, más társadalmi szervezetek, ha az adott környezeti ügy hatásterületén működnek) különös eljárásokban való részvétel lehetősége.(pl. környezeti hatásvizsgálati eljárás közmeghallgatásának speciális szabályai)

35 Az együttműködés Elsősorban az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a környezethasználó és a társadalom közötti összefüggések. Feltételezi a konszenzus fontosságát. A környezetet szennyezőt is bele kell vonni a korrekt döntéshozatalba. Az együttműködés másrészről nemzetközi együttműködési kötelezettséget is jelent. (két- és többoldalú; szuverenitás ésszerű önkorlátozása). A felelősség (szennyező fizet) felelősségi eszközök komplex alkalmazása (fizetés, tevékenység, személyes felelősség); EU (1975): szennyező az, aki közvetve, vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek.

36 A szennyezés és a környezethasználat (nem csak jogellenes magatartás) folyamat, melynek minden pontjához kapcsolódik valamilyen kötelezettség, minden kötelezettség valamilyen helytállást feltételez. Nem csak fizetés lehet, hanem pl. megelőzési intézkedések, dolgozók képzése, társadalom tájékoztatása, stb. A Kt szerint A jogsértő tevékenység folytatója köteles: az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést, illetőleg körny.károsítást abbahagyni; az okozott károkért helytállni; a tevékenységet megelőző állapotot helyreállítani.

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Mit nevezünk környezetnek?

Mit nevezünk környezetnek? Környezetjog Források: Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Bp, 2004, 2008. Láng István: Környezet és fenntartható fejlődés, 2002 MTE Győri Róbert: Vadvízországtól fokgazdálkodásig, Korall 2000/1.

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 54 762 02 Szociális asszisztens Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 15 perc (felkészülési idő: nincs) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% A 315/2013.

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

2007. évi XXIX. törvény. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról

2007. évi XXIX. törvény. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról 2007. évi XXIX. törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Dr. Bándi Gyula Tanszékvezető egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem III. Szelektív Hulladékgyűjtési

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia A konzultáció alapja: nyilvános környezeti adatok» Az OKIR rendszert a nyilvánosság számára is használhatóvá

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában Pázmány Péter Katolikus Egyetem Markó Csaba 2013. November 21-22. Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1 OptiJus Opten Kft. I. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség Ú díjtétel Okos ember betétben tartja a pénzét! Általában a termékdíj szabályozásról A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget a környezetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai 2009. Markó Csaba Új EU tervek Hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási tematikus stratégia: - újrafeldolgozó társadalom (recycling society) - életciklus

Részletesebben

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL Avagy mit szabad csinálnia a hulladéknak és mit nem? A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. Előzmények dióhéjban 2000 előtt nincs átfogó hulladék(gazdálkodási) törvény

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés Transparense projekt A KÉPZÉSI ANYAG TARTALMA I. EPC alapok II. EPC folyamat a projekt azonosításától a közbeszerzésig III. EPC folyamat

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben