A környezetet érő hatások jellemzői
|
|
- Szebasztián Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A környezetet érő hatások jellemzői Együtthatás: Az ember környezeti befolyása kezdetektől fogva megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes környezeti összetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevői. Térbeli korlátlanság: A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A környezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissá válnak, sőt túlléphetnek a Föld határain.
2 Időbeli elhúzódás: Tovább erősíti a veszélyhelyzeteket és nehézzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivédésének, megelőzésének, a káros következmények enyhítésének esélyeit. Nehéz prognosztizálhatóság: A keletkező hatásmechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. Emberi tényező: hanyagság, mulasztás, vagy akár szándékos magatartás révén előidézett veszélyhelyzetek, káresemények lehetősége is nő.
3 Balesetek: Ki nem számítható következmények potenciális környezeti veszélye. Emberi értékek, érdekek rangsora: Hol jelennek meg a környezeti értékek? Nemzetközi környezetvédelmi jog Milyen környezeti problémákkal szembesülünk napjainkban? Erőforrások kihasználása? Levegő és vízminőség? Biodiverzitás? Éghajlat? Emberi egészség?
4 Miért nehéz megoldást találni? 1. LOKÁLIS SZENNYEZÉS GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ( potyautas problémák) 2. ÉSZAK - DÉL A környezetvédelem a gazdag államokat érdekli elsődlegesen. A környezet fokozott kiaknázása gyakran a szegény államok menekülése a fokozott társadalmi konfliktusok elől. 3. A JOGI SZABÁLYOZÁS LEMARADÁSA A környezet állapotának romlása gyorsabb mint a jogi szabályozás kialakulása. Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben ENSZ: ENSZ Programok: - UNEP (United Nations Environment Program): nemzetközi együttműködés elősegítése, szabályozási javaslatok és ajánlások kidolgozása, stb. ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO tengerügy, Meteorológiai Világszervezet COP-ok (Conference of Parties) Civil szervezetek (NGO): pl. Greenpeace
5 Jogforrások a nemzetközi környezetvédelemben 1. Nemzetközi szerződések A jogi vákuum betöltése, átfogó, globális, de puha egyezmények a keretegyezmények használata Probléma, definíciók, általános elvek és célkitűzések, puha kötelezettségvállalások, COP, titkárság, kutatás, pénz az egyezmények egymásra hivatkoznak, mellékletek/listák: gyakran a mellékletekben található a lényeg, sok a technikai lista Listák (fekete szürke, piros rózsaszín): pl. flóra és fauna védelem területén a súlyosan vagy kevésbé súlyosan veszélyeztetett élőhelyek, fajok meghatározására -> speciális bizottság vagy konferencia a lista módosítására
6 A nemzetközi szabályozás fő kihívásai I. Kezdeti szerződések jellemzői: Főként az erőforrások megfelelő felhasználására irányulnak víz, élővilág védelme pl egyezmény a medvefókák védelméről, 1946 (ICRW) Szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok A nemzetközi szabályozás fő kihívásai II. Új szerződés-típusok: globális veszélyforrások kezelésére Pl. ózonpajzs védelme, globális felmelegedés: közös de eltérő felelősség méltányosság bizonytalansági tényezők jelentősége nő elővigyázatosság elve az időtényező : rövid távú hosszú távú érdekek ütközése, a hátrányok még nem feltétlenül jelentkeznek végrehajtásából a végrehajtó felekre nézve nem származik közvetlen előny? költséges végrehajtás, egyértelmű vesztesek puhább ellenőrzési mechanizmusok, támogató struktúrák
7 A környezetjog elvei Tágabb értelemben Az egész környezetvédelem legáltalánosabb keretei. Pl.: 1973: Az Európai Közösség Tanácsa elfogadja az első környezeti akcióprogramot. Az első akcióprogram 1976-ig tartott, a célokat és alapelveket fogalmazta meg.
8 Alapelvek az első akcióprogramban - megelőzés A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál kell fellépni, és lehetőleg a szennyezés megakadályozását kell elérni End of pipe = csővégi szemlélet Elővigyázatosság A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására kell törekedni, kerülni kell az olyan felhasználásokat, amik az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítják, olyan technológiákat kell alkalmazni, amely a környezetet nem károsítja
9 Szennyező fizet A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie = Partnerség A környezetvédelem mindenki ügye, mindenkinek tisztában kell lenni annak fontosságával
10 Együttműködés Közösség és tagállamok hallassák a hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, és közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően lépjenek fel. Szubszidiaritás Ott kell cselekedni, ahol az a leghatékonyabb (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi).
11 Környezeti politikák harmonizálásának elve Fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. A magyar jogszabályokban megjelenő elvek (NKP I-II-III:) fenntartható fejlődés elve elővigyázatosság elve megelőzés elve partneri viszony gazdaszemlélet
12 károkozó felelősségének alapelve (szennyező, használó) gondoskodás elve (elővigyázatosság, megelőzés) hatékonyság elve( felelős gondolkodás, politikák integrálása, partneri viszony, megosztott felelősség elve, szubszidiaritás elve, regionalitás elve, információhoz való hozzáférés elve, környezeti mutatókkal indukált tervezés elve, társadalmi részvétel elve Szakosított elvek Szakterületekre vonatkoznak pl. speciálisan a hulladékra. Nemzetközi dokumentumokban is találkozunk velük.
13 Példa a szakosított elvekre a (régi és az új) Hulladékgazdálkodási törvény alapján Úgy kell végezni a tevékenységeket, hogy abból hulladék lehetőleg ne származzon, vagy a lehető legkevesebb keletkezzen...megelőzés elve. Azonos célra szolgáló termékek közül a termelés, fogyasztás során azt kell előnyben részesíteni, amelyik kisebb mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezet, illetve kisebb környezeti terheléssel jár...helyettesítés elve A hulladék termelőjének hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei a termék teljes életciklusára kiterjednek (ezt szerződéssel másra ruházhatja, +kivétel a lakosság fogyasztása során keletkező hulladék)...termelői felelősség elve.
14 A keletkezett hulladékot hasznosítani kell, ha az ökológiailag előnyös, technikailag lehetséges és gazdaságilag megalapozott... hasznosítás elve. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei megteremthetők, a hulladékot fajtánként, elkülönítve kell gyűjteni szelektív gyűjtés elve. A hulladék keletkezésének csökkenése, hasznosítása, kezelése, illetve azzal kapcsolatos bármely tevékenység során a környezetre a lehető legkisebb veszélyt, legkisebb terhelést eredményező megoldást kell alkalmazni, ha az nem jár a várható eredményhez képest aránytalanul nagy költséggel...hatékonyság elve
15 Szennyező fizet elve. A felelősség átruházhatósága a kezelést végző szolgáltatóra. A szándékosan előidézett következményekért a felelősség másra nem hárítható. Együttműködés elve...az érintett környezethasználók együttműködnek a jogalkotóval, illetve a hatóságokkal annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok a környezet védelmét hatékonyan szolgáló, tartós eredménnyel járó és megvalósítható jogokat és kötelezettségeket tartalmazzanak
16 (2012. évi CLXXXV. törvény a a hulladékról) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve:a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
17 az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; a közelség elve: biztosítani kell, hogy hulladékgazdálkodási létesítmények hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
18 a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
19 a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
20 Miért fontosak az alapelvek? Ma érvényesülő tendenciákon alapulnak, azok elméleti összegzései. Iránymutatást adnak a jogalkotás számára. Eligazítást adnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez Az alapelvek kifejtése
21 Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás Az ember magatartás, emberi tevékenység általában az elővigyázatosság szakasza A környezetre pot. hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete a megelőzés szakasza a tevékenység megvalósulási folyamata a negatív környezeti hatás a környezeti hatások halmozódása a megelőzés és a helyreállítás szakasza együttesen érvényesül Az elővigyázatosság a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik. Ártatlanság vélelme helyett bűnösség vélelme. Ártalmatlannak gondolt emberi tevékenységek kiválthatnak negatív környezeti hatásokat.
22 Megelőzés:az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve Fenntartható fejlődés: a gazdasági fejlődés tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. Ide tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladékok hasznosítási módjának keresése, termék-életciklus elemzés, stb.
23 Integráció: a környezeti érdekek védelmének szempontjai helyet kapnak a nem környezetvédelmi érdekű döntéshozatalban. pl. Kt : a környezetre várhatóan hatást gyakorló jogszabálytervezetek, vagy országos, illetve regionális hatást eredményező döntések elfogadása előtt azok potenciális környezeti hatásait is fel kell mérni. A vizsgálati elemzés elkészítése a döntés-előkészítő feladata. Igénybe vehető saját szakértő, külső szakértő, szakértői iroda egyaránt. Kivétel: önkormányzatokra nem vonatkozik.
24 Mit kell vizsgálni? A tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javítják a környezet állapotát? A tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet ill. a lakosságot? A hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedés bevezetéséhez? A közig. szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedés végrehajtására? Rendelkezésre állnak-e az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek? A tervszerűség elve információ gyűjtés - elemzés célkitűzés eszköz, intézmény, jogi és igazgatási keret meghatározása visszacsatolás, ellenőrzés beépítése
25 Az információ: nehéz az összes környezetre vonatkozó információ egyidejű megismerése - nem egyetlen szervezet kezeli. Egységes információs rendszer? Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer létrehozása, működtetése. Feladat: megnézni saját település objektumait és a rájuk vonatkozó adatokat ( Nemzetközi összehasonlíthatóság! es Espooi Egyezmény: határokon túlterjedő hatású egyes létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatáról. Feltételezi olyan információs rendszer létét, melynek adatait más országok is elfogadják, illetve értelmezni és értékelni tudják.
26 tervezési szintek Országos döntéshozatali szint: beépülhet egy magasabb döntéshozatali szintbe (EU és tagállamok) általános, átfogó tervezés: Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) szakterületi tervek: természetvédelmi terv, hulladékgazdálkodás átfogó tervezése Regionális vagy területi döntéshozatal: az ország közigazgatási beosztásával kapcsolatos szintek (regionális tervezés - köfe (pl veszélyes hulladék); megyei szint (pl. megyei ök. környezetvédelmi program), megyei szint alatti körzetek) állami, vagy önkormányzati (járási) döntéshozatal (az előzőek bármelyike lehet) átfogó, vagy szakterületi tervezés.
27 Helyi döntéshozatal: az állami és önkormányzati szintű tervezés közötti feladatmegosztásban elsőbbsége van az ökknak (településhez kapcsolódó terület általános gazdája) jan.1-től bizonyos zöldfunkciók átkerültek a járásokhoz. Egyedi szintű - vállalati döntéshozatal: a vállalati menedzsmentnek részét kell hogy alkossa (ezt szolgálják a környezetvédelmi szabályozás egyes kötelező eszközei). A Kt. rendelkezése szerint a Nemzeti Környezetvédelmi Programot a Kormány dolgozza ki és az Országgyűlés fogadja el egy hatéves ciklusra vonatkozóan. Az első programot 1997 őszén fogadták el, a másodikat 2002-ben. A harmadik program közötti időszakra szól. További szintek a regionális környezetvédelmi programok (lehetőség) és az önkormányzati környezetvédelmi program(kötelezettség)
28 A települési önkormányzat környezetvédelmi programja Minimum tartalom: települési környezet tisztasága; csapadékvíz-elvezetés; kommunális szennyvízkezelés lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; ivóvízellátás; energiagazdálkodás zöldterület gazdálkodás feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai. Vázlat a települési önkormányzati program elkészítéséhez 1. Program stratégiájának meghatározása: irányelvek, melyekre a program épül (környezetjogi elvek és programkészítési elvek), módszer meghatározás (pl. társadalmi részvétel biztosításának módja, szakértői apparátus felderítése, team létrehozása) 2. Környezeti problémák és okok feltárása:települési sajátosságok. Ismerni kell az ország és a régió környezeti állapotát, erre épül a helyi környezeti állapot áttekintése. Okok tisztázása nélkül nem ér semmit! Lakossági ismeretek hasznosítása is értékes lehet!
29 3. A célkitűzések vázlata:az a célállapot amit a település elérni kíván. Vannak tudományos, kulturális, szociális, gazdasági elemei. A célok lehetnek rövid-, közép- és hosszú távúak. 4. Prioritások felállítása: Több cél, ki kell alakítani az értéksorrendet. Különböző célok összehangolását jelenti. 5. Cselekvési vázlatok: A cél elérésének módja. Elemezni kell a környezeti hatást, a költséghatékonyságot és a társadalmi hatásokat. Megvalósítható-e az adott cselekvési változat közigazgatási eszközökkel, kap-e támogatást az államigazgatástól, az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől. A program véglegesítése:a program tervezetét meg kell küldeni a szomszédos és érintett önkormányzatoknak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak. Tájékoztatni kell a társadalmat, célszerű közmeghallgatást tartani. A véglegesítés szakaszában fontos szerepet játszhatnak a környezetvédelmi egyesületek. Végrehajtás és a végrehajtás ellenőrzése:a mindennapos feladatok sora. (El kell fogadni az elhatározott jogszabályokat, kialakítani a hatósági gyakorlatot, felelősségre vonni a szennyezőket, megfelelően felhasználni a környezetvédelmi alapokat.)
30 Értékelés és visszacsatolás: A legalább kétévente sorra kerülő felülvizsgálat előkészítését szolgálja. Az előző szakasz ellenőrzésének tapasztalatait összegyűjtve meggyőződni arról, hogy mennyiben voltak a célkitűzések reálisak, a választott cselekvési lehetőségek alkalmasak a kitűzött cél elérésére. A szakasz végén áll a felülvizsgálat következtében szükséges módosítás, vagy az eddigiek megerősítése Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása Az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse. Az állam felelősséggel tartozik az állami szervek, és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért. Az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelősség érvényesül. (pl. felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály).
31 ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt és ha a... károsító... tevékenység a Kt... hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelősségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter, illetve ha nincs más felelős, akkor a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre. (Kt ) A társadalmi részvétel Riói Nyilatkozat 10. elve: A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt...stb.
32 Probléma: az elvi indokoltság elfogadása és hasznosságának megállapítása önmagukban nem feltétlenül vezet arra, hogy érvényesülni is fog a részvétel. Aarhusi Egyezmény (1998) - Mit takar a hatékony társadalmi részvétel? - (2001. évi LXXXI törvény) a környezetre és környezetet ért hatásokra vonatkozó oktatás; az információhoz való hozzájutás lehetősége; határozathozatal során véleménynyilvánítás lehetősége; határozathozatali eljárás áttekinthetősége; tevékenység megvalósulása utáni elemzés és ellenőrzés; jogérvényesítési rendszerek létezése;(környezetvédelmi egyesületek) független fórumok előtti jogorvoslat lehetősége Aktív információszolgáltatás (társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról): a miniszter évente jelentést tesz a Kormánynak az ország környezeti állapotának alakulásáról; Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek az NKP alakulásáról; a települési önkormányzat a lakóhelyi környezet alakulásáról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. Passzív információszolgáltatás: a társadalom tagjai, vagy csoportjai információt kérhetnek, az információ megadását csak indokolt esetben lehet elutasítani
33 Környezeti információ (Aarhusi egyezmény): a környezet elemeinek (levegő, atmoszféra, víz, talaj, föld, tájkép, természetes élőhelyek, biológiai sokféleség és annak összetevői beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is) illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; tényezők (anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések), amelyek befolyásolhatják a környezeti elemeket, gazdasági elemzések és becslések; emberi egészség és biztonság állapota, emberi élet, a kulturális helyszínek, épített környezet állapota. Közérdekű adat megszerzése kérelem az adatot kezelő szervhez; a kezelő szerv max. 15 napon belül válaszol; a közlésért legfeljebb a közléssel kapcsolatos költségek mértékének megfelelő díj kérhető (másolás, postaköltség); esetleges megtagadásról, indokokkal együtt 8 napon belül írásban értesíteni a kérelmezőt; ha nem teljesítették a kérést, a kérelmező a felvilágosítást megtagadó szerv ellen bírósághoz fordulhat 30 napon belül, a bíróság köteles soron kívül eljárni; a perben a bizonyítási teher a kérelmet megtagadó szerven van. ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, kötelezi a szervet az adat közlésére.
34 Jogalkotásban való részvétel: közvetlen részvétel: csak meghatározott esetekben = csak a környezetvédelmi egyesületekre vonatkozik! Nekik is be kell jelenteni a részvételi igényt a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, vagy önkormányzatnál. Hogy szereznek róla tudomást? (tárca hivatalos lapja) népszavazás; közmeghallgatás; tanácsadó testületek létrehozása a kp-i kormányzat és az önkormányzatok mellett; Alkotmánybíróság eljárása. Részvétel egyedi döntéshozatalban: általános eljárás kezdeményezési jog: a környezet védelme érdekében, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás esetén (Kt. 99. ) ügyféli jog (környezetvédelmi egyesületek, más társadalmi szervezetek, ha az adott környezeti ügy hatásterületén működnek) különös eljárásokban való részvétel lehetősége.(pl. környezeti hatásvizsgálati eljárás közmeghallgatásának speciális szabályai)
35 Az együttműködés Elsősorban az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a környezethasználó és a társadalom közötti összefüggések. Feltételezi a konszenzus fontosságát. A környezetet szennyezőt is bele kell vonni a korrekt döntéshozatalba. Az együttműködés másrészről nemzetközi együttműködési kötelezettséget is jelent. (két- és többoldalú; szuverenitás ésszerű önkorlátozása). A felelősség (szennyező fizet) felelősségi eszközök komplex alkalmazása (fizetés, tevékenység, személyes felelősség); EU (1975): szennyező az, aki közvetve, vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek.
36 A szennyezés és a környezethasználat (nem csak jogellenes magatartás) folyamat, melynek minden pontjához kapcsolódik valamilyen kötelezettség, minden kötelezettség valamilyen helytállást feltételez. Nem csak fizetés lehet, hanem pl. megelőzési intézkedések, dolgozók képzése, társadalom tájékoztatása, stb. A Kt szerint A jogsértő tevékenység folytatója köteles: az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést, illetőleg körny.károsítást abbahagyni; az okozott károkért helytállni; a tevékenységet megelőző állapotot helyreállítani.
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenKörforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató
Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenZöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás
10/4/2017 Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás ÁRAJÁNLAT Nagyvázsony, Mencshely, Pula Községek Települési Környezetvédelmi Program (2018-2023) elkészítése Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási
RészletesebbenA környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenAz életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben
Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenA közterületek tisztántartásával kapcsolatos szabályozás megújítása Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Hulladékgazdálkodási Főosztály
A közterületek tisztántartásával kapcsolatos szabályozás megújítása Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Hulladékgazdálkodási Főosztály Köztisztasági Egyesülés szakmai konferenciája 2017. november 30.
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenÖsszefoglaló a környezetvédelmi törvényről
A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
RészletesebbenKÖRNYEZETPOLITIKA ÉS KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS 10. LECKE
KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS 10. LECKE környezetpolitika: a környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket, a megvalósítás feltételrendszerét foglalja össze alapja azoknak a
RészletesebbenELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE
ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag
Részletesebben317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről
317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
RészletesebbenAZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.
AZ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINTI KIR ELVÁRT EREDMÉNYEI körülmények A szervezet
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenCivil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében
Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi
RészletesebbenKörnyezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás
Környezetpolitika eszközei - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás Szennyezési Lánc Környezetpolitika szabályozási eszközei Közvetlen törvényi szabályozása Közvetett piackonform
RészletesebbenAz EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?
Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb
RészletesebbenISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás
RészletesebbenA körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba
A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés Humusz Ház 2017. Február 22. Markó Csaba Miről lesz szó? Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020 (NKP) A környezet védelmének általános
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenAz EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399
Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenA körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből
A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenMit nevezünk környezetnek?
Környezetjog Források: Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Bp, 2004, 2008. Láng István: Környezet és fenntartható fejlődés, 2002 MTE Győri Róbert: Vadvízországtól fokgazdálkodásig, Korall 2000/1.
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK
AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt
RészletesebbenKE/31-05 Hulladékok gyűjtése
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE/31-05 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:
RészletesebbenJogszabályok listája
Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
RészletesebbenEGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)
EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú
Részletesebbená Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenJELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,
RészletesebbenSzennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere
Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szakmai szemmel
Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenNemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.
Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-
RészletesebbenA Kormány. /2017. ( ) Korm. rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormány /2017. ( ) Korm. rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés
Részletesebben2007. évi XXIX. törvény. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról
2007. évi XXIX. törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenAz állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának jogszabályi háttere
Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának jogszabályi háttere Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Nemzeti
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenLIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
RészletesebbenJogszabályváltozások 2014. szeptember
Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05
RészletesebbenEurópai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-
Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi
RészletesebbenA lehetséges forgatókönyvek
Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.
RészletesebbenBudakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére
Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenKEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető
KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 54 762 02 Szociális asszisztens Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 15 perc (felkészülési idő: nincs) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% A 315/2013.
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenKörnyezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):
Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási
Részletesebben2. Fogalmi meghatározások
VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenKelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet
RészletesebbenHulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon
Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában Pázmány Péter Katolikus Egyetem Markó Csaba 2013. November 21-22. Hulladékgazdálkodás
Részletesebben