NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS BUDAPEST, MÁRCIUS HÓ

Átírás

1 MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215. TEL: (36-1) , FAX: (36-1) E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE BUDAPEST, MÁRCIUS HÓ

2

3 MEGRENDELŐ: BUDAPEST FŐVÁROS VIII. KERÜLET JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA GENERÁLTERVEZŐ: MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. TERVEZŐK: településrendezés Nagy Béla dr. Mű-Hely Zrt. TT/1É Erdei Gyula Mű-Hely Zrt. TT Tasi Ákos Mű-Hely Zrt. városépítészet Aczél Gábor DLA Aczélváros Kft. Márton Melinda Aczélváros Kft. víziközmű-rendszer Bíró Attila KÉSZ Kft. MK energiaellátás, hírközlés Hanczár Zsoltné KÉSZ Kft. MK zöldfelületek Sólyom Rudolf Mű-Hely Zrt. TK / K környezetvédelem Sólyom Rudolf Mű-Hely Zrt. TK / K közlekedés Rhorer Ádám Közlekedés Kft. örökségvédelem Frankó Ákos Mercedes és Tsa. Bt. NKÖM: /2009. régészet Gyuricza Anna SZAK.ENG. SZ: SZ-56/2008 telekrendezés Fejes István FORMAP KFT. GD építész konzulens Dobrányi Ákos Öt Elem Kft MUNKATÁRSAK Varga Zoltán Mű-Hely Zrt.

4

5 ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország Kormánya a 460/2013.(XII.4.) Korm. rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nemzeti Lovarda fejlesztését és a megvalósításra kijelölte a és 38829/5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott telkeket. A vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a tervezési terület lehatárolása: Budapest Főváros VIII. kerület, Józsefváros, Kerepesi út MÁV vasútvonal Salgótarjáni út Fiumei út Mosonyi utca Lóvásár utca által határolt terület. A fenti cél megvalósítása érdekében a hatályos FSZKT előírásait az alábbi vonatkozásokban szükséges pontosítani, illetve aktualizálni és a JÓKÉSZ-ben és a JKSZT-ben átvezetni: a területen kijelölt IZ keretövezetbe sorolt jelentős zöldfelületű intézményterület átsorolása K- SP jelű, különleges sportterületbe, a területen kijelölt Z-KK közkert módosítása K-SP jelű, különleges sportterületbe. a területen további változtatás nem szükséges. A módosítások célja, hogy a terület eredeti beépítése óta a területen elhelyezkedő, az adott célra használt terület (Tattersall) funkciója, rendeltetése és a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) közötti összhang, továbbá a telekegyesítés, valamint a terület fejlesztéséhez szükséges építésjogi feltételek megteremtődjenek. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezési terület: a településrendezési tervek kidolgozásához előírt városrendezési vizsgálatok alapján nincs olyan korlátozás vagy tilalom alatt, illetve a területen vizsgálatok nem tártak fel olyan településrendezési körülményeket, amelyek a módosításokat követően nem tennék lehetővé Nemzeti Lovarda fejlesztését a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény alapján beépítésre szánt terület kijelölésére alkalmas a Fővárosi Közgyűlés 1125/2005.(V.25.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti Terv (TSZT) alapján a Nemzeti Lovarda területének egy része beépítésre nem szánt terület, annak módosítása és a tényleges területhasználattal történő összehangolása szükséges a 48/1998.(X.15.) Főv.Kgy. rendelet 4/A. (2) bekezdése alapján a TSZT előzetes módosítása nem szükséges közlekedési szempontból a Kerepesi út, a Fiumei út és a Salgótarjáni út közötti fekvése megfelelő megközelítést biztosítanak, a terület közlekedési feltárása biztosítható a közműrendszer biztosított, a kiépített hálózati csatlakozások segítségével megoldott, illetve a konkrét igényekkel összehangolható a Nemzeti Sírkert értékes növényzetű, összefüggő, intenzív zöldfelülettel rendelkezik, míg a többi területeken a zöldfelület a funkcióknak megfelelően differenciált Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe (1211/2007.(VI.28) Főv.Kgy. határozat) alapján a Kerepesi út és Fiumei út mellett zajkonfliktus által érintett terület. A fenti adottságok, illetve problémák a településrendezési tervek javaslataiban kezelhetőek 1

6 ELŐKÉSZÍTÉS A Kormány a Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 460/2013.(XII.4.) Korm. rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nemzeti Lovarda fejlesztését. A megvalósításra kijelölte a Budapest VIII. kerület, és 38829/5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Budapest VIII. kerület, Kerepesi út 7. szám alatt található ingatlant A TERVEZÉSI TERÜLET Budapest Főváros VIII. kerület, Józsefváros, Kerepesi út MÁV vasútvonal Salgótarjáni út Fiumei út Mosonyi utca Lóvásár utca által határolt része. A terület magában foglalja a Nemzeti Lovarda, a Nemzeti Sírkert, és a Kerepesi út MÁV vasútvonal csatlakozásánál található munkahelyi területet is. Légifotó a vizsgált területekről és környezetükről TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A tervezési alaptérkép az állami földmérési adatok felhasználásával kidolgozott alaptérkép. 2

7 A TERV CÉLJAI A terv céljai az alábbiak: a terület szabályozási tervének (JKSZT) módosítása az önkormányzat döntése szerint, a Kormány határozata alapján a Józsefváros Kerületi Építési Szabályzata (JóKÉSZ) és a terület Kerületi Szabályozási Tervének (JKSZT) módosításával meghatározni a Nemzeti Lovarda együttesének megfelelő színvonalú kialakításához és távlati fejlesztéséhez szükséges építésjogi követelményeket a környezet fejlesztéséhez szükséges szabályozási feltételeket. A JKSZT-ben kell meghatározni a jogszabályban meghatározott alábbi fő szabályozási elemeket: funkcionális kapcsolatok, rendeltetés, beépítettség (%), szintterületi mutató (épület m 2 /telek m 2 ), legkisebb zöldfelület aránya (%), legnagyobb építménymagasság, építészeti kialakításra vonatkozó előírások, telekalakítás, közlekedési lehetőségek és feltételek, közművesítési lehetőség és feltételek (víziközművek, energiaellátás, távközlés stb.), környezetfejlesztési követelmények (zöldfelület-fejlesztés, környezetvédelem). A fenti célok elérésének követelménye a magasabb szintű terveknek történő megfelelés, illetve a tervek közötti összhang megteremtése. 3

8 FOTÓDOKUMENTÁCIÓ A NEMZETI LOVARDA LÉTESÍTMÉNYEI A TERVEZÉSI TERÜLET ORTOFOTÓIN 4

9 5

10 A NEMZETI LOVARDA KÖRNYEZETÉNEK LÉTESÍTMÉNYEI 6

11 7

12 8

13 9

14 A NEMZETI SÍRKERT LÉTESÍTMÉNYEI 10

15 11

16 A NEMZETI LOVARDA LÉTESÍTMÉNYEI 12

17 13

18 14

19 15

20 16

21 VIZSGÁLATOK 17

22 TERVI ELŐZMÉNYEK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 2005./2011. Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve (BATrT) 2005./2011. Szerkezeti terv (kivonat) A terület a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény alapján: 4. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők: c) területi korlát nélküli térség: ca) városias települési térség, E térségi területfelhasználási kategória területén nincs korlátozás. A BATRT 11. (1) bekezdése alapján Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1: méretarányban határozza meg. BATRT 11. (2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-22. jelű övezeti tervlapokból áll. BATRT 12. A térségi övezetek a következők: k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete, l) történeti települési terület övezete A területen beépítésre szánt területek kijelölhetők. Térségi Szerkezeti Terv A területen beépítésre szánt területek kijelölhetők 18

23 BUDAPEST TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE FUNKCIONÁLIS SZERKEZET 19

24 TERÜLETFELHASZNÁLÁS 20

25 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT A területet a Kerepesi út, a Fiumei út és a Salgótarjáni út között fekszik. 21

26 KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSI ÉS KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT A Kerepesi út alatt fut a 2. Metró és a területet MÁV vasútvonal is határolja. 22

27 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK VÉDELME A Kerepesi út Városképileg kiemelten kezelendő, látványérzékeny nyomvonal. A terület magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából védett övezet. A Nemzeti Sírkert területe egyedi határozattal kijelölt műemléki környezet, amely a városszerkezeti, városképi szempontból védendő karakterű összvárosi jelentőségű terület határán fekszik. 23

28 TALAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS TÉRSÉGEI ÉS KORLÁTOZÓ FÖLDTANI VISZONYOK 24

29 EMISSZIÓKORLÁTOZÁS ÉRTÉKEI A terület csökkentendő terhelésű belvárosi környezet, ahol a Kerepesi út és a Fiumei út forgalmi zajemissziója csökkentendő. 25

30 ZÖLDFELÜLET-, VÍZ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A területen a Nemzeti Lovarda védelemre javasolt a jelentős zöldfelületű intézménykert ;a Nemzeti Sírkert védett és védelemre javasolt temetők besorolású. 26

31 EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A terület határán, 30 méternél magasságban, mikrohullámú összeköttetés miatt, magassági korlátozás alá eső sáv található. Említést érdemel az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolsága. 27

32 ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDETT ÉS VÉDELEMRE TERVEZETT FŐBB ELEMEI A területen a Nemzeti Lovarda védelemre javasolt a jelentős zöldfelületű intézménykert ; a Nemzeti Sírkert védett és védelemre javasolt temetők besorolású, továbbá egyedi határozattal kijelölt műemléki környezet. 28

33 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A tervezési területre vonatkozó előzmények ismertetése során vizsgálatra került a TSZT tartalma is, annak ellenére, hogy a területen sem az FSZKT, sem a TSZT módosítása nem szükséges. A VÁROS ZÓNARENDSZERE A belső zóna a kiterjesztett történelmi belváros térségét foglalja magába. A legfontosabb feladat e zónában a funkcionális komplexitás biztosítása mellett a lakófunkció megtartása, valamint a történeti karakter megőrzése mellett a szerkezet fellazítása, a park- és térrendszer fejlesztése, valamint az átmenő és a célforgalom korlátozása. Az átmeneti zóna azon konfliktusokkal terhelt heterogén térség, amely a történeti városrészeket körülveszi. A térségben elsősorban vegyes funkciójú ipari, raktározási, közlekedési, közmű területek keverednek. A térség legnagyobb előnye a meglévő, nagy ipari fogyasztók számára kiépült infrastruktúra felszabaduló kapacitása, valamint a központ közelsége. A beékelődött iparterületek funkcióváltása révén a környezetállapot javulása érhető el, meglévő lakóterületek környezetében új, a környezetet terhelő ipari fejlesztések nem lehetségesek. 29

34 A TSZT ZÓNARENDSZERE, A VÁROS KÖZTERÜLETI ENDSZERE ÉS A TERVEZÉSI TERÜLET A tervezési terület a Belső zóna peremén, az Átmenti zónával határosan helyezkedik el. 30

35 LAKÓTERÜLETEK 31

36 MUNKAHELYTERÜLETEK 32

37 TÁJRENDEZÉS, TERMÉSZETVÉDELEM 33

38 ZÖLDFELÜLETEK 34

39 KÖRNYEZETVÉDELEM 35

40 KÖZLEKEDÉS 36

41 VÍZELLÁTÁS 37

42 CSATORNÁZÁS 38

43 FELSZÍNIVÍZ RENDEZÉS 39

44 VILLAMOSENERGIA HÁLÓZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 40

45 GÁZHÁLÓZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 41

46 TÁVHŐ- ÉS GŐZELLÁTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE 42

47 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A Településszerkezeti Terv leírása az alábbiakban érinti a tervezési területet: Forgalomcsillapítás, rehabilitáció Fővárosi léptékben biztosítani kell a Belső zóna területén a közúti forgalom csökkentését, a belvárosi területek rehabilitációjának, megújulásának elősegítésére. A mai közúti forgalomterhelés Pesten a Hungária-gyűrűn, illetve a Fiumei Orczy - Haller utca vonalán belül elhelyezkedő zártsorú, városias beépítésű területek; Budán a Budai körút térségében elhelyezkedő, hasonló városi karaktert hordozó terület főúthálózatán nem tartható fenn. A forgalom csökkentését a a külső városrészek körirányú közúti elemeinek, elsősorban a dunai átkelési lehetőséget biztosító hidak építése; a metró-, és regionális gyorsvasúti hálózat bővítése; a belváros Észak-dél irányú kiterjesztése, a mellék- és alközpontok intenzív fejlesztése biztosítja. A Belső zóna területén javasolt általános forgalomcsillapítást, kapacitás csökkentő átépítést csak a főközponti térségben átmenő forgalomként jelentkező terhelés számára alternatívát nyújtó tömegközlekedési vagy közúti hálózati elemekkel összehangoltan, azok forgalomba helyezésével egy időben, vagy később lehet megvalósítani A Zöldfelület-, víz és természetvédelem c. tervlapon szereplő jóváhagyandó táji- természetvédelmi javaslatok a meglévő értékek megőrzésére (pl. szabad térségek biztosítása a peremterületeken), védelmére, valamint azok továbbfejlesztésére (pl. kisvízfolyások és környezetük revitalizációjára) helyezi a hangsúlyt a következők szerint: 43

48 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (FSZKT) FSZKT kivonat (együttesen ábrázolva ) 44

49 45

50 46

51 Az FSZKT kivonata alapján megállapítható, hogy a terület L1, I, IZ, M, KV-TE és Z-KK keretövezetekbe, valamint keretövezetbe nem sorolt közterületbe tartozik. 47

52 Az FSZKT kivonat hátiratilag rögzíti azokat az előírásokat, melyek érintik a területet. Ezek közül említést érdemelnek a védettségek és korlátozások, melyek az alábbiak: fővárosi jelentőségű védett közpark, temető... Nemzeti Sírkert városkép szempontjából kiemelt útvonal... Kerepesi út, Fiumei út városkép szempontjából kiemelt terület műemlék... Nemzeti Sírkert egyes építményei műemlék kijelölt műemléki környezettel... Nemzeti Sírkert metró alagút védelme... metró 2. magasépítmény elhelyezésére vonatkozó előírások... magasépület nem helyezhető el fővárosi szabályozást igénylő terület... FSZT (egyetértési jog). 48

53 BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZAT (BVKSZ) 47/1998.(X.15.) FŐV. KGY. RENDELET A BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZATRÓL (KIVONAT) FUNKCIÓ, ÉPÍTMÉNYEK 36. (1) A vegyes területek elsősorban intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak, amelyekben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek terhelési határértékei nem haladják meg az intézményi területekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket... (3) A vegyes területeken: a) közintézmények épületei, b) igazgatási épületek, c) irodaépületek, d) szálláshely-szolgáltató épületek, e) szolgáltatás épületei, f) vendéglátás épületei, g) egyéb közösségi szórakoztató épületek, h) sportépítmények, i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, j) a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek, k) lakóépületek, l) parkolóházak, valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket. (4) A vegyes területeken önálló a) ipari épületet, b) raktárépületet elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. (5) Az intézményi területeken a melléképítmények közül: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) kerti víz- és fürdőmedence, e) napkollektor, f) kerti épített tűzrakóhely, g) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 -es vízszintes vetülettel, h) folyadék- és gáztároló, i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, j) szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. INFRASTRUKTÚRA ÉS A JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSE 37. (1) A vegyes területeken új épület csak teljesen közművesített és kiépített közúttal rendelkező építési telken építhető. (2) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára járműtároló, önálló parkolóterület nem helyezhető el. (3) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül: a) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében - a parkolóházak kivételével - csak a terepszint alatt, b) szabadonálló vagy vegyes beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében KSZT szerint oldandó meg. 49

54 TÖMB- ÉS TELEKALAKÍTÁS 38. (1) Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete - amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki - nem lehet nagyobb 250 m-nél. (2) A vegyes területeken új telektömböt és azon építési telket, építési területet kialakítani a KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad. (3) Kialakult telektömbben, ha az ott meglévő telekállapot indokolttá teszi, a tömbre jellemző telekterület - és oldalméreteket is figyelembe véve az előírt telekméretektől a KVSZ-ben el lehet térni. I INTÉZMÉNYTERÜLETEK 40. (1) A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett. (2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni vagy annak funkcióját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad. (3) A keretövezet területére vonatkozóan a KVSZ előírhatja, hogy a KSZT alátámasztó munkarészének sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell. (4) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján előírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, időbeli korlátozással vagy időbeli korlátozás nélkül. Az időben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja. A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének. A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értékét 0,5-del növelheti. (5) A keretövezetben a 17. előírásainak figyelembevételével legfeljebb a) m 2, b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén m 2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el. (6) A keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető, a földszintes járműtároló kivételével. (7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül, zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében a terepszint alatt oldandó meg a 6. előírásainak figyelembevételével. (8) A KSZT az építménymagasság értékeit a környező tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. figyelembevételével. (9) Kialakult állapot esetében a környezet beépítési mértékét is figyelembe vevő szabályozási paramétereket KSZT-ben kell meghatározni. (10) A keretövezet általános szabályozási határértékeitől eltérni csak a következők szerint lehet: a) zártsorú, illetőleg vegyes beépítésű intézményterületen speciális építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhető az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói nem léphetők túl; b) zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetők túl; c) vegyes, illetőleg zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési övezetek esetében a beépítés mértékét a KSZT határozza meg; d) sportlétesítmények, piacok, vásárcsarnokok területét önálló építési övezetbe kell sorolni, melyek esetében a 11. számú táblázatot figyelmen kívül lehet hagyni, a beépítés paramétereit KSZT határozza meg. 50

55 I paraméter típusa általános határértékek zártsorú beépítés esetén (11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (9)-(10) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 11. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 11. számú táblázat legkisebb legnagyobb területe a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható legnagyobb legkisebb legkisebb megengedett megengedett beépítési szintterületi zöldfelületi építménymagassága mértéke mutatója mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek legnagyobb megengedett , engedményes határértékek , IZ JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYTERÜLETEK 41. (1) A keretövezet a vegyes területek szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető: a) jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló része, illetve b) olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését vagy biztosítását igényli. (2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad. (3) A keretövezet területén nem helyezhető el: a) 1500 m 2 -t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, b) nagykereskedelmi létesítmény, c) üzemanyagtöltő állomás. (4) Olyan IZ keretövezetbe tartozó területeken, amelyek a BVKSZ 5. számú mellékletének A) pontjában felsorolt kiemelt közparkok, vagy a dunai szigetek (a Csepel-sziget kivételével) területeire esnek, lakásfunkciót is megengedő építési övezetet nem lehet kijelölni. (5) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszinten fásított parkolóban vagy b) a terepszint alatt, vagy c) az épületben kell megoldani. (6) A keretövezet egybefüggő területén - kivéve lakásfunkció elhelyezése esetén - megengedhető a tömbök vagy telkek kialakításánál intézményi építési övezet és a közkert vagy közpark övezetek együttes alkalmazása is, amennyiben az eredeti, egybefüggő területre vonatkozóan a keretövezet általános keretszabályozási határértékei betarthatók. (7) A sportolás és a strandfürdők létesítményei számára önálló építési övezetet kell meghatározni, amelyek szabályozási határértékeit KSZT-ben kell rögzíteni a 12. számú táblázat figyelembevételével. (8) A keretövezet általános határértékeitől eltérni csak meglévő sportterületek átépítésekor, bővítésekor lehet, amely esetben a beépítés paramétereit KSZT határozhatja meg. (9) A keretövezet területén a lakásépítést is lehetővé tevő építési övezetekben a beépítés mértékét és a szintterületi mutatót a környezetben elhelyezkedő lakóterületek átlagos beépítési mértékén és szintterületi mutatóján belül kell meghatározni, de ebben az esetben sem haladhatja meg az intenzív kertvárosias beépítés legnagyobb megengedett beépítési mértékét, 25%-ot, és a szintterületi mutatóját, az 1 m 2 /m 2 -t. (10) A keretövezet területén az építési övezeteket a (4), (7), (8), (9) bekezdésekben és az 1. (9)- (10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 12. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével - kell meghatározni. 51

56 12. számú táblázat IZ paraméter típusa általános határértékek lakás-funkció elhelyezése esetén legkisebb legnagyobb területe a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható legnagyobb legkisebb legkisebb megengedett megengedett beépítési szintterületi zöldfelületi építménymagassága mértéke mutatója mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek legnagyobb megengedett , M MUNKAHELYI TERÜLETEK 46. (1) A keretövezet területe elsősorban: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint: a) a kereskedelem építményei, b) ellátó, szolgáltató építmények, c) a kutatás, fejlesztés építményei, d) parkolóházak, e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. (3) Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, a keretövezetekben: a) legfeljebb m 2, 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén és az 1. számú melléklet 4. pont szerinti elővárosi zóna területén m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény, b) önálló intézményi épület, c) önálló irodai épület, d) bemutatóterem, e) szolgáltató épület, f) szálláshely-szolgáltató épület is elhelyezhető. (4) A keretövezetben meglévő és működő ipari termelő tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bővítés engedhető meg, mely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem növeli. (5) A már meglévő lakóépület pótlására csak a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. (6) A keretövezetben: a) zártsorú, b) szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni. (7) Az építménymagasságot a KSZT határozza meg, mely nem lépheti túl: a) általános esetben a 27 m-t, b) hegyvidéki területeken a 16 m-t. 52

57 (8) Szabadonálló beépítésnél m 2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani. (9) Meglévő és még üzemelő bányaterületek számára önálló övezet létrehozása kötelező. (10) Már meglévő, kialakult ipari területen speciális engedményes építési övezet határozható meg a következő feltételek együttes teljesülése mellett: a) ha azt az FSZKT lehetővé teszi és b) ha a meglévő beépítés mértéke a 45%-ot meghaladja. (11) Amennyiben a telken védett épület vagy épületek állnak, és ezek beépítési mértéke meghaladja a 65%-ot, új beépítés nem helyezhető el. A telekméretet és a telek beépítésének szabályozási határértékeit ez esetben KSZT-ben kell meghatározni. (12) A keretövezet területein a levegőtisztaság védelmének határértéke új létesítmény elhelyezésénél a védett I. kategóriára előírtakat nem lépheti túl. Meglévő és üzemelő ipari tevékenység esetében ezt a határértéket az ágazatilag meghatározott türelmi idővel elő kell írni. (13) Átalakuló ipari területen a KVSZ előírhatja az intézményi funkciók dominanciáját. Ez esetben az engedményes határértékek akkor alkalmazhatók, ha az érintett átalakuló telektömb területén az építhető bruttó szintterület legalább kétharmada intézményi funkcióként kerül kialakításra. (14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10) bekezdésben és az 1. (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 14. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. M paraméter típusa 14. számú táblázat legkisebb legnagyobb területe a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható legnagyobb legkisebb legkisebb megengedett megengedett beépítési szintterületi zöldfelületi építménymagassága mértéke mutatója mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek legnagyobb megengedett általános határértékek , átalakuló munkahelyi terület engedményei intézményi dominancia esetén FSZKT által meghatározott területen, kialakult állapot esetén ,

58 KV KÜLÖNLEGES VÁROSÜZEMELTETÉSI TERÜLETEK 50. (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a főváros városüzemeltetési létesítményei számára biztosítanak területet és a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. (2) A különleges városüzemeltetési területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: a) temetőterületek KV-TE, (3) A keretövezet területén általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környező beépítés indokolja, megengedhető a zártsorú beépítési mód is. (4) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet. (5) Szabadonálló beépítésnél m 2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10 m-es szélességben, egybefüggően kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10,0 m-nél kisebb zöldsáv kialakítását teszik lehetővé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges. (6) A keretövezet területén a célzott területfelhasználásnak megfelelő építmények, épületek, melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el. (7) A keretövezet területén: a) új lakóépületet, b) olyan épületet, illetőleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértéknél szigorúbbak elhelyezni nem lehet. (8) Meglévő lakóépület esetében annak jókarbantartása, átalakítása, tetőtér-beépítése megengedhető, amennyiben a KSZT az épületet nem jelöli bontásra vagy a meglévő lakóépület bontását csak új épület elhelyezése esetén rendeli el, de új lakásegység nem alakítható ki. (9) A keretövezetben épület csak teljesen közművesített építési telken építhető. (10) A keretövezet területén az építési övezeteket a 18. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a létesítmények megvalósulását ne akadályozzák meg, illetőleg kedvezőtlenül ne befolyásolják. 18. számú táblázat A CÉLZOTT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI A. KV-TE TEMETŐK TERÜLETEI a) A terület a temetkezés célját szolgálja. b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg. c) Új létesítmény kialakítása esetében a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 70%-nál. d) A területen a következő építmények és épületek helyezhetők el: da) egyházi és világi kegyeleti épületek, db) krematóriumok, dc) temetkezés egyéb építményei, dd) virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, de) szolgálati lakóépület, df) a funkciót kiszolgáló egyéb építmények. Az építési övezet területén más, a kegyeleti funkciót zavaró egyéb létesítmény nem helyezhető el. e) A temetkezés lehetséges módját, illetőleg a lehetséges módok arányát a szakhatóságok határozzák meg. f) Új temető kialakításához, meglévő temető bővítéséhez, átalakításához KSZT-t kell készíttetni. g) Új temető kialakításakor a parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban. h) A temetőben annak minden 100 m 2 -e után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. 54

59 Z ZÖLDTERÜLETEK 52. (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, amelyek a főváros területének zöldterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak. (2) A zöldterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: b) közkertek Z-KK. (3) A keretövezetben telket kialakítani, és azon közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet. (4) A keretövezet területén a) lakóépületet, b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet, c) ipari létesítményt, d) raktározási építményt, e) üzemanyagtöltő állomást, f) bányaterületet elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. (5) A területen: a) vendéglátó épület, b) pihenést, testedzést szolgáló építmény, c) ismeretterjesztés építményei, d) a terület fenntartásához szükséges építmények, e) nyilvános illemhelyek, f) terepszint alatti építmények helyezhetők el. (6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban vagy terepszint alatti mélygarázsban oldandó meg, melynek tetőfödémét tetőkertként kell kialakítani. A fásított parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. (7) Mélygarázs létesítésénél a meglévő fák védelme érdekében előírható a bányászati módszerek alkalmazása. (8) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. (9) A keretövezet területén az övezeteket a 20. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezet és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve az KSZT-ben kell rögzíteni. 20. számú táblázat A célzott területfelhasználási módú területek előírásai B. Z-KK KÖZKERT a) A területbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. b) A közkert területén: ba) játszókert, bb) sportkert, bc) pihenőkert, bd) speciális rendeltetésű kert (pl. szoborkert, bemutató kert) létesíthető. c) A területen ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál, cb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál, cc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m, cd) a közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. d) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthető. 55

60 e) A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. A keretövezetben KSZT szerint elhelyezhető az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően új templom, kegyeleti hely, amely számára telek kialakítható. MELLÉKLETEK 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 47/1998. (X. 15.) FŐV. KGY. RENDELETHEZ Városkép szempontjából kiemelt területek I. TELEPÜLÉSRÉSZEK 14. VIII. kerület Ügető területe (Kerepesi út) II. ÚTVONALAK 31. VII., VIII. kerület Rákóczi út-baross tér 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 47/1998. (X. 15.) FŐV. KGY. RENDELETHEZ A városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett közparkok, terek, kertek, temetők, fasorok C) TEMETŐK Budapest területén lévő minden temető D) FASOROK 77. VIII. Fiumei út, Orczy út 10. SZÁMÚ MELLÉKLET A 47/1998. (X. 15.) FŐV. KGY. RENDELETHEZ A fővárosnak a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények által érintett területei (Elővásárlási jog) Településrendezési célok megvalósításához szükséges területek A főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra-rendszerek távlati területei 1. A közlekedési területek körébe tartozó KL keretövezetek területei, a már meglévő közúti hálózat KL-KT célzott területfelhasználási módú területek és a KL-VA, KL-VI, KL-RE területek kivételével 2. A KV keretövezet területei közül a KV-TE, KV-TB, KV-HU és a KV-SZ célzott területfelhasználási módú területek 56

61 JÓZSEFVÁROSI KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (JÓKÉSZ) A JÓKÉSZ övezeti terve JÓZSEFVÁROSI KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV (JKSZT) A JKSZT kivonata 57

62 beépítési mód BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS, NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE A szabályozási terv a védettségeken és a korlátozásokon túlmenően lehatárolta a telkek épületek elhelyezésére szolgáló részeit, az építési helyeket is. A JKSZT kivonata (részlet) A JKSZT övezeti terve alapján megállapítható, hogy a terület az alábbi kerületi övezetekbe tartozik, melyek övezeti jellemzői az alábbiak (a részletes előírásokat a JóKÉSZ rögzíti): Az építési övezet jele a telek megengedett az épület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb terepszint területe szélessége mértéke mutatója beépítési mértéke beépítési szintterületi alatti zöldfelületi építménymagassága mértéke m 2 m % m 2 / m 2 % % m L1-VIII-1 Z , s 75 s 4, [1] 0 [1] 16,0 23,0 I-VIII-1 Z , s [1] s 4, [2] 0 [2] 16,0 28,0 IZ-VIII-1 SZ 20000/ , ,0 M-VIII-1 Z min ,40 25 max.5 ha 60 [3] 65 3,00 [4] [4] 8,0 [9] 20,0 M-VIII-3 Z ,40 3,00 [5] [6] 8,0 [9] 20,0 KV-TE-VIII SZ 5 0, ,0 8,0 Z-KK-VIII ,5 50 3,0 4,5 s saroktelek esetén [1] 28. (2) a) esetén [2] mélygarázs létesítése esetén [3] a Könyves Kálmán körút mentén [4] intézményi átalakulás esetében [5] intézményi átalakulás esetében (4) bekezdés szerint [6] csak új épület elhelyezése esetén kötelező [9] kivéve üzemanyagtöltő állomás 58

63 A MEGLÉVŐ BEÉPÍTÉS JELLEMZŐI TULAJDONVIZSGÁLAT Tulajdonviszonyok Ssz. Hrsz. Cím 1 (38834/4) 2 (38820) / Budapest Kerepesi út 1080 Budapest Salgótarjáni u Budapest Kerepesi út 1080 Budapest Kerepesi út 1089 Budapest Fiumei út Budapest Fiumei út Budapest Mosonyi utca 1. Terület (m 2 ) Művelési ág kivett közterület kivett közterület kivett vasúti átjáró kivett vasútállomás kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Tulajdonos / Kezelő 5) Budapest Főváros Önkormányzata 1/ Budapest V. ker. Városház utca ) Magyar Állam 1/1 5) vagyonkezelő 0/0 MÁV ZRT Budapest VIII. ker. Könyves Kálmán körút ) Magyar Állam 1/1 5) vagyonkezelő 0/0 MÁV ZRT Budapest VIII. ker. Könyves Kálmán körút ) Magyar Állam 1/1 5) vagyonkezelő 0/0 MÁV ZRT Budapest VIII. ker. Könyves Kálmán körút ) Társasháztulajdon 2) Társasháztulajdon 4) Társasháztulajdon 59

64 Ssz. Hrsz. Cím / ) Műemlék / Budapest Festetics Gy. u Budapest Festetics Gy. u Budapest Fiumei út Budapest Mosonyi utca Budapest Mosonyi utca Budapest Kerepesi út Budapest Kerepesi út 1089 Budapest 38821/2 Fiumei út ) Védett terület / / / / / / /4 24 (34593/4) / Budapest Kerepesi út 1080 Budapest Kerepesi út 1087 Budapest Kerepesi út Budapest Kerepesi út 17. Kerepesi út Budapest Kerepesi út Budapest Kerepesi út Budapest Salgótarjáni út 1080 Budapest Salgótarjáni út 1089 Budapest Fiumei út 1080 Budapest Lóvásár út 1086 Budapest Fiumei út 16. Terület (m 2 ) Művelési ág kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület lovas iskola lovas iskola kivett temető kivett kereskedelmi egység, kiállítóház kivett üzem kivett üzem kivett üzem kivett üzem kivett üzem kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett sporttelep kivett közterület kivett közterület kivett temető Tulajdonos / Kezelő 5) Társasháztulajdon 1087 Budapest VIII. Festetics György u. 7. 6) EURO INGATLAN KFT. 1/ Budapest IX. ker. Üllői út 73. 5) Társasháztulajdon 1) Magyar Állam 1/1 6) vagyonkezelő 0/0 KÖZPONTI GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG 1903 Budapest Pf ) Magyar Állam 1/1 4) vagyonkezelő 1/1 Budapesti Rendőr Kapitányság 1139 Budapest XIII. Teve utca ) Magyar Állam 1/1 6) tulajdonosi jogokat gyakorló szerv. 1/1 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Budapest XIII. ker. Pozsonyi út 56. 1) Magyar Állam 1/1 6) tulajdonosi jogokat gyakorló szerv. 1/1 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Budapest XIII. ker. Pozsonyi út 56. 1) Magyar Állam 1/1 3) kezelő 0/1 Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 1054 Budapest V. ker. Zoltán utca ) Symmetry Arena Ingatlankereskedelmi Kft. 1/ Budapest XIII. ker. Váci út 33. 3) Tauform Kft. 1/ Budapest VIII. ker. Kerepesi út 13. 7) Társasháztulajdon 0/0 Budapest VIII. Kerepesi út 15. Társasház 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 15. 4) MICHELIN Közép Európa Kereskedelmi Rt. 1/ Budapest Kerepesi út 17. 4) MICHELIN Közép Európa Kereskedelmi Rt. 1/ Budapest Kerepesi út 17. 4) MICHELIN Közép Európa Kereskedelmi Rt. 1/ Budapest Kerepesi út 17. 4) Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 1/ Budapest VIII. ker. Fiumei út 16. 1) Magyar Állam 1/1 7) vagyonkezelő 1/1 BMSK ZRT Bp. XIV. Istvánmezei ú ) Budapest Főváros Önkormányzata 1/ Budapest V. ker. Városház utca ) Józsefvárosi Önkormányzat 1/ Budapest VIII. Baross utca ) Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 1/ Budapest VIII. ker. Fiumei út

65 VÁROSRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK A részben már átépült és a várhatóan átalakuló terület hiányzó kapcsolatai a Google ortofotóján A városszerkezet fejlesztése szempontjából a leglényegesebb alapelvek az alábbiak: a területek átjárhatóságához szükséges feltételek kialakítása területek racionalizálása érdekében (Dózsa György út Asztalos utca Kőbányai út kapcsolat) a környezethez történő minél közvetlenebb csatlakozás, integráció biztosítása a beépíthető területek lehatárolása VÁROSFEJLESZTÉSI- ÉS VÁROSRENDEZÉSI SZEMPONTOK, JAVASLATOK A tervezett fejlesztések kapcsán számos tényezőt, szempontot és hatást kell egyidejűleg mérlegelni. 1. Tulajdonviszonyok (a területek jelentős része állami tulajdon, illetve cégtulajdon) 2. Előnyös városszerkezeti adottságok és lehetőségek 2.1 A terület közvetlenül kapcsolódik a Kerepesi úthoz 61

66 2.2 a TSZT-ben tervezett a terület keleti határán vezetett - átkötő úton kapcsolat alakulhat ki a Dózsa György út és a Kőbányai út között, mely részben tehermentesítheti a Fiumei utat és a Hungária körutat is. 3. Kedvező fejlesztési környezet 3.1 A terület a Fiumei úthoz, a Baross térhez illetve a Baross téri metró találkozásához és a Puskás Ferenc Stadion metróállomáshoz kapcsolódik. 3.2 A terület részét képezi a Nemzeti Sírkert területe, amelynek területe, növényállománya egyben jelentős zöldfelületi értékű felület is. A Kerepesi út menti beépítés sajátossága, hogy a területet nagykiterjedésű funkciók szegélyezik. A Keleti pályaudvar vasúti területe városszerkezetileg is nehezen átjárható, és a belső városmagba benyúlva erősen tagolja a városrész területét. Hasonló városszerkezeti hatással rendelkezik a Nemzeti Sírkert jelentős kiterjedésű területe és a Józsefvárosi pályaudvar területe, de a Keleti pályaudvar északi oldalán ilyen a Puskás Ferenc Stadion környezete is. A fő városrendezési cél e területek minél magasabb színvonalú integrálása a városszerkezetbe. Észak felől indulva az átalakuló Puskás Ferenc Stadion környezetére vonatkozó koncepciók a sportcélú fejlesztések mellett távlatilag lehetővé teszik, hogy olyan funkciók is megjelenjenek, amelyek a terület térben és időben kiterjesztett használatán keresztül, elsegíthetik a terület hatékonyabb integrálását a város életének mindennapjaiba. A Keleti pályaudvar funkciói is kiterjedhetnek, komplexebbé válhatnak a korábbi elképzelések alapján (kiegészítő funkciók, hotel, kereskedelem, irodák, szolgáltatások, a vasút felülépítésének lehetősége stb.), ami a terület izoláló hatásainak mérséklődését eredményezhetik. A Nemzeti Sírkert széttagolása elsősorban kegyeleti okokból szóba sem kerülhet, így a terület zártsága várhatóan hosszabb távon is fennmarad. A hosszabb távon is fennmaradnak a vasúti területek és a MÁV vasútvonal (Asztalos utca). A városias környezetbe csak kompromisszumokkal illeszthető vasúti területek mentén jellemzően munkahelyi környezetbe tartozó területek alakultak ki, ami megfelel a területhasználatnak. A Tattersall átmenetet biztosít a gazdasági jellegű területek és a városmag intenzív beépítése között, a Nemzeti Sírkert jelentős nem beépíthető zöldfelületéhez is. A környezetben lakások legközelebb a Fiumei út mentén jelennek meg (~ m), az ettől keletre fekvő területen több mint 1100 m a legközelebbi lakóterület. A Kerepesi út mentén elhelyezkedő területek elsősorban a határoló utak funkcionális gazdagítását szolgálhatják, a Kerepesi út déli oldalán. 62

67 BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS, NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA Területhasználat vizsgálata FUNKCIÓVIZSGÁLAT Funkcióvizsgálat 63

68 ÁLLAG VIZSGÁLAT Állagvizsgálata SZINTSZÁM VIZSGÁLAT Szintszám vizsgálat 64

69 MORFOLÓGIAI VIZSGÁLAT I. Morfológiai vizsgálat I. MORFOLÓGIAI VIZSGÁLAT II. (AZ ÉPÜLETEK KÖZÖTTI TEREK) Morfológiai vizsgálat II. (Az épületek közötti terek) A terület a Fiumei út és a Hungária körút között kialakult nagykiterjedésű, jellemzően alacsony beépítettségű, jellemzően műszakilag igénybevett területek zónájában helyezkedik el. 65

70 KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Kerepesi út A területet észak felől határoló Kerepesi út elsőrendű főút, Pest kelet-nyugati tengelye. A főút 2x2 forgalmi sávos, a szélső, harmadik sáv autóbuszsáv. Csomópontjai jelzőlámpás szabályozásúak. A Lóvásár utcai csomópont a főút felőli balra nagyíves kapcsolatokat is biztosítja. Az Aréna Plaza parkolójának forgalmát 2 kétfázisú jelzőlámpás csomópont szabályozása, a teherforgalmat lebonyolító kiszolgáló út a telek nyugati határán csatlakozik a Kerepesi úthoz. A Michelin gyár közúti kapcsolata szintén jelzőlámpás szabályozású csomópont. A Kerepesi út csúcsidei forgalma 2300 Ejármű/óra/irány. A tömb nyugati oldalán húzódó Lóvásár utca a Kerepesi út és Mosonyi utca között a Fiumei út felé átmenő forgalmat is lebonyolít, a Mosonyi utcától délre zsákutca. Az utca irányonként 1-1 forgalmi sávos, leállósáv van. A Nemzeti Lovarda keleti és déli határán nincs közút. A tömbön belül a Kerepesi út mentén szerviz út, illetve közforgalom elől el nem zárt magánút, továbbá benzinkút van. Fiumei út A Fiumei út másodrendű főút, 2x2 forgalmi sávos, a közterület nyugati oldalán épített villamos pályával. Csomópontjai összehangolt jelzőlámpás szabályozásúak. A Fiumei úti sírkert közúti kapcsolata a főkapunál egyszerű útcsatlakozás. A Fiumei út forgalmi terhelése: 850 Ejármű/óra/irány. A Salgótarjáni út Fiumei úthoz csatlakozó szakasza zsákutca, a Józsefvárosi pályaudvar logisztikai központja, az Izraelita temető és az MTK edzőpálya megközelítését biztosítja. A Fiumei úthoz 3 fázisú jelzőlámpás csomópontban kapcsolódik, az útpálya északi oldalán húzódik a 37-es villamos pályája. A villamospálya a Keleti pályaudvarra vezető vágányok felett felüljárón halad át. 66

71 Jelenlegi közúti hálózat 67

72 Jelenlegi közösségi közlekedési hálózat 68

73 Jelenlegi forgalomtechnikai kialakítás 69

74 A Kerepesi út és a Keleti pályaudvar az Aréna Plaza felől PARKOLÁS A Nemzeti Lovarda telke és a Kerepesi út közötti szervizút mentén 26 férőhelyes, ferde beállású parkoló van kijelölve. Az Aréna Plaza pinceszintjén 2800 férőhelyes parkoló épült. A Michelin gyár és a Kerepesi temető területén a belső utak mentén történik a parkolás. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A Nemzeti Lovarda 300 méterre van a Baross téri közösségi közlekedési csomópont, ahol az M2 metróvonal állomásán kívül a 24-es villamos, a 80, 80A trolibusz és több autóbuszvonal végállomása. A Kerepesi úton közlekedő 80, 80A trolibuszok Aréna Plazánál levő megállójának távolsága is kb. 300 m a Nemzeti Lovardától. A Fiumei úton a közösségi közlekedést a 24-es villamosjárat bonyolítja le. A Salgótarjáni úton közlekedő 37, 37A járatok elsősorban a X. kerület városközponti kapcsolatát biztosítják. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A Kerepesi út mentén a déli oldalon kerékpárút épült ki. A Fiumei út mentén a kerékpáros közlekedés a szerviz úton bonyolódik le. 70

75 KÖZMŰVIZSGÁLATOK VÍZELLÁTÁS IVÓVÍZELLÁTÁS A tervezési terület vízellátása az egységes fővárosi hálózati vízellátási rendszer részeként épült ki. A vízellátó hálózat üzemeltetője a Fővárosi Vízművek Zrt. A Fővárosi Vízművek a Duna partjaira telepített kútjaiból kitermelt ivóvizet juttatja a hálózatba. A parti szűrésű kútjai északon a budai és a pesti Duna parton és a Szentendrei szigeten találhatók, délen pedig a Csepel sziget Nagy-Duna partján. Az É-pesti és Közép-Pesti területek vízellátását az É- pesti Duna part Dunakesziig húzódó kútsorában és a szentendrei kutakban kitermelhető vízzel biztosítják. Hálózati szempontból a tervezési terület tömbje a Vízművek 20-as számú, un. Pesti alapzóna ellátási körzetéhez tartozik. A zóna hálózata az észak-pesti területeken a fő betáplálást a már említett káposztásmegyeri gépházak felől kapja, a hálózati víznyomást az ellennyomó tározóként működő Gellérthegyi tározómedence vízszintje (tfsz:158 mbf) határozza meg. Az egész pesti ellátó hálózat a vízbázisok felől a betáplálást nagy átmérőjű vezetékeken keresztül kapja. Ilyen, a hálózat szempontjából fontos tápvezeték a Fiumei út és a Kőbányai út nyomvonalú DN 500-as vezeték, valamint a Hungária körúti dn 600-as öv vezeték. Ezek a vezetékek táplálják be a Kerepesdűlő városrész vízellátó hálózatát. A nagy átmérőjű vezetékről az elosztó hálózat felé vannak leágazások kiépítve, ami azt jelenti, hogy a tervezési terület vízellátása alapbázis szempontjából kedvező. Az elosztóhálózat a vizsgált tömböt határoló utcákban a Kerepesi úton, a Lóvásár és a Mosonyi utcában dn 200-as göv, a Fiumei úton DN 100-as öntöttvas, a Salgótarjáni úton dn 150-es öntöttvas anyagú vezeték üzemel. A vasúti pályatest keleti oldalán vízvezeték nem üzemel. Az öntöttvas vízvezetékek anyaguk szempontjából nem tartoznak a főváros korszerű vízvezetékei közé, régi építésűek, rajtuk a nagy terhelésű utcákban gyakoriak a meghibásodások. A tervezési területet körülvevő vízvezetékeken a jelenlegi ellátáshoz szükséges tüzivízcsapok elhelyezésre kerültek. 71

76 VÍZELVEZETÉS A tervezési terület szenny- és csapadékvizeinek az elvezetésére egyesített rendszerű csatornahálózat áll rendelkezésre, amely a Főváros csatornahálózati rendszerének része. A csatornahálózat üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Az egyesített rendszerű csatornahálózat az összegyűjtött szenny- és csapadékvizeket a csepeli Központi Szennyvíztisztító telepre szállítja, ahol azok megtisztításra kerülnek, a tisztított szennyvizek befogadója Duna. A tervezési területen a Kőbányai úton halad a pesti csatornahálózat egyik fő gerinccsatornája, a Ø 2,10 m átmérőjű betoncsatorna. Ez a főgyűjtő a Kőbányai út, Baross utca, Illés utca, Telepy utca, Haller utca, majd Soroksári út nyomvonalon épült meg, az Illés utcában a mérete már 296/296. A körzet másik nagy átmérőjű csatornája a Stróbl Alajos utca, majd annak folytatásában a Fiumei úti temető kerítésének északi oldala mellett, végül a Lóvásár és a Mosonyi utca nyomvonalán megépített Ø 2,0 m átmérőjű betoncsatorna. Ennek befogadója a Festetics György utca, Fiumei út, Teleki tér, Karácsony Sándor utca nyomvonalú 266/266 méretű beton anyagú gerinccsatorna. Ezek a nagy ármérőjű gerinccsatornák a befogadói a közterületi kisebb csatornáknak. A területet határoló Fiumei úton 63/95-ös beton, a Kerepesi úton 63/95-ös egyesített és egy Ø 60-as elválasztott rendszerű csapadékcsatorna üzemel. A Lóvásár utcában 47/70-es méretű ÜPE, a Mosonyi utcában 63/95-ös beton csatorna üzemel, míg a Salgótarjáni úton nem üzemel csatorna. ENERGIAELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A tervezési terület térségének villamosenergia ellátását az ELMŰ Hálózati Kft biztosítja. A tervezési terület villamosenergia ellátásának bázisa a tervezési terület közelében elhelyezkedő Népliget és a Ganz 120/10 kv-os alállomás. Az alállomások 120 kv-os betáplálását a Kőbánya és a Albertfalva 120/20 kv-os alállomás felöl kiépített kétrendszerű szabadvezeték hálózaton keresztül biztosítják. A Népliget alállomástól a 120 kv-os hálózat továbbhalad a belvárosi alállomások irányába, ezek a vezetékek már földkábelekkel épültek ki. Az alállomásról induló 10 kv-os középfeszültségű kábelhálózat fűzi fel a tervezési területen üzemelő fogyasztói transzformátor állomásokat. A tervezési területen a Salgótarjáni út mellett a 4751, a Fiumei úton a 0063, a 0142 és a 7911 sorszámú, a Mosonyi utcában a 2629, valamint a Kerepesi úton a 7893 és a 0059 sorszámú transzformátor üzemel. Ezek a térség villamosenergia ellátásában központi szerepet töltenek be. 72

77 A Népligeti 120/10 kv-os alállomásról induló 10 kv-os középfeszültségű kábelhálózat fűzi fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A 10 kv-os földkábelhálózat a tervezési terület tömbjét mellett a Fiumei úton, a Kerepesi úton épültek meg a járda alatt, a Salgótarjáni út nyomvonalán csak egy rövidebb szakasz üzemel az ott lévő transzformátor állomás betáplálására. A transzformátor állomások döntő hányadban jelenleg területen belül jelentkező igényeket elégítik ki, de ezekről a közszolgáltatás is történik. A fogyasztók ellátása a transzformátorokról táplált kisfeszültségű kábel elosztó hálózatról történik. A térségben üzemelő hálózatok mindegyike földalatti elhelyezésű. Valamennyi határoló utcában a megfelelő közvilágítást is kiépítették. A közvilágítást szolgáló lámpatesteket földalatti kábelhálózat táplálja. FÖLDGÁZELLÁTÁS A tervezési terület földgázellátását a Fővárosi Gázművek Zrt. szolgáltatja. A térségben üzemelő földgázhálózat, a főváros egységes hálózati rendszeréhez kapcsolódik. A térség ellátásának bázisa a nagy-középnyomású gerinchálózat, amelynek táppontja a Salgótarjáni utca, Gyöngyike utca kereszteződésénél lévő gázátadó állomás, ahonnan induló nagy-középnyomású és a középnyomású hálózatok táplálják be a körzet kisnyomású és középnyomású hálózatát. A középnyomású hálózat dn 700-as vezetéke a Salgótarjáni út északi oldalán épült ki és halad tovább a Fiumei út nyomvonalán, míg a nagy-középnyomású vezeték a Salgótarjáni út, Könyves Károly körút, Elnök utca, Diószeghy Sámuel utca, Dobozi út nyomvonalon épült ki és a halad tovább a Fiumei úton, ismét elérve a jelenlegi tervezési területet. A vezeték többek között az Orczy téren, a Dologház utcában és az Asztalos Sándor utcában üzemelő körzeti gáznyomáscsökkentő állomásokat táplálja be. A tervezési terület menti utcákban így a körzetben a Salgótarjáni út északi oldalán dn 700-as nagyközépnyomású és egy rövid szakaszon dn 110 KPE kisnyomású, a Fiumei úton dn 110-es kisnyomású és dn 300-as nagyközépnyomású acél, a Kerepesi úton dn 200-as kisnyomású KPE, míg a Mosonyi utcában dn 160-as kisnyomású KPE vezeték üzemel. 73

78 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Budapest, benne a VIII. kerület, s így a Józsefváros vezetékes távközlési ellátását jelenleg a T-COM Nyrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó Budapest Dob utca, Horváth Mihály tér, Orczy tér alközpontok a vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A főváros teljes közigazgatási területe 1-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A tervezési terület és térségének vezetékes távközlési szolgáltatója a Magyar Telekom Nyrt. Kiépített hálózata részben földkábelként, részben alépítménybe fektetve a vizsgált fejlesztési területet határoló utcák járdáiban halad, biztosítva a jelentkező igények kielégítését. Vezetékes hírközlési hálózati elemként meg kell még említeni a Fiumei út, Kerepesi út nyomvonalán üzemelő, a járdában haladó Traffikom kábelt. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS A fejlesztési területen belül közcélú vezeték nélküli szolgáltatást nyújtó berendezés nem üzemel. A vezeték nélküli szolgáltatók (T-Mobil, Telenor, Vodafon) a szomszédos területeken üzemelő létesítményeik segítségével teljes lefedettséggel biztosítják a területen a megfelelő vezeték nélküli vételi lehetőséget. 74

79 ZÖLDFELÜLETI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA A tervezési terület VIII. kerület, Józsefváros területén van, Kerepes-dűlő területrészen. A térség a város régóta beépített városias területe, így természeti adottságainak vizsgálata csak ilyen értelemben, korlátozottan értelmezhető. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A terület a Pesti-hordalékkúp síkság kistáj területén helyezkedik el. A kistáj a Duna mentén elhelyezkedő, kelet felé lépcsőzetesen emelkedő a hordalékkúp teraszok alkotta síksági terület. A hordalékkúp teraszokat K-Ny-i irányú patakok tagolják. A terület többsége közepes magasságú, tagolt síkság, felszínét 5-15 m vastag laza, homokos, kavicsos üledék borítja. A terület legmélyebb pontja a Fiume út - Mosonyi utca sarok, mely 108,2 mbf magasságban, míg legmagasabb pontja a Salgótarjáni úti rész, ami ,5 mbf térszínen helyezkedik el. A terület nagyon kis mértékben D-DNy-i irányban emelkedő, megközelítően sík terület. A térségre mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,0 10,2 C, a nyári félév középhőmérséklete 17,0 17,2 C. Az évi fagymentes napok száma: nap között. Az évi csapadékösszeg mm körül alakul. Évente hótakarós nap várható, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 20 cm körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 2,5 3,0 m/s közötti. A kistáj egészére jellemző a vízhiányos állapot a száraz éghajlat miatt. A vízminőség szempontjából a kistáj valamennyi vízfolyása II. osztályú. A talajvíz mélysége változó, de az egész kistájra jellemző, hogy nyugalmi szintje ritkán van 6-8 m-nél mélyebben. A talajvíz kémiai jellegében a kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó. A talajok a Duna homokhordalékán képződött talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok. A terület régi beépítettsége miatt az antropogén eredetű feltöltések mindenfelé előfordulnak. 75

80 TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET Tájtörténeti vizsgálat A terület a főváros pesti oldali átmeneti zónájában elhelyezkedő terület. Környezetterhelhetőségi szempontból a terület intenzív, a területhasználati konfliktusok feloldására irányuló fejlesztési területén helyezkedik el. A tervezési terület VIII. kerület, Józsefváros városközponti részétől keletre, egykor a városszéli területeken található, a Kerepes-dűlőn. A területet a Fiumei út Salgótarjáni út MÁV vasútvonal Kerepesi út Lóvásár utca és Mosonyi utca határolja. Az egykori város szélén létesült a Keleti pályaudvar és Józsefvárosi pályaudvar közötti terület két fő funkcióval került hasznosításra, amikor a mezőgazdasági tevékenység megszűnt a területen. Az északi részen a lóvásártér és lóversenyzés létesítményei (lóversenypálya, később ügetőpálya stb.) kapott helyet, míg délebbre a régi Pest város köztemetője került kialakításra. A Kerepesi út és a MÁV vágányok közelében gumigyár ( ruggyantagyár ) települt, ami egykor TAURUS néven, ma a MICHELIN HUNGÁRIA Kft. néven az ország egyik jelentős gumiabroncsgyáraként üzemel. A terület délnyugati részében az MTK edzőpályái kaptak helyet. A terület fő elemei a közelmúltig megmaradtak. A Fiumei úti sírkert ma a város egyik védett temetője, mely számos jeles személyiség nyughelye (Kossuth mauzóleum, Batthyány mauzóleum, stb.). A temető fő értékét a benne elhelyezkedő jeles személyek mauzóleumain és síremlékein kívül a temető szerkezetét kirajzoló utakat kísérő fasorok jelentik. A fasorok többsége platán, vadgesztenye, hárs, kőris, japán és fehér akác. A Lóvásár utca és Festetics Gy. utca közötti tömböt a budapesti rendőrség használja. Itt található a BRFK Közrendvédelmi Osztálya, a Rendőr Múzeum és az Országos Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet. A tömb déli részén vannak a lovas rendőrök lovainak istállói is, db lóval. A Festetics Gy. utca és Fiumei út közötti tömb jobbára lakóépületekkel beépítet, melyeknek földszinti részei kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciókkal hasznosítottak. A hrsz: 34585/2 alatti foghíj telek ma felszíni, őrzött parkolóként hasznosított. A Lóvásár utcától keletre lévő 2 telek a Nemzeti Lovarda, Magyar Lóversenyszövetség területe. Itt a egyidejűleg 168 db lovat tartanak. Jellemzően a téli időszakban 60-80, míg nyári időszakban ló tartózkodik a területen állandó jelleggel. Kiemelt események versenyek alkalmával a lovak száma jelentősen is növekedhet. A területen, az istállókon és a gazdasági irodákon, raktárakon kívül egy nagy és egy kisebb fedet lovarda, illetve 4 fedetlen lovas pálya áll rendelkezésre. A szomszédos rendőrségi lovak trenírozása is a területen történik. A terület egykori fő funkciója, a lovassport tevékenység, erre a relatíve kis területre zsugorodott mára össze. 76

81 A Nemzeti Lovardától keletre néhány éve még az Ügetőpálya volt, melynek helyén mára az ARÉNA Plaza szórakoztató- és bevásárlóközpont települt. A pár éve épült pláza környezete igényesen rendezett, egyedül a lovarda és a pláza között van még ma is egy nagyobb, elkerített terület, ami zöldfelületi rendezésre vagy beépítésre vár. Az Aréna Plaza és a vasúti vágányok között területrészre települt az egykori TAURUS gumigyár. A terület legnagyobb része ma is gumigyárként működik a Michelin Hungária Kft. tulajdonában és az ország egyik jelentős gumiabroncsgyára. A gumiipari tevékenységet végző TAUFORM telephely, illetve az AREX fm Ingatlanhasznosító Kft által hasznosított raktár és iroda épületek találhatók itt. Az Asztalos Sándor utcával párhuzamosan lévő MÁV vágányok mentén dél felé haladva a Fiumei úti sírkert kertészeti telepe helyezkedik el. A telep mára egy kis területen lévő üvegházas kertészetre zsugorodott, így környezetében nagy kiterjedésű, használatlan területek vannak. A vasút és a Salgótarjáni út keresztezésénél az MTK edzőpályái találhatók. A jelentős területen gyakorlatilag egyetlen hasznosított pálya egy edző focipálya. A terület közel fele elhanyagolt állapotú. Tájhasználat értékelése A terület tájhasználati szempontból kedvező képet mutat. A terület Kerepesi út menti sávja egy jellemzően intenzív hasznosításra tervezett városias terület, míg a déi nagyobbik rész egy igen jelentős zöldfelületekkel rendelkező temető és sportterület hasznosítású részből áll. A temető és a sportpályák területe egy jelentős zöldfelületi éket jelent a területtel határos sűrűn beépített lakó és üzemi területek gyűrűjében. A terület zöldfelületi jellemzőinek megőrzése összvárosi szempontból is fontos. A területen csak néhány és a terület egészéhez képes kis területen van hasznosítatlanság, vagy kihasználatlanság. Ezek az alulhasznosított területrészek is jellemzően a funkcióváltások miatti bizonytalan területi igényekből erednek, melyek rendeződése folyamatban van. Fontos kiemelni, hogy mind a Fiumei út, mind a Kerepesi út fasorai jelentős városkép alakító hatással vannak a környezetükre. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A terület legjelentősebb táji, természeti és tájképi értékeit az értékes és fővárosi védett fák illetve a fővárosi jelentőségű védett temető területe képezi. Vizuális szempontból jelentős értéket jelent a fentieken túl a Kerepesi út fiatal és egységes fasora és a Nemzeti Lovarda jelentős faállománya. Utóbbi esetében kifejezetten nem az egyedi fák egyedi értéke, hanem a fák együttese által alkotott lombtömeg képez igazi városképi értéket. 77

82 Tájképi szempontból kedvező elem az Aréna Plaza Kerepesi úti oldalánál lévő jelentős rézsű feltöltésen kialakított zöldfelület, illetve a temető felőli oldalon lévő zajvédő domb és növénytelepítés. Mindkettő igen kedvezően befolyásolja az amúgy nagy tömegű épület elrejtését, álcázását, a zöldbe ágyazottságát. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A területen országos vagy nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték nem található. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú melléklete alapján a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett fasor a Fiumei út fái. A Fiumei út tervezési terület melletti szakaszán kétoldali fasorral rendelkezik. A fasorban japán akác (Sophora japonica) és kisebb számban fehér akác (Robinia pseudoacacia) fák vannak. A fasor fő értékét egységes jellege adja a tervezési szakaszon. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú melléklete alapján a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett temető a Fiumei úti sírkert. A temető kulturális értékét a benne lévő ismert személyiségek sírhelyein és mauzóleumain túl értékes és jelentős faállománya is alkotja. A temető útjai mentén vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), platán (Paltanus acerifolia), hárs (Tilia platyhpillos), fehér akác (Robinia pseudoacacia), magas kőris (Fraxinus excelsior) fasorok díszlenek, ezeken kívül is számos, nagy egyedi értékkel bíró, jelentős kiterjedésű faállománnyal is rendelkezik. Ökológiai hálózat A területet az országos ökológiai hálózat elemei nem érintik. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE A területen belül több kisebb tájhasználati konfliktus azonosítható. A lótartással kapcsolatos szaghatás a szomszédos, elsősorban a temető területén jelentkezik. A fő problémát maga az állattartás, hanem a nyílt térben történő trágyatárolás okozza. A konfliktus a trágyatároló megfelelő átalakításával megszüntethető. A jelenlegi hatályos JóKÉSZ-ben a lovarda területére közkert, illetve jelentős zöldfelületű intézményi övezeti előírás van érvényben. A terület lovardaként történő fejlesztése e besorolás mellett nem lehetséges, a tevékenységet a területen a szabályozás ellehetetleníti. 78

83 Nem hasznosított a lovarda és a pláza közötti terület, jelenleg parlag. Akár a lovarda bővítéséhez (zöldfelületi paraméterek növelése), akár közparki zöldfelület kialakítására alkalmas a terület lehet. A Fiumei úti sírkert kertészete melletti területek és az MTK sportpálya egy részei nem hasznosítottak kezeletlenek. Akár a sírkert részeként, fásított területként, növelhetné a terület biológiai aktivitását. Nehézkes megközelítése miatt egyéb funkció nem javasolt. Forgalmas a Festetics Gy. utca, Mosonyi utca, Lóvásár utca, Kerepesi út útvonal. A szűk utcában relatíve jelentős a forgalom, ami különösen a Festetics Gy utcai lakások esetében zavaró mértékű. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEI A területen az alábbi zöldfelületi rendszerelemek találhatók meg: zöldterület (közkert), jelentős zöldfelület jellegű intézmények (temető, sportterület), egyéb telken belüli zöldfelületek valamint közterületi zöld sávok és fasorok. Ez a zöldfelületi rendszer elembéli sokféleség is mutatja, hogy a tervezési terület a kerület és a főváros egyik jelentős zöldfelületi rendszeri részét érinti. A tervezési terület több mint 100 hektár méretű. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Elméletileg a zöldfelületi rendszer legmeghatározóbb elemeinek, a zöldterületeknek kellene lenniük. A tervezési terület esetében ez nem így van. A közkerti övezetű terület kialakítása nem közkertre jellemző, jelenleg a Nemzeti lovarda lovas pályái tartoznak ebbe az övezetbe. A zöldfelület-jellegű intézmények közül a területen kettő emelhető ki. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert és az MTK sportpályái. Mindkettő jelentős és karakteres elem. A méreteinél fogva a területet egyértelműen a sírkert hatalmas zöldfelülete (53 ha) uralja és dominálja. A térség zöldfelületi karakterét és a zöld-felületekkel járó valamennyi kedvező kondicionáló hatást alapvetően ez a terület fejti ki leginkább. A terület meghatározója a jelentős fásítottság, a lombkorona záródottság közel 75%-os. Ez a temető feltáró útjai menti fasorok, vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), platán (Paltanus acerifolia), hárs (Tilia platyhpillos), fehér akác (Robinia pseudoacacia), magas kőris (Fraxinus excelsior) képezik elsősorban. Másodsorban a temetőparcellákon belüli faállomány is jelentős, melyben már nagy számban vannak örökzöld és tűlevelű fajták is, a számos nagy díszítő értékű lombos fa mellett. Az MTK sportpályái kevésbé jelentősek. Ez elsősorban gyepes focipályát és elhanyagolt, gyomos bozótos területeket jelent. A területen alig találni 1-2 fát. 79

84 Telkek zöldfelületei között kiemelten érdemes foglalkozni a jelentős zöldfelületű intézményterületekkel. Itt elsőként a Nemzeti Lovarda területe említhető. A területen a zöldfelületi mutató értéke bár alacsony, de jelentős faállománnyal rendelkezik. A fák egyedileg nem túl értékesek, de a sok fa által képzett lombtömeg már mikroklimatikus és látványi szempontból is említésre méltók. A zöldfelületek területi méretét tekintve sokkal jelentősebbek az Aréna Plaza zöldfelületei. A pláza tömegének egy része terepfeltöltéssel el lett takarva és ezzel jelentős méretű zöldfelület alakult ki körülötte. Itt is nagy számú fa telepítésére került sor, de a néhány éve telepített fák még nem képeznek olyan méretű lombtömeget, mint a területen már több évtizede meglévő faegyedek. Zöldfelületi szempontból kiemelendő a létesítmény Fiumei úti sírkert felé eső rakodó részeit takaró zajvédő domb és zajvédő növénytelepítés, mely a létesítményt a néhány éves faállomány már jelenleg is szinte teljes egészében takarja a temető felől. A rendőrség és a gumigyár területein minimális méretű zöldfelületek találhatók. Ezen területeken a faállomány sem túl jelentős. Egy-egy intenzívebben fenntartott és kialakított kerti rész, még a kis mérete ellenére is kedvezően alakítják a létesítményről kialakuló összképet. A Fiumei út melletti lakótömbben a belső udvarokon van kisebb zöldfelület. A mérete jellemzően 1-1 fa megélhetéséhez elegendő néhány négyzetméternyi felületet jelent. A legjellemzőbb fafaj a leginkább városi gyomfaként ismert bálványfa (Ailanthus altissima), mely az ilyen mostoha körülmények között is képes lehet megélni. A közterületi fasorok és zöldsávok közül kettő érdemel említést. A Fiumei úti zöldsáv és kétoldali fasor a főváros által védet fasor. A zöldsáv tényleges gyeppel borított 2m széles sáv, ahol szabályoz 6-7 m-es tőtávolságra állnak a fák. A fák döntő többsége japán akác (Sophora japonica) kisebb része fehér akác (Robinia pseudoacacia). A tervezési terület melletti szakaszon szépen kialakított a Kerepesi úti zöldsáv és fasor. Itt egységesen gömbakácok (Robinia pseudoacacia Umbraculifera ) telepítésére került sor. Helyenként a kétirányú útpályát elválasztó szélesebb területekre is került néhány fa, ami ez által egy szépen és egységesen fásított városi út képét mutatja jelenleg. A Salgótarjáni út fasora nagyon hiányos. A Fiumei úti temető melletti szakaszon csak egyik oldalon van zöldsáv és az is nagyon ritkán fásított. Az MTK sporttelepének közelében, ahol csak villamos pálya van és az is töltésen halad, széles zöldsáv van és benne idős megmaradt fasor szép egyedei, elsősorban japán akácokból (Sophora japonica). A Lóvásár utca keleti oldalán van egy szélesebb területsáv, melyben pár tucat fa található. Ezek szintén jobbára gyomfák (bálványfa és zöld juhar), de lombtömegük révén mégis értékesnek tekinthetők az amúgy fátlan utcában. 80

85 Zöldfelületi ellátottság értékelése A terület zöldfelületi ellátottságát a terület zöldfelületi mutatói alapján vizsgáljuk. A terület övezeti besorolását a JóKÉSZ szerint a következő: L1-VIII-1 jelű nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű terület, Z-KK-VIII-1 jelű közkert terület, I-VIII-1 jelű intézményi terület, IZ-VIII-1 jelű jelentős zöldfelületű intézmény terület, M-VIII-1 és M-VIII-3 jelű munkahelyi területek és KV-TE-VIII jelű temető terület. Az egyes övezetekben a kerületi szabályozási terv szerinti minimális zöldfelületi mutató értéke a következők szerint alakul: L1-VIII-1 esetében... 15% I-VIII-1 esetén %, IZ-VIII-1 esetén %, Z-KK-VIII-1 esetében... 50%, M-VIII-1 és M-VIII-3 esetében... 25% KV-TE-VIII-1 esetében... 50%. A vizsgálati felmérés során felmért zöldfelületek alapján a területre az alábbiak szerint alakul övezeti területi egységek szinten a zöldfelületi ellátottság: Övezet KVSZ szerint Övezet területe Minimális zöldfelületi mutató Övezet szerinti minimális zöldfelület területe Meglévő zöldfelület területe Meglévő zöldfelületi mutató Zöldfelület többlet / hiány (m 2 ) (%) (m 2 ) (m 2 ) (%) (m 2 ) L1-VIII % ,65% -470 I-VIII-1 (rendőrség) % ,09% IZ-VIII-1 (Lovarda) % ,37% Z-KK-VIII-1 (Lovarda) % ,81% IZ-VIII-1 (Aréna) % ,53% M-VIII-3 (gumigyár) % ,21% M-VIII-1 (gumigyár) % ,86% IZ-VIII-1 (MTK pályák) % ,72% KV-TE-VIII (sírkert) % ,02% Mindösszesen: % ,12% A táblázat alapján megállapítható, hogy a terület átlagos zöldfelületi mutatója 47%-nak adódik és ezzel szemben a ténylegesen meglévő zöldfelületi arány valamivel 62% feletti. Ez a jelentős zöldfelületi arány úgy áll elő, hogy elsősorban a Fiumei úti sírkert területén meglévő jelentős zöldfelületi többlet soksorosan kompenzálja a többi területrészen mutatkozó zöldfelületi hiányt. A táblázat pontosan megmutatja a hiányok és többletek mértékét az egyes övezeti tömbökre vonatkozóan. 81

86 A zöldfelületi minőségekről általánosságban elmondható, hogy a meglévő zöldfelületek döntő többsége intenzíven illetve átlagosan fenntartott. Az igazán extenzív jellegű zöldfelületek arány nem jelentős, általában egy-egy kevéssé frekventált területre korlátozódik. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KONFLIKTUSAI ÉS PROBLÉMÁI A zöldfelületi rendszer fő problémája, hogy a terület legtöbb övezetében az övezeti minimális mértéket el nem érő mértékben vannak ténylegesen jelen a zöldfelületek. Egyes övezetekben igen jelentős a zöldfelületi hiány. Legnagyobb hiány a munkahelyi és az intézményi valamint egyes jelentős zöldfelületű intézményi területeken jelentkezik. A közterületi zöldsávok egyes utcákban utakon szinte teljesen hiányoznak (Mosonyi utca, Festetics György utca). Ezen utcák teljesen fátlanok, de itt a közterület csekély szélessége melletti jelentősebb járműforgalma még valamennyire indokol is. Egyes helyeken a tényleges használattól nagyon eltérő, azzal nem összeegyeztethető a rendezési tervben meghatározott övezet, például a Nemzeti Lovarda területének egy része közkertként van nyilvántartva. 82

87 Zöldfelületi vizsgálat 83

88 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) TALAJ A tervezési terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny, kategóriába sorolt terület. A közepes szigorúságú környezetvédelmi besorolás oka, hogy a terület relatíve távol esik a főváros jelentősebb vízbázisaitól, valamint geológiai adottságai révén a szennyeződések mozgása szempontjából a terület kisebb kockázatokat rejt. A térség kőzetalapja az oligocén kori agyag, homok és mészkő, amire pliocén kori teraszkavics és homok, valamint felfolyami homok rétegződik. A felszíni egyenetlenségeket vegyes anyagú feltöltések rendezik. A területen a felszín közeli talajrétegek szinte mindenütt bolygatottak. A talaj, változó mértékben, de legtöbb helyen, erősen tömörödött. A talaj homokos fizikai félesége révén mégis könnyen képes elnyelni a felszíni vizeket. A talajfelszín a beépítésre szánt övezetekben (I, M jelű övezetek) jellemzőn döntően burkoltak és beépítettek, így a zöldfelületek aránya az övezeti minimumot sem érik el. A talajszennyezés a területen belül jellemzően a vasúti közlekedésből származó terhelés, illetve az Asztalos Sándor utca mentén a vasúti kocsimosásból elfolyó szennyezésből ered. A jelentősebben szennyeződött terület a tervlapon jelölésre került. A vasúti vonalakon mára szinte kizárólagos a villamos vontatás, de régi, jelentős pályaudvar megközelítését (Keleti pályaudvar) biztosító vasúti terület miatt a régebben használt járművekből eredő szennyezéssel is számolni kell (gőz és a dízel vontatás szennyezése). A gumigyár területén potenciálisan lehetséges talajszennyezés előfordulása, de tényleges szennyezésről nincsenek információk. FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK A területen felszíni vízfolyás nincs. A területen belül a talajvíz elég magasan 6-8 m-re a terepszint alatt helyezkedik el. A talajvíz szintjét a felszínre hulló csapadék mennyisége és az abban lévő vízzáró rétegek befolyásolják leginkább. A vizek fő áramlási iránya K-Ny-i, ami azt jelenti, hogy a talajvíz a Duna felé áramlik. Az áramlás irányát a dunai magas vízállások sem befolyásolják a relatíve nagyobb távolság miatt. A területen belül felszín alatti vízkivétel nincs. A területen belül feltárt és azonosított talajvíz szennyeződésről nincsenek információk. 84

89 Feltételezhető, hogy a Nemzeti Lovarda trágyatárolója környezetében a talajvíz nitrát tartalma a határérték közeli, vagy azt meghaladó lehet, az évtizedek óta folyó trágyatárolás elszivárgó vizeinek következtében. Mára a szennyezés forrása megszűnt, mivel vízzáró, betonozott trágyatároló üzemel, ahonnan a felgyűlő trágyát hetente elszállítják újrahasznosításra. LEVEGŐTISZTASÁG ÉS VÉDELME A terület légszennyezettségi besorolása a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a következő: légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid - E, Nitrogéndioxid - B, Szénmonoxid - D, PM10 - B, Benzol - E, Talajközeli ózon - O-I, PM10 Arzén (As) - F, PM10 Kadmium (Cd) - F, PM10 Nikkel (Ni) - F, PM10 Ólom (Pb) - F, PM10 benz(a)pirén (BaP) - B. A terület városklimatológiai szempontból közepes helyzetűnek ítélhető. A város fő átszellőzési sávjai nem érintik a területet, ugyanakkor jelentős, nagy területet érintő, zárt beépítéssel sem rendelkezik (a terület döntő részét a Fiumei úti temető képezi, illetve más olyan területek, melyek igen gazdag faállománnyal rendelkeznek.). Kedvező, hogy jelentős zöldfelületi létesítmények találhatók a területen (Fiumei úti sírkert, MTK sportlétesítményei) melyek kedvező légáramlási helyzet előidézését segítik. A területen jelentősebb munkahelyi terület is van (Michelin gumigyár) mely a térségben terhelő szerepet tölt be. A terület légszennyezettségi állapotát erősen befolyásolják a határoló, jelentős forgalmú utak (Kerepesi út, Fiumei út) pillanatnyi forgalmi viszonya. A légszennyezettségi határértékeket a 4/2011.(I.14.) VM rendelet szabályozza. Légszennyező anyag Határérték [μg/m 3 ] Veszélyességi fokozat Órás 24 órás Éves Kén-dioxid (SO 2 ) III. Nitrogén-dioxid* (NO 2 ) II. Ózon (O 3 ) 120 I. Szén-monoxid (CO) II. Ólom (Pb) 0,3 I. Szálló por (PM10) III. Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) III. Benzol 10 5 I. Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei 1 A terület közelében folyamatos immisszió mérő állomás a Keleti pályaudvar előtt, a Baross téren, ami 2007-től ideiglenesen a Teleki térre került áttelepítésre (BP14 jelű állomás). A mérőállomás a Fiumei út tervezési területtel átellenes oldalán a Teleki téren parkos környezetben található. A mérőállomásnak a területhez való közelsége miatt, annak levegőminőségét kiválóan reprezentálják. 1 4/2011.(I. 14.)VM rendelet szerint 85

90 Az alábbi táblázatban a mérőpont legfrissebb adatai és a vonatkozó határértékek szerepelnek: Légszennyező anyag Határérték BP 14 Teleki tér állomás órai értékei Kén-dioxid (SO 2 ) Nitrogén-dioxid* (NO 2 ) Nitrogén-oxidok (NOx) (mint nitrogén dioxid (NO 2 )) Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM10) Ózon (O 3 ) 250 μg/m 3 (óra átlagérték) 100 μg/m 3 (óra átlagérték) 200 μg/m 3 (óra átlagérték) μg/m 3 (óra átlagérték) 50 μg/m 3 (24 órás átlagérték) 120 μg/m 3 (Napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma) Minősítés Szennyezőanyag veszélyességi fokozata Nincs adat - III. 64,3 μg/m 3 jó II. 188,6 μg/ m 3 megfelelő II. Nincs adat - II. 46 μg/ m 3 jó III. 3,3 μg/ m 3 kiváló I. Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei és a Teleki téri mérőállomás értékei A Baross téri (Teleki téri) automata immissziómérő állomás adatai alapján a már feldolgozásra került években a levegő minősége összességében javuló tendenciát mutatott. A levegő összesített minősítése a szennyezett (4) minőségűről a megfelelő (3) minőségűre javult. A javulást mutató trendben, 2011-ben volt visszaesés. A táblázatból kiolvasható, hogy a Nitrogén-dioxid (NO2), Nitrogén-oxidok (NOx), és a PM10 (szálló por) tekintetében vannak a területen komolyabb problémák. Nitrogén-dioxid (NO2) és Nitrogén-oxidok (NOx) koncentrációi a szennyezett (4) minősítésről javultak megfelelő (3) minősítésre. A szálló por tekintetében jelentősebb a javulás, itt a szennyezett (4) minősítésről mára a jó (2) minősítésre javult a levegő állapota. Kiemelendő, hogy e komponens tekintetében nem volt jelentősebb visszaesés 2011-ben sem. A Kén-dioxid (SO 2 ) és a Szén-monoxid (CO) koncentrációk mindig a legjobb kiváló minősítésűek. A benzol és Ózon koncentrációk értékei minden évben a jó (2) és kiváló (1) értékek határán mozognak egyik évben jobb, másik évben a rosszabb kategóriába csúszva. 86

91 Év / szennyezőanyag Kén-dioxid (SO 2 ) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Nitrogén-dioxid (NO 2 ) Nitrogén-oxidok (NOx) (mint nitrogén dioxid (NO 2 )) Szálló por (PM10) Szén-monoxid (CO) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Szennyezett (4) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Benzol Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Ózon (O 3 ) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Összesített értékelés Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Szennyezett (4) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Szennyezett (4) Megfelelő (3) Egyes légszennyező komponensek minősítése A területen belül ipari tevékenységből származó számottevő légszennyezéssel a terület K-i végében a gumigyár környezetében kell csak számolni, de az nem jelentős mértékű. A terület más részén ipari jellegű tevékenység nem folyik. A területet határoló utak közül számottevő forgalom hatására jelentősebb levegőszennyezéssel kell számolni a Kerepesi út és a Fiumei út esetében. Kedvező, hogy mindkét útvonalon a BKV villamos üzemű járművekkel közlekedő (villamos és trolibusz), ezáltal a tömegközlekedés hozzájárulása a levegőszennyezettség kialakulásához minimális. A rendőrség területen és fedett, és zárt helyen történő trágyatárolás miatt, a környezetben a szaghatás nem érzékelhető. A Nemzeti Lovarda fedetlen trágyatárolója a tároló mintegy 50 m sugarú környezetében szaghatással rendelkezik. A hatásterület többségében a lovarda területére esik, és csak kis részben érinti a szomszédos Fiumei úti sírkert területét zaj- és rezgésterhelés A közlekedési eredetű zaj és rezgésterheléssel alapvetően a Kerepesi út, Fiumei út és a Salgótarjáni út mentén kell számolni. Ezek közelében vannak zajtól védendő funkciót magukban hordozó épületek. A területi határértékek megállapítását a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján végeztük el. Ezek szerint a vegyes terület -en, valamint belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra a nappali zajterhelési határérték 65 db, míg az éjszakai 55 db (Kerepesi út, Fiumei út). 87

92 A különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület és a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal 60 éjjel 50 db (Lóvásár utca, Mosonyi utca, Festetics Gy. utca, Salgótarjáni út). Budapest Stratégiai zajtérképe alapján a közúti közlekedési eredetű zajterheléssel kapcsolatban az alábbiak állapíthatók meg: A Kerepesi úton a zajterhelés nappal 80 db-t meghaladó, így a határértéket 15 db-nél nagyobb mértékben meghaladó zajterhelés van. Éjszakai zajterhelés kicsit kisebb db közötti, ami közel 20 db-es zajhatárérték túllépést jelent. A Fiumei út érintet szakaszán a nappali zajterhelés 80 db körüli, ami 15 db körüli nappali zajhatárérték túllépést eredményez. Az éjszakai zajterhelés 70 db körüli, ami valamivel 15 dbt meghaladó mértékű éjszakai zajhatárérték túllépést jelent. A Salgótarjáni út mentén a nappali zajterhelés 65 db körüli, ami közel 5 db-es zajhatárérték túllépést jelent. Az éjszaki zajterhelés valamivel 55 db-t maghaladó, ami éjjel 5 db-t maghaladó mértékű zajhatárérték túllépést eredményez. Közúti közlekedési eredetű zajterhelés nappal (Bp. Stratégiai Zajtérkép) 88

93 Közúti közlekedési eredetű zajterhelés éjjel (Bp. Stratégiai Zajtérkép) A KÖZLEKEDÉS Kft-től kapott forgalmi adatok alapján, a 25/2004.(XII.20.) KvVM rendelet előírás szerint számítottuk a tervezési területen lévő utcák járműforgalmából eredő zajterhelését az utak menti járdákra vonatkoztatva. A zajterhelési határértékeket az övezeti besorolás, útkategória és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján határoztuk meg. Utca Átlagos zajterhelés nappal/ éjjel (db(a)) Időszak Határérték (db (A)) Kerepesi út Nappal 76,83 Nappal 65 Éjszaka 69,23 Éjszaka 55 Asztalos Sándor utca Nappal 66,15 Nappal 65 Éjszaka 58,55 Éjszaka 55 Fiumei út Nappal 78,06 Nappal 65 Éjszaka 70,46 Éjszaka 55 A terület számított közlekedési eredetű zajterhelése A fenti táblázat értékei megerősítették, és kicsit pontosították a zajterhelések mértékét az egyes útvonalak mentén. A legjelentősebb mértékű határérték feletti zajterheléssel a Kerepesi út mentén kell számolni, itt a nappali átlagterhelés meghaladja a 80 db(a) értéket, ami 15 db(a)-t meghaladó mértékű zajhatárérték túllépést jelent. Az esti órákban is jelentős a zajterhelés. A forgalmi adatok alapján végzett számítások mind a Fiume mind a Kerepesi út esetében a zajterhelési túllépés 10 db feletti nappal és 15 db körüli éjszaka. 89

94 A tervezési területen belül lakott, vagy lakóépület, illetve más zajvédelmi szempontból védendő épület a tervezési területen belül a Fiumei út, Festetics György utca, Mosonyi utca és a Kerepesi út közelében található. A Fiumei út menti lakótömb kivételével a területen belüli lakó funkciók szolgálati lakásokat, őrházakat jelentenek. A védett funkciók zajvédelmét szolgáló mesterséges létesítmény csak az ARÉNA Plaza mögötti zajgátló domb. A létesítmény a Fiumei úti sírkertet érő zajterhelést hivatott csökkenteni. Feladatát megfelelően látja el, a rátelepítet növényzettel együtt. A területen belül jelentősebb járműforgalmat vonzó és ezzel zajterhelést okozó létesítmény az ARÉNA Plaza. A megközelítése a Kerepesi út felől történik. A parkoló az épület Fiumei úti sírkert felé néző kapukon is elhagyható, de erre minimális a tényleges forgalma. Vasúti zajterhelés szempontjából a terület szomszédságában lévő két pályaudvarral kell számolni. A területről északra lévő Keleti pályaudvar jelentős belföldi és nemzetközi személy és postaforgalmat bonyolító pályaudvar. A tervezési terület keleti határát képező Asztalos Sándor utca menti vágányokon keresztül közelíthető meg a pályaudvar. A terület déli határát képező Salgótarjáni út déli oldalán található a Józsefvárosi pályaudvar. A pályaudvar elsősorban teherpályaudvarként kisebb részben belföldi, elővárosi forgalmat lebonyolító személy pályaudvarként üzemelt. A pályaudvart mintegy 8 éve bezárták, mind a személy- mind a teherforgalom elől. A személyforgalmi épületek átépítése ez évben kezdődött el, múzeum, emlékhely kerül bennük kialakításra. A vasúti pályák, a teherforgalmi állomás változatlanul hasznosításra várnak. Budapest Stratégiai zajtérképének készítésekor még mindkét pályaudvar működésével számoltak. A Józsefvárosi pályaudvar esetében kis mértékű személyvonat forgalmat vettek figyelembe. A pályaudvaron teherforgalommal már ekkor (2007) sem számoltak. A vasúti zajtérképekről jól látható, hogy vasúti zajterheléssel a Keleti pályaudvarra vezető vágányok mentén az Asztalos Sándor utca és Könyves Kálmán Körút térségében kell számolni, mint a területet is érintő vasúti zajterheléssel. A Keleti pályaudvarra csak személyvonatok közlekednek, melyek a tehervonatokhoz képest jelentősen kisebb zajterhelést okoznak. Az Asztalos Sándor út menti vágányokon keresztül a Keleti pályaudvar megközelítése történik, így ott sem kell tehervonati forgalom zajhatásával számolni. A vasúti zajterhelésnek a tervezési területet érintő részein nappal db körüli, míg éjjel db körüli zajterheléssel kell számolni tartósan és hosszú távlatban is. A tervezési területen belül a vasúti zajterhelés védett vagy védendő funkciókat nem érint. 90

95 Vasúti közlekedési eredetű zajterhelés nappal (Bp. Stratégiai Zajtérkép) Vasúti közlekedési eredetű zajterhelés éjjel (Bp. Stratégiai Zajtérkép) 91

96 Üzemi eredetű zajterhelés nappal (Bp. Stratégiai Zajtérkép) Üzemi eredetű zajterhelés éjjel (Bp. Stratégiai Zajtérkép) Üzemi zajjal rendelkező állandó létesítmény a területen a gumigyár minősül. A gyárban keletkező zajok szerencsére a területen kívüli környezetben nem, illetve alig érzékelhetők. Legjelentősebb, a létesítmény külső környezetében is érzékelhető zajterhelést a területre történő személy- és teherfogalom jelenti, mely a Kerepesi úton keresztül bonyolódik. 92

97 A Budapest Stratégiai Zajtérképe a jelentősebb üzemi zajhatást jelentő ipari létesítményekkel foglalkozik. Mára ezek a terület közelében megszűntek, így az ilyen jellegű zajterheléssel a területen és térségében nem kell számolni. Repülési eredetű zajterhelés nappal (Bp. Stratégiai Zajtérkép) A repülési eredetű zajterhelés a terület esetében szintén minimális a Budapesti Stratégiai zajtérkép szerint, mivel az a ferihegyi Nemzetközi repülőtér légi forgalmát nem veszi figyelembe. Annak figyelembe vétele esetén a zajhatás jelentősebb lenne, hiszen mindkét kifutópálya Budapest felőli megközelítési folyosója a terület felet húzódik, így a repülési műveletek nagy része szabad szemel megfigyelhető a területen. A repülési műveletek a terület felett már nagyobb magasságban zajlanak, így a repülési zajterhelés a nemzetközi forgalom figyelembe vétele esetében sem haladja meg nappal a db értéket. SUGÁRZÁS VÉDELEM Sugárzás elleni védelem tekintetében leginkább az elektromos hálózat és transzformátorinak sugárzásával kell számolni a területen. A vezetékek jellemzően talajba fektetetten helyezkednek el, így azok sem a közterületet használókra, sem az épületekben tartózkodókra nem jelentenek káros hatást. A transzformátorok a területen belül több is található, de ezek az állandó tartózkodásra szolgáló épületektől nagyobb távolságra vannak így az ott tartózkodóakra nincsenek negatív hatással. 93

98 HULLADÉKKEZELÉS A keletkező kommunális hulladékokat az FKF Zrt. szállítja el. A gyűjtésük konténerekben történik. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a területen belül nincs. A legközelebbi szelektív hulladék gyűjtőszigetek az Asztalos Sándor utcától keletre lévő lakóterületeken találhatók (6 db a Könyves Kálmán körútig). A területtől nyugatra lévő részen már bevezetésre került a házankénti szelektív gyűjtés, így azon a részen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetésre kerültek. A kerületben hulladékgyűjtő udvar a Sárkány utca 5 szám alatt található. A közelben van még a IX. ker. Ecseri út 9. alatti hulladékgyűjtő udvar is. A termelési és veszélyes hulladékokat üzemi gyűjtőhelyeken gyűjtik, és szakcégek szállítják el. Az ilyen jellegű hulladékok képződése a termelési volumentől erősen függ. Említést érdemel a területen lévő Nemzeti Lovarda trágyatárolása és elszállítása. A trágyát vízzáró, beton burkolatú kültéri tároló helyen gyűjtik, ahonnan az elszállítás heti rendszerességgel történik. A trágya újrahasznosításra kerül. A kültéri tároló kialakítás miatt a területen hetente végeznek légyirtást is. Hasonló módon történik a rendőrségnél lévő istállóknál is a trágyakezelés, csak ott zárt épületben történik a gyűjtés, így a külső környezetben (telken kívül) a tevékenység szinte észrevehetetlen. A területen kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel, így a folyékony hulladékok kezelése azokon keresztül a szennyvíztisztítókban történik. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS A területen leginkább vizuális környezetterhelést jelentő terület a Nemzeti Lovarda és az ARÉNA Plaza közötti elkerített, gyomos terület jelenti Az építészetileg és zöldfelületi szempontból is igen rendezett területen belül ez egy elég forgalmas részen lévő terület, mely igen erős kontrasztot képez környezetével. Vizuálisan kisebb mértékben zavaró a gumigyár hátsó részében lévő kisebb nagyobb melléképületek és mellette a Fiumei úti sírkert kertészetéhez valamint az MTK sportpályáihoz tartozó elhanyagolt állapot területek. E területek látványa a Salgótarjáni úton közlekedő villamosokból feltűnő, máshonnan alig észrevehető. 94

99 Környezeti állapot vizsgálata 95

100 FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A területet fő környezeti problémáját a határoló főutak (Kerepesi út, Fiumei út) jelentős zajterhelése jelenti. Kiemelten zajtól védendő funkciók csak a Fiumei út mellett vannak (lakóépületek). Lokális környezeti konfliktust jelent a Nemzeti Lovarda nyílt trágyatárolója. A tároló szaghatása a Fiumei úti sírkert területén jelentkezik elsősorban. A trágyatároló átalakításával (például ponyvaszerkezettel történő fedésével) a zavaró hatás megszüntethető. A területen belül a zöldfelületek aránya ugyan meghaladja a terület egészére átlagosan vonatkozó minimumot, de annak elhelyezkedése nem egyenletes. Azaz a Fiumei úti sírkert és az MTK sportpályák területin lévő zöldfelületi többlet kompenzálja a Kerepesi út menti övezetekben lévő zöldfelületi hiányokat. Valamennyi övezetben törekedni kell legalább a minimális méretű zöldfelületek elérése felé. ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A területen belül ilyen jellegű veszélyeztetettségről nincsenek információk, azokkal várhatóan nem kell számolni. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A területen belül ilyen jellegű veszélyeztetettségről nincsenek információk, azokkal várhatóan nem kell számolni. Földrengés veszélyeztetett területei A területen belül ilyen jellegű veszélyeztetettségről nincsenek információk, azokkal várhatóan nem kell számolni. EGYÉB Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A területen belül ilyen jellegű veszélyeztetettségről nincsenek információk, azokkal várhatóan nem kell számolni. Mélységi, magassági korlátozások A területen belül mélységi és magassági korlátozások nincsenek érvényben. A terület északi határát képező Kerepesi út telke mélyégi korlátozással érintet terület, mert itt halad a 2-es metró nyomvonala. A mélységi korlátozással érintet terület határát a vizsgálati lapon feltüntettük. 96

101 Tevékenységből adódó korlátozások A területen belül tevékenységből eredő korlátozást jelent a Kerepesi úti AGIP benzinkút és a rendőrségi területen lévő telephelyi üzemanyagtöltő, melyre az BVKSZ (47/ (X.15.) Főv. Kgy. sz. rendelet) 7. (2) bekezdése szerint a telek meglévő vagy tervezett lakó-, üdülő-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével nem határos, illetve annak építési helyétől való távolsága legalább 50m. Létesítmények telepítése szempontjából figyelembe kell venni a vasúti pályák 50m-es védőtávolságát is, ami a területen belül minimálisan de érintenek területeket a telekhatárok mentén. A védőterületek többsége a vasúti területekre illetve közlekedési célú közterületeket érint. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY A területen belül bejelentett ásványi nyersanyag lelőhely nincs. VÁROSI KLÍMA A területen belül, a terület belvárosi elhelyezkedése révén, nagymértékben érvényesül a városi klíma hatása. A városi klíma hatását a területen lévő Fiumei úti sírkert jelentős faállománya és zöldfelületei, valamint a terület más jelentős méretű zöldfelületei számottevően tudják kompenzálni. Ez azt jelenti, hogy a városi klímahatások a terület belsejében (sírkert belső részei járva) alig érzékelhetők, míg a terület szélein már jól érzékelhetővé válnak. A városi klíma érvényesülését mutatja, hogy elő sorban a Fiumei út mentén a fiatal fatelepítések megtartása igen komoly kihívást jelent a zöldfelület fenntartójának, ezen a részen igen alacsony az eltelepített új faállomány megeredése, így rendszeresen pótolni kell. A Fiumei út fái a városi klíma és a környezeti terhelés hatására az átlagosnál gyorsabban pusztulnak. A városi klíma kialakulása azért okoz itt nagyobb problémát, mint a város más részében, mert a terület kívül esik a főváros fő átszellőzési folyosóin (Duna völgye, Budai hegyek Pest felé futó völgyei), így a friss és hűvös levegő beáramlása a területre korlátozott. A másik jelentős hatás, hogy a levegő a szomszédos, sűrűn beépített belvárosi területek felől érkezik a területre. Ezek a hatások a városi hősziget kialakulását jelentősen növelő hatások. Ezeket a hatásokat a terület jelentős zöldfelületei és faállományai is csak korlátozottan képesek kompenzálni. A kompenzáló hatás a területen belül jól érzékelhető, de a terület határainál már erősen korlátozott. A kedvezőtlen hatásokat lenének hivatva csökkenteni a közterületi fásítások, melyek a terület főbb útjainál jelentősnek mondhatók (Fiumei út, Kerepesi út). Állapotuk a fiatal telepítések és rendszeres gondozás következtében kedvező, a jelentős környezeti terhelés ellenére is. 97

102 A területen belül a zöldfelületek aránya ugyan meghaladja a terület egészére átlagosan vonatkozó minimumot. A kedvezőtlen az, hogy ez a helyzet úgy áll elő, hogy a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és az MTK sportpályák területin lévő zöldfelületi többlet képes kompenzálni a Kerepesi út menti övezetekben lévő zöldfelületi hiányokat. Ez azt jelenti, hogy a zöldfelületek elhelyezkedése még a minimálisan elvárható mértékben sem egyenletes. Mindezek azt jelentik, hogy a városi klíma hatásai ellen a több intenzív zöldfelülettel és zöld lombtömeggel lehet védekezni leginkább. Az intenzív fenntartáson, elsősorban a rendszeres és folyamatos öntözésen van a legnagyobb hangsúly. 98

103 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 99

104 KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A tervezési terület több markánsan elkülönülő részre tagolható: 1. a Nemzeti Lovarda területe, mely azonos a jelenleg is erre a célra hasznosított területtel. A két telekből álló területen az övezeti besorolások összehangolása, egységesítése után a jelenlegi funkciók megtartásával, korszerűsítésével egy a XXI. századi elvárásoknak megfelelő különleges lovas sportközpont alakulhat ki, amely nemcsak sportolásra szolgál, hanem kulturális missziót betölthet, az eredeti céloknak megfelelően (a lovassport népszerűsítése, a lótartás korszerűsítése, mindezt jól elérhető helyen, a város belső magja közelében). 2. a Nemzeti Sírkert területe, környezetalakítása kialakultnak tekinthető. 3. a Kerepesi út menti területek építészetileg kialakultnak tekinthetők (lakóterület, MÁV épületek, rendőrség, Aréna Plaza, munkahelyi területek: Michelin Hungária Abroncsgyártó Hungária Kft., FŐTAXI stb.). 4. a Salgótarjáni út menti területek az északi oldalon építészetileg kialakultnak tekinthetők (Nemzeti Sírkert területe). Déli oldala jelenleg még nem meghatározott, de a területen funkcionális szempontból vegyes, összetett funkció-összetételű terület kialakulása várható. A Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítás és a Kerületi Szabályozási Terv fő beavatkozási területe a védett Nemzeti Lovarda területe, amely különleges sportterületbe, K-SP-VIII-2 jelű építési övezetbe kerül besorolásra. 100

105 A KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV FŐBB CÉLJAI TELEPÜLÉSSZERKEZETI CÉLOK A tervezési terület jelenleg is hasznosított. A környezetében várható változások és a Nemzeti Sírkert zártsága behatárolják a tervezési terület fejlesztéseit. A Kerepesi út mentén, annak túloldalán városszerkezeti szempontból fontos, a vasút növekvő szerepe miatt felértékelődő területek helyezkednek el. A területet két metróállomás közelsége is kedvező helyzetbe hozza városszerkezeti szempontból. A terület átalakulását nemcsak a MÁV területek szerepének felértékelődése, de a Puskás Ferenc Stadion környezetének várható fejlesztései is erősítik. A vasúti területek átjárhatóságának megteremtődése és fejlesztési lehetőségei kedvezőek. A Fiumei út mentén lényeges változások nem várhatók Nemzeti Sírkert területe. A Nemzeti Sírkert nem csupán Budapest kulturális értéke, de egyben jelentős zöldfelület is. A Salgótarjáni út északi oldalán a Nemzeti Sírkert helyezkedik el, míg a déli oldalon a Józsefvárosi pályaudvar területének végső funkciói még egyeztetés alatt vannak, arra vonatkozóan a JÓKÉSZ övezeti előírásai vannak hatályban, vasúti területként meghatározva a pályaudvar területének túlnyomó részét, összhangban Budapest Településszerkezeti Tervével és a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel. A Józsefvárosi pályaudvar megújulás előtt álló területén távlatilag vegyes városias területhasználat alakulhat ki, jelentős kulturális, szabadidős, irodai, munkahelyi, kereskedelmi és szolgáltató funkciók helyezkedhetnek el, lakásokkal vegyesen. A MÁV vasútvonal felőli vasúti területen jelentős változások nem várhatók, de a tervezet számol a TSZT-ben meghatározott, az Asztalos utcával párhuzamos közúti kapcsolat megvalósítási lehetőségével. A fenti célok érdekében az építésjogi követelmények radikális megváltoztatása jelenleg nem időszerű, ugyanakkor a Tattersall fejlesztéséhez szükséges keretövezeti besorolások előkészítése és a kerületi építési szabályok összehangolása elengedhetetlen feltétel. 101

106 A JÓKÉSZ ÖVEZETI BESOROLÁSAI ÉS AZOK TERVEZETT VÁLTOZTATÁSA A tervezési terület a JóKÉSZ övezeti terve szerinti tervezett besorolások az alábbiak: JÓKÉSZ jelenlegi hatályos övezetek A tervezett övezetmódosítással az IZ-VIII-1 és Z-KK-VIII-1 jelű övezetek helyett K-SP-VIII-2 jelű építési övezet kerül kijelölésre, mely lehetővé teszi a Nemzeti Lovarda tervezett megvalósítását. További változtatás nem tervezett. JÓKÉSZ tervezett övezetek 102

107 beépítési mód BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS, NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ADATOK, MUTATÓK, SZABÁLYOZÁSI JELLEMZŐK A TERÜLETEN HATÁLYOS ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ÉS HATÁRÉRTÉKEIK A JKSZT övezeti terve alapján megállapítható, hogy a terület az alábbi kerületi övezetekbe tartozik, melyek övezeti jellemzői az alábbiak (a részletes előírásokat a JóKÉSZ rögzíti): a telek megengedett az épület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb terepszint Az övezet jele szélessége mértéke mutatója beépítési mértéke beépítési szintterületi alatti zöldfelületi területe építménymagassága mértéke m 2 m % m 2 / m 2 % % m L1-VIII-1 Z , s 75 s 4, [1] 0 [1] 16,0 23,0 I-VIII-1 Z , s [1] s 4, [2] 0 [2] 16,0 28,0 IZ-VIII-1 SZ 20000/ , ,0 M-VIII-1 Z min max.5 ha [3] 65 M-VIII-3 Z , ,00 [4] [4] 8,0 [9] 20,0 2,40 3,00 [5] [6] 8,0 [9] 20,0 KV-TE-VIII SZ 5 0, ,0 8,0 Z-KK-VIII ,5 50 3,0 4,5 s [1] [2] [3] [4] [5] [6] [9] saroktelek esetén 28. (2) a) esetén mélygarázs létesítése esetén a Könyves Kálmán körút mentén intézményi átalakulás esetében intézményi átalakulás esetében (4) bekezdés szerint csak új épület elhelyezése esetén kötelező kivéve üzemanyagtöltő állomás A TERÜLETEN JAVASOLT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ÉS HATÁRÉRTÉKEIK A tervezett fejlesztések céljaira a leginkább a tényleges területhasználatnak megfelelő különleges terület, városi jelentőségű kiemelt sportterületek (K-SP) besorolás felel meg. K KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 49. (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. (2) A különleges területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: d) városi jelentőségű, kiemelt sportterületek K-SP (3) A keretövezet területén általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környező beépítés indokolja, megengedhető a zártsorú beépítési mód is. (4) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet. 103

108 beépítési mód BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS, NEMZETI LOVARDA KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (5) Szabadonálló beépítésnél m 2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10 m 2 -es szélességben, egybefüggően kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10,0 m-nél kisebb zöldsáv létesítését teszik lehetővé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges. (6) A keretövezet területén a célzott területfelhasználásnak megfelelő melléképítmények helyezhetők el. (7) A keretövezetben épület csak teljesen közművesített építési telken építhető. (8) A keretövezet területén az építési övezeteket a 17. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni. 17. számú táblázat A CÉLZOTT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI D. K-SP VÁROSI JELENTŐSÉGŰ KIEMELT SPORTTERÜLETEK a) A terület sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. b) Meglévő beépítés esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg. c) Új létesítmény kialakítása esetében: ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 35%-nál, cb) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 20%-nál. d) A területen da) sportépítmények, db) sportépítmények kiszolgáló létesítményei, dc) szálláshely-szolgáltató építmények, dd) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, de) szolgálati lakás, df) a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények helyezhetők el. e) A területen nem helyezhető el a sportolási tevékenységet zavaró egyéb funkció, különösen: ea) kereskedelmi építmény, eb) ipari építmény. f) A területen telekalakítás, új sportlétesítmény kialakítása, meglévő bővítése, egyes építményeinek, épületeinek használati mód változása csak KSZT alapján lehetséges. g) A parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban, vagy mélygarázsban. Ha ez a kialakult állapot miatt nem lehetséges, közterületen vagy 500 m-es közelségű telken vagy parkolóházban is biztosítható a gépkocsik elhelyezése. A javasolt építési övezeti jellemzők az alábbiak: Az övezet jele a telek megengedett az épület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb terepszint területe szélessége mértéke mutatója beépítési mértéke beépítési szintterületi alatti zöldfelületi építménymagassága mértéke m 2 m % m 2 / m 2 % % m K-SP-VIII-2 V , ,0 104

109 KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A Nemzeti Lovarda közvetlen környezetében a Baross tér közeljövőben befejeződő átépítése után közúti fejlesztés nem várható, a Fiumei út keresztmetszete sem változik. A Salgótarjáni út bővítése a Józsefvárosi pályaudvar beépítésétől függ. A pályaudvar átépítésének I. ütemében (Sorsok háza) parkoló épül, a Salgótarjáni út nem változik. A terület keleti határán a Dózsa György út és a Kőbányai út között a területfejlesztési koncepciókban szereplő útvonalra készült tanulmány a Kerepesi út Asztalos Sándor utca csomóponttól, a Keleti pályaudvarra vezető vágányok felett áthaladó, a vasút nyugati oldalán 2x1 sávos út építési lehetőségét tartalmazza. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A Baross téri csomópont kapcsolatai ez évben az M4 metróvonal I. ütem megvalósításával bővülnek. A villamosvonal hálózat fejlesztési tervezés keretében vizsgálatok készülnek a Rákóczi út és Thököly út irányában villamos vonal kiépítésére. A Kerepesi úti és Fiumei úti közösségi közlekedési járatok várhatóan nem változnak. A NEMZETI LOVARDA FEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEI A Nemzeti Lovarda területének két közúti kapcsolata bonyolítja le a forgalmat: A Kerepesi úti főkapu a személygépjármű parkoló megközelítési iránya A Lóvásár utca déli végén levő kapun történik a gazdasági kiszolgálás A tervezett személygépkocsi parkoló 69 férőhelyes a Kerepesi út felőli oldalra kerül a főkapu mellett, merőleges beállású, 5,0 m x 2,5 m méretű parkolóállásokkal kialakítva. 105

110 Tervezett közúti hálózat 106

111 Tervezett közösségi közlekedési hálózat 107

112 PARKOLÁSI MÉRLEG: Tervezett parkolási igény iroda 398 m 2 P = 20 étterem 50,1 m 2 P = 11 szállás 19 lakóegység P = 19 lelátó 1519 férőhely P = 102 ÖSSZESEN P = 152 Jelenlegi parkolási igény iroda 235 m 2 P = 12 étterem 280 m 2 P = 56 lakás 5 P = 5 szállás 13 lakóegység P = 13 lelátó 357 férőhely P = 24 közpark m 2 P = 33 ÖSSZESEN P = 143 A fejlesztés parkolóigénye 9 férőhely (a tervezett és meglevő parkolóigény különbsége. A teherjárművek parkolói a terület dél-keleti részén a Lóvásár utca felől megközelíthető belső úthoz kapcsolódnak. A Nemzeti Sírkert közlekedési rendszere nem változik. Az Aréna Plaza közlekedési rendszere nem változik. A MICHELIN munkahelyi területek közlekedési rendszere nem változik. 108

113 KÖZMŰELLÁTÁSI JAVASLAT A terület jelenleg közművesítettség szempontjából ellátottnak tekinthető. A tervezési területen működő funkciókat ellátó közműhálózatok, kapacitások és közmű igények nem változnak. Ennek megfelelően a közmű hálózatok távlatilag nem változnak. 109

114 ZÖLDEFELÜLETI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK A terület a Józsefváros, Kerepes-dűlő területrészén fekszik. A térség a város régóta beépített városias területe, így természeti adottságainak vizsgálata csak ilyen értelemben, korlátozottan értelmezhető. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET JAVASLATA A tervezési tömb egy része a jelenlegi a VIII. kerületi KSZT szerint a következő: L1-VIII-1 jelű nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű terület, Z-KK-VIII-1 jelű közkert terület, I-VIII-1 jelű intézményi terület, IZ-VIII-1 jelű jelentős zöldfelületű intézmény terület, M-VIII-1 és M-VIII-3 jelű munkahelyi területek és KV-TE-VIII jelű temető terület. A tömbben a szabályozás révén csak a Nemzeti lovarda területein tervezet változás. A nemzeti lovarda két telke jelenleg két különböző övezetbe sorolja a KSZT. Az egyik része IZ-VIII-1 jelű jelentős zöldfelületű intézmény terület, a másik Z-KK-VIII-1 jelű közkert terület. Mindkét övezet területén 50%-os mértékben van meghatározva a minimális zöldfelületi mutató. A vizsgálat alapján egyértelműen igazolást nyert, hogy a lovarda használat mellett ilyen zöldfelületi értékek nem tarthatók a területen, így mindennemű építés, átépítés gátolt a területen. A tervezés során az a javaslat, hogy a Nemzeti Lovarda területe kerüljön K-SP jelű városi jelentőségű kiemelt sportterületek övezetbe, ahol a legkisebb mértékű zöldfelület mutatója 20%. Az ilyen zöldfelületi mérték a területek racionális átszervezése mellett a területen kialakítható és jól szolgálja a terület lovassport célú használatát. A Nemzeti lovarda területén ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a leromlott állapotú épületek felújításra és kis mértékű bővítésre kerüljenek. Elsősorban a lovas-pályák körüli épületek tetején történne lelátók kiépítése. A terület Fiumei sírkert felé lévő területrészen racionálisabb épület-elrendezés kialakítása válna lehetségessé, valamint lehetőség lenne a trágyatároló átalakítására, ami a létesítmény szaghatása által érintett terület nagyságát jelentősen csökkentené, megszüntetné. A terület többi részén nem tervezett változás, azokban igény szerint a jelenlegi övezeti kategóriában megengedet módon lehetséges építeni és átalakítani az egyes épületeket vagy funkciókat. TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLATOK A területen nemzetközi, országos jelentőségű természetvédelmi érték nem található. Fővárosi védettségű a Fiumei út fasora és a Fiumei úti sírkert. Mindkettő a terület jelentős és feltétlenül megőrzendő értéke. A tervezett szabályozás ezen értékek fenntartását és fennmaradását biztosítja. A terület fontos, nem védett természeti értékei a vizsgálati tervlapon értékesnek jelölt közterületi és telken belüli fák, fasorok. 110

115 A koncepció kialakítása során az ilyen értékesnek jelölt fák figyelembe vételre kerültek. Az értékes példányok megőrzését és megmaradásának feltételeit a szabályozási terv biztosítja, azok helyén építési hely nem került kijelölésre. Figyelembe kell venni, hogy az értékesnek jelölt fák idős faegyedek, így a gyökérzónájuk a lombkoronájukkal megegyező nagyságú, amit a terepszint alatti beépítések határaink kialakításakor is figyelembe kell venni, ahhoz, hogy a fák az építés után is fennmaradjanak. TÁJVÉDELMI ÉS TÁJKÉPVÉDELMI JAVASLATOK A tervezési terület jelenleg városias karakterű térség, ahol a városban jelenlévő iparterületek és vasúti közlekedési területek képe domináns, de ugyanilyen fontosságú a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményi jellegű funkciók, temető, sportterületek. Ezek a zöldfelületi elemek nem csak a térségben, hanem fővárosi szinten is meghatározó fontosságúak, így megőrzésük elsődleges szempont. A szabályozás ezt a fontos szempontot vette figyelembe az új szabályozási koncepció kialakításakor. Tájképi szempontból fontos, hogy a Nemzeti Lovarda területén meglévő faállomány egyedeinek döntő többsége, mint faegyed csak minimális jelentőséggel bír, ugyanakkor az általuk alkotott lombtömeg városképformáló elemként jelenik, meg és fontos szerepe van a városi klíma hatásainak csökkentésében is. Ezért az új épületek elhelyezése során célszerű figyelembe venni ezen egyedileg nem túl értékes fákból álló fasorokat is az új lovas-pályák kialakítása és elhelyezése esetében. A Nemzeti Lovarda telke jelenleg is elsősorban a külső telekhatárok mentén fásított, illetve a fasorok a lovas-pályák határai mentén, azok elválasztását is szolgálva jelennek meg. Az ilyen jellegű kialakítását a későbbiekre nézve is irányadónak kell tekinteni. Javasoljuk elsősorban a telekhatárok és a lovas-pályákat elválasztó sávokban a fasorok megtartását, illetve a hiányzók kiegészítését, vagy új fasorok telepítését ilyen céllal. Városképi szempontból is fontos lenne a Nemzeti Lovarda központi épülete előtti elhanyagolt díszkert, park rekonstrukciója és a jelentős lovassport intézményhez méltó zöldfelületi rekonstrukciója. Városképi szempontból javasolt a területet határoló fő utak fasorainak megtartása (Fiumei út, Kerepesi út), illetve a többi út mellett, a lehetséges mértékben, a fasorok bővítése és létrehozása pl.: Salgótarjáni út, Kerepesi út, Asztalos Sándor utca, Lóvásár utca. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról 3. -a szerint a terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét hatályos településrendezési eszközök (KSZT) esetében a rendelet mellékletének 1. táblázata szerint kell kiszámítani. 111

116 A jogszabály szerinti jelenlegi biológiai aktivitási érték a következők szerint alakul: Övezeti besorolás Terület (m 2 ) Biológiai aktivitás értékmutató Terület biológiai aktivitásértéke L1-VIII ,5 0,6 0, I-VIII-1 (rendőrség) 21905,4 0,5 1, IZ-VIII-1 (Lovarda) 27160,6 0,5 1, Z-KK-VIII-1 (Lovarda) 17372,3 6,0 10, IZ-VIII-1 (Aréna) ,0 0,5 6, M-VIII-3 (gumigyár) 50881,5 0,4 2, M-VIII-1 (gumigyár) 61101,2 0,4 2, IZ-VIII-1 (MTK pályák) 34894,7 0,5 1, KV-TE-VIII (Fiumei sírkert) ,8 3,0 201, MINDÖSSZESEN: 227, Biológiai aktivitásérték számítása (jelenlegi állapot) A biológiai aktivitás értékei a tervezett állapotra vonatkozóan az övezetek alapján (nem differenciált módszer került kidolgozásra a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint: Övezeti besorolás Terület (m 2 ) Biológiai aktivitás értékmutató Terület biológiai aktivitásértéke L1-VIII ,5 0,6 0, I-VIII-1 (rendőrség) 21905,4 0,5 1, K-SP (Lovarda)* 27160,6 3,0 8, K-SP (Lovarda)* 17372,3 3,0 5, IZ-VIII-1 (Aréna) ,0 0,5 6, M-VIII-3 (gumigyár) 50881,5 0,4 2, M-VIII-1 (gumigyár) 61101,2 0,4 2, IZ-VIII-1 (MTK pályák) 34894,7 0,5 1, KV-TE-VIII (Fiumei sírkert) ,8 3,0 201, MINDÖSSZESEN: 228, * Az övezeti változtatással érintett területek Biológiai aktivitásérték számítása (tervezett állapot) A számítás alapján a jelenlegi állapotban a biológiai aktivitásérték 227,311963, míg a tervezett állapotra vonatkozóan 228, A meglévő és tervezet állapotra vonatkozó számított értékek azt mutatják, hogy a szabályozás eredményeként teljesülnek a törvényi előírások, mely szerint a terület biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet. Jelen esetben a biológiai aktivitásérték minimális mértékben növekszik. (Az övezetmódosítással érintet szűken vett területen a jelenlegi állapotban a biológiai aktivitásérték 11, értékben állapítható meg, míg a tervezett állapotra vonatkozó érték 13, értékben. Azaz a törvényi előírás a csak övezetet váltó területrészen is teljesül.) 112

117 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE A területen az alábbi zöldfelületi rendszer elemek találhatók meg jelenleg: zöldterület (közkert), jelentős zöldfelület jellegű intézmények (temető, sportterület), egyéb telken belüli zöldfelületek valamint közterületi zöld sávok és fasorok. Ez a zöldfelületi rendszer elembéli sokféleség is mutatja, hogy a tervezési terület a kerület és a főváros egyik jelentős zöldfelületi rendszeri részét érinti. A tervezési terület 101 ha-t meghaladó méretű. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEINEK FEJLESZTÉSI JAVASLATAI A területen belül a szabályozás következtében a jelenlegi zöldfelületi elemek közül a közkert megszűnik, és helyette K-SP jelű városi jelentőségű kiemelt sportterületek övezete kerül megállapításra. A változás lényegében véve igazodást jelent a területen jelenlévő tényleges állapothoz, hiszen a közkert övezeti besorolású területen közkert sosem volt, az mindig is egy jelentős lovassport területként hasznosították. A területen a legjelentősebb kiterjedésű zöldfelületi elem a Fiumei úti sírkert megőrzendő és megtartandó. A fő zöldfelületi értékét a feltáró utak menti idős kettős fasorok és parcellákban lévő lombos és tűlevelű fákból és cserjékből álló növény együttes képezi. Ezek az elemek megtartandók és szükség esetén a kiöregedő egyedek pótlása szükséges. Az intézményi zöldfelületek fejlesztése terén az MTK sportpályáinak területén lehetne a zöldfelületi minőséget javítani. A területen lehetséges lenne további gyepes vagy más burkolatú sportpályák létesítése és a köztük lévő területek intenzív zöldfelületeként való használata is. A közterületi fasorok közül a legjelentősebb a Fiumei úti (egyben fővárosi védett fasor) és a Kerepesi úti fasor (néhány éve kialakított). Mindkettő fenntartása és megőrzése városi érdek. Fejleszteni szükséges a Kerepesi úti fasort a MÁV vasúti vágányokon túli szakaszon is. Az Asztalos Sándor utca szintén komolyabb, de hiányos fasorral rendelkezik, ami kiegészítésre szorul. Hasonlóan fejleszteni szükséges a Salgótarjáni út menti fasort is, mely csak rövid szakaszokon van meg jelenleg. ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA A terület zöldfelületi ellátottságának vizsgálata során kiderült, hogy a tervezési terület egészére nézve az övezeti előírásokhoz képest jelentős zöldfelületi többlet mutatkozik. Sajnos a zöldfelületi többletet a Fiumei úti sírkert és az MTK sportpályák területein meglévő jelentő zöldfelületi többletből származik, míg a többi övezetben jelentős zöldfelületi hiány mutatkozik. A szabályozás hatására csak a Nemzeti lovarda területein tervezet változás. A lovarda két telkei a jelenlegi IZ-VIII-1 jelű jelentős zöldfelületű intézmény terület és Z-KK-VIII-1 jelű közkert terület helyett K-SP jelű városi jelentőségű kiemelt sportterületek övezetbe kerülne. Ez a változás azzal is jár, hogy a területen az elméletileg kötelező minimális méretű zöldfelület nagysága a jelenlegi 50%, helyet 20 %-ra fog csökkenni. 113

118 A vizsgálat során is láthattuk, hogy az adott területen, az adott funkció mellett az 50%-os zöldfelületi mutató teljesítése lehetetlen elvárás volt. A tervezett mutató az adott funkció (lovassport, lovarda) mellet elvárható zöldfelületi jelleget tükröz. A területen jelenleg is a meglévő igen nagy mennyiségű faállomány adja a zöldfelületi jelleg markáns elemét, amit távlatban is meg kell a területen őrizni az alacsonyabb zöldfelületi mutató érték mellett is. Ennek megfelelően a K-SP övezetben a minimális zöldfelületre jutó fa mennyiségét magasabb értékben célszerű megállapítani, ami a terület jellegéhez is igazodik és az OTÉK háromszintű növénytelepítésre vonatkozó előírásához képest több fa meglétét jelentené a területen (az előírt zöldfelület minden 35 m 2 területe után legalább egy közepes vagy nagy lombot növesztő fa kihelyezése javasolható, figyelembe véve a sportcélú területek is). A többi övezet területén a zöldfelületi előírások nem változnak. Azokban várhatóan csak jelentősebb átépítések alkalmával várható, hogy az övezeti előírásokhoz közelítsen a tényleges zöldfelületi ellátottság mértéke. Javasolt, hogy e területeken az építési átalakítási feltétel legyen, hogy átépítés esetén legalább közelítsenek a minimális zöldfelületi paraméterekhez a területek a zöldfelületek tényleges méretei. A közterületek (határoló utcák) zöldfelületi ellátottsága jelenleg relatíve kedvezőnek mondható. A Lóvásár utcában a zöldsáv megtartása és fejlesztése lehetséges és kívánatos. A Festetics Gy. és a Mosonyi utcában a szűk szabályozási szélességek miatt reálisan nincs lehetőség zöld sávok, vagy favermek kialakításával fák, fasorok telepítésére alkalmas terület kialakítására. ZÖLDFELÜLETEK ÖKOLÓGIAI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK A zöldfelületek ökológiai szerepe leginkább úgy növelhető, ha azok fenntartási színvonala emelkedik. Ez részben jelenti a növények rendszeres öntözését, rendszeres tápanyag utánpótlást, szükséges kezeléseket (metszés, sebkezelés, stb.). A felújított vagy új zöldfelületek esetében az intenzív fenntartáshoz szükséges feltételek kiépítése javasolt (öntözőrendszer, stb.). A területen, a Fiumei úti fasorban (tervezési terület felöli oldalon) a zöldsávok területén lehetséges lenne a zöldsáv gyepesítése vagy talajtakaró cserjékkel való beültetése. Az ilyen növénytelepítés a fenntartási munkákat egyszerűsítené és a városkép szempontjából is kedvező változást jelentene. A biológiailag aktív felületek növelése érdekében a területen lehetséges lenne a villamos vágányok ágyazati részeinek gyepesítése valamilyen szárazságtűrő fűmagkeverékkel. Ezzel növelni lehetne a biológiailag aktív zöldfelületeket. Fontos, hogy a zöldfelületek mérete ne legyen túlságosan apró. Az egybefüggő nagyobb területek fenntartása és kialakítása is kedvezőbb, mint a sok nagyon parányi felület gondozása. 114

119 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A tervezési terület egy kis részén tervezett változás. A változás övezeti értelemben a Nemzeti Lovarda területét érinti. Funkcionális szempontból változással ez sem jár, hiszen a terület továbbra is a lovassport egy fontos területe marad. A városi területen belül a nagyobb számú állattartás mindig konfliktusokkal jár. A terület relatíve szerencsés helyzetű, mert ezek a konfliktusos zónák nem érintenek lakó, vagy olyan jellegű intézményi területeket, ahol komolyabb panaszokat váltanának ki. A változással érintett Nemzeti Lovarda területén a potenciális konfliktust kiváltó egyetlen okot a trágyatárolás jelenti. A hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel a jelenlegi vízzáróan betonozott szabadtéri trágyatároló és annak tartalmának hetenkénti elszállítása. A létesítmény szaghatása a létesítmény mintegy 50 m-es környezetében érzékelhető, és szubjektív megítélés függvényében zavaró hatású lehet. A trágyatároló átalakításával (például ponyvaszerkezettel történő fedésével) a zavaró hatás megszüntethető. A terület fő környezeti terhelését távlatban is a területet határoló utak járműforgalma fogja okozni. Távlatilag azzal lehet számolni, hogy a forgalom a jelenlegihez képest csak minimálisan növekedhet. Ez azt jelenti, hogy zaj- és légszennyezettség szempontjából változás rövidtávon nem várható. Jelentős változás csak a járműpark jelentősebb változása hozhat (csendesebb, kisebb légszennyezést okozó járművek). Hosszú távon év erre reális esély van. A terület ipari jellegű terhelője a gumigyár, mellyel reálisan középtávon számolni kell. A közvetlen környezetében is terhelő jellegű funkciók (vasúti pályaudvar megközelítő vágányai, vasúti üzemterületek, és egyéb üzemi jellegű területek vannak, így terhelő hatása környezetében nem feltűnő, attól jelentősen nem eltérő. Az alkalmazott korszerű technológia mellet minimális környezeti terheléssel üzemel jelenleg is a gyár. A területen létesülő új épületek esetében törekedni kell azok minimális energia igényére. Ez azt jelenti, hogy mind az épületek belső területeinek világítása, fűtése és hűtése a lehető legkevesebb energia felhasználással legyen biztosítható. Az épületeket így megfelelő hőszigeteléssel javasolt ellátni, illetve olyan módon kell a tereket tájolni, hogy télen a napsütést legkedvezőbb módon tudja a belső területek felmelegítésére hasznosítani, a belső terekben a természetes megvilágítást biztosítani. Az új funkcióknál a hőellátás biztosítása gázüzemű berendezésekkel tervezett. A tervezett építési volumen miatt nem várható, hogy a hőt biztosító kazánok kapacitása olyan méretű legyen, hogy azok egyedi légszennyező forrásoknak minősüljenek. A telepítésre kerülő berendezésnek meg kell felelnie a legkorszerűbb technológiai követelményeknek. Elképzelhetőnek tartjuk az épület hőellátásához napkollektorok és/vagy hőszivattyú alkalmazását is, ami a helyi energiák jobb kihasználását és 115

120 kevesebb külső energiaigényt jelente. A környezettudatos és energiaszegény használatot segíti, amennyiben a felhasznált melegvíz legalább egy része napkollektorokkal kerül előállításra, illetve a napenergia vagy földhő hasznosításra kerül a létesítmények fűtése és hűtése során is. Valamennyi közterület mentén fasor telepítése, kiegészítése javasolt, a zöldfelületi fejezetben részletesen leírtak szerint. Ezen fasorok szerepe jentős a közterületi zaj és légszennyezettség csökkentésében. Részben zajárnyékolóként illetve jelentős zajt elnyelőként, légszennyező anyag megkötőként tud a lombfelület és az ágrendszer funkcionálni. Új létesítmények csak teljes, korszerű közműrendszer kiépítésével, a szervezett hulladékgyűjtés és elszállítás megszervezése mellett létesíthetők. A közösségi, kiállítási funkcióból eredően jelentősebb mennyiségű hulladék képződésével nem kell számolni az üzemeltetés során. A szelektív hulladékgyűjtés és esetlegesen képződő veszélyes hulladék gyűjtés kialakítása és rendszeres elszállítása is biztosítandó a hatályos jogszabályi előírások szerint. Az építkezések során lehet számolni jelentősebb mennyiségű építési törmelék képződésével. Ezeket az építési törmelékeket javasoljuk újra hasznosítani a terület szomszédságában a Salgótarjáni úton lévő újrahasznosítónál. Az újrahasznosíthatóvá tett anyagmennyiség részben az épületek építése során is felhasználhatók. Ez azt eredményezné, hogy sok helyben hulladékká vált anyagot helyben lehetne újrahasznosítani, és nem kell lerakókba elszállítani, ami környezeti szempontból is sokkal kedvezőbb megoldás. Az építési előkészületek földmunkái végzése során a talaj felső cm-es humuszos rétegét le kell termelni és külön deponálni. A deponált talajt zöldfelületek kialakításánál kell felhasználni, lehetőleg a területen belül. A terület ismerete alapján talajszennyezésre az építési munkák során nem kell számítani. Amennyiben talajszennyezés gyanúja felmerül, úgy a gyanús talajminta laboratóriumi vizsgálata szükséges és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség bevonásával kell a szükséges további lépéseket, tennivalókat meghatározni. Az épületek alapozásakor fokozott figyelemmel kell lenni a talajvíz áramlására. Az új épületek nem okozhatják a talajvíz pangását, és nem okozhatnak a szomszédos épületekben károkat. A szükséges mennyiségű parkolóhelyek kialakítása lehetőleg az épületek terepszint alatti szintjén kerüljenek kialakításra. A felszíni parkolók csak korlátozottan, és fásítottan kerüljenek kialakításra. A szabadon maradó, be nem épített területek túlnyomórészt fásított zöldfelületként alakítandók ki. 116

121 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1. Vizsgálat a) történelem: Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező Kerepesi út - Lóvásár utca Mosonyi utca - Fiumei út - Salgótarjáni út - MÁV vasútvonal által határolt terület Budapest főváros bal parti városrészében, a VIII. kerület É-i részén helyezkedik el. A honfoglalást követően a mai főváros területéből kezdetben elsősorban a Duna jobb partja vált fontos települési hellyé, Pest jelentősége csak a X. század közepétől növekedett meg. A fejedelmi szállásokat az augsburgi csatavesztés után, 955-ben helyezték át a keleti partra, amikor tartani lehetett attól, hogy nyugatról támadás éri Magyarországot. 2 A keleti part fő településévé a római castrumon kibontakozó Pest vált, melynek közvetlen környezetében a Kristóf tér tájékán Újbécs, az Egyetem tér környékén pedig, egy másik település kelt életre. Az Árpád-kor folyamán Pest tágabb környezetében egy viszonylag sűrű településhálózat is kibontakozott, amely egyrészt a vízrajzhoz a Szilas- és Rákos-patakokhoz, másrészt pedig az úthálózathoz igazodott. A megye útjai sugarasan vezettek Pest felé. A Dunával párhuzamos Váci út a megyeri és jenei révet elhagyva a pesti rév kikötője mellett, a mai Bécsi utcán ment be Pestre, és az Egyetem tér felé kitérve haladt Szenterzsébetre, majd D felé, a Fejér megye Solt-széki Szigetmellékre. Ennek soroksári elágazása lentebb több ágra szakadt: Ócsánál egyrészt Dabas és Peszér, másrészt Örkény és Szeged felé. Vele párhuzamos volt a Gyálon át Tölgy (ill. Nagykőrös) felé, valamint a Monor melletti vámos Újfalun Cegléd és Szolnok felé vivő út, s ugyanerre vezetett rá a külső Üllői út vonalán Ányásnyíre felé vivő út. A mai Gyömrői út folytatása Úri alatt, mint magna via Gombán és Bicskén át (Tápió-) Szelére vitt. K felé vezetett az Oszláron és Sápon át Szecső felé menő országút (strata publica) s ebből ágazott el a vámos Isaszegen át a Tápió völgyébe menő másik út. A mai vonalán futott a Cinkotán és a vámos Kerepesen át Gödöllő és Hatvan felé vivő út, melyen a mongolok is Pest ellen vonultak. 2 Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997) 74. oldal. 117

122 Az É-ÉK felé vivő utak közül számon tartják a mai Dohány utca felől az Erzsébet királyné felé hajló Párdi utat, s a mai Váci útról Nyír-Palotára vivő utat. Említenek a Galgamácsa és Iklad között elterült Tasnál egy utat, amely Vácról vihetett Hatvanba s egy Pásztó felé vezető hegyi utat, mely jelentőségét veszítette. 3 A településhálózattal övezett Pest városa a XV. század végére már a Kiskörút vonaláig terjedt, s a határvonalat erőteljes védőgyűrű, a pesti városfalak védenek és rondellák... 4 erősítik. A török uralmat követően, a XVIII. század folyamán a város vagyis a mai Belváros - újjáépítése mellett jelentős eseményként könyvelhető el a Külváros, illetőleg külvárosok - a Józsefváros, a Terézváros, a Lipótváros és Ferencváros megszületése, melyek a városba vezető országos jelentőségű főútvonalak mentén és azok közeiben kelnek életre. A török uralmat követően, a XVIII. század folyamán a város vagyis a mai Belváros - újjáépítése mellett jelentős eseményként könyvelhető el a Külváros, illetőleg külvárosok - a Józsefváros, a Terézváros, a Lipótváros és Ferencváros megszületése, melyek a városba vezető országos jelentőségű főútvonalak mentén és azok közeiben kelnek életre. A mai Üllői út és a Rákóczi út, illetőleg Kerepesi út által határolt területen a mai Baross utcával, mint szerkezeti tengellyel az Alsó Külváros, 1777 óta Józsefváros 5, a mai Rákóczi út, illetőleg a Kerepesi út és a Bajcsy Zsilinszky út, valamint Váci út közötti területen a Király utcával, mint szerkezeti tengellyel a Felső Külváros, 1777 óta Terézváros 6 kelt életre, a Terézvárostól Ny-ra, a Váci út és a Duna folyó közötti területen a mérnöki alaprajzzal kialakított Lipótváros 7, az Üllői út és a Duna közötti területen a Soroksári út belső folytatásával, a mai Ráday utcával, mint szerkezeti tengellyel pedig, a Ferencváros jött létre 8. A Rákóczi szabadságharc idején Pest város amúgy is csak néhány száz főnyi lakossága tovább csökkent. Az 1709-es összeírás szerint 163 lakott, 82 elhagyott és 68 összedőlt ház volt a városban. A teljes elnéptelenedés miatt a város polgárai a falakon kívül fél évszázadon át szabadon foglalhattak maguknak földet. Mivel azonban Pest lakói ez időben elsősorban földművelésből élnek, 1718 körül végül szétosztják a szántókat. A terület földjei ekkoriban két övezetre oszlanak: a városfalak körüli termékeny talajra, amelyeken kertgazdaságok alakulnak ki, s a külső homokos szántóföldekre, melyek a Rákosi rétek sovány, füves pusztáival együtt az állattenyésztés feltételeit biztosítják. 3 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998) oldal. 4 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, oldal. 5 i.m.: 74. oldal. 6 i.m.: 339. oldal. 7 Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest II. kötet. 31. oldal. 8 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, oldal. 118

123 A szántóföldeken elsősorban rozsot, másodsorban árpát termelnek, de kisebb mennyiségben búzát és zabot is. A termékek kiegészítették, de nem fedezték a lakosság kenyérgabona- és takarmányszükségletét. A szántók közé majorok települtek 1718-ban 20 major volt a Józsefváros területén, elsősorban a mai Illés utca környékén, mivel Pest egész területén erre lehetett legjobban bőséges ivóvízhez jutni, ami az állattartáshoz nélkülözhetetlen. (Itt volt az Illés kút és ezen a vidéken lehetett legkönnyebben kutat ásni.) A majorokban istállókat, fészereket és néhány lakóhelyiséget találunk. Elsősorban juhászatra rendezkedtek be, így pl. Mosel Józsefnek, Pest város bírájának, majd polgármesterének Illés utcai majorjában 1786-ban 507 birkát tartottak. A majorokban gyűjtötték össze és itt csépelték ki a lerakott gabonát, ide hordták be a levágott szénát A kerület életében jelentős volt a szőlőművelés is. Míg a XVIII. században majorságot, szántót vagy kertet csak háztulajdonosok birtokolhattak, szőlőjük a ház nélküli zselléreknek is lehetett körül a pesti tanács a józsefvárosi majorok közelében letelepedett napszámosoknak a kőbányai Óhegyen szőlőket jelölt ki. A belvárosi polgárok szőlei is főleg Kőbányán voltak, de a Józsefvárosban is folyt némi szőlőművelés, különösen a mai Kulich Gyula tér környékén. A XVIII. század első felében a külterületeken csak kevesen laknak (1735-ben 736 külvárosi kenyérkeresőt írnak össze), de ezek kizárólagos többsége Józsefváros területén él A Józsefváros betelepülésénél előnyt jelentett a testvérkerületekkel szemben, hogy hosszan elnyúló, keskeny területét három oldalról országos jelentőségű út vette körül. Az Országút (mai Múzeum körút) a városkapukat kötötte össze a várfalon kívül, majd a külvárosok kifejlődése után az észak-déli irányú közlekedés fő vonala lett. A másik két országos út, a Kerepesi (Rákóczi) és az Üllői út, melyek Budát már a középkorban is Észak- illetve Kelet-Magyarországgal kötötték össze. Ezeknek a kezdeti szakasza korán beépült és ez meggyorsította a köztük fekvő területek beépítését is. A kertövezetbe itt is házakat építenek. A kerületben többfelé található téglaégetésre alkalmas agyag, s ez is megkönnyítette egy falusias jellegű település kialakulását. Az első téglaégető kemence az 1720-as években létesült a mai Rákóczi tér, Kissalétrom utca és Somogyi Béla utca közti területen, majd az agyagréteg kimerülése után ben a Rákos szántón létesítettek új téglaégetőket, ahol a mai Blaha Lujza téren, s attól délre 3 méter mélységben kékes agyagra bukkantak. A Józsefvárosban abban az időben, mikor a kecskeméti és hatvani kapu közelében az első házak felépülnek, a falaktól távolabb egy szórványtelepülés is létrejött, a mai Horváth Mihály tér, Rigó utca, József utca és Őr utca által határolt területen. Kastberger József városi tanácsos ugyanis 1732-ben 27 parcellára osztva, eladta itt elterülő szántóföldjét és a parcellák rövidesen beépültek. Néhány év múlva a szomszédos területeken is épülnek házak és a település az itteni dűlő után a Pacsirtamező nevet kapja. E település a Kerepesi út és a Belváros felé terjeszkedik és az 1770-es években már találkozik azokkal a házacskákkal, melyeket a Stáció (Baross) és Téglavető (Bródy Sándor) utcákban a belvárostól távolodva építettek fel 119

124 1766-ban két részre bontják a pesti külvárost. A határvonal a Kerepesi út, ettől északra terül el a Felső külváros, délre az Alsó külváros. Utóbbit november 7-én nevezik el Szent Józsefről, illetve József trónörökösről, Józsefvárosnak. Lakossága ekkor (a Ferencvárossal együtt) 3170 fő, majdnem kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak. Az 1785-ös esztendő kiemelkedően fontos dátuma Józsefváros történelmének. Ebben az évben helyezik át ugyanis a pesti állatvásárt a mai Engels-tér környékéről a Teleki tértől a Rózsák teréig húzódó, már említett terméketlen területre. Közismert, hogy a vásárok környékén elterülő városrészek gyorsabban fejlődnek a többieknél. A pesti lóvásár pedig mai szemmel szinte hihetetlen tömegeket gyűjtött össze vidékről. Egy 1790-ből származó adat szerint csak vámfizető kocsi érkezett a Medárd napi vásárra. Az állatvásár és a vele összefüggő piac közelsége gyorsan növeli Józsefvárosban a lakosság számát, s ebben különösen az iparosokét ben a Ferencvárossal együtt 4864 fő a lakosság, 1806-ban egyedül Józsefvárosban 6960 Mindenesetre a gyors fejlődés azt eredményezi, hogy Lipszky János 1810-ben megjelenő, Budát és pestet bemutató térképén az Országúttól a Rákosárokig tehát a Múzeum körúttól majdnem a József körútig terjedő területen a legtöbb mai utca vonala már kialakult. A különbség annyi, hogy a városi téglavetők gödrét még nem temették be, a Szentkirályi utca még csak a Mikszáth Kálmán térig ér, a Vas utca a Kőfaragó utcáig terjed, a mai Makarenko utca alig látszik és a Mária utca csak kb. 50 év múlva épül ki a Rákosárok helyén Nem egész három évtizeddel később, március 13-án a nagy árvíz a kerület házainak jó részét összedönti. A városrészt a vízáradat átlag 216 cm magasságban lepte el. A mai Baross utca elején 2 m, a későbbi Körúttal való találkozása táján csaknem 4 m, a Rókus kórház előtti piacon 3 m magasan állt a víz. A kerület 1255 házából 891 dőlt össze, 115 erősen megrongálódott és csak 249 maradt épségben. A Józsefváros területét csaknem teljesen ellepte az ár, egy Kőbánya környéki keskeny területen kívül csak a Kálvária tér Ludoviceum magasan fekvő vidéke maradt szárazon. Ide és a belváros el nem árasztott részére menekültek be Pest lakosai. 9 A Pest város különböző részein fekvő, jobbára betelt temetők kezelése igen nehézkes volt, ezért a városi tanács 1847-ben elhatározta, hogy e temetők felhagyásával egy nagy köztemetőt létesít. E célra legalkalmasabbnak bizonyult a Kerepesi-út melletti, haszonbérbe kiadott városi földek között fekvő 230 holdnyi terület, amely elég nagy terjedelmű és temető szempontjából kedvező fekvésű terület volt, mert a város alsó és felső részeitől egyforma messzire volt. 9 Józsefváros lexikon. Budapest, XIV-XVIII. oldal. 120

125 A köztemetőt jún. 15 én nyitották meg e területen s miután a keresztény hitfelekezetek közül csak a görögkeletieknek volt külön temetőjük, ami pedig sem a köztemető szabályival, sem a szabályozott felügyeleti rendszerrel nem volt összeegyeztethető, már 1847-ben felszólította őket a városi tanács, hogy különálló temetőjüket szűntessék meg és ezentúl a köztemetőben temetkezzenek. A temető kezelését a halottfuvarozási javadalom bérlőjére, Hochhalt Györgyre ruházták jún. 23-án ismét kimondotta a községtanács, hogy a kerepesi temető Pest város köztemetője lesz és hogy minden egyéb keresztény temető felhagyandó ben a zsidók is kaptak itt egy külön területet, sőt az öngyilkosok, kivégzettek és más, egyházi temetésben nem részesülők számára is hasítottak ki egy külön parcellát. A köztemető a lakosság számának gyors emelkedése folytán azonban csakhamar szűknek bizonyult, ezért 1886-ban már új temetőt kellett a fővárosnak nyitnia, de a kerepesi temetőt 880/1885. sz. közgyűlési határozatával mint dísztemetőt továbbra is fenntartotta. 10 Pest városának az 1840-es évek elejére kialakult településszerkezetét az új közlekedési eszköz, a vasút pályája tagolta tovább ban adták át a Pest-Vác vasútvonalat, 1847-ben pedig megnyílt a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonal is, amely Kőbányán vezetett keresztül. A szabadságharc idején Budának és Pestnek még csak egy pályaudvara volt, a váci és szolnoki vonalak végpontján, a mai Nyugati pu. tengelyében álló Pest állomás. Az osztrák állam a fegyverletétel után tovább építette a Magyar Középponti Vasút hálózatát, 1850-ben a vonal Bázisig épült. Buda 1861-ben külön vasúti összeköttetéshez jutott a Déli Vasút Pragerhoftól a Balaton mentén vezetett vonalának végpontján. Az épületet ( ) Bécsben tervezték, Karl Etzel ( ), a vasúttársaság neves vezető mérnöke irányította az építkezést. Buda állomás fa csarnoka az induló és érkező utasforgalom két szegélyező épületére támaszkodott. A 4 vágány áthaladt a csarnokon és a Vérmező felé épített támfal előtti fordítókorongba torkolt. A kedvezőtlen terepviszonyok miatt szűk helyen telepített pályaudvaron körgyűrű alakú fűtőház, gabonatároló raktárak is épültek. 11 A Józsefvárosi pályaudvar múltja az Északi Vasút történetéhez nyúlik vissza. A vasút ügye a salgótarjáni Szent István kőszénbánya társulat megalakulásával kezdődött, amely 1860-ban alakult meg Brellich József mérnök vezetésével. Az itteni szénbányák feltárására és kitermelésére jelentős tőke-befektetésre volt szükség, amely jövedelmezősége legfőbb forrását egy szénvasút kiépítésében látták. E célból a kőszénbánya-társulat és a magyar és külföldi arisztokrácia prominens személyiségei közül herceg Coburg-Gotha Ágost, gróf Forgách Antal és József, gróf Czebrián Ferenc, báró Podmaniczky Ármin és Gyürki Pál örökösei 1862 engedélyt kértek Salgótarjántól Pestig és Losoncon át Besztercebányáig vezetendő vasút kiépítésére. 10 Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története. Budapest oldal. 11 Kubinszky Mihály: Vasutak építészete Európában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest oldal. 121

126 Az előmunkálati engedélyt május 6-án, a végleges engedélyt január 19-én Ferenc József jóváhagyásával, a bécsi kereskedelmi és népgazdasági miniszter engedélyével megkapták. Az engedély tartama 90 évre szólt a pest-losonci szakasz megnyitása napjától számítva, amelyet három év alatt, míg a losonc-besztercebányai szakaszt 4 év alatt kötelesek kiépíteni. A Társaság érdekes módon a kamatgaranciáról is lemondott (csak később derült ki, hogy nem volt pénzük óvadék befizetésére). Az engedély elnyerése után cs. k. szab. Pest-Losoncz-Beszterce-bányai vasút és Szent István Kőszénbánya-Társulat nevet vették fel. 12 Az építkezés a kezdeti lendületek után, elsősorban pénzügyi problémák a hitelezők csődje miatt 1865-ben leállt, és csak 1867-ben folytatódott az építkezés április 2-án a pest-hatvani, majd május 19-én a hatvan-salgótarjáni szakaszt adták át a forgalomnak. Azonban év végére az Északi vasút ismét és most már végérvényesen belebukott a vállalkozásba. Bár az üzleti bevételek 1867-ben az üzemi kiadásoknak közel kétszeresét tették ki, de nem fedezték a tőkekamatok kifizetését sem. Üzleti mérlegükben a tényleges vasútépítési befektetés mellett, amely 9 millióra rúgott, improduktív tételként közel 3 millió szerepelt, amiből csak a csődköltség 1,4 millió volt. Szó sem lehetett a vállalt további vonalépítésekről. A kiegyezés magyar államának vezetői viszont Forgáchék politikai ellenfelei voltak. Segítség nem jött, ekkor már az állam részéről csak egy lehetőség maradt: a vasút megváltása. Hosszú hónapokon keresztül folyt az alku a kormány és a társaság között a vasút megváltása tárgyában. Végül is a lojális feltételek mellett június 30-án kelt terjedelmes és minden részletre kiterjedő adásvételi szerződés szerint megszülettek az államosítás feltételei. 13 A Józsefvárosi pályaudvar fontosabb épületegységei már 1865-re tető alá kerültek 14, március 29-én próbamenetet tartottak, a forgalomnak pedig május 19-én adták át a vasutat és a pályaudvart. 15 Az évi IX. t.-c. A budapesti indóházakat összekötő vasút és az azzal kapcsolatos pályaudvarok létesítéséről rendelkezik. Ennek értelmében a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy összesen o. é. Forint összköltséggel, a Budapesten létező vasúti indóházak összekötése céljából, egy gőzmozdonyú vasútat, e vasút számára szükséges Dunahidat, nemkülönben egy rendezési és egy személyfelvételi pályaudvart építsen.ennek alapján épült meg a mai keleti pályaudvar, az összekötő vasúti Dunahíd és keleti pályaudvar-kelenföldi összekötő vasút, Ferencváros állomással Figyelemre méltók e törvényjavaslat indokolásában az akkori szakkörök és a közvélemény felfogásaként lefektetett alapelvek: 12 Szerk.: Fehér Lászlóné. A magyar államvasutak első pályaudvara. Készült a Magyar Államvasutak Jegynyomdájában oldal. 13 i. m.: 13. oldal. 14 i. m.: 18. oldal. 15 i. m.: 21. oldal. 122

127 Központi személy- teherpályaudvarok létesítése, mivel szüksége fennt nem forog és ily szükséglet a közeljövőben előreláthatólag nem is fog mutatkozni, nem találtatott időszerűnek. A személypályaudvar a város középpontjához lehetőleg közel legyen. Minden metszett kisebb és nagyobb utca és út viaducttal hidaltassék át, úgy, hogy azokon a forgalom semmi akadályt sem szenvedjen. E törvénycikk keletkezésének idején, amint említettük, a MÁV. Budapesti személyforgalmát, a mai Józsefvárosi teherpályaudvar helyén létezett úgynevezett Losonczi pályaudvar látta el. Erről említi meg a törvényjavaslat indoklása, hogy a személyforgalomnak, mely már most, midőn e vasút végpontjai még jelentéktelen helyeken vannak, naponta két egész háromezer személyt tesz, nem elégséges, azt mindenki tudja, ki rajta egyszer utazott és látta, hogy az utasoknak csak egy kis része fér meg a várótermeinkben, nagyobb része pedig gyakran a szó szoros értelmében fedél nélkül kénytelen várakozni. Érdekes felemlíteni, hogy a fenti törvényjavaslatban a keleti pályaudvar elhelyezésére egy alternatív javaslatot is tárgyaltak, mely szerint a keleti pályaudvar a mai Nemzeti színházzal szemben a Rákóczi-út és Népszínház-utca közötti területen, a körútra homlokzattal, emelet magasságban terveztetett. Ezt a megoldást azonban, tekintettel a nagy költségekre, miután a bevezető vonalat viaductszerűen kellett volna építeni, elejtették ben a már korábban kijelölt helyen elkezdték a később Keleti pályaudvarnak nevezett állomás építését. A főváros ragaszkodott hozzá, hogy a főhomlokzat városépítészeti okokból a Kerepesi, a későbbi Rákóczi út tengelyébe kerüljön. E kikötés nehezítette a pályaudvar tervezését, mert a csarnokot és a felvételi épületet a Thököly út felé tolta el. 17 A Keleti pályaudvar épületét Rochlitz Gyula építész, csarnokát Feketeházy János mérnök tervezte. 18 A keleti pályaudvart már 1896-ban bővítették, midőn a gyorsárú kezelést Józsefvárosra helyezték át s újabb vonatfogadó és indító vágányokat és vonatszerelvények elhelyezésére szolgáló vágányokat létesítettek. A nyugati pályaudvarról kitelepítették Istvántelekre a főműhelyt s ugyancsak szaporították a vonatfogadó és szerelő vágányokat. Józsefváros állomáson is újabb vágányok épültek és szaporították az árukezelő helyeket. A budapesti pályaudvarokon legutóbb az évi XXIX. és XXXI. t.-c. alapján hajtottak végre bővítést A keleti pályaudvaron a csarnok előtt újabb vonatfogadó vágányok létesültek, a csarnok középperonja meghosszabbítatott, a termes kocsik kezelése nagyobb részben átkerült a nyugati pályaudvarra, a peronoktól a fűtőháztelepre vezető vágányokat átalakították, miáltal a kezelés lehető egyszerűbbé tétetett ADATOK A BUDAPESTI PÁLYAUDVAROK RENDEZÉSÉHEZ. A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGÁNAK TANULMÁNYA. M. Á. V. MENETJEGYNYOMDA, BUDAPEST. 387/ oldal. 17 Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások. Corvina Kiadó (1983.) 58. oldal. 18 i. m.: 58. oldal. 19 ADATOK A BUDAPESTI PÁLYAUDVAROK RENDEZÉSÉHEZ. A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGÁNAK TANULMÁNYA. M. Á. V. MENETJEGYNYOMDA, BUDAPEST. 387/ oldal. 123

128 A Kerepesi út és temető közötti terület szabályos utcaszerkezetét még az 1870-es évek elején lefektetett szabályozás alakította ki. Az évi nagy Budapestet ábrázoló térkép szerint a mai Asztalos Sándor út és a Fiumei út közötti területre a Kerepesi út mentén a Ruggyantagyár, a Lóvásár, a Tattersall, a Kerepesi út - Lóvásár utca Mosonyi utca Festetics utca által határolt területre a M. kir. államvasutak nyugdíjintézete bérházai, a Mosonyi utca D-i oldalára Toloncház, és Lovasrendőr laktanya, a Festetics utcától Ny-ra eső térségbe pedig lakóházak épültek. A Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaság ben jött létre és célul tűzte, hogy vásárok, kiállítások és versenyek szervezésével igyekeznek elősegíteni a hazai lótenyésztés fejlődését. A fent említett hosszúnevű társaság 1878-ban megállapodást kötött a Székesfővárossal, mely szerint - 30 évre megszerzi lóvásártérül a VIII. kerületi Külső-Kerepesi út mentén fekvő Városi Omnibusz telep területét, az épületeivel és a hozzá tartozó telkekkel együtt. 20 A Richard Tattersall...angol lószakértő és üzletemberről elnevezett terület, amelyen 1881-ben alakult M. Tattersall Rt ig rendszeresen lóvásárokat tartott. Ekkor a főv. a tulajdonába került területet a Bp.-i Ügetőverseny Egy.-nek engedte át, amely itt lovardát és fedett pályát épített. Ezeket 1954-ben életveszélyesnek minősítették s lebontották. A Tattersall területének egy részén nyitották meg aug. 31-én a ma is működő 1000 m kerületű új ügetőpályát június 1-jén alakult a MARTA-Magyar Automobil Rt. 25 darab taxaméterórával felszerelt bérgépkocsijának üzembe állításával. A MARTA december 20-án egyesült a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt.-gal Automobil Közlekedési Rt. néven tól neve Autótaxi Budapesti Közlekedési Rt. volt. 22 A személyfuvarozással foglalkozó cég a Ruggyanta gyár Ny-i oldala mentén alakította ki telephelyét. A tervezési terület 1930-as évek közepére kialakult településkaraktere az elmúlt nyolc évtized alatt némiképp átalakult, megváltozott. A Tattersall területén állt, majd az 1950-es években részlegesen lebontott fedett lovarda helyett 1987-ben új, nemzetközileg is megfelelő méretű fedett lovarda épült a területen. 23, jelentősen megnőtt az egykori Ruggyantagyár bázisán létrejött Országos Gumiipari Vállalat, majd 1973-tól TAURUS Gumiipari Vállalat munkahelyi funkciójú területe, s a megnőtt területen sűrű beépítés jött létre. A megszűnt Ügető területére a közelmúltban, 2006-ban épült fel az Aréna Plaza Bevásárlóközpont nagyméretű épülete Budapest lexikon II. kötet. Második bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest Józsefvárosi lexikon. Budapest, oldal. 23 Budapest lexikon II. kötet. Második bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az új lovarda felépítésének időpontját a Nemzeti Lovarda honlapján fellelhető lovarda-történet 1985-ben állapítja meg. ( 124

129 Az évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 125

130 Az évi Lipszky János által készített térkép részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 126

131 Buda és Pest térképe 1828 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 127

132 Az évi márciusi árvízi elöntést ábrázoló térkép részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 128

133 129

134 Pest város évi térképének a részlete. Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára Halácsy Sándor évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 130

135 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 131

136 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 132

137 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 133

138 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára 134

139 b) természet, táj, tájhasználat településhálózati és településszerkezeti összefüggések: A vizsgált térség földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. A kistáj 98 és 251 m közötti tsztfi magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. 24 A térség természeti jellegét és tájhasználatát alapvetően a Fiumei úti sírkert nagy kiterjedésű, 56 hektáros 25, rendezett zöldterülete határozza meg, amely egyszersmind fontos biológiai kondicionáló szerepet tölt be a főváros balparti városrészében. A tervezési területet mind a négy oldalán jelentős és fontos településszerkezeti elemek határolják. É-on a Kerepesi út a határ, amely a mai Kossuth Lajos utca és Rákóczi út folytatásában fut K-ÉK felé. A középkori eredetű útvonalat az ország egyik legjelentősebb, országos jelentőségű útjaként tartja számon a kutatás 26, amely Pest városát kötötte össze az ország ÉK-i és K-i régiójával. Ez az útvonal a XVII. század végétől, XVIII. század elejétől kezdődően a mind dinamikusabban terjeszkedő Pest város egyik legjelentősebb településszerkezeti tengelye lett, és az ma is. Az útvonal országos közúthálózatban betöltött forgalmi jelentősége a közelmúltban megépített M3-as autópályával és M0-ás autóúttal némileg csökkent ugyan, regionális jelentőségéből azonban semmit sem veszített. 24 Szerk.: Dr. Marosi Sándor Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, oldal Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998) oldal. 135

140 Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa és Gödöllő településeinek napjainkban is ez az útvonal jelenti az M3-as autópálya mellett a legközvetlenebb és leggyorsabb közúti kapcsolatot a főváros központjával. A tervezési terület D-i határán, a Salgótarjáni út alatt elterülő egykori Józsefvárosi pályaudvar D-i oldalán, a mai Baross utca K-i folytatásaként vezető Kőbányai út nyilvánvalóan már a középkor óta összekötötte Pest városát a tőle K-re fekvő kőbányákkal, később pedig a város szőlőhegyével, az Óheggyel, ahol a XVIII. század első harmadában a mai Kőbánya településtörténeti magja is életre kelt. Az útvonal minden bizonnyal még a török uralom alatt kapcsolódhatott be az országos közúthálózatba. Napjainkban a Kőbányai út a főváros egyik fontos és nagy forgalmú K-Ny-i irányú szerkezeti tengelye, amely összekapcsolódva a Jászberényi úttal ugyanakkor a Jászság és a főváros közötti közúti összeköttetés legfőbb eleme. A mai Fiumei út az egykori város árka, vagy másképpen, a vámvonal mellett vezet, kialakulása a XVIII-XIX. századra tehető. Napjainkban az útvonal, folytatásában az Orczy úttal és a Haller utcával, illetőleg a Rottenbiller- és Szinyei Merse Pál utcával tulajdonképpen körútként funkcionál és a Terézvárost köti össze Józsefvároson át a Ferencvárossal. A terület K-i határán, az Asztalos Sándor út Ny-i oldalán vezető vasútvonal az 1880-as évek elejétől kezdve zárja el a vizsgált, nagy kiterjedésű területet a tőle K-re elterülő térségtől. c) településkép és utcaképek: Salgótarjáni út utcaképe K felől Salgótarjáni út utcaképe K felől Fiumei úti utcakép Fiumei úti utcakép 136

141 A Baross tér látképe Ny felől A Baross tér látképe ÉNy felől Kerepesi úti látkép a Tattersall bejáratával és az Aréna Plazaval Kerepesi úti látkép a benzinkúttal és az Aréna Plazaval A Fiumei út látképe D felé a Festetics utca torkolatától A Fiumei út látképe É felé a Festetics utca torkolatától A Festetics utca látképe a Fiumei út felől A Festetics utca látképe a Mosonyi utca felől 137

142 A Mosonyi utca látképe a Festetics utca felől utca felől A Mosonyi utca látképe a Lóvásár utca felől A Lóvásár utca látképe É felé az utca D-i vége felől A Lóvásár utca látképe É felé a Mosonyi utca torkolata felől A Tattersall Kerepesi úti főbejárata A Tattersall díszudvara a főbejárat felől A Tattersall díszudvarának Ny-i oldala a főbejárat felől A Tattersall díszudvarának K-i oldala a főbejárat felől 138

143 Az ifj. Paulheim Ferenc által tervezett fedett lovarda fennmaradt szerkezeti része É-i homlokzat Az ifj. Paulheim Ferenc által tervezett fedett lovarda fennmaradt szerkezeti része D-i homlokzat A Lóvásár utca menti istálló látképe É felől A díszudvar látképe ÉNy felől Látkép K felé Látkép DK felé Látkép D felé beépítés a D-i telekhatárom Látkép DNy felé beépítés a DNy-i sarokrészen 139

144 A tervezési területet településképe és utcaképei tulajdonképpen két különböző beépítésű részre, a lazán beépített temető területére, valamint a temetőt É-on és K-en övező, változó sűrűségű és beépítési móddal rendelkező területre különül el. A terület nagyobb részét elfoglaló temető település- és utcaképi megjelenésének mindenekelőtt a XIX. század közepi, a Salgótarjáni- és Festetics utcai sarokrészt centrális építményekkel is kihangsúlyozó, zárt és magas kerítésfal, valamint a fal fölött megjelenő belső növényzet, továbbá a fal fölé magasodó síremlékek és építmények, illetőleg a Fiumei utat szegélyező fasor a fő látványelemei. A temetőt É-on és K-en határoló részeken beépített terület már változatosabb település- és utcaképpel rendelkezik. A Fiumei út és a Lóvásár utca közötti szabályos, derékszögű utcaszerkezetű térség a XIX. század utolsó két évtizedében, illetőleg a XX. század legelején, nagyvárosias jelleggel, sűrűn, részlegesen zártsoros és zártsoros beépítésben, nagyobbrészt eklektikus stílusban épült be. Az épületek szintszáma É-ról D felé fokozatosan csökkenő magasságú. A részlegesen zártsoros beépítés következtében az utcaképekben nem csak a házak utcai homlokzatai, hanem azok tömegformája is hatásosan érvényesül, míg a homlokzatok kialakításában lakó- és intézményi funkciójú épületek esetében egyaránt nagy szerephez jut a korszakban oly közkedvelt téglaburkolat. A Tattersall telkének beépítése tulajdonképpen egy elő- és egy hátsó udvar köré szerveződik, a tömör kerítésfal fölött és a növényzet takarásából előbukkanva csak a nagyobb magasságú épületek tömege az ifj. Paulheim Ferenc által tervezett lovarda megmaradt szerkezeti egysége, vagy az 1985-ben épített új fedeles lovarda jut érvényre az utcaképekben. A Tattersalltól K-re, hosszú szakaszon az utcakép D-i oldalának fő építészeti eleme a nagyméretű telek belső részén, rendezett zöldterületbe ágyazódó, szabadonálló beépítésű és erőteljes tömegű, Ny-on felmagasodó Aréna Plaza Bevásárlóközpont épülete, melynek előterében az ifj. Paulheim Ferenc által tervezett, egyik megtartott tribün emlékeztet a terület korábbi funkciójára. A Kerepesi út D-i oldalának vasúti alagútig tartó szakaszát az 1913-ban a területre települt AUTÓTAXI utcavonalon álló, fszt+2 emelet magas, fölül attikafallal lezárt, nyerstégla homlokzatú épülete, illetőleg a Michelin Hungária Kft. enyhén íves homlokzatú ugyancsak téglával burkolt, fszt+mezzanin+4 emelet magas, lapostetős épülete zárja le. 140

145 d) településszerkezet és területhasználat e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok; A tervezési területet É-on és Ny-on forgalmas településszerkezeti tengelyek a középkori eredetű Kerepesi út és a XVIII-XIX. században életre kelt Fiumei út határolják, D-en, a Kőbányai út mentén a hosszan elnyúló, egykori Józsefvárosi pályaudvar hátsó szervizútjával, a Salgótarjáni utcával határos, míg K-en a Keleti pályaudvarra bevezető, 1882-ben megnyitott vasútvonal határolja. A terület ÉNy-i sarka, a Keleti pályaudvar előtti háromszög alakú Baross tér fontos településszerkezeti csomópont, s ugyancsak fontos csomópont a Fiumei út és a Kőbányai út kereszteződésében kialakult Orczy tér is, igaz, a tér már nem közvetlenül határos a vizsgált területtel. A térség településszerkezeti sajátosságaira összességében az utcaszerkezeti tagolatlanság és a környezet utcaszerkezetével való kapcsolat hiánya a jellemző, ami a területre és annak határára telepített nagy területet igénylő funkciókkal temető, lóvásártér majd Ügető, hosszan elnyújtózó területű pályaudvarok, továbbá a K-i oldalon futó vasútvonal pályájával magyarázható. Az évi szabályozási terv a temető és a Kerepesi út közötti hosszan elnyúló területre egy mérnöki rendszerű, derékszögű utcahálózat kialakítását tervezte: a temető mellett vezetett, Kerepesi úttal párhuzamos utca (az egykori Juranics utca) mellett a terület hossztengelyében is tervezett volt egy K-Ny-i irányú utca, melyet É-D-i irányú, egyenes keresztutcák tagoltak volna kisebb szakaszokra. A részlegesen megvalósított tervezetből mára már csak a terület hossztengelyében elhelyezkedő, K-Ny-i futásirányú Mosonyi utca Lóvásár utcáig tartó szakasza, valamint az É-D-i tengelyű rövid keresztutcák, nevezetesen a Festetics utca és az említett Lóvásár utca maradt fenn. A vizsgált térség területhasználatát a temetőfunkció uralja, melyet É-on lakó- és intézményi funkció (Rendőrség, Tattersall, benzinkút, Aréna Plaza Bevásárlóközpont), K-en pedig munkahelyi funkciójú terület (FŐTAXI, Michelin Hungária Kft.) övez. A tervezési terület telekszerkezetének váza a XIX. század végén, XX. század elején alakult ki. A térség legnagyobb méretű telke az 56 hektáros, szabálytalan paralelogramma alakú Fiumei úti sírkert. Nagyobb méretű telek még az egykori, 1930-as évek elején kialakított Ügető (ma Aréna Plaza Bevásárlóközpont) téglalap alakú telke, az Izraelita temető telke a Salgótarjáni út mentén, a Michelin Hungária Kft. vasúti pálya mellett elterülő két telke, a Nemzeti Lovarda (Tattersall) telke, az egykori M. kir. államvasutak nyugdíjintézete bérházai -t magába foglaló, Kerepesi út, Lóvásár-, Mosonyi- és Festetics utcák által határolt tömbtelek, valamint a Mosonyi utca D-i oldalán, a Festetics- és Lóvásár utcák között fekvő, egykoron a Toloncház -at és a Lovasrendőr laktanyá -t (ma rendőrséget) magába foglaló két telek. Legkisebb méretűek a Festetics utcától Ny-ra fekvő lakófunkciójú telkek. A terület beépítés szempontjából lényegében véve két részre osztható. A temetők Fiumei úti sírkert és az Izraelita temető területe lazán beépített, míg a temetőterületet É-on és K-en L alakban övező városrész már sűrű beépítést mutat. 141

146 A Fiumei út és a Lóvásár utca közötti térség beépítésére a nagyvárosias jellegű, sűrű, zártsoros és zártudvaros, illetve keretes beépítés a jellemző, a XIX. század utolsó éveiben, illetőleg a XX. század legelején felépített lakó- és intézményi funkciójú, eklektikus és szecessziós stílusú épületek szintszáma fszt+2- és fszt+5 emelet magasság között változik, É-ről D felé csökken. A Lóvásár utca K-i oldalán fekvő Tattersall beépítése jelenlegi formájában több beépítési periódust foglal magába. A Lóvásár utca mentén húzódó hosszú istálló minden bizonnyal XIX. század végi, XX. századi előzmények után, több periódusban az 1930-as évek elején és az 1945 utáni időszakban alakult mai formájára. A Lóvásár utca menti fésűs beépítésű, hosszú istálló folytatásában és az egykori Juranics utcai részén szabadonálló beépítésű földszintes melléképületek sorakoznak. A Kerepesi úti főbejárat K-i oldalán, a Mosonyi utca D-i oldaláig nyúló, az 1980-as évek közepén felépített 27, L alaprajzú, fedett lovarda terül el. A főbejárat tengelyében kialakított, parkírozott díszudvart a keresztirányban elhelyezkedő, ifj. Paulheim Ferenc által tervezett és Dávid János és fia által ban kivitelezett fedett lovarda épületéből fennmaradt, műemléki védelem alatt álló szerkezeti szakasz 28 zárja le. A megszűnt Ügető területén 2007-ben megnyílt Aréna Plaza Bevásárlóközpont hosszú, téglalap alakú épülete a Kerepesi úttal párhuzamos hossztengellyel, szabadonálló beépítésben épült fel Szerk: Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. Budapest, oldal. 142

147 Az 1930-as évek épületállományából csak az ifj. Paulheim Ferenc által ban tervezett I. osztályú tribün 29 maradt meg. Az Aréna Pláza Bevásárlóközponttól K-ra elterülő munkahelyi terület meglehetősen sűrűn beépített, az épületek szabadonálló beépítésben helyezkednek el. f) védettségek: műemléki védelem (területi és egyedi védettség) g) az örökségi értékek elemzése: egyedi védettség: Budapest VIII. Kerepesi út 7. hrsz.: Nemzeti Lovarda főépülete. Műemléki környezet: a helyrajzi számú ingatlan fennmaradó része. Az ifj. Paulheim Ferenc által tervezett és Dávid János és fia által ban kivitelezett...fedett lovarda épületéből mindössze egy szerkezeti szakasz maradt meg a hozzá tartozó véghomlokzattal. 30 A 40 X 90 X 16 méteres fedett lovarda 1000 néző befogadására volt alkalmas. Negyven méteres fesztávját háromcsuklós, rácsos, két oldalról deszkával borított fatartók hidalták át. A csarnokot három oldalról alacsonyabb, lapos tetős épületrészek vették körül, kétoldalt öltözőkkel és vizescsoportokkal, középen az előcsarnok-ruhatár-iroda helyiségcsoport és félemeleti társalgó felett lépcsős tribünnel. A porond másik három oldalán földszinti páholysor volt. 31 A Nemzeti Lovarda főépülete védetté nyilvánításának célja az 1932-ben, ifj. Paulheim Ferenc tervei alapján modern stílusban épült főépület...építészeti és történeti értékeinek megőrzése. (53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet) Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16. hrsz.: 38821/2. Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető). A Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) műemléki értékeinek (és korábban védetté nyilvánított műemlékeinek tételes felsorolását lásd a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet 2. mellékletében. Műemléki környezet: nincs A Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) védetté nyilvánításának célja a temető...meghatározott területrészei, síremlékcsoportjai, sírépítményei, síremlékei és egyéb építményei történeti és művészeti, kertépítészeti értékeinek, a temető karakterét adó kisépítészeti alkotásainak, valamint mindezek összefüggéseinek, a temető térszerkezeti sajátosságainak, a 20. század elejéig kialakított térstruktúrájának (parcellakiosztás, úthálózat, az utakat szegélyező fasorok, az 1850-es években emelt temetőfal) megőrzése, továbbá a temető méltó használatának biztosítása. (42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet) 29 i. m.: oldal. 30 i. m.: 236. oldal. 31 i. m.: 237. oldal. 143

148 Budapest VIII. kerület Salgótarjáni út 30. hrsz.: 38821/5. Izraelita temető. Műemléki környezet: nincs Az Izraelita temető védetté nyilvánításának célja...az 1874-ben megnyitott és az 1950-es évek végén lezárt izraelita temetőben található tradícionális sírkövek, illetve a századfordulóra jellemző eklektikus és szecessziós sírművészet művészi igényességű síremlékeinek műemléki védelme, különös tekintetttel a Lajta Béla által tervezett síremlékekre, kapuépítményre és szertartási épületre, valamint a Vidor Emil, Maróti Géza, Körössy Albert, Fellner Sándor, Alpár Ignác, Donáth Gyula, Gardos Aladár és Gerster Kálmán tervei alapján készült síremlékekre. (15/2002. (V. 14.) NKÖM rendelet) Fővárosi védelem 32 : egyedi védettség: nincs. épületegyüttesek: nincs városkép szempontjából kiemelt településrészek: VIII. kerület, Ügető területe (Kerepesi út) városkép szempontjából kiemelt útvonalak: VIII., kerület, Kerepesi út VIII., kerület, Fiumei út városkép, növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett közparkok, terek, kertek, temetők, fasorok: C) védett temetők: Kerepesi temető egész területe hrsz.: 38821/1/2 D) fasorok: VIII. kerület, Fiumei út, h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében: A középkori eredetű, országos és regionális jelentőségű településközi útvonalak, a Kerepesi út és a Kőbányai út, valamint a XVIII-XIX. századi eredetű Fiumei út és az 1880-as évek elején megnyitott vasútvonal által határolt térség területhasználatának kialakulása a XVIII. század nyolcvanas éveinek közepén kezdődött, amikor a pesti állatvásárokat a mai Erzsébet térről a városhatár menti területre helyezték át. A Kerepesi úti köztemetőt június 15 én nyitották meg. 32 A főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet melléklete és a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) mellékletei alapján. 144

149 A temető D-i oldalára, a Kőbányai út mellé telepített Józsefváros pályaudvart 1867-ben, míg a Kerepesi út É-i oldalára elhelyezett Keleti pályaudvart 1882-ben adták át a forgalomnak. A temető, illetőleg a Kerepesi úttal párhuzamosan futó Juranics utca és a Kerepesi út közötti térség szabályos, mérnöki rendszerű utcahálózatát és telekszerkezetét még az 1870-es évek eleji szabályozás alakította ki. A XIX. század utolsó két évtizedében, illetve a XX. század elején a terület belső, város felőli, Ny-i részére lakó- és intézményi funkciók Lovarendőr laktanya, Toloncház kerültek. A mai Lóvásár utca K-i oldala mentén a Lóvásár területe nyújtózott, melynek nagyobbik részét a Tattersall foglalta el, K-i végében pedig a Autótaxi Rt. és a Ruggyanta gyár terült el. Az 1930-as évek elején Tattersall területének Lóvásár utca menti részére fedett lovarda épült, nagyobbik, K-i felén pedig Ügetőverseny-pályát alakítottak ki, melynek É-i, Kerepesi út felőli oldalára, két menetben a nézők befogadására szolgáló lelátókat, a K-i részre pedig istállóépületet építettek. Az 1930-as évekre kialakult területhasználat a későbbiekben két irányban változott: egyrészt fokozatosan és jelentős mértékben megnövekedett a Ruggyantagyár, illetőleg a jogutód vállalat területe, másrészt megszűnt az Ügetőverseny-pálya, s helyét a közelmúltban felépített, kereskedelmi-, vendéglátó- és szórakoztató funkciójú Aréna Plaza Bevásárlóközpont foglalta el. S habár az Ügető megszűnte örökségvédelmi szempontból veszteségként könyvelhető el, a területhasználat területi állapota a kulturális örökség összefüggésrendszerében közepesre, jóra értékelhető. Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő (Iktsz.: /2009.) 145

150 RÉGÉSZET VIZSGÁLAT A régészeti örökség vizsgálatát a MŰ-HELY Tervező és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1065 Budapest VI. Bajcsy Zs. u. 31.) megbízásából a Budapest VIII. kerület, Józsefváros, Kerepesi út - Lóvásár utca Mosonyi utca - Fiumei út - Salgótarjáni út - MÁV vasútvonal által határolt terület kerületi szabályozási tervéhez és kerületi építési szabályzatához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 71. (1) bekezdése szerinti, a Lechner Lajos Tudásközpont által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatokat, valamint az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait vettük alapul. a) történeti leírás, régészeti örökség felmérése a változással érintett területen A vizsgálat alá vont területről származó régészeti emléket, illetve régészeti leletről szóló adatot nem ismerünk. Ahhoz, hogy képet alkothassunk a terület régészeti érintettségéről, a környező adatokat érdemes számba venni. A vizsgált terület közvetlen szomszédságából, a mai Keleti pu. területéről őriz a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatot. A központi pályaudvar építése közben 1884-ben középkori érmet találtak és vittek be a Magyar Nemzeti Múzeumba. (MNM Éremtár 114/1884.). Természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni ebből az egy éremből, hiszen ennek nem kell feltétlenül régészeti objektumhoz kötődnie. Sajnos a XIX. században beszállított leletek minden lelő-körülmény leírása nélkül kerültek a múzeumokba. Egy régészetileg ismeretlen területről azonban legvalószínűbb következtetést a terület eredeti domborzati-vízrajzi viszonyai, valamint topográfiai elhelyezkedése alapján lehet levonni. Jelen esetben a Pest város középkori városmagját övező vízjárta, mocsaras, a Duna mellékágaival szabdalt külterületi határban a városból kivezető utak jelentették a biztos pontokat, melyek valószínűleg őskori előzményekre mennek vissza. Konkrétan, a római koros kutatás feltételezi, hogy Contraaquincumból (Erzsébet-híd pesti hídfője) valahol a Rákóczi út-kerepesi út vonalában vezetett az út a Barbaricumba. A II. József-féle katonai felmérésén (XVIII. század) a Pest városából a középkori Hatvani kaputól induló, a mai Rákóczi út vonalában ábrázolt, az akkori víz- és domborzati viszonyokat követő utat ugyanezzel az úttal lehet azonosítani. Jelentőségét a mai Kerepesi út mentén a XIV- XVI. kerületi szakaszt kísérő őskori lelőhelyek is megerősítik. 146

151 Részlet II. József-féle katonai felmérésből A vizsgált terület melletti volt Ügető területének beépítése során egyáltalán nem került sor régészeti beavatkozásra, még csak régészeti megfigyelés szintjén sem. A közelmúlt metróhoz kapcsolódó építkezéseinek földmunkáihoz kapcsolódó régészeti megfigyelései során nem regisztráltak régészeti jelenséget. b) Védettségek: területi és egyedi A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelem alatt álló (jogszabályi határozattal védetté nyilvánított terület) nem található. A vizsgálat alá vont területen a Lechner Lajos Tudásközpont által vezetett központi hatósági nyilvántartás alapján régészeti lelőhely nem található. A szabályozás alá vont területen a és 38829/5 hrsz-ú ingatlanok régészeti érdekű területnek minősülnek a közvetlen a Kerepesi úttal határos utcafrontnál húzódó15270 egyedi azonosítójú, a Lechner Lajos Tudásközpont által vezetett központi hatósági nyilvántartásban található Baross tér Keleti pályaudvar elnevezésű régészeti lelőhely miatt. c) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A vizsgálat alá vont terület teljesen elfedett, így a területen a régészet hagyományos terepbejárási módszerével régészeti adatot gyűjteni nem lehet. A XVIII. századi állapotot ábrázoló térképek még sok tekintetben őrzik a korábbi korok domborzativízrajzi képét. Ebből a legrészletesebbnek egy 1775-ből származó felmérés tűnik, melyen a vizsgált terület dombsorral tagolt tájban futó út mellett található. 147

152 Részlet az 1775-ből származó katonai felmérésből Ebből a mai Keleti pu. területére eső domb már nincs meg, de az út túloldalán lévő területen a mai építmények, gyakorlópályák és a mára már felhagyott vasúti területek korábbi használata ellenére is fellelhető az eredeti felszín lankás egyenetlenségeinek nyoma. A mai vasút és a temető közötti sáv egy lapályosabb, emberi megtelepedésre nemigen alkalmas képet mutat. A vízrajzi viszonyok alapján (ezt a régészeti emlékek is alátámasztják) a vizsgált területtől jóval északabbra, a mai Puskás stadion környékén valaha volt, telepítő tényezőként szóba jöhető vízfolyást kísérő dombokon (ezeket homokbányászás során tüntették el az elmúlt 100 évben) lehetett a történeti korok emberi megtelepedésével számolni. De ez a környezet már jóval kívül esik a vizsgálat alá vont terület hatókörén. A Kerepesi út menti területen nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az itt évszázadok során használt út nyomai még megőrződtek. De nagy valószínűséggel itt ennél több régészetitörténeti eredményt nem is lehet várni. 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A Nemzeti Lovarda fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításához szükséges paraméterek meghatározása. a) Településhálózati és területhasználati, és beépítettségi változás A Nemzeti Lovarda területén tervezett fejlesztések földmunkái során régészeti-történeti rétegeket is érinthetnek. 148