MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Tárgy: Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása Budapest, május

2 I. INDOKLÁS 1. Bevezető A szakértői tevékenység tekintetében a hatályos szabályozás szerint elsődlegesen a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 101. fogalmazza meg a keretszabályokat, nevezetesen a közoktatási szakértővé válás feltételeit. A Kt. további rendelkezései a szakértő igénybevételének kötelező és lehetséges eseteit rendezik. A végrehajtásról szóló részletszabályok, a névjegyzékre kerülés eljárási szabályai az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben (a továbbiakban: R.) találhatók. A szakértői névjegyzék szakterületenként tartalmazza az oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre jogosult szakértőket. A szakértőkkel szembeni elvárások, a szakértői munka szabályozásának átgondolását indokolja elsődlegesen az, hogy az elmúlt években jól körvonalazódó változások szerint az ellenőrzés kiemelt szerepet tölt be a közoktatás területén is, a szakértőkkel szemben támasztott követelmények egyre összetettebbek. Az ágazatpolitika kiemelt területei, a Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT), az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében végzett fejlesztő munka speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket, tanácsadókat igényel, ami szintén indokolttá teszi a szabályozás újragondolását, valamint a szakértői és a tanácsadói szerepek markáns különválasztását. A közoktatási szakterület az R. módosítására, a fejlesztés lehetőségeinek végiggondolására munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport véleménye alapján szükségessé válik az R. módosítása, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az NFT megvalósítása során kialakult új szolgáltatási formák és tevékenységek, azok minőségbiztosítása, valamint az e szolgáltatásokat nyújtó személyek kiválasztása és közvetítése szabályozásra kerüljön. Mivel egyértelműen szolgáltatási feladatokról van szó, az új szabályozást a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet keretében, azon belül is új fejezetben javasolt majd megjelentetni. A munkacsoport az alábbi javaslattal él: 1. Az R.-ben ki kell egészíteni a szakterületek felsorolását a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértői szakterülettel. 2. Szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő az a közoktatási szakértő lehet, aki megfelel a szakértővé válás feltételeinek, továbbá az esélyegyenlőség területén további tapasztalattal, továbbképzésen szerzett ismerettel rendelkezik. 3. A Kt (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közoktatási szakértői névjegyzékre való felvétel meghosszabbítását kötelező, legalább 30 órás továbbképzéshez kell kötni. 4. A képzéseket önfinanszírozó módon kell megoldani. 5. A közoktatási szakértők kötelező továbbképzése elsődlegesen a tanügyigazgatás területére, másodlagosan a speciális szakterületük új ismereteinek elsajátítására 2

3 vonatkozzon, fontos elsajátítaniuk a minőségirányításban, szervezetfejlesztésben, menedzsmentben szükséges ismereteket is. A kötelező továbbképzésnek fel kell készítenie a szakértőket az új pedagógus profiloknak megfelelő pedagógiai gyakorlat szakmai ellenőrzésére, értékelésére is. 6. A szakértők számára az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) évente szinten tartó képzést, konzultációt szervez, a jogszabályváltozás követésére. 7. Az oktatásért felelős miniszter a Kt. 94. (1) bekezdés c) pontja felhatalmazása alapján közzétesz egy tájékoztatót, amelyben a szakértőknek szánt kötelező képzések szerepelnek. A tájékoztatóban csak olyan képzések szerepelhetnek, amelyeket az alapítási engedéllyel rendelkező szervezet tart, és e szervezet minőségbiztosítási rendszert működtet. 8. A Kt. 79. (3) bekezdésében, valamint a 88. (6) bekezdésében meghatározott esetekben csak olyan szakértő kérhető fel, aki a kötelező továbbképzésen a tanügyigazgatás területén megújította ismereteit, valamin részt vett az évenkénti szinten tartó képzésben, konzultáción. 9. Azon szakértők esetében, akik maguk képzőként legalább 20 órában vesznek részt a fent nevezett képzésekben, teljesítettnek kell tekinteni a feltételeket. 10. Az OH, mint a szakértőket összefogó szervezet kidolgozza a közoktatási szakértői munka részletes követelményeit, és a honlapján ajánlás formájában közzéteszi. 11. A Kt. 79. (3) bekezdésében, valamint a 88. (6) bekezdésében meghatározott esetekben a szakértői véleményt az OH illetékes regionális igazgatóságához is meg kell küldeni. 12. Ki kell dolgozni a szakértő munkavégzéshez kapcsolódó panaszkezelés rendjét. 13. Ki kell dolgozni a szakértői névjegyzékről törlés, a szakértői működés felfüggesztésének szabályozását. (eseti bizottság létrehozása). 2. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az előterjesztés a kormányprogramhoz kapcsolódik, a minőségi oktatás megteremtésének kiemelt szereplői a közoktatási szakértők. A közoktatás területén is kiemelt hangsúlyt kap az ellenőrzés, jelen esetben a külső ellenőrzés szakmaiságának, jogszerűségének erősítése. 3. Pénzügyi kihatások Az előterjesztésnek nincs pénzügyi kihatása. Az OH bevételeinek növekedése (évente szinten tartó konzultáció miatt) várható. 4. Várható szakmai hatások A szakértőkkel szembeni elvárások megfogalmazása, az első lépés a szakértői tevékenység minőségének javításában. Cél, hogy szakmailag felkészült, a megváltozott igényeknek megfelelni tudó, naprakész tudással rendelkező szakértők végezzenek csak szakértői tevékenységet. A szakértői tevékenység a megalapozott döntést szolgálja, ill. az elvárások egyértelmű megfogalmazásával támogassa a közoktatási intézmények működését, alapozza meg önértékelésüket. 3

4 5. Várható gazdasági hatások MUNKAANYAG A tervezett intézkedésnek nincs közvetlen gazdasági hatása. 6. Várható társadalmi hatások Mivel a szakértői munka a fenntartói döntés előkészítésben hangsúlyos szerepet tölt be, várhatóan a szakmaiságra, jogszerűségre, a gyermekek mindenek felett álló érdekére nagyobb hangsúly helyeződik a szakértők megerősítése folytán. Ennek eredményeképpen a döntések társadalmi elfogadottsága nő. Az állam ellenőrző funkciója is erősödik. 7. Kapcsolódások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik más, a Kormány elé benyújtott előterjesztéshez. 8. EU vonatkozások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik a közösségi vívmányokhoz, valamint az EU és szerveinek folyamatban lévő döntéseihez, terveihez. 4

5 Az oktatási és kulturális miniszter.../2008. (.) OKM r e n d e l e t e az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. -ának (1) bekezdése c) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki: (Szakterületek, különösen:) z) szakszolgálat-esélyegyenlőség. 2. (1) Az R. 2. -ának (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő g)-h) ponttal egészül ki: (A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:) b) a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, vagy a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá pedagógus-szakvizsga, illetve vizsgaelnöki ismereteknek az oktatásért felelős miniszter által meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében történő elsajátítását igazoló oklevél, illetve tanúsítvány hiteles másolatát; g) a szakterület elismert képviselőjeként kapott díjak, címek stb. igazolását, h) az esélyegyenlőségi szakterületre vonatkozó névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz az esélyegyenlőség területén szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát. (2) Az R. 2. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik: (5) A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolhatók a pályázó által megjelölt szakterülethez kapcsolódó képzések és továbbképzések elvégzését igazoló oklevelek, illetve tanúsítványok hiteles másolatai is. 5

6 3. (1) Az R. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az, aki szerepel a névjegyzékekben, kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterületen, vizsgaterületen, szakmacsoportra, illetve szakképesítésre nyilvántartásának meghosszabbítását, feltéve, hogy részt vett egy tanügy-igazgatási vagy minőségirányítással vagy szervezetfejlesztéssel vagy menedzsmenttel vagy az egyik szakterületével közvetlenül összefüggő, az oktatásért felelős miniszter által az adott szakterülethez meghatározott, akkreditált, legalább 30 órás időtartamú továbbképzésben. A nyilvántartás meghosszabbításához nincs szükség a továbbképzésen való részvétel igazolására azon szakértő esetében, aki ilyen továbbképzésen képzőként vett részt. A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemre egyebekben - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az R. 9. -ának (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelemhez csatolni kell) a) azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát, amelyekkel igazolni lehet a szakértő szakterületéhez kapcsolódó, a (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben való részvételt, vagy az ilyen továbbképzésen képzőként való részvétel igazolását, (3) Az R. 9. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A közoktatási szakértők és vizsgaelnökök esetében benyújtott pályázatokat azok benyújtásától számított, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül el kell bírálni. 4. Az R ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A hivatal az igazolványokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szakértő által elvégzett tanfolyamok, képzések, továbbképzések megnevezését. A hivatal külön nyilvántartja a közoktatási törvény 79. -ának (3) bekezdésében és 88. -ának (6) bekezdésében meghatározott, illetve az esélyegyenlőségi szakértői feladatok elvégzéséhez felkérhető szakértőket. Ezen külön nyilvántartásban csak az a szakértő szerepelhet, aki részt vett a hivatal által évente, a tanügy-igazgatás területén szervezett önköltséges konzultáción, illetve a 13. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének minden érintett szakvélemény esetében eleget tett. 5. Az R a a következő (2)-(8) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (9)-(11) bekezdésre változik: (2) A közoktatási névjegyzékből a hivatal elnöke határozattal törölheti azt a szakértőt, aki ellen szakszerűtlen munkavégzés, így különösen jogszabályellenes szakmai vélemény 6

7 nyújtása vagy a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 5. -ában foglaltak megsértése miatt panaszt emeltek, illetve ezen körülmények fennállásáról a hivatal egyéb módon tudomást szerez. A szakértői tevékenységgel kapcsolatos panaszt a hivatal elnöke által felkért legalább három főből álló eseti szakértői bizottság (a továbbiakban: eseti szakértői bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni. (3) Az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálása során beszerezheti a szakértőt igénybe vevő szerv vagy személy véleményét és a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot. (4) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról és a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg. (6) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztésére tehet javaslatot a hivatal elnökének. (7) Az eseti szakértői bizottság - ha a panaszt a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találja - a panasz súlyától függően a) a szakértő írásban történő figyelmeztetésére, b) a szakértői tevékenység meghatározott időre történő felfüggesztésére, c) ismételt panasz esetén a szakértő közoktatási névjegyzékből való törlésére tehet javaslatot a hivatal elnökének. (8) A szakértői tevékenység felfüggesztéséről és a közoktatási névjegyzékből való törlésről közleményt kell megjelentetni az Oktatási Közlönyben. 6. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét. A közoktatási törvény 79. -ának (3) bekezdésében és 88. -ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvéleményt a szakértő a szakvélemény elkészítésétől számított 30 napon belül megküldi a hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának. 7. (1) Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7

8 (3) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógusszakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges ismereteket. (2) Az R ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az Országos szakértői névjegyzékbe csak az vehető fel, vagy annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a szakértői munkavégzéshez szükséges ismereteket pedagógusszakvizsga keretében sajátította el, illetve teljesítette az (1) és (2) bekezdésben előírt valamely feltételt. (6) A pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a pályázó az Országos szakértői névjegyzékbe a közoktatási törvény 101. (3) bekezdésének második gondolatjelében foglaltak alapján kerül nyilvántartásba vételre. (7) Teljesítették a 9. (3) bekezdésében előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább 20 óra időtartamban. 8. Az R. mellékletének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre a pályázatelbírálási díjat be kell fizetni) p) Oktatási Hivatal pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla. 9. (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba és 2009 április 15-én hatályát veszti. (2) E rendelet 3. -ának (1) bekezdésével megállapított, R. 9. -ának (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésen történő részvétel igazolását első ízben azon szakértők esetében kell alkalmazni, akik március 31-e után kérik a nyilvántartás meghosszabbítását. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a) 1. -ának (1) bekezdés utolsó mondatában az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) szövegrész helyébe az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) szöveg és a főigazgatója szövegrész helyébe az elnök szöveg, b) 1. -ának (3) bekezdésében, 3. (1) és (3) bekezdésében, 10. -ának (5) bekezdésében, 13. -ának (9) bekezdésében vizsgaközpont szövegrész helyébe a hivatal szöveg, c) 2. -ának (1) bekezdésében a vizsgaközpont főigazgatója szövegrész helyébe a hivatal elnöke szöveg, 8

9 d) 2. -ának (2) bekezdésében a vizsgaközpontba szövegrész helyébe a hivatalba szöveg, e) 3. -ának (1) bekezdésében, 8. -ának (2) bekezdésében, az oktatási miniszter szövegrész helyébe az oktatásért felelős miniszter szöveg, f) 3. -ának (1) bekezdésében a vizsgaközpont főigazgatójának szövegrész helyébe a hivatal elnökének szöveg, g) 3. -ának (3) bekezdésében és 6. -ának (3) bekezdésében az Oktatási Minisztérium szövegrész helyébe az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium szöveg lép. Budapest, Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 9