EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság * JELENTÉSTERVEZET

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2008/0180(CNS) * JELENTÉSTERVEZET az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0553 C6-0451/ /0180(CNS)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó: Janusz Wojciechowski PR\ doc PE v01-00

2 PR_CNS_art51am Eljárások jelölései * Konzultációs eljárás leadott szavazatok többsége **I Együttműködési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége **II Együttműködési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához *** Hozzájárulás a Parlament összes képviselőjének többsége, kivéve az EK- Szerződés 105., 107., 161. és 300., valamint az EU-Szerződés 7. cikke alá tartozó esetekben ***I Együttdöntési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége ***II Együttdöntési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához ***III Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) leadott szavazatok többsége a közös szövegtervezet jóváhagyásához (Az eljárás típusa a Bizottság által javasolt jogalaptól függ.) ok jogalkotási szöveghez A Parlament módosításaiban a módosított szöveget félkövér dőlt betűkkel jelölik. A módosító jogi aktusok esetében félkövéren kell jelölni a létező rendelkezés azon részeit, amelyeket a Parlament módosítani kíván, de amelyeket a Bizottság nem módosított. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...]. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozásának elősegítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal. PE v /31 PR\ doc

3 TARTALOMJEGYZÉK Page AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE...5 INDOKOLÁS...27 PR\ doc 3/31 PE v01-00

4 PE v /31 PR\ doc

5 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0553 C6-0451/ /0180(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0553), tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0451/2008), tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0000/2009), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK- Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében; 3. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. 1 6 preambulumbekezdés (6) Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) két véleményt fogadott el a bizonyos állatfajok elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól, nevezetesen 2004-ben a főbb kereskedelmi állatfajok elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól, és (6) Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) két véleményt fogadott el a bizonyos állatfajok elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól, nevezetesen 2004-ben a főbb kereskedelmi állatfajok elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól, és PR\ doc 5/31 PE v01-00

6 2006-ban a kereskedelmi célból tenyésztett szarvasok, kecskék, nyulak, struccok, kacsák, libák és fürjek elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól. E területen naprakésszé kell tenni a közösségi jogszabályokat, az említett tudományos vélemények figyelembe vétele érdekében. A szén-dioxid sertések és baromfi esetében történő használatának fokozatos kivonására, valamint a vízfürdős kábítók baromfi esetében történő használatának fokozatos kivonására vonatkozó ajánlások nem szerepeltek a javaslatban, mivel a hatásvizsgálat megállapította, hogy ez jelenleg az EU-ban gazdaságilag nem megvalósítható. Továbbá más ajánlásokat nem kell e rendeletben szerepeltetni, mivel azok olyan technikai paraméterekre vonatkoznak, amelyek helye a végrehajtási intézkedésekben vagy a bevált gyakorlatra vonatkozó kódexekben van. A tenyésztett halakra vonatkozó ajánlások nem szerepelnek a javaslatban, mivel e területen további tudományos véleményre és gazdasági értékelésre van szükség ban a kereskedelmi célból tenyésztett szarvasok, kecskék, nyulak, struccok, kacsák, libák és fürjek elkábítása és leölése fő rendszereinek jólléti szempontjairól. Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság (SCAHAW) ben jelentést fogadott el a prémelőállítás érdekében tartott állatok jólétéről, amely tartalmazott egy elemzést a prémfarmokon alkalmazott leölési módszerekről. E területen naprakésszé kell tenni a közösségi jogszabályokat, az említett tudományos vélemények figyelembe vétele érdekében. A szén-dioxid sertések és baromfi esetében történő használatának fokozatos kivonására vonatkozó ajánlások nem szerepeltek a javaslatban, mivel a hatásvizsgálat megállapította, hogy ez jelenleg az EU-ban gazdaságilag nem megvalósítható. Továbbá más ajánlásokat nem kell e rendeletben szerepeltetni, mivel azok olyan technikai paraméterekre vonatkoznak, amelyek helye a végrehajtási intézkedésekben vagy a bevált gyakorlatra vonatkozó kódexekben van. A tenyésztett halakra vonatkozó ajánlások nem szerepelnek a javaslatban, mivel e területen további tudományos véleményre és gazdasági értékelésre van szükség. Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság jelentése tartalmaz egy elemzést az EU-ban található prémfarmokon alkalmazott különböző, állatok leölését szolgáló módszerek jóléti vonatkozásairól preambulumbekezdés (27) A jól képzett és jártas személyzet (27) A jól képzett és jártas személyzet PE v /31 PR\ doc

7 javítja az állatok tartási körülményeit. Az állatjólléthez való hozzáértés az alapvető viselkedési mintáknak, a szóban forgó állatfajok igényeinek, valamint az eszmélet és az érzékelés jeleinek ismeretét is tartalmazza. A hozzáértés a használt kábító berendezés tekintetében technikai szakértelmet is feltételez. Az emberi fogyasztásra szánt állatokat leölő személyzettől és a prémes állatok szezonális leölését felügyelő személyektől ennélfogva meg kell követelni az általuk végzett műveletekre vonatkozó képesítési bizonyítványt. Az állatok leölésében részt vevő egyéb személyzet számára a képesítési bizonyítvány előírása a kitűzött célok tekintetében aránytalan lenne. javítja az állatok tartási körülményeit. Az állatjólléthez való hozzáértés az alapvető viselkedési mintáknak, a szóban forgó állatfajok igényeinek, valamint az eszmélet és az érzékelés jeleinek ismeretét is tartalmazza. A hozzáértés a használt kábító berendezés tekintetében technikai szakértelmet is feltételez. Az emberi fogyasztásra és prémelőállításra szánt állatokat leölő személyzettől ennélfogva meg kell követelni az általuk végzett műveletekre vonatkozó képesítési bizonyítványt. Nem következetes mentesíteni az EU-ban található prémfarmokon évente 25 millió állat leöléséért felelős személyzetet a képesítési bizonyítvány előírása alól, különösen, mivel az állatok leölésére alkalmazott módszerek bizonyos fokú technikai ismereteket követelnek preambulumbekezdés (32) A 854/2006/EK rendelet meghatározza azon létesítmények jegyzékét, amelyekből a meghatározott állati eredetű termékek Közösségbe történő behozatalát engedélyezik. Az e rendeletben meghatározott, a vágóhidakra alkalmazandó általános előírásokat és a kiegészítő előírásokat az említett lista céljából figyelembe kell venni. (32) A 854/2006/EK rendelet meghatározza azon létesítmények jegyzékét, amelyekből a meghatározott állati eredetű termékek Közösségbe történő behozatalát engedélyezik. Az e rendeletben meghatározott, a vágóhidakra alkalmazandó általános előírásokat és a kiegészítő előírásokat az említett lista céljából figyelembe kell venni. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a belső piacra szánt, harmadik országokból származó hús és húsipari termékek behozatala megfeleljen az e rendeletben PR\ doc 7/31 PE v01-00

8 meghatározott szabályoknak. Az azonos szabályoknak való megfelelés fontos a piaci torzulások elkerülése szempontjából. 4 2 cikk b bekezdés b) kapcsolódó műveletek : műveletek, amelyeket a leöléssel összefüggésben, annak helyszínén végeznek el: az állatok kezelése, elhelyezése, féken tartása, elkábítása és elvéreztetése; b) kapcsolódó műveletek : műveletek, amelyeket a leöléssel összefüggésben, annak helyszínén végeznek el: az állatok kezelése, kirakodása, elhelyezése, féken tartása, elkábítása és elvéreztetése; Fontos világossá tenni, hogy a védelem kiterjed az állatok kirakodására is, a vágóhídra érkezéskor. 5 4 cikk 2 a bekezdés (új) (2a) A vallási szertartásokból származó termékeket fel kell címkézni. A bizonytalanság elkerülése, illetve a fogyasztó megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében minden, ezen eltérés alapján előállított terméket fel kell címkézni. PE v /31 PR\ doc

9 6 6 cikk 3 a bekezdés (új) (3a) Az illetékes hatóság módosíthatja a szabványműveleti előírásokat, amennyiben azok nyilvánvalóan nem állnak összhangban az e rendeletben megállapított általános szabályokkal és követelményekkel. Ennek egy olyan mechanizmusnak kell lennie, amelynek segítségével az illetékes hatóság előírhatja az üzemeltetőnek, hogy módosítsa a szabványműveleti előírásokat, amennyiben azok nyilvánvalóan nem megfelelőek. 7 7 cikk 3 bekezdés (3) A prémes állatok leölését a 18. cikk előírása szerint olyan képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személynek kell felügyelnie, amely kiterjed a felügyelete alatt végzett minden műveletre. törölve A módosítás célja az ismétlés elkerülése. PR\ doc 9/31 PE v01-00

10 8 9 cikk 2 a bekezdés (új) (2a) Egy állat esetében sem kerülhet sor féken tartásra, ha az állat elkábításáért vagy leöléséért felelős hentes erre nem készült fel. A féken tartás jelentős stresszt okozhat az állatnak, így igen lényeges, hogy a féken tartásra szolgáló rendszerben vagy boxban töltött idő a lehető legrövidebb legyen cikk 4 a bekezdés (új) (4a) A fenti megfigyelési eljárások helyes végrehajtását a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi, és megfelelő nyilvántartásokat vezetnek. A hatósági állatorvos állatjólléti ellenőrzése kiterjed annak vizsgálatára is, hogy betartották-e a szabványműveleti eljárásokban megállapított fő paramétereket. A Bizottság javaslata nem utal a hatósági állatorvos megfigyelő szerepére, amiről az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 856/2004 rendelet már rendelkezik. Ugyanakkor a hatósági állatorvos szerepe a javasolt rendelet végrehajtásában jelentős, így azt hangsúlyozni kell. PE v /31 PR\ doc

11 10 14 cikk 5 bekezdés (5) Az (1) és a (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az évi emlősszámosállategységnél vagy baromfiegységnél kevesebb állatot levágó vágóhidakra. (5) Az évi emlősszámosállategységnél vagy baromfiegységnél kevesebb állatot levágó vágóhidakat állatjólléti tisztviselő üzemeltetheti, és a képesítési bizonyítvány megszerzésére irányuló eljárás az illetékes hatóság által meghatározott előírásoknak megfelelően egyszerűsíthető. Méretétől függetlenül minden vágóhídnak rendelkeznie kell állatjólléti tisztviselővel. A kis vágóhidak esetében elegendő lehet a személyzet egy tagjának kijelölése. Egy másik lehetőség, ha magát az élelmiszer-ipari vállalkozót jelölik ki állatjólléti tisztviselőnek. Ilyen esetben nincs szükség a képzésben való részvételre. Az eljárás egyszerűsíthető, a képzést és az értékelést a hatósági állatorvos végezheti el a helyszínen cikk 1 a bekezdés (új) (1a) A tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdésben maghatározott referenciaközpont számára, hogy ellenőrizze az e rendeletben foglalt szabályok állatok vágásával foglalkozó vállalkozók általi betartását. Bizonyos tagállamokban meg kell erősíteni az állatok vágására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrző szerv szerepét a referenciaközpontok is betölthetik, ha PR\ doc 11/31 PE v01-00

12 ezt a nemzeti jogalkotó lehetővé teszi számukra cikk a bekezdés a) előírhatja a vállalkozók számára a szabványműveleti előírásaik módosítását, és különösen a termelés lelassítását vagy leállítását; a) előírhatja a vállalkozók számára a szabványműveleti előírásaik módosítását, és különösen a termelés lelassítását vagy leállítását; A rendeletnek való meg nem felelés esetében az illetékes hatóságnak lehetőséget kell biztosítani, hogy előírhassa, ne csak kérhesse a vállalkozóktól a 19. cikk a) pontjában foglalt intézkedések megtételét cikk 2 bekezdés (2) december 31-ig a tagállamok a 18. cikkben meghatározott képesítési bizonyítványt vizsga nélkül is kiállíthatják a legalább [tíz] év megszakítás nélküli, releváns szakmai tapasztalatot igazoló személyek számára. (2) december 31-ig a tagállamok a 18. cikkben meghatározott képesítési bizonyítványt egyszerűsített vizsga alapján is kiállíthatják a legalább [tíz] év megszakítás nélküli, releváns szakmai tapasztalatot igazoló személyek számára. A legalább tíz év megszakítás nélkül szakmai tapasztalat nem garantálja a megfelelő szakértelmet, és arra is vezethet, hogy valójában fenntartják a rossz gyakorlatot. Még a legalább [tíz] év megszakítás nélküli, releváns szakmai tapasztalattal rendelkező személyeknek is vizsgát kell tenniük, ugyanakkor ez lehet egyszerűsített vizsga is. PE v /31 PR\ doc

13 14 I melléklet I fejezet 1 táblázat 2 pont Állatkategóriák Kérődzők 10 kg súlyig, baromfi és nyúlfélék. Kérődzők 10 kg súlyig, vallási szertartások által meghatározott módszerek szerint leölt egyéb kérődzők, baromfi és nyúlfélék. The Commission proposal prohibits the use of the non-penetrating captive bolt for all ruminants over 10kg as non-penetrating captive bolts are not as effective as penetrating captive bolts. However, some Muslims authorities permit the use of non-penetrating captive bolts (but not of penetrating captive bolts) and it would be regrettable if the Regulation were to prevent the use of non-penetrating captive bolts for Halal slaughter as the alternative may be that the animals would not be stunned at all. Some recent studies show that nonpenetrative captive bolts are only 5 % less effective than penetrating captive bolts. 15 I melléklet I fejezet 2 táblázat 2 pont Állatkategóriák Minden faj, kivéve az 5 kg-nál kisebb élősúlyú bárányokat és a malacokat, valamint a szarvasmarhákat. Minden faj, kivéve az 5 kg-nál kisebb élősúlyú bárányokat és a malacokat, rókákat, csincsillákat, valamint a szarvasmarhákat. Farmed foxes are fearful of people, and the handling required for restraint and insertion of a rectal electrode and mouth electrode is very distressing to the animals. Moreover, head to tail stunning may not cause immediate unconsciousness and it can be difficult to ensure unconsciousness before cardiac fibrillation. The American Veterinary Medical Association has concluded that techniques which apply electrical current from head to tail are unacceptable and recommends that electrocution is not used as a method of euthanasia, in PR\ doc 13/31 PE v01-00

14 particular because of the difficulty in ensuring loss of consciousness prior to cardiac fibrillation. The same concerns arise for ear to tail electrocution of chinchillas. The reference in the sixth column of the Table to point 3 of Chapter II of Annex I is deleted as point 3 deals with head-only stunning and therefore should not be referred to in this part of the Table which deals with head-to-back killing. 16 I melléklet I fejezet 3 táblázat 1 pont Állatkategóriák Sertés, baromfi és prémes állatok. Sertés és baromfi. Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság 2001-es jelentésében szerepel, hogy a nyércek rendkívüli módon irtóznak a szén-dioxidtól, és azt ajánlja, hogy kerüljék a nyércek szén-dioxiddal való leölését, és fejlesszenek ki humánus módszereket. Az állategészségügyi és állatjólléti tudományos tanácsadó bizottság, mint az ír földművelésügyi miniszter független tanácsadó szerve által kiadott új jelentés pedig arra a következtetésre jutott, hogy a nyércek leölése során nem fogadható el a szén-dioxid használata, és azt nem szabad engedélyezni. 17 I melléklet I fejezet 3 táblázat 5 pont Az 5. pont törölve The Commission s proposal permits the use of carbon monoxide produced by an engine for killing fur animals. Gas from an engine may contain pollutants and so the proposed Regulation requires it to be filtered. However, the 2001 report by the Scientific Committee on Animal Health and Animal Welfare points out that filtered exhaust gases induce unconsciousness more slowly than pure carbon monoxide, and are preceded by excitation and PE v /31 PR\ doc

15 convulsions. A new report by the Irish Scientific Advisory Committee on Animal Health and Welfare has concluded that the use of carbon monoxide, from exhaust gasses, for killing mink is not acceptable and should not be permitted. Carbon monoxide should only be supplied from a pure source and the use of carbon monoxide produced by an engine should be prohibited. 18 I melléklet II fejezet 3.1 pont A fejen alkalmazott elektromos kábítás során az elektródáknak be kell fogniuk az állat agyát. A fejen alkalmazott elektromos kábítás során az elektródáknak be kell fogniuk az állat agyát. Az elektródákat legalább 3 másodpercre szilárdan az állat fejére kell rögzíteni. Az elektródákat elegendő időre kell rögzíteni ahhoz, hogy azok megbízhatóan képesek legyenek a szükséges ideig tartó, hatékony kábító hatás kifejtésére. 19 I melléklet II fejezet 4.1 és 4.2 pont 4.2 Rókák törölve Az elektródákat a szájhoz és a végbélhez kapcsolják, legalább 0,3 amper áramerősséget kell alkalmazni legalább 110 volt feszültséggel, legalább 3 másodpercen át. 4.3 Csincsillák Az elektródákat a fülhöz és a farokhoz kell kapcsolni, legalább 0,57 amper erősségű árammal, legalább 60 másodpercen át. PR\ doc 15/31 PE v01-00

16 Farmed foxes are fearful of people, and the handling required for restraint and insertion of a rectal electrode and mouth electrode is very distressing to the animals. Moreover, head to tail stunning may not cause immediate unconsciousness and it can be difficult to ensure unconsciousness before cardiac fibrillation. The American Veterinary Medical Association has concluded that techniques which apply electrical current from head to tail are unacceptable and recommends that electrocution is not used as a method of euthanasia, in particular because of the difficulty in ensuring loss of consciousness prior to cardiac fibrillation. The same concerns arise for ear to tail electrocution of chinchillas. 20 I melléklet II fejezet 5.2 a pont (új) 5.2a január 1-jétől az eszméletükön levő baromfikra lábbilincs nem helyezhető, és azok nem lógathatók fel fejjel lefelé. E tilalom nem vonatkozik az évi baromfiegységnél kevesebb állatot levágó vágóhidakra. A lábbilincselés tilalmának hatályba lépéséig a leghosszabb időtartam, ameddig a baromfi a kábítás vagy leölés előtt fellógatható, egy perc. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos testülete arra következtetésre jutott, hogy a lábbilincselés rendkívüli stresszt okoz és rendkívül fájdalmas. A lábbilincselést fokozatosan meg kell szüntetni, és helyette a gázzal történő leölést kell alkalmazni; az elektromos kábítás a továbbiakban csak akkor alkalmazható, ha kifejlesztenek egy olyan rendszert, amely nem jár az eszméletükön lévő madarak lábbilincselésével. A tudományos testület azt ajánlotta, hogy a leghosszabb időtartam, ameddig a madarak lábbilinccsel fellógathatók, jogszabály alapján legfeljebb 1 perc legyen. PE v /31 PR\ doc

17 21 I melléklet II fejezet 5.3 pont 2 táblázat Frekvencia 3 sor 400-tól 1500 Hz-ig 400-tól 800 Hz-ig A Bizottság javaslata a baromfik kábításánál lehetővé teszi 1500 Hz frekvencia alkalmazását. A tudományos kutatások alapján nyilvánvaló, hogy a magas frekvencia (körülbelül 800 Hz felett) sok esetben kevésbé hatékony kábítást eredményez. Az ilyen magas frekvenciák alkalmazását nem szabad megengedni. 22 I melléklet II fejezet 7 pont 1 a bekezdés (új) 7.1a. A 30%-ot meghaladó koncentrációjú szén-dioxid nem alkalmazható vágóhidakon baromfik kábítására vagy leölésére. Az ilyen koncentrációjú anyag csak felesleges csibék leölésére vagy járványellenőrzés céljából használható. The Scientific Panel on Animal Health and Welfare of the European Food Safety Authority concluded that more than 30% of CO2 is aversive for poultry and may cause pain and respiratory distress before loss of consciousness. Accordingly, the use of concentrations of CO2 above 30% should not be permitted on conscious animals in commercial slaughterhouses but only for disease control on farms and killing of surplus chicks. Only one gas mixture containing over 30% of CO2 has been established by scientific research as being relatively humane and an exception for this is included in point 7.3. Any other gas mixture with a concentration of CO2 over 30% must be approved for use under the terms of the Regulation before being used. PR\ doc 17/31 PE v01-00

18 CO2 is not an acceptable method for ducks and geese as, being aquatic birds, they are highly resistant to gassing techniques. 23 I melléklet II fejezet 7 pont 1 b bekezdés (új) 1b. A (2) bekezdés nem alkalmazható a kétfázisú vágóhídon történő felhasználásra, amennyiben az első fázisban 40% szén-dioxid, 30% oxigén és 30% nitrogén keverékét használják legalább 30 másodpercig a húscsirkék kábítására, amit a második fázisban az eszméletlen madarak legalább 80% széndioxid tartalmú levegő felhasználásával történő leölése követ. 24 I melléklet II fejezet 7 pont 1 c bekezdés (új) 1c. A szén-dioxid nem használható kacsák és libák kábítására vagy leölésére. PE v /31 PR\ doc

19 25 I melléklet II fejezet 9 pont 9. Más gázokhoz adott szén-monoxid prémes állatok esetében 9.1 A külön erre a célra készített motor által termelt gáz alkalmazható, feltéve hogy vizsgálatok bizonyítják, hogy az alkalmazott gáz: a) megfelelően le van hűtve; b) megfelelően szűrt; c) nem tartalmaz semmiféle irritáló anyagot vagy gázt. 9.2 Az állatokat nem vihetik a kamrába, amíg a szén-monoxid-koncentráció el nem érte a minimális szintet. törölve The Commission s proposal permits the use of carbon monoxide produced by an engine for killing fur animals. Gas from an engine may contain pollutants and so the proposed Regulation requires it to be filtered. However, the2001 report by the Scientific Committee on Animal Health and Animal Welfare points out that filtered exhaust gases induce unconsciousness more slowly than pure carbon monoxide, and are preceded by excitation and convulsions. A new report by the Irish Scientific Advisory Committee on Animal Health and Welfare has concluded that the use of carbon monoxide, from exhaust gasses, for killing mink is not acceptable and should not be permitted. Carbon monoxide should only be supplied from a pure source and the use of carbon monoxide produced by an engine should be prohibited. 26 II melléklet 4.1 a pont (új) 4.1a. Az elektromos kábító berendezésnek: a) olyan műszert kell tartalmaznia, amely PR\ doc 19/31 PE v01-00

20 hang- vagy fényhatással jelzi az állat kábítására fordított idő hosszát; b) olyan, a működtető számára jól látható műszerhez kell csatlakoznia, amely jelzi a terhelés alatti feszültséget és áramerősséget. E rendelkezések szerepelnek a jelenlegi irányelvben, azonban hiányoznak a javasolt rendeletből. Ezek biztosítják a működtető számára, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen hosszan használták a berendezést, valamint milyen feszültség és áramerősség mellett. Ennek megfelelően ezeknek szerepelniük kell a rendeletben. 27 III melléklet 1.8 a pont (új) 1.8a. Elektromos kábító berendezést tilos az állat féken tartására, mozdulatlanná tételére vagy mozgásra kényszerítésére használni. E rendelkezések szerepelnek a jelenlegi irányelvben (B melléklet, 4. pont), azonban hiányoznak a javasolt rendeletből. Segítik az elektromos kábító berendezéssel való visszaélések megelőzését, ennek megfelelően szerepelniük kell a rendeletben. 28 III melléklet 1.8 b pont (új) 1.8b. A járásképtelen állatokat tilos a vágás helyére vonszolni, hanem ott kell PE v /31 PR\ doc

21 azokat levágni, ahol fekszenek. Jelentős szenvedést okoz, ha a járásképtelen állatokat a vágás helyére vonszolják. Ezeket ott kell levágni, ahol fekszenek, mozgatás nélkül. A jelenlegi irányelvben szerepel egy hasonló rendelkezés, azonban a javasolt rendeletből elmaradt. 29 III melléklet 2 a szakasz (új) 2a. Kábítás rögzített závárzatú pisztollyal 2a.1 A rögzített závárzatú pisztolyt úgy kell beállítani, hogy a lövedék az agykéregbe hatoljon. Különösen tilos szarvasmarhákat a fejtetőn meglőni. Juhokat és kecskéket lehet fejtetőn meglőni, ha a szarvak elhelyezkedése akadályozza a homlokra irányított lövést. Ilyen esetben a lövést közvetlenül a szarvtő mögötti részen, a száj felé kell irányítani, és a véreztetést a lövéstől számított 15 másodpercen belül meg kell kezdeni. 2a.2 Rögzített závárzatú pisztoly alkalmazásakor az azt kezelő személynek ellenőriznie kell, hogy a závárzat minden egyes lövés után teljesen visszaugrik. Ellenkező esetben tilos az eszközt tovább használni, amíg meg nem javítják. E rendelkezések szerepelnek a jelenlegi irányelvben (B melléklet, 4. pont), azonban hiányoznak a javasolt rendeletből. Biztosítják a rögzített závárzatú pisztollyal való kábítás hatékony elvégzését, ennek megfelelően szerepelniük kell a rendeletben. PR\ doc 21/31 PE v01-00

22 30 III melléklet 2 b szakasz (új) 2b. Az állatok féken tartása Az állatokat tilos féken tartó boxban elhelyezni, valamint fejüket olyan berendezésbe helyezni, amely korlátozza mozgásukat, amíg a kábítást végző személy fel nem készült a kábítás azonnali elvégzésére, amint az állatot a féken tartó boxba helyezik vagy fejét rögzítik. A féken tartás rendkívüli nagy stresszt okozhat az állatnak, ezért lényeges, hogy a féken tartó rendszerben vagy boxban töltött idő a lehető legrövidebb legyen. 31 III melléklet 3 szakasz 3.1 a pont (új) 3.1a. Az elvéreztetést a kábítás után késedelem nélkül meg kell kezdeni, és oly módon kell végrehajtani, hogy az elvérzés gyors, bőséges és teljes legyen. Fontos, hogy az elvéreztetést a kábítás után késedelem nélkül megkezdjék, csökkentendő annak veszélyét, hogy az állat elpusztulása előtt visszanyeri eszméletét. E rendelkezés szerepel a jelenlegi irányelvben, azonban kimaradt a javasolt rendeletből. A javasolt módosítás visszaállítja e rendelkezést. PE v /31 PR\ doc

23 32 III melléklet 3 szakasz 3.1 b pont (új) 3.1b. Fejen alkalmazott elektromos kábítást követően a kábítás és a leölés közötti maximális időtartam: - sertés esetében 15 másodperc; - szarvasmarha esetében 23 másodperc; - borjú esetében 12 másodperc; - juh esetében 8 másodperc. A kábítás és az elvéreztetés közötti hosszú időtartam növeli annak veszélyét, hogy az állat elpusztulása előtt visszanyeri eszméletét. Lényeges, hogy a melléklet rögzítse a kábítás és a leölés közötti maximális időtartamokat, ahelyett, hogy azt a vállalkozó szabványműveleti előírásaira hagynák, ahogy az a Bizottság javaslatában szerepel. 33 III melléklet 3 szakasz 3.1 c pont (új) 3.1c. A kábítás és a leölés közötti maximális időtartam: - behatoló, rögzített závárzatú pisztollyal való kábítás esetén 60 másodperc; - nem behatoló, rögzített závárzatú pisztollyal való kábítás esetén 30 másodperc. PR\ doc 23/31 PE v01-00

24 A kábítás és az elvéreztetés közötti hosszú időtartam növeli annak veszélyét, hogy az állat elpusztulása előtt visszanyeri eszméletét. Lényeges, hogy a melléklet rögzítse a kábítás és a leölés közötti maximális időtartamokat. 34 III melléklet 3 szakasz 3.1 d pont (új) 3.1d. Amennyiben az állatok kábítására gázt használnak, a gázkamra elhagyása és az elvéreztetés közötti leghosszabb időtartam legfeljebb 15 másodperc lehet. A kábítás és az elvéreztetés közötti hosszú időtartam növeli annak veszélyét, hogy az állat elpusztulása előtt visszanyeri eszméletét. Lényeges, hogy a melléklet rögzítse a gázkamra elhagyása és az elvéreztetés közötti maximális időtartamot. 35 III melléklet 3 szakasz 3.2 a pont (új) 3.2a. Az erek átvágása után, további előkészítő folyamat vagy elektromos ingerlés nem végezhető az állaton, amíg az elvéreztetés be nem fejeződik, illetve mindaddig, amíg a következő időtartamok el nem telnek: a) pulyka vagy liba esetében legalább 120 másodperc; b) egyéb madarak esetében legalább 90 másodperc; c) elkábított szarvasmarhák esetében legalább 30 másodperc; PE v /31 PR\ doc

25 d) el nem kábított szarvasmarhák esetében legalább 120 másodperc; e) juhok, kecskék, sertések és szarvasok esetében legalább 20 másodperc. Fontos, hogy az előkészítő folyamatokat és az elektromos ingerlést mindaddig ne végezzék az állatokon, amíg azok el nem pusztultak. E rendelkezés szerepel a jelenlegi irányelvben, azonban kimaradt a javasolt rendeletből. A javasolt módosítás visszaállítja e rendelkezést. A részletes értékek többsége az Egyesült Királyság jogszabályain alapul. 36 III melléklet 3 szakasz 3.2 b pont (új) 3.2b. Amennyiben vemhes állatot vágnak le: a) ha a méh érintetlen, a magzatot annak elpusztulásáig benne kell hagyni; b) kétség esetén, illetve, ha a vágás után az állat méhében eszméletén lévő magzatot találnak, azt azonnal el kell távolítani, behatoló, rögzített závárzatú pisztollyal el kell kábítani, és elvéreztetés útján le kell ölni. A vágóhídnak a helyszínen rendelkeznie kell a fenti eljárás azonnali lefolytatásához szükséges berendezéssel. Fontos olyan rendelkezést beiktatni, amely rögzíti a levágott vemhes állat magzatának kezelésére vonatkozó szabályokat. PR\ doc 25/31 PE v01-00

26 37 IV melléklet f a pont (új) fa) prémes állatok leölése Az állatok kezelésének és féken tartásának gyakorlati szempontjai. A kábítási technikák gyakorlati szempontjai. Tartalék kábítási és/vagy leölési módszerek. A kábító és/vagy leöléshez használt berendezések karbantartása. A kábítás hatékonyságának megfigyelése. Fontos azon műveletek meghatározása, amelyek vonatkozásában a prémfarmokon az állatok leölésében résztvevő személyeknek szakértelemmel kell rendelkezniük. PE v /31 PR\ doc

27 A jelenlegi helyzet INDOKOLÁS Az EU-ban évente közel 360 millió sertést, szarvasmarhát, juhot és kecskét, valamint több mint 4 milliárd baromfit ölnek le. Emellett az európai szőrmeipar 25 millió állatot, míg a keltetők 330 millió naposcsibét ölnek le. A járványos betegségek ellenőrzése szintén több millió állat leölésével járhat. Számos tenyésztett állat olyan bánásmódban részesül, amely szükségtelen szenvedéssel jár, nem csupán tenyésztésük és szállításuk során, hanem levágásuk, leölésük, illetve az ehhez kapcsolódó műveletek időpontjában is. A fogyasztók és a termelők növekvő aggodalommal fordulnak az állatjóllét javításának ügye felé az európai társadalomban. Az állatok jólétének védelmét a levágás vagy leölés, illetve a kapcsolódó műveletek során a 92/119/EK irányelv szabályozza. Az Európai Unió tagállamai jelenleg különböző mértékben hajtják végre ennek az irányelvnek a rendelkezéseit. Ez vezetett az állatjóllét biztosításának szükségességét illető aggodalmakhoz, valamint a belső piac szereplői közötti versenyt érintő káros hatásokhoz. Emellett 2004-ben a higiéniai csomag részeként új szabályozást fogadtak el, amely felelőssé tette a vállalkozókat az élelmiszerek minőségéért. A 93/119/EK irányelvet hatályba lépése óta nem módosították, annak ellenére, hogy azóta technológiai előrelépés történt az állatok kábítása, levágása és leölése területén. A Bizottság javaslatának célja és hatálya A Bizottság javaslatának fő célja, hogy javítsa az állatjóllétet a fogyasztásra tenyésztett állatok, a prémes állatok, illetve a fertőző betegségek kitörésekor, az egyéb közegészségügyi fenyegetések esetén, valamint a környezetvédelmi alapokon levágott állatok leölése során. A Bizottság javaslata emellett elő kívánja mozdítani az innovációt a kábítás, levágás és leölés módszerei tekintetében, valamint fokozni kívánja a belső piac harmonizációját. A jogalkotási javaslat fő változtatásainak egyike a jogalap módosítása irányelvről rendeletre, ami lehetővé teszi a tagállamok jogrendszereinek erősebb harmonizációját, fokozza a versenyt a belső piacon, továbbá felgyorsítja a kábítás, levágás és leölés új módszereinek átvételét. Az új jogszabály felelőssé teszi a vállalkozókat az állatjóllétért, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosít számukra az új standardok végrehajtására e területen. A vállalkozók kötelesek kialakítani és végrehajtani a szabványműveleti előírásokat, kinevezni az állatjólléti tisztviselőt, biztosítani, hogy a leölésért és az ehhez kapcsolódó műveletekért felelős munkavállalók megfelelő képzettséggel rendelkeznek, azáltal, hogy előírja számukra, hogy vegyenek részt képzésen, és szerezzék meg a képesítési bizonyítványokat, valamint kötelesek ellenőrizni és megfigyelni a kábítási folyamat hatékonyságát. A kisvállalkozók esetében lehetőség van az eltérésre. A javaslat rendelkezik arról, hogy a vállalkozók tevékenységét a tagállamok illetékes hatóságai megfigyeljék és engedélyezzék. A javaslat emellett szabályozza a nemzeti referenciaközpontok felállítását is, amelyek tudományos és technikai szakértelmet biztosítanak az állatjóllét terén, elvégzik az új kábítási módszerek értékelését, továbbá támogatást nyújtanak a rendelet végrehajtásához. A javaslat tartalmazza az állatok kábítási és leölési módszereinek listáját, valamint az előírásokhoz kapcsolódó részletes információkat. Az állatjóllét levágás időpontjában való PR\ doc 27/31 PE v01-00

28 védelmének új koncepciója magában foglalja azt az elvet is, amely szerint az állatok leölésük előtt el kell kábítani. A javaslat előírja az állatok féken tartására szolgáló és kábító berendezések előállítói számára, hogy szolgáltassanak a használatukra és a karbantartásukra vonatkozóan utasításokat, hogy ezzel biztosítsák az állatjóllét optimális feltételeit a használat során. A polgárok alapvető jogaira figyelemmel a Bizottság javaslata eltéréseket enged olyan esetekben, ha az állatokat vallási szertartásoknak megfelelően ölik le. Az előadó álláspontja Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, és elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy az megfelel az állatjólléti standardok emelése képezte kihívásnak, a levágás, a leölés, illetve az ehhez kapcsolódó műveletek időpontjában. A javaslat összhangban van az állatok védelméről és jóllétéről szóló közösségi cselekvési terv, illetve az állat-egészségügyi stratégia céljaival és elveivel. Az előadó úgy véli, hogy az állatok nagy tömegű vágását a humanitárius standardok lehető legmagasabb fokú tiszteletben tartása mellett kell végezni, az állatok testi és lelki szenvedését a lehető legkisebb mértékűre korlátozva, illetve törekedve a szükségtelen kegyetlenség kiküszöbölésére. A levágásra szánt állatok szenvedésének korlátozása az európai civilizáció előtt álló jelentős kulturális és morális kihívásnak tekintendő, figyelemmel arra az elvre, hogy az állatok érző lények, amelyek képesek fájdalom és félelem átélésére, és így nem kezelhetők tárgyként. A civilizált európai kultúra keretében nem maradhatunk közömbösek az állatok szenvedése iránt. A levágott állatok szenvedésének csökkentésére irányuló rendelet bevezetése üdvözlendő kezdeményezés. A hatályos, 1993-as uniós rendelkezéseket irányelv formájában határozták meg, és nem megfelelőek, mivel nem sikerült biztosítaniuk az egységes megközelítést az Európai Unión, illetve az egyes tagállamokon belül. Az ennek új, közvetlenül alkalmazandó rendelettel való felváltására irányuló javaslat teljes mértékben indokolt. A rendelet az élelmiszer-, gyapjú-, bőr-, prém- vagy más termékek előállítása céljából tenyésztett állatok védelméről szól, azok levágásának vagy leölésének időpontjában. Nem vonatkozik ugyanakkor az állatok leölésére, ha az vadászat vagy sporttevékenység során történik, ha az állatorvos ezt orvosi tevékenysége keretében teszi, illetve a vágóhídon kívül a tulajdonos által személyes fogyasztás céljából levágott baromfira és nyúlfélékre. Bár ennek indokoltsága elfogadható, szükség van irányelv formájában kiadott elkülönülő szabályozásra a nem tenyésztett állatok gazdasági célú leölése vonatkozásában. E szabályozásnak ki kell terjednie a kísérletek során, illetve a fent említett célokból leölt állatokra, valamint a vad- és háziállatokra. Az ilyen állatok leölése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a szenvedés minimalizálásának szükségességét. Az előadó felhívja a Bizottságot, hogy készítsen elő egy megfelelő irányelvet e területen. Az előadó teljes mértékben támogatja azon általános szabály bevezetését, mely szerint az állatokat meg kell kímélni a szükségtelen fájdalomtól, szorongástól és szenvedéstől a leölés és az ahhoz kapcsolódó műveletek időpontjában. Sürgeti, hogy fogadjanak el intézkedéseket az e szabálynak való megfelelés biztosítása érdekében. Az előadó álláspontja szerint helyes az a rendelkezés, amely szerint a leölésre alkalmazott PE v /31 PR\ doc

29 módszereknek az érintett állat azonnali elpusztulásával vagy elkábításával kell járniuk. Az előadó elismeri a rituális vágás okozta problémát, amelynek során vallási okokból nem teszik lehetővé, hogy az állat elveszítse eszméletét a leölés előtt. Megfelelő megoldás lenne a nemzeti jogalkotó hatáskörébe utalni a rituális vágás elfogadhatatlanságáról szóló szabályozást. Ugyanakkor szükséges párbeszédet folytatni a rituális vágást gyakorló vallási közösségekkel, figyelemmel az ilyen módon leölt állatok szenvedésének csökkentését célzó lehetséges intézkedések meghozatalára. Hangsúlyozni kell, hogy a rituális vágás során leölt állatokból származó hús nagymértékben olyan fogyasztókhoz jut el, akik nem tartoznak azokhoz a közösségekhez, amelyek az ilyen leölést gyakorolják. Ezzel kapcsolatban a Parlament előnyben részesíti azon alapelv bevezetését, mely szerint a rituális vágásból származó húst megfelelően címkézni kell a fogyasztók tájékoztatása érdekében, utóbbiaknak ugyanis olyan helyzetbe kell kerülniük, amelyben el tudják dönteni, hogy kívánnak-e vagy sem olyan húst enni, amely a levágás előtt el nem kábított állatokból származik. Az előadó elfogadja, hogy a vallási alapú kivételektől eltekintve az Európai Unió területén az állatok levágása és leölése alapvető módszerének az előzetes kábításnak kell lennie, amelyet teljes mértékben hatékony és ellenőrzött módon hajtanak végre. Az előadó elismeri, hogy helyes a szabványműveleti előírások bevezetése az állatok leölése és az ahhoz kapcsolódó műveletek vonatkozásában. Ezen előírásoknak figyelembe kell venniük a termelő ajánlásaira, és meg kell határozniuk az alkalmazott kábítási módszerek legfontosabb paramétereit. Az előadó úgy véli, hogy célszerű azon előírás bevezetése, mely szerint az állatok leölésének előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó valamennyi eljárást csak olyan személyek végezhetik, akik arra alkalmas képzés alapján megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Az is létfontosságú, hogy a leölésre, illetve az előzetes féken tartásra alkalmazott berendezéseket a gyártó utasításaival kell ellátni, és ezeket az utasításokat szigorúan be kell tartani a berendezés használata során. Célszerű azoknak az állatok leölését megelőző féken tartási módszerek tiltása is, amelyek kegyetlenek vagy növelik az állatok szenvedését, beleértve azok felfüggesztését vagy felemelését a lábuknál fogva. Az előadó támogatja az állatok leölését megelőző hatékony elkábítás megfigyelését szolgáló eljárásra vonatkozó előírás bevezetését, illetve azt, hogy az ilyen eljárásért való felelősséget meghatározott személyekre ruházzák. Különösen fontos, hogy az évi emlős-számosállategységnél vagy baromfiegységnél többet vágó nagy vágóhidakon állatjólléti tisztviselőt kell kijelölni, aki felelős a rendeletben meghatározott szabályok betartásáért. Ugyanakkor a tisztviselő részére a vágóhidat üzemeltető vállalkozó által meghatározott alkalmazási feltételeknek tartalmazniuk kell olyan garanciákat, amelyek megvédik őt a feladatából eredő felelősség figyelmen kívül hagyása irányába ható esetleges nyomástól. A tisztviselő jogállását szabályozó részletes rendelkezéseknek világosan ki kell fejezniük, hogy annak szerepe nem jelképes. Ugyanakkor PR\ doc 29/31 PE v01-00

30 a kisebb vágóhidak esetében, ahol nem szükséges ilyen tisztviselő alkalmazása, világosan ki kell mondani, hogy a vágóhíd tulajdonosa felel az állatjólléti szabályok végrehajtásának biztosításáért. Az előadó üdvözli az olyan esetekre vonatkozó rendelkezések beiktatását, amikor betegségek kitörésének leküzdése érdekében kiirtásra kerülhet sor. Lényeges, hogy a kiirtást a tényleges szükségletekhez alakított megfelelő cselekvési tervvel összhangban kell elvégezni. Ugyanakkor a kiirtást a tudományosan igazolt legkisebb mértékre kell korlátozni, és úgy kell végrehajtani, hogy az állatok a lehető legkevesebbet szenvedjenek. Amennyiben az állatokat kényszerből le kell ölni, ezt a lehető leggyorsabban kell megtenni, elkerülendő az érintett állatok szenvedésének meghosszabbítását. A nemzeti referenciaközpontok kialakítása különösen fontos, mivel ezek felelnek az állatok leölésének és levágásának megfelelő végrehajtását biztosító intézkedések meghozataláért, beleértve az új kábítási módszerek értékelésének elvégzését, illetve testületek és szervek akkreditálását képesítési bizonyítványok kibocsátására. A Parlament kulcsfontosságúnak tartja e központok szerepét, és nem szeretné, ha azt újabb feladatként már létező intézményekre, mint például az állat-egészségügyi felügyeletre ruháznák. E központoknak függetlenül működő szervezeteknek kell lenniük. Emellett megfelelő felügyeleti hatáskör is biztosítható számukra az állatok levágására és leölésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása vonatkozásában. Az előadó üdvözli az állatok levágásához és leöléséhez kapcsolódó műveletekre vonatkozó képesítési bizonyítvány megszerzésének folyamatára vonatkozó javaslatot. Elfogadja a meg nem felelésre vonatkozó javasolt rendelkezéseket is, különösen annak a lehetőségnek a biztosítását az illetékes hatóság számára, hogy leállítsa a termelést. Ugyanakkor ennek szorosan kapcsolódnia kell az ellenőrzési jogkörhöz. Az előadó elfogadja az állatok levágására és leölésére vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható megfelelő szankciók szükségességét is, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Bár támogatja az irányelvet, az előadó ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy az állatok levágására és leölésére vonatkozó követelmények szigorodása a költségek emelkedésével fog járni (a vonatkozó technikai előírásoknak való megfelelés, képzés, további személyzet stb.). A költségek problémája akadályt jelenthet az irányelv rendelkezéseinek végrehajtásában. A Bizottság javaslata nem rendelkezik EU költségvetési kiadásokról erre a célra, és a teljes pénzügyi terhet a tagállamokra, illetve a piaci szereplőkre hárítja. Tartani kell attól is, hogy e pénzügyi rendszer nem bizonyul hatékonynak. Amennyiben az irányelv eredményeként az európai jog szerint az állatok védelme kötelező lesz leölésük időpontjában, az Uniónak pénzügyi szempontból is hozzá kell járulnia e rendelkezések végrehajtásához. A közösségi költségvetésből történő finanszírozást elérhetővé kell tenni különösen az új módszerek elterjesztését szolgáló intézkedésekre, a személyzet képzésére, a megfelelő eljárások kialakításának elősegítésére és így tovább. A verseny kérdésére is fel kell hívni a figyelmet. A leölés időpontjában érvényesülő PE v /31 PR\ doc

31 magasabb szintű állatvédelmi standardokból eredő magasabb költségek gyengíthetik Európa versenyképességét a húságazatban. Ezért erőfeszítéseket kell tenni megfelelő standardok kialakítására az EU piacára irányuló behozatal tekintetében is. Állati eredetű termékek behozatala az EU piacára csak olyan vállalkozók számára engedélyezhető, akik megfelelnek az ezen irányelvben foglaltakkal azonos vagy azokhoz hasonló szabványoknak. PR\ doc 31/31 PE v01-00