Ellátási láncok hatékony irányítása multikritériumos

Átírás

1 Ellátási láncok hatékony irányítása multikritériumos teljesítményméréssel Németh Péter doktori tézisek Témavezető: Dr. Földesi Péter, Széchenyi István Egyetem Dr. Edelmayer András, MTA SZTAKI Széchenyi István Egyetem Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Győr 2009

2 Tartalomjegyzék 1 Motiváció és célok A kutatás módszertana Az értekezés téziseinek összefoglalása A kutatásból levonható következtetések Publikációs lista

3 A dolgozat témaköréhez tartozó, de külön publikációnak nem tekintett kutatási jelentések [19] : Interreg IIIB CORELOG (Coordinated Regional Logistics) kutatási projekt az EU társfinanszírozásával (Németh et al.) [20] Interreg IIIC ReginsRFID kutatási projekt az EU társfinanszírozásával (Németh et al.) [21] 2004: Termelési és logisztikai filozófiák gyakorlati megvalósításának támogatása a legrövidebb átfutási idővel történő költség optimális termékelőállítási rendszer kialakítása érdekében. Kutatási jelentés (Németh et al.) [22] 2004: Hödlmayr Hungária Logistics Kft. telephelyi koncepció. Kutatási jelentésű (Németh et al.) [23] 2004: Az Európai Uniós csatlakozás közúti és vasúti áruszállításra gyakorolt hatásai. Kutatási jelentés (Németh et al.) [24] 2006: Ro-La tevékenység költség alapú innovációja. Kutatási jelentés (Németh et al.) 1 Motiváció és célok Az ellátási lánc menedzsment dinamikusan fejlődő és gyorsan változó terület, melynek alakításában gyakorlati szakemberek és elméleti kutatók sokasága vesz részt az egész világon. Az ellátási láncok mind hosszabbak és bonyolultabbak lesznek, mely körülmény megnehezíti a bennük zajló folyamatok megfigyelését, mérését és irányítását. Ezek a kiterjedt ellátási láncok nagy lekötött tőkével és magas készletszinttel rendelkeznek, mely tény az irányítást, mérést és optimalizálást világgazdasági szinten is fontossá teszi. Doktori disszertációmban elsősorban az ellátási láncok teljesítménymérésével és az irányítási rendszerek hatékonyságával foglalkozom. A dolgozatom célja felfedni az ellátási láncok irányításának leghatékonyabb struktúráját. A logisztikai tér paramétereitől, a releváns szereplőktől és a tényleges folyamatoktól függően különböző ellenőrzési, irányítási mechanizmusok bizonyulnak a hatékony megoldásnak. A logisztikai teljesítmény mérésének jelenlegi elmélete és gyakorlata elsősorban a minőségre és a vevői elégedettségre fókuszál, és e miatt önmagában nem nyújt elegendő információt az operatív tervezésnek és irányításnak, a paraméterek stratégiai szintre vonatkoznak inkább, és a végrehajtás szintjéről nem adnak visszacsatolást. Célom, hogy a stratégiai és operatív szint egymásra hatását elemezzem az erőforrások optimális allokációja érdekében. A dolgozatom célja tehát rendszerszemléletű megközelítést adni a hatékony ellátási lánc irányítási rendszerek tervezéséhez, felhasználva ehhez a logisztikai tér kijelölését, illetve a különböző csoportok és szereplők ezen térben való elhelyezését

4 2 A kutatás módszertana A dolgozatom első részében irodalmi áttekintést végeztem. Számos szerző foglalkozott a teljesítményméréssel, ellátási láncok modellezésével és irányításával. Elsőként az ellátási láncot magát vizsgáltam. Az 1950-es évek elejétől kezdődően több publikáció ismertetésén keresztül bemutatom az ellátási láncok és az ellátási lánc menedzsment fejlődését, és foglalkozom az ellátási láncok napjainkban végbemenő folyamataival. A bonyolultság, a hossz és rugalmasság az ellátási lánc olyan fontos tulajdonságai, amelyek mélyreható vizsgálatot igényelnek. Természetesen a célkitűzést tekintve, de terjedelmi okokból sem vállalkozhattam arra, hogy az ellátási láncok minden létező aspektusát, és azok fejlődési fázisait bemutassam, így elsősorban a disszertációm tárgyköréhez tartozó, releváns publikációkat mutatom be és elemzem. A következő fejezetben az ellátási láncok modellezésének kérdéseit tekintem át. Az első ipari modellektől kezdve a legújabbakig bemutatom a sikeres modell készítés ösztönzőit, akadályait, döntési változóit. Ezután a teljesítménymérési technikákat és módszereket vizsgálom. A vizsgálat kiterjedt a tradicionális teljesítményméréstől a legújabb módszerekig. A fejezetben helyet kapott ezen mérési módszerek kritikája is. Ahhoz, hogy a megfelelő, hatékony irányítási módszert kiválasszuk, a vizsgált ellátási lánc jellegzetességeit kell részletesen megvizsgálni, és ez alapján lehet ennek megfelelő, egyenszilárdságú és adekvát modellt implementálni. A kiválasztási módszertan megalapozásához szükség van azonban az ellátási láncok operatív és kvantitatív elemzésére is. Ezért került bevezetésre egy, az ellátási láncok hosszát definiáló módszer, amely stratégiai szinten vizsgálja és A dolgozatban hivatkozott saját publikációk [10] Németh-Hirkó 2005: Áruelosztási feladatok stratégiai tervezése in Logisztikai évkönyv 2005, Magyar Logisztikai Egyesület, 2005, pp [11] Németh-Kóczy T.-Hartványi-Tóth-Sárszegi 2004: The Set-up and Operation of Intelligent Intermodal Logistics Centres by Telematic Means in International Logistics Congress 2004 Developing Value Networks through Logistics and Transport 2004, Izmir, Turkey Vol. I. pp [12] Németh-Kóczy T.-Tóth-Hartványi 2005: Architecture of Intelligent Intermodal Logistics Centres in 6th International Symposium of Hungarian Researchers on Computational Intelligence, Budapest, november 18-19, pp [13] Németh-Tóth-Hartványi 2006: Adopting RFID in supply chains in ICM rd IEEE Conference on Mechatronics, July 3-5, 2006 [14] Németh-Bajor 2007: Az ostorcsapás-effektus új megközelítése: a villamos energia ellátás példája in I. Logisztikai rendszerek és elméletek tudományos konferencia, Győr, november 29. pp [15] Németh-Bajor 2008: Az ostorcsapás-effektus megjelenése az energiagazdálkodásban in Logisztikai Évkönyv , Magyar Logisztikai Egyesület Budapest,. pp [16] Németh-László 2008: Measures and Actions for Coordinated Regional Logistics Policies in 6 th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking, MEB 2008, Budapest, Hungary, May 2008, pp [17] Németh 2008: Flexibility in Supply Chains in Acta Technica Jaurinensis Series Logistica Vol. 1. No. 2. (2008) ISSN pp [18] Németh 2009: Efficient Control of Logistic Processes Using Multi-criteria Performance Measurement in Acta Technica Jaurinensis Series Logistica Vol. 1. No. 3. (2008) ISSN in Press, Corrected proof

5 5 Publikációs lista [1] Németh-Tóth-Marek-Kovács 2006: Rádiófrekvenciás azonosítás (RFId) bevezetésének lehetőségei kis- és középvállalatoknál in Logisztikai évkönyv 2006, Magyar Logisztikai Egyesület, 2006, pp [2] Németh-Hartványi-Marek 2008: RFID in supply chains possibilities and solutions Annals of Faculty of Engineering of Hunedoara Journal of Engineering Vol. 6. No. 2. (2008) ISSN , Editura Mirton, Timisoara, 2008 pp [3] Németh-Hartványi-Tóth 2004: Tendenzen der Güterbeförderung in der Europäischen Union in 30 év Győrben Jubileumi Tudományos Konferencia november 3., Győr [4] Németh-Tóth-Mánik 2005: Innovative logistics research at Széchenyi István University in MicroCAD March Miskolc [5] Németh-Nagy 2006: Opposition to RFID technology in MicroCAD2006, Miskolci Egyetem, Miskolc, március , pp [6] Németh-Gombaszögi 2006: Regional Logistics at European Level in FIKUSZ 2006, Budapest, november 3., pp sorolja be a hálózatokat. Ez már egyfajta kvantitatív elemzés, de nem utal a taktikai és az operatív szinten megjelenő fizikai teljesítményre. A hatékony irányítás feltétele azonban, hogy ne csak stratégiai szinten, globálisan vizsgáljuk a folyamatokat, hanem azt is elemezzük, hogy taktikai, operatív szinten milyen fizikai, vagy úgy tetszik, üzemi teljesítményekkel lehet a globálisan mért eredményeket előállítani. A logisztikai stratégia eredményessége, fenntarthatósága az operatív szinten dől el, ennek tervezéséhez, az erőforrások allokálásához, illetve az allokált erőforrások hatékonyságának méréséhez és javításához szükség van a tényleges fizikai teljesítmények számbavételére és tervezésére. Ennek érdekében vezetem be a logisztikai tér és a logisztikai távolság, mint metrika fogalmát. Az elméleti alapvetéseket és eredményeket kutatás-fejlesztési projektek keretében vizsgáltam. A [19,20,21,22,23,24] kutatásokban a gyakorlatban is igazolást nyert, hogy a disszertáció megállapításai helytállóak, és az ellátási láncok hosszának tekintetében megfigyelhető spontán fejlődésnek tudományosan is igazolható alapjai vannak. [7] Németh-Nagy-Nyakasné Tátrai-Kovács 2006: RFID Implementation - Theoretical and Pratical Questions in ILC - International Logistics Congress 2006, Izmir, november 29. december 1. [8] Németh-Tóth 2006: Coordinated Regional Logistics in MMS2006, Presov, Szlovákia október [9] Németh-Marek 2006: RFID Implementation in a Logistics Distribution Center FH Science Day 2006, Hagenberg, Ausztria, október 25., pp

6 3 Az értekezés téziseinek összefoglalása 1. Tézis (5.1 fejezet) Az ellátási lánc hosszát meghatározza a benne lévő pontok száma, és a benne lévő, az anyagáramlást és az információáramlást reprezentáló élek száma és komplexitása. Jellegét tekintve két szignifikánsan különböző él-típussal kell számolnunk: Anyagáramlás, és ezzel párhuzamosan információ áramlás, mely az anyagáramlás útvonalát követi, de nem szükségszerűen esik egybe időben vele Információ áramlás tényleges anyagáramlás nélkül Az élekhez megfelelő súlyokat kell rendelnünk, melyek leírják az operációk külső és belső körülményeit. Ezek a súlyszámok az élek komplexitását reprezentálják, melynek összetevői: melyek alapján kijelölhető a fenntartható stratégia, a követhető taktika és a végrehajtható operáció. Ennek érdekében mindenképpen figyelembe kell venni az ellátási lánc értékesítési pontján megjelenő termék komplexitását, az értékesítési volument és a piac szerkezetét szervezeti és földrajzi értelemben. Ezek alapján jelölhetők ki a stratégiai, globális szinten elérendő, jellegüket tekintve inkább kvalitatív célkitűzések, melyek a rendszer működésének általános megítélésére szolgálnak, és a szükséges logisztikai operatív teljesítmény, ill. annak elvárt sebessége, mely alapján kitűzhetők az operatív eredményokozók. A hatékony irányítási rendszer ezek alapján az egyes szinteknek megfelelő hangsúlyt tud adni, és képes visszacsatolni a stratégiai szintre, amennyiben az operatív területen tapasztaltak alapján a választott stratégia megfelelősége megkérdőjelezhető. Az ellátási lánc osztályba sorolása nyomán az ellátási lánc hossza, a logisztikai teljesítmény és a szükséges logisztikai sebesség meghatározásra kerül, így válik lehetővé az egyes módszertanok jellegzetességei alapján a leghatékonyabb változat kialakítása. Az élek hagyományos értelemben vett hossza Informatikai komplexitás Kereskedelmi és jogi komplexitás A tevékenység jellegét, mint meghatározó tényezőt figyelembe véve a csomópontok tekintetében a következő csoportok adhatók meg: Gyártó, termelő csomópont: Tranzit csomópont: Kereskedelmi csomópontok:

7 4 A kutatásból levonható következtetések A kutatási eredményem alapján megállapítható, hogy a szakirodalom - és a gyakorlat is ez idáig elsősorban az anyagáramlás jellegzetességeit vette csak figyelembe az ellátási lánc hosszának meghatározásánál, és viszonylag kevés figyelmet szenteltek az információ áramlásnak, holott az információáramlás adja meg az anyagáramlás kereskedelmi, jogi és szervezési/szervezeti kereteit, és teszi lehetővé az operatív irányítás szintjén is a tervezést és hatékony működést. Éppen ezért disszertációmban az ellátási lánc hosszának egy kiterjesztett értelmezését adom, támaszkodva a gráfelmélet egyes eredményeire is. A disszertációmban bemutatásra került egyes teljesítmény mérési és/vagy stratégiai irányítási módszerek összehasonlító elemzése alapján összességében megállapítható, hogy bár érzékelhető egy bizonyos időbeli fejlődés az egyes módszerek tekintetében, azaz az eljárások az időben egyre bonyolultabbá és kifinomultabbá váltak, ez nem feltétlenül jelenti, hogy a korábban kidolgozott módszerek mára feltétlenül elavulttá váltak. A kiválasztási módszertan megalapozásához szükség van azonban az ellátási láncok kvantitatív elemzésére is. Az értekezésemben bemutatásra került egy, az ellátási láncok hosszát definiáló módszer, amely stratégiai szinten vizsgálja és sorolja be a hálózatokat. Rámutattam arra, hogy a stratégiai és operatív szint közti kapcsolat erősítésére van szükség az ellátási láncokban. Ennek érdekében javaslom az ellátási lánc és a rajta lezajló folyamatok osztályozását, mely alapján választani lehet az egyes irányítási modellek között. Az osztályozás során tekintettel kell lenni a stratégiai, a taktikai és az operatív szempontokra. Meghatározandók azok a kulcs paraméterek és jellegzetességek, -10- Ezek alapján az ellátási lánc hosszának (LSC lenght of supply chain) meghatározására a következő összefüggés alkalmas: ahol: = LSC cp ws Pi + ce f ( Di, j ) Ei, j i U ( i, j) U c P konstans, a csomópontok műszaki és szervezési színvonalára jellemző állandó c E konstans, az élek műszaki és szervezési színvonalára jellemző állandó w s a csomópont jellegéből (gyártó, transit, kereskedelmi) adódó súlyszám) U a gráfelméleti definíció szerint meghatározott út P i ( i U ) az U útban szereplő pontok E i,j (( i, j) U )) az U útban szereplő pontok közötti élek D i,j a logisztikai értelemben vett távolság f(d i,j ) a logisztikai értelemben vett távolság alapján számított súly 2. Tézis (5.2 fejezet) A hatékony irányítás feltétele, hogy ne csak stratégiai szinten, globálisan vizsgáljuk a folyamatokat, hanem azt is elemezzük, hogy taktikai, operatív szinten milyen fizikai, vagy üzemi teljesítményekkel lehet a globálisan mért eredményeket előállítani. A logisztikai stratégia eredményessége, fenntarthatósága az operatív szinten dől el, ennek tervezéséhez, az erőforrások allokálásához, illetve az allokált erőforrások hatékonyságának méréséhez és javításához szükség van a tényleges fizikai teljesítmények számbavételére és tervezésére. Ennek érdekében bevezettem a logisztikai tér és a logisztikai távolság, mint metrika fogalmát: -7-

8 Minden anyagi objektum elhelyezhető egy n-dimenziós logisztikai térben, és a helye meghatározható ezen térben egy n-dimenziós helyvektorral: x T i = ( x x,..., x ) 1, 2 n Az n dimenzió szám függ az ellátási lánc jellegétől, az 1. Tézisben definiált hosszától, és az ellátási láncban áramoltatott anyagok/áruk és információk paramétereitől. A logisztikai távolság a két n-dimenziós logisztikai helyvektor különbségének az abszolút értékével adható meg: D i, j = x x j Ezek alapján meghatározható a logisztika sebessége is: dd v = dt i, j i 3. Tézis (5.3 fejezet) Rámutattam arra, hogy a stratégiai és operatív szint közti kapcsolat erősítésére van szükség az ellátási láncokban. Ennek érdekében javasoltam az ellátási lánc és a rajta lezajló folyamatok osztályozását, mely alapján választani lehet az egyes irányítási modellek között. Az osztályozás során tekintettel kell lenni a stratégiai, a taktikai és az operatív szempontokra. Meghatározandók azok a kulcs paraméterek és jellegzetességek, melyek alapján kijelölhető a fenntartható stratégia, a követhető taktika és a végrehajtható operáció. Ennek érdekében mindenképpen figyelembe kell venni az ellátási lánc értékesítési pontján megjelenő termék komplexitását, az értékesítési volument és a piac szerkezetét szervezeti és földrajzi értelemben. Ezek alapján jelölhetők ki a stratégiai, globális szinten elérendő, jellegüket tekintve inkább kvalitatív célkitűzések, melyek a rendszer működésének általános megítélésére szolgálnak, és a szükséges logisztikai operatív teljesítmény ill. annak elvárt sebessége, mely alapján kitűzhetők az operatív eredményokozók. A hatékony irányítási rendszer ebből kiindulava az egyes szinteknek megfelelő hangsúlyt tud adni, és képes visszacsatolni a stratégiai szintre, amennyiben az operatív területen tapasztaltak alapján a választott stratégia megfelelősége megkérdőjelezhető. Általánosan az irányítási módszertan megválasztásának a menete a következőképpen írható le: 1. A választott stratégia alapján az ellátási lánc hosszának megállapítása a javasolt hossz definíció szerint. 2. Az n-dimenziós logisztikai tér dimenzió számának meghatározása, és az egyes dimenziók definiálása, paraméterezése. 3. A szükséges logisztikai teljesítmény megállapítása a definiált logisztikai távolság alapján az n-dimenziós logisztikai térben. 4. A logisztika elvárt definíció szerint sebességének megállapítása. 5. Adekvát irányítási modell kiválasztása, testre-szabása. 6. Első visszacsatolás: a dimenziók definíciójának finomítása, a paraméter értékek pontosítása. 7. Második visszacsatolás: a választott stratégia fenntarthatóságának vizsgálata az operatív teljesítmények elemzése alapján