PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK OKTATÁSI PROGRAM VI. évfolyam 2006/2007 PÉCS

2 A Általános információ z oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. H armadikként egy szintén minden hallgatóhoz és érintett oktatóhoz eljuttatott külön tájékoztató füzet tartalmazza a választható, ún. kreditpontos kurzusok kínálatát és a választást segítő információkat. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 2

3 A VI. (SZIGORLÓ) ÉVRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az általános orvosi tanulmányok hatodik tanévének szerkezete lényegesen eltér az előzőektől. Kötelező tárgyait, az egyes gyakorlati periódusok időtartamát és az előírt vizsgákat a tanterv rögzíti. A tanulmányok szervezésére vonatkozó tudnivalókat az érvényes Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban TVSZ) következő paragrafusa szabályozza: D. A TANULMÁNYOK LEZÁRÁSÁRA ÉS A ZÁRÓVIZSGÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 22. A 6. évre vonatkozó rendelkezések (1) A 6. (szigorló) évre az Általános Orvosi Szak azon hallgatója iratkozhat be, aki megfelelő dokumentumokkal igazolja, hogy: (a) az első 5 évre előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte, (b) az első öt évre a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint (c) az elektív tárgyakból (ld. 8. (7),) a szükséges minimális kreditet (34, a további 20-at az államvizsga-dolgozatra kapja) megszerezte. (2) A 6. év, az első 5 évtől eltérően, nem oszlik félévekre, hanem egységes tanév. Az a hallgató, aki 6. év szorgalmi periódusa során nem tudja teljesíteni a 6. évfolyamra előírt tantervi követelményeket, legkésőbb a következő évi záróvizsga periódus elejéig köteles ezt megtenni, de eközben hallgatói jogviszonya szünetel. (3) Az év során az előírt klinikai tárgyakból kell a tantervben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlaton részt venni. A 6. évben a tantervben előírt klinikai tárgyak kötelező tantárgyak. Az éve során a diplomamunkát is meg kell védeni. (4) Minden gyakorlati periódus végén 2-3 vizsganap van. (5) A gyakorlatok eltölthetők az egyetemi klinikákon, a Kar oktató-gyakorló kórházaiban vagy más, az egyetem által előzetesen jóváhagyott hazai és külföldi intézményben. A nem Karon, vagy általa akkreditált oktatókórházban eltöltött szakmai gyakorlatra az áthallgatás szabályai vonatkoznak. A gyakorlatok utáni vizsgákat a Kar klinikáin kell letenni. (6) A vizsgára bocsátáshoz az adott tárgy gyakorlatának sikeres elvégzését az indexben igazoltatni kell. A vizsga a gyakorlat befejezése után az adott tárgy bármely kiírt vizsgaperiódusában letehető. (7) Vizsganapokat a hatodév valamennyi tárgyából minden hónapban kiírnak. Vizsgára jelentkezni (a listára feliratkozni) a gyakorlat elvégzése előtt is lehet, legkorábban azonban a 6. évre való beiratkozás után. A 6. éves vizsgákra is érvényesek a vizsgák rendjére vonatkozó egyéb szabályok. (8) A gyakorlat utáni vizsgaperiódusban bármely okból le nem tett vizsgára való felkészülést, illetve a vizsga letételét egy másik, soron következő gyakorlat zavarása nélkül kell megoldani. Vizsgák miatt a szigorló évi gyakorlatok végzése alól semminemű felmentés nem adható (9) Sikertelen vizsga a gyakorlat megismétlése nélkül két ízben megismételhető (díjköteles B és C vizsgák). (10) A kötelező klinikai szakmai gyakorlatokért és a diplomamunkáért kredit jár. A 40 hetes gyakorlatos periódus kötelező tárgyak sorozata és heti 1 kreditet, a kötelezően választható kategóriába sorolt diplomamunka 20 kreditet ér. 23. A szakdolgozat (diplomamunka) (1) A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló 3

4 tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. (2) A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott, a Tanrendi Tájékoztatóban megjelentetett tudományos témakörök jegyzéke. (3) A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. (4) A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája az 6. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. (5) A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 6. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki a 6. évre már beiratkozott. (6) Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Osztály írásban tájékoztatja. (7) A 6. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert. (8) A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. (9) A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. (10) A szakdolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét. (11) Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének - ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet - vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. (12) A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az OE vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Osztály adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. (13) A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a szigorló hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a május 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Osztályra megküldi. (14) Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni - ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja - a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Osztály közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó 4

5 nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. (15) A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár. (16) Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. (17) A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Osztályhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni. (18) A PTE ÁOK Fogorvosi és Gyógyszerész Szakain az Általános Orvos Szakon a 6. évre vonatkozó, a konzulensekkel, illetve szakdolgozattal kapcsolatos határidők értelemszerűen az 5. évre értendők. 24. Az abszolutórium (1) Az abszolutórium (végbizonyítvány) a tantervvel előírt vizsgák eredményes letételét és az államilag elismert nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. (2) A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá. (3) A fogorvosi és Gyógyszerészeti Szak hallgatói számára az abszolutórium megszerzésének feltételei azonosak az Általános Orvostudományi Szak hallgatói 6. évre való beiratkozásának feltételeivel (22. (1)). 25. A záróvizsga (1) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. (3) A záróvizsga három rész-vizsgából áll: (a) az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, (b) gyakorlati vizsga, és (c) szóbeli vizsga. (4) A záróvizsga gyakorlati-, és szóbeli vizsga részét vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2-4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. (5) A záróvizsga rész-vizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen rész-vizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen rész-vizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi rész-vizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A 5

6 komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 5,00 jeles 3,51 4,50 jó 2,51 3,50 közepes 2,00 2,50 elégséges (6) Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. (7) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. (8) Záróvizsgához kreditérték nem rendelhető. 26. Az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi oklevél. (1) Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. államilag elismert nyelvvizsga) teljesítette. (2) Az államilag elismert nyelvvizsga követelmény alól mentesülhetnek azok, akik: (a) a beiratkozás évében legalább 40. életévüket betöltik (b) a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket (c) akik engedélyt kaptak az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek záróvizsgaidőszakot követő teljesítésére és ezen időpontig betöltik 40. életévüket (3) Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. (4) A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga (ld. 21. (4)). Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. (5) A diploma magyar és latin (külföldi hallgatók esetén magyar és angol) nyelvű. (6) Az orvosok és a fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni: Summa cum laude ( ) Cum laude ( ) Rite ( ) (7) A gyógyszerészek diplomáján a diplomaátlag függvényében a következő minősítések egyike szerepel: 4,81 5,00 kiváló 4,51 4,80 jeles 3,51 4,50 jó 2,51 3,50 közepes 2,00 2,50 megfelelt. (8) A diplomát a feltételek teljesítését (ld. (1)) követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. (9) A hallgató kérésére és költségére a Kar magyar és/vagy angol nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. 28. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezések. (1) A PTE ÁOK módosított Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a Kari Tanács által történt elfogadás napján lép életbe. (2) A módosított szabályzat életbelépésével egy időben az addig érvényes Orvoskari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és az azt módosító belső rendelkezések érvényüket vesztik. (3) A Karon a kreditrendszer fokozatosan kerül bevezetésre. A kreditrendszerben tanuló hallgatókra jelen szabályzat valamennyi szabálya érvényes. 6

7 (4) A nem kreditrendszerben tanuló hallgatók számára a Szabályzat a következő eltérésekkel érvényes: 1) A Szabályzatban több helyen említett elektív és fakultatív tárgyak helyett a kreditpontos kurzusok értendők. A kötelező tárgyak nincsenek kreditponttal értékelve. A választható tárgyakra az eddigi szabályok érvényesek. Az orvostanhallgatóknak a 6. évre történő beiratkozásig kreditpontos kurzusok látogatásával 50 (hagyományos) kreditpontot kell összegyűjteni. A választható tárgyak esetén eltérő kreditpontot kell alkalmazni a hagyományos (számukra a kreditek kb. 10-szeres nominális értékűek) és a kreditrendszerben tanuló hallgatók számára. 2) A nem kreditrendszerben tanuló hallgatók számára a kötelező tantárgyak felvétele ezután is az eddigi egységes tanterv szerint történik. 3) Érvénytelenek számukra a 9. (7), (11), (16), a 11. (1.b), a 20. (5), (6) és (7.b és c), a 22. (10) pontjaiban megfogalmazottak. 4) A tanulmányi előmenetel értékelésére a 21. -ban felsorolt módszerek helyett az egyszerű tanulmányi átlagot kell használni. 5) A 22. (1. a) helyett a klasszikus 50 kreditpontot kell megszerezni. A (b) pont módosított értelmezése szerint valamennyi (kötelező) tárgyból érvényes vizsgát kell tenni. 6) A 23. (15)-ból a kreditre utalás érvénytelen. 7) 26. (4) a diploma minősítése számukra az eddigieknek megfelelően a szigorlatok és az államvizsga eredményeinek egyszerű számtani átlagán alapul. 8) A nem kreditrendszerben tanuló hallgatók hallgatói jogviszonya megszűnik, ha egy félévet ismételt és egy újabb féléve nem zárható le. 9) Az ismételt félévre való beiratkozásig szünetel a hallgatói jogviszonya annak a nem kreditrendszerben tanuló hallgatónak, akit félév ismétlésre utasítottak. 10) A 20. (7)-ban leírt tanulmányi elégtelenség fogalma nem kreditrendszerben tanuló hallgatóknál az alábbiakra módosul: a) a megismételt szemesztert is eredménytelenül zárta, így másodszor kellene ugyanazt a félévet ismételnie, és b) vizsgára nem bocsátható, mert valamennyi vizsgalehetőségét már felhasználta, vagy c) a beiratkozás elmulasztása miatt szünetelő jogviszonya helyreállítását két évig nem kérte. További tudnivalók Gyakorló helyül általában egyetemi klinikák és oktató kórházak választhatók. Utóbbiak listája a Tanulmányi Osztályon megtekinthető. Más egyetem körzetéhez tartozó klinikától, kórháztól a gyakorlat engedélyezéséhez előzetesen igazolást kell hozni, hogy a megadott tematika szerint a gyakorlat feltételeit biztosítják s a jelentkezőt térítésmentesen fogadják. A gyakorlatra annak tényleges megkezdésekor a választott klinika/kórház tanulmányi felelősénél kell jelentkezni. Az egyes gyakorlatok teljesítését a leckekönyvben és a beiratkozáskor kapott egyéni gyakorlatitematika lapok záradékának aláíratásával igazoltatni kell. A leckekönyveket az első gyakorlatok végéig a Tanulmányi Osztály küldi ki a gyakorló hely tanulmányi felelősének, aki eljuttatja azokat a hallgatóknak. Ettől kezdve a szigorló év végéig a leckekönyv a hallgatóknál van. Bármely tárgyból szigorlatot csak a gyakorlat igazolt letöltése után lehet tenni. Sikertelen vizsga javítása kétszer kísérelhető meg a rendelkezésre álló vizsganapok bármelyikében. Az utóvizsgákra a vizsgadíjakat kell csekken befizetni első uv. 400, második 800 Ft). Kötelező ismétlő gyakorlat nincs. 7

8 A VI-od évfolyamos hallgatók megtisztelő kötelessége, hogy leadják (titkos) szavazatukat (írásbeli záróvizsga napján) addigi PTE Általános Orvostudományi Karán végzett tanulmányaik legjobb előadó oktatójára, legjobb gyakorlatvezetőjére, legjobb klinikára, legjobb intézetre. A Tanulmányi Osztályon kézhezkapott szavazólapon 3-3 név jelölhető meg. Ezek összesítése alapján kerül sor egyegy Romhányi-emlékérem és kilenc Kiváló gyakorlatvezető-emlékérem, valamint a legjobb klinika és intézet megtisztelő cím átadására. Külföldön tervezett gyakorlattal kapcsolatban a következő lépésekre van szükség 1. Fogadónyilatkozatot kell hozni attól az intézménytől ahol a gyakorlatot végezni kívánja (angol vagy német nyelven). 2. Célszerű már az első levélben kiküldeni az adott tárgyból egyetemünkön előírt gyakorlati tematika egy, a Tanulmányi Osztályon beszerezhető, angol nyelvű példányát. A fogadó fél ennek aláírásával tanusítja, hogy a gyakorlat feltételeit azok ismeretében biztosítja. 3. A hallgatónak az oktatási dékánhelyetteshez címzett kérelmet kell írnia, melyhez csatolandó a fogadó kórház nyilatkozata és a tantárgyfelelős hozzájárulása. 4. Ha a feltételeknek megfelel, írásos engedélyt kap a gyakorlat elvégzésére és a szükséges igazolásokkal is ellátjuk. 5. Végül a gyakorlat teljesítését a fogadó intézetnek igazolnia kell. Ha valaki nem a fentiek szerint jár el, és előzetes engedély nélkül végez külföldön gyakorlatot, számolnia kell azzal, hogy gyakorlatát utólag famuláló gyakorlatként egyetemünk nem fogadja el, azt itthon újra el kell végeznie. Természetesen ez azzal jár, hogy a záróvizsgára bocsátás időpontja kitolódik. A szakdolgozatra vonatkozó formai ajánlások Szokásos terjedelme gépelt oldal normál betűtávolság, ún. másfeles sorköz. Jobb margó 2-2,5 cm, bal margó kb. 4 cm, alul és felül kb. 4 cm szabad rész. Javasolt bekötteni. Fedőlapján célszerű a munka címét is, de legalább készítőjének nevét és az évszámot feltüntetni. Az ún. belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe a konzulens neve és beosztása a témát meghirdető intézet/ klinika neve a hallgató neve évszám. A dolgozatot két példányban és az előírt határideig közvetlenül a téma szerint illetékes intézet/klinika titkárságán kell benyújtani, két a Tanulmányi Osztályon kérhető ún. értékelő űrlappal együtt A védés időpontját az előírt időtartamon belül az illetékes intézet/klinika vezetője tűzi ki. A sikeres védést követően a dolgozat egyik példánya a tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Osztály közvetítésével szóbeli záróvizsgájának napján a hallgató kapja meg. A záróvizsga írásbeli részéről A tesztvizsgára történő felkészüléshez segítségként záróvizsga tesztkérdés gyűjtemény (I-III. kötet) című kiadvány áll rendelkezésre. Javasolt ezt a tanév során megvásárolni, nyáron a könyv és jegyzetbolt néhány hétig zárva van. 8

9 BELGYÓGYÁSZAT Gyakorlati tematika Szigorló évi belgyógyászat gyakorlat: Dr. Tóth Kálmán, Dr. Wittmann István és Dr. Nagy Lajos. A gyakorlat célja, hogy a szigorlók a belgyógyászat egyes részeinek elsajátítása után a betegágy mellett, a mindennapi orvosi gyakorlatban próbálják meg ismereteiket szintetizálni, s azokat lehetőleg önállóan, de ugyanakkor megfelelő ellenőrzés mellett használni. Ezen célnak megfelelően a szigorlók a gyakorlat ideje alatt a klinikák (kórházak) egyes osztályain teljes munkaidőben, gyakornoki munkakörben dolgoznak, s bekapcsolódnak a betegekkel kapcsolatos minden gyakorlati tevékenységbe, így reggel részt vesznek a vérvételekben, majd a délelőtti viziten. Ezt követően elvégzik a vizitrendelés szerinti teendőket, felveszik az osztályra érkező új betegeket, majd a délutáni viziten róluk az osztályvezetőnek referálnak. A betegek elbocsátása előtt részt vesznek a zárójelentés megírásában. Az egyszerűbb diagnosztikus és therápiás beavatkozásokat felügyelet mellett önállóan végzik. Lehetőség szerint elkísérik betegeiket, így megtekintik a speciális vizsgálatokat is (pl. endoscopia, biopsiák, echocardiographia, ergometria, stb.). Amennyiben betege műtétre kerül vagy elhunyt, a szigorló részt vesz a műtéten illetve a kórboncoláson is, s arról referál az osztályvezetőnek. Minden szigorló az osztály egy-egy szakorvosa, illetve klinikai orvosa mellé van beosztva, akik a gyakorlati idő végén a szigorló munkájáról rövid jellemzést adnak. A szigorlók a professzori illetve osztályvezető főorvosi nagyviziteken önállóan referálnak betegeikről. A folyamatos elméleti képzést téma referátumok és betegbemutatások segítik, melyeket szabad konzultáció követ. VI. évfolyam belgyógyászati témareferátumok és betegbemutatások (2006/2007) Gyakorlati sorrend gyak hét hét napja dátum téma referátum/betegbemutatás felelős oktató helyszín I. 1 K Cs K Szívelégtelenség Szabados E. I. Bel. II/B Cs Ulcusbetegség, gastroenterológia Hunyady B. I. Bel. II/B 3 K Dyslipidaemia és obesitas Bajnok L. I. Bel. II/B Cs Hepatitisek Pár A. I. Bel. II/B 4 K Thrombemboliák, véralvadási zavarok Losonczy H. I. Bel. II/B Cs Malignus haematológiai kórképek Molnár L. I. Bel. II/B 5 K Endocrinologia Mezősi E. I. Bel. II/B Cs Klinikai immunológia Czirják L. Immunológia 6 K A belgyógyászati gyógyszeres terápia Nagy L. III. Bel Cs A vékonybél és vastagbél betegségei Király Á. III. Bel 7 K Nephrológia Nagy J. II. Bel könyvtár Cs Diabetológia Wittmann I. II. Bel könyvtár 8 K Hypertonia Kovács T. II. Bel könyvtár Cs betegbemutatás Schmelczer M. II. Bel könyvtár V. 9 ill. 1 K Szívritmuszavarok Tóth K. I. Bel. II/B Cs Ischaemiás szívbetegség Czopf L. I. Bel. II/B 10 ill. 2 K Szívelégtelenség Szabados E. I. Bel. II/B VIZSGÁK Cs Ulcusbetegség, gastroenterológia Hunyady B. I. Bel. II/B 3 K Dyslipidaemia és obesitas Bajnok L. I. Bel. II/B Cs Hepatitisek Pár A. I. Bel. II/B 9

10 4 K Thrombemboliák, véralvadási zavarok Losonczy H. I. Bel. II/B Cs Malignus haematológiai kórképek Molnár L. I. Bel. II/B 5 K Endocrinologia Mezősi E. I. Bel. II/B Cs Klinikai immunológia Czirják L. Immunológia 6 K A belgyógyászati gyógyszeres terápia Nagy L. III. Bel Cs A vékonybél és vastagbél betegségei Király Á. III. Bel IV. 7 ill. 1 K Nephrológia Nagy J. II. Bel könyvtár Cs Diabetológia Wittmann I. II. Bel könyvtár 8 ill. 2 K Hypertonia Kovács T. II. Bel könyvtár Cs betegbemutatás Schmelczer M. II. Bel könyvtár 9 ill. 3 K Szívritmuszavarok Tóth K. I. Bel. II/B Cs Ischaemiás szívbetegség Czopf L. I. Bel. II/B 10 ill. 4 K Szívelégtelenség Szabados E. I. Bel. II/B VIZSGÁK Cs Ulcusbetegség, gastroenterológia Hunyady B. I. Bel. II/B 5 K Dyslipidaemia és obesitas Bajnok L. I. Bel. II/B Cs Hepatitisek Pár A. I. Bel. II/B 6 K Thrombemboliák, véralvadási zavarok Losonczy H. I. Bel. II/B Cs Malignus haematológiai kórképek Molnár L. I. Bel. II/B 7 K Endocrinologia Mezősi E. I. Bel. II/B Cs Klinikai immunológia Czirják L. Immunológia 8 K A belgyógyászati gyógyszeres terápia Nagy L. III. Bel Cs A vékonybél és vastagbél betegségei Király Á. III. Bel III. 9 ill. 1 K Nephrológia Nagy J. II. Bel könyvtár Cs Diabetológia Wittmann I. II. Bel könyvtár 10 ill. 2 K Hypertonia Kovács T. II. Bel könyvtár VIZSGÁK Cs betegbemutatás Schmelczer M. II. Bel könyvtár 3 K Szívritmuszavarok Tóth K. I. Bel. II/B Cs Ischaemiás szívbetegség Czopf L. I. Bel. II/B 4 K Szívelégtelenség Szabados E. I. Bel. II/B Cs Ulcusbetegség, gastroenterológia Hunyady B. I. Bel. II/B 5 K Dyslipidaemia és obesitas Bajnok L. I. Bel. II/B Cs Hepatitisek Pár A. I. Bel. II/B 6 K Thrombemboliák, véralvadási zavarok Losonczy H. I. Bel. II/B Cs Malignus haematológiai kórképek Molnár L. I. Bel. II/B II. 7 ill. 1 K Endocrinologia Mezősi E. I. Bel. II/B Cs Klinikai immunológia Czirják L. Immunológia 8 ill. 2 K A belgyógyászati gyógyszeres terápia Nagy L. III. Bel Cs A vékonybél és vastagbél betegségei Király Á. III. Bel 9 ill. 3 K Nephrológia Nagy J. II. Bel könyvtár Cs Diabetológia Wittmann I. II. Bel könyvtár 10 ill. 4 K Hypertonia Kovács T. II. Bel könyvtár VIZSGÁK Cs betegbemutatás Schmelczer M. II. Bel könyvtár 5 K Szívritmuszavarok Tóth K. I. Bel. II/B Cs Ischaemiás szívbetegség Czopf L. I. Bel. II/B 6 K Szívelégtelenség Szabados E. I. Bel. II/B Cs Ulcusbetegség, gastroenterológia Hunyady B. I. Bel. II/B 7 K Dyslipidaemia és obesitas Bajnok L. I. Bel. II/B Cs Hepatitisek Pár A. I. Bel. II/B 8 K Thrombemboliák, véralvadási zavarok Losonczy H. I. Bel. II/B Cs Malignus haematológiai kórképek Molnár L. I. Bel. II/B 9 K Cs K

11 VIZSGÁK Cs K A témareferátumok és betegbemutatások kezdete keddi napokon 14:30, csütörtöki napokon 13:00, időtartama 1 óra I. Bel. II. em. = I. sz. Belgyógyászati Klinika II. emeleti konferenciaterme III. Bel. = III. sz. Belgyógyászati Klinika tanterem II. Bel. könyvtár = II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum III. emeleti könyvtára Immunológia = Immunológiai és Reumatológiai Klinika oktatóterme A munkaszüneti napra, ünnepnapra, rektori/dékáni oktatási szünetre eső konzultációk elmaradnak, azok pótlására az oktatóval történő megbeszélés alapján egyeztetett időpontban van lehetőség. A betegbemutatások során általában a felelős oktató irányítása alatt két szigorló egy-egy érdekes beteg anamnesisét, fizikális eredményeit, laboratóriumi és műszeres vizsgálati eredményeit és a velük kapcsolatos diagnosztikus lépéseket valamint terápiás beavatkozásokat referálja, majd az oktató és a többi hallgató részvételével ezekről röviden konzultálnak. A két hallgató közül lehetőleg legalább az egyik a felelős oktató osztályán lévő, általa ismert beteget referál. További konzultációkra is van lehetőség az oktató és a hallgatók közti előzetes megbeszélés és időpontegyeztetés alapján. Követelmények Hiányzás: A szigorló évi gyakorlatról 20% vagy ezt meghaladó igazolt vagy igazolatlan távolmaradás a szigorló periódus elfogadását nem teszi lehetővé. Ezen hiányzást be lehet pótolni az év folyamán. Hivatalos tankönyvek és segédletek a felkészüléshez Andreoli, T. E., Carpenter C. C. J., Bennett, J. C., Plum F. (szerk.): Cecil - A belgyógyászat lényege (Medicina, Budapest, 1999) G. Herold Belgyógyászat Tierney, McPhee, Papadakis (szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia (Melánia) MSD Orvosi kézikönyv (Melánia) Tulassay (szerk.): Belgyógyászat alapjai (Medicina, 2005) Belgyógyászat szigorlati tételsor 1. A supraventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 2. A ventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 3. A szív ingerületvezetési zavarainak típusai, diagnosisa és gyógyszeres therapiája 4. A praeexcitatiós syndromák diagnosztikája és kezelése 11

12 5. A szív ingerképzési és ingerületvezetési zavarainak elektromos therapiája (cardioversio, pacemakerek, automata implantálható cardioverter defibrillátor, katéteres ablatio) 6. A syncope és a hirtelen szívhalál diagnosztikája és kezelése, a cardiopulmonalis resuscitatio 7. Az ischaemiás szívbetegség epidemiológiája, rizikófaktorai, primaer preventiója 8. Az ischaemiás szívbetegség megnyilvánulási formái és ezek differenciáldiagnosztikai értékelése 9. Az acut ischaemiás coronaria syndroma típusai, azok lefolyása, szövődményei, diagnosisa és kezelése 10. Az ischaemiás szívbetegség nem gyógyszeres kezelési eljárásai (katéteres coronaria interventiók, stent implantatio, coronaria bypass műtét) 11. Az ischaemiás szívbetegség secundaer preventiója, a myocardialis infarctuson és coronaria revascularisatión átesett betegek belgyógyászati követése 12. A szívelégtelenség epidemiológiája, pathophysiologiai háttere, típusai és klinikai syndromái 13. A szívelégtelenség diagnosztikája és therapiája 14. Az essentialis hypertonia jelentősége, epidemiológiája, diagnosztikája és kezelése 15. A secundaer hypertonia formák differenciáldiagnosztikája és therapiája 16. A cardiomyopathiák típusai, pathophysiologiai háttere, diagnosztikája és therapiája 17. A szív gyulladásos betegségei (endocarditisek, myocarditisek, pericarditisek) és a pericardialis tamponád 18. Az infectiv endocarditis. A rheumás láz és következményei 19. A szívbillentyűbetegségek diagnosztikája és therapiája 20. A mellkasi fájdalom differenciáldiagnosztikája és ellátásának acut teendői 21. Thrombocyta aggregatio gátlás, anticoaguláns és fibrinolyticus kezelés a belgyógyászatban, hatásuk ellenőrzésének módja 22. Az anaemiák típusai. A vashiányos anaemiák etiológiája, klinikuma és kezelése 23. Megaloblastos és más macrocytaer anaemiák. A haemolyticus anaemiák etiológiája, felosztása és diagnosztikája 24. Az immun thrombocytopaenia diagnosztikája és kezelése. A thromboticus thrombocytopaeniás purpura és a haemolyticus uraemiás syndroma klinikuma, kezelése 25. Az aplasticus anaemia 26. Az acut myeloid és lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és a kezelés elvei 27. A myeloproliferatív kórképek osztályozása, általános jellemzői. A polycythaemia vera, az essentialis thrombocytaemia és az osteomyelofibrosis klinikuma, kezelési lehetőségei 28. A chronicus myeloid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és kezelése 29. A chronicus lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma valamint a kezelés lehetőségei 30. A malignus lymphomák osztályozása, diagnosztikája és klinikai jellemzői. A Hodgkin kór felosztása, diagnosztikája, kezelési lehetőségei 31. A non-hodgkin lymphomák (NHL) osztályozása, az indolens és az agresszív NHL-k klinikai jellemzői, a kezelés lehetőségei 32. A myeloma multiplex diagnosztikája, tünettana, kezelése 33. A mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embolia diagnosztikája, kezelése 34. A veleszületett és szerzett thrombophiliák 35. A vérzékenységek etiológiája és típusai 36. A haemophiliák klinikai jellemzői, a substitutiós kezelés elvei 37. Hypophysis tumorok, diabetes insipidus 38. Hyperthyreosis, hypothyreosis 39. Pajzsmirigy daganatok, thyreoiditisek 40. Conn syndroma, prolactinoma 41. Cushing kór és syndroma, Addison kór 42. Hypoparathyreosis, hyperparathyreosis 43. Phaeochromocytoma 44. Acromegalia, panhypopytuitarismus 45. Congenitalis adrenalis hyperplasia, osteoporosis 12

13 46. A systaemás autoimmun kórképek jellemző alaptünetei. A primaer és secundaer Raynaud syndroma 47. A rheumatoid arthritis (RA) klinikai és laboratóriumi jellemzői, kezelése 48. A systaemás lupus erythematodes (SLE) jellemzői, diagnosztikája, kezelése 49. Az antiphospholipid syndroma. Polymyositis, dermatomyositis 50. A Sjögren syndroma főbb klinikai jellemzői. Extraglandularis manifesztációk 51. A systaemás sclerosis alapvető jellemzői és kezelése 52. A systaemás vasculitisek. Arteritis temporalis 53. A hányások. A hasmenések 54. A gastro-oesophagealis reflux betegség 55. A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél daganatos betegségei 56. A pepticus fekély. A Helicobacter pylori infectio 57. Gastritisek 58. Funkcionális bélbetegségek 59. A coeliakia. A malabsorptios syndroma 60. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa. A gastrointestinalis rendszer praecancerosus állapotai 61. Colon polypok, a vastagbél rák. Colon diverticulosis, diverticulitis 62. Appendicitis. A hasi fájdalom differenciáldiagnosztikája 63. Az acut és chronicus pancreatitis. A pancreas funkciók vizsgálata 64. Ileusok. Peritonitisek. Az acut has syndroma 65. A sárgaság osztályozása, differenciáldiagnosztikája. Acut és chronicus vírushepatitisek 66. Alkoholos májbetegségek. A májcirrhosis 67. Autoimmun hepatitis. Primaer biliaris cirrhosis 68. Primaer sclerotisáló cholangitis 69. Az epekőbetegség 70. A máj- és epeutak daganatai. A pancreas carcinoma 71. Hemochromatosis és Wilson kór 72. A gastrointestinalis vérzések diagnosztikája és kezelése 73. A haematuriák differenciál diagnosztikája 74. A proteinuriák differenciál diagnosztikája 75. Oedemák differenciál diagnosztikája 76. A vesék vizsgálata (funkció, morphologia, szövettan) 77. Acut glomerulonephritisek 78. Gyors progressiójú glomerulonephritisek 79. Systaemás betegségek veseérintettsége (SLE nephropathia, vasculitisek, atherosclerosis, haemolyticus uraemiás syndroma) 80. Nephrosis syndromával járó kórképek (minimal change, focalis segmentalis glomerulosclerosis, membranosus glomerulonephritis) 81. Az IgA nephropathia 82. Húgyúti infectiok 83. Acut tubulointerstitialis nephritisek, analgetikum nephropathia 84. Acut veseelégtelenség 85. Chronicus veseelégtelenség 86. Vesepótló eljárások 87. Az emelkedett éhgyomri glucose (IFG), csökkent glucose tolerantia (IGT) és diabetes mellitus diagnosisa, az IFG, IGT kezelése 88. Az 1-es típusú diabetes klinikuma felnőttkorban, az inzulin fajtái, az inzulinkezelés kivitelezése, vércukor-monitorizálások 89. A gestatiós, a pancreatopriv diabetes és a maturity onset diabetes in the young (MODY) klinikuma és kezelése, cukorbetegek előkészítése műtétre 90. A 2-es típusú diabetes klinikuma, diétás, oralis antidiabeticus és inzulinkezelése 91. A metabolicus syndroma klinikuma és az atherosclerosis primaer preventiója 13

14 92. A hyperglycaemia, ketoacidosis, hypoglycaemia, diabeteses neuropathia, diabeteses láb diagnosisa és kezelése 93. A diabeteses nephropathia diagnosisa és kezelése 94. A primaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 95. A secundaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 96. A hypertonia kezelése anyagcserebetegségekben (diabetes mellitus, dyslipidaemia, metabolicus syndroma) 97. A pneumonia típusai, tünettana és therapiája 98. Az asthma bronchiale tünetei és elkülönítő diagnosztikája a chronicus obstructiv tüdőbetegségtől (COPD) és az asthma cardialétól, az asthma bronchiale therapiája 99. A chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) diagnosztikája, típusai, therapiája 100. A tuberculosis, mint differenciál diagnosztikai probléma a belgyógyászatban 101. A pneumoconiosisok jelentősége és szövődményei 102. A véres székürítéssel járó fertőző betegségek 103. Az antropozoonosisok 104. A Lyme-kór 105. Az influenza 106. A humán immundeficientia vírus (HIV) infectio és következményei 14

15 GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyakorlati tematika Általános megjegyzések 1. A famuláló időszak elsődleges célja, hogy a hallgató korábban megszerzett elméleti ismereteit gyakorlati ismeretekhez kösse, továbbá, hogy a gyermekgyógyászatban leggyakrabban végzett manuális tevékenységeket legalább kezdő fokon elsajátítsa. Feladata ezenkívül, hogy gyakorlatiasan összefoglaló jelleggel, az általános gyermekgyógyászati gyakorlatban leginkább előforduló betegségcsoportokkal, azok elsődleges differenciáldiagnózisával közelebbről megismerkedjék. 2. Kívánatos, hogy a famuláló VI. éves orvostanhallgató mindazon feladatokat lássa el kellő felügyelet mellett melyekkel az ujonnan végzett és osztályra beosztott orvosokat lehet és szokás megbízni. Szigorúan betartott munkaidejének egyezőnek kell lennie az orvosok munkaidejével. Részletes tematika 1. Perinatalis, csecsemőgyógyászati és gyermekgyógyászati anamnesis jelentősége, szempontjai, felvétele a gyakorlatban. 2. A csecsemő psychomotoros fejlődésének megítélése, normális és kóros variánsok felismerése. 3. Súlyfejlődésben elmaradt csecsemű problematikája. 4. Csecsemőtáplálás beállítása a gyakorlatban. Forgalomban lévő csecsemőtápszerek tulajdonságai és rendelése. 5. Kóros növekedés a gyermekkorban (retardált és accelerált). Normális és kóros variánsok elkülönítése, felismerése. Növekedési standardok használata. 6. Mentalis retardatio leggyakoribb okai gyermekkorban. Elkiilörutő kórisme. 7. Normális pubertas jellemzői, stádiumai. Kóros pubertas (pubertas praecox és pubertas tarda). 8. Intersexualitás gyermekkori vonatkozásai. 9. Bacterialis és viralis fertőzések tünettana. Súlyossági állapot megítélése. a. Fertőzésre hajlamosító tényezők megítélése. b. Fertőző betegségek megelőzése, védőoltások. c. Oki és tüneti therapia gyakorlati elvei. d. Lázcsillapítás gyakorlatban. 10. Leggyakoribb acut légúti betegségek tünetei és kezelése. a. Obsturctiv bronchitis és asthma bronchiale. b. Laryngitisek. c. Pneumoniák. d. Légúti idegentest. 11. Leggyakoribb gyermekkori húgyúti betegségek tünetei, kezelése és a kórházi beutalás indikációi. a. Nephritisek b. Nephrosis syndroma. c. Urogenitalis traktus infekciói. d. Fejlődési rendellenesség gyanúja. 12. Congenitalis vitiumok felismerése, gondozása. Acut carditis tünetei. Cardialis decompensatio tünetei, kezelése, okai. 13. Csecsemőkori és gyermekkori anaemiák diff. diagn. a gyakorlatban. 14. Enterocolitises csecsemő és gyermek problematikája. Aetologiai tényezők, súlyossági állapot megítélése, kezelés. 15

16 15. Leggyakoribb gyermekori endocrin betegségek. Tünettan, korai felismerés (congenitalis hypothyreosis, hyperthyreosis, mellékvesekéreg-elégtelenség, hypopituitarismus, AGS, diabetes insipidus). 16. Gyermekkori malignomák tünetei, felismerése. 17. Égésbetegség acut ellátása. Kórházi beutalás indikációi. Megelőzés. 18. Gyermekkori mérgezések általános kérdései: gyakoriság, okok, életkor és környezet szerepe, tünetek, diagnózis és általános kezelési elvek, a prevenció fontossága és lehetőségei. 19. Gyermekkori diabetes mellitus és hypoglykaemiás állapotok. 20. Leggyakoribb gyermekkori acut sebészi megbetegedések tünetei, különös. tekintettel az acut appendicitisre, invaginatióra és ileusokra. 21. Leggyakoribb gyermekkori fül-orr-gégészeti betegségek tünetei, diagnosztikája és therápiája: sinusitis maxillaris, chronikus adenoiditis és tonsillitis, acut otitis media, mastoiditis. 22. Acut és chrorukus ízületi panaszok értékelése a gyermekkorban. 23. Emesis diff. diagn. csecsemő- és gyermekkorban 24. Véres széklet, melaena diff. diagn. gyermekkorban. 25. Recidiváló hasi fájdalom problematikája. 26. Obstipatio okai, vizsgálata, vizsgálati és kezelési lehetőségek. 27. Ismeretlen eredetű, elhúzódó vagy visszatérő lázas állapot a gyermekkorban. Diff. diagn. 28. Convulsiok és acut tudatzavarok a gyermekkorban. 29. Cephalgia jelentősége gyermekkorban. 30. Hallászavarok és látászavarok leggyakoribb okai gyermekkorban. A korai felismerés lehetőségei és további teendők. 31. Szociális pediátria: a gyermek szocális környezetének jelentősége, környzettanulmány szempontjai és felvétele. a. Mellőzött gyermek syndroma. b. Megvert gyermek syndroma. Famuláló idő alatt oktatandó tevékenységek 1. Újszülött, csecsemő, kisded és idősebb gyermek fizikális vizsgálata és a status dokumentálása. 2. I. m. és i. v. injekciók adása. 3. lnfúziók összeállítása és bekötése. 4. Gyakorlati eljárás és teendők transzfúzió adásakor. 5. Mennyiségi és minőségi vérkép készítése és értékelése. 6. Vizeletvizsgálat és vizeletvételi technika (középsugár és katéter) 7. Vérvétel. 8. Lumbalpuncito. 9. Kórtörténet vezetése és epikrizis írása. 10. Gyermekgyógyászati általános gyakorlatban leggyakrabban használatos gyógyszerek dózisa, adagolási módja, mellékhatásai és gyakorlati receptarája. A tevékenység ellenérzése a mellékelt ellenőrző lapon történik. 16

17 ELLENŐRZŐ LAP SZIGORLAT ELŐTTI GYAKORLATRA Név: Osztály: ELVÉGZENDŐ TEENDŐK, TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA BEAVATKOZÁSOK DÁTUM OSZTÁLYOS ORVOS intramuscularis injekció csecsemő/kisdednek vérvétel csecsemő/kisdedtől vérsejtsüllyedés meghatározása kvalitatív-kvantitatív fehérvérsejtszám thrombocytaszám meghatározása vizeletvizsgálat kislaborban fejlettségi, tápláltsági állapot meghatározása vérnyomásmérés csecsemő/gyermekkorban csecsemő étrendjének beállítása infúziós kezelés megtervezése adódó eseménytől függően egyéb RÉSZVÉTEL, MEGFIGYELÉS új beteg ambuláns vizsgálata osztályos beteg felvétele gyógyult beteg hazaadása gondozás szakambulancián ügyeleti ellátás újszülöttkori ventilláció monitorizálása adódó eseménytől függően egyéb Fenti tematika szerinti gyakorlatát... nevű hallgató... -tól...-ig teljesítette P. h. dátum osztályvezető főorvos aláírása 17

18 Gyermekgyógyászati alapkövetelmények A hallgatóság kérésére a Gyermekklinika oktatói összeállították azokat az alapkövetelményeket, amelyek ismeretét minden hallgatótól elvárjuk. A szigorlaton továbbra is a korábban kiadott tételek alapján kell a tananyag ismeretéről számot adni. Az itt felsoroltak csak arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tételeken belül milyen szempontokat kell figyelembe venni, ill. milyen eljárásokat, dosisokat kell feltétlenül ismerni. Az érdemjegy megállapításánál a húzott tételről elmondottak döntenek, de ezek a gyakorlatban minden orvostól megkívánható alapkövetelmények bármelyik tétel megbeszélésekor szóba kerülhetnek. A csecsemő és a gyermek normális súlygyarapodása és hossznövekedése (adott beteg adatainak értékelése). A csecsemő psychés és statikai, ill. motoros fejlődésének mérföldkövei. Csecsemőtáplálás: kalóriaigény folyadékigény, anyatejes mesterséges táplálás (adott csecsemő táplálásának beállítása). Dehydratio típusa: (hyper-, hypo- és isotoniás dehydratio); a dehydratio okai, fizikális tünetei (felismerése), a súlyosság megállapítása és acut ellátása. D-vitamin-hiányos rachitis: ok, klinikai tünetek, megelőzés (dosisok), therapia (dosisok). Lázcsillapítás különböző módszerei: Amidazophen-, Algopyrin- és Salicylat-dosisok. Acut felsőlégúti szűkületet okozó gyulladásos betegségek (laryngitis, epiglottitis, peritonsillaris és retropharingealis tályog); tünetek, súlyosság megítélése és acut ellátás. Asthma bronciale és obstructiv bronchitis: klinikai tünetek, súlyosság megítélése és acut ellátás (DIFA-, Diaphyllin- és Bricanyl-dosisok, ill. túladagolási tünetek). Anaemiás csecsemő és gyermek: felismerés és leggyakoribb okok. Alapvető laboratóriumi vizsgálatok és értékelésük. Vérnyomásmérés csecsemő- és gyermekkorban. Hypertensio leggyakoribb oka és acut kezelése. Hepatosplenomegalia: leggyakoribb okok és kivizsgálási elvek. Banti-kór prezentációs tünetei. Keringési elégtelenség felismerése és kezelése (Digoxin- és Furosemid-dosisok). Csecsemő- és gyermekkori acut tudatzavarok leggyakoribb okai, eszméletlen beteg sürgésségi ellátása. Intracranialis nyomást csökkentő gyógyszerek (Furosemid, Dexamethason, Glycerin és Mannitol) dosisai. Acut hasi katasztrófa csecsemő- és gyermekkorban: tünetek, diagnosztika, therápia. Csecsemő- és gyermekkori gennyes meningitis: leggyakoribb kórképek, tünettan, liquordiagnosztika, acut ellátás. Antibioticus therapia megválogatása a kórokozó azonosítása előtt. Csecsemő- és gyermekkori konvulzió és leggyakoribb okai. A konvulzió acut ellátása: Seduxen- és Sevenal-dosisok. A veseműködés vizsgálata (a legfóntosabb módszerek kivitelezése). Diabetes ketoacidosis és coma felismerése, kezelési elvek (elsősorban insulin- és folyadék-therapia megkezdése); hypoglykaemia felismerése és kezelése. Csecsemő- és gyermekkori sepsis tünetei; kivizsgálási terv és kezelés. Ízületi csont-, ill végtagfájdalmak értékelése. Bronchopneumonia, lobaris pneumonia, staphylococcus pneumonia. Égésbetegség: a súlyosság megítélésnek szempontjai (fokozat és kiterjedés); acut ellátás, hospitalizáció szükségessége; égésbetegség stádiumai és fő veszélyek, ill. szövődmények stádiumonként. A leggyakoribb fertőző betegségek: scarlatina, varicela, rubeola (morbilli), hepatitis, mononucleosis infectosa, mumps, lappangási ideje, tünetei, szövődményei és járványügyi vonatkozásai. 18

19 Védőoltások (idejük, komplikációk, szövődmények és kontraindikációk). Vérzékenységgel járó állapotok (az alapvető vizsgálatok kivitelezése). Gyermekkori leukaemiák és Hodkin-kór klinikai prezentációs formái. Diagnosis, kezelési elvek és prognosis általában. Acut allergiás kórképek (Quincke-oedema, gége-oedema, anaphylaxias schock) felismerése és acut ellátása (hydrocortisonés adrenalin-dosisok). Idegentes-aspiratio problematikája: anamnesis, klinikai tünetek, diagnosis, therapia. Véres széklet és melaena értékelése csecsemő- és gyermekorban. Diagnosztikus és therapias elvek exogen intoxicatio esetén. Csecsemőkori hányások okai, kivizsgálása és kezelése. Szigorlati tételek 1. Újszülöttek osztályozása súly, terhességi kor és intrauterin tápláltási szint szerint. Az egyes kategóriák leggyakoribb morbiditási és mortalitási tényezői. 2. Az újszülött fizikális sajátosságai (testarányok, reflexek, stb.) 3. PerinataIis asphyxia; okok, következmények, klinikai kép, therapia és prognosis. 4. Újszülöttkori sérülések: cephalhaematoma, caput succedaneum, plexus brachialis sérülések, csonttörések (cranium, famar, clavicula fractura). 5. Újszülöttek caloria- és folyadékigénye. Újszülöttek táplálása az első 10 napon. 6. Legfontosabb újszülöttkori szőrővizsgálatok: phenylketonuria, galactosaemia, hypothyreosis. 7. Morbus haemorrhagicus neonatorum. 8. Újszülöttkori intracranialis vérzések. 9. Oxygen-therapia újszülöttkorban; módszerek, ellenőrzés, szövődmények (retrolentaris fibroplasia, bronchopulmonalis dysplasia). 10. Újszülöttkori respiratorikus distress (RDS II); magzatvíz-aspiratio, masszív meconium-aspiratio, persistalo foetalis keringés. 11. Idiopathiás respiratorikus distress syndroma (IRDS, ill. HMB). 12. Újszülöttkori bacterialis fertőzések; újszülöttkori gennyes meningitis; sepsis neonatorum. 13. Nern bacterialis intrauterin, ill. perinatalis fertőzések (rubeola, rytomegalia, toxoplasmosis). 14. Indirect hyperbilirubinaemiaval járó újszülöttkori sárgaságok (physiologiás icterus és kóros icterusok). 15. Direct bilirubinszint-szaporulattal járó neonatalis icterusok: anyagcserebetegség, sepsis, neonatalis hepatitis, congenitalis epeút-atresia. 16. Enteritis necrotisans. 17. Hypoglykaemia újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban. 18. Újszülöttkori convulsiók. 19. Galactosaemia. 20. Fejlődési rendellenességek: oesophagus atresia, duodenum atresia, rectum atresia. Tünetek, diagnosis, therapia. 21. Spina bifida és problematikája. 22. Fejlődési rendellenességek: nyúlajak, farkastorok, herma diafragmatica. 23. Intrauterin növekedésben retardált újszülött; okok, jellegzetes adaptációs zavarok, therapia, prognosis. 24. Diabeteses anya újszülöttje (IDM). 25. Az egészséges csecsemő táplálása. Tejártalom, lisztártalom, kwashiorkor. 26. A csecsemő normális növekedése és psychomotoros fejlődése. 27. Csecsemőkori hányások, pylorus stenosis. 28. Enterocolitisek csecsemőkorban. 29. Dystrophia, atrophia, decompositio. 19

20 30. Acut légúti fertőzések csecsemőkorban: bronchitis, obstructiv bronchitis, bronchopneumonia. 31. Sinusitis maxillaris, otitis media, mastoiditis csecsemőkorban. 32. Mérgezések csecsemő- és gyermekkorban. 33. Lázzal kísért és láz nélküli convulsiók csecsemőkorban. 34. Interstitialis plasmacellularis pneumonia. 35. Dehydratio típusai: normotoniás, hypotoniás és hypertoniás dehydratio. 36. Invaginatio. 37. D-vitamin-hiányos és D-vitamin-resistens rachitis. 38. Lázcsillapítás és görcsoldás csecsemő- és gyermekkorban. 39. Tetania tünetei és okai csecsemő- és gyermekkorban. 40. Védőoltások, szövődmények 41. Varicella, herpes zoster. 42. Morbilli, rubeola. 43. Mononucleosis infectiosa. 44. Mumps-virus infectio, parotitis epidemica. 45. Acut virális hepatitisek. 46. Scarlatina. 47. Pertussis, diphtheria. 48. AIDS a csecsemő- és gyermekkorban. 49. Salmonellosisok, typhus abdominalis. 50. lvleningitis serosa (aseptica). 51. Meningitis purulenta csecsemő- és gyermekkorban. 52. Bélférgek és élősdiek okozta betegségek. 53. Febris rheumatica. 54. Juvenilis rehumatoid arthritis. 55. Systemas lapus erythematodes. 56. Schönlein-Henoch betegség. 57. Myocarditis; aetiologia, tünettan, therapia, prognosis. 58. Leggyakoribb veleszületett szívhibák: kamrai, pitvari septum defectus, nyitott dactus arteriosus, Fallot-tetralogia; witiumra utaló jelek és tünetek. 59. Keringési elégedetlenség csecsemő- és gyermekkorban. 60. Hypertonia csecsemő- és gyermekkorban; definitio, okok, kivizsgálás, therapia, prognosis. 61. Laryngitis acuta. 62. Acut felsőlégúti obstructiót okozó gyulladások: abscessus retropharyngealis, abscessus peritonsillaris, acut phelogmosus epiglottitis. 63. Bacterialis pneumoniák (penumococcus, haemophilus influenzae, staphylococcus). 64. Aspiratio corporis alieni. 65. Asthma bronchiale, status asthmaticus. 66. Allergiás eredetű betegségek: serumbetegség, ekzema, ételallergia, anaphylaxiás schock. 67. Acut hasi katasztrófák csecsemő- és gyermekkorban: acut appandicitis, peritonitis, ileus. 68. Ulcus-betegség gyermekkorban. 69. Colitis ulcerosa, Crohn-betegség. 70. Vashiányos anaemia csecsemő- és gyermekkorban. 71. Haemolyticus és aplasticus anaemiák. 72. Thrombocytopeniás porpata (TTP); vérzékenységek elkülönítése. 73. Portalis hypertensio, Banti-syndroma. 74. Encephalitisek. 75. Gyermekkori leukaemiák. 76. Malignus lymphomák gyermekkorban: Hodgkin-kór és non-hodgkin lymphomák. 77. Neuroblastoma, Wilms-tumor. 78. Acut diffus glomerulonephritis. 20