PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK OKTATÁSI PROGRAM VI. évfolyam Szigorló év 2009/2010 PÉCS

2

3 A VI. (SZIGORLÓ) ÉVRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az általános orvosi tanulmányok hatodik tanévének szerkezete lényegesen eltér az előzőektől. Kötelező tárgyait, az egyes gyakorlati periódusok időtartamát és az előírt vizsgákat a tanterv rögzíti. További tudnivalók Gyakorló helyül általában egyetemi klinikák és oktató kórházak választhatók. Utóbbiak listája a Tanulmányi Hivatalban megtekinthető. Más egyetem körzetéhez tartozó klinikától, kórháztól a gyakorlat engedélyezéséhez előzetesen igazolást kell hozni, hogy a megadott tematika szerint a gyakorlat feltételeit biztosítják s a jelentkezőt térítésmentesen, fogadják. A gyakorlatra annak tényleges megkezdésekor a választott klinika/kórház tanulmányi felelősénél kell jelentkezni. Az egyes gyakorlatok teljesítését a leckekönyvben és a beiratkozáskor kapott egyéni gyakorlati-tematika lapok záradékának aláíratásával igazoltatni kell. A leckekönyveket az első gyakorlatok végéig a Tanulmányi Hivatal küldi ki a gyakorló hely tanulmányi felelősének, aki eljuttatja azokat a hallgatóknak. Ettől kezdve a szigorló év végéig a leckekönyv a hallgatóknál van. Bármely tárgyból szigorlatot csak a gyakorlat igazolt letöltése után lehet tenni. Sikertelen vizsga javítása kétszer kísérelhető meg a rendelkezésre álló vizsganapok bármelyikében. A C utóvizsgára vizsgadíjat (3000 Ft.) kell fizetni a pénztárban. Kötelező ismétlő gyakorlat nincs. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy vizsgáikat úgy kell beosztaniuk, hogy a klinikák fogadókészsége is véges lehet, tehát lehetőleg ne az utolsó vizsgahétre korlátozzák szigorlataikat. A VI. évfolyamos hallgatók megtisztelő kötelessége, hogy leadják (titkos) szavazatukat (írásbeli záróvizsga napján) addigi PTE Általános Orvostudományi Karán végzett tanulmányaik legjobb előadó oktatójára, legjobb gyakorlatvezetőjére, legjobb klinikára, legjobb intézetre. A Tanulmányi Hivatalban kézhez kapott szavazólapon 3-3 név jelölhető meg. Ezek összesítése alapján kerül sor egy-egy Romhányi-emlékérem és kilenc Kiváló gyakorlatvezető-emlékérem, valamint a legjobb klinika és intézet megtisztelő cím átadására. Külföldön tervezett gyakorlattal kapcsolatban a következő lépésekre van szükség 1. Fogadónyilatkozatot kell hozni attól az intézménytől ahol a gyakorlatot végezni, kívánja (angol vagy német nyelven). 2. Célszerű már az első levélben kiküldeni az adott tárgyból egyetemünkön előírt gyakorlati tematika egy, a Tanulmányi Hivatalban beszerezhető, angol nyelvű példányát. A fogadó fél ennek aláírásával tanúsítja, hogy a gyakorlat feltételeit azok ismeretében biztosítja. 3. A hallgatónak az oktatási dékánhelyetteshez címzett kérelmet kell írnia, melyhez csatolandó a fogadó kórház nyilatkozata és a tantárgyfelelős hozzájárulása. 4. Ha a feltételeknek megfelel, írásos engedélyt kap a gyakorlat elvégzésére és a szükséges igazolásokkal is ellátjuk. 5. Végül a gyakorlat teljesítését a fogadó intézetnek igazolnia kell.

4 Ha valaki nem a fentiek szerint jár el, és előzetes engedély nélkül végez külföldön gyakorlatot, számolnia kell azzal, hogy gyakorlatát utólag famuláló gyakorlatként egyetemünk nem fogadja el, azt itthon újra el kell végeznie. Természetesen ez azzal jár, hogy a záróvizsgára bocsátás időpontja kitolódik. A szigorló évre vonatkozó valamennyi kérelmet a Tanulmányi Hivatalban kell leadni, a tanulmányi ügyintéző részére. A diplomamunkára vonatkozó követelmények 1. A hallgatóknak államvizsgára bocsátásukhoz diplomamunkát kell készíteniük és megvédeniük. 2. Az diplomamunka oktatók által javasolt témáit, és a témák konzulenseit a tanterv részeként a Tanulmányi Hivatal évente meghirdeti. 3. A hallgató és a konzulens közös megegyezésével legkésőbb a (mintatantervben szereplő) 11. szemeszter felvételéig egy alkalommal megváltoztathatja. A korábbi téma mindkét fél által aláírt lemondó nyilatkozatát, valamint az új téma fentihez hasonló jelentkezési lapját az adott időpontig a TH-n le kell adni. Ezt követően témát váltani csak az esetben lehet, ha a konzulens elhagyja a Kart és a téma további vezetését egyik oktató sem vállalja. 4. A szigorló év felvételének egyik feltétele a konzulens nyilatkozatának leadása arról, hogy a diplomamunka legalább 70 %-ban kész. A hallgató a kari vezetés megbízottjának kérésére a készülő dolgozatot haladéktalanul köteles bemutatni. 5. A diplomamunka tartalmi követelményei: a. A dolgozat az orvos-doktori fokozat elnyerését megcélzó hallgatótól elvárható önálló szellemi teljesítményt tanúsítson. b. A témája az orvosi gyakorlattal, vagy orvos-biológiai alapismeretekkel kapcsolatos. c. A téma kidolgozása és interpretálása az e területen végzett tudományos munka és publikálás alapelvein nyugodjon. d. Jeles és jó osztályzatot elsősorban olyan dolgozat kaphat, mely önálló alapkutatási munkán, vagy klinikai adatok önálló, tudományos igényű, újszerű következtetéseket tartalmazó feldolgozásán alapul. 6. A diplomamunka formai követelményei: a. A dolgozat oldal (másfeles sorközzel, jobb margó 2-2,5 cm, bal margó kb. 2 cm +kötésmargó, alsó és felső margó 4 cm, karakter plusz ábrák, plusz irodalom-jegyzék) terjedelmű legyen. b. A felépítése feleljen meg egy szokásos tudományos közleménynek. Fontosabb részei: i. Bevezetés a téma felvázolása, a témában közölt eddigi ismeretek összefoglalása irodalmi hivatkozásokkal. A hivatkozások formája feleljen meg a szakirodalomban használtakkal. ii. Anyagok, módszerek, statisztikai eljárások iii. A kapott saját eredmények ábrákkal is illusztrálva. iv. Az eredmények megbeszélése, az eddig ismert adatokkal való összevetés, az eltérések magyarázata, az új következtetések kiemelése.

5 v. Irodalom-jegyzék. 7. A szakdolgozatot bekötve két példányban kell benyújtani a konzulensnek. A dolgozat külső borítóján fel kell tüntetni a téma címét, a diplomamunka szót, a hallgató és a konzulens nevét, a benyújtás évét és azon klinika / intézet nevét, ahol a dolgozatot megvédi (továbbiakban az intézet ).. 8. A benyújtás határidejét az intézet igazgatója szabja meg elegendő időt hagyva a bírálatra és a védésre a hallgató és a többi résztvevő elfoglaltságát figyelembe véve. Javasolt időpont február hó. 9. Az intézet igazgatója kijelöl egy témában jártas bírálót. A kijelölt bíráló és a konzulens a szakdolgozatról egy-egy rövid (fél-egy oldal) írásbeli véleményt készít, amit legkésőbb a védés előtt egy héttel a hallgatónak átad. A bírálat elkészítésére legalább két hetet kell hagyni. 10. A bírálat elkészítése után (legkorábban egy héttel) az intézet igazgatója kijelöli a védés időpontját, és megszervezi a védést. 11. A védés 3 tagú bizottság előtt történik. A bizottság tagjai az intézet igazgatója, vagy helyettese, a felkért bíráló és a konzulens. A védésen az egyetem bármely oktatója és hallgatója aktívan részt vehet. 12. A védésen a hallgató legfeljebb 15 percben ismerteti eredményeit, válaszol a bírálók véleményére, valamint a védésen feltett kérdésekre. Valamennyi védésen jelenlévő kérdéseket tehet fel. 13. Ezután a bizottság zárt tanácskozáson kialakítja a diplomamunka érdemjegyét. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik. Az érdemjegyet a hallgatóval a közvetlenül kialakítása után közlik. 14. Az ülésről a védés helyét, időpontját, a hallgató adatait, a dolgozat címét, valamint az érdemjegyet tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá. 15. A jegyzőkönyvet, a bírálatokat, valamint az ülés valamennyi résztvevője által aláírt jelenléti ívet legkésőbb a záróvizsga első napja előtt 30 nappal, de legkésőbb május 1-ig. be kell küldeni a Tanulmányi Hivatalba. Ha az iratok a megadott napig hiánytalanul nem érkeznek be, a hallgató csak a következő záróvizsgára bocsátható. 16. A szakdolgozat érdemjegyét és kredit értékét a Tanulmányi Hivatal jegyzi be a hallgató leckekönyvébe és az ETR-be. 17. A diplomamunka egy példányát az intézet könyvtárában legalább öt évig meg kell őrizni. 18. Amennyiben a szakdolgozat formai vagy tartalmi okokból védésre nem bocsátható, erről az intézet igazgatója a hallgatót az indokok megjelölésével, legkésőbb a dolgozat leadási határidejét követő 3 héten belül, írásban tájékoztatja, az ismételt benyújtás legközelebbi határidejének megjelölésével, ami legkorábban az értesítéstől számított 2 hónap lehet. Hasonló az eljárás, ha a védésen kapott érdemjegy elégtelen. 19. Ha a hallgató a TDK kereteiben díjazott dékáni pályamunkát készített, az diplomamunkaként elfogadható. Ez esetben a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni ezt a díjazás alapjául szolgáló bizottsági vélemény pótolja. A hallgatónak azt csak vitakészségének bizonyításául kell szóban megvédenie. 20. Ha a hallgató TDK konferencián díjnyertes előadást tartott, a pályamunkát szóban nem kell megvédeni, az érdemjegyet a dolgozat bírálata alapján alakítják ki. 21. Amennyiben a hallgató díjazott dékáni pályamunkát készített és TDK konferencián díjnyertes előadást is tartott, ezeket automatikusan jeles diplomamunkaként fogadják el.

6 22. A díjazott pályamunka tényét, valamint a TDK konferencián való részvételt a TDK elnökétől kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az intézettel/klinikával. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el diplomamunkaként a többi szerző lemondó nyilatkozatának csatolása szükséges. A záróvizsga írásbeli részéről A tesztvizsgára történő felkészüléshez segítségként záróvizsga tesztkérdés gyűjtemény (I- III. kötet) című kiadvány áll rendelkezésre. Javasolt ezt a tanév során megvásárolni, nyáron a könyv és jegyzetbolt néhány hétig zárva van. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. sz. melléklete részletesen foglalkozik a szigorló évre vonatkozó rendelkezésekkel.

7 BELGYÓGYÁSZAT: SZIGORLÓ ÉV Tantárgyfelelős: 10 kredit Szigorló Mindkét félévben szigorlat Foglalkozás/év: = 300 Előfeltétel: OOKNHA Létszám: 1 30 OOSBEL DR. NAGY LAJOS, intézetvezető egyetemi tanár Tematika Szigorló évi belgyógyászat gyakorlat felelősei: Prof. Dr. Wittmann István, Prof. Dr. Nagy Lajos és Prof. Dr. Tóth Kálmán. A gyakorlat célja, hogy a szigorlók a belgyógyászat egyes részeinek elsajátítása után a betegágy mellett, a mindennapi orvosi gyakorlatban próbálják meg ismereteiket szintetizálni, s azokat lehetőleg önállóan, de ugyanakkor megfelelő ellenőrzés mellett használni. Ezen célnak megfelelően a szigorlók a gyakorlat ideje alatt a klinikák (kórházak) egyes osztályain a megadott munkaidőben, gyakornoki munkakörben végzik tevékenységüket, s bekapcsolódnak a betegekkel kapcsolatos minden gyakorlati teendőbe, így reggel részt vesznek a vérvételekben, majd a délelőtti viziten. Ezt követően elvégzik a vizitrendelés szerinti feladatokat, felveszik az osztályra érkező új betegeket, majd a délutáni viziten róluk az osztályvezetőnek referálnak. A betegek elbocsátása előtt részt vesznek a zárójelentés megírásában. Az egyszerűbb diagnosztikus és therápiás beavatkozásokat felügyelet mellett önállóan végzik. Lehetőség szerint elkísérik betegeiket, így megtekintik a speciális vizsgálatokat is (pl. endoscopia, biopsiák, echocardiographia, ergometria, stb.). Amennyiben betege műtétre kerül vagy elhunyt, a szigorló részt vesz a műtéten illetve a kórboncoláson is, s arról referál az osztályvezetőnek. Minden szigorló az osztály egy-egy szakorvosa, illetve klinikai orvosa mellé van beosztva, akik a gyakorlati idő végén a szigorló munkájáról rövid jellemzést adnak. A szigorlók a professzori illetve osztályvezető főorvosi nagyviziteken önállóan referálnak betegeikről. A folyamatos elméleti képzést téma referátumok és betegbemutatások segítik, melyeket szabad konzultáció követ. A szigorló év elfogadásának feltételei Számonkérés: szóbeli vizsga (szigorlat). Maximális hiányzás: A szigorló évi gyakorlatról 20% vagy ezt meghaladó igazolt vagy igazolatlan távolmaradás a szigorló periódus elfogadását nem teszi lehetővé. Ezen hiányzást be lehet pótolni az év folyamán. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A szigorló év belgyógyászati gyakorlata külföldön is elvégezhető, amennyiben a hallgató nyelvvizsgával bizonyítja a fogadó ország nyelvének ismeretét, vagy angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, és megfelelő szinten beszéli a fogadó ország nyelvét. A hallgató írásos beszámolót készít a gyakorlatról. A belgyógyászat gyakorlatból azonban ebben az esetben is legalább 2 aktív hetet a PTE belgyógyászati klinikáin kell letöltenie. Vizsgakérdések 1. A supraventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 2. A ventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 3. A szív ingerületvezetési zavarainak típusai, diagnosisa és gyógyszeres therapiája 4. A praeexcitatiós syndromák diagnosztikája és kezelése 5. A szív ingerképzési és ingerületvezetési zavarainak elektromos therapiája (cardioversio, pacemakerek, automata implantálható cardioverter defibrillátor, katéteres ablatio)

8 6. A syncope és a hirtelen szívhalál diagnosztikája és kezelése, a cardiopulmonalis resuscitatio 7. Az ischaemiás szívbetegség epidemiológiája, rizikófaktorai, primaer preventiója 8. Az ischaemiás szívbetegség megnyilvánulási formái és ezek differenciáldiagnosztikai értékelése 9. Az acut ischaemiás coronaria syndroma típusai, azok lefolyása, szövődményei, diagnosisa és kezelése 10. Az ischaemiás szívbetegség nem gyógyszeres kezelési eljárásai (katéteres coronaria interventiók, stent implantatio, coronaria bypass műtét) 11. Az ischaemiás szívbetegség secundaer preventiója, a myocardialis infarctuson és coronaria revascularisatión átesett betegek belgyógyászati követése 12. A szívelégtelenség epidemiológiája, pathophysiologiai háttere, típusai és klinikai syndromái 13. A szívelégtelenség diagnosztikája és therapiája 14. Az essentialis hypertonia jelentősége, epidemiológiája, diagnosztikája és kezelése 15. A secundaer hypertonia formák differenciáldiagnosztikája és therapiája 16. A cardiomyopathiák típusai, pathophysiologiai háttere, diagnosztikája és therapiája 17. A szív gyulladásos betegségei (endocarditisek, myocarditisek, pericarditisek) és a pericardialis tamponád 18. Az infectiv endocarditis. A rheumás láz és következményei 19. A szívbillentyűbetegségek diagnosztikája és therapiája 20. A mellkasi fájdalom differenciáldiagnosztikája és ellátásának acut teendői 21. Thrombocyta aggregatio gátlás, anticoaguláns és fibrinolyticus kezelés a belgyógyászatban, hatásuk ellenőrzésének módja 22. Az anaemiák típusai. A vashiányos anaemiák etiológiája, klinikuma és kezelése 23. Megaloblastos és más macrocytaer anaemiák. A haemolyticus anaemiák etiológiája, felosztása és diagnosztikája 24. Az immun thrombocytopaenia diagnosztikája és kezelése. A thromboticus thrombocytopaeniás purpura és a haemolyticus uraemiás syndroma klinikuma, kezelése 25. Az aplasticus anaemia 26. Az acut myeloid és lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és a kezelés elvei 27. A myeloproliferatív kórképek osztályozása, általános jellemzői. A polycythaemia vera, az essentialis thrombocytaemia és az osteomyelofibrosis klinikuma, kezelési lehetőségei 28. A chronicus myeloid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és kezelése 29. A chronicus lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma valamint a kezelés lehetőségei 30. A malignus lymphomák osztályozása, diagnosztikája és klinikai jellemzői. A Hodgkin kór felosztása, diagnosztikája, kezelési lehetőségei 31. A non-hodgkin lymphomák (NHL) osztályozása, az indolens és az agresszív NHL-k klinikai jellemzői, a kezelés lehetőségei 32. A myeloma multiplex diagnosztikája, tünettana, kezelése 33. A mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embolia diagnosztikája, kezelése 34. A veleszületett és szerzett thrombophiliák 35. A vérzékenységek etiológiája és típusai 36. A haemophiliák klinikai jellemzői, a substitutiós kezelés elvei 37. Hypophysis tumorok, diabetes insipidus 38. Hyperthyreosis, hypothyreosis

9 39. Pajzsmirigy daganatok, thyreoiditisek 40. Conn syndroma, prolactinoma 41. Cushing kór és syndroma, Addison kór 42. Hypoparathyreosis, hyperparathyreosis 43. Phaeochromocytoma 44. Acromegalia, panhypopytuitarismus 45. Congenitalis adrenalis hyperplasia, osteoporosis 46. A systaemás autoimmun kórképek jellemző alaptünetei. A primaer és secundaer Raynaud syndroma 47. A rheumatoid arthritis (RA) klinikai és laboratóriumi jellemzői, kezelése 48. A systaemás lupus erythematodes (SLE) jellemzői, diagnosztikája, kezelése 49. Az antiphospholipid syndroma. Polymyositis, dermatomyositis 50. A Sjögren syndroma főbb klinikai jellemzői. Extraglandularis manifesztációk 51. A systaemás sclerosis alapvető jellemzői és kezelése 52. A systaemás vasculitisek. Arteritis temporalis 53. A hányások. A hasmenések 54. A gastro-oesophagealis reflux betegség 55. A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél daganatos betegségei 56. A pepticus fekély. A Helicobacter pylori infectio 57. Gastritisek 58. Funkcionális bélbetegségek 59. A coeliakia. A malabsorptios syndroma 60. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa. A gastrointestinalis rendszer praecancerosus állapotai 61. Colon polypok, a vastagbél rák. Colon diverticulosis, diverticulitis 62. Appendicitis. A hasi fájdalom differenciáldiagnosztikája 63. Az acut és chronicus pancreatitis. A pancreas funkciók vizsgálata 64. Ileusok. Peritonitisek. Az acut has syndroma 65. A sárgaság osztályozása, differenciáldiagnosztikája. Acut és chronicus vírushepatitisek 66. Alkoholos májbetegségek. A májcirrhosis 67. Autoimmun hepatitis. Primaer biliaris cirrhosis 68. Primaer sclerotisáló cholangitis 69. Az epekőbetegség 70. A máj- és epeutak daganatai. A pancreas carcinoma 71. Hemochromatosis és Wilson kór 72. A gastrointestinalis vérzések diagnosztikája és kezelése 73. A haematuriák differenciál diagnosztikája 74. A proteinuriák differenciál diagnosztikája 75. Oedemák differenciál diagnosztikája 76. A vesék vizsgálata (funkció, morphologia, szövettan) 77. Acut glomerulonephritisek 78. Gyors progressiójú glomerulonephritisek 79. Systaemás betegségek veseérintettsége (SLE nephropathia, vasculitisek, atherosclerosis, haemolyticus uraemiás syndroma) 80. Nephrosis syndromával járó kórképek (minimal change, focalis segmentalis glomerulosclerosis, membranosus glomerulonephritis)

10 81. Az IgA nephropathia 82. Húgyúti infectiok 83. Acut tubulointerstitialis nephritisek, analgetikum nephropathia 84. Acut veseelégtelenség 85. Chronicus veseelégtelenség 86. Vesepótló eljárások 87. Az emelkedett éhgyomri glucose (IFG), csökkent glucose tolerantia (IGT) és diabetes mellitus diagnosisa, az IFG, IGT kezelése 88. Az 1-es típusú diabetes klinikuma felnőttkorban, az inzulin fajtái, az inzulinkezelés kivitelezése, vércukor-monitorizálások 89. A gestatiós, a pancreatopriv diabetes és a?maturity onset diabetes in the young? (MODY) klinikuma és kezelése, cukorbetegek előkészítése műtétre 90. A 2-es típusú diabetes klinikuma, diétás, oralis antidiabeticus és inzulinkezelése 91. A metabolicus syndroma klinikuma és az atherosclerosis primaer preventiója 92. A hyperglycaemia, ketoacidosis, hypoglycaemia, diabeteses neuropathia, diabeteses láb diagnosisa és kezelése 93. A diabeteses nephropathia diagnosisa és kezelése 94. A primaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 95. A secundaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 96. A hypertonia kezelése anyagcserebetegségekben (diabetes mellitus, dyslipidaemia, metabolicus syndroma) 97. A pneumonia típusai, tünettana és therapiája 98. Az asthma bronchiale tünetei és elkülönítő diagnosztikája a chronicus obstructiv tüdőbetegségtől (COPD) és az asthma cardialétól, az asthma bronchiale therapiája 99. A chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) diagnosztikája, típusai, therapiája 100. A tuberculosis, mint differenciál diagnosztikai probléma a belgyógyászatban 101. A pneumoconiosisok jelentősége és szövődményei 102. A véres székürítéssel járó fertőző betegségek 103. Az antropozoonosisok 104. A Lyme-kór 105. Az influenza 106. A humán immundeficientia vírus (HIV) infectio és következményei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok G. Herold: Belgyógyászat (Therapia kiadó, 2005.) Tierney, McPhee, Papadakis (szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia (Melánia, 2003.) MSD Orvosi kézikönyv (Melánia) Tulassay Zs.: A belgyógyászat alapjai (Medicina könyvkiadó, 2007.): magyar hivatalos tankönyv. Szemináriumok Sor Téma Szívelégtelenség (Dr. Habon Tamás) ( ; ; ; ; ) Savdependens gastrointestinalis kórképek (Dr. Vincze Áron / Dr. Pakodi Ferenc) 2 ( ; ; ; ; ) Dyslipidaemia és obesitas (Dr. Bajnok László) ( ; ; ; ; )

11 Chronicus májbetegségek (Dr. Pár Alajos) ( ; ; ; ; ) Thrombemboliák, véralvadási zavarok (Dr. Losonczy Hajna / Dr. Dávid Marianna) 5 ( ; ; ; ; ) Malignus haematológiai kórképek (Dr. Dávid Marianna / Dr. Nagy Ágnes) ( ; ; ; ; ) 7 Endocrinologia (Dr. Mezősi Emese) ( ; ; ; ) Klinikai immunológia (Dr. Czirják Lajos) ( ; ; ; ) A belgyógyászati gyógyszeres terápia (Dr. Nagy Lajos) ( ; ; ; ) Hasmenéses kórképek (Dr. Király Ágnes) ( ; ; ; ) 11 Nephrológia (Dr. Nagy Judit) ( ; ; ; ) 12 Diabetológia (Dr. Wittmann István) ( ; ; ; ) 13 Hypertonia (Dr. Kovács Tibor) ( , ; ; ) Betegbemutatás (Dr. Schmelczer Matild / Dr. Figler Mária) ( ; ; ; ) Szívritmuszavarok (Dr. Tóth Kálmán) ( ; ; ; ) Ischaemiás szívbetegség (Dr. Czopf László) ( ; ; ; Gyakorlatok Klinikai gyakorlat az aktuális betegforgalom függvényében A gyakorlat célja, hogy a szigorlók a belgyógyászat egyes részeinek elsajátítása után a betegágy mellett, a mindennapi orvosi gyakorlatban próbálják meg ismereteiket szintetizálni, s azokat lehetőleg önállóan, de ugyanakkor megfelelő ellenőrzés mellett használni IGAZOLÁS Fenti tematika szerinti gyakorlatát... nevű hallgató...-tól... -ig teljesítette.... P. h.... dátum osztályvezető főorvos aláírása

12 GYERMEKGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelős: 6kredit Szigorló Mindkét félévben szigorlat Foglalkozás/év: = 180 Előfeltétel: OOKGYE2 OOSGYE PROF. DR. MOLNÁR DÉNES, intézetvezető egyetemi tanár Tematika : Különböző akut és krónikus betegségekben szenvedő gyermekek orvosi észlelése, a részletes anamnézis felvétele, a mindenre kiterjedő fizikális vizsgálat elvégzése, a legalapvetőbb diagnosztikus lépések megtervezése, gyakorlati kivitelezése vagy megszervezése, az eredmények értékelése. A gyógykezelési terv önálló összeállítása, majd a klinikai orvosai által történt ellenőrzést követően a kezelés egyszerűbb elemeinek gyakorlati megvalósítása. A beteg gyermek állapotának folyamatos nyomon követése, a kezelés eredményességének megítélése. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában : A famuláló időszak elsődleges célja, hogy a hallgató korábban megszerzett elméleti ismereteit gyakorlati ismeretekhez kösse, továbbá, hogy a gyermekgyógyászatban leggyakrabban végzett manuális tevékenységeket legalább kezdő fokon elsajátítsa. Feladata ezen kívül, hogy gyakorlatiasan összefoglaló jelleggel, az általános gyermekgyógyászati gyakorlatban leginkább előforduló betegségcsoportokkal, azok elsődleges differenciáldiagnózisával közelebbről megismerkedjék. Tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyvek, jegyzetek, segédletek, beszerzendő műszerek, védőruházat): Kötelező tananyag: Maródi László (szerk.): Gyermekgyógyászat, Medicina, Budapest (az aktuális kiadás) Ajánlott segédanyag: Túri Sándor (szerk.): A gyermekgyógyászat alapjai orvostanhallgatóknak. Medicina Kiadó Írt., Budapest, 2005., Behrman, RE, Kliegman, RM., Arvin, AM.: Nelson. A gyermekgyógyászat kézikönyve. Második magyar kiadás. W.B. Saunders Co Javasolt kézikönyvek: Pintér András: Gyermeksebészeti vezérfonal, 2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, Fekete Miklós: Újszülöttgyógyászat, Medicina, Budapest, Fekete Miklós: Problémaorientált csecsemőgyógyászat, Golden Book, Budapest, Fonendoszkóp szükséges, védőköpenyt a klinikán kapnak. Foglalkozások témája: Kívánatos, hogy a famuláló VI. éves orvostanhallgató mindazon feladatokat lássa el kellő felügyelet mellett melyekkel az újonnan végzett és osztályra beosztott orvosokat lehet és szokás megbízni. Szigorúan betartott munkaidejének egyezőnek kell lennie az orvosok munkaidejével. Részletes tematika 6 hét * 30 óra gyakorlat 1. Perinatális, csecsemőgyógyászati és gyermekgyógyászati anamnézis jelentősége, szempontjai, felvétele a gyakorlatban. 2. A csecsemő pszichomotoros fejlődésének megítélése, normális és kóros variánsok felismerése. 3. Súlyfejlődésben elmaradt csecsemű problematikája.

13 4. Csecsemőtáplálás beállítása a gyakorlatban. Forgalomban lévő csecsemőtápszerek tulajdonságai és rendelése. 5. Kóros növekedés a gyermekkorban (retardált és accelerált). Normális és kóros variánsok elkülönítése, felismerése. Növekedési standardok használata. 6. Mentális retardáció leggyakoribb okai gyermekkorban. Elkülönítő kórisme. 7. Normális pubertas jellemzői, stádiumai. Kóros pubertas (pubertas praecox és pubertas tarda). 8. Intersexualitás gyermekkori vonatkozásai. 9. Bakteriális és virális fertőzések tünettana. Súlyossági állapot megítélése. a. Fertőzésre hajlamosító tényezők megítélése. b. Fertőző betegségek megelőzése, védőoltások. c. Oki és tüneti terápia gyakorlati elvei. d. Lázcsillapítás gyakorlatban. 10. Leggyakoribb akut légúti betegségek tünetei és kezelése. a. Obstructív bronchitis és asthma bronchiale. b. Laryngitisek. c. Pneumoniák. d. Légúti idegentest. 11. Leggyakoribb gyermekkori húgyúti betegségek tünetei, kezelése és a kórházi beutalás indikációi. a. Nephritisek b. Nephrosis syndroma. c. Urogenitalis traktus infekciói. d. Fejlődési rendellenesség gyanúja. 12. Congenitalis vitiumok felismerése, gondozása. Acut carditis tünetei. Cardialis decompensatio tünetei, kezelése, okai. 13. Csecsemőkori és gyermekkori anaemiák differenciáldiagnosztikája a gyakorlatban. 14. Enterocolitises csecsemő és gyermek problematikája. Etiológiai tényezők, súlyossági állapot megítélése, kezelés. 15. Leggyakoribb gyermekkori endokrin betegségek. Tünettan, korai felismerés (congenitalis hypothyreosis, hyperthyreosis, mellékvesekéreg-elégtelenség, hypopituitarismus, AGS, diabetes insipidus). 16. Gyermekkori malignomák tünetei, felismerése. 17. Égésbetegség akut ellátása. Kórházi beutalás indikációi. Megelőzés. 18. Gyermekkori mérgezések általános kérdései: gyakoriság, okok, életkor és környezet szerepe, tünetek, diagnózis és általános kezelési elvek, a prevenció fontossága és lehetőségei. 19. Gyermekkori diabetes mellitus és hypoglykaemiás állapotok. 20. Leggyakoribb gyermekkori akut sebészi megbetegedések tünetei, különös tekintettel az akut appendicitisre, invaginatióra és ileusokra. 21. Leggyakoribb gyermekkori fül-orr-gégészeti betegségek tünetei, diagnosztikája és terápiája: sinusitis maxillaris, chronikus adenoiditis és tonsillitis, acut otitis media, mastoiditis. 22. Akut és krónikus ízületi panaszok értékelése a gyermekkorban. 23. Emesis differenciáldiagnosztikája a csecsemő- és gyermekkorban 24. Véres széklet, melaena differenciáldiagnosztikája a gyermekkorban. 25. Recidiváló hasi fájdalom problematikája. 26. Obstipatio okai, vizsgálata, vizsgálati és kezelési lehetőségek. 27. Ismeretlen eredetű, elhúzódó vagy visszatérő lázas állapot a gyermekkorban. Differenciáldiagnosztika.

14 28. Convulsiók és acut tudatzavarok a gyermekkorban. 29. Cephalalgia jelentősége gyermekkorban. 30. Hallászavarok és látászavarok leggyakoribb okai gyermekkorban. A korai felismerés lehetőségei és további teendők. 31. Szociális pediátria: a gyermek szociális környezetének jelentősége, környezettanulmány szempontjai és felvétele. a. Mellőzött gyermek szindróma. b. Megvert gyermek szindróma. Famuláló idő alatt oktatandó tevékenységek 1. Újszülött, csecsemő, kisded és idősebb gyermek fizikális vizsgálata és a status dokumentálása. 2. I. m. és i. v. injekciók adása. 3. lnfúziók összeállítása és bekötése. 4. Gyakorlati eljárás és teendők transzfúzió adásakor. 5. Mennyiségi és minőségi vérkép készítése és értékelése. 6. Vizeletvizsgálat és vizeletvételi technika (középsugár és katéter) 7. Vérvétel. 8. Lumbalpunctio.. 9. Kórtörténet vezetése és epikrízis írása. 10. Gyermekgyógyászati általános gyakorlatban leggyakrabban használatos gyógyszerek dózisa, adagolási módja, mellékhatásai és gyakorlati receptúrája. A szigorló év elfogadásának kritériumai: A tevékenység ellenőrzése a mellékelt ellenőrző lapon történik. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: A hallgató szervezetileg a Gyermekklinika egyik betegellátó részlegéhez beosztva végzi munkáját. Az adott részleg vezetőjének a hatásköre az esetleges hiányzás indokoltságának, illetve igazoltságának a megítélése. Amennyiben az igazolt hiányzások óraszáma meghaladja a teljes óraszám 15%-át (27 óra), akkor a hallgatónak ügyeleti, elsősorban hétvégi ügyeleti időben kell pótolnia a távolmaradása miatt kiesett oktatási időt. Csak kivételes esetben egyedi elbírálás alapján lehetséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A hallgatóság kérésére a Gyermekklinika oktatói összeállították azokat az alapkövetelményeket, amelyek ismeretét minden hallgatótól elvárják. A szigorlaton továbbra is tételek alapján kell a tananyag ismeretéről számot adni. Az itt felsoroltak csak arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tételeken belül milyen szempontokat kell figyelembe venni, ill. milyen eljárásokat, dózisokat kell feltétlenül ismerni. Az érdemjegy megállapításánál a húzott tételről elmondottak döntenek, de a gyakorlatban minden orvostól megkívánható alapkövetelmények bármelyik tétel megbeszélésekor szóba kerülhetnek. Szigorlati tételek: a Gyermekklinika honlapján érhetők el

15 ELLENŐRZŐ LAP SZIGORLAT ELŐTTI GYAKORLATRA Név: Osztály: ELVÉGZENDŐ TEENDŐK, TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA BEAVATKOZÁSOK DÁTUM OSZTÁLYOS ORVOS intramuscularis injekció csecsemő/kisdednek vérvétel csecsemő/kisdedtől vérsejtsüllyedés meghatározása minőségi vérkép/kenet értékelése vizeletvizsgálat kislaborban fejlettségi, tápláltsági állapot meghatározása vérnyomásmérés csecsemő/gyermekkorban csecsemő étrendjének beállítása infúziós kezelés megtervezése adódó eseménytől függően egyéb RÉSZVÉTEL, MEGFIGYELÉS új beteg ambuláns vizsgálata osztályos beteg felvétele gyógyult beteg hazaadása gondozás szakambulancián ügyeleti ellátás újszülöttkori ventilláció monitorizálása adódó eseménytől függően egyéb Fenti tematika szerinti gyakorlatát... nevű hallgató...-tól... -ig teljesítette.... P. h.... dátum osztályvezető főorvos aláírása

16 SEBÉSZET - TRAUMATOLÓGIA Tantárgyfelelős: 6 kredit Szigorló Mindkét félévben szigorlat Foglalkozás/év: = 180 Előfeltétel: OOKSE2 OORSEB Létszám: OOSSET PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár Tematika Szakorvosi felügyelet mellett orvosi (adminisztratív, szervezési, gyakorlati) tevékenység végzése. Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményeinek ismerete, sebkötözés, drainek, öblítések, transzfúzió ismerete. Részvétel a diagnózis és differenciáldiagnózis felállításában, orvosi megbeszéléseken, viziteken, a betegeit érintő konziliumokon és asszisztensként a műtői programban. Ügyeleti szolgálatban járóbeteg rendelésen eltöltött 2x8 óra. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában: A klinikai modul tárgyaihoz integrálódó sebészeti képzés A szigorló év elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel, az előírt vizsgatípus sikeres teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei a hiányzásokat a szakorvos felügyelővel megbeszélve, igazoltan pótolni kell, szigorlatot az a hallgató tehet, aki az előírt gyakorlatot igazoltan teljesíti Vizsgakérdések Sebészet szigorlati tételsor A 1. Postop. sebgyógyulási zavarok 2. Mi a különbség embolia és thrombosis között 3. A műtéti kockázatról 4. Sebek fajtái, primér sebellátás 5. Daganatos megbetegedés általános tünetei 6. Tetanus 7. Sepsis és antisepsis 8. Laparoscopos sebészeti indikációi és kontraindikációi 9. Perifériás érbetegek ambuláns vizsgálata 10. Általános sebészi elvek a daganatsebészetben 11. A lymphoedemáról 12. Transfusio 13. A rosszindulatú daganatok terjedése 14. Hasi ischaemia 15. Tumoros betegek kezelési módozatai általában 16. A gáz-ödéma 17. A gangrénákról 18. Röntgenjelek a hasban 19. A daganatok osztályozásáról, TNM grading 20. Tompa hasi sérülésekről általában 21. A shok syndroma lényege, a shok fajtái és elhárításuk

17 22. A helyi érzéstelenítés módozatai, vezetéses és regionális érzéstelenítés 23. Emlőszűrés, gondozás 24. Leggyakoribb pyogen infectiok 25. Anbtibiotikumok alkalmazása a sebészetben 26. A parenterális táplálásról 27. Haemoptoe? haematemesis 28. A praecacerosis fogalma és fajtái 29. A hasi fájdalmakról általában 30. Valódi és ál cysták 31. A véres széklet differenciáldiagnosztikája, a rectális vizsgálat jelentősége 32. Auscultatio és tapintás a hasban 33. A vagotomiák célja, fajtái, indicatioi 34. Áthatoló hasi sérülések Sebészeti szigorlati tételsor B 1. Az anorectum sebészi megbetegedései 2. Hyperparathyreoidismus 3. Hasi tályogok 4. Sérvekről általában 5. Heveny féregnyúlvány lob 6. Pajzsmirigyrák fajtái, tünettana, kezelése 7. TOS 8. Operábilis emlőcarcinoma (műtéti és adjuváns kezelés) 9. Epekőbetegségek 10. Traumás és spontán lépruptura 11. Hormontermelő mellékvese daganatok 12. Heveny mélyvénás thrombosis 13. Diverticulosis és periampullaris daganatok 14. Göbös pajzsmirigy megbetegedés 15. Colorectalis daganatok 16. Chronicus pancreatitis és szövődményei 17. Benignus emlődaganatok, emlőgyulladások 18. Heveny gastrointestinalis vérzések 19. Nyombélfekély klinikuma és szövődményei 20. A gyomor rosszindulatú daganatai 21. Ileus fajtái és tünetttana 22. Emlődaganatok diagnosztikája 23. Nyelőcsőrák 24. Pneumothorax formái, kezelése. Műtéti indikáció 25. A gastro-oesophagealis reflux és kezelése 26. A tüdőrák sebészi kezelése. Operabilitás, resecabilitás 27. A Crohn-betegség sebészi vonatkozásai 28. Pajzsmirigy műtétek utáni szövődmények 29. Az aorta aneurysmája, rupturája. Aneurysma dissecans

18 30. A postthromboticus syndromáról 31. Occlusiv verőérbetegségek, kezelési lehetősége 32. Mesenterialis bélelhalás 33. Érműtétek szövődményei 34. A colostomákról 35. A subclavian steal syndromáról 36. Perianalis tályogok és sipolyok 37. A haemaorrhoidalis csomók sebészi kezelése 38. A chronicus vénás elégtelenség klinikuma és sebészi kezelése 39. Diabetes és obliterativ érbetegségek 40. Rekeszsérvek, hiatus herniák 41. Corrosiv nyelőcsősérülések és ellátásuk 42. A máj daganatai, cystás elváltozásai 43. Mediastinalis tumorok 44. Hydrokele, vaicokele 45. Zollinger-Ellison syndroma 46. Buerger-kór 47. Acut hasat utánzó, illetve okozó elváltozások 48. Laparoscopos cholecystectomia 49. Supraarticus ágak occlusiv betegségei 50. Icterus diffrenciáldiagnosztikája 51. Postop. tüdőembolia kockázata, felismerése és kezelése 52. A szív fejlődési rendellenességei 53. A szívbillentyűk szerzett hibái 54. Coronariaszűkületek és műtéti megoldásuk 55. Pericardialis folyadékgyülem és pericarditis constrictiva 56. A portalis hypertoniáról 57. Nyelőcső betegségek diagnosztikája 58. A hyperthyreosis sebészi vonatkozásai 59. A heveny verőér-elzáródás cardinalis tünetei 60. Biliodigestiv anastomosisok alkalmazásáról 61. Artériás és vénás lábszárfekélyek 62. Endoscopia a sebészetben (elsősorban a diagnosztikai lehetőségek áttekintése) 63. Minimalisan invasiv technikák az érsebészetben 64. A laparoscopos (endoscopos) műtéti technika (műszerek, eszközök, gyakorlati lépések) 65. Az agyhalál fogalma - megállapításának jogi és orvosi feltételei 66. A transzplantált vese hosszú távú túlélését befolyásoló tényezők 67. Immunsuppressio veseátültetés után? az immunsuppressio mellékhatásai és szövődményei 68. Donor-kondicionálás, cadaver vesék prezervációja 69. Metastasis sebészet lehetőségei 70. Empyema thoracis. A tuberculosis sebészete 71. A csontos mellkasfal betegségei

19 72. Mellkassebészeti műtétek előtti kivizsgálás, műtéti kockázat, postoperatív A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Gaál Csaba: Sebészet c. tankönyv, ajánlott az Oxford Handbook of Clinical Surgery Gyakorlatok Szakorvosi felügyelet mellett orvosi (adminisztratív, szervezési, gyakorlati) tevékenység végzése. Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményeinek ismerete, sebkötözés, drainek, öblítések, transzfúzió ismerete. Részvétel a diagnózis és differenciáldiagnózis felállításában, orvosi megbeszéléseken, viziteken, a betegeit érintő konziliumokon és asszisztensként a műtői programban. Ügyeleti szolgálatban járóbeteg rendelésen eltöltött 2x8 óra. Trauma curriculum A hagyományos trauma curriculum átalakításával a hallgatók nem csak a számukra szükséges tudományos alapokat és klinikai tudást szerezhetik meg hanem azokat a felhasználható készségeket, és rugalmas gondolkodásmódot, mely biztosítja a későbbi továbbképzés lehetőségét is. Ez magában foglalja: probléma alapú tanulást, mely során a hangsúly valódi esetek elemzésén, annak csoportos értékelésén, és nem a tankönyvek memorizálásán van; különös hangsúlyt kap az orvos-beteg kapcsolat feltárása és az új kezelési eljárások szociális összefüggéseinek meghatározása. A trauma curriculum kialakítása olyan, hogy segítse a hallgatókat az alábbi oktatási célok elérésében: Tudományos alapú ismeretek megszerzése, és ezek effektív alkalmazása a betegek érdekében. Azon képességek elsajátítása, melyek biztosítják betegeik megfelelő értékelését és kezelését. A kurzus során a hallgatók elsajátítják a gyakoribb sérülések vizsgálatát és kezelését, így az időszak végére képesek azokat kezelni, és tudják mikor szükséges a kezelésben szakértő további támogatása. A hallgatók az ellátó team tagjaiként részt vesznek a napi problémák értékelésében és kezelésében, részt vesznek a viziteken és megbeszéléseken. Az oktatás alapjaiban informális és ebben az intézet minden tagja részt vesz. A hallgatók a betegek komplex vizsgálatát végzik, ennek alapján kezelési javaslatokat tesznek, és részt vesznek a betegek kezelésében. Minden hallgató köteles legalább 5 részleges ügyeleti szolgálatot teljesíteni.

20 SZÜLÉSZET - NŐGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelős: 6 kredit Szigorló Mindkét félévben szigorlat Foglalkozás/év: = 180 Előfeltétel: OOKSN2 Létszám: OOSSZN PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF, egyetemi tanár Tematika A tantárgy célja, hogy a szigorló évüket töltő hallgatók a korábban elvégzett Szülészetnőgyógyászat 1. és 2. tantárgyak során elsajátított, elsősorban elméleti ismertét a mindennapi orvosi gyakorlat során alkalmazhatóvá tegyük. E célból a hallgatók részt vesznek a klinika mindennapi gyakorlati betegellátásában, az osztályos munkában, a viziteken, az ambuláns betegellátásban, a szülőszobai és a műtői tevékenységben. Lehetőségük nyílik felügyelet melletti önálló betegvizsgálat elvégzésére. A tantárgy feladata, hogy lehetővé tegye az orvostanhallgatók számára az általános orvosláshoz szükséges gyakorlati szülészeti és nőgyógyászati ismeretek és készségek elsajátítását. A gyakorlat elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való két napnál több igazolatlan hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Igazolt hiányzás sem haladhatja meg az összóraszám 25 %-át. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlati oktatvóval történt egyeztetés szerint, a megbeszéltek alapján. Vizsgakérdések 1. A magzat intrauterin állapotának megítélésére szolgáló műszeres vizsgálatok. Polyhydramnion és olygohydramnion. Amenorrhoeák felosztása, diagnosztikus és therápiás lehetőségek. Stein-Leventhal syndroma fogalma, klinikuma és therápiája. 2. A magzatvíz biokémiai vizsgálatának praenatalis jelentősége. A császármetszés indikációinak modern szemlélete. Intersexualitások. Laparoscopia szerepe a nőgyógyászati diagnosztikában. 3. Fenyegető uterus ruptura, korai lepényleválás differenciál diagnosztikája. Sheehan-syndroma. Petefészek functionalis állapotának megítélésére szolgáló vizsgáló eljárások. A portio praeblastomatosisai és in situ carcinomája; diagnosztika, therápia. 4. A magzat méhen belüli elhelyezkedése és diagnosztikája az utolsó trimenonban. Missed abortion és gyógyítása. Gonaddysgenesis. A genitalis tractus tuberculosisa. 5. A foetoplacentalis egység fogalma és jelentősége. A magzatvíz körforgása, fiziológiája. Nőgyógyászati vérzési rendellenességek felosztása. Hysteroscopia, hysterosalpingographia. 6. Vérzési rendellenességek a szülés alatt. Fenyegető koraszülés diagnosztikája, kezelése.

21 Kolpitisek, therápiájuk. Nőgyógyászati sipolyok kórszármazása, diagnosztikája és theráiája. 7. Késői terhességi toxaemiák osztályozása. A magzat méhen belüli elhalása és műszeres diagnosztikája, therápiája. Az uterus fejlődési rendellenességei. A petefészek teratogen daganatai. 8. A prostaglandinok szülészeti jelentősége. Terhesség és diabetes. A nemi érés zavarai. Cervixcarcinoma és therápiája. 9. Korai lepényleválás diagnosztikája pathomechanizmusa, differenciál diagnosztikája. A magzati tüdő érettségének meghatározására szolgáló vizsgáló eljárások és azok jelentősége. Functionális méhvérzések. IUD alkalmazásának feltételei és szövődményei. 10. Programozott szülés és szülésinductio. A foetomaternalis gázcsere zavara a szülés alatt. Vérzési rendellenességek a postmenopausában. A méh helyzetváltozásai és therápiája. 11. Kardiotokografia jelentősége a terhesség és szülés alatt. Perinatalis magzati mortalitás felosztása, okai. Hasi-hüvelyi méheltávolítás. Kolpocytologia jelentősége a méhnyakrák diagnosztikájában. 12. Abortusok felosztása, aetiológiája és therápiája. Szülés alatti fájdalomcsillapítás. A cervix incompetentia aetiologiája, diagnosztikája és therápiája. Chorioncarcinoma. 13. Placenta praevia formái, jelentősége. Asphyxias újszülötek kezelésének korszerű szemlélete. Az adnex-gyulladások és differenciál diagnosztikájuk. A myomák klinikuma, diagnosztikája és therápiája. 14. Mola hydatidosa klinikuma és endokrinológiája. Anovulatios ciklus klinikuma és therápiája. Acut has és terhesség. Corpus adenocarcinoma klinikuma és therápiája. 15. A terhesgondozás jelentősége a koraszülés megelőzésében. A magzat fejlődési rendellenességeinek intrauterin diagnosztikája. A meddőség okai és kezelése. A petefészek rosszindulatú daganatainak felosztása, differenciál diagnosztikai problémák. 16. Burok rendellenességei, korai és idő előtti burokrepedés. Intravasalis coagulopathiak. Ultrahang diagnosztika jelentősége a szülészeti és nőgyógyászati kórképeknél. Klimakterium.

22 17. Intenzív észlelés pathológiás terheseknél. Terminus túllépés, túlhordás fogalma és jelentősége. Fogamzásgátlás korszerű módszerei. Nemi érintkezés útján terjedő betegségek. 18. HCG excretio jelentősége a terhesség első trimeszterében. Koraszülés okai és jelentősége a perinatalis mortalitasban. Műtéti eljárások sterilitas esetén, sterilizációs műtétek. Hormonális anticonceptio és szövődményei. 19. Koraszülés vezetésének korszerű szemlélet. Forgási rendellenességek. Aprórészek és köldökzsinór elölfekvése és előesése. Hormontermelő petefészek daganatok. 20. A terhesség felismerése. Tartási rendellenességek. Méhenkívüli terhesség fogalma, klinikuma, differenciáldiagnosztikája és therápiája. Turner-syndroma. 21. Beilleszkedési rendellenességek. A magzatvíz-embólia pathomechanizmusa, klinikuma, véralvadási viszonyok. Férfi meddőség okai és kezelési lehetőségei. A méhsüllyedések tünettana, klinikuma és therápiája. 22. Fertőző betegségek a terheség alatt (rubeola, vírus infectiok, hepatitis, toxoplasmosis és lysteriosis, syphylis). A szülés megindulásának okai. Cyclus diagnosztika. Az endometriosis klinikuma, felosztása, és tünettana. 23. Habitualis abortusok aetiológiája és therápiája. A lepény sexualsteroidok biosynthesise. Hypertrichosis, hirsutismus, virilisatio. Az újszülött resuscitatiója, Apgar score. 24. Harántfekvés. Fogamzás, implantatio. A hyperoestrinismus. Az adrenogenitalis syndroma. 25. Uterusruptura. Menstruatios cyclus fiziológiája. Prolapsusok diagnosztikája és therápiája a reprodukciós korban és postmenopausában. Ovárim tumorok komplex theráiája. 26. Terhességi hányás. Placenta praevia és differenciáldiagnosztikája. Functionális meddőség. Adenomyoma, adenomyosis. 27. Fájások rendellenességei. Az Rh isoimmunisatio mechanizmusa és preventiója, erythroblastosis foetalis. Organikus medőség.

23 Vulva benignus és malignus megbetegedései. 28. Medencevégű fekvés. Atonia fogalma, jelentősége és therápiája. Testicularis feminisatio, Morris syndroma. Acut has a nőgyógyászatban. 29. Inversio uteri. Vetélések befejezésének módszerei. Pulsoxymetria, amnioninfusió. Klinefelter syndroma. 30. Amniocentesis és chorionbiopsia jelentősége a genetikai kórképek kórismézésében. Terhesség pyelitisek. Incontinentia urinae és gyógyítása. Retroflexio-versiok felosztása és kezelése. 31. Mastitis. Puerperalis sepsis. Terhesség megszakítás és szövődményei. A méhnyakon végzett műtétek. 32. Ikerterhesség-, ikerszülések. Tokolysis a szülészetben. A petefészek jóindulatú daganatai, felosztás, klinikum. Kolposcopia szerepe a rák korai felismerésében. 33. AFP vizsgálat jelentősége a velőcső záródási rendellenességek felismerésében. Lactatio fiziológiája. Ovulatio gyógyszeres inductiója. Kiterjesztett méhkiirtások fajtái és jelentőségük a méhnyakrák therápiájában. 34. A szülés lefolyása, szakaszai. Fogóműtét és vacuum extractio. Pubertás és menarche fiziológiája. Galactorrhoea és therápiája. 35. A kismedence anatómiája. Intrauterin magzati retardatio. Asszisztált fertilisatio (IVF, GIFT) Menopausa fiziológiája. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Z.: Szülészet-nőgyógyászat Ajánlott irodalom: Lampé L.: Intenzív szülőszoba Lampé L.: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan

24 Gyakorlatok Intenzív osztály: Műtéti előkészítés módszerei, gyógyszerelése. Prae- és postoperativ laboratóriumi vizsgálatok és az eredmények értékelése. Postoperativ időszak észlelése, monitorizálása. Kapocsszedés, varratszedés, draineltávolítás stb. Intramuscularis, intravénás injectiók adása, infúziós terápia. Nőgyógyászati osztály:nőgyógyászati kórlap felvétele. Bimanualis nőgyógyászati vizsgálat, hüvelyi feltárás, rectovaginalis vizsgálat, emlők vizsgálata. Nőgyógyászati műtétek megfigyelése és a bennük való aktív részvétel. Onkológia: nőgyógyászati sugárkezelés (prae- és postoperativ), after-loading kezelés, telecobalt terápia. Cytostatikus kezelés. Szülőszoba-gyermekágyas osztály, neonatológia: Szülés észlelése, a méhszáj tágasságának vizsgálata. Asszisztálás episiotomia elvarrásában. Szülészeti fájdalomcsillapítás módszereinek megismerése. A magzat méhen belüli állapotának monitorizálása terhesség alatt illetve szülés közben. Az újszülött acut szülőszobai ellátása, Apgar score. Gyermekágyas ellenőrzése. Az újszülöttek rutin vizsgálatai, inkubátorok működése, lélegeztetés formái, infúziós kezelés; koraszülöttek észlelése, ellátása. Terhespathologia: Koraterhesek bimanualis vizsgálata, későterhesek vizsgálata: Leopold féle műfogások. Lepényfunkciós paraméterek értékelése. Terhességi ultrahang vizsgálatok. Fenyegető koraszülés, terhességi toxaemia kezelése. Ambulancia: Special ambulanciák (családtervezés, meddőségi-, endokrin-, gyermeknőgyógyászati-, climacterium-, andrologiai ambulantia) működése. Nőgyógyászati betegvizsgálat: hüvelyi, feltárás, natív hüvelykenet vétele, értékelése. Kolposcopia: leggyakoribb leletek ismerete. Speciális onkológiai nőgyógyászati vizsgálatok. Kolpocytológiai kenetvétel.

25 IGAZOLÁS Fenti tematika szerinti gyakorlatát... nevű hallgató...-tól... -ig teljesítette.... P. h.... dátum osztályvezető főorvos aláírása

26 NEUROLÓGIA Tantárgyfelelős: 4 kredit Szigorló Mindkét félévben szigorlat Foglalkozás/év: = 120 Előfeltétel: OOKNE2 OOSNEU PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL, Tematika : A korábbi szemeszterekben tanult gyakorlati és elméleti ismeretek átismétlése. Önálló neurológiai betegvizsgálat készségének elsajátítása, típusos neurológiai betegségek felismerése, differenciál diagnosztikai szempontból szükséges vizsgálatok elrendelése és eredményeiknek kritikus értékelése, terápiás terv készítése. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában : A szigorló időszak fő célja a gyakorlati és elméleti ismeretek szintetizálása, a gyakorlati készségek fejlesztése olyan szintre, hogy a diplomához jutó kolléga legyen képes a gyakori és típusos neurológiai betegségek felismerésére, a neurológiai sürgősség korrekt megítélésére A szigorló év elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések VI. évf. szigorlat 3 részből áll: GYAKORLATI VIZSGA (ágy mellett): - anamnézis felvétele és betegvizsgálat, ennek alapján valószínűségi diagnózis felállítása - a diagnózis pontosításához szükségesnek ítélt laboratóriumi, eszközös és radiológiai (képalkotó) vizsgálatok megnevezése, a lehetséges terápiák alapelveinek felvázolása ELMÉLETI VIZSGA ( Irásbeli és szóbeli) A. Irásbeli vizsga: egy többszázas kérdés pulból egy random kiválasztási rendszer segítségével meghatározott 40 db többszörös választásos tesztkérdés. A kérdésekre a válaszok a minden hallgató számára rendelkezésre bocsátott "CD egységcsomagban", illetve a klinika honlapján elhelyezett előadásokban megtalálhatók. Az irásbeli vizsga elfogadása a kérdésekre adott válasz mininum 80%-nak helyes megválaszolása. A szigorlat szóbeli részére csak eredményes irásbeli vizsga birtokában kerülhet sor. B: egy, a neurológiában fontos diagnosztikai eljárás elve, indikációja, alapszíntű értékelése, kockázata C egy fontos/gyakori neurológiai betegség (elvárjuk a betegség korrekt definiálását, epidemiológiai adatainak, patomechanizmusának, neuropatológiájának, klinikai tüneteinek és terápiájának alapvető ismeretét) A tételek Liquorvizsgálat Agyi erek ultrahang-vizsgálata CT MR EEG EMG és ENG Kiváltott válasz-vizsgálatok. Polysomnographia B tételek Akut ischaemiás stroke