AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel,... COM(2008) XXX A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az EU, Afrika és Kína: Útban a háromoldalú párbeszéd és együttműködés felé EN HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az EU, Afrika és Kína: Útban a háromoldalú párbeszéd és együttműködés felé TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az EU háromoldalú együttműködésre irányuló poltikai kezdeményezése A háromoldalú együttműködés alapelvei A háromoldalú együttműködés konkrét céljai Fejlesztéspolitikai párbeszéd és fejlesztési partnerség Következtetések... 8 HU 2 HU

4 1. BEVEZETÉS A XXI. század hajnalán az új geopolitikai helyzet minden szereplő számára kihívásokat és lehetőségeket kínál. A leginkább igaz ez az új korszakába lépő Afrikára. Afrika feltörőben van, demokratikusabbá, élénkebbé vált, és igyekszik úgy alakítani a helyzetét, hogy jobban tudjon élni a globalizáció adta lehetőségekkel. Az Afrikai Unió (AU) létrejötte, Afrika regionális gazdasági közösségeinek (RGK) megerősödött szerepe, a gazdasági fejlődés (Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért, NEPAD) és a demokratikus kormányzás (afrikai kölcsönös értékelési mechanizmus) afrikai programjai, valamint az Afrikai Unió stratégiai terve ( ) mind azt jelzik, hogy alapvetően megváltozott az, ahogyan Afrika önmagára tekint és ahogyan külső partnereivel kapcsolatokat épít. Afrika immár határozottan kiáll nemzetközi szerepe mellett, és tevékeny szerepet vállal jelentős globális kérdésekkel kapcsolatban, például az élelmiszerellátás biztonsága, az energia, az éghajlatváltozás, valamint a változó gazdasági körülmények vonatkozásában. Afrika partnerségi hálózatot hozott létre, amely azt jelenti, hogy nagyobb felelősséget vállal a saját fejlődéséért és az afrikai problémákra afrikai megoldásokat keres. Ezzel egyidejűleg az érdeklődés is felélénkült az afrikai földrész iránt, gazdasági, biztonsági és politikai téren betöltött stratégiai jelentőségéből kifolyólag. Ez valódi és örvendetes lehetőséget kínál Afrika fejlődésére és a szegénység elleni küzdelmére. Az Európai Unió és Kína egyaránt hosszú ideje partnerei az afrikai országoknak Afrika kereskedelmi partnerei és befektetői között az Unió a legfontosabb, Kína pedig a harmadik helyen áll, és Afrika átalakulását az utóbbi években a stratégiájuk nagyszabású felülvizsgálatával fogadták. Afrika és az EU új és átfogó partnerséget hozott létre, amelyet 2007 decemberében, a második Afrika-EU csúcstalálkozón 1 fogadtak el Az EU Afrika közös stratégia és annak első, Lisszabonban elfogadott cselekvési terve közös kihívásokat, érdekeket és konkrét ágazat alapú partnerségeket határoz meg, és célja a szegénység felszámolása, a millenniumi fejlesztési célok elérése, a biztonság, az emberi jogok, a demokratikus kormányzás, a fenntartható fejlődés, a regionális integráció és a világgazdaságba történő integráció elősegítése. Az EU mint együttesen a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) első számú adományozója elhatározta, hogy a fenti célkitűzésekkel és elvekkel összhangban növeli az általa segélyek összegét, különösen Afrika esetében, és javítja annak hatékonyságát 2, valamint elkezdte az Afrika-politikájának az Afrikai Unió elsőbbségi célkitűzéseihez történő igazítását ( Afrika aktív szerepvállalása ). A legfőbb pénzügyi eszközöket a feltételekhez nem kötött támogatások és a kedvezményes kamatozású kölcsönök képezik. Kína az 1990-es évektől ismét világszintű hatalomként lép fel, és fokozza az Afrikával fenntartott kapcsolatait óta kiugróan megnövekedett a Kína és Afrika között zajló kereskedelem, meredeken emelkedett az Afrikára irányuló kínai befektetések mértéke, és Kína fokozott fejlesztési együttműködést kínál Afrikának, amely során mozgósítja a 1 2 További információ: A Bizottság Az EU mint világszintű partner a fejlesztésért című közleményében számos fellépést javasol, amelyekkel a tagállamokat a segélyek mennyiségének és hatékonyságának fokozására lehet ösztönözni, valamint rámutat arra, mely területeken lehetne a közösségi szakpolitikákat jobban összehangolni. HU 3 HU

5 szegénység csökkentése terén szerzett saját hazai tapasztalatait is. Az Afrikával kapcsolatos új megközelítést 2006-ban vázolták fel, Kína ekkor mutatta be az Afrika-politikájáról szóló fehér könyvet, amely a béke és stabilitás, a fejlődés és az általános jólét elősegítésére összpontosít 3. Kína hivatalos fejlesztési politikája az együttműködést a szuverenitás, a szolidaritás, a béke és fejlődés, a belpolitikai ügyekbe be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapelveire építve kívánja folytatni. Az együttműködés a kereskedelem, a befektetés, a kulcsrakész átadást célzó infrastrukturális projektek és Kínában zajló képzések (ösztöndíjak) formájában történik, amelyeket elsősorban kölcsönök és természetbeni műveletek útján támogatnak 4. Kína és Afrika a novemberi pekingi csúcstalálkozón új stratégiai partnerséget hozott létre a Kína Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) 5 keretein belül. Számos megfigyelő mutatott rá az Afrika gazdasági növekedése és a világgazdaságba történő integrációja, a millenniumi fejlesztési célok elérése, valamint a konfliktuskezelés és a békefenntartás terén meglévő közös célkitűzésekre és érdekekre. Ezen túlmenően az Uniónak és Kínának egyaránt erőteljes kölcsönös érdeke Afrika stabil és fenntartható fejlődésének elősegítése. Ezt az Unió és Kína is felismerte: a november 28- án Pekingben tartott tizedik EU Kína csúcstalálkozón az uniós és kínai vezetők üdvözölték, hogy fokozódik a két fél gyakorlati együttműködése Afrikával saját, már meglévő együttműködési mechanizmusaikon keresztül, hogy általa az egyenlőség és a kölcsönös előnyök mentén járuljanak hozzá Afrika békéjéhez, stabilitásához és fenntartható fejlődéséhez. A két fél megegyezett abban, hogy folytatják az afrikai kérdésekről a párbeszédet, és tevékenyen keresik a Kína, az EU és Afrika között a megfelelő területeken folyó együttműködés hatékony módjait és eszközeit. EU Afrika közös stratégia határozottan üdvözli a más partnerek közreműködését, és a partnerség célkitűzéseivel összefüggésben kész a harmadik országokkal való együttműködésre. A szóban forgó nyilatkozatok tehát egyértelmű lehetőséget biztosítanak arra, hogy stratégiai jelleggel összekössük és megerősítsük az Unió Afrikával, illetve Kínával fenntartott partnerségét. A kérdés az, hogy a kétoldalú partnerségeket kiegészítő háromoldalú együttműködésen 6 keresztül tovább lehet-e fokozni az EU, Afrika és Kína között a szakpolitikákról folytatott párbeszédet és együttműködést 7. E közlemény szerint konszenzusra alapozva háromoldalú cselekvési tervet kell lépésről lépésre, de egyre fokozódó módon kialakítani az együttműködésről afrikai és kínai partnereinkkel együtt több olyan területen, ahol az együttműködést és a közös előnyöket maximálisan ki lehet aknázni A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma (2006) Kína Afrika-politikája, 2006 január. A pontos összegeket nehéz meghatározni, hiszen nagyon eltérőek a könyvelési módszerek, és Kína még nem tett közzé a segélyekről szóló statisztikát. A kormányok központi programjain túl számos helyi és vállalati szereplő is fellép, akik egyre sűrűbbre és összetettebbre szövik az Afrikával fenntartott kapcsolatok hálózatát. A Kína Afrika Együttműködési Fórumot (FOCAC) 2000-ben léptették életbe, egy pekingi miniszteri konferencián. A harmadik Kína Afrika Együttműködési Fórumot november 3 5. között tartották Pekingben, csúcstalálkozói szinten. Részletek: A háromoldalú együttműködést szorgalmazó accrai cselekvési program 19b bekezdésével összhangban. Kína előretörésének általános hatásaival az EU Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség című 2006-os közlemény már foglalkozott. A jelen közlemény leginkább arra összpontosít, hogy milyen válaszokat ad az EU azokra a lehetőségekre és kihívásokra, amelyek abból adódnak, hogy Kína Afrikának kulcsfontosságú partnerévé vált a fejlesztésben. HU 4 HU

6 2. AZ EU HÁROMOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE IRÁNYULÓ POLTIKAI KEZDEMÉNYEZÉSE A Bizottság arra tesz javaslatot, hogy Afrika, Kína és az EU rugalmas és gyakorlatias módon működjön együtt annak érdekében, hogy kijelöljék és megvitassák azokat a területeket, amelyek alkalmasak a háromoldalú együttműködésre, valamint arra, hogy amennyiben lehetséges, az együttműködést a többoldalú fórumokon és különösen az ENSZ keretében már meglévő kötelezettségvállalásokhoz kössék. Fokozatosan, lépésről lépésre kell haladni A háromoldalú együttműködés alapelvei Gyakorlatias és fokozatos megközelítés: A helyszínen folyó gyakorlati együttműködés, amely konkrét projektekre és ágazatokra összpontosíthatna. Ez az eredményközpontú stratégia segít majd a közös célkitűzések kialakításában. Közös megközelítés: a gyakorlati együttműködés (országos vagy regionális szinten) minden egyes szakaszban az érintett afrikai felek teljes körű együttműködésével és egyetértésével folyik majd. Hatékony segélyezés: a javasolt megközelítés célja (a) az erőfeszítések fölösleges megkettőződésének elkerülése; (b) az EU és Kína afrikai országok fejlesztési stratégiáival kapcsolatos tevékenységeinek jobb összehangolásának biztosítása az országok szintjén, a tapasztalatok (köztük Kína fejlődéssel kapcsolatos saját tapasztalatai) és a bevált módszerek cseréjének elősegítése, valamint (c) hozzájárulás a segélyhatékonyság javításához és az egyebek között a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) szerepéről, a közvetlen külföldi befektetésekről (FDI) és egyéb eszközökről folyó tapasztalatcseréhez. A háromoldalú együttműködés hozzájárul majd a globális kormányzás és fejlődés iránti közös felelősségünk fokozásához A háromoldalú együttműködés konkrét céljai Azt javasoljuk, hogy a háromoldalú együttműködés középpontjában a kezdeti szakaszban azok az ágazatok álljanak, amelyek Afrika stabilitása és fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, és amelyekben a háromoldalú együttműködés hozzáadott értéke várhatóan a legnagyobb lesz. Ezek a következők: (1) Béke és biztonság Afrikában: Ezek a fejlődés előfeltételei. Ezért Afrika, az EU és Kína érdeke azt kívánja, hogy működjenek együtt az afrikai országok és gazdaságok stabilitásának és jólétének elősegítése érdekében, valamint tegyenek közös erőfeszítéseket az Afrikai Unióval, illetve az ENSZ-ben Kínával a béke és biztonság afrikai struktúrájának megerősítésért és fejlesztéséért, továbbá segítsék az Afrikai Unió békefenntartó műveleteit, kapacitásépítési és képzési tevékenységét. (2) Az afrikai infrastruktúra támogatása: Az infrastruktúra a fejlesztés, a kereskedelem és a befektetés gerincét alkotja: a közös stratégiák kialakítása és az Afrika, EU és Kína közötti együttműködések fejlesztése révén könnyebb lesz Afrika hatalmas infrastruktúraigényét kielégíteni és a közös célokat elérni; a háromoldalú együttműködés támogatása Afrika megfizethető és fenntartható infrastruktúrával történő ellátására, az összekapcsolhatóság és a regionális integráció fokozása, valamint a fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés feltételeinek javítása (multimodális közlekedési folyosók, HU 5 HU

7 telekommunikáció, energia, köztük a megújuló energiaforrások, ágazati megközelítések). Az Afrikáért létrehozott infrastrukturális konzorciumnak központi szerepet kell játszania, elősegítve az Afrika, EU, Kína és más országok és a nemzetközi szervezetek tevékenységeinek összehangolását és a tapasztalatcserét. Az EU-Afrika infrastrukturális partnerség keretében is fokozható az Afrika által meghatározott elsőbbségi célkitűzések a rövid távú cselekvési terv (STAP) és a NEPAD infrastrukturális projektelőkészítési eszköz (NEPAD-IPPF, 2003) összehangolása. (3) A környezet és a természeti erőforrások fenntartható kezelése alapvetően fontos a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozással szemben folytatott küzdelem és a kölcsönös kereskedelmi érdekek szempontjából. A nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezéshez (EITI), az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, irányításával és a kereskedelemmel kapcsolatos kezdeményezéshez (FLEGT), a kimberleyi folyamathoz és hasonló kezdeményezésekhez kapcsolódó háromoldalú együttműködés lehetővé tehetné az afrikai országok számára, hogy nyílt és átlátható módon bővítsék a források, a kereskedelem és a verseny kezelésére irányuló helyi kapacitásokat, a fenntartható befektetések és fejlesztési eredmények maximalizálása érdekében, különösen az erdészet, a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás, a halászat és a bányászat területén. Mivel a hosszú távú nemzeti alkalmazkodóképesség megerősítése különösen az éghajlatváltozással szemben legvédtelenebb országok esetén nagyon fontos, a Bizottság javasolja, hogy vizsgálják meg az Afrikai Unió Bizottságával és Kínával a kapacitásépítés céljából való együttműködés kezdeményezésének lehetőségét az éghajlatváltozás és a megújuló energiaforrások területén, amely emellett kiterjedhet a technológiaátadásra és a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) befektetési kapacitásainak növelésére, a utáni időszakra vonatkozó globális éghajlat-változási egyezmény keretében is. Az erős környezetvédelmi pillér hozzájárul ahhoz, hogy biztosítható legyen a legszegényebbek megélhetése és a béke. A közös kapacitásépítés az Európai Bizottság és Kína, valamint az Európai Bizottság és az Afrikai Unió között már folyamatban lévő környezetvédelmi párbeszéddel összhangban történik majd. (4) A mezőgazdaság és az élelmiszerellátás biztonsága: a mezőgazdasági ágazat termelékenységének fokozása általánosságban véve is alapvetően fontos a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében, a szegénységgel és éhínséggel kapcsolatos 1. millenniumi fejlesztési cél szempontjából pedig különösen. A háromoldalú együttműködés elősegítheti Afrika mezőgazdaságának termelékenységét és a termelés növelését, és hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságának fenntartható módon való javításához, kellő figyelmet szentelve az élelmiszergyártás társadalmigazdasági, környezetvédelmi és egészségügyi vonatkozásainak. A Bizottság javasolja annak megvizsgálását, hogy milyen szinergiákra nyílik lehetőség a háromoldalú együttműködés nyomán a következő területeken: a mezőgazdasági kutatás és innováció, különös tekintettel az alapvető élelmiszerekre; az állatbetegségek ellenőrzése; és az élelmiszerbiztonság, különös tekintettel az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványok meghatározására és betartására. A háromoldalú együttműködést az átfogó HU 6 HU

8 mezőgazdasági fejlesztési program (CAADP) keretében kell megalkotni, amely kijelöli Afrika mezőgazdasági fejlesztésének hosszú távú programját Fejlesztéspolitikai párbeszéd és fejlesztési partnerség A fenti célok eléréséhez ki kell terjeszteni a központi és a helyi szinten folyó párbeszédet a már folyamatban lévő EU Afrika és EU Kína párbeszédre alapozva és az ENSZ keretében folyó munkát is kiegészítve. A párbeszéd és konzultáció kultúráját minden szinten fontos terjeszteni. A mindezzel párhuzamosan folyó szakértői párbeszéd lehetővé tenné a politikai döntéshozók számára, hogy javítsák az egyes vonatkozó szakpolitikák és megközelítések kölcsönös megértését és felismerjék az együttműködési lehetőségeket, egyúttal hozzájáruljanak a kutatási kapacitás építéséhez és a közvetlen emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. A párbeszédet a már létező szervezetekre és fórumokra építve több különböző szinten kell megszervezni, illetve fokozni: a földrész szintjén: az Afrikai Unió Bizottságától várjuk, hogy meghatározó szerepet játsszon a regionális és földrész szintű integráció előmozdítását célzó párbeszédben. Az EU Afrikai Unió melletti, az egyiptomi Addisz-Abebában található képviseletének vezetője közvetítő szerepet játszhatna az Afrikai Unió, az EU és Kína közötti rendszeres és ad hoc konzultációk megszervezésével, különösen a béke és biztonság területén. regionális szinten: az Európai Bizottság egyedülálló szerepet töltött be Afrika regionális gazdasági közösségeinek megerősítésében, továbbá az Európai Fejlesztési Alap révén igen erőteljes együttműködési eszközzel rendelkezik. Az egyes regionális stratégiák és indikatív programok kiindulópontul szolgálhatnak a háromoldalú együttműködés fokozására az említett ágazatok mindegyikében, de különösen az infrastruktúra területén, ahol a nagy energia- vagy telekommunikációs programok, avagy a multimodális közlekedési folyosók értékeléséhez és megvalósításához a nemzeti keretet segítő regionális dimenzióra van szükség intézményi vagy igazgatási szinten 8. országos (nagyköveti) szint: rendszeres és ad hoc információ- és eszmecsere, az egy-egy ország irányította sokoldalú keretrendszereken belül is. kétoldalú EU Kína párbeszéd: Az EU Kína eszmecserék, a stratégiai párbeszéd, a közös bizottságok, az Afrika trojka és az EU Kína csúcstalálkozók napirendjén állandóan szerepeljen Afrika. E munkákba az afrikai feleket a megfelelő reprezentációs szinten be kell vonni, amennyiben az megvalósítható. A fejlesztési partnerség (a 8. millenniumi fejlesztési cél) és a segélyhatékonyság (a Segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat 9 ) elősegítése érdekében különösen nagy szükség van az afrikai partnerekkel jelenleg is folyó információ- és tapasztalatcsere kibővítésére az országstratégiákról és arról, hogy az egyes felek hogyan hajtják végre és 8 9 E regionális beavatkozásokat csak akkor lenne szabad végrehajtani, ha adottak bizonyos feltételek (kormányzat, intézményi és igazgatási kapacitás regionális szinten, a regionális szervezetek hatékony volta), hogy biztosított legyen a tervezett műveletek végrehajtásához szükséges kedvező környezet. Kína a március 2-án elfogadott Segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat aláíróinak egyike. Kína a többi aláíró és az OECD DAC vonatkozó tevékenységeit tevékenyen tanulmányozza. Részt vesz a nyomon követési folyamatban is (pl. a 2008 szeptemberében Accrában megrendezett, a segélyhatékonysággal foglalkozó második magas szintű fórumon is). HU 7 HU

9 hogyan értékelik a fejlesztési politikájukat, abból a célból, hogy javuljon az egymást kiegészítő jelleg és a munkamegosztás, az országos rendszerek használata, a kiszámíthatóság, az eredményorientált irányítás,, a segélynyújtás során jelentkező eljárási kötöttségek csökkentése mellett. Ezt tanulmányutakkal, tisztviselők kihelyezésével, valamint központi és országos szintű rendszeres konzultációk révén lehet elérni. A donoroknak rendezett koordinációs értekezleteket a fejlesztési partnerek koordinációs értekezleteivé lehetne bővíteni, és Kína tapasztalatait is föl lehetne használni e folyamat során. A szegénység visszaszorításának Kínában található nemzetközi központja szeretne az efféle párbeszéd platformjává válni, és már megkereste az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságát (DAC) és a hagyományos donorokat, és az EU-nak támogatnia kellene az ilyen kezdeményezéseket. A heiligendammi párbeszéd, amelyben Kína is részt vesz, hozzájárulhat egy ilyen új megközelítéshez. Az OECD fokozott együttműködésre irányuló politikája új szempontokat nyújthat, akárcsak a Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság (DAC) közelmúltban tett észrevételei, amelyek a jövőbeli kihívásokkal való megbirkózást célzó új feladatkörének kialakítására irányulnak. Az Afrikában folytatandó háromoldalú együttműködés gyakorlati tapasztalatokkal támaszthatná alá ezt a folyamatot, és hasznos tanulságokkal szolgálhatna a segélyezés és a fejlesztés hatékonyságáról jelenleg folyó eszmecseréhez. 3. KÖVETKEZTETÉSEK A háromoldalú együttműködésnek fokozatosnak kell lennie, de a változás az eredmények javulásával járhat a globális fejlesztési kihívások hatékony, sokoldalú kezelésének tekintetében. A három partner együtt alakíthatja ki közös érdekeit és együtt vitathatja meg a legfőbb globális kihívásokat, a kétoldalú kapcsolatok fenntartása mellett. E folyamat révén kétoldalú partnerségeik megerősödnek, az Afrikai Unió pedig alkalmasabbá válik arra, hogy Afrika fejlődésében és a nemzetközi színtéren kulcsfontosságú szerepet játsszon. A háromoldalú együttműködés eredménye hozzájárul majd a globális kormányzás és fejlesztés iránti közös felelősségvállalásunk megerősítéséhez. Az Európai Bizottság arra kéri az EU tagállamait, valamint az afrikai és a kínai partnereket, hogy mérlegeljék és támogassák a fenti javaslatokat, továbbá működjenek együtt a háromoldalú kezdeményezések megszervezésében, a következő fő szempontok mentén: A releváns nemzetközi szervezetek és kezdeményezések, különösen az afrikai kezdeményezések összehangolásának fokozása, az együttműködés legalkalmasabb módozatainak meghatározása. Az összes érintett fél tisztviselőinek cserelátogatásának elősegítése az egymástól való tanulás céljából, a nemzetközi, központi és országos szintű háromoldalú párbeszédet és együttműködést támogató hálózat létrehozása, valamint az információáramlás javítása. Az (európai, afrikai és kínai) vezető tisztviselők számára évente találkozót szervezése a partnerek rotációs rendszerű kezdeményezésének megfelelően, a párbeszéd és az együttműködés stratégiai jellegű összehangolása céljából. Az AU trojka meghívása az Afrikáról szóló éves EU Kína párbeszédre. A kutatási tevékenység és az ismeretek létrehozásának fokozása az említett ágazatokban. Ügynökségek, intézmények és egyesületek közötti konkrét megállapodásokban való részvétel az eredményorientált közös kezdeményezések elősegítése céljából. HU 8 HU

10 E közlemény eljuttatása az afrikai és kínai partnerekhez csúcstalálkozói és miniszteri szintű megvitatás céljából. A Bizottság tehát a fenti javaslatok támogatására kéri fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet az EU megfelelő szintű afrikai és kínai partnereivel folytatandó további megbeszélések céljából. HU 9 HU