A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-HAL) szerepe a hazai halászati ágazat életében

Átírás

1 VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember-találkozó SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő, február A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-HAL) szerepe a hazai halászati ágazat életében Dr. Szűcs István Ma-HAL alelnök tanszékvezető egyetemi docens

2 ELŐADÁSVÁZLAT 1. Ma-HAL: 1. Megalakulás 2. Fontosabb információk 2. Jogszabályi háttér (EU) 3. Jogszabályi háttér (HU) 4. Kihívások 5. Integrációs lehetőségek 6. Következtetések

3 Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége Magyar Akvakultúra Szövetség ÖSSZEOLVADÁS FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ EGYESÜLÉS ÁLTALÁNOS JOGUTÓD Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-HAL)

4 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK a MAHAL elnöke egyben, mint az Elnökség Elnöke: Dr. Németh István Általános Elnökhelyettes: Dr. Szűcs István a tudományért, oktatásért, innovációért és szaktanácsadásért felelős elnökségi tag: Dr. Urbányi Béla a természet-, és környezetvédelemért, valamint vízügyi kérdésekért felelős elnökségi tag: Puskás Nándor Egon a tenyésztésért, tógazdaságért és Pontytenyésztő Tagozatért felelős elnökségi tag: Horváth Ferenc a piacszervezésért, közösségi marketingért felelős elnökségi tag: Lévai Ferenc az intenzív akvakultúráért felelős elnökségi tag: Radics Ferenc külkapcsolatokért felelős elnökségi tag: Dr. Váradi László a halfeldolgozásért felelős elnökségi tag: Szilágyi Gábor

5 ÉVES TAGDÍJ MÉRTÉKE Halgazdálkodási árbevétellel nem rendelkező magánszemélyek egységesen: ,-Ft/év Halgazdálkodási árbevétellel nem rendelkező tagok (felsőoktatási és közoktatási intézmények, kutatóintézetek) egységesen: ,- Ft/év 0-50 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig egységesen: ,- Ft/év 50 millió 1 ezer 100 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 100 millió 1 ezer 150 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 150 millió 1 ezer 200 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 200 millió 1 ezer 250 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 250 millió 1 ezer 300 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 300 millió 1 ezer 350 millió Ft halgazdálkodásból származó árbevételig: ,- Ft/év 350 millió 1 ezer Ft halgazdálkodásból származó árbevétel felett: ,- Ft/év

6 TAGDÍJAK A tagdíj alapját, valamint annak mértékét önbevallással kell megállapítani, amit az Elnökség eseti jelleggel ellenőrizhet. A tag büntetőjogi felelősségének a tudatában írásban köteles nyilatkozni a tagdíj megfizetésének az évében a halgazdálkodásból származó árbevételéről. Az elnökség írásbeli felszólítására a tag köteles az árbevétel ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat az elnökségnek bemutatni. A halgazdálkodásból származó bevétel a haltermelési és halfeldolgozási tevékenységből származó nettó árbevétel, beleértve a közvetlenül a bérhorgásztatásból származó bevételeket is; családi gazdálkodók esetében a családi gazdaságot vezető, valamint a családi gazdaság tagjainak összes halgazdálkodási árbevétele; természetes személy, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján alanyi adómentességet választó adóalany kérelmező esetében a halgazdálkodási tevékenységből származó árbevétel. (A MAHOP pályázati rendszerében is ki kell mutatni, így a definíció megegyezik az ott használatossal.) A halgazdálkodásból származó árbevételéből a tag az adott évben vásárolt halkészlet értékét levonhatja. A halgazdálkodásból származó árbevétel mértékét a tagdíjfizetést megelőző évben keletkezett halgazdálkodásból származó árbevétel alapján kell kiszámítani. A Ma-HAL megalakulását követő évtől kezdődően a tagdíj mértékét a költségvetéssel egyidejűleg a Közgyűlés állapítja meg.

7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (EU) Halkereskedelmi Rendelet: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi Rendelet A halászati és az akvakultúra termelői szervezetek kulcsszerepet játszanak a közös halászati politika célkitűzéseinek elérésében és a közös piacszervezés megfelelő alkalmazásának biztosításában. Szélesíteni kell a feladatkörüket, és biztosítani kell számukra az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást, hogy jelentőségteljesebb szerepet tölthessenek be a mindennapi halgazdálkodásban. A halászati és az akvakultúra ágazat különböző kategóriáinak gazdasági szereplőiből álló szakmaközi szervezetek alkalmasak arra, hogy segítsenek az ellátási lánc teljes hosszán a forgalmazási tevékenységek jobb összehangolásában és az egész ágazatot érintő intézkedések kidolgozásában. Az ágazatközi szervezeteknek javítaniuk kell az uniós halászati és akvakultúra termékek piaci rendelkezésre bocsátásának koordinációját és feltételeit.

8 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (EU) Halkereskedelmi Rendelet: Minden termelői szervezetnek legalább az általa értékesített fő fajokra vonatkozó termelési és értékesítési tervet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatóságainak jóváhagyás céljából. A közös piacszervezés a következő elemeket foglalja magában: szakmai szervezetek; forgalmazási előírások; a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok; versenyszabályok; a piacra vonatkozó ismeretek gyűjtésével kapcsolatos szabályok. A közös piacszervezés megvalósításához uniós pénzügyi támogatás vehető igénybe. Gondoskodni kell arról, hogy az uniós piacra belépő importált termékekre ugyanazon követelmények és forgalmazási előírások vonatkozzanak, mint amelyeknek az uniós termelőknek kell megfelelniük.

9 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (HU) évi XCVII. Törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről: Szakmaközi szervezet: bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert egyesület vagy köztestület: tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi. Termelői szervezet: e törvény hatálya alá tartozó terméket termelő szervezetek és személyek kezdeményezésére létrehozott, a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet előírásainak megfelelő, és a miniszter által elismert jogi személy: tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi. Piacszervezési intézkedés: elismert termelői szervezeten, termelői szervezetek elismert társulásán vagy elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás. Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el. A Miniszter a szervezet kérelme alapján a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről.

10 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (HU) évi XCVII. Törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről: A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól. A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható. A szakmaközi szervezet a tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat: Mentesség: amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat, az ilyen tevékenység nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi Versenytörvény 11. -ában foglalt tilalom megsértésének

11 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (HU) Rendelettervezet: a halgazdálkodási termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló /2017. (..) FM rendelet: Halgazdálkodási termelői szervezetek fontosabb lehetséges intézkedései: HORIZONTÁLIS SZERVEZŐDÉS a termelés piaci igényekhez való hozzáigazítása; a kínálat szervezése és a tagok termékeinek piaci értékesítése; tagjaik halászati és akvakultúra termékeinek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése (pl. eredet-megjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a hagyományos különleges termék megjelölés, stb.); a szakképzés segítése annak érdekében, hogy a fiatalokat az ágazatban való elhelyezkedésre ösztönözzék; az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának előmozdítása a piaci értékesítés javítása és az árak növelése érdekében; a fenntartható akvakultúra tevékenységek előmozdítása, elsősorban a környezetvédelem, az állategészség és az állatjólét szempontjából; információk gyűjtése a forgalomba hozott termékekről, beleértve az első eladásokra, valamint a termelési előrejelzésekre vonatkozó gazdasági információkat.

12 VERTIKÁLIS SZERVEZŐDÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (HU) Rendelettervezet: a halgazdálkodási termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló /2017. (..) FM rendelet: Halgazdálkodási szakmaközi szervezetek fontosabb lehetséges intézkedései: tagjaik halászati és akvakultúra termékeinek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése (pl. eredet-megjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a hagyományos különleges termék megjelölés, stb.); a halászati és akvakultúra termékek termelése és piaci értékesítése vonatkozásában az uniós vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok meghatározása; a termelés és a piac színvonalának, ismeretének és átláthatóságának fokozása, valamint szakmai továbbképzési és szakképzési tevékenységek megvalósítása (pl. minőség, nyomonkövethetőség, élelmiszerbiztonság, K+F+I); kutatási és piaci tanulmányok készítése, eljárások kidolgozása, többek között információs és kommunikációs technológiák révén, a piac működésének optimalizálására, valamint társadalmi, gazdasági adatok gyűjtése; mennyiség/minőség/ár tekintetében a piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő, fenntartható kínálat biztosításához szükséges információk gyűjtése; nem széles körben fogyasztott halfajok népszerűsítése a fogyasztók körében.

13 MAGYAR AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI SZAKMAKÖZI SZERVEZET (Ma-HAL) I. HALGAZDÁLKODÁSI TERMELŐI SZERVEZET II. HALGAZDÁLKODÁSI TERMELŐI SZERVEZET

14 KIHÍVÁSOK A kiskereskedelmi szektorban folyó koncentráció rendkívül felgyorsult; Sokkal nagyobb léptékű a vevők és versenytársak koncentrációs folyamata, mint ami a termelői szerveződések terén zajlik; A kiskereskedelem erőfölénye egyértelmű; A termékpálya mentén az egyes szinteken egyre magasabb szintű tudásra van szükség; Egységes, meghatározó volumenű árualap nélkül nem lehet megmaradni a piacon; Előre nem látható piaci zavarok az input és az output oldalon.

15 MI IS A KÜLÖNBSÉG??

16 INTEGRÁCIÓ Makrovszky (2004): a termékpálya integráció piaci kapcsolati lánc, ami a termékpálya szereplők közötti, piaci alapokra épülő, piaci eszközökkel szervezett funkció- és munkamegosztás, ahol az integráció célja a versenyképesség javítása. Juhász (1999): a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló minimum egy évre szóló, de általában közép vagy hosszú távú szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik szerződő fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerződő félnek (az integráltnak), valamint különböző szolgáltatásokkal és/vagy finanszírozással segíti a mezőgazdasági tevékenységet végző magántermelőt, vagy gazdálkodó szervezetet

17 INTEGRÁCIÓ Csete és mtsai. (1996): az integráció célja, hogy az együttműködők közösen kedvezőbb eredményt, piaci versenypozíciót érjenek el, mintha elkülönülten tevékenykednének. az integráció az együttes nyereség maximalizálására törekszik, melynek forrása a tevékenységi lánc egységes működésének optimalizálása révén az integráción kívüliekhez képest jobb piaci munka, az egységesebb minőség, valamint a kedvezőbb költség-hozam arány. az integráció gazdasági értelme a minőség, a teljesítmény, a hatékonyság növelése, a piaci versenyben való helytállás, a tőkekímélés és a tőkekoncentráció előnyeinek kihasználása, a bizonytalanságból eredő kockázat csökkentése, a folyamatos termékfejlesztés, a munkamegosztásra és az együttműködésre épülő specializáció származékos hasznának kamatoztatása, a finanszírozási könnyebbségek, a szolgáltatások, reklám, szabványosítás, minőség-biztosítás, s a nemzetközi kapcsolatok egy központban történő megoldása.

18 KLASZTER TECHNOLÓGIA PLATFORM KÖZÖSSÉGI MARKETING Külpiac (nagyker/kisker) Hypermarket Szupermarket Nemzeti Halkereskedő Ház Zrt. input/output oldal monopolizált helyzet üzleti és banki kapcsolatok logisztikai kapacitás (saját/bérelt) stabil pénzügyi háttér (előfinanszírozás) Halbolt Saját (NHH Zrt.) halbolt hálózat (franchise rendszer) Gastro szektor Cégcsoport jelleg Szövetkezet kizárva Klaszteresedés Halfeldolgozás (primer/szekunder) know/how speciális infrastruktúra Kereskedelmi célú halászat (folyók/tavak/holtágak) Horgászszervezet Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Termelői szervezet Központi ivadék előállítás (keltetés/előnevelés) know/how speciális infrastruktúra Tőkeazonosság Takarmánygyártás Érdekazonosság (fejlesztés/gyártás) Információáramlás know/how speciális infrastruktúra

19 ? Halászati és Akvakultúra Termékek Közösségi??? Marketing Alapja? (HAT-KÖMA)? A Ma-HAL Közösségi Marketing Alapot működtethetne, amelynek célja a fogyasztók több, gyakoribb és főleg tudatosabb hal és haltermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok hal- és haltermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a hal és haltermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a haltermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával. A Közösségi Marketing Alapból kizárólag egységesen valamennyi haltermék nem márka specifikus közösségi marketing tevékenysége finanszírozható. Magyarország területén működő 50 millió Ft-ot meghaladó árbevételű halfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó halgazdálkodási ágazati szereplő, valamint hal-kiskereskedő köteles a hal és haltermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevételének fél ezrelékének megfelelő összeget befizetni vagy védjegyhasználati díjat fizetni.

20 POTENCIÁLIS ELŐNYÖK Nagyobb volumenű és egységes árualap értékesítésből származó általános árelőny; Centrumárak működtetése, melynek az egész ágazat a haszonélvezője; Kiskereskedelmi láncok irányába történő értékesítés esetén jobb tárgyalási pozíció; Közvetítői kereskedelem fokozatos kikapcsolása (pl. export/import) és az eddig ott lecsapódó jövedelem a termelő szférában marad és további fejlesztésekre fordítható; A halellátás szezonalításának kiküszöbölése miatti hátrányok mérséklése (pl. nyári halellátás esetén kis tételek összevont kezelése, stb.); Piaci egyensúly könnyebb kialakítása, kiszámíthatóbb piac megteremtése; Rejtett gazdaság visszaszorítása Egységes minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi rendszer kiépülése;

21 POTENCIÁLIS ELŐNYÖK Közösen üzemeltetett halfeldolgozó estén jobb kapacitáskihasználás és ebből fakadóan alacsonyabb önköltség; Logisztikai központ kialakítása estén gyorsabb és pontosabb kiszolgálás; Közösen végzett (saját finanszírozás és támogatás) marketing tevékenység, mely hatékonyabb és olcsóbb; A termelést meghatározó inputok közös beszerzések tervszerű koordinációja; Egységes kereskedelempolitikára alapozott összehangolt export/import tevékenység a halpiacon; Termelési és gazdálkodási tapasztalatok integráción belül történő elterjesztése; Ez ágazati állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági témakörök egységes közös kezelésének rendszerszerű alkalmazása; Egységes ágazati információs rendszer kialakulása; A termelés ciklikusságából kifolyólag jelentkező likviditási problémák kezelhetővé válnak és a termékértékesítés során felmerülő piaci zavarok (túltermelés, drasztikus árcsökkenés stb.) elkerülhetőek.

22 KÖVETKEZTETÉS Egyedül nem megy Ripacsok (1981)

23 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!