Művészettörténeti Szabadegyetem Szekszárdon október január

Átírás

1 Művészettörténeti Szabadegyetem Szekszárdon október január

2 Dr. Aknai Tamás Művészettörténeti Szabadegyetem Szekszárdon október január Az embert leginkább saját kora, saját közössége és önmaga élete érdekli legjobban. Hiba volna tehát, ha egy művészettörténeti előadássorozat ezt nem venné figyelembe. Ezért a tervezett kurzus egyes előadásai ugyan a művészetek történetének áttekintését szolgálják, céljuk azonban az, hogy a résztvevők a modern műveltségkép meghatározó jelentőségű alakzatainak értelmezéséhez segítséget kapjanak. A kurzus célja, hogy az ember teremtette látható világ korszakos teljesítményeinek megismerése mellett a jelennel is tudatosabb, érzelmileg mélyebb kapcsolatot teremthessenek a hallgatók. Továbbá az, hogy a műveltség más, jelenkori szféráival párhuzamosan a vizuális művészetekben is felfedezzék a történelmi idő jellegzetes megjelenési módjait. Az előadássorozat a művészeti teljesítmények bemutatásán keresztül kíván kapcsolatot teremteni a hosszú 19. század és a legújabb korszak történeti, civilizációs és kulturális viszonyai, a vallásos és világi alkotások korosabb és legújabb formái között. Az európai forradalmi hullámok után megújuló 19. század művészetétől elindulva az avantgárd, illetve a II. világháborút követő magyar és egyetemes modernizáció művészetével foglalkozunk. A modernitás megértése szempontjából a vizuális kísérlet, a felfedezés, a jelentés és témabővülések, a technikai változatosság és az értelmezésigény újszerűsége révén különösen kiemelt jelentősége van a jelzett korszakok példáinak, bemutatásra kerülő alkotásainak, hiszen bennük egyre erőteljesebb jelzésekkel mutatkozik az autonómiára vágyó alkotó ember, a modern művész alakja. 1. Szabadon bocsátó parancs - Művészet a forradalmak korában október A romantikát követően a 19. század művészetének előzményei a spanyol és holland tájfestők voltak. A harmincas években jelentkező francia tájfestő nemzedék 1836-tól Barbizon közelében dolgozott, barbizoni iskola néven váltak ismertté. A heroikus olasz táj, a térkulisszákból épített tájszínpad riasztotta őket. Kialakult a sajátosan magyar nemzeti művészet is. Az Itáliából hazatelepült Marastoni Jakab ( ) 1846-ban alapította az első festőakadémiát. Id. Markó Károly Itáliában élt, Brocky Károly ( ) Angliában vált híressé. A romanticizmus stílusjegyei először Kisfaludy Károly ( ) művein jelentek meg. A reformkor magyar típusainak az enciklopédiáját Barabás Miklós festette meg ( ). Dr. Aknai Tamás

3 3. Az öröm tájképei. Impresszionizmus, posztimpresszionizmus november A legújabb kor ismeretének fénytörésében megváltozott klasszikus művészetkép. A realizmus új európai feltámadása után a század utolsó harmadában a fejlődés új szakaszába lépett. Kelet-, Közép Európában végbement az ipari forradalom, között Oroszországban polgári demokratikus forradalom zajlott. Nyugat-Európában, az első világháborút előre jelző konfliktusok is feltűntek, ez Németország világuralmi törekvésének a kezdete. A Brit Birodalom legnagyobb gyarmati kiterjedésének korszaka ez. Az első világháborúhoz vezetett, hogy 1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar kettős szövetség, 1893-ban pedig orosz-francia szövetség ben a német-francia válság ellentétére válaszként az angol-francia megegyezés végleg kialakította a Nagy Háborúban egymással szembenéző frontokat. A kultúrában mindezek azonban a Belle Époque, Goldene Zeitalter, Golden Age elnevezéssel teljesen ellentétes látszatokat alakítottak ki. 2. Réalité - A XIX. század második felének képzőművészete október A 19. volt az utolsó század, amelyben még korstílusok uralkodtak, de az első, amelyben felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus. A barbizoniak plein air realizmusa után alakult a kritikai realizmus képviselői Gustave Courbet, Honoré Daumier, Munkácsy Mihály voltak. Mikor az évi Salon kiállításról kiutasították Courbet képeit, azokat egy bódéban állította ki. A bódénak a Realizmus címet adta. Az angol preraffaelita közösség az egyik legizgalmasabb 19. századi formáció. Céljuk ugyan a romantikusan megfogalmazott társadalombírálat, de a misztikus szimbolizmus és stilizáltság, amely jellemzi a modern művészetet megtermékenyítő alkotásaikat, már a szecesszió előjeleit is sejtetik.

4 5. Rítus és civilizáció. Expresszionizmus, Dada, szürrealizmus december Az előző előadás már érintette a francia Vadak (Fauves) mozgalmának németországi kisugárzásaként létrejött a Die Brücke (A híd), csoport tevékenységét. A folytatásban fontos szerepet játszott a Vaszilij Kandinszkij által indított Der Blaue Reiter (A kék lovas) csoport, amelynek kiállításain szerepelt az ugyancsak emlegetett Picasso, Braque, Derain, stb. Szerintük a művész érzelmeinek kivetítése nem passzív viszony, aktív újjáteremtés. Céljuk a felszabadítás, a kifejezés szolgálatába állítanak mindent. A színek fokozott erejű, harsogó, drámai kezelése, a formák eltorzítása révén hatásos felhívó jellegű, sokszor szociális mondanivalót hordozó alkotások jönnek létre. Morális, politikai kérdések foglalkoztatják őket, képeiket az erotika is jellemzi. A dadaizmus is meghökkentést kiváltó avantgárd irányzat ban Zürichben született. Az első világháború elleni tiltakozásként jelent meg, a pusztításhoz vezető civilizáció elutasításaként. Szerepe a hagyományok tagadásában teljesedett ki, jellegzetes cselekvése az action gratuite, stílusa az antistílus, jellemző esztétikai minősége a szupergroteszk. A szürrealizmus francia irányzat. Nevének megalkotója a költő Apollinaire volt (a francia surréalisme realitás fölöttiséget jelent). A szürrealizmus kiáltványa (Manifeste du Surréalisme, 1924) André Breton megfogalmazásában készült. Az 1920-as évtized közepén többen szorosabban kapcsolódtak a politikához, a francia kommunista párthoz. 4. Mechanikus paradicsom. Szecesszió, kubizmus és konstruktív törekvések november Az előadás a modern korszak kezdetétől tekinti át a vizuális művészetek (festészet, szobrászat, fényképezés, építészet történetét a húszas évekig. Az avantgárd kifejezés a francia avant-garde, előőrs katonai műszóból származik és mindazon képzőművészeti- irodalmi irányzat neve, melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet is. A XIX. végének válsága a XX. század elejére drámaivá fokozódott. A képzőművészetben azonnal megjelentek a szociális érzékenységű témák, és több új irányzat is kialakult. Az izmusok, majd az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a formabontás vagy építés szándéka. Romboljatok, hogy építhessetek írta Kassák Lajos. Közös jellemzőjük, hogy nyomtatott manifesztumokkal hirdették elveiket.

5 7. A Pop-képzőművészet. Az új tárgyfelfogás, a ready made kultúra január Az előadás elsősorban az angol és amerikai Pop-art képzőművészettel foglalkozik, azokkal a térségekkel, ahonnan az irányzat is elindult és ahol a legnagyobb hatású művészei működtek. Közülük is kiemelkedik az Angliában működő Richard Hamilton, Edwardo Paolozzi és az amerikai Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg. A dadaizmusban és szürrealizmusban gyökerező Pop-art művészei jellemzően hétköznapi tárgyakat, a tömegtermelés és a tömegkultúra termékeit emelték át a művészetbe, amelyek így újabb - időnként profán - értelmet kaptak. Szívesen alkalmazták a nyomtatott reklámok, plakátok, (tömeg) termékcímkék és képregények stílusát, technikáját műveik létrehozása során. A Pop-art lényegét talán Robert Rauschenberg foglalta össze: Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül. 6. Az absztrakció Európában és Amerikában. Lírai és geometrikus absztrakció december Az elvont művészet megerősödésének első és forradalmi fázisában a Vadak és a kubisták Franciaországhoz kapcsolódtak, a futurizmus Olaszországhoz, az expresszionizmus Németországhoz, a szupremativizmus és konstruktivizmus Oroszországhoz, a De Stilj Hollandiához ben hömpölygött végig Európán az absztrakció hulláma, egymást alig ismerő művészek jóvoltából, valamiféle spirituális felemelkedés reményével (Malevics, Kandinszkij, Mondrian). A klasszikus avantgárd kísérőjelenségeként elismert amerikai festészet diadala hogy az amerikai absztrakt expresszionizmus kultikus értékűvé vált, egy sikeres társadalom metaforikus megjelenítőjévé. De nem az történt, hogy New York ellopta a modern művészet eszméjét Párizstól, hanem az, hogy ez a művészet megszűnt kis elszigetelt művészcsoport ügyévé lenni. Nem érdektelen ebből az okból felidézni azt sem, hogy a hidegháború és a Vasfüggöny megjelenésének időszakában mint kellett aztán tudomásul venni Kelet-Európa országaiban az absztrakció megbélyegzett, tagadó és romboló karakterű kapitalista formalizmusát és azt, hogy a modern megújulás iránt vágyakozó társadalom milyen megalkuvások árán élhette erős átalakulásokkal teljes életét.

6 8. A Fluxus és más A hetvenes évek és a posztmodern korszak január Elsősorban a 60-as évek elején indult Fluxus (áramlás) név alatt jelentkező irányzatra fókuszált. A Fluxus egy laza szerveződésű nemzetközi művészeti mozgalom (jelenség), amely határozottan túllép a képzőművészet hagyományos keretein. Egyfajta művészeti, esztétikai eseményként lehet értelmezni, amely a zene, az irodalom, a színház, a happening és egyéb művészeti ábrázolásmódok határterületén mozog. Tervezett és spontán megnyilvánulások jellemzik. A Pop arthoz hasonlóan a dadaizmusban gyökerezik, neodadának is nevezik. Az előadás törekszik arra, hogy megismerhetővé váljon a világ művészeinek válasza a XX. század második felében adódó szociális és gazdasági-politikai kihívásokra. Szóba kerülnek ezért a társadalmi és pszichológiai határhelyzeteket vizsgáló művészek, de olyanok is, akik változatos tevékenységükkel genetikai és biodiverzitási kérdéseket feszegetnek, építészek, határterületeken tevékenykedő alkotók éppúgy, mint a hagyományos műfaji keretek között tevékenykedő művészek. A kurzus célja olyan (interdiszciplináris) szakmai közeg létrehozása, amelyben egyes csoportok és művészek tevékenységének monografikus áttekintésével lehetőség nyílik a művészetet és gazdasági-társadalmi környezetet összekötő alapvető kérdések megvitatására. Jegyzeteim

7 Aknai Tamás művészettörténész (1945) Németh Lajos-díjas, megkapta a Magyar Felsőoktatásért-, és Arany katedra -, a Baranya Megye Művészeti Príma díját. Az ECHO (Pécsi kritikai szemle) alapító főszerkesztője volt (1997) között a Dunapataji Községi Könyvtárban könyvtáros; ban a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti osztályának munkatársa, 1980-tól főmunkatársa a Bauhaus Archív kutatója, Nyugat-Berlin, 1980: a művészettörténeti tudomány kandidátusa között a JATE BTK Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít február 1-ig a pécsi JPTE rektorhelyettese, a BTK Újkori Történelem Tanszékének tanára. Vendégtanár a krakkói Jagello Egyetemen, (1991), a Thesszaloniki Arisztotelesz egyetemen (1991), az Universiteit van Amsterdam Művészettörténeti Intézetében (1992), az Indiana University of Pennsylvania Művészeti Karának Művészettörténeti Tanszékén ( ) között a pécsi Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztályának vezetője től a PTE, BTK Újkori Történeti Tanszék, majd a PTE Művészeti Karán a Művészettörténeti és Művészetelméleti Tanszék vezetője és 2005 között a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja volt. Válogatás írásaiból: Rippl-Rónai, Corvina, Budapest, 1971., Nicolas Schöffer, Corvina, Budapest, 1975., Rippl-Rónai József bibliográfia (Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1978)., Modern Magyar Képtár, Pécs, Corvina, Budapest, [társszerző], Halász Szabó Sándor, Szentes 1985., A Pécsi Műhely, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995., Változó világ: Pécs. Útmutató Kiadó, Budapest, 1997., Heritage historique Millénaire de la ville de Pécs. (Monografikus előterjesztés az UNESCO Világörökség listája számára), Pécs, 1999., Vasarely Múzeum. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat 361., Bp., 1999., Vasarely Múzeumi állandó kiállítás katalógusa, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2000., Pécsi Pálos templom és rendház. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat., Bp., 2001., Egyetemes művészettörténet Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001., Deltatáj. Egyetemes művészettörténet Dialog-Campus Kiadó, Budapest, 2011., Fünfkirchen-Pécs: Ein kunstgeschichtlicher Rundgang durch die Stadt unter dem Mecsek-Gebirge, Regensburg: Verlag Schnell und Steiner, 2010., Lent Délen Dialog Campus Kiadó, 2012., Csorba - Simon László, Magyar Képek Kiadó, 2009., Polyphemos Bajkonurban: Fusz György, a szobrász, Pécs, Kronosz Kiadó, 2014., Aknai Tamás-Jóry Judit, Kikérdezés, Kronosz Kiadó, Pécs, 2015., Beke (Rohoé-é-éhogyő), Pro Pannónia Kiadó, Pécs,