TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK STRATÉGIAI TERVEZÉSE

Átírás

1 TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK STRATÉGIAI TERVEZÉSE TÉRINFORMATIKAI ALAPON Paksy Géza 1, Mitcsenkov Attila 1, Máthé Dániel 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) 2 NETvisor Informatikai és Kommunikációs ZRt. Távközlési hálózatok, különösen hozzáférési (településen belüli) hálózatok számítógéppel támogatott tervezése elképzelhetetlen korszerű térinformatikai rendszerek és adatok nélkül. Az alaptérkép, szolgáltatási végpont adatok (felhasználói igények), meglévő infrastruktúra információk felhasználásával és az új infrastruktúra kiépítés költségelemeinek figyelembevételével előállítható stratégiai terv azonban új távlatokat nyithat az előzetes költségbecslés, üzleti elemzés és műszaki összehasonlítás területén. Jelen cikkben részletesen is bemutatjuk egy ilyen tervező rendszer térinformatikai igényeit, a felhasznált adatokra épített tervező eljárások működését, az elérhető eredményeket és azok felhasználási lehetőségeit. 1. BEVEZETÉS Jelen cikkben bemutatott munka célja távközlő hálózatok stratégiai tervezésének megvalósítása; azaz a kiviteli tervnél kevésbé részletezett, de a kábelhálózati topológiát, nyomvonalakat, hálózati berendezések számát és helyét tartalmazó hálózati tervek előállítása. Ezek több fontos célra is használhatók, például a kiépítési költségek előzetes becslésére, gazdasági elemzések, technológiai vizsgálatokhoz és összehasonlítások alapjául szolgálhat. Egy automatizált, számítógéppel támogatott tervezési folyamat természetesen nagymértékben támaszkodik térinformatikai rendszerekre, adatbázisokra. A tervezési feladat elvégzéséhez szükséges térinformatikai adatok három nagy csoportba sorolhatók. Elengedhetetlen az alaptérkép, amely tartalmazza szolgáltatási terület útvonalhálózatát és a kábelhálózat lehetséges nyomvonalait befolyásoló tényezőket. Ismernünk kell a potenciális előfizetők, a háztartások, vállalkozások, állami- és közigazgatási intézmények elhelyezkedését, eloszlását, és természetesen nagyban növeli a tervezés pontosságát a meglévő infrastruktúrák és azok felhasználhatóságának ismerete is. A munkafolyamat kezdetén ezeket a (sokszor eltérő forrásból származó) adatokat a szükséges konverziók elvégzése után egymáshoz illesztjük, és az elsődleges elemzési feladatok (pl. népsűrűség eloszlás vizsgálata) a tervező rutinok bemeneteként használjuk. A cikk 2. fejezetében egy rövid áttekintést adunk a térinformatikai adatok jelen alkalmazási területéről, a szélessávú hozzáférési hálózatokról, a tervezési folyamatának lépéseiről, elvárásairól. A következő, 3. fejezetben részletesen bemutatjuk a stratégiai tervezés munkafolyamatát, különös tekintettel a térinformatikai adatok alkalmazására, és persze a kapott eredmények alkalmazására. A 4. fejezet esettanulmányokon keresztül mutatja be a térinformatikai alapú stratégiai hálózattervezésre kidolgozott NGAdesigner rendszer működését. Az 5. fejezetben pedig bemutatjuk a térinformatikai nyilvántartó rendszerekhez történő integráció lehetőségeit, a GE Energy Smallworld rendszerébe integrált Smart Strategic Planner (SSP) modul segítségével.

2 2. OPTIKAI HOZZÁFÉRÉSI HÁLÓZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 2.1. SZÉLESSÁVÚ KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK JELLEMZŐI, FELÉPÍTÉSE ÉS TECHNOLÓGIÁI Ma már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy az Internet mindennapjaink fontos részévé vált, folyamatosan átalakítja hétköznapi életünket, pl. a vásárlási, ügyintézési szokásainkat, de hatással van munkahelyi tevékenységeinkre is. Az Internet gyors elterjedésének feltételeit többek között az egyre nagyobb sávszélességű használati lehetőségek teremtették meg. Alig két évtizeddel ezelőtti maximum 56 kilobit/s sebességről ma eljutottunk a néhány megabit/s sebességig, és a közeljövőben pedig már a néhány száz megabit/s-es hozzáférési sebesség általánossá válását prognosztizálják. A nagy sávszélesség megteremtésében kulcsszerepet játszanak az előfizetőkig kiépített optikai hálózatok. Az optikai kábeles technológiáknak eddig is meghatározó szerepük volt a távközlő hálózatok nagytávolságú, gerinchálózati szintjein, azonban az előfizetőkhöz közeli, az úgynevezett hozzáférési, (access) hálózati szinten a magas megvalósítási költségek miatt nem tudtak elterjedni. Helyette a hagyományos távbeszélő rézhálózaton a DSL technológia és a kábeltévé hálózaton pedig a kábelmodemes hozzáférési technológiák domináltak. Mivel ezek a rendszerek meglehetősen sávszélesség és távolság korlátosak, a szolgáltatók egyre inkább arra kényszerültek, hogy a hozzáférési hálózatuk egyre nagyobb szakaszain a jóval nagyobb sávszélességet és áthidalható távolságot biztosító optikai szállal helyettesítsék a szimmetrikus, ill. a koaxiális réz vezetékeket. Így alakultak ki az FTTx (Fiber-to-the-x) hálózatok, ahol x =C, B, H, stb. betűkkel jelöljük azt a hálózati pontot, ameddig az optika megközelíti az előfizetői végpontokat. Így beszélhetünk többek között FTTC, FTTB és FTTH architektúrákról, ahol az FTTC esetén az utcasarkokig, FTTB esetén a nagy épületekig, ill. az FTTH esetén pedig a lakásokig jut el az optikai szál. Perspektivikusan az FTTH (Fiber-to-the Home) típusú megvalósítás tűnik a legnagyobb sávszélességet biztosító, legígéretesebb megoldásnak. Az FTTH hálózatok előnyeként említhető az is, hogy megvalósításával egy olyan hosszú távra alkalmas kábelhálózat alakul ki, amely alkalmas lesz az elkövetkező 5-10 évre prognosztizált gigabit/s sávszélességű előfizetői igények kielégítésére is. A szélessávú hozzáférési hálózatokat ma az alábbi technológiák egyikével lehet megvalósítani: i) Digitális rézhálózatos átvitellel, pl. ADSL, VDSL, melynek részben lehet optikai szakasza is kihelyezett DSLAM esetén ii) Optikai Ethernet hálózattal, aktív kültéri Ethernet elosztóponttal iii) Passzív Optikai Hálózattal (GPON, XGPON, WDMPON)) iv) Az előfizetőre dedikált üres optikai szállal, melyre a ii) ill. iii) típusú rendszerek telepíthetők v) DOCSIS 3.0-ra alkalmas KTV hálózattal. A technológiák közötti választás összetett feladat. A helyes döntés jelentős költségmegtakarítással és szolgáltatási versenyelőnnyel járhat, ezért gondos és megalapozott vizsgálatok szükségesek a döntések előkészítéséhez és meghozatalához A SZÉLESSÁVÚ OPTIKAI HOZZÁFÉRÉSI HÁLÓZATOK (FTTH) MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Egy induló FTTH projekt életképességének elemzésére gyakran nem fordítanak elég figyelmet, és nagy általánosításokkal élve becsülik meg annak jövedelmezőségét. A projekt összetett tényezőinek túlzott általánosítása a költséghatékonyság pontos meghatározásának a kárára válhat. Az FTTH Council Europe által megfogalmazott 7-pontos Tervezéstől a Kivitelezésig FTTx telepítési folyamata [1] a következő kulcslépéseket fogalmazta meg: Piac analízis, Stratégiai hálózat tervezés, Alternatívák költséganalízise, Terv- és költség-jóváhagyás, Kiviteli hálózat tervezés, Kivitelezés, Munka nyomon-követés.

3 A Piac analízis során demográfiai- és tőkeelemzéseket végeznek. Ebben a fázisban fontos, hogy megértsék az adott piaci feltételeket, a potenciális vevőkör ismert legyen, továbbá az egyéb szolgáltatók versenyhelyzetével valamint a földrajzi adottságokkal és a meglévő infrastruktúrával kapcsolatosan is rendelkezésre álljanak a megfelelő információk. Ezeknek az adatoknak a függvényében lehet, a jelen cikk témáját is jelentő, Stratégiai hálózat tervezés munkálatait elkezdeni NGADESIGNER STRATÉGIAI TERVEZÉST TÁMOGATÓ SZOFTVER A stratégiai tervezés keretében a piaci analízisek alapján kiválasztott területre, a kiviteli tervezést megelőzően, előzetes, nagyvonalú tervek, költségbecslések készülnek, figyelembe véve a rendelkezésre álló infrastruktúra adottságait, az építési lehetőségeket, az alkalmazható technológiákat és a pénzügyi feltételeket. Munkafolyamatát az 1. ábra szemlélteti. 1. ÁBRA MUNKAFOLYAMAT ÁBRÁJA A tervezés a fejlesztési terület térképéből és a hozzáférhető adatokból indul ki. Ezek alapján készülhet becslés, kalkuláció vagy pontosabb számítás a kialakítandó hálózat anyag és berendezésigényéről valamint a kivitelezési költségekről. A Stratégiai tervnek választ kell adnia a projekt megvalósíthatóságáról inputokat kell szolgáltatni a részletesebb pénzügyi analízishez és hasznos, ha a szóba jövő alternatív megoldások műszaki gazdasági összehasonlítást is el lehet végezni. Mindezek alapján meghozható a döntés a hálózat kivitelezéséről. A döntés meghozatala után kerülhet sor a költséges kiviteli tervek elkészítésére. Ebben a fázisba kerülhet sor a terület részletes vizsgálatára, a helyszíni bejárásokra és a közműegyeztetésekre is. Az általunk kifejlesztett stratégiai tervező szoftver, az NGAdesigner [6] rendelteltetése a gyors és lehetőség szerint pontos adatszolgáltatás a döntések meghozatalához. A Stratégiai terv elkészítéséhez igénybe vesszük a terület digitális alaptérképét, az esetlegesen rendelkezésre álló és digitálisan kiértékelhető szakági térképeit valamint egyéb olyan hozzáférhető adatbázisokat, amelyek az adott terület infrastruktúrájának jellemzőit és a már létező távközlő hálózati adatait tartalmazzák. A stratégiai tervkészítés keretében a terület digitális térképe, a rendelkezésre álló területi adatok és az előfizetői végpontok koordinátáinak felhasználásával a 2.1 pontban megadott technológiákhoz az NGAdesigner optimalizálással meghatározza a kábelhálózati topológiát, a hálózati elosztópontok pontok helyét, a szükséges anyagok és berendezések mennyiségét. A tervezőrendszerhez illeszthető felhasználói költségadatbázis segítségével meghatározható a hálózat teljes beruházási költsége. Az optimalizált, de nem kiviteli terv szintű hálózati terv alapján eldönthető a projekt megvalósíthatósága, segítséget nyújt az üzleti elemzésben és lehetőséget terem az egyes technológiai változatok műszaki-gazdasági összehasonlítására.

4 2.4. HÁLÓZATI KÖLTSÉGEK BECSLÉSÉNEK MÓDSZEREI A döntés előkészítés fázisában még nem érdemes a költséges részletes kiviteli tervek elkészítése. Helyette a stratégiai tervek előzetes költségbecsléseket tartalmaznak. A költségek két csoportra oszthatók: i) az egyszeri beruházási költségek (CapEx) és ii) a rendszer működésének teljes időtartama alatt fellépő folyamatos üzembentartási, javítási és korszerűsítési (upgrade) költségek összege, az üzemeltetési költség (OpEx). Mindkét költségtípus becslése rendkívül bonyolult és pontossága erősen függ a becsléshez felhasznált adatok pontosságától. Jelen cikkünkben csak CapEx becsléssel foglalkozunk, de megjegyezzük, hogy az OpEx becslésére is léteznek algoritmikus módszerek. A megvalósításhoz szükséges CapEx becslésére hagyományosan az alábbi módszerek alakultak ki: Fajlagos költségek alapján történő költségkalkuláció, melynél egy végpont megvalósítására és bekapcsolására fordított átlagos költséget veszik vonatkoztatási alapul. A fajlagos előfizetői költséget tapasztalati úton, régebbi beruházások költségeiből vezetik le. A módszer előnye a rendkívüli egyszerűsége, viszont a pontossága meglehetősen gyenge. A módszer nem, vagy csak nagyon közelítőleg veszi figyelembe a település jellemzőit, infrastruktúra ellátottságát. Ennek ellenére egyszerűsége miatt elterjedten alkalmazzák. Geometriai modellek felhasználásával átlagos költségek számítása. Főként elméleti kutatásban alkalmazott módszer, mely a település átlagos lakósűrűsége alapján geometriai modelleket készít a településről. A geometriai modellek átlagos jellemzőiből megbecsülhető a várható kábelnyomvonalak hossza, az elosztópontok száma. A módszer homogén település topológia esetén jól közelíti a valóságot, változó lakósűrűség esetén viszont a becslés pontatlanná válhat. Topológiai terveken alapuló új CapEx becslési módszer [4]. Az általunk kifejlesztett módszer az adott fejlesztési terület valós térképi és GIS információiból indul ki, melyek felhasználásával, a választott technológia peremfeltételei mellett, topológia optimalizálást és költségminimalizálást hajtunk végre. Az eredményül kapott optimalizált kábelhálózati topológia és rendszertechnikai terv jó alapot biztosít a CapEx pontos becslésre. A következőkben bemutatjuk a térkép alapú topológia tervezés és optimalizálás menetét 2.5. TOPOLÓGIAI TERVEZÉS ÉS OPTIMALIZÁLÁS A topológiai tervezés alapja a térképi információkból kinyert gráfmodell és a technológiához illeszkedő költségmodell. A gráfmodellel szemben fontos elvárás, hogy az alkalmas legyen mindazon geográfiai, térinformatikai adatok reprezentációjára, amelyek a területet meghatározzák. A topológiai tervezés e két modell együttes felhasználásával készült optimális, azaz a költégmodellnek megfelelő, minimális költségű útvonalak megtervezése. A tervezéshez szükséges adatok rendszerét a 2. ábra mutatja. 2. ÁBRA SZÜKSÉGES TÉRINFORMATIKAI ÉS EGYÉB ADATOK

5 A TERVEZÉSI TERÜLET DIGITÁLIS TÉRKÉPE A tervezőrendszer legfontosabb bemeneti információforrása. Minden olyan formátumú vektoros digitális településtérkép alkalmas bemenetként, amelyből az utcák középvonala gráf éllé transzformálhatók. A módszer előnye, hogy megfelelő transzformációs modul segítségével a tervezéshez felhasználhatók a szabadon elérhető térképek is. Ilyen forrás lehet például az ingyenesen elérhető OpenStreetMap térképek is. [5] VÉGPONTI ADATOK A tervezési gráf végpontjain az igénypontok helyezkednek el, melyek azonosítása utca házszámmal történik. A végpontok attribútuma az adott címen található lakások száma. Helymeghatározáshoz a földrajzi (pl. EOV) koordináták megadása feltétlenül szükséges. A végpontokat a ház lakásszáma szerint családi ház, társasház és bérház kategóriákba soroljuk, mellyel lehetőség nyílik az épületeken belüli kábelezés költségeinek megbecslésére is INFRASTRUKTÚRA ADATOK Minden további információ a számítások pontosságának növelését szolgálják. Amennyiben valamilyen forrásból rendelkezésre állnak az alábbi adatok, akkor ezek a költségmodellt pontosítják és figyelembevételük végeredményben egy megbízhatóbb hálózati tervhez vezetnek. Az utca jellemzői, melyek a gráf élek attribútumaiként jelennek meg. Ezek lehetnek építési lehetőségek és tiltások, utca burkolat, közművek. A meglévő és felhasználható távközlési infrastruktúra: alépítmények, oszlopsorok, meglévő kábelhálózat felhasználható elemei (réz és optikai kábelek, eszközök, berendezések). Itt az alépítmények létezésének és felhasználhatóságának kiemelt szerepe van. Kábelhálózat építési lehetőségek megadása, mint például alépítménybe behúzás, földkábel, légkábel oszlopsor TERVEZÉSI FELTÉTELEK A hálózat optimalizálásához szükséges a tervezési peremfeltétek megadása. A választott technológia megadása: ADSL/VDSL, Pont-pont (Ethernet), GPON. A választott technológia megkötései: Pl.: maximális megengedett távolságok, maximális optikai csillapítás, stb. Az elosztópontok megengedett helyei címmel vagy koordinátákkal. A választott technológiai berendezés rendszertechnikai felépítéséből, skálázhatóságából eredő megkötések HÁLÓZATOPTIMALIZÁLÁSI ALGORITMUSOK A hálózati terv a térképből nyert gráfon végzett optimalizálás útján jön létre. A gráfelméletből számos útvonaloptimalizálási eljárás ismeretes. Ezek használhatóságát a gráf mérete korlátozza. Néhány ezer vagy tízezer végpont esetén az ismert optimalizálási eljárások rendkívül nagyra nőtt futási idő vagy a szükséges memóriakapacitás kezelhetetlenül magas mértéke miatt nem használhatók. Helyette az egyes technológiák belső összefüggéseit kihasználó, gyors heurisztikus algoritmusokat dolgoztunk ki és alkalmaztunk. Ezek az algoritmusok gyorsak, de fontos a pontosság is, azaz az elméleti optimum minél jobb közelítése. Ez utóbbi értékelése meglehetősen nehéz feladat a probléma nagy komplexitása miatt, de a hivatkozott publikációinkban szerepel ennek részletesebb értékelése. [4] Általánosságban megállapítható, hogy az elméleti optimumtól mért legfeljebb 10-15% eltérés kimagaslóan jónak nevezhető.

6 2.7. KAPOTT EREDMÉNYEK A szoftver futási eredménye egy stratégiai terv, mely tartalmazza a kiszámolt hálózat legfontosabb jellemzőit. Kábelnyomvonalak hosszát, építési kategóriánként A szükséges optikai kábelek hosszát, optikai kábel típusonként Az összes optikai szál hosszát A végpontok és elosztópontok összerendelését A felhasználó az optimalizált hálózat adatait a saját szempontok szerint is szűrheti, rendszerezheti a felhasználási igényeinek megfelelően. 3. ESETTANULMÁNY A következőkben egy mintapéldán illusztráljuk az NGSdesigner stratégiai hálózattervező rendszer működését. [6[6] 3.1. MINTAPÉLDA A könnyebb áttekinthetőség érdekében egy kisebb méretű és lélekszámú magyar települést választottuk. A szolgáltatási terület hozzávetőlegesen 4,5 km 2, amelyen 2100 épületben 2700 háztartás, mint lehetséges végpont helyezkedik el. A terület térképét a 3. ábra mutatja. 3. ÁBRA TÉRKÉP FORRÁS: OPENSTREETMAP [5] 4. ÁBRA STRATÉGIAI TERV ÁTNÉZETI KÉPE 5. ÁBRA STRATÉGIAI TERV RÉSZLETE

7 P2P FTTH 10GPON WDMPO MSAN P2P P2P 10GPO 10GPO WDMP WDMP MSAN millió HUF Költség millió HUF P2P FTTH P2P FTTB 10GPON 10GPON WDMPO WDMPO MSAN CAPEX millió HUF A térképből létrehozott gráfot és a végpontokat a 4. ábra, a megtervezett GPON hálózat egy részletét 5. ábra mutatja. Azonos színnel jelöltük egy GPON osztóhoz tartozó végpontokat. A tervek felhasználásával ehetőségünk van különféle technológiák vizsgálatára, ezek beruházási költségeinek összehasonlítására. Erre láthatók példák a ábrákon. Teljes beruházási költség ÁBRA TELJES BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG,600,400,200,0 Berendezés költség Központoldali költségek Elosztóponti költségek A kábelhálózat költsége (Alépítményköltség nélkül) Végponti költségek 7. ÁBRA BERENDEZÉSEK KÖLTSÉGE 8. ÁBRA KÁBELHÁLÓZAT KÖLTSÉGE 3.1. TERVEZÉSI EREDMÉNYEK A stratégiai tervezés eredményeként a teljes hálózati topológia a rendelkezésünkre áll, és ennek alapján különféle szempontok, metrikák szerint értékelhetjük azt. A beruházáshoz szükséges anyaglista és munkamennyiség elsődleges becsléséhez fontos a szükséges optikai szál mennyiség, a nyomvonalhosszak, valamint a felhasznált hálózati eszközök számának ismerete. A fenti mintapélda esetében a GPON hálózati terv 48 darab passzív optikai osztót (1:64), a törzshálózatban 15 km nyomvonalon 52 km optikai kábelt, az elosztóhálózatban pedig további 51 km nyomvonalon 567 km optikai szálat igényel SZÁMÍTÁSIGÉNY A mélyreható algoritmuselméleti elemzés nem illeszkedik a térinformatikai konferencia témakörébe, ezért ennek részleteitől eltekintünk, azonban az olvasó a [2], [3] folyóiratcikkben további elméleti megfontolásokat találhat. Röviden a kidolgozott eljárásokat értékeléseként megemlítenénk, hogy egy ilyen hálózattervezési feladattal szemben az azonnali válasz nem elvárás, tekintettel arra, hogy egy offline problémával állunk szemben. A bemutatott módszerek számításigényére jellemző, hogy a keretrendszer egy átlagos PC-n futtatható, kisméretű példák esetén néhány perces, extrém nagyméretű feladatok (több végpont) esetén néhány órás számítási idővel, ami még mindig nem gátja a gyakorlati alkalmazásnak.

8 4. TERVEZÉS SMALLWORD KÖRNYEZETBEN A NETvisor Smart Strategic Planner (SSP) terméke, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködésben fejlesztett, a Stratégiai hálózattervezést valósítja meg és szolgál adatokkal a költségelemzéshez és a terv jóváhagyás folyamatához. Új hálózatok költséghatékony kiépítésének illetve az üzleti megtérülés biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy tudjuk, hogy adott területen, milyen technológiával és topológiával, illetve a meg lévő infrastruktúra milyen módú felhasználásával érdemes a fejlesztéseket végezni. A meglévő infrastruktúrákkal kapcsolatos információkat a tervezőrendszerek optimális esetben egy térinformatikai nyilvántartásból tudják átvenni és az elkészült terveket azokba is tudják beilleszteni. Ezen nyilvántartások megléte az NGN hálózatok OSS rendszereinek nélkülözhetetlen elemei. A Smart Strategic Planner a GE Energy Smallworld térinformatikai műszaki nyilvántartó rendszerének [7] egy olyan kiegészítése, amely a Smallworld PNI FTTH modulját bővíti ki. A termék célja, hogy automatikus topológia tervezést végezzen optikai hálózatok esetében, a megvalósíthatóságra és a jövedelmezőségre fektetett hangsúllyal, az adott térinformatikai adatok felhasználásával. Az SSP egy nagymértékben testre szabható eszköz, ezzel lehetővé téve eltérő optimalizáló modulok támogatását, illetve különféle hálózati technológia- és topológia-szabványok alkalmazását. A szolgáltatott Smallworld-beli keretrendszer előállítja a szükséges információkat az optimalizáló modul számára, majd a tervezést követően megjeleníti az ajánlott hálózati tervet. A keretrendszer a rendelkezésre álló térinformatikai adatok függvényében zöldmezős, a meglévő infrastruktúrát figyelembe vevő, illetve vegyes kombinációjú esetben is alkalmazható, és nagymértékben finom-hangolható az adott igények szerint. Az SSP jelenleg az ismertetett nagy-hatékonyságú NGAdesigner optimalizáló modult alkalmazza. Ez a modul többek között Pont-pont (Ethernet) és GPON hozzáférési hálózati technológiákra képes optimális stratégiai tervvel szolgálni, akár nagyméretű hálózatok esetében is ( igényre), és mindezt ésszerű számítási idő mellett biztosítja. A stratégiai tervezés Smallworld környezetbe való ágyazása magától érthető módon már a Smallworld rendszer által nyújtott eszközökből adódóan is rengeteg előnnyel járhat. A legfontosabb tényező azonban természetesen a rendelkezésre álló térinformatikai adatok megfelelő felhasználása a tervezés során. Az SSP moduláris kialakítása biztosítja, hogy változatos feltételek és regionális-szabványok mellett is megfelelően alkalmazható legyen, ezzel biztosítva, hogy az optimalizáló modul bemenetét a ténylegesen rendelkezésre álló adatoknak és a konkrét elvárásoknak és alkalmazandó módszereknek függvényében lehessen előállítani. A Smallworld-beli grafikus vezérelhetőség illetve a térkép vizualizáció, mind a tervezés bemenetének előállítása, mind a tervezés eredményének elemzése esetében hatékony eszközöket biztosítanak ahhoz, hogy az eltérő igényeknek megfelelhessünk (egy példa gráf modell a 9. ábrán látható). A stratégiai terv adatok, térinformatikai szinten történő nyilvántartásból adódóan, egy későbbi részletes kiviteli terv kidolgozásánál illetve a térinformatikai nyilvántartás a már alkalmazott beruházásoknak megfelelő módosításánál is bemeneti adatokként szolgálhatnak, ezzel is segítve a részletes kiviteli tervezés folyamatát, kiegészítve a Smallworld PNI FTTH modulját. A Smallworld alkalmazása FTTH tervezési és nyilvántartási környezetben az épületeken belüli kábelezés tekintetében is komoly jelentőséggel bír, mivel az épületen belüli hálózat kezelésére és megjelenítésére is képes. Optikai hálózatoknál ez kiváltképp lényeges lehet, nagyobb épületeket is lefedő hálózatok tervezésénél, hiszen a beruházási költségek számottevő részét az épületen belüli hálózatok teszik ki.

9 9. ÁBRA PÉLDA GRÁFMODELL A SMALLWORLD-BEN 5. ÖSSZEFOGLALÁS Bemutattunk egy szélessávú optikai hálózatok stratégiai tervezésére alkalmas új metodológiát, mely az eddig ismert eljárásoktól pontosabb becslést ad a várható megvalósítási költségekre. Az eljárás szoftveres implementációja a NGAdesigner szoftver, melynek alkalmazási lehetőségeit egy mintapéldán illusztráltunk. A hálózattervező rendszert lehetséges hálózat nyilvántartó rendszerekkel összekapcsolni, és így az elérhető pontosság jelentősen növelhető. 6. IRODALOMJEGYZÉK [1] Meet the Challenges of FTTH Deployment in 7 Steps _7_steps/?cid=37&nid=934&catid=8 [2] A. Mitcsenkov, G. Paksy, T. Cinkler, Geography and Infrastructure Aware Topology Design Methodology for Broadband Access Networks (FTTx), J. Photonic Network Communications, 2011 (in press, Online First available). [3] A. Mitcsenkov, G. Paksy, and T. Cinkler, Topology Design and Capex Estimation for Passive Optical Networks, in Proc. BroadNets2009, Madrid, Spain, September 14-16, [4] A. Mitcsenkov, G. Paksy, T. Cinker, Efficient heuristic methods for FTTx topology optimization and architecture cost minimization, in Proc. NOC 2009, Valladolid, Spain, [5] OpenStreetMap [6] NGAdesigner [7] SmallWorld