Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Községi Óvoda OM: Pánd, Arany J. u. 7/a. Tel./Fax.: 06-29/ PÁND KÖZSÉGI ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzata Poborné Veres Hajnalka óvodavezető

2 Bevezető A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy megállapítsa a Pánd Községi Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Pánd Községi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján - meghatározott kérdésekben a Szülők Szervezete (a továbbiakban: SZSZ) véleményének kikérésével és a fenntartó egyetértésével - nevelőtestület 2016.október 15-én elfogadta, ezen a napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. Egyúttal az előző SZMSZ hatályát veszti. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat a kötelező mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az óvoda valamennyi közalkalmazottjára és a szolgáltatást igénybe vevő szülőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre kötelező érvényű. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről(továbbiakban: Nkt.) évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XLVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 8. (4) bekezdés 2

3 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi XCIII. törvény a munkavédelemről (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban: OAP) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai -szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 138/1992. (X.28.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 3

4 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Működést meghatározó dokumentumok Pedagógiai program Házirend Munkaterv 4

5 Tartalom I. rész Az óvoda általános jellemzői /legfontosabb adatok/ II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. 4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. 6. A vezetők és a szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 10. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. 12. Az intézményi védő, óvó előírások. 13. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. 14. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról. 15. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel. 16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. 17. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 5

6 18. Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 6

7 I. rész Az óvoda általános jellemzői, legfontosabb adatok A költségvetési szerv neve: Pánd Községi Óvoda Az intézmény székhelye: 2214 Pánd Arany János 7/a OM azonosítója: Alapító szerv neve és címe Pánd Község Önkormányzata 2214 Pánd Fő út 84 A fenntartó neve és címe: Pánd Község Önkormányzata 2214 Pánd Fő út 84 Az irányító szerv neve és címe: Pánd Község Önkormányzat képviselő-testülete 2214 Pánd Fő út 84 Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, helyi önkormányzat költségvetési szerve Gazdálkodási jogkör A vonatkozó jogszabályok szerint a gazdasági szervezet feladatkörébe tartozó feladatokat a Pánd Község Önkormányzata látja el az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás alapján. Az intézmény működési köre: Pánd közigazgatási területe jogszabályi előírásoknak megfelelően Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik (1992. évi XXXIII.tv A közalkalmazottak jogállásáról) Az intézményvezető kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján Pánd Önkormányzatának Képviselő testülete bízza meg határozott időre. *Az intézményvezetői /óvodavezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a Fenntartó Önkormányzat jegyzője köteles elvégezni. A pályázati felhívást a Közig állás honlapján kell közzétenni. 7

8 *Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselőtestülete adja/ A megbízással kapcsolatos döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői szervezet véleményét. A megbízás 5 évre illetve tanévre szól. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az óvodavezető képviseli Az intézmény típusa: óvoda Az óvodai csoportok száma: 3 Az intézménybe felvehető gyermeklétszám: 75 fő, mely 20%-kal megnövelhető Képviselő Testületi határozattal. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Óvodai nevelés a.) éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig gondoskodik a gyermek neveléséhez szükséges az óvodai életet magában foglaló foglalkozások tartásáról, szükség esetén részképesség zavarral küzdő gyerekek fejlesztése. Aki a 7. életévét szeptember 1 után tölti, be még egy évig az óvodában maradhat, ha a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság javasolja, és a nevelőtestület ezzel egyetért. b.) A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján Dyslexia prevenció, grafomotoros fejlesztés, beszédjavítás heti 1 alkalommal meghatározott órában. Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan akadályozottak, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Iskolai képességek kevert zavara, kóros aktivitás, zavaros tanulási nehézség miatt veszélyeztetett gyermekek /dyslexia, dysgráphia, dyscalculia, prevenció, beszédindítás javítás, / gyógypedagógus és logopédus által végzett óvodai fejlesztő tevékenység. Ép értelmű autista gyermek ellátása. Az intézmény szakágazati besorolása Óvodai nevelés Az intézmény szakfeladat szerinti tevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás Óvodai étkezés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 8

9 Az intézmény az alaptevékenysége során keletkezett, saját előállítású készleteinek értékesítését végezheti. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: A feladat ellátását szolgáló alapításkori-alapító okirat jóváhagyásakor meglévőingó és ingatlan vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti jogosultság A vagyon feletti rendelkezési jogosultság, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabályban nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 9

10 Szervezeti Struktúra Intézményvezető Intézményvezető helyettes Óvodapedagógusok Pedagógiai munkát közvetlenül segítők Engedélyezett álláshelyek száma: 10 fő Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 10. fő Munkakörök A munkakörökben foglalkoztatható létszám Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör) Intézményvezető 1 Teljes munkakör Intézményvezető-helyettes 1 Teljes munkakör Óvodapedagógus 4 Teljes munkakör Dajka 3 Teljes munkakör Pedagógiai asszisztens 1 Teljes munkakör Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. 10

11 Melléklet az SZMSZ 1. részéhez Együttműködési megállapodás Amely létrejött Pánd Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, (2214. Pánd Fő út 84) mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és Pánd Községi Óvoda (2214 Pánd Arany János 7/a) intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv között. Az államháztartásról szóló és többször módosított évi XXXVIII. számú törvény végrehajtására kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és az önkormányzati intézményi együttműködésre vonatkozó 506/99. (XI. 18.). számú közgyűlési határozat alapján. I. A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézményekkel öszszevontan- Pánd Községi Óvoda intézményre vonatkozóan is- a kormányrendeletben meghatározott alábbi feladatokat látja el: FEUVE rendszer kidolgozása, megvalósulásának felügyelete: 1. tervezés 2. pénzkezelés, pénzellátás 3. előirányzat felhasználás 4, előirányzat módosítás 5. kötelezettség vállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés 6. Számviteli feladatok ellátása 7. Analitikus nyilvántartások vezetése 8. Információáramlás 9Információszolgáltatás 10. Beszámolás, működtetés, tárgyi eszközök felújítása, beruházás, vagyonkezelés II. Az együttműködés területei, feladatai a gazdálkodás során 1. Az éves költségvetés tervezése 1.1 Előkészíti az önállóan működő intézményvezetőket a költségvetési egyeztető tárgyalásra, a hatáskörében lévő információkat ehhez rendelkezésre bocsátja. 1.2 Segíti az önállóan működő intézmények vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását. 1.3 Az önállóan gazdálkodó intézmény *Adott esetben felkészíti az önkormányzat bizottságának az önállóan működő intézmények vezetőit és számukra további pénzügyi információkat ad *Az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének összeállításához az intézményvezetőkkel együttműködve információkat szolgáltat a jegyző számára. 11

12 * Az önállóan gazdálkodó intézmény elkészíti a költségvetési tervgarnitúra kitöltéséhez szükséges összesítést, és gondoskodik az intézményi költségvetés jogszabályban rögzített határidőig való továbbításáról MÁK felé. 2. Éves költségvetési előirányzatok megváltoztatása Az önállóan működő előirányzat-felhasználási hatáskörét önállóan gyakorolja, előirányzat-módosítási kérelmét az önállóan gazdálkodó szervezetnél kezdeményezi Az önállóan működő intézmény-az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságából kifolyólag- csak a személyi juttatások kiemelt előirányzaton belül csoportosíthat át, amelyről 8 napon belül tájékoztatást kell adnia az önálló gazdálkodó intézmény részére. 2.2 A kiemelt előirányzatoknál a fedezet mellett a jogcímet is megjelöli (Jogszabályi, önkormányzati rendeletre, határozatra való hivatkozás). Az önkormányzat által elrendelt előirányzat-módosítás végrehajtásáért az érintett intézményvezető és az önállóan gazdálkodó intézményvezető együttesen felelősek. 3.Kötelezettségvállalás, utalványozás érvényesítés és pénzügy ellenjegyzés 3.1 Kötelezettségvállalás utalványozás: Kötelezettséget az önállóan működő szerv nevében az intézmény költségvetésében szereplő előirányzatok erejéig az önállóan működő intézmény vezetője vállalhat. A egyes kifizetések utalványozására szintén az önállóan működő intézményvezetője jogosult Érvényesítés: Az érvényesítés feladatait az önállóan gazdálkodó intézmény összevontan a saját intézményi feladataival együtt látja el. Az önállóan működő intézmény köteles a kiadások és a bevételek érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat megfelelő időben rendelkezésre bocsátani. Az önállóan gazdálkodó intézmény az önállóan működő intézmény részére az érvényesítést a pénzmozgás igényének megfelelő sürgőséggel köteles elvégeztetni. 3. Az ellenjegyzés rendje Pénzügyi ellenjegyzés: Az önállóan működő intézmény ellenjegyzési feladatait a Polgármesteri Hivatal, mint gazdálkodást ellátó szerv összevontan végzi. 4.Számvitel: A számvitel keretén belül az önállóan gazdálkodó intézmény összevontan látja el a könyvelési feladatokat, összevontan állapítja meg az intézmények számviteli rendjét. A számviteli rendben azonban tartalmaznia kell az önállóan működő intézmény sajátosságait, felhatalmazásokat arra, hogy egyes részterületeket az önállóan működő intézmény saját maga határozzon meg. 12

13 5. Az egyéb nyilvántartások vezetésének rendje 5.1 A tárgyi eszközök és készletek analitikus nyilvántartását ide értve a munkahelyeken használatban lévő készleteket is az önállóan működő gazdálkodók végzik. Ennek során a bevételezések, felhasználások és más csökkenések és növekedések alapbizonylatait kiállítják, és folyamatosan végzik. 5.2 Az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetőjének az iránymutatása alapján az önállóan működő gazdálkodók elvégzik az év végi leltárfelvételeket, közreműködnek a leltárak összesítésében és kiértékelésében. 5.3 Az önállóan működő gazdálkodók előkészítik és végrehajtják az esedékes selejtezéseket és gondoskodnak azok előírásszerű bizonylatolásáról. 6. A készpénzkezelés rendje 6.1 Az önállóan működő intézmény a készpénzkifizetések teljesítésére készpénzellátmánnyal rendelkeznek, amelyből teljesíthetik a különböző készpénzes kifizetéseket. 6.2 A kifizetések bizonylatolásánál alkalmazzák a szabvány pénztári be- és kifizetési bizonylatokat és pénztár-jelentést. 6.3 A készpénz-forgalomról az ellátmány feltöltésekor számlákkal elszámolnak az önállóan gazdálkodó felé, és egyúttal rendelkezésre bocsátják a pénztár-jelentést és a készpénzes bizonylatok tömbjeit. 6.4 A készpénz-kifizetések szabályszerűségéért az önállóan működő költségvetési szervek vezetői felelősek és gondoskodnak egyúttal a pénz biztonságos tárolásáról. 6.5 A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendezése előtt okmányok alapján ellenőrizni és érvényesíteni kel azok jogosultságát, összegszerűségét, fedezet meglétét és azt, hogy a bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei megfelelőek-e 7. A felújítási tevékenységek bonyolítása 7.1 Az intézményi felújítási terv javaslatok az önállóan működők szintjén készülnek el, ami intézményenként és tárgyi eszközönként tartalmazza a tervezett felújításokat 7.2 Az elkészített terveket a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai szervezeti egysége felülvizsgálja. A költségvetésben jóváhagyott feladatok bonyolítása a Polgármesteri Hivatalban történik, ezekkel kapcsolatosan az önállóan működőnek gazdálkodási feladata nincsen. 8. Információáramlás Az információ áramoltatás az önállóan működő illetve az önállóan gazdálkodó intézmény között mindkét intézmény feladata. 9. Információszolgáltatás: A különböző szintű jogszabályokban előírt információ szolgáltatási kötelezettség továbbítása, a továbbítást megelőző adategyeztetés, adatgyűjtés az önállóan gazdálkodó intézmény feladata. Az önállóan működő intézmény azonban köteles azon dokumentumokat, ill. nyilvántartásokat vezetni, és azokat rendelkezésre bocsátani, amelyek lehetővé teszik az információszolgáltatást. 13

14 10. A beszámolás. Az önállóan gazdálkodó intézmény elkészíti az összesített valamint az intézményi szintű- Az önállóan gazdálkodó intézmény, ill. önállóan működő intézmény adatait tartalmazó- beszámolót. A beszámoló szöveges részének szakmai ismertetését az elvégzett feladat ismertetését az önállóan működő intézmény köteles elkészíteni 14

15 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. A működés rendje Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az óvodaszék, (nem működik) - az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A nyitva tartás rendje: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 alapján Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: - az óvoda nyári zárva tartása 4 hét (augusztus hónapban) - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a Szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. Az óvoda 5 napos munkarenddel működik: (hétfőtől - péntekig). A nyitvatartási idő napi 11 óra: reggel 6.30-tól ig. Az ügyelet reggel 6.30-tól 7.30-ig, délután tól ig tart Gyülekezés: 8.30-ig a szülő köteles behozni a gyermekét az óvodába. Hazabocsátás től folyamatosan a csoport zavarása nélkül történik. 15

16 Csak a szülő írásbeli kérelme alapján engedhetők egyedül haza a gyermekek. A szülő köteles bejelenteni, ha a gyermekét el kívánja vinni az óvodából. A gyermek napi 10 óránál többet nem tartózkodhat az intézményben. /1993. LXXIX tv. 24 (4)/ A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt. Az óvodapedagógusok munkarendje: Az óvodapedagógusok munkaköri feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. Az óvodapedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkavállaló átveszi, ill. tudomásul veszi. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az óvónők napi munkarendjét és a helyettesítési rendet az óvodavezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. Az óvónő köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban, a csoportban pontosan megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. Az óvónők számára a kötelező órán felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. Heti 4 órára berendelhető NKT 62 (8) A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működésének megfelelően az óvoda vezetője állapítja meg. 16

17 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese A pedagógiai munka belső, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet 17

18 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az óvoda bármely dolgozójától lehet kérni. Kivétel: ha a benntartózkodás vezetői engedélyt igényel. Az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni. Az óvodavezetői szobát az óvodavezető és helyettese az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. Az óvodavezető és helyettes asztalát, az asztalon lévő számítógépeket, csak az óvodavezető és helyettese 18

19 használhatja.(kivétel: az - az óvodapedagógus, aki nem rendelkezik számítógéppel ezen belül címmel. Oktatási Hivatallal való kapcsolattartás lehetősége miatt) A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. A csoportszobát a gyermekek, a gyermekekkel foglalkozó felnőttek használhatják. Továbbá: oktatási időn kívül, hitoktatás helyszínéül és szülői értekezletek megtartására is használható. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően.. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. A fejlesztő szobában az utazó logopédus, a megbízott gyógypedagógus és az óvoda alkalmazásában álló fejlesztőpedagógus dolgozik. Egyéni fejlesztésre szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet évi CXC. törvény 24 (3) Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a közalkalmazotti megbízott, a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért és a kulcsok őrzéséért a mindenkori délutános dajka a felelős. 4. A vezetők közötti feladatmegosztás és képviselet Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri Feladatot ellátó vezető Egyéb /helyettes/ leírása alapján Szakszerű és törvényes működés Óvodavezető Óvodavezető helyettes Célszerű és takarékos gazdálkodás Óvodavezető Óvodavezető helyettes Gyermek és ifjúságvédelem Óvodavezető Óvodavezető helyettes Gyermekbalesetek megelőzése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Egészségügyi vizsgálat megszervezése Óvodavezető helyettes Óvodavezető Ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási Óvodavezető Óvodavezető helyettes rendszer működtetése Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése. Óvodavezető Óvodavezető helyettes Csoportvezetők Éves munkaterv elkészítése, értékelése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Beiskolázási feladatok lebonyolítása Óvodavezető Pedagógus továbbképzési program és Óvodavezető beiskolázási terv elkészítése 19

20 Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok csoportvezetők ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes Megbízások Óvodavezető Óvodavezető helyettes Munkaköri leírás elkészítése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások Óvodavezető Szükség szerint közalkalmazottak minősítése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Szabadságok tervezése, ütemezése Óvodavezető helyettes Óvodavezető Szünetek alatti ügyelet biztosítása Óvodavezető helyettes Óvodavezető Munkarend szervezése, ellenőrzése Óvodavezető helyettes Óvodavezető Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Óvodavezető Gazdasági vezető Tanügy igazgatási feladatok Óvodavezető Óvodavezető helyettes Kapcsolattartás szülői közösséggel és Óvodavezető Óvodavezető helyettes egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése, Óvodavezető Óvodavezető helyettes Szabályzatok dokumentumok elkészítése, Óvodavezető Óvodavezető helyettes hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tűz és munkavédelmi előírások betartása Óvodavezető Tűzvédelmi vezető Leltározás selejtezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes Épület és vagyontárgyak védelme Óvodavezető Óvodavezető helyettes Intézmény képviselete Óvodavezető Óvodavezető helyettes Biztosítja a gyermekek részvételét községi eseményeken Óvodavezető Csoportvezető A vezetők és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység Nevelőtestület Intézményvezető Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, v. szükség szerint kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, 20

21 BECS Alkalmazotti közösség - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, v. szükség esetén kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, munkaközösség - nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, - munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) - év végi beszámoló elkészítése Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti Partner (másik) egység szervezeti egység 1. nevelőtestület alkalmazotti közösség Rendje és formája - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - egyéni megbeszélések, közös tevékenységek kötelező órákon - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén a helyettes 2 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodnia. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az az alábbi táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. 21

22 A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Poborné Veres Hajnalka óvodavezető Nagy Károlyné vezető helyettes A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Nagy Károlyné (vez.hely.) Deák Jánosné (KT elnök) A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje Óvodavezető Óvodavezető helyettes vagy Megbízott Óvodai ügyintézés: A hivatalos ügyek intézése az óvoda irodájában történik. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8.00 óra és du. 16 óra között az óvodavezetőnek vagy a helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. 22

23 6. A vezetők valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 2 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 7 napot kell biztosítani; A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján, - ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján b) egyetértési jog: - ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján A szülő szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. 23

24 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - foglalkozási program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; f) jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, c) az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, d) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Jelenleg az SZMK véleménynyilvánítási jogkört és javaslattételi jogkört gyakorol. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a csoportszobákban és a vezető irodában. A Házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető Az előbbi dokumentumokra illetve bármely az intézmény érintő kérdésben (a kötelező titoktartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvodavezető ad. 24

25 Fakultatív hit és vallásoktatás Megszervezése legalább 7 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. Az óvoda zavartalan működése érdekében óra között biztosítható helység az óvodában. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel,( pl iskola) - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. A fenntartóval való kapcsolattartás: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, 25

26 - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: 26

27 - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató (orvos) bevonásával oldja meg. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a 8/1. sz. melléklet tartalmazza Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe típusa 1. Fenntartói Polgármesteri Hivatal 2214 Pánd Fő út Más oktatási intézmény Általános Iskola Pánd Mocsári Csilla igazgató 3. Intézményt támogató szervezetetek Csicsergő Pándi Óvoda Alapítvány 4. Gyermekjóléti szolgálat Pánd Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Mészárosné Kopcsándi Margit Tóth Alexandra 5. Egészségügyi szolgáltató Dr Ocskóné Zöldi Márta háziorvos Dr. (fogorvos) 6. Egyéb: Szakértői Bizottság Cegléd Monor Pedagógiai Szakszolgálat 27

28 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális események - egyéb sportesemények - családi programok Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénynyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az óvoda éves munkaterve tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 28

29 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés Az ünnepély, megemlékezés neve (irányadó) időpontja Mikulás December 6. Advent December 1 20 Karácsony December Farsang Február Március 15. Március. Húsvét Április Anyák napja Május Nagycsoportosok búcsúztatása Május Családi nap Június Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Intézmény lovas programja Idősek világnapja Adventváró Családinap Születésnap Ovigála Kirándulás A rendezvénnyel érintettek köre Pedagógusok, gyermekek szülők óvodai alkalmazottak Alkalmazottak, nyugdíjba vonult kollegák Nagymamák Alkalmazottak, gyerekek, szülők Alkalmazottak, gyerekek szülők Alkalmazottak, gyerekek Alkalmazottak, gyerekek szülők Alkalmazottak, gyerekek A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Évente egyszer Családi napon Október November December Május Alkalmanként Évente egyszer Megbeszélés alapján Egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés Leírás Címeres magyar zászló, címer Szabvány Kokárda Nemzeti színű szalag Ünnepi viselet Szülői ízlés szerint Ünnepi viselet nemzeti ünnepeken Fehér felső, sötét alj 29

30 10. Szakmai Munkaközösségek (BECS) évi CXC. törvény 71 és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 118 alapján Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a pedagógiai program tartalmának megfelelő témában hozható létre. Feladata: A pedagógusok számára bemutató foglalkozások megtartása, konzultációs lehetőségek és hospitálás biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés. Létrehozása: Nevelőtestület legalább 3 tagjának kezdeményezésére. Intézményvezető jóváhagyásával. Munkaközösség vezető megbízás: A munkaközösségi tagok kezdeményezése alapján az intézményvezető bízza meg. Működés rendje: A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető. Megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják. Döntési jogkör: Nevelőtestület által átruházott kérdésekben Továbbképzési programról Véleményezési jogkör: Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét és működési rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti közös megállapodás szabályozza. 30

31 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: a) óvoda-orvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Óvoda-orvosi szolgáltatás Az intézmény épületén belül jelenleg nincs b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás c) óvoda fogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Védőnői szolgáltatás Gúth Istvánné Körzeti Védőnő Havi tisztasági szűrés Helyben Pánd védőnő óvodafogászati ellátás Dr. Évi egyszeri szűrés Pánd Község Fogászati Rendelő 12. Az intézményi védő, óvó előírások, gyermekvédelmi feladatok ellátás rendje A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai: A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. 31