KÜLÖNFÉLÉK. Cséti Ottó. f A selmeczbányai m. kir. bányászati és

Átírás

1 718 KÜLÖNFÉLÉK. Cséti Ottó. f A selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskolának gyásza van. Érdemes tanára, Cséti Ottó, ki már több év óta nyugalomban volt, elhunyt. Odaadó munkássággal, fáradhatatlan törekvéssel buzgólkodott a hazai bányászati s erdészeti tanügy és irodalom szolgálatában. Erdészeti irodalmunkat jeles szakmunkával, az Erdészeti földméréstan"-nal gazdagította, melyet az Országos Erdészeti Egyesület annak idején 100 db. arany, pályadíjjal is jutalmazott. Számos tanítványa őszinte hálával és szeretettel gondol rá, ki az ifjúságnak mindig nemes és jóakaratú is volt. Életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: barátja Verbói Cséti (Chrismár) Ottó Budapesten 1837-ben született, hol elemi s középiskoláit végezte ig a bécsi műegyetem hallgatója volt ban a Selmecbányái bányászati akadémiára felvétetvén, annak elvégzése után ban mint id. tanársegéd, 1863-tól 1865-ig mint bányagyakornok Selmeczbányán, majd Govosdián 1865-től 1868-ig pedig mint tisztjelölt Govosdián, Kapnikbányán, Nagybányán és Diósgyőrött szolgált tól 1872-ig Diósgyőrött mint vasgyári mérnök működött és utóbbi minőségében a vasgyár építésének műszaki vezetője is volt óta mint helyettes, azután mint rendkívüli, majd mint rendes tanár és m. kir. főbányatanácsos a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémián működött évi augusztus hó 1-én nyugalomba vonult, mely alkalommal érdemei elismeréséül, a verbói" előnévvel, nemességet is kapott. Az Erdészeti földméréstan"-on kivül az Általános földméréstan", a Bányaméréstan" Felső földméréstan" czimü tankönyveketirta CS 3.Z tt Erdészeti Lapok"-ban, de különösen a Bányászati és Kohászati Lapok"-ban, valamint a porosz bányászati lapokban is számos alapos szaktudásról tanúskodó czikket és értekezést irt. Béke hamvaira!

2 719 Japánország erdőgazdaságát illetőleg a st.-louisi kiállításon számos, értékes statisztikai adatot tettek térképeken és grafikonokon közzé, melyek közül a következőket emeljük ki: Japánnak egész erdőterülete 23, Cho (Cho körülbelül egy hektár) vagyis összkiterjedésének 59%-a. Formoza nincs beszámítva; ott most folyik az erdők felvétele. Az emiitett területből Cho véderdő. Azonkívül Japánnak 6'8%-a, vagyis 2, Cho, kopár területet képez, melyet részben legelővé, részben erdővé szándékoznak átalakítani. Az előbb emiitett területből: 13, Cho az állam tulajdona, 2, Cho a korona tulajdona, 1, Cho a községek tulajdona, Cho a papi intézmények tulajdona, 5, Cho magánosok tulajdona. Az állami erdők 10 főkerületbe, 270 alkerületbe és 1323 védkerületbe vannak osztva. A koronaerdőket az állam erdejétől teljesen külön kezelik. Az állami erdőknél: 1883-ban jen bevétel, jen kiadás; tiszta bevétel jen; 1892-ben jen bevétel, jen kiadás; tiszta bevétel jen; 1902-ben 2, jen bevétel, 1, jen kiadás; tiszta bevétel 1, jen. Az utolsó 20 évben a tiszta jövedelem évenkint átlag 16%-kal emelkedett. Az egész erdőterületet 13 millió hektárnak véve, esik egy hektárra 0'45 márka tiszta jövedelem, ami a mi fogalmainkhoz képest elég szerény. Ez azonban részben onnan is ered, hogy az állami erdők csak kis részben vannak még kihasználás végett feltárva óta hektárt erdősitettek be. A terület 90%-át fenyővel, a többit lombfanemekkel erdősitettek be. A grafikonokból nem volt kivehető, vájjon ezek az erdősítések kizárólag kopár területeken történtek-e, vagy hogy a feltüntetett adatokba a kihasznált erdőterületekből felújított területek is bele vannak-e foglalva. Erdészeti Lapok 49

3 720 Az utóbbi 10 évben a kiállított erdei termékek értéke millió márkára, a beszállított erdei termékek értéke 24-2 millió márkára rúgott és igy összesen millió értékkel több erdei terméket szállítottak ki az országból évben alapították az első, állami erdészeti tanintézetet. Ma már 60, különböző fokú intézetben és tanfolyamon adják elő az erdészeti tudományokat és pedig 1 egyetemen 3 éves tanfolyamon ezidőszerint 43 hallgató, 3 műegyetemen 3 éves tanfolyamon ezidőszerint 221 hallgató, 5 műszaki középiskolán 3 éves tanfolyamon ezidőszerint 375 tanuló, 5 (1 2 évre terjedő) gyakorlati erdészeti tanfolyamon 340 tanuló, 46 (1 2 évre terjedő) erdészeti kisegítő tanfolyamon 4678 tanuló tanult. Ez utóbbi adatokból láthatjuk, hogy Japán ugy a felsőbb szakoktatás, mint az alsóbb erdészeti személyzet oktatása tekintetében figyelemre méltó haladást ért el. Cs. Oy. A fakereskedeimi előadások, melyek a budapesti kereskedelmi akadémia főiskolai tagozatán, ugy az azokra beiratkozott akadémiai rendes, mint a jelentkezett rendkívüli hallgatók szorgalmas látogatottsága és élénk érdeklődése mellett immár harmadízben rendeztetnek, f. évi szeptember hó 10-én vették kezdetüket. Az előadók a megelőző években szerzett tapasztalatok fölhasználásával előadásaikban mind azt összegyűjteni -és nyujtan igyekeznek, amit e tárgyak köréből a fakereskedőnek és fatermelőnek tudni kell és előadásaik az ez idén 50 éves fennállását ünneplő akadémia évi jelentése szerint a folyó tanévben is az alábbi tananyagot fogják felölelni: I. Erdészet, erdőfelmérés és erdőbecslés afakereskedés szempontjából. (I. félév, heti 3 óra. Azonkívül gyakorlatok és kirándulások. Az I. és II. félévben szabadon választható előadás.) Előadja: Cserny Győző kir. al-erdőfelügyelő. A) Erdészet. 1. Az erdőgazdaság a fatermelés szempontjából. Az erdők közgazdasági jetentősége, az okszerű erdőgazdaság alapelvei. E'dészeti statisztika. 2. A fakereskedelemben előjövő főbb hazai fanemek és cserjék elosztása talaj, magassági viszonyok és éghajlat szerint. A főbb hazai fanemek és cserjék ismertetése, a fa levele, rügye, virága, gyümölcse és kérge szerint -- kirándulások és a külön tartott gyakorlatok alkalmával. Az egyes hazai fanemek és cserjék, valamint a hazai fakereskedelemben előforduló főbb, idegen fanemek rövid ismertetése. 3. Az erdő helyes kihasználása. Munkáskérdés rövid tárgyalása. A fadöntés ideje s módja. Vágatási sorrend. Főbb faválasztékok termelése, a termelt fa értékesítési módjai röviden előadva s kapcsolatba hozva a tőzsdei szokásokkal.

4 721 Kötlevelek és szerződések szerkesztése általánosságban, gyakorlati példákkal. A termelt fa közelítése a vágásból. A termelt fa szállításának általános ismertetése utak, csúsztatok, siklók, erdei vasutak, sodronykötélpályák, usztatás és tutajozás segítségével. (Példák költségek kiszámítására.) 4. Az erdők mellékhasználatainak (cserkéregtermelés, gubacstermelés, szénégetés, gyanta- s terpentinnyerés stb.) ismertetése. 5. Az erdőgazdaságra vonatkozó törvényeknek s főbb kormányrendeleteknek ismertetése. Érintkezés a közigazgatási hatóságokkal és az erdészeti hivatalokkal. Idegen területen át való szállítási, továbbá usztatási, tutajozási, erdei iparvasut létesítésére vonatkozó engedélyek iránt és más ügyekben is beadandó kérvényeknek szerkesztése gyakorlati példákkal. Gyakorlati kirándulások a székesfőváros erdejébe. Az Országos Erdészeti Egyesület gyűjteményeinek és a m. kir. mezőgazdasági múzeum erdőgazdasági vonatkozású részének megtekintése. B) Erdőfelmérés. Egyenes vonalak kitűzése adott irányban. Szögek (merőlegesek, nyiladékok) egyszerű kitűzése kitűző rudakkal és szögtüzőkkel a természetben. Ugyanott vonalak felmérése mérőszalaggal és lánczczal, kisebb területek felmérése háromszögekre való bontás és rendszálak segítségével. Kisebb erdőrészek körülkerítő felmérése busszolamüszerrel. A felmért vonalak felrakása. Térvázlatkészités. Területszámítás körző s vonalzó, valamint egyszerűbb térmérő segítségével. A lejtmérezés rövid ismertetése. Emelkedések és esések egyszerű megmérése. Fakiszállitásra alkalmas utak egyszerűbb tervezése ; építésük s fenntartásuk rövid ismertetése. Területek (farakodók) egyengetése. Gyakorlati kirándulások a székesfővárosi erdőbe s ez alkalommal térképolvasás. Külön gyakorlati előadások az akadémián. C) Erdőbecslés. Fekvő fának (törzsfa, ág, galy, héj stb.) továbbá ürméterekbe rakott fa köbözése. Allófák vastagságának és magasságának megállapítására szolgáló egyszerűbb mérőeszközök használatának ismertetése. Ailófák köbözése. Álló törzsek műfára alkalmas részeinek becslése választékok szerint. Egész erdőrészek fatömegének becslése átlagfa döntésével, törzsönkint való megszámlálással, próbatérrel, fatermési táblák és alakszám segítségével. Becslési (és fatermési) táblázatok ismertetése és begyakorlása. Haszonfaszázalék-kiszámitás. A fa és az erdőkorának meghatározása. Növedékszámitás rövid ismertetése. Tölgy és fenyőerdők főbb becslési módjai gyakorlati példákkal. Lomb- és fenyőerdő becslése a székesfőváros erdejében gyakorlati kirándulás alkalmával. II. Faipari technológia. (I. félév, heti 2 óra. Azonkívül gyakorlatok és kirándulások. Az I. vagy II. évfolyamban szabadon választott előadás.) Előadja: Gaul Károly, állami felső ipariskolai igazgató. 1. Fürészelt faáruk gyártása. A faáruk kereskedelmi alakjai és azok méretei. Az erdő faanyagának értékesítési módjai általában. A fürészgépek szerkezetének leiró ismertetése, sebességük, működésük módja, erőszükséglet, termelőképesség. A fürésztelepek fölállitási helyének megválasztása. Az erdő faanyagának, fölmérésének s fölbecslésének egyes módjai. A rendelkezésre álló erdei faanyagok alapján a fürésztelep berendezésének, fontosabb tárgyainak meghatározása, u. m. a keresztfürészgépek nagysága és száma, egyéb fűrészek és mellékiparok gépei; 49'

5 722 a motor válogatása és nagysága, a kazánok rendszere és nagysága, a transzmisszió, javitó és fürészélesitő műhely berendezése. A szállított gépek alapján a fürészcsarnok méreteinek megállapítása. A csarnok és egyéb épületrészek (gépház, kazánház stb.j szerkezete és fölszerelése, elhelyezésük módja. A rönkőtér nagyságának meghatározása, elhelyezése és berendezése, az árutér nagysága, elhelyezése és berendezése. Fűrésztelepek üzeme a fa döntése s erdei kezelése, közelítése, a faanyag kezelése és osztályozása a rönkőtércn, a fürészcsarnokban, a faáruk osztályozása; azok rakásolása az árutéren. Levegőn való szárítás, mesterséges szárítás, a szárítás időtartamai és ennek haszna kísérleti számeredmények alapján. Az anyag kihasználási viszonyai %-ban kifejezve. Üzemköltségek ; az áruk önköltsége. Vasúti talpfaíermelés. Ezek anyagai, normál méretek és alakok. Kihasználási %-ok általánosan és bizonyos rönkőméretek mellett. Gyártási eljárások. Az önköltség kiszámítása. 3. A fa telítése kiváló tekintettel a talpfákra. Czélja és haszna. Telitő anyagok és eljárások. A telítési eljárások munkafolyamai, telepek berendezése és üzeme. A telítés költsége különféle eljárások mellett. A telítés eredményei a gyakorlatból vett példákkal megvilágítva. 4. A bükkfa gőzölése. A gőzölés hatása a fa színére, szilárdságára, tartósságára és zsugorodó képességére, szívósságára és munkabírására. Gőzölök szerkezete és berendezése. Gözölőtelepek tervezése, famennyiség alapján. Üzem-önköltség. Üzleti eredmények. 5. Gyakorlatok a különböző fanemek fölismerésére nézve. (Szabad szemmel és nagyító alatt.) III. Vasúti díjszabások. (Heti 2 óra.) Előadja: Kapus Béla m. kir. állainvasuti főellenőr. Az árufuvarozás ügyletének ismertetése. A vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben kötött nemzetközi egyezmény a vasúti üzletszabályzat és annak póthatározatai nyomán. A fuvardijak kiszámítására vonatkozó alapelvek. Helyi és köteléki díjszabások. Kivételes díjszabások, dij kedvezmények. Kombinált díjtételek kiszámításának módja. A belvízi hajózásra vonatkozó üzletszabályzatok és díjszabások. Átrakási forgalom. Reexpediczió, fuvardijkülönbözetek és kártérítések iránti felszólamlások. Végül a nemzetközi egyezményhez hozzá nem járult államok vasutjaival való forgalomban érvényes szabályzatok és díjszabások ismertetése. IV. A határvámok ismertetése és kezelése. (Heti 2 óra.) Előadja : dr. Márffy Ede pénzügyi titkár. A vám fogalma és szerepe a kereskedelemben. A vámok kezeléséről általában (vámterület fogalma, vámigazgatás, vámok nemei, vámszerződések, vámtarifa, a vámkezelés alapfogalmai). Az osztrák-magyar vámterület vámkezelésére vonatkozó nevezetesebb elvek. A vámköteles forgalomról általában (jogforrások, az osztrák-magyar vámterület, vámhivatalok, vámhatóságok, e vám terület viszonya a külföldi államokhoz, vámtarifája és tarifatörvénye). A beviteli vámáruk kezelése. A kiviteli és átviteli áruk kezelése. A kisérőjegygyel való utazás. A lemondó jegygyei való rövidített sommás utaló eljárás. A postai küldemények vámkezelése. A tengeri hajókon érkező vámküldemények vámkezelése. Forgalmi korlátozások. Az előjegyzési eljárás. Vámhitel. A hivatalos és közraktárak. A külkereskedelmi áruforgalom statisztikai nyilvántartása. A vámjövedéki büntető eljárás főbb szabályai. A vámtarifa kezelésének gyakorlása. Vámhivatal megtekintése.

6 723 Ezenkívül esetleg még a fakereskedeletn technikája köréből is tartatnak előadások. Tudtunkkal fakereskedelmi előadások a kontinensen más főiskolán nem tartatnak, viszont mint már emiitettük a bécsi gazdasági főiskoláé az elsőség és a dicsőség, hogy fakereskedelmi tanfolyamot erdőtisztek részére rendezett. Vajha mi is mielőbb hirt adhatnánk ezen oly hasznos és hézagot pótló intézménynek hazánkban történt létrejöveteléről, vagy legalább is a fakereskedelmi ismereteknek főiskolánkon kiterjedtebb mértékben való tanításának elhatározásáról. Uj faipari vállalatok. A marosvölgyi fatermelő r.-társaság 1, K befizetett tőkével megalakult. A társaság a Toplitza község határában mintegy 8000 k. holdon elterülő 2, tm d -re becsült fenyőfakészletet fogja kitermelni. Ugocsa vármegyében egy külföldi pénzcsoport tanningyár létesítését tervezi. A gyár megvenné a Teleky grófok dolhai, mintegy 4000 k. hold bükkfaerdőit és ennek kitermelése által előmozdítaná a dolhai vasút kiépítését. A magyar román határon lévő zoóvölgvi erdők kitermelésére a hazai bank r.-t., a nasici tanningyár és Vuck M. és fiai 5 millió korona tőkével részvénytársaságot alapított, mely főleg kivitelre fog dolgozni. Az Urmánczi Nándor-féle erdélyi, mintegy 4000 k. hold luczés jegenyefenyő erdők kitermelésére a vevő magyar keresk. r.-tés két fakereskedő czég a volt tulajdonossal együtt részvénytársaságot alapított. 2, korona alaptőkével alakult a resiczai falepároló részvénytársaság, melynek czélja az osztrák-magyar államvasuttársaság délmagyarországi uradalmán, melynek nagy részét, 923 négyzetkilométeren bükkfaerdők teszik ki, falepároló telepeket létesíteni. A vállalat alapitói az osztrák-magyar államvasuttársaság és a konstanzi Holzverkohlungs Industrie Aktiengesellschaft. A társaság igazgatóságába Banthlin Ágost, Ehrlich Emil dr., Tavi Gusztáv és Veilh Béla választatott meg. Gazdasági akadémiák uj szervezeti szabálya. Ezen szervezeti szabályzat értelmében, melyet O felsége most hagyott jóvá, a keszthelyi, debreczeni, kassai és kolozsvári m. kir. gazdasági tan-

7 724 intézet is akadémiává alakíttatott át és ugy ezen uj, mint a magyaróvári akadémiákra uj rend s fegyelmi sza' ályzat lett életbe lépteíve. Az uj intézkedésre a magyaróvári akadémiának túlzsúfoltsága miatt s azért is szükség volt, hogy az akadémiák országos helyi elosztása szerint a hallgatók annak a vidéknek gazd. akadémiáját kereshessék fel, mely leendő gyakorlati működéséhez legközelebb esik. Ez a körülmény pedig hazánk eltérő klimatikus viszonyai miatt a gazdaképzés szempontjából igen fontos. A szabályzat szerint ezentúl első felvételi feltétel a gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi bizonyítvány, vagy pedig jeles felső kereskedelmi iskolai érettség. Rendkivüli hallgatókul felvéfetnek teljeskoru férfiak, főiskolák hallgatói. A tanév október elsejétől július végéig tart. A félévi vizsgák megszűnnek s ehelyett a három évre terjedő tanfolyamon minden év végén alap, szak, illetőleg záróvizsga tartatik, ezenkívül kötelező kollokválások tartatnak. A gazdasági gyakorlatot ezentúl az akadémia gazdaságának keretében, még pedig az első gyakorlati évben kell megszerezni. A magyaróvári akadémián a f. tanévben a felvétel az eddigi rendszer szerint történik. Az 1907/908. tanévtől kezdve azonban ott is az első gyakorlati év rendszeresiítetik és a magángazdaságban szerzett bizonyítványt nem fogadják el. Más átmeneti intézkedésekről is gondoskodva van. Az otocsáczi erdőhivatal székhelyének áthelyezése. Amint értesülünk, a földmivelésügyi miniszter az otocsáczi erdőhivatalt a Fiume melletti Susak-ra. helyezte át. Ez az intézkedés az eddig igen félreeső helyen szolgáló tisztviselők körében általános örömet keltett. Helyreigazítás. Az Erdészeti Lapok mult havi, VIH-ik füzetének 615-ik oldalán A beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke" czim alatt közölt könyvismertetésnek 4-ik sorában lévő mintegy" szó után a nyomda tévedéséből a következő sor maradt ki: erdészeti szolgálatának hagyatékaként értékes művel gazdagította..." Halálozások. Kozarac József kir. erdőmesíer, a vinkovcei kir. főerdőhivatal főnökhelyettese, jeles erdészeti szakíró, ki különösen a tölgy termelése és értékesítése lerén volt szaktekintély és a szépirodalom terén is, mint a legkedveltebb horvát elbeszélők egyike szép sikert ért el, élete derekán, 48 éves korában elhunyt. Ifj. Mjazovszky Károly és Pollág Géza m. kir. főerdészek, az Országos Erdészeti Egyesület tagjai elhunytak. Nyugodjanak békében!

8 725 A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma fában, faárukban, eserzőanyagokban és papirosanyagban. (1905.) I. Fa. Kivit'el Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 1. Ttlzifa, fűrészpor. Ausztria , Bosznia._ I. összeg 410, , ,846 1, Németország Olaszország Románia Szerbia._ Bulgária Európai Törökország II. összeg ~ Főösszeg évben , , /J , , , , , , , Eezetforg-áes, deritőforgáes. Ausztria UTj I. összeg _ Németország, Bulgária II. összeg )90 Főösszeg évben S Fagyapot. Ausztria Bosznia I. összeg Németország._ Olaszország Oroszország Nagybritannia

9 726 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke métermázsa 1 oronákban métermázsa koronákban Románia Szerbia II. összeg. SS Főösszeg évben 4.1( (5.03!) lt'o Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, tölgyfából. Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország , Olaszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia ly.712 Románia Dánia Spanyolország Afrika - - = II. összeg , Főösszeg évben 30.04(i S ,»H.» , , , , Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, dió-, olaj- és babérfából. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Olaszország Svájcz Francziaország B-.-lgium Románia Szerbia _ II. összeg Főösszeg évben 7.( l(>.2í! a 4. stat. szám alatt van kimutatva.

10 727 Ország mennyiség e érték e mennyiség e érték e métermázsa koronákba n métermázs a koronákba n 6. Épület- ós műfa, nyers, megmunkálatlan, juhar, körte, cseresznye, meggy, nyir, szilvafából és mogyoróeserjéböl. Ausztria Bosznia I. összeg Németország..... ~~ = OLiszország Francziaország S Románia Spanyolország II. összeg Főösszeg évben ( S Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, kőris-, szil-, fűz-, akáez-, gyertyán-, gesztenye- és barkóezafából. Ausztria Bosznia I. összeg S03 Németország Olaszország Svájcz Francziaország.1-: Hollandia Nagybritannia Románia Bulgária Európai Törökország Spanyolország Afrika - S0 520 II. összeg Főösszeg évben ) , a 8. stat. szám alatt van kimutatva. 8. Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, bükkfából. Ausztria Bosznia I. összeg

11 728 Ország mennyisége ériéke mennyisége értéke Németország Olaszország Oroszországa Francziaország i Belgium Nagybritannia Románia Spanyolország II. összeg Főösszeg évben , i , Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, nem európai fanemekből. Ausztria I. összeg Németország Francziaország Nagybritannia Ázsiai Törökország Afrika Brit-Kelet-India Egyesült-Államok S0 Brazília II. összeg Főösszeg évben ( ( Parafa, tuskókban vagy táblákban. Ausztria összeg Németország Olaszország" Nagybritannia Románia Spanyolország Portugália Afrika II. összeg Főösszeg évben ( S

12 729 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 11. Épület- és műfa, nyers, megmunkálatlan, hárs-, jegenye-, égeres nyárfából. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Oroszország Románia Szerbia _ II. összeg Főösszeg évben , _ a _ a 12. stat. szám alatt van kimutatva. 12. Épület- és műfa, nyers-, megmunkálatlan fenyőfából (a fenyőfarudak kivételével). Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország Olaszország Oroszország Románia , Szerbia _ Bulgária Európai Törökország Görögország II. összeg._ , Főösszeg évben , , , , , , , , Fenyőfarudak, nyersen. Ausztria Bosznia I. összeg ^ Németország Í Olaszország Románia Bulgária

13 730 Ország mennyisége ériéke mennyisége értéke Görögország... métermázsa koronákban métermázsa 151 koronákban 40S Montenegró Más országokból II. összeg Főösszeg évben * lom " - - 'F' ' :365 6 o íono " ) U óm I 6 2 " ' J Bányafa, szóideszka. Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország Románia.. _ _ II. összeg Főösszeg évben !) 2<! , , , , á , Vasúti talpfa. Ausztria , Bosznia I. összeg , Németország Olaszország Svájcz Hol'andia Románia Görögország Afrika II. összeg Főösszeg évben , , , , , , Donga, hordófenék, hordófa, keményfából. Ausztria , Bosznia _ , I. összeg , ,

14 73 1 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke Németország , Olaszország Svájcz Francziaország , Belgium, Hollandia......_ Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Portugália Afrika Egyesült-Államok Brazília Más országokból r II. összeg , Főösszeg évben , !)!).0i)S 12, , , , , , , , , , , Fürészelt vagy faragott műfa, tölgyfából. Ausztria , Bosznia I. összeg , Németország , Olaszország , Svájcz , Francziaország , Belgium , Hollandia Nagybritannia , Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Afrika

15 732 Ország Argentinia... Más országokból Főösszeg évben , mennyisége métermázsa értéke koronákban mennyisége métermázsa értéke koronákban II. összeg , , , , , , , , , , , , Fürészelt vagy faragott műfa, dió-, olaj- és babérfából. Ausztria Bosznia._ I. összeg Németország Olaszország Svájcz Belgium Románia 3 29 II. összeg U Főösszeg évben ) t a 17. stat. szám alatt van kimutatva. 19. Fürészelt vagy faragott műfa (abronesfa is), juhar-, körte-, eseresznye-, meggy-, nyír-, galagonya-, szilvafából és mogyoróeserjéből. Ausztria Bosznia I. összeg l Németország Olaszország Belgium Hollandia Nagybritannia Románia Bulgária Afrika Brazília II. összeg Főösszeg évben a 17. stat. szám alatt van kimutatva.

16 733 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 20. Fűrészelt vagy faragott műfa (abronesfa is) kőris-, szil-, füz-, akáez-, gyertyán-, gesztenye- és barkóezafábói. Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország Olaszország S Svájcz Franczuország Nagybritannia Románia Spanyolország Afrika = II. összeg Főösszeg évben S »... a 21. stat. szám alatt van kimutatva. 21. Fürészelt vagy faragott műfa, bükkfából. Ausztria , Bosznia I. összeg , Németország Olaszország , Oroszország Svájcz francziaország Belgium Hollandia 142 9^4 Nagybritannia ^9 Románia Szerbia 6 42 Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Afrika Brit-Kelet-India Argentinia... _ Más országokból _ II. összeg Í , Főösszeg évben , » , , , ,258620

17 734 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 22. Fürészelt vagy faragott műfa, nem európai fanemekből. Ausztria I. összeg Németország Olaszország Belgium Nagybritannia Ázsiai Törökország Egyesült-Államok Brazília Argentinia _ II. összeg Főösszeg évben t Fürészelt vagy faragott műfa, hárs-, jegenye-, éger- és nyárfából. Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország Olaszország Oroszország Svájcz Franciaország Bulgária Spanyolország II. összeg." 17238" Főösszeg évben 6.7Í _ a 24. stat. szám alatt van kimutatva. 24. Fürészelt vagy faragott műfa, fenyőfából; hordófa puhafából. Ausztria 2, , , , Bosznia , I. összeg... 2, ' 14, , , Németország.7 ~ ~ , Olaszország , Oroszország ,084 Svájcz JT; Francziaország ,

18 735 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke métermázsa koronákban mélermázsa koronákban Belgium Hollandia Nagybritannia , Románia Szerbia Bulgária _ Európai Törökország , Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Portugália Afrika _ , Montenegró Brit-Kelet-India Más országokból II. összeg , , Főösszeg évben 2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , Fazsindely. Ausztria Bosznia _ _ I. összeg Németország Olaszországé Belgium Románia Szerbia II. összeg Főösszeg évben Szőlőkaró és komlókaró, fürészelve vagy hasitva. Ausztria Bosznia _ I. összeg Németország._ II. összeg Főösszeg évben , Erdészeti Lapok 59

19 736 O r s z á g mennyisége értéke mennyisége értéke mmázsa koronákban mmázsa koronákban 27. Fűzfavessző, hámozatlan. Ausztria.._ Bosznia I. összeg Szerbia II. összeg Főösszeg évben a 28. stat. szám alatt van kimutatva. 28. Fűzfavessző, hámozott. Ausztria Bosznia I. összeg 189 5^ Németország Románia Szerbia II. összeg Főösszeg évben-.., : Faszén. Ausztria ' , Bosznia _ I. összeg , Németország Olaszország Svájcz."._ Francziaország...._ Nagybritannia Románia C0 Szerbia... " II. összeg , Főösszeg 1905'. évben ,579: , S9 2, , ,

20 737 Ország mennyisege métermázsa értéke koronákban mennyisege métermázsa értéke koronákban I. A faforg-alom összesítése. Ausztria 2, , , , Bosznia _. 1, , I. összeg... 4, , , , , , , , , , , , , Németország , Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia , Románia , Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Portugália Dánia 934 Afrika ,239 Montenegró 406 Brit-Kelet-India Egyesült-Államok Brazilia Argentinia Más országokból II. összeg... 1, , , Főösszeg... 5, , ,352.8(15 77, II. Cserzőanyag-ok. 30. Festőfa. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Francziaország Románia Szerbia Bulgária..; : ^ _ = II. összeg Főösszeg évben _ : " *

21 738 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 31. Héjak, gyökerek, levelek, virágok és gyümölesök festéshez. Ausztria Bosznia _ 3 90 I. összeg Németország Olaszország Svájcz Nagybritannia Románia Szerbia._. _ Egyesült-Államok II. összeg Főösszeg évben Héjak, eserzéshez. Ausztria Bosznia I. összeg _ Németország. _ , Olaszország.... _ Oroszország Svájcz Francziaország _ Hollandia Nagybritannia Románia Szerbia Egyesült-Államok Brazília _ Más országokból II. összeg , Főösszeg évben , , , , , Quebr aehofa. Ausztria I. összeg

22 73 o Ország mennyisége értéke mennyisége értéke Németország Olaszország Nagybritannia Argentinia II. összeg Főösszeg évben ( <> Gubaes, gallus. Ausztria Bosznia I. összeg Németország -7~~ Oroszország Francziaország 1 18 Nagybritannia...._ Románia Szerbia Görögország...._ ~ II. összeg Főösszeg évben Vallonea. Ausztria _ I. összeg Románia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Brit-Kelet-India Argentinia._ _ II. összeg Főösszeg évben (i i , ,

23 740 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 36. Gesztenyefa-kivonat. Ausztria I I. összeg Németország Olaszország Francziaország Nagybritannia Szerbia Bulgária 1 28 Brit-Kelet-lndia II. összeg Főösszeg évben Tölgyfakivonat. Ausztria , , I. összeg , Németország Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia , Románia Szerbia... T. : Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország. > Argentinia Japán Más országokból II. összeg , Főösszeg évben , , , , ' : ,

24 741 O r S Z a g mennyisége értéke mennyisége értéke 38. Fenyőfakéreg-kivonat. Ausztria I. összeg Németország Olaszország Belgium Hollandia Románia... _ Ázsiai Törökország Egyesült-Államok Más országokból _ II. összeg Főösszeg évben _ Quebraehofa-kivonat. Ausztria I. összeg Németország Olaszország._ Belgium Nagybritannia Románia Egyesült Államok Brazília Argentinia II. összeg Főösszeg 1905 évben , Egyéb eserzőanyag-kivonatok, u. m. szömöreze-, mimosakivonat stb. Ausztria I. összeg i: Németország Olaszország

25 742 Ország mennyisége éríéke mennyisége értéke Nagybritannia Brit-Kelet-India II. összeg Főösszeg évben II. Cserzőanyag-ok összesítése. Ausztria , , Bosznia I. összeg , , Németország , Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia , Románia Szerbia S Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Brit-Kelet-India Egyesült-Államok Brazília Argentinia Japán._ Más országokból II. összeg , , Főösszeg , , III. 41. Papiposanyag, fából, mechanikai uton előállitva (faanyag). Ausztria I. összeg ^53 Főösszeg évben _

26 743 Ország mennyisége értéke mennyisége ériéke IV. 42. Papirosanyag, fából, vegyi uton előállítva (eellulose). Ausztria , I. összeg , Németország , Olaszország , Svájcz Francziaország Belgium...._ S.020 Hollandia Nagybritaunia Egyesült-Államok C0 Brazília C0 II. összeg , Főösszeg évben ,647.2( , , , , V. Faáruk. 43. Közönséges asztalosmunkák (a bútorok kivételével) nyersen, alapozva, páezolva, mázolva. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Olaszország..._ Svájcz Fiancziaország Belgium Hollandia _ Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Afrika Egyesült-Államok II. összeg Főösszeg évben a 44. stat. szám alatt van kimutatva.

27 744 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke Közönséges esztergályosmunkák (a butorrészek és botok kivételével) nyersen, alapozva, páezolva, mázolva , I. összeg , Németország Olaszország _ Oroszország Svájcz... _ Francziaország _ Belgium Hollandia Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Spanyolország._ 1 13 Afrika Egyesült-Államok Más országokból 6 78 II. összeg Főösszeg évben , , : , Kádármunkák (a hordók kivételével). Ausztria Bosznia I. összeg Németország * 4 ' 180 " Románia " _ Bulgária _ C80 Görögország Egyesült-Államok II. összeg / Főösszeg évben C '." , » ,r a 44. stat. szám alatt van kimutatva.

28 745 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 46. Bognármunkák. Ausztria Bosznia i " v u I- összeg Lli! ** Németország f V Svájcz - : " >ö Nagybritannia _ 7 g g 4 Románia - _ - ' m Szerbia II. összeg !» í Bulgária Főösszeg évben _ Európai Törökország a 44. stat. szám alatt van kimutatva. 47. Deszkák, gyalulva (a parkettadeszkák kivételével). Ausztria Bosznia I. összeg Németország Svájcz._ Nagybritannia 4 40 Románia Szerbia Európai Törökország II. összeg Főösszeg évben n ~ a 44. stat. szám alatt van kimutatva. 48. Egyéb közönséges faáruk, u. m.: fasodrony, ezipőszegek, skatulyák, stb. Ausztria Bosznia' ,36.0 I. összeg Németország Olaszország _ Svájcz

29 746 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke Francziaország Belgium Nagybritannia... _ Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Görögország Afrika Egyesült-Államok China és Japán 1 32 II. összeg Főösszeg évben a 44. stat. szám alatt van kimutatva. 49. Vessző, nyírfa és galyseprük. Ausztria Bosznia I. összeg Bulgária 1 13 II. összeg 1 13 Főösszeg évben Kanalak, főzőkanalak fából. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Románia... _ Szerbia._. _ Ázsiai Törökország 2 88 ll. összeg Főösszeg évben

30 45 éves jó hírnevű czég! a fi > 0 N <fl a V ll s w o! cs. é s kir. udvari szállít ó elsb körmend i magyar magperget ö gyára, erdészet i magnagykereskedés és csemetekivitel i telepe KÖRMEND (Vasmegye) JANLJA elismert kitün ö minőségű teljese n meg - bízható terményei metve gyártmányait. t v \i \f \f u Tölgymakkot csakis oly erdőterületekből gyűjtetek, melyek a csemeték továbbfejlődése l irányában teljes garancziát nyújtanak, "^s Jegenyefenyömonnm a legjobb, mely lllcujulll egyáltalán forgalomba jön. Xs \s \S\ ) \ ) 8 3 Lombfa- é s gyümö lesmagvaim szavatolt friss szedésüek, megbízhatók és magas csiraképességgel birnak. "^s \ > Gyümölcsfák, vadonezo k Élösövények. Diszfenyö k Erdei csemeték. Dísz - és sorfák. Kúszó - é s örökzöld növények. Szomoru - és gömbfák. Diszbokro k nagy választékban és mennyiségben mind dus növényzettel. Árak levélileg TavaRzi szállításra vonatkozó megrendelések Illetve előjegyzések már most kéretnek., 9 63, P. C &l < ssai 3" Árjegyzék ingyen és bérmentve "Pátria" r.-t. Budapest.

31

32 747 Ország mennyisége értéke mennyisége értéke 51. Szitakéreg, szitaabrones, fából. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Románia Szerbia Bulgária II. összeg Főösszeg évben Bútorok és butorrészek, fából, durvák.nyersen, festve vagy páezolva (az 54. és 55. sz. a. megnevezettek kivételével). Ausztria.. ~ ~ Bosznia I. összeg Németország Olaszország Svájcz ' 1 60 Francziaország Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Afrika Egyesült-Államok Más országokból II. összeg Főösszeg évben Bútorok és butorrészek, fából, finomabbak, furnirozva, fényezve, finoman mázolva, márványnyal ós üveggel kapesolatban is (az 54., 55. és 57. sz. a. megnevezettek kivételével). Ausztria , , Bosznia I. összeg , ,

33 748 Kiv itel Ország mennyisége értéke mennyisége értéke Németország Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Nagybritannia '." Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Spanyolország Afrika _ S0 Egyesült-Államok China és Japán Más országokból II. összeg Főösszeg évben , , » , , , , , _ , , , , , Hajlított fabutorrészek. Ausztria I. összeg Svájcz Szerbia 1 32 II. összeg Főösszeg évben ' i 1, Hajlított kész fabútorok, szétszedve is. Ausztria._ Bosznia I. összeg Németország , Olaszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia

34 749 Ország mennyisége Jrtel^ m H e r m á z s ae kosnfkban Nagybntannia Románia _ Szerbia _ Bulgária _ Q Európai Törökország Q 1 2 g 5 q 0 8 Ázsiai Törökország _ ^ m 5io.720 Afrika ; Brit-Kelet-India., f i { j Egyesült-Államok _ lumt Brazília _ Argentima... _ China és Japán g g Más országokból Z, ~ 9 ögjh =36^EZl_lMl Főösszeg évben , , , , , Bútorok, bambusz- vagy széknádból. Ausztria I. összeg._ Németország Szerbia Európai Törökország II. összeg ' Főösszeg évben Párnázott fabútorok. Ausztria , Bosznia I. összeg , /510 Németország Olaszország Svájcz Francziaország Belgium Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária

35 750 Orsz á g mennyisége értéke mennyisége értéke Európai Törökország Ázsiai Törökország ' Afrika Egyesült-Államok China és Japán II. összeg Főösszeg évben l,2í> _ , , Botok, kidolgozva, fából, felszerelé s nélkül. Ausztria Q I. összeg._ i Németország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia O.2Q0 3 1 Nagybritannia Románia Afrika Más országokból - ~~ > II. összeg Főösszeg évben Falóeek, himzőrámák, képkeretek, óraszekrénye k s effélék, aranyozva, ezüstözve, fényezve, stb. Ausztria , Bosznia I. összeg , Németország Olaszország Svájcz Francziaország Hollandia Nagybritannia Szerbia Bulgária Európai Törökország

36 751 Ország Egyesült-Államok China és Japán _~ II. összeg ~-_ Főösszeg évben n mennyisége értéke métermázsa koronákban , , , , , mennyisége értéke métermázsa koronákban , Egyéb finom faáruk, u. m.: kész sétabotok, pipák, ostornyelek, szivar szipkák, kődiógombok, tálezák, stb. Ausztria , Bosznia I. összeg , Németország Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Afrika Montenegró Brit-Kelet-India Egyesült-Államok China és Japán _ II. összeg Főösszeg évben , , , , az 59. stat. szám alatt van kimutatva. 61. Közönséges kosárkötőáruk, vesszőből (a gyermekkocsik kivételével). Ausztria.. Bosznia I. összeg Németország Francziaország _ Románia Szerbia Erdészeti Lapok 51

37 752 Ország mennyisége éríéke mennyisége ér'éke Bulgária., Európai Törökország Görögország Afrika II. összeg Főösszeg évben , Parketta, gyalulva, fényezve, festve, furnirozv a vag y berakv a is. Ausztria _ I. összeg ~ _ Németország Szerbia II. összeg Főösszeg évben !» J m 8J50 002' ISf: : wi un 63. Parkettadeszkák, gyalulva, hornyolva.., , Ausztria Bosznia -. _ ~, 1 5 L 3 8o , v r.. Z 5TT ~ Nemetorszag Olaszország o 5 0 Szerbia _ Bulgária, 3 Q Európa. Törökország..... _ Főösszeg II. évben összeg , , _ , Furnirok, nyerse n vag y kirakva. Ausztria Bosznia I. összeg Németország Olaszország Oroszország 5 215

38 753 Ország mennyisége értéke mennyisége ériéke Francziaország Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária Európai Törökország Ázsiai Törökország Afrika II. összeg Főösszeg évben Hordók, ujak, kemény fából. Ausztria Rnsznia " ^ A Nemetország... ^ Olaszország 7 ' Hollandia... Románia Szerbia... U x m Bulgária - 7? Európai Törökország... ' Af"ka - - _ 3 7 o 1 6; " 7 összeg " 3~ BraZÜ,a Főösszeg évben Hordók, ujak, puhafából. Ausztria Bosznia I. összeg Olaszország II. összeg Főösszeg évben "

39 754 Orsz a g mennyisége értéke mennyisege métermázsa métermázsa koronákban 67. Gyermekjátékszer, fából. Ausztria , Bosznia értéke koronákban I. összeg , Németország Svájcz...._ Francziaország Belgium Nagybritannia Románia Egyesült-Államok China és Japán II. összeg Főösszeg évben...._ , , V. Faáruk összesítése. Ausztria , Bosznia._ I. összeg , Németország Olaszország Oroszország Svájcz Francziaország Belgium Hollandia Nagybritannia Románia Szerbia Bulgária... Európai Törökország Ázsiai Törökország Görögország Spanyolország Afrika Montenegró Brit-Kelet-India.. Egyesült-Államok Brazília Argentinia China és Japán...._ Más országokból... II. összeg , Főösszeg , , , , , ,