A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, október 3., péntek 114. szám Ára: 420, Ft TARTALOMJEGYZÉK 42/2003. (X. 3.) BM r. A rendõrségi fogdák rendjérõl szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet módosításáról /2003. (X. 3.) IM r. A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet feladatairól, mûködésérõl /2003. (X. 3.) IHM r. Az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelõségét vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól /2003. (X. 3.) PM r. Összevont alapú szavatoló tõke és összevont alapon számított fizetõképességi mutató számításáról /2003. (X. 3.) PM r. A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeirõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról /2003. (X. 3.) Korm. h. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Versenyeztetési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1057/1996. (V. 30.) Korm. határozat módosításáról /2003. (X. 3.) ME h. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének és tagjainak megbízásáról /2003. (X. 3.) ME h. Kormányzati fõtisztviselõ áthelyezésérõl A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (4/2003. BJE szám) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleménye Oldal

2 8308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 42/2003. (X. 3.) BM rendelete a rendõrségi fogdák rendjérõl szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet módosításáról A Rendõrségrõl szóló évi XXXIV. törvény a (l) bekezdésének c) pontjában, továbbá a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügy-miniszterrel és a legfõbb ügyésszel egyetértésben, a következõket rendelem el: 1. A rendõrségi fogdák rendjérõl szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendeletet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) Az elõzetesen letartóztatott jogait, illetve kötelességeit a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 43. -a, ának (3) bekezdése, illetõleg a Bv. tvr ának (1) bekezdése és a a tartalmazza. 4. Az R. 6/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az ellenõrzés a fogda biztonsági helyzetétõl és a fogvatartott személyével kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározottak körében felmerült tényektõl függõen szúrópróbaszerûen vagy kellõ rendszerességgel történhet. Az ellenõrzést a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselõje végzi. Ha a fogvatartás helye a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv székhelyével nem azonos, az ellenõrzést megkeresés alapján a fogvatartásért felelõs szerv képviselõje is végezheti. Az ellenõrzésrõl a fogvatartottat tájékoztatni kell. 5. Az R a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,befogadáskor a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni, szükség esetén motozásnak vethetõ alá. 6. Az R a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (a befogadást követõen, fogvatartottanként elkülönítve kell nyilvántartani:),,d) a fogvatartott védõjének nevét, irodai címét és telefonszámait, 2. Az R. 3. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(10) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolattartásra hivatali munkaidõben kerülhet sor, kivéve, ha a védõvel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele érdekében szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fûzõdik. A távbeszélõn történõ érintkezésre csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított készüléken, a fogvatartott költségén kerülhet sor úgy, hogy a hívást a fogvatartást végrehajtó szerv képviselõje kezdeményezi. 3. Az R. 6. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Ha a levél nem magyar nyelven íródott, biztonsági ellenõrzése esetén a levelet négy napon belül kell a címzetthez továbbítani vagy kézbesíteni. 7. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,37. E rendelet alkalmazása során hozzátartozó a Büntetõ Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személy. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. bevezetõ részében, az 1. -a (4) bekezdésében, a 2. -a (6) bekezdésében, a 27. -a (2) és (7) bekezdésében és a 28. -a (2) bekezdésében a,,bv. tvr. szövegrész,,bv. tvr. szövegre módosul. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

3 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8309 Az igazságügy-miniszter 36/2003. (X. 3.) IM rendelete a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet feladatairól, mûködésérõl A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) ának (1) bekezdésében, valamint a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Bv. tvr ának (2) bekezdésében foglaltakra az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel és a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendelem el: ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK Értelmezõ rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában a) beteg: a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74. -a alapján kényszergyógykezelésre utalt személy, a Be a alapján ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt terhelt, valamint a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélt [Bv. tvr. 31. (1) bek.]; b) beutalt: az az elõzetesen letartóztatott, akinek a bíróság az elmeállapot megfigyelését rendelte el (Be ), továbbá büntetés-végrehajtási intézetben és katonai büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett elõzetesen letartóztatott és elítélt, akinek kóros elmeállapot, illetve szervi-idegrendszeri megbetegedés gyanúja miatt az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történõ kezelése szükséges, valamint büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett elítélt, akinek az IMEI-ben történõ kezelése azért szükséges, mert kényszergyógyítását is elrendelték, illetve korlátozott beszámítási képességét megállapították [Btk. 24. (2) bek.], vagy akinél a büntetés-végrehajtási intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra utaló tüneteket észlelt és az IMEI-ben történõ megfigyelését tartja szükségesnek [Bv. tvr. 31. (2) bek.]. Beutalt az az elõzetesen letartóztatott is, akinél az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs alap, de a szükséges pszichiátriai kezelése miatt a bíróság úgy rendelkezett, hogy az elõzetes letartóztatást az IMEI-ben kell végrehajtani [Be (2) bek.]. Az IMEI jogállása, irányítása, felügyelete és vezetése 2. (1) Az IMEI az igazságügy-miniszter irányítása alatt mûködõ, zárt jellegû, országos feladatkörû, büntetésvégrehajtási egészségügyi intézet. Az IMEI felügyeletét az Igazságügyi Minisztérium, szakfelügyeletét a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága látja el. (2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása felett szakfelügyeletet gyakorol, a tapasztaltakról az igazságügy-minisztert tájékoztatja. (3) Az IMEI-t a fõigazgató fõorvos vezeti, aki egyben az IMEI parancsnoka (a továbbiakban: fõigazgató fõorvos). Az IMEI feladata 3. (1) Az IMEI végrehajtja a bíróság által a Btk a alapján elrendelt kényszergyógykezelést, a Be a alapján elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelést, valamint a Be ának (2) bekezdése alapján az elõzetes letartóztatást, amennyiben az elõzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes kényszergyógykezelésére nincs alap. (2) Az IMEI fekvõbeteg-gyógyító intézetként, diagnosztikai és terápiás módszerek alkalmazásával ellátja a) az elõzetesen letartóztatottak elmeállapotának megfigyelését, b) a beutaltak elmeállapotának kivizsgálását, c) a betegek kóros elmeállapotának gyógykezelését, d) a beutaltak szervi-idegrendszeri megbetegedésének kivizsgálását és gyógykezelését, e) a kényszergyógyításra utalt, továbbá a Btk ának (2) bekezdése szerint korlátozottan beszámíthatónak minõsülõ, valamint a személyiségzavarban szenvedõ elítéltek központi kivizsgálását, továbbá a büntetésvégrehajtási intézetekben végrehajtott pszichiátriaiterápiás programok szakmai módszertani irányítását. (3) Az IMEI, mint országos feladatkörû igazságügyipszichiátriai fekvõbeteg-gyógyító intézet, szakmai kapcsolatot tart fenn a pszichiátria és az igazságügyi pszichiátria területén mûködõ intézményekkel, valamint más országos intézetekkel, továbbá részt vesz a szakterületén szervezett országos és nemzetközi kutatási programokban.

4 8310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám II. Fejezet A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ÉS AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS VÉGREHAJTÁSA A I. Cím KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS A kényszergyógykezelés foganatosítása 4. A beteget kényszergyógykezelés céljából a bíróság értesítése és az arra vezetett végrehajtási utasítás alapján lehet az IMEI-be befogadni. 5. (1) A kényszergyógykezelés kezdete az IMEI-be történõ befogadás napja. (2) A befogadást követõen meg kell állapítani, hogy a beteg munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban) áll-e, jogosult-e táppénzre, illetve nyugdíjra, és van-e gondnoka. (3) Ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik és nem áll gondnokság alatt, a fõigazgató fõorvos a gyámhatóságnál ideiglenes gondnok kirendelését, illetõleg a gyámhatóság útján a gondnokság alá helyezés iránti polgári per megindítását kezdeményezi. A gondnok kirendeléséig a beteg érdekképviseletét az IMEI szociális ügyeket intézõ elõadója és a betegjogi képviselõ látja el. (4) A fõigazgató fõorvos külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén eseti gondnok vagy ügygondnok kirendelését, illetve gondnokság alá helyezési per megindítását kezdeményezheti a gyámhatóságnál. Értesítés a befogadásról 6. (1) A befogadási eljárás befejezése után az IMEI a beteg által megjelölt hozzátartozót gondnokság alá helyezett esetében a gondnokot is értesíti a befogadásról. Az értesítésben közölni kell, hogy a hozzátartozó és a gondnok a betegnek mikor küldhet csomagot, és mikor látogathatja meg. (2) A beteg befogadásáról haladéktalanul értesíteni kell az elrendelõ bíróságot, a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendõrkapitányságot, a Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét, hadköteles esetén az illetékes hadkiegészítõ parancsnokságot, pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelõt. (3) Ha a beteg nem magyar állampolgár, akkor befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet (a továbbiakban: illetékes külképviselet). Az értesítés csak akkor mellõzhetõ, ha a beteg az írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha a külföldi beteg többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni. (4) A beteg útlevelét a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Központi Okmányiroda Útlevél Osztályának, a fegyveres erõk vagy fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szolgálati igazolványát a kiállító szervnek, a hadköteles katonai igazolványát az illetékes hadkiegészítõ parancsnokságnak kell megküldeni. A kórlap kiállítása és vezetése 7. (1) A beteg befogadásakor kiállított kórlapon, a személyi adatain kívül, fel kell tüntetni az intézkedést elrendelõ bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is. (2) A beteg kórlapján minden jelentõsebb állapot- vagy kezelésváltozást, egyéb egészségügyi eseményt haladéktalanul fel kell tüntetni. Vizsgálat és gyógykezelés az IMEI-n kívül 8. (1) Ha a beteg gyógykezeléséhez szükséges feltételekkel az IMEI nem rendelkezik, a szükséges szakellátást biztosító egészségügyi intézményt kell igénybe venni. (2) Amennyiben a beteg állapota indokolja, az IMEI fõigazgató fõorvosa gondoskodik a beteg megfelelõ õrzésérõl vagy felügyeletérõl. Az õrzést, illetve a felügyeletet polgári ruhában vagy kórházi védõruházatban kell ellátni. A beteg aktuális állapotát figyelembe véve a beteget elsõsorban a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházba kell kihelyezni. (3) A más egészségügyi intézménybe kihelyezett beteget, ha ottani gyógykezelésének indoka megszûnt és állapota megengedi, haladéktalanul vissza kell szállítani az

5 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8311 IMEI-be. A más egészségügyi intézményben eltöltött idõt a kényszergyógykezelés tartamába be kell számítani. Adaptációs szabadság 9. (1) Az adaptációs szabadságról [Bv. tvr. 84/A. (3) bek.] a fõigazgató fõorvos az intézeti Adaptációs Bizottság szakmai álláspontját figyelembe véve dönt. Az Adaptációs Bizottság tagjai: a) a fõigazgató fõorvos, b) az orvos igazgató, c) az osztályvezetõ fõorvosok, d) a klinikai-pszichológiai osztály vezetõje, e) az adaptációs szabadságot kezdeményezõ orvos, f) a jogi, társadalombiztosítási és nyilvántartási osztály képviselõje, valamint g) az IMEI betegjogi képviselõje. (2) Az Adaptációs Bizottság mûködési rendjét a fõigazgató fõorvos által jóváhagyott Mûködési Szabályzat határozza meg. (3) Az adaptációs szabadságra vonatkozó engedély megadásánál figyelembe kell venni a beteg állapotát és szociális körülményeit, valamint azt a cselekményt, amelynek elkövetése miatt a kényszergyógykezelést elrendelték. (4) Az adaptációs szabadság a beteg gondozására alkalmas és ezt írásban vállaló személynél tölthetõ el. A beteg a gondozást vállaló személy kíséretében bocsátható adaptációs szabadságra. (4) A pszichiátriai gondozó intézet az ellenõrzésen észleltekrõl tájékoztatja az IMEI-t, és a beteg állapotának romlása esetén visszaszállítása iránt az Országos Mentõszolgálat útján szükség esetén a rendõrség igénybevételével haladéktalanul intézkedik. A kényszergyógykezelt letétjének kezelése 11. (1) A beteg pénzét (táppénz, nyugdíj, jutalom, munkajutalom, szociális segély stb.) letétként kell kezelni. A beteg vagy gondnoka kérésére a letét 5000 forintot meghaladó része fenntartásos takarékbetétkönyvben helyezhetõ el. (2) A beteg pénzletétjének meghatározott részét a tárgyévet megelõzõ év elsõ napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelõ összeget havonta saját szükségleteire fordíthatja. A fõigazgató fõorvos a pénzletét nagyobb mértékû felhasználását is engedélyezheti. A felhasználás részletes szabályait és a megvásárolható cikkek körét a fõigazgató fõorvos határozza meg. (3) A beteg a letétjébõl a fõigazgató fõorvos engedélyével családjának vagy kapcsolattartójának pénzt küldhet. Ha a cselekvõképtelen betegnek gondnoka van, a pénz elküldésérõl a gondnok rendelkezik. (4) A pénzletéten kívüli egyéb letétek (pl. érték, okmányérték) kezelésére a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) letétkezelési szabályai az irányadók. Orvosi ellenõrzés az adaptációs szabadság alatt 10. (1) Az adaptációs szabadságon levõ beteg köteles a szabadság megkezdésétõl számított 48 órán belül, és azt követõen az orvos elõírása szerint, de legalább kéthetenként orvosi ellenõrzésen megjelenni. Az orvosi ellenõrzés helye Budapesten az IMEI, Budapesten kívül a beteg tartózkodási helye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézet. (2) A beteget és a gondozását vállaló személyt írásban ki kell oktatni az (1) bekezdésben írt kötelezettségrõl. (3) Az adaptációs szabadság engedélyezésérõl az IMEI értesíti az orvosi ellenõrzést végzõ szervet, a beteg adaptációs szabadsága ideje alatti tartózkodási helye szerint illetékes rendõrkapitányságot és települési önkormányzatot, továbbá pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelõt. Az adaptációs szabadságra bocsátott beteget igazolással, továbbá szükség esetén megfelelõ ruházattal kell ellátni. Munkaterápiás foglalkoztatás, rehabilitáció 12. (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását, illetve fejlesztését vagy szakmai átképzését ez várhatóan elõmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani. (2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját, mértékét, idõtartamát és helyét az illetékes osztályvezetõ fõorvosnak a beteg egészségi állapotához és munkaképességéhez mért javaslata alapján a fõigazgató fõorvos állapítja meg. (3) A beteget a munkaterápiás foglalkoztatás vagy szakképzés keretében tanúsított munkakészségéhez és munkájához mérten terápiás célból havonként munkajutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét a fõigazgató fõorvos állapítja meg.

6 8312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám (4) A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI a büntetés-végrehajtási költségvetés keretében, elsõsorban intézet-fenntartási munka formájában biztosítja. A munkaterápiás foglalkoztatás bevételt eredményezõ tevékenység is lehet. (5) A betegek gyógyulásuk érdekében, orvosilag indokolt esetben, egészségügyi szakkíséret és biztonsági felügyelet mellett a fõigazgató fõorvos engedélyével az intézetet elhagyhatják (pl. külsõ munkáltatás, kirándulás). A fõigazgató fõorvos az engedély megadásáról az osztályvezetõ fõorvos szakmai véleményére és a biztonsági szempontokra figyelemmel dönt. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata 13. (1) A befogadástól számított nyolcadik hónap folyamán és minden következõ naptári év ugyanazon hónapjában a fõigazgató fõorvos részletes kórrajz-kivonatot küld a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be (1) bek.], és véleményt nyilvánít, hogy a beteg a) állapota alapján a kényszergyógykezelés fenntartása vagy megszüntetése indokolt, b) állapota megengedi-e, hogy a tárgyaláson személyesen megjelenjen vagy sem. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ letelte elõtt is késedelem nélkül elõterjesztést kell tenni a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha annak folytatása nem szükséges. (3) Ha a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó indítvány, elõterjesztés vagy kérelem érkezik az IMEI-hez [Be (3) bek.], azt haladéktalanul továbbítani kell az illetékes bírósághoz. (4) Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés elõzte meg, és annak végrehajtását nem szakították meg, az (1) bekezdés szerinti idõtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétõl kell számítani, a kórrajz-kivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelõ ítélet jogerõre emelkedésétõl számított 6 hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni. (5) A betegnek a bíróság, illetve a hatóság elõtti megjelenésérõl egészségi állapota alapján a fõigazgató fõorvos dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró bíróságot, illetve hatóságot. A kényszergyógykezelt elbocsátása 14. (1) A kényszergyógykezelés megszüntetésének kezdeményezésekor az IMEI indokolt esetben írásban értesíti a beteg hozzátartozóját, gondnokát, pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelõt, szükség esetén megteszi a beteg további gondozásához szükséges intézkedéseket. (2) Amennyiben a bíróság a kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget a bíróság értesítésének az IMEI-be érkezése napján el kell bocsátani, és megfelelõ igazolással kell ellátni. (3) A súlyos beteg vagy az önálló életvitelre nem alkalmas beteg elbocsátása elõtt kellõ idõben gondoskodni kell az elbocsátott hazaszállításáról, illetve szükség esetén kezdeményezni kell a megfelelõ fekvõbeteg intézményben vagy a pszichiátriai betegek otthonában történõ elhelyezését. A szükséges intézkedéseket a fõigazgató fõorvos teszi meg. Értesítés az elbocsátásról 15. (1) Az elbocsátott betegrõl 2 példányban részletes kórrajz-kivonatot kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek. (2) A beteg elbocsátásáról haladéktalanul értesíteni kell a) az elsõ fokon eljárt bíróságot, b) a lakóhelye szerint illetékes rendõrkapitányságot, c) a Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét, d) hadköteles esetén a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítõ parancsnokságot, e) pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelõt. II. Cím AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása 16. (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt beteg befogadására és gyógykezelésére a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályokat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) kórlapján kétnaponként fel kell tüntetni minden állapot- vagy kezelésváltozást, illetve ezek hiányát; b) más egészségügyi intézményben történõ elhelyezésérõl a rendelkezési jogkör gyakorlóját elõzetesen sürgõs esetben utólag értesíteni kell; c) az ideiglenes kényszergyógykezelés idõtartamába a b) pont szerinti kihelyezés esetén a más egészségügyi intézményben töltött idõt be kell számítani. (2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés [Be (1) bek.] kezdõ napja az a nap, amelyen a beteget az

7 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8313 IMEI-be befogadták; amennyiben az ideiglenes kényszergyógykezelést megelõzõen a beteg elmeállapotát az IMEI-ben megfigyelték [Be (1) bek.], úgy az ideiglenes kényszergyógykezelés az elrendelés napján kezdõdik. (3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta elõtt a fõigazgató fõorvos a kórrajz-kivonatot megküldi az elrendelõ bíróságnak. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a fõigazgató fõorvos javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. A megszüntetésre jogosult szerv intézkedéséig az IMEI a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint gondoskodik az õrzésrõl és a felügyeletrõl. Intézkedések az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor 17. (1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget megfelelõ igazolással ellátva aznap el kell bocsátani. Errõl a 15. (2) bekezdésében meghatározott szerveket és az eljáró ügyészt értesíteni kell. (2) Az elbocsátott személy részletes kórrajz-kivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek. (3) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor a terhelt elõzetes letartóztatását rendelték el, vagy szabadságvesztésre ítélték, haladéktalanul intézkedni kell a büntetés-végrehajtási intézetbe történõ átszállítása iránt. Ha a beteg fekvõbeteg-gyógyintézeti ápolásra szorul, úgy az IMEI megfelelõ osztályán kell gyógykezelését folytatni, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház megfelelõ osztályára kell átszállítani. Részletes kórrajz-kivonatát a büntetés-végrehajtási egészségügyi anyagához csatolni kell. III. Fejezet AZ ELMEÁLLAPOT MEGFIGYELÉSE 18. (1) Az elõzetesen letartóztatottat elmeállapotának megfigyelése céljából a bíróság az IMEI-be utalhatja (Be ). (2) A megfigyelés befejezésekor a fõigazgató fõorvos a részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi véleményt megküldi a megfigyelést elrendelõ bíróságnak. Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint az elõzetesen letartóztatott a) kóros elmeállapotú, a beutaló bíróság döntéséig az IMEI-ben marad, és a gyógykezelést folytatják. Ha a bíróság 60 napon belül nem intézkedik, errõl a fõigazgató fõorvos tájékoztatja a Legfõbb Ügyészséget; b) nem kóros elmeállapotú, az IMEI intézkedik a rendõrségi fogdába, illetve a büntetés-végrehajtási intézetbe történõ visszaszállításra. IV. Fejezet AZ ELMEÁLLAPOT KIVIZSGÁLÁSA Az elõzetesen letartóztatott elmeállapotának kivizsgálása 19. (1) Ha az elõzetesen letartóztatottnál a büntetés-végrehajtási intézet orvosa kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, kivizsgálási javaslattal haladéktalanul az IMEI-be utalja, és errõl a rendelkezési jogkör gyakorlóját egyidejûleg értesíti [a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (a továbbiakban: ER.) 26. (1) bek.]. Az orvosi beutaló tartalmazza az elõzetesen letartóztatott személyi adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltõ tünetek részletes leírását. (2) A fõigazgató fõorvos a kivizsgálás eredményérõl a befogadást követõ 8 napon belül értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját [ER. 26. (2) bek.]. Az értesítés tartalmazza a) az elõzetesen letartóztatott elmeállapotára vonatkozó megállapítást, b) indokolt esetben az elmeszakértõi vizsgálatra vonatkozó javaslatot, továbbá c) ha megállapítható, a várható gyógytartamot. (3) Ha a kivizsgálás eredménye az, hogy az elõzetesen letartóztatott elmeállapota nem kóros amennyiben egyéb kezelésre nem szorul a fõigazgató fõorvos intézkedik a büntetés-végrehajtási intézetbe való visszaszállítása iránt. (4) Ha a kivizsgálás eredményeként azt állapítják meg, hogy az elõzetesen letartóztatott kóros elmeállapotú, a gyógykezelést haladéktalanul megkezdik. (5) Ha a kivizsgálás eredménye az elõzetesen letartóztatott kóros elmeállapotát nem zárja ki, és a rendelkezési jogkör gyakorlója az IMEI értesítését követõ 30 napon belül nem intézkedik, errõl a fõigazgató fõorvos tájékoztatja a Legfõbb Ügyészséget. Az elítélt elmeállapotának kivizsgálása 20. (1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa az elítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotá-

8 8314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám nak kivizsgálása végett az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmára a 19. (1) bekezdése irányadó. (2) Az IMEI a zárójelentésben minden esetben nyilatkozik a gyógyító-nevelõ csoportba utalás szükségességérõl és az elõírt terápiás programról. Az elmeállapot kivizsgálása céljából beutaltakra vonatkozó közös szabályok 21. (1) A kivizsgálásra beutalt a) elhelyezésére és ellátására az R., b) egészségügyi ellátására az ER., c) jogállására az elõzetes letartóztatás végrehajtására, illetve szabadságvesztésének a végrehajtási fokozatára vonatkozó szabályok az irányadók. (2) Ha a kivizsgálásra beutalt fegyelmi vétséget követ el, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak fegyelmi felelõsségérõl szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet alapján kell az eljárást lefolytatni. A fegyelmi eljárást kezdeményezõ iraton az illetékes osztályvezetõ fõorvos minden esetben írásban nyilatkozik, hogy elmeorvosi szempontból az elõzetesen letartóztatott, illetve elítélt fenyíthetõ, vagy nem. V. Fejezet AZ ELÕZETESEN LETARTÓZTATOTT PSZICHIÁTRIAI GYÓGYKEZELÉSE 22. (1) Ha a 19. szerinti kivizsgálás eredményeként az elõzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs alap, a bíróság rendelkezése alapján az elõzetes letartóztatást az IMEI-ben kell végrehajtani [Be (2) bek]. (2) A pszichiátriai gyógykezelés céljából bírósági végzéssel beutaltak elhelyezésére, gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a 21. rendelkezései az irányadók. VI. Fejezet A KÓROS ELMEÁLLAPOTÚ ELÍTÉLT GYÓGYKEZELÉSE 23. A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélt gyógykezelését az IMEI végzi. A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható, táppénzre nem jogosult. VII. Fejezet SZERVI-IDEGRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KIVIZSGÁLÁSA ÉS GYÓGYÍTÁSA 24. Az IMEI a betegség megállapítása mellett gyógykezeli a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett elõzetesen letartóztatottak és elítéltek szervi-idegrendszeri megbetegedéseit. 25. (1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa olyan szervi-idegrendszeri megbetegedést észlel, amely kórházi kezelést igényel, az elõzetesen letartóztatottat, illetve az elítéltet az észlelt tünetek részletes leírásával beutalja az IMEI ideggyógyászati részlegébe. (2) Az ideggyógyászati kezelés alatt állók elhelyezésére, ellátására, jogállására, valamint fegyelmi felelõsségre vonására a 21. rendelkezései az irányadók. 26. A beutaltat gyógyulása után abba a büntetésvégrehajtási intézetbe kell visszaszállítani, amelynek a nyilvántartásában szerepel. 27. Ha az IMEI illetékes osztálya szervi-idegrendszeri megbetegedés következtében kialakult személyiségváltozást állapít meg, az elítéltet gyógyító-nevelõ csoportba utalja, és javaslatot tesz a terápiás programra. VIII. Fejezet KÖZPONTI KIVIZSGÁLÓ TEVÉKENYSÉG. SZAKMAI-MÓDSZERTANI IRÁNYÍTÁS 28. (1) A befogadás után az IMEI központi kivizsgáló és módszertani osztályán kell elhelyezni azt az elítéltet, a) akinek a szabadságvesztés mellett a kényszergyógyítását is elrendelték,

9 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8315 b) akinél a Btk ának (2) bekezdése alapján korlátozott beszámítási képességet állapítottak meg (ER. 24. ), c) akinél a büntetés-végrehajtási intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra utaló tüneteket észlelt [Bv. tvr. 31. (2) bek.]. (2) A kivizsgálás idõtartama alatt az (1) bekezdés alapján befogadott elítélt munkával csak terápiás célból foglalkoztatható. (3) A személyiség részletes megismerését célzó kivizsgálás alapján el kell készíteni az elítélt gyógykezelésének, sajátos nevelésének, munkaterápiás foglalkoztatásának programját. 29. A kivizsgálás után az elítéltet a) a 28. (1) bekezdésének a) pontja esetében a szabadságvesztés fokozatának megfelelõ, a kényszergyógyításra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe, b) a 28. (1) bekezdésének b) pontja esetében a kivizsgálás eredményétõl függõen a szabadságvesztés fokozatának megfelelõ gyógyító-nevelõ csoportba vagy az IMEI megfelelõ osztályára, c) a 28. (1) bekezdésének c) pontja esetében a kivizsgálás eredményétõl függõen a fokozata szerinti gyógyítónevelõ csoportba vagy a beutaló büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani. 30. A fõigazgató fõorvos a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megbízásából a szakmai-módszertani irányítás keretében évente ellenõrzi a büntetésvégrehajtási intézetekben a terápiás program végrehajtását, a pszichiátriai és az ideggyógyászati alapellátó tevékenységet. Az ellenõrzés tapasztalatairól a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Fõosztálya részére értékelõ jelentést készít. IX. Fejezet KATONAI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETBEN ELHELYEZETTEK ELLÁTÁSA 31. Az elítélt, illetve az elõzetesen letartóztatott katonát a katonai büntetés-végrehajtási intézet orvosa által kiállított, és a beutalt magatartására vonatkozó, részletes parancsnoki összefoglaló véleménnyel ellátott beutaló alapján lehet az IMEI-be befogadni ideg- és elmegyógyászati gyógykezelés céljából. 32. A beutalt IMEI-be történõ szállításáról, visszaszállításáról, illetve más egészségügyi intézményben való õrzésérõl a katonai büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka gondoskodik. X. Fejezet A KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA 33. (1) A beteggel szemben a Bv. tvr. 84/A. -ának (1) bekezdése szerint van helye kényszerítõ eszközök alkalmazásának. (2) A beutalttal szemben a kényszerítõ eszközök a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény IV. fejezetében meghatározott korlátozással alkalmazhatók. 34. Az elmegyógyintézeti tevékenységhez kapcsolódó személyi korlátozások [Eü. tv (1) bek.] nem minõsülnek kényszerítõ eszköz alkalmazásának. XI. Fejezet A BETEGEK ÉS A BEUTALTAK EGYES JOGAINAK GYAKORLÁSA, EGYÉB ELJÁRÁSOK RENDJE Panasz, kérelem, közérdekû bejelentés és jognyilatkozat elõterjesztése 35. (1) A beteg és a beutalt a Bv. tvr a (1) bekezdésének g) pontja alapján jogosultak panasz, kérelem, közérdekû bejelentés és jognyilatkozat elõterjesztésére. (2) A kérelem és a panasz elbírálására az R. rendelkezései irányadók. (3) A gondnokság alatt álló beteg, valamint beutalt olyan jognyilatkozatát, amelyhez a gondnok beleegyezése, jóváhagyása vagy intézkedése szükséges, állásfoglalás végett meg kell küldeni gondnokának. Elõállítás tárgyalásra, nyomozati cselekményre 36. (1) Ha a bíróság a beteg, illetve a beutalt polgári vagy büntetõ ügyben tartandó tárgyalásra, nyomozati cselek-

10 8316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám ményre történõ elõállítása iránt az IMEI-t írásban megkeresi, az elõállításról egészségügyi állapota alapján a fõigazgató fõorvos dönt. Amennyiben a beteg, illetve a beutalt állapota az elõállítást nem teszi lehetõvé, e tényrõl a bíróságot a tárgyalás elõtt értesíteni kell. (2) A beteget és a beutaltat elmeápolói és biztonsági felügyelõi kísérettel kell elõállítani. az illetékes rendõri szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Haláleset 40. Anyagi ellátás és felügyelet 37. (1) Az IMEI a) a betegeknek formaruhát és fekvõbeteg-gyógyintézeti normák alapján ruházatot, b) a beutaltaknak fekvõbeteg-gyógyintézeti normák alapján ruházatot biztosít. (2) A betegek és a beutaltak élelmezését a fekvõbetegintézetek normái alapján kell biztosítani. Az elhelyezésre a fekvõbeteg-intézetekre vonatkozó szabályok az irányadóak. (3) A betegek és a beutaltak felügyeletét egészségügyi dolgozók, szakápolók, ápolási asszisztensek, valamint biztonsági felügyelõk biztosítják. (4) A beteget az IMEI-ben általa okozott kár megtérítésére a fõigazgató fõorvos nem kötelezheti. (1) Beteg, illetve beutalt halála esetén az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendõ eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM EüM IM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A halálesetrõl a 6. (2) bekezdésében megjelölt szerveken túl a rendelkezési jogkör gyakorlóját, továbbá a Legfõbb Ügyészséget, valamint az elhunyt hozzátartozóját (törvényes képviselõjét) és gondnokát is értesíteni kell. (2) A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint hatósági boncolás után szabad eltemetni. Az IMEI intézkedik, hogy az elhalt hozzátartozója a holttest elszállításáról és eltemetésérõl gondoskodjék. Amennyiben az elhaltnak hozzátartozója nincs, vagy eltemettetésérõl nem gondoskodik, a köztemetésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 48. -át kell alkalmazni. XII. Fejezet Értesítés a szociális ellátásra szorulók elbocsátásáról 38. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 41. Az IMEI-bõl szociális ellátásra szoruló elbocsátott esetén amennyiben ellátásra kötelezhetõ hozzátartozója nincs értesíteni kell a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési (kerületi) önkormányzatot és pártfogó felügyelet alatt álló elbocsátott esetén a pártfogó felügyelõt. Ha az elbocsátott állandó lakóhellyel nem rendelkezik, az IMEI székhelye szerinti kerületi önkormányzatot kell értesíteni. (1) Az IMEI, valamint a Budapesti Fegyház és Börtön (a továbbiakban: BFB) külsõ õrzésének közös feladatait a fõigazgató fõorvos és a BFB parancsnoka együttesen határozza meg. (2) A BFB parancsnokának a BFB területén történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos rendelkezései az IMEI személyi állományára is kötelezõek. Eljárás engedély nélküli távozás, illetve fogolyszökés esetén 39. A beteg engedély nélküli távozása, illetve a beutalt szökése esetén a fõigazgató fõorvos haladéktalanul megkeresi 42. Az IMEI a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegzõt használ, amelynek felirata:,,igazságügyi MEGFIGYELÕ ÉS ELMEGYÓGYÍTÓ INTÉZET

11 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Tudományos kutatást folytató személyek belépését az IMEI-be a fõigazgató fõorvos javaslatának figyelembevételével a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezi. (2) Az IMEI jelentéseit, továbbá az IMEI dolgozóinak az intézet nevében készített és az intézet tevékenységével összefüggõ tudományos elõadásait, közleményeit, kutatási munkáit a fõigazgató fõorvos hagyja jóvá. 44. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése elõtt az IMEI-be befogadott beutaltakra és betegekre is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról szóló 9/1979. (VI. 30.) IM rendelet a, 8. -ának (2) bekezdése, továbbá a módosításáról szóló 2/1991. (II. 26.) IM rendelet, valamint b) az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet mûködésérõl szóló 106/1980. (IK 4.) IM utasítás. Dr. Bárándy Péter s. k., igazságügy-miniszter Az informatikai és hírközlési miniszter 13/2003. (X. 3.) IHM rendelete az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelõségét vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól A hírközlésrõl szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) a (3) bekezdésének n) pontjában, a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény 56. -ában, valamint a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. -ában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló évi XXIX. törvény 27. -ának (4) bekezdésében foglaltakra a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: kijelölõ) feladat- és hatáskörébe tartozó ágazatok vonatkozásában az egyes hírközlési és informatikai termékek, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltõ berendezések megfelelõségét vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek kijelölésére. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az elektronikus aláírási termékre. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) alkalmazott: az adott tevékenységet munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzõ személy; b) audit: eljárás, amelynek keretében a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) szakértõi csoportja (a továbbiakban: auditáló csoport) meggyõzõdik arról, hogy a kijelölést kérõ az általa elõterjesztett és végezni kívánt tevékenységre felkészült-e; c) ellenõrzés: a megfelelõség értékelése a benyújtott minõsítõ iratok ellenõrzésével, megfigyeléssel és ítéletalkotással, továbbá szükség szerint méréssel vagy vizsgálattal; d) hírközlési (postai és távközlési) és informatikai termék: a hírközlési és informatikai szolgáltatás, hálózat, berendezés; e) kijelölt vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezet: olyan szervezet, amely megfelelõség értékelési eljárásban vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító tevékenység végzésére jogosult a d) pontban foglalt hírközlési és informatikai termék, továbbá nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltõ berendezések tekintetében, külön-külön vagy együttesen is, a kijelölésben foglaltak szerint; f) tanúsítási jel: kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott vagy alkalmazott védett jel; g) megfelelõségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott dokumentum, amely igazolja, hogy a termék megfelel a vonatkozó normatív dokumentumokban elõírt követelményeknek; h) megfelelõségi vizsgálat: a megfelelõség értékelése vizsgálattal; i) normatív dokumentum: összefoglaló szakkifejezés, amely magába foglalja a jogszabályokat, szabványokat, mûszaki elõírásokat, mûszaki irányelveket és szabályzatokat;

12 8318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám j) tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján egy független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkezõ, e rendelet alapján kijelölt szervezet tanúsítványban igazolja, hogy egy hírközlési, illetve informatikai termék, megfelel a vonatkozó normatív dokumentumokban elõírt követelményeknek. A kijelölési eljárás megkezdése 3. (1) A kijelölõ a feladat- és hatáskörébe tartozó, jogszabályban elõírt vizsgálati vagy ellenõrzési, illetõleg tanúsítási tevékenységre szóló kijelölést a kijelölést kérõ (a továbbiakban: kérelmezõ) kérelme alapján adja meg. (2) A kérelmet az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (a továbbiakban: IHM) mûködõ Kijelölési Bizottsághoz (a továbbiakban: bizottság) kell benyújtani. (3) A bizottság létszáma 9, vezetõjét és tagjait a kijelölõ határozza meg. A bizottság vezetõjének és tagjainak megbízatása öt évre szól, és egy alkalommal további öt évre meghosszabbítható. A bizottság vezetõjével és tagjaival megbízási szerzõdés köthetõ. (4) A bizottság mûködési rendjét maga alakítja ki. (5) Abban az esetben, ha a kijelölés más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet is érint, a bizottság a bizottság vezetõjének írásos felkérésére kiegészül az adott minisztérium képviselõjével mint ideiglenes taggal. (6) A bizottságban a NAT, a Magyar Szabványügyi Testület és a piac felügyeletét ellátó hírközlési hatóság egy-egy taggal jogosult képviseltetni magát. (7) A kijelölési eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki a kérelmezõvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetõleg aki vagy akinek a Ptk b) pontja szerinti hozzátartozója a kérelmezõ tulajdonosa, a kérelmezõ választott testületeiben tisztséget visel, vagy a kérelmezõnél vezetõ beosztást tölt be. A bizottság vezetõjének és tagjainak kijelölési eljárásonként nyilatkozniuk kell, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A kérelmezõvel szembeni általános követelmények 4. (1) A kijelölésre vonatkozó kérelmet az 1. számú mellékletben foglalt nyomtatványon, az R. által megjelölt mellékletek csatolásával kell benyújtani. (2) A kérelmezõnek, különösen vezetõjének és a feladatok elvégzéséért felelõs alkalmazottaknak függetleneknek kell lenniük a kérelmezõ szervezet 1. (1) bekezdésében megjelölt szakterületén dolgozó gyártó, importáló, forgalomba hozó, forgalmazó, üzembe helyezõ, üzemeltetõ és szolgáltató gazdálkodó szervezetektõl és nem vehetnek részt termék, illetve a termékkel összefüggõ szolgáltatás tervezésében, összeállításában, értékesítésében vagy karbantartásában, és nem képviselhetnek e tevékenységekben érdekelt feleket. (3) Ha a kérelmezõ egyes tevékenységek elvégzését alvállalkozásba kívánja adni, az auditáló csoport az alvállalkozók személyi, szakmai és tárgyi feltételeinek meglétét a kérelmezõével azonos módon vizsgálja. (4) Vizsgálati és ellenõrzési eredmények kiértékelésével és a megfelelõség tanúsításával kapcsolatos tevékenység alvállalkozásba nem adható. (5) A kérelmezõnek rendelkeznie kell a kijelölési kérelem tárgyát képezõ tevékenységre vonatkozóan az eljárások leírását tartalmazó részletes szabályzattal. (6) A kérelmezõnek a kérelem tárgyára vonatkozóan igazolnia kell, hogy az R. 4. -ában és e rendelet ában foglalt követelményeknek megfelel. A követelményeknek való megfelelõség igazolása az auditáló csoport által készített minõsítõ jegyzõkönyvvel történik. (7) Ha a kérelmezõ államtitkot, szolgálati titkot képezõ terméket is tevékenységi körébe kíván vonni, akkor az államtitok, szolgálati titok kezelési jogosultságát is igazolnia kell. 5. (1) Az auditáló csoport a minõsítõ jegyzõkönyv elkészítése során a kijelölés tárgya szerinti tevékenységgel kapcsolatban vizsgálja, hogy a kérelmezõ rendelkezik-e a szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételekkel. (2) Az auditáló csoport eljárása során különösen vizsgálja: a) a kérelmezõ szervezeti felépítését, mûködési és eljárási szabályait, általános üzleti feltételeit; b) a vezetõk és az alkalmazottak szakmai képzettségét, gyakorlati felkészültségét, a felelõsségviselés rendjét; c) a kérelmezõ, annak vezetõje és a feladatok elvégzéséért felelõs alkalmazottak függetlenségét a hírközlési és informatikai terméket tervezõ, gyártó, importáló, forgalmazó, üzembe helyezõ, üzemeltetõ és szolgáltató gazdálkodó szervezettõl; d) a mûködõ minõségbiztosítási rendszer meglétét. A vizsgálatra kijelölést kérelmezõvel szembeni különös követelmények 6. A kérelmezõnek az R. 6. -ában foglalt követelmények teljesítésén túlmenõen rendelkeznie kell a kijelö-

13 2003/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8319 lés területére vonatkozó normatív dokumentumokkal és az azokban meghatározott a) vizsgálóhelyiségekkel és vizsgálóterekkel; b) vizsgáló-, mérõ- és igénybevételi berendezésekkel; c) eszközökkel és segédanyagokkal; d) a vizsgálathoz a kijelölést kérõ által feljogosított megfelelõ képzettséggel és gyakorlattal rendelkezõ alkalmazottakkal. 7. A kérelmezõnek az adott hírközlési és informatikai termék, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltõ berendezések vizsgálatához a vonatkozó normatív dokumentumok elõírása szerinti valamennyi vizsgálat elvégzésére felkészültnek kell lennie. Az ellenõrzésre kijelölést kérelmezõvel szembeni különös követelmények 8. (1) Az ellenõrzõ szervezetnek rendelkeznie kell a ban meghatározott feltételekkel, valamint a tevékenység végzésére vonatkozóan a Magyar Köztársaságban engedélyezett biztosítónál kötött érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel, hacsak az állam nem vállal érte kötelezettséget, vagy az állam maga közvetlenül nem felelõs. (2) Az ellenõrzõ szervezetnél a kijelölés szakmai területén a kérelmezõ által ellenõrzésre feljogosított a vizsgálat tekintetében is megfelelõ szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkezõ alkalmazottnak kell közremûködnie. A tanúsításra kijelölést kérelmezõvel szembeni különös követelmények 9. A kérelmezõnek a normatív dokumentumokban rögzített követelmények teljesítésén túlmenõen rendelkeznie kell: a) tanúsítási jellel való rendelkezés esetén a jel formájának, jelentésének, a jelhasználat engedélyezésének és visszavonásának, valamint a jellel való visszaélések esetén követendõ eljárásoknak a leírásával; b) olyan alkalmazottakkal, akik ba) a legnagyobb szakmai önállósággal és mûszaki hozzáértéssel képesek elvégezni azokat a feladatokat, amelyekre a tanúsító szervet kijelölték és mentesek minden olyan, különösen pénzügyi nyomástól és ösztönzéstõl, amely befolyásolhatná döntéseiket vagy bármely ellenõrzésük eredményét, különösen az ilyen eredményekben érdekelt személyek vagy csoportok részérõl, bb) a tanúsítványban foglaltak fenntartásának ellenõrzéséért felelõsek és megfelelõ mûszaki és szakmai képzésben részesültek, kielégítõen ismerik az elvégzett vizsgálatok és ellenõrzések követelményeit, megfelelõ tapasztalattal rendelkeznek az ilyen vizsgálatokkal és ellenõrzésekkel kapcsolatban, továbbá képesek tanúsítványok és jelentések összeállítására, amelyeket az ellenõrzések eredményének hitelesítése követel meg; c) eljárásokkal a bizalmas ügykezelésre vonatkozóan minden olyan adattal kapcsolatban, amelyre a tanúsító szerv a hatályos jogszabályok szerinti feladatainak végzése során tesz szert. A titoktartási kötelezettség nem terheli az alkalmazottakat a hírközlési hatósággal szemben, annak ellenõrzési eljárásai során; d) a tanúsítási eljárás alapjául szolgáló, a vonatkozó normatív dokumentumok szerinti vizsgálati, illetõleg ellenõrzési jegyzõkönyv formanyomtatványokkal; e) a tevékenység végzésére vonatkozóan a Magyar Köztársaságban engedélyezett biztosítónál kötött érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel, kivéve, ha az állam kötelezettséget vállalt érte, vagy az állam közvetlenül felelõs. Kijelölés 10. (1) A kijelölõ a bizottság javaslata alapján mérlegelve az abban foglaltakat hozza meg döntését. (2) A kijelölõ a vizsgálati, ellenõrzési vagy tanúsítási tevékenységre a kijelölést kérõ szervezet részére határozott idõtartamra a 2. számú melléklet szerinti kijelölési okiratot adja ki. A kijelölés 3 évre szól, kérelemre 3 évenként meghosszabbítható. A kijelölés tényét (a tevékenységi kör és termékcsoport megjelölésével) az IHM hivatalos lapjában és honlapján is közzéteszi. (3) A kijelölõ elutasítja a kérelmet, ha a kérelem nem felel meg az 1. számú mellékletben foglalt követelményeknek, illetve a kérelmezõ nem felel meg a kérelmezõvel kapcsolatos ban meghatározott követelményeknek. 11. (1) A kijelölési eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentációt a bizottság tárolja és õrzi. (2) A kijelölt szervezetrõl a bizottság nyilvántartást vezet. (3) A bizottság a kijelölt szervezet részére kiadott kijelölési okirat hiteles másolatát a kijelölést követõ 3 munkanapon belül megküldi a hírközlési hatóság részére.

14 8320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/114. szám Eljárási szabályok a kijelölés után 12. (1) A kijelölt vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetnek a kijelölést követõen is folyamatosan meg kell felelnie a kijelölési feltételeknek, melynek ellenõrzését a hírközlési hatóság végzi. Az ellenõrzés érdekében a kijelölt szervezet köteles lehetõvé tenni, hogy a hírközlési hatóság a szervezet helyiségeibe, területére beléphessen, a kijelöléssel kapcsolatos tevékenységet érintõ iratokat, jegyzõkönyveket, tanúsítványokat megtekinthesse, és a szükséges ellenõrzéseket elvégezhesse. (2) A kijelölt szervezet köteles a) a bizottságnál és a hírközlési hatóságnál írásban 3 munkanapon belül bejelenteni, ha a kijelölés személyi, illetõleg tárgyi feltételeiben (különösen a tulajdonosban, a vezetõ állású alkalmazottak személyében, a megbízott személyében, az építményekben, illetõleg laboratóriumokban) a kijelöléskori állapothoz képest bármilyen változás következik be, b) a vonatkozó normatív dokumentumok változásait haladéktalanul átvezetni és követni. (3) A bizottság köteles megvizsgálni, hogy az a) pont szerint bejelentett változás nem teszi-e alkalmatlanná a kijelölt szervezetet a kijelölési okiratban meghatározott tevékenységek elvégzésére. (4) A kijelölt szervezet köteles a bizottsággal és a hírközlési hatósággal a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében együttmûködni. (5) A hírközlési hatóság az általa végzett ellenõrzéseinek megállapításairól köteles a bizottságot folyamatosan tájékoztatni. (6) Ha a szervezet a kijelölés területére egyidejûleg akkreditált is, és akkreditáltságát a NAT felfüggesztette, vagy visszavonta, illetve akkreditáltsága megszûnt, a bizottság a NAT-tól kapott tájékoztatás alapján megvizsgálja, hogy a szervezet továbbra is megfelel-e a kijelölés feltételeinek. (7) Abban az esetben, ha az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kijelölt szervezet nem felel meg a kijelölés feltételeinek, vagy kötelezettségeit nem teljesíti, a bizottság a kijelölt szervezet megfelelõség vizsgáló, ellenõrzõ, illetve tanúsító tevékenységét meghatározott idõtartamra, de legfeljebb egy évre felfüggeszti, és meghatározza a szükségesnek tartott intézkedéseket. A bizottság a tevékenység végzésének felfüggesztésérõl szóló tájékoztatóját a kijelölõ hivatalos lapjában és honlapján is közzéteszi. Ha a felfüggesztés idõtartamán belül meghatározott határidõre a kijelölt szervezet az elõírt feltételeket nem teljesíti, a bizottság a kijelölés visszavonását kezdeményezi. 13. A kijelölt vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezet az általa kiadott okmányok eredeti példányait 10 évig köteles megõrizni, és tevékenységérõl a kijelölõ részére évente beszámolót küldeni. A kijelölés megszûnése és megszüntetése 14. (1) A kijelölés érvényessége megszûnik a kijelölési okiratban megjelölt határidõ lejártának napján. (2) A kijelölés érvényessége idejének fennállása alatt a kijelölés törléssel vagy visszavonással szüntethetõ meg. 15. A kijelölést a kijelölõ törli, ha a) a kijelölt szervezet azt kéri; b) a kijelölt szervezet jogutód nélküli megszûnik. 16. (1) A kijelölõ a bizottság javaslatára visszavonja a vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezet részére kiadott kijelölést, ha a kijelölt szervezet a) már nem felel meg a kijelölés követelményeinek, b) a tevékenységével összefüggõ, jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegte, és ezt az ellenõrzésre feljogosított hírközlési hatóság jogerõs határozatban megállapította. (2) Ha a kijelölést a kijelölés területére akkreditált szervezettõl vonják vissza, illetve ilyen szervezet tevékenységét függeszti fel a bizottság, a NAT a szervezet akkreditáltságát felülvizsgálja. (3) A kijelölés megszûnését és megszüntetését az IHM hivatalos lapjában és honlapján teszi közzé. Záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelõségét vizsgáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 22/1999. (VIII. 4.) KHVM rendelet;